Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017PC0644

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

COM/2017/0644 final - 2017/0286 (NLE)

Brüsszel, 2017.11.6.

COM(2017) 644 final

2017/0286(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról


INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról szóló nagyköveti bizottsági határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A javaslat háttere

2.1.Az AKCS–EU partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 1 (a továbbiakban: megállapodás) célja, hogy társulást hozzon létre az Európai Unió és az AKCS-államok között. A megállapodás 2003. április 1-jén hatályba lépett.

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a megállapodás Ia., Ib., II., III., IV. és VI. mellékletét.

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára.

Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa úgy határozott, hogy átruházza hatásköreit az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára a 2017. május 6-án Dakarban rendezett közös miniszteri találkozó időtartamára azzal a céllal, hogy 2017. december 31. előtt határozat szülessen az AKCS–EU partnerségi megállapodás végrehajtásáról.

2.2.Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága a Felekre jogilag kötelező érvényű határozatokat hozhat. A Nagykövetek Bizottsága egyrészről az Európai Unió minden egyes tagállamának állandó képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből, és másrészről minden egyes AKCS-állam európai unióbeli képviseletének vezetőjéből áll. A Nagykövetek Bizottsága elnöki tisztét felváltva tölti be a Közösség által kijelölt tagállam állandó képviselője és az AKCS-államok által kijelölt AKCS-államot képviselő misszió vezetője. A bizottság segíti a Miniszterek Tanácsát feladatai ellátásában, és végrehajtja a tanács által ráruházott megbízatásokat. Ebben az összefüggésben figyelemmel kíséri e megállapodás végrehajtását és a benne foglalt célkitűzések elérése felé való előrehaladást. A Nagykövetek Bizottsága rendszeresen ülésezik, különösen a tanács üléseinek előkészítése érdekében, valamint amennyiben az szükségesnek bizonyul.

2.3.Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának tervezett jogi aktusa

2017. december 31. előtt az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága határozatot tervez elfogadni az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).

A határozat a II. melléklet 3. fejezetére lesz alkalmazandó, és célja, hogy javítsa a külső sokkhatások esetén nyújtandó támogatások finanszírozására szolgáló rendszer működését.

A megállapodás 15. cikke (3) bekezdésének, illetve 15. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus kötelező lesz a felekre nézve. Az említett cikkek így rendelkeznek: „A Tanács a felekre kötelező határozatokat (...) hozhat”, illetve: „A Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja a Nagykövetek Tanácsára.”

3.Az Unió által képviselendő álláspont

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikke szerint „A Felek felismerik, hogy a külső sokkokból eredő makrogazdasági instabilitás kedvezőtlenül érintheti az AKCS-államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési célkitűzéseinek a megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatást vezetnek be a külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások – ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is – enyhítésére az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében.”

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezete határozza meg az exportjövedelmek rövid távú ingadozásaival kapcsolatos finanszírozási feltételeket (FLEX). A II. mellékletet az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2008. június 13-i 1/2008 határozata 2 útján módosították.

A fejlődő országokat jelentős és visszatérő külső sokkhatások érik, amelyek rövid távon jelentős termeléskiesést és jólétvisszaesést okoznak, és hosszú időre lelassítják a növekedést, nem csupán az exportjövedelmek ingadozásaihoz kapcsolódó területeken. Ezek a külső sokkhatások kapcsolódhatnak globális gazdasági fejleményekhez, különösen a globális növekedés visszaeséséhez, vagy természeti katasztrófákhoz.

A FLEX tapasztalatai alapján, ideértve a 2008. évi világméretű gazdasági és pénzügyi válság utáni speciális finanszírozást is (sebezhetőségi FLEX-mechanizmus), valamint összhangban az AKCS–EU partnerségi megállapodással, új megközelítés került kidolgozásra az országok számára a makrogazdasági hatással járó sokkok elnyelését segítő támogatásokat illetően, amely figyelembe veszi a költségvetési mozgásteret, a kormányok külső sokkhatásokra való reagáláshoz rendelkezésre álló makrogazdasági kapacitásait.

A kérelmeknek az előre nem látott szükségletek külön keretén belüli harmonizált kezelése biztosítaná a legjobban az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy a Bizottság válasza az egyedi esetekhez igazodhasson. Ezt követően sikerült megállapodni az AKCS-oldallal arról, hogy a makrogazdasági sokkhatások esetén nyújtott támogatásokat a 11. EFA előre nem látott szükségletekre elkülönített keretéből finanszírozzák.

A tervezett jogi aktus célja tehát, hogy az AKCS–EU partnerségi megállapodás rendelkezései szerint támogatást nyújtson külső sokkok esetén bizonyos AKCS-országoknak. Az ilyen támogatást az előre nem látott szükségletekre elkülönített külön keretből finanszírozzák.

A fent ismertetett új megközelítés végrehajtása céljából jogilag kötelező érvényű határozatot kell elfogadnia a Cotonoui Megállapodás szerint létrehozott döntéshozatali szerveknek.

Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2017. május 5-én úgy határozott, hogy az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikke szerinti külső sokkhatások esetén nyújtott támogatásokra vonatkozó javaslat az előre nem látott szükségletekre elkülönített keret alá tartozik, továbbá hatásköröket ruházott az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára, hogy az 2017. december 31-ig az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezetére alkalmazandó határozatot fogadjon el.

A Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy fogadja el e határozatot.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát 3 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát megállapodás, nevezetesen a Cotonoui Megállapodás hozta létre.

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A tervezett jogi aktus a Cotonoui Megállapodás 15. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően a nemzetközi jog értelmében kötelező erejű.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

A javasolt határozat eljárási jogalapja ezért az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a következő területtel kapcsolatos: fejlesztési együttműködés. A javasolt határozat anyagi jogalapja ezért az EUMSZ 209. cikkének (2) bekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 209. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának határozata a Cotonoui Megállapodás II. mellékletére lesz alkalmazandó, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2017/0286 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: az AKCS–EU partnerségi megállapodás)  4 ,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodást (a továbbiakban: AKCS–EU partnerségi megállapodás) 2000. június 23-án Cotonouban aláírták. Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén hatályba lépett.

(2)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke szerint az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a megállapodás Ia., Ib., II., III., IV. és VI. mellékletét.

(3)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése szerint az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára.

(4)Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa úgy határozott, hogy átruházza hatásköreit az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára a 2017. május 6-án Dakarban rendezett közös miniszteri találkozó időtartamára azzal a céllal, hogy 2017. december 31. előtt határozat szülessen az AKCS–EU partnerségi megállapodás végrehajtásáról.

(5)Helyénvaló meghatározni az Unió által az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában képviselendő álláspontot, mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(6)A határozat az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezetére lesz alkalmazandó, és célja, hogy javítsa a külső sokkhatások esetén nyújtandó támogatások finanszírozására szolgáló rendszer működését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Unió által képviselendő álláspont az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának az e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

(2)Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az Unió képviseletében eljáró személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak kisebb módosításokat a határozattervezethez.

2. cikk

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának határozatát elfogadását követően ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1) A Tanács határozata (2002. december 19.) a 2000. június 23-án Cotonouban aláírt, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok között és másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás elfogadásáról (HL L 65., 2003.3.8., 27. o.).
(2) HL L 171., 2008.7.1., 63. o.
(3) A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.
(4) A Luxembourgban 2005. június 25-én aláírt (HL L 209., 2005.8.11., 27. o.) és Ouagadougouban 2010. június 22-én aláírt (HL L 287., 2010.11.4., 3. o.) megállapodások által módosított megállapodás (HL L 317., 2000.12.15., 3. o.).
Top

Brüsszel, 2017.11.6.

COM(2017) 644 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról


MELLÉKLET

AZ AKCS–EU NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGÁNAK

.../2017 HATÁROZATA

(2017. ...)

az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról

AZ AKCS–EU NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra 1 (a továbbiakban: az AKCS–EU partnerségi megállapodás) és különösen annak 100. cikkére, összefüggésben 15. cikkének (4) bekezdésével és 16. cikkének (2) bekezdésével;

mivel:

(1)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikke rendelkezik arról, hogy kiegészítő támogatási mechanizmust kell bevezetni az AKCS-államok gazdaságára hatást gyakorló külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások enyhítésére. A 68. cikk (4) bekezdése rögzíti, hogy a támogatási mechanizmus módozatait a megállapodás II. melléklete szabályozza.

(2)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletében jelenleg meghatározott mechanizmusokat ki kell igazítani a Felek szükségleteinek tükrözése, valamint a támogatás rugalmas és gyors célba juttatásának biztosítása érdekében.

(3)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a kérdéses megállapodás Ia., Ib., II., IV. és VI. mellékletét.

(4)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára.

(5)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 16. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága végrehajtja a tanács által ráruházott megbízatásokat.

(6)Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2017. május 5-én felhatalmazta az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát arra, hogy határozatot fogadjon el az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének a külső sokkok tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a II. melléklet 3. fejezetének módosításáról.

(7)Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának el kell fogadnia e határozatot,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A külső sokkok eredményezte makrogazdasági instabilitás esetén az AKCS-országoknak nyújtott, az AKCS–EU partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 68. cikke szerinti pénzügyi támogatást e határozat rendelkezései szabályozzák.

2. cikk

(1)Kiegészítő pénzügyi támogatás mozgósítható a 11. Európai Fejlesztési Alap előre nem látott szükségletekre elkülönített tartalékából azzal a céllal, hogy enyhítsék a külső sokkok eredményezte, rövid távú kedvezőtlen hatásokat, ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is, valamint hogy védelmet biztosítsanak a társadalmi-gazdasági reformoknak és azoknak a szakpolitikáknak, amelyeket veszélyeztet a jövedelem csökkenése.

(2)A külső sokkhatások által érintett AKCS-országok pénzügyi támogatás iránti kérelmet intézhetnek az Európai Bizottsághoz e célból, melyet a szükségletekre irányuló, eseti alapú megközelítést alkalmazva vizsgálnak meg a megállapodás szerint folytatott együttműködés többéves pénzügyi keretén belül.

(3)Az ilyen támogatást olyan eljárások alapján kell irányítani és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony tevékenységet. Az Európai Bizottság rendszeres jelentést tesz az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságnak.

3. cikk

A megállapodás szerződő feleit, az Európai Bizottságot és az AKCS-titkárságot tájékoztatni kell a 68. cikk gyakorlati végrehajtásának módozatairól.

4. cikk

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezetét e határozattal összhangban kell alkalmazni.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt ...,

   az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága részéről

   az elnök

(1) A Luxembourgban 2005. június 25-én aláírt (HL L 209., 2005.8.11., 27. o.) és Ouagadougouban 2010. június 22-én aláírt (HL L 287., 2010.11.4., 3. o.) megállapodások által módosított megállapodás (HL L 317., 2000.12.15., 3. o.).
Top