EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.8.29.

COM(2017) 457 final

2017/0211(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió nevében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetben képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT TÁRGYA

A jelen javaslat az Unió nevében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetben (OIV) az Unió számára a szóban forgó szervezetben különleges jogállást biztosító határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozatra vonatkozik.

2. A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló, Párizsban, 2001. április 3-án aláírt megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal helyébe lépő OIV felállítása volt. A megállapodás 2004. január 1-jén hatályba lépett.

20 tagállam a megállapodás részes fele. 1

2.2.Az OIV

Az OIV a szőlő, a bor és az egyéb szőlőből készült termékek ágazatában tevékenykedő tudományos és szakmai kormányközi szervezet.

Az OIV hozzájárul a borokkal kapcsolatos meglévő gyakorlatok és szabványok nemzetközi harmonizációjához azáltal, hogy állásfoglalásokat dolgoz ki a következő területeken:

–    szőlőtermesztési feltételek;

–    borászati eljárások;

–    a termékek meghatározása és/vagy leírása, címkézés, forgalmazási feltételek;

–    a szőlészeti és borászati termékek vizsgálatának és értékelésének módszerei.

2.3.Az OIV tervezett határozata

A kezdeményezés nem része a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) programnak.

2017. október 20-án az OIV a 16. közgyűlése alkalmával határozatot fogad el, amely különleges jogállást biztosít az Uniónak az OIV-ben (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).

Az Uniónak jelenleg nincs hivatalos jogállása az OIV-n belül. A tervezett jogi aktus célja az Unió OIV-ben betöltött szerepének megerősítése és hivatalossá tétele.

3.AZ UNIÓ NEVÉBEN KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT

3.1.Az álláspont indokai és céljai

A Tanács 2015. október 1-jén felhatalmazta a Bizottságot, hogy tájékozódási célú megbeszéléseket kezdjen az OIV-vel annak érdekében, hogy az OIV eljárási szabályzatának 4. cikkével összhangban az Unió különleges jogállást kapjon.

Mivel az Unió jelenleg nem rendelkezik hivatalos jogállással az OIV-ben, a Bizottság képviselői csupán nem hivatalos meghívás alapján vesznek részt a szakértői csoportok, bizottságok és albizottságok ülésein, és nem vehetnek részt a végrehajtó bizottság ülésein. Időnként (csupán megfigyelőként) meghívást kapnak a közgyűlésre, amelyen az OIV tagjai állásfoglalásokat fogadnak el. Az Unió nem fizet hozzájárulást az OIV számára.

Ez a korlátozott részvétel nem teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy teljes körű tájékoztatást kapjon az új állásfoglalások kidolgozásáról.

Tekintettel azokra a joghatásokra, amelyekkel bizonyos OIV-állásfoglalások bírhatnak, és figyelembe véve az OIV tevékenységi körébe tartozó területek többsége tekintetében fennálló uniós hatásköröket, a tervezett jogi aktus célja az Unió OIV-ben betöltött szerepének megerősítése és hivatalossá tétele.

Ez a jogállás lehetővé tenné az EUSZ 17. cikke alapján az Uniót képviselő Bizottság számára, hogy teljes körű tájékoztatást kapjon az új állásfoglalások kidolgozásáról és összehangolhassa az Unió közös álláspontját az említett állásfoglalásokkal kapcsolatban, valamint hogy az Unió nevében hivatalosan közreműködjön a bizottságok, albizottságok és szakértői csoportok munkájában, továbbá részt vegyen a közgyűlés és a végrehajtó bizottság ülésein. Mindez biztosítaná az Unió OIV-n belüli egységes képviseletét, anélkül, hogy megkérdőjeleződne az uniós tagállamok tudományos szakértőinek az OIV-ben betöltött szerepe.

Ezenkívül a szóban forgó jogállás megadása lehetővé tenné az Unió képviselői számára, hogy – az OIV tagjaival megegyező feltételek mellett – hozzáférhessenek az OIV valamennyi dokumentumához. Ez meg fogja könnyíteni a Tanács által az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján az állásfoglalások OIV-közgyűlésen belüli szavazásra bocsátása előtt meghozandó határozatok kidolgozását.

A fentiekre tekintettel indokolt indítványozni, hogy OIV adja meg az Uniónak az OIV eljárási szabályzatának 4. cikkében említett különleges jogállást. A levélváltásnak a Bizottság nevében és felelőssége mellett történő aláírására a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos jogosult.

3.2.Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Noha az OIV állásfoglalásai önmagukban nem kötelező erejűek, az 1308/2013/EU rendelet értelmében egyes, az OIV által elfogadott és közzétett állásfoglalások uniós szinten joghatással bírhatnak. A borászati termékek kapcsán az uniós jog következő rendelkezései hivatkoznak az OIV-re:

–a közös piacszervezésről szóló rendelet 80. cikkének (5) bekezdése, amelynek értelmében a borvizsgálati módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az Unió által elérni kívánt cél szempontjából nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek;

–a borászati eljárásokkal foglalkozó 606/2009/EK bizottsági rendelet 9. cikke, amely szerint a borászati eljárások során alkalmazott anyagokra vonatkozó tisztasági és azonosítási előírások az OIV által kiadott Nemzetközi borászati kódexben megállapított előírásokkal azonosak;

–a közös piacszervezésről szóló rendelet 80. cikke (3) bekezdésének a) pontja, amelynek értelmében a Bizottságnak a borászati eljárások engedélyezésekor figyelembe kell vennie az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat;

–a közös piacszervezésről szóló rendelet 90. cikkének (2) bekezdése, amely szerint az Unióba behozott borászati termékeket az Unió által engedélyezett borászati eljárásokkal vagy az OIV által ajánlott borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani; valamint

–a 2870/2000/EK rendelet 3. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy a bizonyos szeszes italokban található anyagok kimutatására és mérésére szolgáló uniós elemzési módszerek hiányában az OIV által elfogadott módszerek is használhatóak.

Tekintettel arra, hogy az OIV állásfoglalásai joghatással bírhatnak, valamint hogy az Unió az érintett területeken kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, ezen állásfoglalásoknak az OIV-n belüli szavazásra bocsátása előtt a Tanácsnak az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján közös álláspontot kell elfogadnia az Unió nevében. Az Unió OIV-n belüli különleges jogállása meg fogja könnyíteni a közös álláspont kialakítását.

3.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Nagy jelentősége van tehát annak, hogy az Unió megkapja a különleges jogállást, ami lehetővé teszi az uniós képviselők számára, hogy az OIV összes dokumentumához hozzáférjenek, és ellenőrizzék az OIV-állásfoglalásoknak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét, valamint a lehetséges joghatásokat.

4.JOGALAP

4.1.    Eljárási jogalap

4.1.1.    Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése abban az esetben is alkalmazandó, ha az Unió nem tagja a szóban forgó szervnek vagy nem részes fele a kérdéses megállapodásnak.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.

4.1.2.    A jelen esetre történő alkalmazás

Az OIV-t megállapodás, nevezetesen a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás hozta létre.

Tekintettel arra, hogy az OIV állásfoglalásai joghatással bírhatnak, valamint hogy az Unió az érintett területeken kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, az OIV által elfogadandó jogi aktus közvetlenül érinti az Unió érdekeit.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

A javasolt határozat eljárási jogalapja ezért az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.    Anyagi jogalap

4.2.1.    Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.    A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus célkitűzése és tartalma a közös agrárpolitikához kapcsolódik.

A javasolt határozat anyagi jogalapja ezért az EUMSZ 43. cikke.

4.3.    Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 43. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

2017/0211 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió nevében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetben képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 2004. január 1-jén hatályba lépett.

(2)A megállapodás 2. cikke szerint a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (a továbbiakban: az OIV) ajánlásokat fogadhat el a szőlőtermesztési feltételekkel, a borászati eljárásokkal, a termékek meghatározásával és/vagy leírásával, a címkézési és forgalmazási feltételekkel, valamint a szőlészeti és borászati termékek vizsgálatának és értékelésének módszereivel kapcsolatban.

(3)A borászati eljárásokra vonatkozó uniós jogszabályok figyelembe veszik az OIV ajánlásait. Az uniós vizsgálati módszerek ugyancsak az OIV ajánlásain alapulnak. Az OIV különféle anyagokra vonatkozó leírásai közvetlenül beépülnek az uniós jogszabályokba. Az OIV által szabályozott egyéb kérdések is uniós hatáskörbe tartoznak.

(4)Az OIV-nek és az Uniónak kölcsönös érdeke, hogy az Unió teljes körű tájékoztatást kapjon az OIV új állásfoglalásainak kidolgozásához kapcsolódó vitákról. Az OIV munkájában való aktívabb uniós részvétel várhatóan meg fogja könnyíteni az OIV ajánlástervezeteire vonatkozó uniós álláspontok kialakítását, valamint azt, hogy az uniós szabályozás a jövőben az OIV előírásainak megfelelően alakuljon. Egyértelműen meg kell határozni az OIV munkájában való uniós részvétel részletes szabályait és hatókörét.

(5)Az Uniónak jelenleg nincs hivatalos jogállása a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetben (OIV).

(6)Az OIV eljárási szabályzatának 4. cikke értelmében valamely nemzetközi kormányközi szervezet folyamodhat olyan különleges jogállásért, amely lehetővé teszi számára, hogy közreműködjön a bizottságok, albizottságok és szakértői csoportok munkájában, továbbá részt vegyen a közgyűlés és a végrehajtó bizottság ülésein. Az említett cikk szerint a végrehajtó bizottság javaslata nyomán és a közgyűlés beleegyezését követően az OIV és az érintett szervezet viszonyára vonatkozóan különleges rendelkezések lépnek életbe, és ezek a különleges rendelkezések minden egyes esetben meghatározzák az együttműködés egyedi feltételeit, beleértve a szervezet éves pénzügyi hozzájárulásának összegét is. Az említett eljárási szabályzat 3. mellékletének A.5. pontja előírja továbbá, hogy az ilyen jogállás megadásáról szóló határozatokat az OIV közgyűlésének kell meghoznia, és a határozatot az OIV főigazgatójának levélváltás formájában továbbítania kell a szóban forgó szervezetnek.

(7)A Tanács 2015. október 1-jén felhatalmazta a Bizottságot, hogy tájékozódási célú megbeszéléseket kezdjen az OIV-vel annak érdekében, hogy az OIV eljárási szabályzatának 4. cikkével összhangban az Unió különleges jogállást kapjon. 2 Az e határozat mellékletében szereplő különleges rendelkezések a tájékozódási célú megbeszélések eredményeként kerültek elfogadásra. Az Unió OIV-n belüli különleges jogállásának hatásai az említett rendelkezésekben meghatározott egyedi feltételekre korlátozódnak.

(8)Annak ellenére, hogy a különleges jogálláshoz nem kapcsolódnak szavazati jogok, e jogállás lehetővé fogja tenni az Unió számára, hogy nagyobb mértékben bekapcsolódjon az OIV munkájába, anélkül, hogy ettől megváltozna az OIV-ben tagsággal rendelkező uniós tagállamok szerepe, amelyek így megőrizhetik eddigi jogállásukat.

(9)Az említett tájékozódási célú megbeszéléseket követően a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az Unió nevében juttasson el az OIV-nek egy levelet, amelyben kéri, hogy az Unió az e határozat mellékletében meghatározott különleges rendelkezések alapján különleges jogállást kapjon.

(10)A tervek szerint a levél kézhezvételét követően az OIV a 16. közgyűlése alkalmával, 2017. október 20-án elfogadja az Unió számára az OIV-ben különleges jogállást biztosító határozatot (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).

(11)20 uniós tagállam tagja az OIV-nek. Helyénvaló meghatározni a szóban forgó tagállamok által az Unió nevében az OIV közgyűlésén képviselendő álláspontot, mivel a tervezett jogi aktus az Unió OIV-ben betöltött szerepét és ezáltal közvetlenül az Unió érdekeit érinti.

(12)Tekintettel azokra a joghatásokra, amelyekkel az OIV egyes állásfoglalásai bírhatnak, és figyelembe véve az OIV tevékenységi körébe tartozó területek többsége tekintetében fennálló uniós hatásköröket, indokolt, hogy az OIV-ben tagsággal rendelkező uniós tagállamok támogassák a szóban forgó különleges jogállás Unió számára történő megadására és az e határozat mellékletében meghatározott, az Unió viszonylatában alkalmazandó különleges rendelkezések életbe léptetésére irányuló közgyűlési határozatot.

(13)Az OIV közgyűlésének az említett különleges jogállást biztosító határozatát az OIV főigazgatója továbbítja az EU-nak, megerősítve azt az időpontot, amelytől az Uniónak az OIV-n belüli különleges jogállása alkalmazandóvá válik,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió számára az OIV és az Unió viszonyát szabályozó különleges rendelkezések alapján biztosítandó különleges jogállás megadásáról szóló határozat tárgyában az OIV 16. közgyűlésén az Unió nevében képviselendő álláspontot a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Az 1. cikkben említett álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai az OIV-nek.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

(2) 12434/15 és 12270/15.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.8.29.

COM(2017) 457 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió nevében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetben képviselendő álláspontról

MELLÉKLET

Az OIV-ben tagsággal rendelkező uniós tagállamok támogatják az OIV közgyűlésének azon határozatát, amelynek értelmében az Európai Unió különleges jogállást kap az OIV és az Unió viszonylatában alkalmazandó alábbi különleges rendelkezések feltételeinek megfelelően:

Az Európai Uniónak a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezeten belüli különleges jogállásához kapcsolódó különleges rendelkezések

1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetnek (OIV) és az Európai Uniónak (EU) közösek a szőlészeti-borászati ágazatra vonatkozó célkitűzései. A szőlészeti és borászati termékek előállításának és forgalmazásának megkönnyítése érdekében mindkét szervezet hozzájárul az eljárások és az előírások nemzetközi, illetve uniós szintű harmonizációjához. Az OIV különösen a szőlészetre és a borászatra vonatkozó állásfoglalásokat fogad el és tesz közzé, és segítséget nyújt más nemzetközi szervezeteknek szabványosítási tevékenységeikhez. Az OIV hatáskörébe tartozó területek közül az EU tevékenyen részt vesz többek között a borok, az ízesített boralapú italok, a borpárlatok, a szőlőlevek és a csemegeszőlő meghatározására, termelésére és forgalmazására vonatkozó szabályok megalkotásában.

2. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYEDI FELTÉTELEI

Az Európai Bizottság által képviselt EU közreműködhet az OIV bizottságainak, albizottságainak és szakértői csoportjainak munkájában. Adott esetben ezeken az üléseken az Európai Bizottság képviselője ismerteti az érintett területen esetlegesen létező, hatályos uniós jogszabályokat, továbbá az EU vizsgált kérdésekhez fűződő egyedi érdekeit.

Az Európai Bizottság képviselője részt vehet a közgyűlés és a végrehajtó bizottság ülésein. Kérésre és az OIV eljárási szabályzatának megfelelően az Európai Bizottság képviselője tájékoztathatja ezeket a testületeket az azon napirendi pontokkal kapcsolatos uniós álláspontokról, amelyekhez az EU-nak közvetlen érdeke fűződik.

Az Európai Bizottság rendszeresen felkéri az OIV-t információcserére, valamint az OIV és az EU számára közös érdekű témakörök megvitatására.

Az OIV (az AGRI-OIV@ec.europa.eu fiókon keresztül) az Európai Bizottságnak és az OIV valamennyi tagjának egyidejűleg megküld minden releváns dokumentumot, beleértve a közgyűlésen esetlegesen szavazásra bocsátandó állásfoglalás-tervezeteket is. Annak érdekében, hogy adott esetben kellő időben ki lehessen alakítani az uniós álláspontokat, az OIV a lehető leghamarabb megküldi az állásfoglalás-tervezeteket azon közgyűlés előtt, amelyen azokat szavazásra bocsátják.

Az Európai Bizottság az OIV számára közvetlen jelentőséggel bíró új uniós jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos összes releváns dokumentumot azok közzétételekor továbbítja az OIV részére.

Az OIV tudomásul veszi, hogy az EU 140 000 EUR összegű éves pénzügyi hozzájárulást fog fizetni.