EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.2.

COM(2017) 256 final

2017/0086(COD)

Megfelelési csomag

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2017) 211 final}
{SWD(2017) 212 final}
{SWD(2017) 213 final}
{SWD(2017) 214 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

·Az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2014 évi jelentése 3 , az európai Parlament állásfoglalásai és az Európai Bizottság különböző közleményei átfogóbb, felhasználóbarátabb tájékoztatásra és segítségnyújtásra szólítottak fel, amely segíti a vállalkozásokat az egységes piacon való eligazodásban. A meglévő platformok és kapcsolattartó pontok fejlesztését, illetve mindezek egyablakos ügyintézés keretében történő radikális összefogását javasolták.

·A Versenyképességi Tanács 2015. márciusi következtetései az egységes piacra irányuló szakpolitikáról politikai kötelezettségvállalásra szólítottak fel az egységes piaci eszközök megerősítése és egyszerűsítése érdekében annak érdekében, hogy jobban meg tudjanak felelni a vállalkozások és a polgárok igényeinek a határokon átnyúló tevékenységeik tekintetében. Ezt a felhívást a Versenyképességi Tanács 2016. februári ülésén megismételte, amely ezenkívül üdvözölte „az egységes digitális portál koncepcióját, amely (…) elsősorban az induló vállalkozások igényeihez igazodna”.

·A Bizottság digitális egységes piaci stratégiájában és 2015-ös egységes piaci stratégiájában bejelentette, hogy a fent említett kérdéseket egy egységes digitális portálon keresztül kívánja megoldani, amely a közszolgáltatások digitális átalakításának felgyorsítására irányuló intézkedéseket meghatározó elektronikus kormányzati cselekvési tervben 4 is fontos szerepet tölt be.

·2016. januárjában az Európai Parlament egy átfogó, egységes digitális portál kifejlesztésére szólított fel, amely a vállalkozások létrehozása és működtetése tekintetében egységes, végponttól végpontig jellegű digitális folyamatot jelent az online jelenlét kialakításától kezdve a domain-nevekkel kapcsolatos adminisztráción, a megfeleléssel kapcsolatos információk cseréjén, az elektronikus számlák elismerésén, az adóbevallások online benyújtásán, az egyszerűsített online héa-rendszeren, a termékek megfelelőségével, a külföldi munkavállalással, a fogyasztói jogokkal kapcsolatos online tájékoztatáson át a fogyasztói és üzleti hálózatokhoz való hozzáférésig, az értesítési és a vitarendezési eljárásokig.

·2016 júniusában a REFIT-platform (amely a vállalkozások, a szociális partnerek, a civil társadalom és a tagállamok képviselőiből áll) véleményt adott ki, amelyben az egyes tagállamokban az egységes piacon működő vállalkozások számára egyértelmű tájékoztatást és összehangolt szolgáltatásokat nyújtó egyablakos ügyintézési pont létrehozását, valamint az egységes digitális portál valamennyi portáljának tartalmára, működésére és integrációjának szintjére vonatkozó minimális közös minőségi kritériumok meghatározását javasolja.

·Végül a 2017 januárjában közzétett, az uniós polgárságról szóló 2017 évi jelentés az egységes digitális portált az uniós polgárság prioritásának tekinti.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

a)Az információkhoz való online hozzáférés

b)A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférés

c)Az online eljárásokhoz való hozzáférés

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

·Az európai interoperabilitási keret (EIF): a közigazgatások közötti fokozott átjárhatóság támogatása révén növelni fogja a közszolgáltatások összekapcsolásának szintjét.

·Az alapvető közszolgáltatásokra vonatkozó szójegyzék (CPsV), amely a legfontosabb üzleti események és közszolgáltatások leírásának közös adatmodellje. Weboldalaik megtervezése vagy frissítése során a tagállamok általi használata megkönnyítené a tartalom lefordítását, valamint az egységes digitális portál keresőeszköz kifejlesztését, ezáltal javítva az információk fellelhetőségét, az eljárásokat és a segítségnyújtó szolgáltatásokat.

·A cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) 11 – uniós szintű hozzáférést biztosít a tagállamokban bejegyzett társaságokra vonatkozó információkhoz, valamint lehetővé teszi a különböző nyilvántartások közötti információcserét (2017 júniusától működőképes);

·Az EU csődnyilvántartásainak elektronikus összekapcsolása – 2019-től kezdve fokozni fogja a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások hatékony kezelését;

·Európai szolgáltatási e-kártya – a Bizottság által 2017. januárjában elfogadott javaslat 12 . Egyszerűsített elektronikus eljárást irányoz elő egyes olyan üzleti és építőipari szolgáltatók számára, akik szolgáltatásaikat egy másik tagállamban kívánják nyújtani; ennek az eljárásnak az alapvető elemei a székhely szerinti és a fogadó hatóságok közötti kommunikáció;

·Az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) 13 a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó követelményeknek való megfelelésről szóló nyilatkozat. Elektronikus változata a közbeszerzésben az egyszeri adatszolgáltatás elve végrehajtásának kulcsfontosságú elemévé válhat;

·A Bizottság 2017 évi munkaprogramjában említett, a vállalkozás teljes életciklusára kiterjedő digitális megoldások elősegítésére irányuló társasági jogi kezdeményezése;

·A szűkített egyablakos héaügyintézés tervezett kiterjesztése;

·Az e-kormányzati cselekvési terv részét képező, az egyszeri adatszolgáltatás elvére irányuló intézkedések elő fogják segíteni az információk és az adatok tagállamok közigazgatási szervei közötti megosztását. Az első lépés ebbe az irányba egy üzleti esettanulmányokkal kapcsolatos nagyszabású kísérleti projekt és annak a polgárok számára való megvalósíthatóságának értékelése.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése, 48. cikke és 114. cikkének (1) bekezdése a javaslat szempontjából jelentőséggel bír a jogszabályok közelítésére tekintetében. A 26. cikk (2) bekezdése értelmében a belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése jogalapot teremt a 21. cikk (1) bekezdésében említett jogok uniós polgárok általi gyakorlását megkönnyítő szabályok elfogadásához. A 48. cikk jogalapot biztosít a szociális biztonság területét érintő olyan intézkedések elfogadásához, amelyek a munkavállalók szabad mozgásának biztosításához szükségesek. Az 114. cikk jogalapot biztosít az EUMSZ 26. cikkében meghatározott célkitűzések elérését szolgáló intézkedések elfogadásához, kivéve, ha a Szerződések másként rendelkeznek.

A javaslat célja, hogy lehetővé tegye a polgárok és a vállalkozások számára a belső piacon a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférést. E célból ez a javaslat egységes digitális portált hoz létre, amely tekintetében a Bizottság és az illetékes hatóságok fontos szerepet játszanak a fenti célkitűzések elérésében. A kezdeményezés célja csupán azon polgárok és vállalkozások hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése és az őket terhelő további adminisztratív terhek csökkentése, akik, illetve amelyek más tagállamokban a nemzeti szabályoknak és eljárásoknak teljes mértékben megfelelve működnek vagy kívánnak működni, valamint a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése teljes összhangban a nemzeti szabályokkal és eljárásokkal. Nem érinti az ilyen szabályok vagy eljárások tartalmát vagy hatáskörét.

Mivel a kezdeményezés hármas célkitűzést követ, és a polgárok szabad mozgásával, a szociális biztonsággal, valamint a belső piacnak az információszolgáltatás, az eljárások, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások tekintetében történő megvalósításának és működése biztosításának céljával kapcsolatos egyik elem sem tekinthető csupán járulékosnak, a kezdeményezésnek az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdésén, 48. cikkén és 114. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia.

•Szubszidiaritás

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A meglévő szolgáltatások gyenge teljesítményének okai: az elszigetelt, igazgatás-központú, széttagoltsághoz vezető megközelítések; az uniós és nemezi szintű igazgatás által inkább saját, mint a felhasználói igényekhez igazított közszolgáltatások; a több évvel ezelőtt kialakított technikai megoldások, amelyek már nem tükrözik mai legjobb gyakorlatokat, valamint a külföldi felhasználók elhanyagolása nemzeti közigazgatások által.

•Konzultáció az érdekelt felekkel

a)Munkaértekezletet az egységes digitális portálról, 2016. március

b)Nyilvános online konzultáció

·a más uniós országokra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos online információk szükségessége: a vállalkozások 93 %-a és a polgárok 92 %-a véleménye szerint nagyon fontos vagy fontos;

·az elektronikus eljárásokhoz való hozzáférés: a vállalkozások 94 %-a és a polgárok 92 %-a véleménye szerint nagyon fontos vagy fontos;

·a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérelem alapján: a vállalkozások 88 %-a, a polgárok 87 %-a véleménye szerint nagyon fontos vagy fontos.

c)Eszmecsere az érdekeltekkel és a tagállamokkal

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

·1. lehetőség: nemzeti szinten centralizált vállalati és lakossági portálok, központi információs struktúra előírása nemzeti és uniós szinten, de az online eljárások bevezetése tekintetében puha jogi megközelítés alkalmazásával. Nem tartalmaz uniós megoldást a más tagállamokból származó dokumentumok és adatok elfogadására. Minden tagállamnak össze kell vonnia a három fő kapcsolattartó pontot (a szolgáltatások és az áruk esetében).

·2. lehetőség: Az EU által koordinált megközelítés, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kért információkat online bocsássák rendelkezésre. Csak a vonatkozó weboldalak linkjeit kellene megadniuk és a Bizottság központi adattára számára, amelyben a felhasználók egy közös keresőrendszer segítségével elérhetnék azokat. Ennek részeként létre lehetne hozni egy „segítségnyújtószolgálat-kereső eszközt”, amely a megfelelő segítségnyújtó szolgálathoz irányítja a felhasználókat. A keresőeszköz a portál tartalmára korlátozódna, és integrálható lenne a nemzeti információs portálokba és weboldalakba. Ez a lehetőség kötelezné a tagállamokat, hogy bizonyos kulcsfontosságú eljárásokat megállapodás szerinti ütemtervnek megfelelően teljes mértékben tegyenek online elérhetővé vállalkozások és a lakosság számára.

·3. lehetőség: Az egész Unióra kiterjedő, teljes mértékben centralizált megközelítés: valamennyi uniós és nemzeti szintű információt uniós szintű központi adatbázison keresztül lehetne elérni. Ez a lehetőség előírná ugyanannak a húsz főbb eljárásnak az online hozzáférhetővé tételét, mint a 2. lehetőség esetében, de rendelkezne egy különleges informatikai eszköz létrehozásáról, amely „back office” együttműködést tenne lehetővé a székhely szerinti és a fogadó ország hatóságai között a külföldi felhasználók igényeinek kiszolgálása érdekében (elsősorban az igazolások benyújtása terén). Az információk és eljárások „fellelhetősége” a központi adatbázisban egyszerű lenne. Közös keresőeszköz működne a segítségnyújtó szolgáltatások megtalálására (mint a 2. lehetőségnél).

Az 1. lehetőség hatékony megoldásnak tűnt, azonban nem lehet igazán eredményes, mivel komoly hátrányt jelent az online eljárások a tagállamok általi önkéntes alapon történő bevezetése, valamint a közös megoldás hiánya az eljárásokhoz szükséges igazolások határokon átnyúló esetekben felmerülő problémájára. Továbbá a fellelhetőség hiányát sem kezeli megfelelően, mivel a nemzeti üzleti portálok keresési lehetőségei elvileg nem biztosítják az összes uniós nyelven történő keresést. Végül a közös minőségellenőrző eszköz hiánya megnehezítené a minőségi kritériumok érvényesítését. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy ez a lehetőség valószínűleg nem fogja megfelelően kezelni a felhasználók igényeit.

A felhasználók igényeinek kielégítése szempontjából a 3. lehetőség érte el messze a legjobb pontszámot. Teljes mértékben centralizált megközelítése biztosítaná a tájékoztatás harmonizált módját annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók könnyen megtalálják a keresett információkat. Az uniós szintű harmonizált eljárások a határokon túli felhasználók számára eleve teljes mértékben elérhetők lennének. E lehetőség súlyos hátrányai azonban a megvalósíthatóság hiányából erednek, mivel a tagállamok kevéssé támogatják az ilyen központosított megközelítést. Ezenkívül e lehetőség általános hatékonysága sem tűnik nagyon magasnak, mivel a jelentős költségek mellet számottevő párhuzamosságokkal is jár.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.TOVÁBBI ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2017/0086 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére, 48. cikkére és 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 14 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 15 ,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az egységes piac Európa egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya. Azáltal, hogy lehetővé teszi a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, új lehetőségeket kínál a polgárok és a vállalkozások számára. Ez a rendelet az egységes piaci stratégia 16 egyik kulcsfontosságú intézkedése, amelynek célja az egységes piacban rejlő teljes potenciál felszabadítása azáltal, hogy megkönnyíti a polgárok számára az Unión belüli mozgást és letelepedést, a vállakozások számára pedig a kereskedelmet és üzleti tevékenységük határokon túlra való kiterjesztését.

(2)A digitális egységes piacról szóló közlemény 17 elismeri az internet és a digitális technológiák szerepét abban, hogy az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés terén óriási lehetőségeket teremtenek, és ezáltal átalakítják életvitelünket és munkamódszereinket. A közlemény megállapítja, hogy a meglévő európai portálok, hálózatok, szolgáltatások és rendszerek kiterjesztésével és integrálásával, valamint az „egységes digitális portálhoz” való hozzákapcsolásuk révén a polgárok és a vállalkozások igényeinek saját országukban és a határokon átnyúlóan is jobban meg lehet felelni. A 2016–2020-as időszakra szóló uniós e-kormányzati cselekvési terv 18 a 2017-re tervezett fellépései között sorolja fel az egységes digitális portál létrehozását. Az uniós polgárságról szóló jelentés 19  az egységes digitális portált prioritásként kezeli az uniós polgársághoz fűződő jogok tekintetében.

(3)Az Európai Parlament és a Tanács több alkalommal is egy átfogóbb, felhasználóbarátabb információs és segítségnyújtó csomag kidolgozására szólított fel a vállalkozások egységes piacon való eligazodásának megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy erősebb és korszerűbb egységes piaci eszközök révén jobban meg lehessen felelni a vállalkozások és a polgárok körében a határokon átnyúló tevékenységek során felmerülő igényeknek.

(4)Ez a rendelet a polgárok és a vállalkozások számára a belső piachoz fűződő jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával válaszol erre a felhívásra. A rendelet egységes digitális portált hoz létre, amelynek keretében a Bizottság és az illetékes hatóságok fontos szerepet játszanak e célkitűzések megvalósításában.

(5)Felsorolja azokat az információs területeket, amelyek a belső piacon a jogaikat gyakorló polgárok és vállalkozások számára relevánsak, és a tagállamok és a Bizottság számára előírja annak biztosítását, hogy az e területekre vonatkozó információk nemzeti és uniós weboldalakon és portálokon teljeskörűen elérhetők legyenek. A tájékoztatásnak továbbá nem csupán a polgárokra és a vállalkozásokra vonatkozó szabályokra és kötelezettségekre kell kiterjednie, hanem azokra az eljárásokra is, amelyeket a polgároknak és a vállalkozásoknak el kell végezniük ahhoz, hogy eleget tegyenek e szabályoknak és kötelezettségeknek. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírását is, amelyekhez a polgárok és a vállalkozások az információk megértésével, az információknak az adott helyzetre való alkalmazásával vagy egy eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémáikkal fordulhatnak.

(6)Mivel a kezdeményezés hármas célkitűzést követ egyrészt az azokra a polgárokra és vállalkozásokra nehezedő további adminisztratív terhek csökkentse tekintetében, akik, illetve amelyek a nemzeti szabályokkal és eljárásokkal teljes mértékben összhangban működnek vagy kívánnak működni, másrészt a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, harmadrészt a belső piacon a tájékoztatás, az eljárások, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások működésének biztosítása tekintetében, és mivel a polgárok szabad mozgására és a szociális biztonságra vonatkozó elemei nem tekinthetők csupán járulékosnak, a kezdeményezésnek az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdésén, 48. cikkén és 114. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia.

(7)Annak érdekében, hogy az uniós polgárok és vállalkozások élhessenek a belső piacon való szabad mozgáshoz való jogukkal, az Uniónak olyan konkrét intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy könnyen hozzáférjenek az uniós jogaikra vonatkozó mindenre kiterjedő és megbízható információkhoz, valamint tájékoztatást kapjanak azokról a nemzeti szabályokról és eljárásokról, amelyeknek meg kell felelniük azokban az esetekben, amikor lakóhelyüktől eltérő tagállamba utaznak, ott élnek vagy tanulmányokat folytatnak, illetőleg vállalkozást hoznak létre vagy üzleti tevékenységet folytatnak. A nemzeti szinten nyújtandó tájékoztatásnak nemcsak az uniós jogot végrehajtó nemzeti szabályokra kell kiterjednie, hanem az egyéb olyan nemzeti szabályokra is, amelyek a külföldi állampolgárokra és vállalkozásokra egyaránt vonatkoznak.

(8)Egyértelmű, hogy a más tagállamokból származó polgárok és vállalkozások (felhasználók) hátrányos helyzetbe kerülhetnek a nemzeti szabályok és közigazgatási rendszerek ismeretének hiánya, a nyelvi különbségek, valamint az e tagállamok hatóságaitól való földrajzi távolságuk miatt. A belső piaci akadályok csökkentésének leghatékonyabb módja, ha lehetővé válik a határokon túli felhasználók számára, hogy az online információkhoz olyan nyelven férjenek hozzá, amelyet megértenek, a nemzeti szabályoknak való megfelelés érdekében teljes mértékben online eljárásokat alkalmazzanak, és segítséget kapjanak abban az esetben, ha a szabályok és az eljárások nem egyértelműek, vagy ha akadályokba ütköznek jogaik gyakorlása során.

(9)Számos uniós jogi aktus jött létre azzal a céllal, hogy ágazati egyablakos ügyintézési pontok révén nyújtson megoldásokat, ideértve a szolgáltatási irányelv 20 által létrehozott egyablakos ügyintézési pontokat, amelyek a szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns online információkhoz, segítségnyújtáshoz és eljárásokhoz való hozzáférést biztosítnak; a termékinformációs kapcsolattartó pontokat 21 és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat 22 , amelyek termékspecifikus technikai szabályokhoz való hozzáférést biztosítanak, valamint a szakmai képesítésekkel foglalkozó segítségnyújtó központokat 23 , amelyek a külföldön munkát vállaló szakembereket hivatottak segíteni. Emellett olyan hálózatok is létrejöttek, mint az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, amelyek előmozdítják az uniós fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, és segítik a hálózatban részt vevő más tagállamokban – utazás vagy online vásárlás alkalmával – végzett tranzakciókkal kapcsolatos panaszok rendezését. Mindezeken kívül a SOLVIT 24 gyors, hatékony és informális megoldásokat kíván nyújtani a magánszemélyek és a vállalkozások számára, amennyiben a hatóságok megtagadják tőlük a belső piachoz fűződő uniós jogaikat. Végül számos információs portál is létrejött, például a belső piaccal kapcsolatos Európa Önökért portál és az e-igazságügyi portál, amelyek a felhasználókat az uniós és nemzeti szabályokról tájékoztatják.

(10)A szóban forgó jogi aktusok ágazati jellege miatt az online információs és segítségnyújtó szolgáltatások, valamint a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló online eljárások továbbra is rendkívül széttagoltak. Eltérések vannak az online információk és eljárások elérhetőségében, a szolgáltatások minőségével kapcsolatban hiányosságok tapasztalhatók, valamint alacsony az említett információs és segítségnyújtó szolgáltatások ismertsége. A szolgáltatások fellelhetősége és hozzáférhetősége a külföldi felhasználók számára nem megoldott, ami továbbra is komoly problémát jelent.

(11)A rendeletnek egyablakos ügyintézési pontot kell létrehoznia, amelyen keresztül a polgárok és a vállalkozások hozzáférhetnek az azokra a szabályokra és követelményekre vonatkozó információkhoz, amelyeket az uniós és/vagy nemzeti jog értelmében be kell tartaniuk. Egyszerűsíteni kell és hatékonyabbá kell tenni a polgárok és a vállalkozások kapcsolatát az uniós vagy nemzeti szinten létrehozott segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal. A portálnak az eljárásokhoz való hozzáférést és azok elvégzését is meg kell könnyítenie. Ezért a rendeletnek elő kell írnia, hogy a tagállamok a felhasználók számára tegyék lehetővé, hogy bizonyos, a határokon átnyúló tevékenységet folytató polgárok és vállalkozások többsége számára kulcsfontosságú eljárásokat teljes mértékben online lehessen elvégezni anélkül, hogy az az adott szakpolitikai területen belül bármilyen módon érintené az uniós és/vagy nemzeti jog alapján fennálló lényegi követelményeket. Ebben az összefüggésben a rendeletnek támogatnia kell az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását a különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere tekintetében.

(12)A portálnak felhasználóközpontúnak és felhasználóbarátnak kell lennie, és lehetővé kell tennie a polgárok és a vállalkozások számára, hogy kapcsolatba lépjenek a nemzeti és uniós szintű közigazgatási szervekkel, lehetőséget biztosítva számukra, hogy visszajelzést adjanak mind a portálon keresztül hozzáférhető szolgáltatásokkal, mind pedig a belső piac működésével kapcsolatos tapasztalataikat illetően. A véleménynyilvánítási eszköznek lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy a szolgáltatások minőségének folyamatos javítása érdekében jelezzék az észlelt problémákat, hiányosságokat és szükségleteket.

(13)A portál sikere a Bizottság és a tagállamok közös erőfeszítésétől függ. Ki kell alakítani a portál közös felhasználói felületét, amely illeszkedik a meglévő Európa Önökért portálba, és amelyet a Bizottság kezel majd. A közös felhasználói felületen linkeket kell elhelyezni a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság által kezelt portálokon rendelkezésre álló információkhoz, eljárásokhoz, illetve segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokhoz. A portál használatának megkönnyítése érdekében a felhasználói felületnek valamennyi hivatalos uniós nyelven rendelkezésre kell állnia. A portál működését a Bizottság által a tagállamokkal együttműködésben kidolgozott technikai eszközökkel kell támogatni.

(14)A szolgáltatási irányelv szerinti elektronikus egyablakos ügyintézési pontokról szóló chartában 25 a tagállamok önkéntesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül történő információnyújtás tekintetében felhasználóközpontú megközelítést alakítanak ki a vállalkozások számára különösen fontos területeken, ideértve a héát és a jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítási és munkajogi követelményeket. A charta és az Európa Önökért portál kapcsán szerzett tapasztalatok alapján a tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírását is, amelyekhez a polgárok és a vállalkozások az információk megértésével, az információknak az adott helyzetre való alkalmazásával vagy egy eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémáikkal fordulhatnak.

(15)A rendeletnek meg kell erősítenie az online eljárások belső piaci dimenzióját azáltal, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak a nemzeti vagy uniós jog alapján nemzeti szinten már létrehozott online eljárásokhoz való hozzáférése tekintetében is tiszteletben tartja a megkülönböztetésmentesség általános elvét. Lehetővé kell tenni a tagállamokban lakóhellyel, illetve székhellyel nem rendelkező felhasználók számára, hogy olyan akadályok nélkül férhessenek hozzá az online eljárásokhoz és végezhessék el azokat, mint például az, hogy az űrlapokon az adott országban használatos telefonszámokat vagy nemzeti irányítószámokat kérik, csak határokon átnyúló fizetéseket nem biztosító rendszereken keresztül teljesíthetők a díjfizetések, a tagállamok hivatalos nyelvén vagy nyelvein kívüli nyelveken nem állnak rendelkezésre részletes magyarázatok, más tagállamban található hatóságoktól származó elektronikus igazolás benyújtására nincs lehetőség, valamint a más tagállamokban kibocsátott elektronikus azonosítási eszközöket nem fogadják el.

(16)A rendeletnek az eIDAS-rendeletre 26 kell épülnie, amely megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismernek a természetes és jogi személyek más tagállamok által bejelentett elektronikus azonosítási rendszereinek hatálya alá tartozó bizonyos elektronikus azonosító eszközöket. A rendelet alkalmazásának időpontjától kezdve lehetővé kell tenni a felhasználók számára, hogy elektronikus azonosítási és hitelesítési eszközeiket használják annak érdekében, hogy határokon átnyúlóan működjenek, és elektronikus úton kommunikáljanak az illetékes hatóságokkal.

(17)Számos ágazati uniós jogi aktus, mint például a szolgáltatási irányelv 27 , a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 28 és a közbeszerzési irányelvek 29 előírják, hogy az eljárásokat teljes mértékben elérhetővé kell tenni online. E rendeletnek a fentieket ki kell egészítenie a polgárok és a vállalkozások számára kulcsfontosságú eljárások teljes mértékű online rendelkezésre állására vonatkozó követelmények meghatározásával.

(18)Annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások további szükségtelen adminisztratív terhek nélkül közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, e rendeletnek elő kell írnia a II. mellékletében felsorolt, a határokon túli felhasználók esetében meghatározott egyes kulcsfontosságú eljárások felhasználói felületének teljes körű digitalizálását, és meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy eljárás teljes mértékben online-nak minősül. Az „üzleti tevékenység nyilvántartásba vétele” a vállalkozások számára különös jelentőséggel bíró ilyen eljárások egyike. A rendelet hatálya nem terjedhet ki azonban azokra az eljárásokra, amelyek a társaságok jogi személyiséggel való felruházásához vezetnek, mivel az ilyen eljárások olyan átfogó megközelítést igényelnek, amelynek célja a digitális megoldások elősegítése a vállalat teljes életciklusa során. Amikor a vállalkozások egy másik tagállamban telepednek le, nyilvántartásba kell vetetniük magukat egy társadalombiztosítási és egy biztosítási rendszerben alkalmazottaik bejelentése és a két rendszerbe történő befizetések céljából. Ezek az eljárások a gazdaság bármely ágazatában működő valamennyi vállalkozás számára azonosak, ezért helyénvaló előírni, hogy e két regisztrációs eljárás online elérhető legyen.

(19)Tekintettel a technika jelenlegi állására, bizonyos esetekben továbbra is szükség lehet arra, hogy az eljárás felhasználói az online eljárás részeként személyesen megjelenjenek az illetékes hatóság előtt, különösen a biometrikus adatokat tartalmazó útlevelek vagy személyazonosító igazolványok kérelmezése vagy megújítása esetén. Az ilyen kivételeket azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor az eljárás céljának elérésére nem létezik digitális technológia.

(20)A rendelet nem befolyásolhatja a nemzeti hatóságok hatásköreit az eljárás különböző szakaszaiban, ideértve az illetékes hatóságaikon belüli és azok közötti eljárási munkafolyamatokat is, függetlenül attól, hogy azok digitalizáltak vagy sem.

(21)A rendelet nem érintheti a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 30 és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 31 foglalt szociális biztonsági koordinációs szabályokat, amelyek meghatározzák a biztosítottak és a szociális biztonsági intézmények jogait és kötelezettségeit, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén alkalmazandó eljárásokat.

(22)Több hálózat és szolgáltatás is létrejött nemzeti és uniós szinten annak érdekében, hogy segítsék a polgárokat és a vállalkozásokat a határokon átnyúló tevékenységeikben. Fontos, hogy ezek a szolgáltatások – köztük az Európai Fogyasztói Központok, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a Szellemi Tulajdonjogok HelpDesk, a Europe Direct és az Enterprise Europe Network – az egységes digitális portál részét képezzék annak érdekében, hogy valamennyi potenciális felhasználó megtalálja őket. Az e rendelet III. mellékletében felsorolt szolgáltatásokat kötelező erejű uniós jogi aktusok hozták létre, míg mások önkéntes alapon működnek. Az előbbi szolgáltatások számára elő kell írni az e rendeletben meghatározott minőségi kritériumok kötelező alkalmazását, míg az utóbbiak számára csak abban az esetben, ha szolgáltatásaikat a portálon keresztül hozzáférhetővé kívánják tenni.

(23)Ezen túlmenően a tagállamok és a Bizottság úgy határozhatnak, hogy az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően további, illetékes hatóságok, illetve részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által nyújtott nemzeti segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokat biztosítanak. Elvileg az illetékes hatóságok számára kötelezővé kell tenni, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak segítséget nyújtsanak az alkalmazandó szabályokra és eljárásokra vonatkozó minden olyan kérdésben, amely nem oldható meg teljes mértékben online szolgáltatások révén. Azonban igen speciális területeken és amennyiben egy részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által nyújtott szolgáltatás megfelel a felhasználók igényeinek, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy javasolják a Bizottságnak egy ilyen szolgáltatásnak a portálra való felvételét, feltéve, hogy az megfelel a rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek, és nem helyettesíti a portálon keresztül már elérhető segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokat.

(24)Annak érdekében, hogy a felhasználók segítséget kapjanak a megfelelő szolgáltatás kiválasztásához, e rendeletnek olyan eszközt kell biztosítania, amely automatikusan a megfelelő szolgáltatáshoz irányítja a felhasználókat.

