EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.11.6.
COM(2017) 644 final
2017/0286(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról szóló nagyköveti bizottsági határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Az AKCS–EU partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás)
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) célja, hogy társulást hozzon létre az Európai Unió és az AKCS-államok között. A megállapodás 2003. április 1-jén hatályba lépett.
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a megállapodás Ia., Ib., II., III., IV. és VI. mellékletét.
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára.
Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa úgy határozott, hogy átruházza hatásköreit az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára a 2017. május 6-án Dakarban rendezett közös miniszteri találkozó időtartamára azzal a céllal, hogy 2017. december 31. előtt határozat szülessen az AKCS–EU partnerségi megállapodás végrehajtásáról.
2.2.Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága
Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága a Felekre jogilag kötelező érvényű határozatokat hozhat. A Nagykövetek Bizottsága egyrészről az Európai Unió minden egyes tagállamának állandó képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből, és másrészről minden egyes AKCS-állam európai unióbeli képviseletének vezetőjéből áll. A Nagykövetek Bizottsága elnöki tisztét felváltva tölti be a Közösség által kijelölt tagállam állandó képviselője és az AKCS-államok által kijelölt AKCS-államot képviselő misszió vezetője. A bizottság segíti a Miniszterek Tanácsát feladatai ellátásában, és végrehajtja a tanács által ráruházott megbízatásokat. Ebben az összefüggésben figyelemmel kíséri e megállapodás végrehajtását és a benne foglalt célkitűzések elérése felé való előrehaladást. A Nagykövetek Bizottsága rendszeresen ülésezik, különösen a tanács üléseinek előkészítése érdekében, valamint amennyiben az szükségesnek bizonyul.
2.3.Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának tervezett jogi aktusa
2017. december 31. előtt az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága határozatot tervez elfogadni az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).
A határozat a II. melléklet 3. fejezetére lesz alkalmazandó, és célja, hogy javítsa a külső sokkhatások esetén nyújtandó támogatások finanszírozására szolgáló rendszer működését.
A megállapodás 15. cikke (3) bekezdésének, illetve 15. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus kötelező lesz a felekre nézve. Az említett cikkek így rendelkeznek: „A Tanács a felekre kötelező határozatokat (...) hozhat”, illetve: „A Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja a Nagykövetek Tanácsára.”
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikke szerint „A Felek felismerik, hogy a külső sokkokból eredő makrogazdasági instabilitás kedvezőtlenül érintheti az AKCS-államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési célkitűzéseinek a megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatást vezetnek be a külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások – ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is – enyhítésére az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében.”
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezete határozza meg az exportjövedelmek rövid távú ingadozásaival kapcsolatos finanszírozási feltételeket (FLEX). A II. mellékletet az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2008. június 13-i 1/2008 határozata útján módosították.
A fejlődő országokat jelentős és visszatérő külső sokkhatások érik, amelyek rövid távon jelentős termeléskiesést és jólétvisszaesést okoznak, és hosszú időre lelassítják a növekedést, nem csupán az exportjövedelmek ingadozásaihoz kapcsolódó területeken. Ezek a külső sokkhatások kapcsolódhatnak globális gazdasági fejleményekhez, különösen a globális növekedés visszaeséséhez, vagy természeti katasztrófákhoz.
A FLEX tapasztalatai alapján, ideértve a 2008. évi világméretű gazdasági és pénzügyi válság utáni speciális finanszírozást is (sebezhetőségi FLEX-mechanizmus), valamint összhangban az AKCS–EU partnerségi megállapodással, új megközelítés került kidolgozásra az országok számára a makrogazdasági hatással járó sokkok elnyelését segítő támogatásokat illetően, amely figyelembe veszi a költségvetési mozgásteret, a kormányok külső sokkhatásokra való reagáláshoz rendelkezésre álló makrogazdasági kapacitásait.
A kérelmeknek az előre nem látott szükségletek külön keretén belüli harmonizált kezelése biztosítaná a legjobban az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy a Bizottság válasza az egyedi esetekhez igazodhasson. Ezt követően sikerült megállapodni az AKCS-oldallal arról, hogy a makrogazdasági sokkhatások esetén nyújtott támogatásokat a 11. EFA előre nem látott szükségletekre elkülönített keretéből finanszírozzák.
A tervezett jogi aktus célja tehát, hogy az AKCS–EU partnerségi megállapodás rendelkezései szerint támogatást nyújtson külső sokkok esetén bizonyos AKCS-országoknak. Az ilyen támogatást az előre nem látott szükségletekre elkülönített külön keretből finanszírozzák.
A fent ismertetett új megközelítés végrehajtása céljából jogilag kötelező érvényű határozatot kell elfogadnia a Cotonoui Megállapodás szerint létrehozott döntéshozatali szerveknek.
Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2017. május 5-én úgy határozott, hogy az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikke szerinti külső sokkhatások esetén nyújtott támogatásokra vonatkozó javaslat az előre nem látott szükségletekre elkülönített keret alá tartozik, továbbá hatásköröket ruházott az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára, hogy az 2017. december 31-ig az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezetére alkalmazandó határozatot fogadjon el.
A Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy fogadja el e határozatot.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát megállapodás, nevezetesen a Cotonoui Megállapodás hozta létre.
Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A tervezett jogi aktus a Cotonoui Megállapodás 15. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően a nemzetközi jog értelmében kötelező erejű.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
A javasolt határozat eljárási jogalapja ezért az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a következő területtel kapcsolatos: fejlesztési együttműködés. A javasolt határozat anyagi jogalapja ezért az EUMSZ 209. cikkének (2) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 209. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus kihirdetése
Mivel az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának határozata a Cotonoui Megállapodás II. mellékletére lesz alkalmazandó, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2017/0286 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,
tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: az AKCS–EU partnerségi megállapodás),
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodást (a továbbiakban: AKCS–EU partnerségi megállapodás) 2000. június 23-án Cotonouban aláírták. Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén hatályba lépett.
(2)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke szerint az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a megállapodás Ia., Ib., II., III., IV. és VI. mellékletét.
(3)Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése szerint az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára.
(4)Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa úgy határozott, hogy átruházza hatásköreit az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára a 2017. május 6-án Dakarban rendezett közös miniszteri találkozó időtartamára azzal a céllal, hogy 2017. december 31. előtt határozat szülessen az AKCS–EU partnerségi megállapodás végrehajtásáról.
(5)Helyénvaló meghatározni az Unió által az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában képviselendő álláspontot, mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.
(6)A határozat az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezetére lesz alkalmazandó, és célja, hogy javítsa a külső sokkhatások esetén nyújtandó támogatások finanszírozására szolgáló rendszer működését,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1)Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében az Unió által képviselendő álláspont az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának az e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.
(2)Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az Unió képviseletében eljáró személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak kisebb módosításokat a határozattervezethez.
2. cikk
Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának határozatát elfogadását követően ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök