52017PC0068

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.2.22.

COM(2017) 68 final

2017/0024(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás (a továbbiakban: BBI Közös Vállalkozás) egy olyan köz- és magánszféra közötti partnerség 1 végrehajtásával megbízott testület, amelynek tagjai egyrészt a Bizottság által képviselt Unió, másrészt a Bio-based Industries Consortium (a továbbiakban: BIC) 2 . A BBI Közös Vállalkozást az 560/2014/EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) hozta létre a 2024. december 31-ig tartó időszakra a bioalapú iparágakkal foglalkozó közös technológiai kezdeményezés végrehajtására. A BBI Közös Vállalkozás alapokmányát (a továbbiakban: „alapokmány”) az 560/2014/EU tanácsi rendelet melléklete tartalmazza.

A tanácsi rendelet 3. cikke szerint a BBI Közös Vállalkozás igazgatási és működési költségeire előirányzott uniós pénzügyi hozzájárulás maximális összege 975 millió EUR. Ez a pénzügyi hozzájárulás a következőképpen oszlik meg:

- legfeljebb 29,25 millió EUR, amely a BBI Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez nyújtott pénzügyi 3 hozzájárulásból 4 áll, és

- legalább 945,75 millió EUR, amely a BBI Közös Vállalkozás működési költségeihez4 nyújtott pénzügyi hozzájárulásból áll (a továbbiakban: uniós hozzájárulás).

A tanácsi rendelet 4. cikke szerint a BIC vagy az azt alkotó jogalanyok által a BBI Közös Vállalkozás kezdeményezés igazgatási és működési költségeinek fedezésére nyújtott pénzügyi hozzájárulás összege legalább 2 730 millió EUR. Ez a pénzügyi hozzájárulás a következőképpen oszlik meg:

- legfeljebb 29,25 millió EUR, amely a BBI Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulásból 5 áll,

- legalább 182,5 millió EUR, amely a BBI Közös Vállalkozás működési költségeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulásból 6 áll,

- egy nem meghatározott összeg 7 , amely a közvetett intézkedések 8 végrehajtásához nyújtott természetbeni hozzájárulásból 9 áll (más néven működési költségekhez nyújtott természetbeni hozzájárulás, a továbbiakban: IKOP); és

- legalább 1 755 millió EUR, amely a kiegészítő tevékenységek végrehajtásához nyújtott természetbeni hozzájárulásokból (a továbbiakban: IKAA) 10 áll.

A jelenlegi módosítási javaslat az 560/2014/EU tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és 12. cikkének (4) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulás jogi sajátosságait érinti.

Az alapokmány 12. cikke (3) bekezdése b) pontjának és 12. cikke (4) bekezdésének megfelelően a BIC-nek 11 2024. december 31-ig 12 legalább 182,5 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a működési költségekhez. Ezen túlmenően az alapokmány 12. cikke (3) bekezdése b) pontjának és 12. cikke (5) bekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy a BIC pénzügyi hozzájárulását be kell vezetni a BBI Közös Vállalkozás költségvetésébe (a program szintjén). Az alapokmány 12. cikkének (5) bekezdésével összhangban a tagok által a működési költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások a BBI Közös Vállalkozás költségvetésébe bevezetendő forrásoknak minősülnek. Továbbá az alapokmány 12. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a BBI Közös Vállalkozás működési költségeinek egy részét az Uniótól eltérő tagok pénzügyi hozzájárulásából kell fedezni. Az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik az Uniótól eltérő tagokat alkotó jogalanyokra, amelyek a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott közvetett intézkedések végrehajtásában vesznek részt, és amelyek közvetlenül (a projektek szintjén) nyújthatnak pénzügyi hozzájárulást az ilyen közvetett tevékenységekhez.

A BBI Közös Vállalkozásról szóló, 2013. július 10-i tanácsi rendeletjavaslatot 13 kísérő pénzügyi kimutatás 3.2.5. alpontja értelmében a jogalkotó 17,5 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulást vár az ágazattól a működési költségek fedezésére, amelyet évente be kell vezetni a BBI Közös Vállalkozás költségvetésébe.

A BIC elismerte a legalább 182,5 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulás 2024. december 31-ig történő biztosítására vonatkozó kötelezettségét, de a teljesítés módjával kapcsolatban nehézségei támadtak 14 . A BIC tagjai közül sokak számára kereskedelmi szempontból nem kifizetődő programszintű pénzügyi hozzájárulást nyújtani, mivel nem kínál cserébe semmilyen garantált előnyt (pl. a projektek eredményeit és a kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat), továbbá a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott projektekben részt vevő versenytársak 15 számára is előnyös lehet. Ezért a BIC alternatív módot javasolt a pénzügyi hozzájárulás nyújtására: annak lehetőségét, hogy tagjai a pénzügyi hozzájárulást a projektek szintjén, közvetlenül teljesítsék 16 . Ez a teljesítési mód ösztönözné a BIC tagjainak pénzügyi részvételét, mivel hozzáférnének a csak a projekt résztvevői számára fenntartott projekteredményekhez is.

Az Európai Bizottság megvizsgálta a BIC javaslatát, és ellenőrizte, hogy az Unió érdekeit sérti-e (és ha igen, milyen mértékben) a BIC azzal összefüggő állítólagos nehézsége, hogy teljesítse a BBI Közös Vállalkozásnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségét. Az Európai Bizottság egyszerűen azzal is elutasíthatta volna a BIC érvelését, hogy nem tartozik a Bizottság feladatkörébe, hogy a Közös Vállalkozás magánszektorbeli tagjának érdekeit szolgálja, a létező jogi keret betartása kötelező, és ennek hiányában a tanácsi rendeletben előírt szankciók 17 alkalmazására kerül sor. Ez azonban negatívan befolyásolta volna a BBI Közös Vállalkozás célját, nevezetesen azt, hogy a bioalapú értéklánc egészében érdekelt összes fél, köztük a kkv-k, a kutatási és technológiai központok és az egyetemek együttműködésével hajtsa végre tevékenységeit 18 . Következésképpen a Bizottság szolgálatai úgy határoztak, hogy proaktív hozzáállást tanúsítanak, részletesen megvizsgálták a kérdést, és meghatározták, hogy a rendelkezésre álló nyomon követő intézkedések közül melyik a legjobb. Ez magában foglalta a lehetséges jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések elemzését, ami alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jogi keret formális módosítására van szükség.

Annak biztosítása érdekében, hogy ez a módosítás ne befolyásolja a tanácsi rendelet eredeti célkitűzéseit, az Európai Bizottság szolgálatai meghatározták azokat a célkitűzéseket, amelyek a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának kötelezettsége mögött állnak: (1) a magánszektorbeli tagok kötelezettségvállalása révén annak biztosítása, hogy a magánszféra legalább minimális mértékű pénzügyi hozzájárulást nyújtson a BBI Közös Vállalkozás kezdeményezés működési költségeihez; (2) az Unió által nyújtott hozzájárulások minimális tőkeáttételi hatásának biztosítása; és ami szintén nagyon fontos, (3) a biogazdasági ágazat beindulásának támogatása forrásoknak az e területen folyó kutatási és innovációs tevékenységekre való rendelkezésre bocsátásával. Ami az első célkitűzést illeti, pénzügyi részvételre vonatkozó kötelezettséget különösen a BIC erdészeti ágazathoz tartozó tagjai vállaltak, amelyek üzleti modelljük 19 okán nem tudnak IKOP-ot biztosítani, és pénzügyileg csak a BBI Közös Vállalkozásban tudnak részt venni. A harmadik célkitűzés tekintetében (a BIC-től várt 182,5 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulásból) 150 millió EUR kutatási és innovációs tevékenységekre 20 lett elkülönítve (ahol a fő kedvezményezetteket a tudományos körök és a kkv-k jelentik).

Figyelembe véve a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának kötelezettsége mögött meghúzódó indokokat, az Európai Bizottság szolgálatai a pénzügyi hozzájárulás teljesítésének lehetséges módozatainak meghatározásán dolgoznak. E tekintetben építő jellegű volt a tanácsi rendelet elemzése más közös vállalkozások számára létrehozott jogi keretekkel 21 összehasonlítva. Az Uniótól eltérő tagok pénzügyi hozzájárulását csak az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozást (IMI2) létrehozó rendelet 22 határozta meg. A BBI Közös Vállalkozásról szóló rendelettől eltérően az IMI2 Közös Vállalkozásról szóló rendelet nem tartalmaz pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettséget. Az csupán lehetőség az Uniótól eltérő tagok számára. Az IMI2 Közös Vállalkozáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást mind program-, mind projektszinten lehet teljesíteni. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a gyakorlatban az IMI2 program szintjén történő teljesítést vagyonkezelő társaságok és jótékonysági szervezetek végzik, amelyek természetüknél fogva a közszférába tartozó finanszírozóként működnek (például a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a Welcome Trust), míg az EFPIA-ban tag és kapcsolt szervezetek (az IMI2 esetében a BIC-tagok megfelelői) projektszinten nyújtanak pénzügyi hozzájárulást. Következésképpen ebből az összehasonlító elemzésből azt a következtetést lehet levonni, hogy: (1) a pénzügyi hozzájárulás kizárólag a program szintjén történő teljesítésének követelménye egyedül a BBI Közös Vállalkozásra jellemző, (2) a BBI Közös Vállalkozás jelenlegi modellje megfelelő a vagyonkezelő társaságokkal és a jótékonysági szervezetekkel való együttműködés fokozásához, de ami még lényegesebb, (3) a BBI Közös Vállalkozás keretét ki kell igazítani, mivel kereskedelmi vállalatokkal is együtt kell működnie.

Mivel az Európai Bizottság felelős az Unió általános érdekeinek előmozdításáért és azért, hogy megfelelő kezdeményezéseket tegyen e célból 23 , és tudomásul veszi, hogy a BIC-nek nehézséget okoz a pénzügyi hozzájárulását a tanácsi rendelet által előírt módon teljesíteni, javasolja a tanácsi rendelet eredeti szövegének kiigazítását a pénzügyi hozzájárulás meglévő, a program szintjén való teljesítése mellett bevezetve a projektek szintjén való teljesítésének lehetőségét. Ez hatékony megoldást jelent a helyzetre, és a tanácsi rendelet eredeti céljainak elérésére törekszik azáltal, hogy lehetővé teszi a BIC-tagok számára eredeti kötelezettségvállalásuk teljesítését. Ez a megoldás hasonlít az IMI2 Közös Vállalkozás esetében alkalmazott megoldáshoz, amelyben az Uniótól eltérő tagok pénzügyi hozzájárulásukat teljesíthetik akár a program szintjén (a vagyonkezelő társaságok és a jótékonysági szervezetek esetében ez az általános), akár a projektek szintjén (ez pedig a kereskedelmi szereplők által alkalmazott módozat).

A javasolt módosítás nem része a REFIT programnak.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat célja a tanácsi rendelet rendelkezéseinek javítása és észszerűsítése a rendelet céljainak elérése érdekében. A módosításra irányuló javaslat ezért teljes mértékben összhangban áll a BBI Közös Vállalkozás eredeti célkitűzéseivel és a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A BBI Közös Vállalkozás „erős szinergiákat [alakít ki] más – például az oktatás, a környezetvédelem, a versenyképesség és a kis- és középvállalkozások terén – meglévő uniós programokkal, valamint a kohéziós politika és a vidékfejlesztési politika pénzeszközeivel, ami konkrétan hozzájárulhat a nemzeti és regionális kutatási és innovációs kapacitásoknak az intelligens szakosodási stratégiák keretében való erősítéséhez” 24 .

A Bizottság a bioalapú termékek előállításával foglalkozó iparágakban köz- és magánszféra közötti partnerségek közös technológiai kezdeményezésként való létrehozásának fontosságát több közleményében is hangsúlyozta, mint például az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” 25 , „Az európai ipar »reneszánszáért«” 26 , a „Köz-magán társulások a »Horizont 2020« keretprogramban: az európai innováció és növekedés ösztönzésének hatékony eszköze” 27 , valamint „A »mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság« európai innovációs partnerségről” 28 című közleményben.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A módosításra irányuló javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. és 188. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A kezdeményezés nem tartozik a kifejezetten az EU-ra átruházott kizárólagos hatáskörök egyikébe sem. Ugyanakkor csak az EU módosíthatja egy, az EUMSZ 187. és 188. cikkével összhangban létrehozott közös vállalkozás jogi keretét. A tagállamok nem járhatnak el önállóan, hogy megváltoztassák egy uniós szerv jogi keretét.

•Arányosság

E módosítási javaslat célja a tanácsi rendelet rendelkezéseinek kiigazítása annak érdekében, hogy a BIC-tagok számára a gyakorlatban lehetővé váljon a pénzügyi hozzájárulás nyújtására vonatkozó kötelezettségük teljesítése. E javaslatnak nincs más hatása, mint a tanácsi rendelet által eredetileg is elérni kívánt hatás. Ezért a javasolt intézkedés sem tartalmát, sem formáját illetően nem lépi túl a céljának kielégítő eléréséhez szükséges mértéket, ezáltal megfelel az arányosság elvének.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Sor került a szabályozási és nem szabályozási intézkedések elemzésére, ami arra világított rá, hogy a tanácsi rendelet formális módosítása szükséges. Így mivel a tanácsi rendeletnek nincs olyan értelmezése, amely lehetővé tenné a pénzügyi hozzájárulás projektszinten történő teljesítését, az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség magának a tanácsi rendeletnek a módosítása.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A tanácsi rendelet 2014 júniusában lépett hatályba, és a BBI Közös Vállalkozás időközi értékelése 2017. június 30-ig esedékes. Ezért a tanácsi rendelet tekintetében még nem készült utólagos értékelés vagy célravezetőségi vizsgálat.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az Európai Bizottság a BBI Közös Vállalkozás végrehajtásának keretében állandó operatív információcserét folytat a BIC-vel, annak tagjaival és a BBI Közös Vállalkozás programirodájával. A pénzügyi hozzájárulás BIC-tagok általi teljesítésének módja több alkalommal is konzultációk és megbeszélések tárgyát képezte.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az Európai Bizottság a BIC-tagok pénzügyi hozzájárulásának kérdésével kapcsolatban nem vett igénybe külső szakértőket.

•Hatásvizsgálat

E módosítási javaslat célja a tanácsi rendelet kiigazítása annak érdekében, hogy teljes mértékben el tudja érni az eredetileg várt hatást. Következésképpen e módosítási javaslatnak nincs más hatása, minta tanácsi rendelet által eredetileg is elérni kívánt hatás.

Ezenkívül a minőségi jogalkotás eszköztára 29 szerint nincs szükség hatásvizsgálatra, ha a Bizottságnak alig van, vagy egyáltalán nincs választási lehetősége. Miként feljebb már kifejtésre került, ebben a konkrét esetben az Európai Bizottság rendelkezésére álló alternatívák korlátozottak, mivel korlátozott mérlegelési jogkörrel, technikai részletek meghatározása révén csak „technikailag” módosít egy korábbi, hatásvizsgálatnak alávetett szakpolitikai határozatot. Ezért ehhez a kezdeményezéshez nincs szükség hatásvizsgálatra.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javasolt módosítás nem része a REFIT programnak.

A szabályozási és adminisztratív terhekre gyakorolt hatás értékelése érdekében meg kell határozni egyrészről az eredeti tanácsi rendelettel létrehozott keretet, másrészről pedig az e javaslatban előirányzott keretet.

A tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek való megfelelés érdekében a BIC-tagoknak a konzorcium által megállapított szabályokkal összhangban egyéni pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk a BIC-hez. A BIC összegyűjti a tagjai egyéni pénzügyi hozzájárulásait, bevezeti azokat a könyvelésébe, és teljesíti a pénzügyi hozzájárulásokat 30 a BBI Közös Vállalkozás számára. A BBI Közös Vállalkozás bevezeti azokat a működési költségvetésébe 31 az Uniótól kapott hozzájárulással együtt (amely a BBI Közös Vállalkozás közvetett tevékenységekhez való hozzájárulását képezi).

Napi operatív tevékenysége részeként a BBI Közös Vállalkozás értékeli a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott projektekben a kedvezményezetteknél felmerült és általuk jelentett költségeket. Az elszámolható költségeknek (az alkalmazandó jogi kerettel, különösen a „Horizont 2020” keretprogram részvételi szabályaival 32 , valamint a BBI Közös Vállalkozás és a projekt kedvezményezettei között létrejött támogatási megállapodásokkal összhangban történő) jóváhagyása után a BBI Közös Vállalkozás szétosztja a BBI Közös Vállalkozás hozzájárulását a projektek között. A kedvezményezettek nemzeti jogszabályaikkal és szokásos számviteli gyakorlatukkal összhangban bevezetik a BBI Közös Vállalkozástól kapott hozzájárulást a könyvelésükbe.

E javaslattal összhangban a BIC-tagoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a fentiekben leírtak szerint továbbra is nyújtsanak pénzügyi hozzájárulást a program szintjén. Emellett a BBI Közös Vállalkozás projektjeiben részt vevő BIC-tagoknak lehetőségük lesz arra, hogy a pénzügyi hozzájárulást közvetlenül ugyanazon projekt egy másik, az intézkedés leírásában szereplő résztvevőjére ruházzák át a két fél által kölcsönösen elfogadott szabályokkal (a konzorciumi megállapodással) összhangban és az alkalmazandó jogi keretnek megfelelően. A résztvevők nemzeti jogszabályaikkal és szokásos számviteli gyakorlatukkal összhangban bevezetik a pénzügyi hozzájárulásokat a könyvelésükbe.

Az alábbi táblázat a két keret összehasonlító összefoglalását mutatja be:

A jelenlegi keret	A javasolt alternatíva
pénzügyi átutalás a BIC-tagoktól a BIC-nek	pénzügyi átutalások a BIC-tagoktól a projekt kedvezményezetteinek
a BIC lekönyveli
pénzügyi átutalás a BIC-től a BBI Közös Vállalkozásnak
a BBI Közös Vállalkozás lekönyveli
(az elszámolható költségek értékelését követően) pénzügyi átutalások a BBI Közös Vállalkozástól a projekt kedvezményezetteinek
a kedvezményezettek nemzeti jogszabályaikkal és szokásos számviteli gyakorlatukkal összhangban lekönyvelik	a kedvezményezettek nemzeti jogszabályaikkal és szokásos számviteli gyakorlatukkal összhangban lekönyvelik

Ez a javaslat csökkenti a BIC és a BBI Közös Vállalkozás adminisztratív terheit a pénzügyi hozzájárulás teljesítésére kötelezett BIC-tagok és a projekt résztvevői közötti közvetítői szerepüket illetően. A BBI Közös Vállalkozásról szóló rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében azonban továbbra is a BIC lesz felelős azért, hogy beszámoljon a tagok által fizetendő pénzügyi hozzájárulások összegéről.

Az IMI2 Közös Vállalkozás támogatási megállapodás-mintájában alkalmazott hasonló megoldás alapján megfelelő változtatások kerülnek bevezetésre a BBI Közös Vállalkozás támogatási megállapodás-mintájában.

A tervezett rendszert elsőként az IMI Közös Vállalkozás 33 alkalmazta, jelenleg pedig már az IMI2 Közös Vállalkozás keretében is alkalmazzák.

•Alapjogok

A módosításra irányuló javaslat nincs hatással az alapvető jogok védelemére.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A módosításra irányuló javaslatnak nincs költségvetési vonzata.

A fent kifejtettek szerint a jelenlegi jogi keret nagyon megnehezíti a BIC-tagok számára, hogy betartsák azt, ezért a módosítási javaslat elmaradásának költségvetési vonzatai lennének. Konkrétabban kifejezve az Uniótól eltérő tagok jogi keretnek való meg nem felelése a tanácsi rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti pénzügyi szankciókat vonna maga után, amelyek többek között az Uniónak a BBI Közös Vállalkozásra vonatkozó kezdeményezéshez nyújtott pénzügyi hozzájárulásának csökkentését jelentik. A költségvetés csökkentése elsősorban a tudományos köröket és a kkv-kat érintené, mivel ez a pénzügyi hozzájárulás kifejezetten kutatási és innovációs tevékenységekre volt fenntartva (amelyek esetében a finanszírozás fő kedvezményezettjei a tudományos körök és a kkv-k 34 ).

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Ehhez a módosításhoz nem szükséges külön végrehajtási terv, mivel a módosított tanácsi rendeletet – az eredetivel azonos módon – a BBI Közös Vállalkozás által nyílt pályázati felhívásokat követően kiválasztott projektek révén hajtják végre. Az eredeti tanácsi rendelet elfogadásakor sem került sor végrehajtási terv kidolgozására.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Ez a módosítási javaslat egy tanácsi rendeletre vonatkozik, amely minden elemében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Következésképpen magyarázó dokumentumra sincs szükség.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a módosítási javaslat egyetlen lényeges cikket tartalmaz, amely a következő hatásokkal jár:

- a teljesítés jelenlegi módján túl új módot vezet be a tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás teljesítésére,

- a pénzügyi hozzájárulások teljesítése két módon lesz lehetséges: a BIC-től a BBI Közös Vállalkozásnak történő átutalás útján (mint korábban) és/vagy közvetlenül az egyik BIC-tagtól egy másik kedvezményezettnek történő átutalás útján,

- kibővíti azon felek körét, amelyek teljesíthetik a tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulást. Az „Uniótól eltérő tagon” (azaz a BIC-n) kívül a konzorciumot alkotó jogalanyok (azaz a BIC-tagok) is jogosultak lesznek a pénzügyi hozzájárulás teljesítésére,

- megőrzi a tanácsi rendelethez csatolt alapszabály 12. cikkének (4) bekezdésében meghatározott átfogó pénzügyi célkitűzés melletti elkötelezettséget,

- lehetővé teszi a BIC-tagok számára, hogy a BIC-n keresztül beszámoljanak az általuk a BBI Közös Vállalkozásnak projektszinten nyújtott pénzügyi hozzájárulásokról.

2017/0024 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 35 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 36 ,

mivel:

(1)Az 560/2014/EU tanácsi rendelet( 37 ) létrehozta az Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást (a továbbiakban: BBI Közös Vállalkozás).

(2)A BBI Közös Vállalkozásnak az 560/2014/EU rendelet mellékletében meghatározott alapokmánya (a továbbiakban: alapokmány) 12. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy a BBI Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjai által a működési költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulás összege az 560/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott időszak során, azaz a BBI Közös Vállalkozás létrehozásától 2024. december 31-ig legalább 182,5 millió EUR.

(3)A Bio-based Industries Consortium Aisbl (a továbbiakban: BIC), amely a BBI Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagja, továbbra is kész támogatást nyújtani a BBI Közös Vállalkozás működési költségeihez az alapokmány 12. cikkének (4) bekezdésében meghatározott összeg erejéig. Ugyanakkor alternatív finanszírozási módra tett javaslatot, amelynek értelmében a konzorciumot alkotó jogalanyok közvetve az intézkedések szintjén nyújtanának pénzügyi hozzájárulást.

(4)A BBI kezdeményezés azon célkitűzése, hogy a teljes bioalapú értékláncban érdekelt felek, többek között a kkv-k, a kutatási és technológiai központok, valamint az egyetemek együttműködése révén hajtson végre tevékenységeket, csak úgy érhető el, ha lehetővé válik a BIC és az azt alkotó jogalanyok számára, hogy a pénzügyi hozzájárulást ne csak a BBI Közös Vállalkozásnak történő kifizetésként, hanem a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott közvetett intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásként is teljesíthessék.

(5)Ezért módosítani kell az alapokmányt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a BIC és az azt alkotó jogalanyok számára, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak az alapokmány 12. cikkének (4) bekezdésében meghatározott teljes összegét ne csak a BBI Közös Vállalkozásnak történő kifizetésként, hanem olyan, a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott közvetett intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásként is teljesíthessék, amelyekről a BBI Közös Vállalkozásnak kell beszámolni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásnak az 560/2014/EU tanácsi rendelet mellékletében meghatározott alapokmányának 12. cikke a következőképpen módosul:

a 3. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) az Uniótól eltérő tagok és az azokat alkotó jogalanyok pénzügyi hozzájárulásai;”

a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4. Az Uniótól eltérő tagok és az azokat alkotó jogalanyok által a 3. pont b) alpontjában említett, működési költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások összege az e rendelet 1. cikkében meghatározott időszak során legalább 182,5 millió EUR.

Ezeket a pénzügyi hozzájárulásokat a BBI Közös Vállalkozás részére teljesített kifizetésként vagy a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott közvetett intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásként kell teljesíteni.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) Az 560/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikke.

(2) Az 560/2014/EU tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 2. cikke.

(3) A „pénzügyi” kifejezés a készpénz-hozzájárulásra utal.

(4) Az 560/2014/EU tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése, amelyet alátámaszt az 560/2014/EU tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikkének (2) bekezdése.

(5) Az 560/2014/EU tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amelyet alátámaszt az 560/2014/EU tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikkének (2) bekezdése.

(6) Az 560/2014/EU tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amelyet alátámaszt az 560/2014/EU tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 12. cikkének (4) bekezdése.

(7) Noha az összeg nincs kifejezetten meghatározva, az előírt alsó küszöbértékét úgy fogják meghatározni a BBI Közös Vállalkozás végén, hogy a 2 730 millió EUR összegű alsó küszöbértékből levonják az összes többi teljesített hozzájárulást.

(8) Az 560/2014/EU tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amelyet alátámaszt az 560/2014/EU tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikke (3) bekezdésének c) pontja.

(9) A „természetbeni” kifejezés olyan hozzájárulásra utal, amelyet árukban és/vagy szolgáltatásokban, nem pedig készpénzben biztosítanak.

(10) A kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokat az 560/2014/EU tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja határozza meg.

(11) A BIC az egyetlen „Uniótól eltérő tag”.

(12) Az 1. cikkben előírt időszak „2024. december 31-ig” tart.

(13) Javaslat – A Tanács rendelete a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról (COM(2013) 496 final).

(14) A 2014., 2015. és 2016. pénzügyi év során a BIC 0,75 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre a program szintjén.

(15) A BIC-tagok versenytársainak a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott projektekben való részvétele nem korlátozható, mivel ez ellentétben állna a BBI Közös Vállalkozás pályázati felhívásainak nyitott és átlátható jellegével.

(16) A BIC tanácsa által a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság F.2. egységéhez címzett, 2015. március 31-i levél.

(17) Lásd az 560/2014/EU tanácsi rendelet 4. cikkének (5) bekezdését.

(18) Lásd az 560/2014/EU tanácsi rendelet (14) preambulumbekezdését.

(19) Az erdészeti ágazat tagjai általában nem rendelkeznek házon belüli kutatási kapacitással, és kutatási tevékenységeiket általában kiszervezik a tudományos köröknek és a kkv-knek.

(20) Lásd a 2013. márciusi stratégiai innovációs és kutatási programterv ( SIRA ) 46. oldalát, ahol a K+F-re (azaz kutatási és innovációs tevékenységekre) elkülönített teljes összeg 600 millió EUR (amelyből 150 millió EUR a BIC-tagok pénzügyi hozzájárulása, 150 millió EUR a természetbeni hozzájárulásuk, 300 millió EUR pedig az EU hozzájárulása).

(21) A Tanács 559/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról; A Tanács 558/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról; A Tanács 561/2014/EU rendelete (2014. május 6.) az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról; A Tanács 642/2014/EU rendelete (2014. június 16.) a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról.

(22) Létrehozta a 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendelet.

(23) Lásd az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkét.

(24) Lásd az 560/214/EK tanácsi rendelet (17) preambulumbekezdését.

(25) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2012) 60 final .

(26) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2014) 14 final .

(27) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2013) 494 final .

(28) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2012) 79 final .

(29) Lásd a minőségi jogalkotás „ eszköztárának ” 33. oldalát.

(30) Összhangban a 12. cikk (3) bekezdésének b) pontjával, amelyet alátámaszt a tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikkének (4) bekezdése.

(31) Összhangban a 12. cikk (5) bekezdésének b) pontjával, amelyet alátámaszt a tanácsi rendelethez csatolt alapokmány 12. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja.

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról.

(33) Az IMI Közös Vállalkozást az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 73/2008/EK tanácsi rendelet hozta létre.

(34) A Bizottság 623/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. február 14.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás tekintetében való eltérésről.

(35) HL C , , . o.

(36) HL C , , . o.

(37) A Tanács 560/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 130. o.).