(25)A minőségi követelmények minimális körének való megfelelés lényeges eleme az egységes digitális portál sikerének, mivel ezáltal biztosítható az információ- és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága, ennek hiánya pedig súlyosan veszélyeztetné a portál egészének hitelességét. A határokon túli felhasználók számára az információk hozzáférhetősége jelentősen javítható, ha az információ nem csak az adott tagállam nemzeti nyelvén áll rendelkezésre, hanem legalább az Unió egy további hivatalos nyelvén is. A nemzeti nyelvről vagy nyelvekről az Unió ezen másik hivatalos nyelvére történő fordításnak pontosan tükröznie kell a nemzeti nyelven vagy nyelveken nyújtott információk tartalmát.

(26)E rendeletnek továbbá lehetővé kell tennie a felhasználók által elektronikus formában benyújtott igazolások ellenőrzését abban az esetben is, ha az adatokat a kiállító illetékes hatóság elektronikus bélyegzője vagy tanúsítványa nélkül nyújtják be, valamint ha a különböző tagállamok illetékes hatóságai között az igazolások közvetlen cseréjét lehetővé tevő technikai eszköz még nem áll rendelkezésre. Ilyen esetekre e rendeletben rendelkezni kell a tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony igazgatási együttműködési mechanizmusról, amely az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 32 létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) alapul. Annak érdekében, hogy az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek az IMI szereplőivé válhassanak, az 1024/2012/EU rendeletet módosítani kell.

(27)Az illetékes hatóságok által nyújtott online szolgáltatások elengedhetetlenek a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások minőségének javításához. A tagállamok közigazgatásai ahelyett, hogy megkövetelnék a polgároktól és a vállalkozásoktól, hogy ugyanazt az információt több ízben is benyújtsák, egyre inkább az adatok többszöri felhasználására törekednek; a további terhek csökkentése érdekében elő kell segíteni, hogy a más tagállamokban eljárásokat folytató felhasználók esetében is így járjanak el.

(28) Az online eljárások alkalmazásának további megkönnyítése érdekében e rendeletnek – az egyszeri adatszolgáltatás elvével összhangban – biztosítania kell, hogy a különböző tagállamok érintett illetékes hatóságai a polgárok és a vállalkozások kérésére közvetlenül cserélhessenek ki egymás között igazolásokat. Az egyszeri adatszolgáltatás elve azt jelenti, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak a határokon átnyúló információcsere esetében nem kell több alkalommal ugyanazokat az információkat benyújtaniuk a hatóságok részére.

(29)A rendelet alapján létrehozandó, az igazolások cseréjére szolgáló biztonságos technikai rendszernek biztosítania kell az illetékes hatóságokat arról, hogy a kért igazolásokat a megfelelő kibocsátó hatóság adta meg.

(30)Ennek a rendszernek a hatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat biztosító más rendszereken, például az IMI-rendszeren és az e-szolgáltatási kártyán felül kell rendelkezésre állnia, és nem érintheti a többi rendszert, ideértve a 987/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt rendszert, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 szerinti egységes európai közbeszerzési dokumentumot, a nemzeti nyilvántartások összekapcsolását, a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 szerinti központi, kereskedelmi és cégnyilvántartások összekapcsolását, valamint az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartásokat.

(31)az igazolások cseréjét lehetővé tevő technikai rendszer bevezetéséhez szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy részletes technikai specifikációkat határozzon meg a felhasználói kérelmek feldolgozására szolgáló rendszerre vonatkozóan az igazolások cseréje, az igazolások továbbítása, valamint az adatok sértetlenségének és bizalmas jellegének biztosításához szükséges intézkedések tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 36 megfelelően kell gyakorolni.

(32)A felelősségi körükbe tartozó információk, eljárások és szolgáltatások tekintetében a minőségi kritériumoknak való megfelelést az illetékes hatóságoknak és a Bizottságnak kell biztosítaniuk. A nemzeti koordinátoroknak a nemzeti szintű, a Bizottságnak pedig az uniós szintű minőségi kritériumoknak való megfelelést kell ellenőrizniük, és a felmerülő problémákat kezelniük. E rendeletnek széles körben eszközöket kell biztosítania a Bizottság számára a portálon keresztül nyújtott szolgáltatások minőségromlásának kezelésére, és a minőségromlás súlyosságától és tartósságától függően a portállal foglalkozó koordinációs csoport is bevonható. Ez nem befolyásolhatja a Bizottságnak az e rendeletnek való megfelelés nyomon követésére vonatkozó általános felelősségét.

(33)A rendeletnek meg kell határoznia a portál működését támogató technikai eszközöknek – különösen a közös felhasználói felületnek, a linkeket tartalmazó adattárnak és a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközének – a fő funkcióit. A portált támogató technikai megoldások bevezetésével kapcsolatos egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, amelyek alapján meghatározhatja a tagállamok és a saját hatáskörébe tartozó minden egyes információ, eljárás, segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatás kialakítását, felépítését és megjelenését a felhasználói felületen. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. E rendeletnek továbbá egyértelműen fel kell osztania az ezen eszközök fejlesztésével, rendelkezésre állásával, karbantartásával és biztonságosságával kapcsolatos felelősségi köröket a Bizottság és a tagállamok között.

(34)A különböző információterületek lehetőségeinek maradéktalan kihasználása érdekében jelentős mértékben javítani kell a portálon elérhetővé teendő eljárásokat, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat, valamint a célközönség ismereteit ezek létezéséről és működéséről. A portálon való elérhetőségük várhatóan nagymértékben megkönnyíti a felhasználók számára, hogy megtalálják a számukra szükséges információkat, eljárásokat, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat, még akkor is, ha azok egyikét sem ismerik. Emellett összehangolt promóciós erőfeszítésre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások az egész Unióban tudomást szerezzenek a portál létezéséről és annak előnyeiről. A maximális hatékonyság érdekében a promóciós intézkedéseket a koordinációs csoport keretén belül össze kell hangolni, a tagállamoknak pedig ki kell igazítaniuk promóciós erőfeszítéseiket oly módon, hogy minden releváns területen egy közös márkanévre hivatkozzanak, lehetőség szerint társítva a márkanevet az egységes digitális portál és a nemzeti kezdeményezések között.

(35)Az egységes digitális portál teljesítményének méréséhez szükséges tájékozódás érdekében a rendelet olyan keretről rendelkezik, amely közös előírásokat határoz meg a portálon keresztül elérhető különböző információs területek, eljárások és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos adatok összegyűjtésére és elemzésére vonatkozóan. A rögzítendő adatok részletes kategóriáinak, valamint az adatrögzítés és adatcsere módszerének meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 37 foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek biztosítani kell a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein való rendszeres részvételt.

(36)A statisztikai adatok rögzítésének és cseréjének módjára vonatkozó egységes szabályok megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(37)A portálon keresztül rendelkezésre álló információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások minőségét elsősorban egy felhasználói visszajelzésekre szolgáló eszköz segítségével kell ellenőrizni, amelyben a felhasználókat felkérik az általuk igénybe vett információk, eljárás vagy segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatás teljességének és minőségének értékelésére. A visszajelzéseket olyan közös eszköz segítségével gyűjtik majd, amelyhez a Bizottságnak, az illetékes hatóságoknak és a nemzeti koordinátoroknak lesz hozzáférésük. Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, e felhasználói véleménynyilvánítási eszköz funkciói, valamint a felhasználók visszajelzéseinek összegyűjtésére és megosztására vonatkozó szabályok tekintetében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(38)A rendeletnek azt is lehetővé kell tennie, hogy a felhasználók egy, a portálon található belső piaci véleménynyilvánítási eszközön keresztül önként és névtelenül jelezhessék a belső piaci jogaik gyakorlása során tapasztalt problémákat és nehézségeket. Ez az eszköz csak a panaszkezelési mechanizmusok kiegészítésére szolgál, mivel nem képes személyre szabott választ adni a felhasználóknak. A belső piac felhasználók általi megítélésének megértéséhez, valamint azoknak a problémás területeknek a meghatározásához, amelyekre a belső piac működésének javítását célzó lehetséges jövőbeli intézkedések irányulhatnak, a beérkezett információkat összesíteni kell a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoktól származó, az általuk kezelt ügyekre vonatkozó információkkal.

(39)Létre kell hozni egy, a nemzeti koordinátorokból álló és a Bizottság elnökletével működő koordinációs csoportot, amely e rendelet alkalmazását különösen a legjobb gyakorlatok cseréje és az információk megjelenítése egységességének javítására irányuló közös munka révén hivatott megkönnyíteni az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. A csoport munkájának követnie kell az éves munkaprogramban meghatározott célkitűzéseket.

(40)Amennyiben az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok feldolgozását vonják maguk után, azt a személyes adatok védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen a [95/46/EK irányelvvel 38 ], az [(EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 39 ] és a [45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lépő új rendelettel] összhangban kell végezni.

(41)E rendelet célja annak biztosítása, hogy a más tagállamokban tevékenységet folytató felhasználók online hozzáféréssel rendelkezzenek a jogokra, szabályokra és kötelezettségekre vonatkozó átfogó, megbízható és érthető uniós és nemzeti információkhoz, a határokon átnyúlóan teljeskörűen működőképes online eljárásokhoz, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz. Mivel ezt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(42)Annak érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság kidolgozzák és végrehajtsák az e rendelet érvénybe léptetéséhez szükséges eszközöket, a rendelet egyes rendelkezéseit a hatálybalépését követő két év elteltével kell alkalmazni.

(43)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, és végrehajtása során e jogoknak és elveknek megfelelően kell eljárni.

(44)A [45/2001/EK] rendelet [az európai adatvédelmi biztosról szóló új rendelet] [28. cikkének (2) bekezdésével] összhangban sor került az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetésre, aki [a dátum beillesztendő]-án/én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

(1)E rendelet:

a)az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belső piac területén az uniós jogból eredő jogaikat gyakorló vagy gyakorolni kívánó polgárokra és vállalkozásokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályok tekintetében a polgárok és a vállalkozások számára jó minőségű, átfogó információkhoz, valamint eredményes segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz és hatékony eljárásokhoz egyszerű hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat határoz meg;

b)megkönnyíti az eljárások igénybevételét más tagállamok felhasználói számára, és támogatja az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását;

c)a portálon keresztül hozzáférhető szolgáltatásoktól gyűjtött felhasználói visszajelzések és statisztikák alapján szabályokat állapít meg a belső piacon fennálló akadályokról való jelentéstételre vonatkozóan.

2. cikk
Az egységes digitális portál létrehozása

(1)A Bizottság és az illetékes hatóságok e rendelettel összhangban egységes digitális portált (a továbbiakban: portál) hoznak létre. A portál a Bizottság által működtetett egyetlen webhelybe integrált közös felhasználói felületből áll, és kapcsolódik a releváns nemzeti és uniós weboldalakhoz.

(2)A portálnak hozzáférést kell biztosítania a következőkhöz:

a)az uniós jogból eredő jogaikat gyakorló vagy gyakorolni szándékozó felhasználókra a belső piacon az I. mellékletben felsorolt területeken alkalmazandó, az uniós jogban és a nemzeti jogban foglalt jogokra, kötelezettségekre és szabályokra vonatkozó információk;

b)az e jogok gyakorlása, valamint az e kötelezettségeknek és szabályoknak való megfelelés érdekében uniós vagy nemzeti szinten létrehozott eljárásokra vonatkozó információk és az ezekre az eljárásokra mutató linkek;

c)azokra a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk és mutató linkek, amelyekhez a polgárok és a vállalkozások az a) és b) pontban említett, a III. mellékletben felsorolt és a 6. cikkben említett jogaikkal, kötelezettségeikkel vagy eljárásokkal kapcsolatos kérdések és problémák esetén fordulhatnak.

(3)Az (1) bekezdésben említett közös felhasználói felületnek (a továbbiakban: közös felhasználói felület) az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetőnek kell lennie.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„felhasználó”: az Unió polgára, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy valamely tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személy, aki, illetve amely a portálon keresztül a 2. cikk (2) bekezdésében említett információhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáfér;

2.„eljárás”: olyan lépések sorozata, amelyeket a felhasználóknak a követelmények teljesítése, vagy annak érdekében meg kell tenniük, hogy egy illetékes hatóság határozatát megszerezzék a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jogaik gyakorlása érdekében;

3.„illetékes hatóság”: bármely nemzeti, regionális vagy helyi szinten létrehozott olyan tagállami testület vagy hatóság, amely illetőséggel rendelkezik az e rendelet hatálya alá tartozó információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatban;

4.„igazolás”: az illetékes hatóság által a tények vagy a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárásokra vonatkozó követelményeknek való megfelelés bizonyítása érdekében kiadott bármely dokumentum vagy adat, ideértve a szöveget, illetve a hang-, kép- és audiovizuális felvételt is, függetlenül az alkalmazott médiumtól.

II. FEJEZET
A portál szolgáltatásai

4. cikk
Az információkhoz való hozzáférés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti weboldalaikon keresztül a felhasználók könnyen és online hozzáférjenek a következőkhöz:

a)a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, a nemzeti jogból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatos információk;

b)a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, nemzeti szinten megállapított eljárásokkal kapcsolatos információk;

c)a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, nemzeti szinten biztosított segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk.

(2)A Bizottság biztosítja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett egységes portálon keresztül a felhasználók könnyen és online hozzáférjenek a következőkhöz:

a)a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, az uniós jogból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatos információk;

b)a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, uniós szinten megállapított eljárásokkal kapcsolatos információk;

c) a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, uniós szinten biztosított segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk.

5. cikk
Az eljárásokhoz való hozzáférés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, nemzeti szinten létrehozott eljárás az adott tagállam felhasználói számára online elérhető és elvégezhető, akkor az eljárás a többi tagállam felhasználói számára megkülönböztetéstől mentesen szintén elérhető és elvégezhető legyen.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználók teljes mértékben online végezhessék el a II. mellékletben felsorolt eljárásokat.

(3)A (2) bekezdésben említett eljárások akkor tekinthetők teljes mértékben online-nak, ha az azonosítás, a információ és az alátámasztó igazolások szolgáltatása, az aláírás és a végső benyújtás elektronikus úton, távolról és egyetlen kommunikációs csatornán keresztül történhet, továbbá ha az eljárás eredménye elektronikus úton is továbbításra kerül.

(4)Amennyiben egy, a (2) bekezdésben említett eljárás célját nem lehet elérni anélkül, hogy a felhasználó az eljárás bizonyos szakaszában az illetékes hatóság előtt személyesen megjelenjen, a tagállamok az ilyen fizikai jelenlétet a feltétlenül szükséges és objektív módon indokolt esetekre korlátozzák, és biztosítják, hogy az eljárás további lépései teljes mértékben online elvégezhetők legyenek. A tagállamok értesítik a Bizottságot ezekről a kivételekről.

(5)Ez a rendelet nem érinti az általa szabályozott területeken az uniós vagy nemzeti szinten meghatározott eljárásoknak sem a tartalmát, sem az azokon keresztül biztosított jogokat.

(6)E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a felhasználók számára a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárásokhoz való hozzáférésnek és az eljárások lefolytatásának az online csatornától eltérő további lehetőségeit kínálják.

6. cikk
Hozzáférés a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz

(1)A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a felhasználók könnyű, online hozzáféréssel rendelkezzenek a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

(2)A nemzeti koordinátorok és a Bizottság az 16. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban linkeket biztosíthatnak az illetékes hatóságok, a Bizottság vagy az Unió szervei, hivatalai és ügynökségei által kínált, a III. mellékletben felsoroltaktól eltérő segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, amennyiben ezek a szolgáltatások megfelelnek a 9. és 13. cikkben meghatározott minőségi követelményeknek.

(3)Amennyiben a felhasználói igények alapján szükséges, a nemzeti koordinátor javaslatot tehet a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a portál a részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által nyújtott segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokra mutató linkeket is tartalmazzon, amennyiben a szóban forgó szervezetek által nyújtott szolgáltatások teljesítik az alábbi feltételeket:

a)a szolgáltatás az e rendelet hatálya alá tartozó területeken és célokra nyújt információt vagy segítséget, és kiegészíti a portálon már szereplő szolgáltatásokat;

b)a szolgáltatást ingyenesen vagy a mikrovállalkozások és a polgárok számára megfizethető áron kínálják;

c)a szolgáltatás megfelel a 9. és 13. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4)Amennyiben a nemzeti koordinátor a (3) bekezdéssel összhangban javaslatot tesz egy link beillesztésére, és a linket a 16. cikk (3) bekezdése szerint elérhetővé teszi, a Bizottság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e az említett bekezdésben foglalt feltételek, és ha igen, akkor aktiválja a linket.

III. FEJEZET
Minőségi követelmények

1. szakasz
A jogokkal, kötelezettségekkel, szabályokkal és eljárásokkal, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információkra vonatkozó minőségi követelmények

7. cikk
A jogokra, kötelezettségekre és szabályokra vonatkozó információk minősége

(1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy amennyiben a 4. cikkel összhangban ők felelnek a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információkhoz való hozzáférés biztosításáért, az információ megfelel a következő követelményeknek:

a)átfogó, pontos és olyan tájékoztatást nyújt, amelyre a felhasználóknak szükségük van ahhoz, hogy jogaik gyakorolása során az alkalmazandó szabályoknak és kötelezettségeknek maradéktalanul megfeleljenek;

b)adott esetben jogi aktusokra, műszaki előírásokra és iránymutatásokra mutató hivatkozásokat és linkeket tartalmaz;

c)tartalmazza az információ tartalmáért felelős szervezet nevét;

d)tartalmazza a releváns segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások elérhetőségét és az azokra mutató linkeket;

e)tartalmazza a közzététel és az információk legutóbbi frissítésének dátumát;

f)jól strukturált, és úgy van megjelenítve, hogy a felhasználók gyorsan meg tudják találni a szükséges információkat;

g)naprakész állapotban tartják;

h)a felhasználói célcsoport igényeihez igazodó világos és közérthető nyelvezetet használ.

(2)Az illetékes hatóságok a nemzeti nyelven – vagy adott esetben a nemzeti nyelveken – kívül az Unió legalább még egy hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátják az információt.

8. cikk
Az eljárásokra vonatkozó információk minősége

(1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság a 4. cikknek való megfelelés érdekében biztosítják, hogy a felhasználók egyértelmű és felhasználóbarát magyarázatot kapjanak a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárások következő elemeiről, mielőtt az eljárás megindításához azonosítaniuk kellene magukat:

a)az eljárás különböző lépései;

b)az eljáráshoz elfogadott hitelesítési, azonosítási és aláírási módok;

c)a benyújtandó igazolások típusa és formátuma;

d)az illetékes hatóságokkal az eljárás eredményével kapcsolatban felmerülő vita esetén rendelkezésre álló jogorvoslati vagy fellebbezési lehetőségek;

e)adott esetben az alkalmazandó díjak és az online fizetési mód;

f)az eljárás elvégzéséhez szükséges becsült idő és az alkalmazandó határidők;

g)az a nyelv vagy adott esetben nyelvek, amely(ek)en az eljárás elvégezhető.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett magyarázat már rendelkezésre áll a nemzeti felhasználók számára, akkor azt e rendelet alkalmazásában újra fel lehet használni, feltéve, hogy adott esetben a külföldi felhasználók helyzetére vonatkozó információkat tartalmaz.

(3)Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett magyarázatot a nemzeti nyelven – vagy adott esetben a nemzeti nyelveken – kívül az Unió legalább még egy hivatalos nyelvén megadják.

9. cikk
A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk minősége

(1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság a 4. cikknek való megfelelés érdekében biztosítják, hogy a felhasználók a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett szolgáltatás iránti kérelem benyújtása előtt egyértelmű és felhasználóbarát magyarázatot kapjanak az alábbiakkal kapcsolatban:

a)a kínált szolgáltatás típusa, célja és várható eredményei;

b)a szolgáltatásért felelős szervezetek neve és elérhetősége;

c)adott esetben az alkalmazandó díjak és az online fizetési mód;

d)a szolgáltatás nyújtásához szükséges becsült idő vagy az átlagos válaszadási idő;

e)az a nyelv vagy adott esetben azok a nyelvek, amely(ek)en a kérelem benyújtható, és amelyet későbbi kapcsolatfelvételek során is használni lehet.

(2)Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett magyarázatot a nemzeti nyelven – vagy adott esetben a nemzeti nyelveken – kívül az Unió legalább még egy hivatalos nyelvén megadják.

2. szakasz
Az online eljárásokra vonatkozó követelmények

10. cikk
Az online eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az alábbi követelmények teljesüljenek az 5. cikk (1) bekezdésében említett azon eljárásokkal kapcsolatban, amelyekért felelősek:

a)az eljárás során az illetékes hatóságokra vonatkozó határidőket betartják;

b)az alkalmazandó határidők be nem tartása esetén a felhasználókat előzetesen tájékoztatják annak okairól és az új határidőről.

11. cikk
Határokon átnyúló hozzáférés az online eljárásokhoz

(1)Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében említett eljárásokat online kínálják, legalább a következő követelmények teljesüljenek:

a)a felhasználók az Unió egyik, a nemzeti nyelvtől – vagy adott esetben a nemzeti nyelvektől – eltérő hivatalos nyelvén érhetnek el vagy kaphatnak az eljárás elvégzéséhez szükséges utasításokat;

b)a felhasználókat nem korlátozzák olyan űrlapok, amelyek mezőiben csak meghatározott nemzeti formátumban fogadják el az adatokat;

c)amennyiben azonosításra vagy aláírásra van szükség, a felhasználók a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírtaknak megfelelően elektronikus azonosító és hitelesítési eszközök használatával azonosíthatják magukat, valamint írhatnak alá és hitelesíthetnek dokumentumokat;

d)a felhasználók elektronikus formátumban nyújthatják be az igazolásokat a vonatkozó követelményeknek való megfelelésről;

e)amennyiben az eljárás elvégzéséhez díjfizetésre van szükség, a felhasználók a határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül, többek között legalább a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 40 meghatározott átutalás vagy beszedés útján online fizethetnek az eljárásért.

(2)Amennyiben az illetékes hatóságok elfogadják a nemzeti felhasználók személyazonosságára vonatkozó nem elektronikus igazolások – például személyazonosító igazolványok vagy útlevelek – digitalizált másolatait, akkor a többi tagállamból származó felhasználók esetében is el kell fogadniuk az ilyen digitalizált másolatokat .

(3)Amennyiben a felhasználók által az online eljárás során elektronikus formában benyújtott igazolások hitelességének ellenőrzéséhez szükséges, az illetékes hatóságok az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül együttműködnek egymással.

12. cikk
Az igazolások határokon átnyúló cseréje az illetékes hatóságok között

(1)A II. mellékletben felsorolt online eljárásokban, valamint a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben előírt eljárásokban az igazolások cseréje céljából a Bizottság a tagállamokkal együttműködve létrehozza a különböző tagállamok illetékes hatóságai között az igazolások elektronikus cseréjének technikai rendszerét (a továbbiakban: technikai rendszer).

(2)A technikai rendszernek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)lehetővé teszi az igazolások cseréjére irányuló megkeresések feldolgozását;

b)lehetővé teszi az igazolások illetékes hatóságok közötti átadását;

c)lehetővé teszi az igazolásnak az átvevő illetékes hatóság általi feldolgozását;

d)biztosítja az igazolások bizalmas jellegét és sértetlenségét;

e)biztosítja a felhasználó számára annak lehetőségét, hogy betekinthessen a hatóságok között átadandó igazolásokba.

(3)A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárások részeként integrálják a technikai rendszert.

(4)Az (1) bekezdésben említett online eljárásokért felelős illetékes hatóságok a felhasználó kifejezett kérésére a technikai rendszeren keresztül közvetlenül a másik tagállamban igazolást kibocsátó illetékes hatóságoktól kérnek igazolást. A kibocsátó hatóságok a (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel ugyanezen rendszeren keresztül bocsátják rendelkezésre ezeket az igazolásokat.

(5)Amennyiben az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett eljárások céljából saját tagállamukon belül elektronikus formátumban adnak ki igazolást, az ilyen igazolást a technikai rendszeren keresztül hozzáférhetővé teszik más tagállamok illetékes hatóságai számára is.

(6)Az illetékes hatóság által rendelkezésre bocsátott igazolásoknak szigorúan a kért információkra kell korlátozódniuk, és azokat az átvevő hatóság csak azon eljárás céljaira használhatja fel, amely kapcsán az igazolások cseréjére sor került.

(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk végrehajtásához szükséges technikai rendszer specifikációinak meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

(8)A (3)–(6) bekezdés nem vonatkozik az uniós szinten létrehozott olyan eljárásokra, amelyek eltérő mechanizmusokat írnak elő az igazolások cseréjére, kivéve, ha az (1) bekezdésben említett technikai rendszer az azokat megállapító uniós jogszabályokkal összhangban integrálva van az említett eljárásokba .

3. szakasz
A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények

13. cikk
A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények

Az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy a III. mellékletben felsorolt szolgáltatások és a 6. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerint a portálon elérhető szolgáltatások megfeleljenek az alábbi minőségi követelményeknek:

a)a szolgáltatás nyújtása során az illetékes hatóságokra vonatkozó határidőket betartják;

b)az alkalmazandó határidők be nem tartása esetén a felhasználókat előzetesen tájékoztatják annak okairól és az új határidőről;

c)abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása díjfizetés ellenében történik, a felhasználók a határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül, többek között legalább a 260/2012/EU rendeletben meghatározott átutalás vagy beszedés útján online fizethetnek a szolgáltatásokért.

4. szakasz
Minőségellenőrzés

14. cikk
Minőségellenőrzés

(1)A nemzeti koordinátorok és a Bizottság ellenőrzik a 7–11. cikkben és a 13. cikkben meghatározott minőségi követelmények teljesülését a portálon keresztül rendelkezésre álló azon információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások esetében, amelyekért felelősek. Az ellenőrzést a 22. cikk szerint gyűjtött adatok alapján végzik el.

(2)Az (1) bekezdésben említett, az illetékes hatóságok által nyújtott szolgáltatások minőségének romlása esetén a Bizottság az alábbi intézkedéseket hozhatja a minőségromlás súlyosságára és tartósságára tekintettel:

a)tájékoztatja az illetékes nemzeti koordinátort, és korrekciós intézkedésekre szólít fel;

b)a minőségromlást a koordinációs csoport elé terjeszti megvitatás céljából;

c)ajánlásokat tartalmazó levelet küld a tagállamnak;

d)az információt, az eljárást, a segítségnyújtó vagy a problémamegoldó szolgáltatást ideiglenesen eltávolítja portálról.

(3)A Bizottság eltávolíthatja a portálról azokat a 6. cikk (2) bekezdése szerint a portálon elhelyezett linkeken keresztül elérhető segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokat, amelyek következetesen nem felelnek meg a 13. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy a 22. cikk szerint gyűjtött adatok szerint többé nem felelnek meg a felhasználók igényeinek.

IV. FEJEZET
Technikai megoldások

15. cikk
Közös felhasználói felület

(1)A Bizottság a portál megfelelő működése érdekében közös felhasználói felületet biztosít.

(2)A közös felhasználói felület a 16. cikkben említett adattárban tárolt, a releváns nemzeti és uniós weboldalakra mutató linkjeik révén hozzáférést biztosít az információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

(3)A tagállamok és a Bizottság – a 4. cikkben előírt feladataikkal és felelősségi köreikkel összhangban – biztosítják, hogy az információk, az eljárások, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások kialakítására, felépítésére és megjelenésére olyan módon kerüljön sor, amely a felhasználói felületen javítja a fellelhetőséget.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a közös felhasználói felület megfelelő működésének lehetővé tétele érdekében az egyes információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások részletes kialakításának, felépítésének és megjelenésének meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

16. cikk
A linkeket tartalmazó adattár

(1)A Bizottság létrehozza és karbantartja a 2. cikk (2) bekezdésében említett információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz vezető linkek elektronikus adattárát, amely lehetővé teszi a szóban forgó szolgáltatások és a portál közös felhasználói felülete közötti kapcsolatot.

(2)A Bizottság a linkeket tartalmazó adattár számára megadja az uniós szinten kezelt weboldalakon hozzáférhető információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, továbbá ezek minden későbbi frissítéséhez vezető linkeket.

(3)A nemzeti koordinátorok a linkeket tartalmazó adattár számára megadják az illetékes hatóságok vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett, részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által kezelt weboldalakon hozzáférhető információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, továbbá ezek minden későbbi frissítéséhez vezető linkeket.

A nemzeti koordinátorok a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz vezető linkek rendelkezésre bocsátásakor jelzik, hogy mely szolgáltatásokat nyújtják a 6. cikk (3) bekezdésében említett, részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek.

(4)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az adattárban található linkeket.

(5)A Bizottság és a nemzeti koordinátorok biztosítják, hogy a portálon keresztül hozzáférhető információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások ne tartalmazzanak szükségtelenül teljes vagy részleges átfedéseket, amelyek összezavarhatják a felhasználókat.

(6)Amennyiben a 4. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásáról más uniós jogi aktusok is rendelkeznek, a nemzeti koordinátorok és a Bizottság az említett cikk követelményeinek való megfelelés érdekében közzétehetik az ezekre az információkra mutató linkeket.

17. cikk
A segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszköze

(1)A III. mellékletben felsorolt és a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy a felhasználók ezeket a portálon rendelkezésre álló, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások közös keresőeszköz (a továbbiakban: segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszköze) segítségével elérjék.

(2)ABizottság kifejleszti és karbantartja a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközét, és a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközének megfelelő működése érdekében dönt a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírásának és elérhetőségeinek felépítéséről és formátumáról.

(3)A nemzeti koordinátorok megadják a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett leírásokat és elérhetőségi adatokat.

18. cikk
A portál működését támogató informatikai alkalmazásokkal kapcsolatos felelősségi körök

(1)A Bizottság felelős a következő informatikai alkalmazások és weboldalak fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, karbantartásáért, biztonságáért és tárolásáért:

a)a 2. cikk (1) bekezdésben említett egységes portál;

b)a 15. cikk (1) bekezdésben említett közös felhasználói felület;

c)a 16. cikk (1) bekezdésben említett, linkeket tartalmazó adattár;

d)a segítségnyújtó szolgáltatások 17. cikkben említett közös keresőeszköze;

e)a 22. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhasználói véleménynyilvánítási eszközök.

(2)Az illetékes hatóságok felelősek az általuk kezelt és a közös felhasználói felülethez kapcsolódó weboldalakhoz kapcsolódó informatikai alkalmazások fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, karbantartásáért és biztonságáért.

V. fejezet
Promóció

19. cikk
Név és minőségi védjegy

(1)A Bizottság – legkésőbb e rendelet alkalmazásának időpontjáig – a portállal foglalkozó koordinációs csoporttal szoros együttműködésben határoz a portál nevéről és logójáról, amelyekkel azt ismertté kell tenni a nagyközönség számára.

(2)A portál neve olyan minőségi védjegyként is szolgál, amelyet a 16. cikkben említett adattárban található információs weboldalak, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások csak ebben az értelemben használhatnak a III. fejezetben említett minőségi követelmények betartásának bizonyítékaként.

20. cikk
Promóció

(1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság előmozdítják a portál ismertségét és használatát a polgárok és a vállalkozások körében, és biztosítják a portálnak és szolgáltatásainak a nyilvánosság számára elérhető keresőprogramokon keresztüli hozzáférhetőségét és láthatóságát.

(2)Az illetékes hatóságok és a Bizottság összehangolják az (1) bekezdésben említett promóciós tevékenységeiket, és az ilyen tevékenységek során a portálra annak logójával hivatkoznak, adott esetben más márkanevekkel együtt.

(3)Az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy a portál könnyen fellelhető legyen azokon a kapcsolódó portálokon, amelyekért felelősek, és a portálra mutató egyértelmű linkek működjenek valamennyi releváns weboldalon.

(4)A nemzeti koordinátorok a nemzeti hatóságokon belül népszerűsítik a portált.

VI. FEJEZET
Felhasználói visszajelzések és statisztikák gyűjtése

21. cikk
Felhasználói statisztikák

(1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy a portál működésének javítása érdekében mind a portálon, mind az ahhoz linkekkel kapcsolódó weboldalakon statisztikai adatokat gyűjtsenek a felhasználói látogatásokról.

(2)Az illetékes hatóságok és a Bizottság összesített módon nyilvántartásba veszik és kicserélik a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások igénybevételére irányuló kérelmek számát, eredetét és tárgyát, valamint a válaszadási idejüket.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdés szerint nyilvántartásba veendő adatok részletes kategóriáira vonatkozóan azon információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások tekintetében, amelyek linkjei a portálon elérhetők.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el e statisztikák rögzítésének és cseréjének módjáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

22. cikk
Felhasználói véleménynyilvánítás a portál szolgáltatásaival kapcsolatban

(1)Annak érdekében, hogy a felhasználóktól közvetlenül információkat lehessen gyűjteni a portálon belül nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségükről, a Bizottság a portálon keresztül felhasználóbarát eszközt biztosít számukra, amely lehetővé teszi, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében említett bármely szolgáltatás igénybevételét követően azonnal és névtelenül megtegyék észrevételeiket a portálon keresztül nyújtott szolgáltatások és a közös felhasználói felület minőségéről és rendelkezésre állásáról.

(2)Az illetékes hatóságok és a Bizottság ezen eszközre mutató megfelelő linkeket helyeznek el a portál részét képező valamennyi weboldalon. Az illetékes hatóságok a Bizottsággal együttműködve integrálják az eszközt a hatáskörükbe tartozó weboldalakba.

(3)A felmerült problémák kezelése érdekében a Bizottság és a nemzeti koordinátorok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek az eszköz révén gyűjtött felhasználói visszajelzésekhez.

(4)A (2) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságoknak nem szükséges az (1) bekezdésben említett felhasználói véleménynyilvánítási eszközt a portálhoz linkekkel kapcsolódó weboldalaikba integrálni, ha az (1) bekezdésben említett eszközhöz hasonló funkciókat ellátó felhasználói visszacsatolási mechanizmus áll rendelkezésre az említett weboldalakon a szolgáltatás minőségének ellenőrzése céljából. Az illetékes hatóságok összegyűjtik a felhasználói véleménynyilvánítási eszközön keresztül kapott felhasználói visszajelzéseket, és megosztják azokat a Bizottsággal és a többi tagállam nemzeti koordinátorával.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a felhasználói visszajelzések gyűjtésére és megosztására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

23. cikk
Jelentéstétel a belső piac működéséről

(1)A Bizottság:

a)a portál felhasználói számára felhasználóbarát eszközt biztosít a belső piaci jogaik gyakorlása során általuk tapasztalt akadályok anonimizált formában történő jelzésére;

b)a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoktól információkat gyűjt a kérelmek és a válaszok tárgyával kapcsolatban.

(2)A Bizottság anonimizált formában online áttekintést tesz közzé az (1) bekezdés szerint gyűjtött információk alapján feltárt problémákról.

(3)A tagállamok és a Bizottság elemzik és megvizsgálják a felmerült problémákat, és lehetőség szerint a megfelelő eszközökkel kezelik azokat.

VII. FEJEZET
A portál irányítása

24. cikk
Nemzeti koordinátorok

(1)Minden tagállam kijelöl egy nemzeti koordinátort. A 6., 14., 16., 17., 20. és 22. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítésén túlmenően a nemzeti koordinátorok:

a)nemzeti kapcsolattartó pontként szolgálnak a portállal kapcsolatos minden kérdésben;

b)felelnek a portállal kapcsolatos ügyekben a Bizottsággal való kapcsolattartásért;

c)elősegítik a 7–13. cikk egységes alkalmazását a nemzeti hatóságokon belül;

d)biztosítják a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ajánlások megfelelő végrehajtását.

(2)Minden tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot nemzeti koordinátorának névéről és elérhetőségéről.

25. cikk
Koordinációs csoport

Létre kell hozni egy, koordinációs csoportot (a továbbiakban: a portállal foglalkozó koordinációs csoport). A csoport a nemzeti koordinátorokból áll, elnöke a Bizottság képviselője. A csoport elfogadja eljárási szabályzatát. A csoport titkárságát a Bizottság biztosítja.

26. cikk
A portállal foglalkozó koordinációs csoport feladatai

(1)A portállal foglalkozó koordinációs csoport támogatja a portál megvalósítását. Feladatai különösen a következők:

a)elősegíti a legjobb gyakorlatok cseréjét és rendszeres frissítését;

b)megvitatja az I. mellékletben felsorolt területekhez tartozó információk megjelenítésének javítására adódó lehetőségeket;

c)megvitatja az éves munkaprogram tervezetét;

d)segíti a Bizottságot az éves munkaprogram végrehajtásának nyomon követésében;

e)segíti a Bizottságot a 7–11. cikkben és a 13. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés nyomon követésében;

f)tájékoztatást nyújt az 5. cikk (2) bekezdésének végrehajtásáról;

g)véleményt nyilvánít és intézkedéseket javasol az illetékes hatóságok és a Bizottság számára a portálon keresztül rendelkezésre álló szolgáltatások szükségtelen átfedéseinek elkerülése vagy megszüntetése érdekében;

h)véleményt nyilvánít a felhasználók által felvetett, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák hatékony kezelését szolgáló eljárásokról vagy szervezeti intézkedésekről, vagy javaslatokat tesz annak javítására;

i)megvitatja a portálon keresztül hozzáférhető szolgáltatások minőségi követelményeivel kapcsolatos kérdéseket;

j)segíti a Bizottságot a 2. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatásoknak a közös felhasználói felületen történő kialakításában, felépítésében és megjelenítésében;

k)elősegíti az összehangolt promóció kidolgozását és végrehajtását;

l)együttműködik az információs, segítségnyújtó, illetve problémamegoldó szolgáltatások és hálózatok irányító szerveivel.

(2)A Bizottság az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben konzultálhat a koordinációs csoporttal.

27. cikk
Éves munkaprogram

(1)A Bizottság elfogadja az éves munkaprogramot, amelyben meghatározza különösen:

a)az I. mellékletben felsorolt területekhez tartozó információk meghatározott módon történő megjelenítésének végrehajtását célzó intézkedéseket;

b)a 5. és 11. cikknek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket;

c)a 7–10. cikkben meghatározott követelményeknek való következetes megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket;

d)a portál promóciójával kapcsolatos tevékenységeket a 20. cikkel összhangban.

(2)A Bizottság az éves munkaprogram tervezetének elkészítésekor figyelembe veszi a 22. cikk szerint összegyűjtött felhasználói visszajelzéseket. A Bizottság annak elfogadása előtt a koordinációs csoportban vitára bocsátja az éves munkaprogram tervezetét.

VIII. fejezet
Záró rendelkezések

28. cikk
Költségek

(1)Az Európai Unió általános költségvetése fedezi a következők költségeit:

a)az e rendelet uniós szintű végrehajtását támogató informatikai eszközök fejlesztése és karbantartása;

b)a portál uniós szintű promóciája;

c)a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információk tagállamonkénti maximális mennyiségének, valamint a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások lefolytatására vonatkozó utasításoknak az Unió valamely, a nemzeti nyelvtől eltérő hivatalos nyelvére való lefordítása.

(2)Amennyiben az uniós jogszabályok másként nem rendelkeznek, a tagállami szinten létrehozott nemzeti webportálokkal, információs platformokkal, segítségnyújtó szolgáltatásokkal és eljárásokkal kapcsolatos költségeket a tagállamok költségvetéséből kell fedezni.

29. cikk
A személyes adatok védelme

A személyes adatok e rendelet keretében történő, illetékes hatóságok általi feldolgozását a [95/46/EK irányelvvel] és az [(EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel] összhangban kell végezni. A személyes adatok e rendelet keretében történő, Bizottság általi feldolgozását a 00/0000 [a 45/2001/EK rendelet helyébe lépő új rendelet] rendelkezéseivel összhangban kell végezni.

30. cikk
Együttműködés más információs és segítségnyújtó hálózatokkal

(1)A Bizottság határoz arról, hogy a portállal foglalkozó koordinációs csoport tevékenységébe a III. mellékletben felsorolt segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások, illetve az I. mellékletben felsorolt információterületek vonatkozásában meglévő nem hivatalos irányítási rendszerek közül melyeket kell bevonni.

(2)Amennyiben az információs és segítségnyújtó szolgáltatásokat vagy hálózatokat valamely, az I. mellékletben szereplő információterületre vonatkozó, kötelező erejű uniós jogi aktus hozta létre, a Bizottság a szinergiák teremtése és az átfedések elkerülése érdekében összehangolja a portállal foglalkozó koordinációs csoport és a szóban forgó szolgáltatások, illetve hálózatok irányító testületeinek munkáját.

31. cikk
Kapcsolat más uniós jogi aktusok rendelkezéseivel

Amennyiben e rendelet rendelkezései ellentétesek az e rendelet hatálya alá tartozó valamely terület konkrét vonatkozásait szabályozó másik uniós jogi aktus valamely rendelkezésével, a másik uniós jogi aktus rendelkezése az irányadó.

32. cikk
Belső piaci információs rendszer

(1)A 11. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) kell használni.

(2)A Bizottság határozhat úgy, hogy az IMI-t az 16. cikk (1) bekezdése szerinti, linkeket tartalmazó elektronikus adattárként használja.

33. cikk
Jelentéstétel és felülvizsgálat

A Bizottság e rendelet hatálybalépését követő négy éven belül, azt követően pedig kétévente felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és a 21., 22. és 23. cikkel összhangban összegyűjtött statisztikák és visszajelzések alapján értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a portál működéséről és a belső piac működéséről. A felülvizsgálat során különösen e rendelet 12. cikkének hatókörét kell értékelni, figyelembe véve az igazolások illetékes hatóságok közötti cseréjével kapcsolatos technológiai, piaci és jogi fejleményeket.

34. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 21. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól […]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 21. cikk (3) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

35. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

36. cikk
Az 1024/2012/EU rendelet módosításai

Az 1024/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.    Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

1. cikk
Tárgy

„Ez a rendelet meghatározza a belső piaci információs rendszer (a továbbiakban: IMI) alábbi szereplők (a továbbiakban: IMI-szereplők) közötti igazgatási együttműködés céljából történő használatára vonatkozó szabályokat, ideértve a személyes adatok feldolgozását is:

a)    a tagállamok illetékes hatóságai;

b)    a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság;

c)    a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek.”

2.    A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az IMI-t az információk, többek között a személyes adatok IMI-szereplők körében történő cseréjére és ezen információk feldolgozására az alábbiak valamelyike céljából kell alkalmazni:

a)    a mellékletben felsorolt jogi aktusok által előírt igazgatási együttműködés;

b)    a 4. cikk szerint végrehajtott kísérleti projekt tárgyát képező igazgatási együttműködés.”

3.    Az 5. cikk második bekezdése a következőképpen módosul:

a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) »IMI«: a Bizottság által biztosított elektronikus eszköz a tagállamok illetékes hatóságainak egymás közötti, valamint a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti igazgatási együttműködés megkönnyítésére”;

b) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) »igazgatási együttműködés«: az IMI-szereplők közötti, az uniós jogszabályok jobb alkalmazása érdekében folytatott együttműködés információcsere és -feldolgozás révén.”;

c) a g) pontot el kell hagyni.

4.    A 8. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„f) biztosítja a koordinációt az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, és hozzáférést biztosít számukra az IMI-hez”

5.    A 9. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok, a Bizottság és az egyéb uniós szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy az IMI-felhasználók csak a szükséges mértékig férhessenek hozzá az IMI-ben feldolgozott személyes adatokhoz, és csak azon a belső piaci területen vagy területeken, amelyre vagy amelyekre vonatkozóan a (3) bekezdés szerint hozzáférési jogot kaptak.”

6.    A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az európai adatvédelmi biztos felel annak nyomon követéséért és biztosításáért, hogy a Bizottság és más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek e rendelet rendelkezéseit alkalmazzák, amikor IMI-szereplőkként személyes adatokat dolgoznak fel. Az [(EU) XX/201Y rendelet] 58. és 59. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.”;

b)    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – saját hatáskörükön belül eljárva – együttműködnek egymással az IMI összehangolt felügyelete és annak biztosítása érdekében, hogy az IMI-szereplők azt az [(EU) XX/201Y rendelet] 62. cikkével összhangban alkalmazzák.”;

c)    a (4) bekezdést el kell hagyni.

7.    A 29. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

8.    A melléklet a következő 12. ponttal egészül ki:

„12. Az Európai Parlament és a Tanács [(EU) XX/201Y] rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról: [11 cikk (4) bekezdés].”

37. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 2. cikket, a 4–11. cikket, a 12. cikk (1)–(6) és (8) bekezdését, a 13. cikket, a 14. cikket, a 15. cikk (1)–(3) bekezdését, a 16. cikket, a 17. cikket, a 21. cikk (1) és (2) bekezdését, a 22. cikk (1)–(4) bekezdését, valamint a 23. cikket [két évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 41  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

⊠ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 42 irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2018-tól 2020-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 43  

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

⌧    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel. A 2020. december 31-ét követő időszakra az összeget akkor kell megerősíteni, ha az összhangban van az adott időszakra hatályban lévő többéves pénzügyi kerettel.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

⌧A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

◻A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

MELLÉKLET
a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

A javaslat/kezdeményezés címe

1.A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

2.AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

3.A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

3.1.Humánerőforrás

3.2.Egyéb igazgatási kiadások

1.A szükségesnek tekintett humánerőforrások költségei

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.    

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

2.Az egyéb igazgatási kiadások költsége

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

millió EUR (három tizedesjegyig)

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.A költségek kiszámítására használt módszerek

3.1.Humánerőforrás

Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

3.2.Egyéb igazgatási kiadások

Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit,

és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek, stb.)

(1) Lásd például a 2017. március 9-i következtetéseket.

(2) Tanulmány az EU-n belüli határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások információs és segítségnyújtási igényeiről, zárójelentés, 2017. április.

(3) Az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó magas szintű csoport záró jelentése, 2014. április

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020. A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása COM(2016) 0179 final.

(5) Lásd a hatásvizsgálat 6.2.3. szakaszát.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376, 2006.12.27., 36. o.)

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22–142. o.).

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése, COM(2015) 550 final, 2015.10.28.

(9) https://ec.europa.eu/commission/work-programme-2017_en

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73–114. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (2012. június 13.) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2012.6.16., 1–9. o.).

(12) http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/20813

(13) A Bizottság (EU) 2016/7 végrehajtási rendelete (2016. január 5.) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról (HL L 3, 2016.1.6., 16–34. o.).

(14) HL C , , o.

(15) HL C , , o.

(16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése, COM(2015)550 final, 2015.10.28.

(17) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai digitális egységes piaci stratégia COM(2015) 192 final, 2015.5.6.

(18) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020. A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása COM(2016) 179 final.

(19) Jelentés az uniós polgárságról: A polgárok jogainak megerősítése a demokratikus átalakulás uniójában, 2017. január 24., COM(2017) 30 final/2.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 21–29. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5–43. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22–142. o.).

(24) A Bizottság ajánlása (2013. szeptember 17.) a SOLVIT működését meghatározó elvekről (HL L 249., 2011.9.19., 10. o.).

(25) A chartát a Tanács 2013-ban hagyta jóvá.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73–114. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22–142. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65–242. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243–374. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1–123. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1–42. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65–242. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 258., 2009.10.1., 11–19. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19–72. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13–18. o.).

(37) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31–50. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22–37. o.).

(41) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); Tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(42) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(43) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(44) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(45) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(46) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(47) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(48) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(49) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(50) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(51) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(52) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(53) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő

(54) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő

(55) Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.

(56) IKT: Információs és kommunikációs technológiák: Az Informatikai Főigazgatósággal konzultálni kell.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.2.

COM(2017) 256 final

Megfelelési csomag

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

JAVASLAT
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

{SWD(2017) 211 final}
{SWD(2017) 212 final}
{SWD(2017) 213 final}
{SWD(2017) 214 final}

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

JAVASLAT
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

I. MELLÉKLET
A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, az egységes piaci jogaikat gyakorló polgárok és vállalkozások szempontjából releváns információterületek jegyzéke

A polgárok számára releváns információterületek: