28.6.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/27

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2018/C 227/04)

Előadó:

Tanja BUZEK

Közgyűlési határozat:	2017.10.19.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	REX
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.1.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.2.14.
Plenáris ülés száma:	532.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	133/1/9

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, amellyel a nem hivatalos dokumentumban (1) számba kívánja venni az uniós kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek végrehajtását, és a kérdésről egyeztetni kíván a civil társadalommal.

1.2.

Az EGSZB fontos szerepet játszott abban, hogy úgy az Unióban, mint a harmadik országokban felkeltsék a civil társadalom érdeklődését az uniós kereskedelempolitika iránt. Az EGSZB tagjai az eddigiekben elkötelezettek voltak és továbbra is azok lesznek aziránt, hogy a harmadik országok civil társadalmával megerősítsék az uniós kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások és a végrehajtásuk nyomon követése során folytatott együttműködést.

1.3.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy fokozza a párbeszédet a civil társadalommal a jelenlegi és a jövőbeli kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek megfelelőbb érvényesülése érdekében, különösen pedig hogy ezt alkalmazza az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetének felülvizsgálatában.

1.4.

Az EGSZB ugyanakkor sürgeti az Európai Bizottságot, hogy alkalmazzon ambiciózusabb megközelítést, különösen a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekben foglalt kötelezettségvállalás tényleges érvényesíthetőségének megerősítése tekintetében, ami kulcsfontosságú az EGSZB számára. A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteknek ugyanolyan súlyt kell kapniuk, mint a kereskedelmi, a technikai és a vámügyekre vonatkozó fejezeteknek.

1.4.1.

Az EGSZB ajánlja, hogy a belső tanácsadó csoportokat bízzák meg a kereskedelmi megállapodások emberi, munkavállalói és környezeti jogokra vonatkozó valamennyi része hatásának nyomon követésével, valamint fontosnak tartja a fogyasztók érdekeinek figyelembevételét is.

1.4.2.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek fogyasztói érdekekkel kapcsolatos szűk megközelítése miatt, és örömmel venne e fejezetek keretében egy a fogyasztóknak szentelt fejezetet, amely a vonatkozó nemzetközi fogyasztóvédelmi normákat tartalmazná, és megerősítené a fogyasztói jogok érvényesítésével kapcsolatos együttműködést.

1.5.

Az EGSZB véleménye szerint a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy az Európai Bizottság megvalósítsa „a mindenki számára előnyös kereskedelem” (2), továbbá „a globalizáció előnyünkre fordítása” (3) elnevezésű stratégiáiban meghatározott célokat, és úgy ítéli meg, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek egyik legfontosabb eredménye a belső tanácsadó csoportok létrehozása. Ezekkel ugyanis megerősíthető és arra ösztönözhető a harmadik országok civil társadalma, hogy az általunk „uniós értékek”-ként elismertekhez hasonló értékeket kövessen, ideértve a szociális, fogyasztóügyi és környezeti előírásokat, valamint a kulturális sokféleséget. Ezen túlmenően az említett harmadik országokban a belső tanácsadó csoportok népszerűsíthetik az EU polgárközeli oldalát, továbbá fontos platformjai az emberi, a munkavállalói és a környezeti jogokra vonatkozóan a kereskedelmi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások nyomon követésének.

1.6.

Az EGSZB méltányolja, hogy megbízást kapott a belső tanácsadó csoportok tagsága és titkársága egy részének biztosítására. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a finanszírozásnak és az erőforrásoknak a jelenlegi és a jövőbeli belső tanácsadó csoportok működtetése során továbbra is kritikus szerepük van, és kéri az Európai Bizottságot, valamint a Tanácsot és a Parlamentet, hogy működjenek együtt az EGSZB-vel annak érdekében, hogy mielőbb rendszerszintű megoldásokat vezessenek be ezen a területen.

1.7.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak intézkedéseket kell tennie a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek, konkrétan pedig – mint e kötelezettségvállalások nyomon követésével megbízott szervek – a belső tanácsadó csoportok fokozottabb eredményessége érdekében. Több gyakorlati jellegű ajánlás végrehajtható a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó hatályos fejezetek szövegének módosítása nélkül, és ezért erre haladéktalanul sor kell, hogy kerüljön.

1.7.1.

A feltárt hiányosságok között szerepel, hogy a belső tanácsadó csoportok tagsága nem kiegyensúlyozott, létrehozásuk pedig késedelmes, az hogy, az uniós belső tanácsadó csoportoknak a partnerországok belső tanácsadó csoportjaival együttes üléseket kellene szervezni, a belső tanácsadó csoportok elnökeinek részt kellene venniük a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságok ülésein, feljogosítva csoportjuk álláspontjának ismertetésére, továbbá a belső tanácsadó csoportok uniós és partnerországi finanszírozása nem megfelelő.

1.7.2.

Ennek érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a megállapodás szövegében rendelkezzenek az Unió és a partnerországok belső tanácsadó csoportjainak együttes üléseiről, hogy azokon megoszthassák a tapasztalatokat a közös projektekről, és közös ajánlásokat készíthessenek.

1.7.3.

Nyomatékosan sürgetjük az Unióban és különösen a partnerországokban a civil társadalom kapacitásépítésének támogatását a megállapodás hatálybalépését megelőzően, továbbá a belső tanácsadó csoportok azonnali létrehozásának ösztönzését a szükséges politikai, pénzügyi és logisztikai támogatással együtt, a kiegyensúlyozott tagság biztosítása mellett.

1.7.4.

Felhívjuk továbbá az Európai Bizottság figyelmét arra a helyi civil társadalom számára fennálló zavaró problematikára, mely az uniós társulási megállapodások és a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások közötti átfedésekből, valamint a civil társadalmi fórumok szélesebb körű szerepvállalásából fakad – különösen Latin-Amerikában –, gyengítve az egyes felek belső tanácsadó csoportjai által megfogalmazott alapvető üzeneteket.

1.7.5.

Az EGSZB emellett kritikával szemléli, hogy az Európai Bizottság nem reagál a belső tanácsadó csoport által felvetett panaszokra. Fontos tehát, hogy a nyomonkövetési mechanizmusok önállóan el tudják érni a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek egyértelmű kötelezettségvállalásainak megsértésével kapcsolatos vizsgálatok megindítását.

1.8.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre átláthatóbb és célirányosabb panasztételi mechanizmust, a belső tanácsadó csoportok elnökei vegyenek részt a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság ülésein, továbbá hogy a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságot kötelezzék arra, hogy észszerű határidőn belül reagáljon a belső tanácsadó csoportok által felvetett problémákra és ajánlásokra. Az EGSZB rendszeres párbeszédet ajánl az uniós belső tanácsadó csoportok, az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Parlament és az uniós tagállamok között.

1.9.

A fenntartható fejlesztési célok (SDG-k) tekintetében az EGSZB azt ajánlja, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekkel kapcsolatos valamennyi jövőbeli tárgyalási meghatalmazás tartalmazzon egy, a fenntartható fejlesztési célok előmozdítására irányuló külön záradékot.

1.10.

Az Európai Bizottság által a munkaügyi rendelkezések megerősítése iránt tett határozott kötelezettségvállalás tekintetében a kereskedelmi megállapodás megkötése előtt a partnerországoknak demonstrálniuk kellene, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az ILO nyolc alapvető munkajogi egyezményét. Az EGSZB azt javasolja, hogy ha egy partnerország nem ratifikálta vagy hajtotta végre megfelelően ezeket az egyezményeket, vagy nem demonstrálta a munkajogok ezzel egyenértékű védelmét, akkor határozott kötelezettségvállalásokat tartalmazó menetrendet kell kidolgozni és beépíteni a fenntartható fejlődésről szóló fejezetbe annak biztosítása érdekében, hogy ez időben megtörténjen.

1.11.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a nem hivatalos dokumentum felveti a szankciók kérdését. Arra ösztönözzük az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja tovább a kereskedelmi megállapodásokban foglalt hatályos szankcionálási mechanizmusokat és eddigi használatukat, és vonja le a tanulságot esetleges korlátaikból, hogy értékelhesse és fokozhassa a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekben szerepeltethető, számon kérhető előírás-teljesítési mechanizmus eredményességét. Ennek keretében az Európai Bizottságnak megfelelően figyelembe kellene vennie, hogy a civil társadalom támogatását és komoly aggodalmát is kifejezte alkalmazásukkal kapcsolatban.

1.12.

Az EGSZB kész új elképzelések kidolgozásában segítséget nyújtani az Európai Bizottság számára, hogy támogassa azt a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek független érvényesítési mechanizmusai eredményességének fokozásában. Ennek eszköze például a reagálásra való jog alkalmazása olyan esetekben, amikor nem oldják meg az általa felvetett problémákat. A szükség esetén történő szankciók alkalmazását ugyanakkor árnyaltan kell kezelni, ha azt akarjuk, hogy a potenciális kereskedelmi partnerek nyitottak legyenek egy ilyen megközelítésre: a GSP+-rendszerrel ellentétben nem lehet rendelkezéseket egyoldalúan visszavonni vita esetén.

2.   Előzmények

2.1.

A fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseknek az EU–CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodásban (EPA) történő első szerepeltetése és a 2011-ben hatályba lépett EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás óta valamennyi uniós szabadkereskedelmi megállapodásban szerepel egy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet. Az Unió Közép-Amerikával, Kolumbiával és Peruval, Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött olyan, jelenleg is hatályos megállapodást, amelyben a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek szerepelnek. További új megállapodások is tervben vannak.

2.2.

Az utóbbi évek folyamán megerősödött a kereskedelmi megállapodások munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztóügyi rendelkezései iránti érdeklődés. Viták folynak az Európai Parlament és a Tanács keretében, a tagállamokban és a civil társadalom érdekelt felei körében, többek között az EGSZB-ben is.

2.3.

Az EGSZB az elmúlt években több véleményt is közzétett, amelyek az uniós kereskedelempolitikán belül a kereskedelem és a fenntartható fejlődés különféle szempontjaival foglalkoztak és ezekre vonatkozó ajánlásokat tettek: ilyen különösen a mindenki számára előnyös kereskedelemről (4), a fenntartható fejlesztési célok terén a kereskedelem és a beruházások fő szerepéről (5), nagyon konkrétan pedig az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetéről (6) szóló véleménye. Az EGSZB 2017 júliusában konferenciát szervezett arról, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei hogyan lehetnek valóban hatékonyak, és fontos, hogy ezen különféle belső tanácsadó csoportok tagjai is részt vettek (7).

2.4.

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek hatásával és hatékonyságával számos értékelés foglalkozik. Habár az Unióban általában erőteljes támogatás mutatkozik a hatályos és a jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokban a munkavállalói jogokkal, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ambiciózus kötelezettségvállalások szerepeltetése, továbbá a civil társadalom aktív bevonása iránt, azt is bizonyítani kell, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek hozzájárulhatnak a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló közleményben (8), illetve a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló legutóbbi európai bizottsági vitaanyagban (9) meghatározott ambíciók megvalósításához.

2.5.

Cecilia Malmström, az Unió kereskedelmi biztosa a CETA európai parlamenti jóváhagyásának keretében ígéretet (10) tett az európai parlamenti képviselők számára arra, hogy széles körű nyilvános konzultációt kezdenek a képviselőkkel és a civil társadalommal, többek között az EGSZB-vel a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekről. A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtására vonatkozó említett vitára a Mexikóval és a Mercosurral folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások keretében, továbbá a CETA-fejezet esetleges felülvizsgálatára (11) vonatkozó uniós álláspont meghatározása érdekében is szükség van, ahogy arról a CETA-megállapodás (12) közös értelmező okmányában mindkét fél megállapodott.

2.6.

Az Európai Bizottság 2017. július 11-én közzétett nem hivatalos dokumentumának (13) célja, hogy az elkövetkező hónapokban vitát kezdeményezzen az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a civil társadalom érintett szereplőivel. A dokumentum ismerteti és értékeli a jelenlegi gyakorlatot, valamint két opciót ismertet a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtásának javítására, és több kérdést tesz fel az érdekelt feleknek. Az EGSZB e véleményének célja, hogy hozzájáruljon ehhez a folyamathoz, és reagáljon az említett kérdésekre.

2.7.

A tagállamok megkapták a nem hivatalos dokumentumot, és észrevételeket és javaslatokat nyújtanak be. Az Európai Parlament 2018. januári plenáris ülésén vitát tartott erről.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, amellyel fel kívánja mérni az uniós kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek végrehajtását (14), valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság nem hivatalos dokumentumát, amely vitát kíván indítani és egyeztetni kíván a civil társadalommal a végrehajtás módjának javításáról.

3.2.

Az EGSZB szerint a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek kulcsszerepet játszanak az Európai Bizottság által az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai támogatására vonatkozóan „a mindenki számára előnyös kereskedelem” stratégiájában és „a globalizáció előnyünkre fordításáról” szóló vitaanyagban megfogalmazott célkitűzés megvalósításában. Ezek ugyanolyan fontosak, mint a nemzetközi kötelezettségvállalások – többek között a Párizsi Megállapodás keretében az éghajlatváltozásra vonatkozóan, továbbá a fosszilis tüzelőanyagok kereskedelmével kapcsolatosan tett kötelezettségvállalások – teljesítése.

3.3.

Az EGSZB a fenntartható fejlesztési célok kapcsán fel kívánja hívni a figyelmet a véleményében (15) foglalt következtetéseire és ajánlásaira, különösen arra, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekkel kapcsolatos „valamennyi jövőbeli tárgyalási meghatalmazás tartalmazzon egy külön záradékot, amely megköveteli a civil társadalom nyomonkövetési mechanizmusainak mindkét felétől, hogy működjenek együtt a fenntartható fejlesztési célok előmozdítása érdekében”, továbbá hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteknek „ugyanolyan súlyt kell kapniuk, mint a kereskedelmi, technikai és vámügyekre vonatkozó fejezeteknek”.

3.3.1.

Az EGSZB már megjegyezte (16), hogy a 17. fenntartható fejlesztési cél kifejezetten utal a civil társadalomra, miszerint „a sikeres fenntartható fejlesztési menetrend megköveteli a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségeket is”. Az ENSZ történetében is először, a fenntartható fejlesztési célok rögzítik, hogy a kormányok felelősséggel tartoznak az emberek irányába.

3.4.

Az EGSZB azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekről zajló jelenlegi vita során szűk megközelítést alkalmaznak, és hogy ezek a fejezetek általában véve csak korlátozottan foglalkoznak a fogyasztói érdekekkel. Habár „a mindenki számára előnyös kereskedelem” stratégiája kifejezetten arra irányul, hogy a fogyasztók megbízhassanak a biztonságos termékekben, a fogyasztóvédelemre vonatkozó ENSZ-iránymutatások (17) jóval tágabb értelmezésből indulnak ki, amelynek része a fogyasztók magánéletének védelme, az elektronikus kereskedelem keretében meglévő jogaik és a fogyasztói jogok eredményes érvényesítésére vonatkozó jog is. Az EGSZB a kereskedelem liberalizációjának a fogyasztókra gyakorolt hatása miatt üdvözölne a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet keretében egy a fogyasztóknak szentelt fejezetet „a kereskedelem és a fogyasztók” címmel, amelyben szerepelnének a vonatkozó nemzetközi fogyasztóvédelmi normák, továbbá amely megerősítené a fogyasztói jogok érvényesítésével kapcsolatos együttműködést.

3.5.

Az EGSZB emellett örömmel venné a kereskedelempolitikában és konkrétabban annak a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteiben a nemek szempontjának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A nők számos olyan országban, amely az Unió kereskedelmi partnere, bizonyos ágazatokban – például a textiliparban – a foglalkoztatott munkaerő többségét teszik ki. Az uniós kereskedelmi megállapodások ezért nem fokozhatják a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell a munka során a nemek közötti egyenlőségre és a női munkavállalók jogaira vonatkozó nemzetközi munkaügyi normák teljeskörű tiszteletben tartásáról. Az EGSZB konkrétan felhív az egyenlő díjazásról szóló 100. számú ILO-egyezmény, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló 111. számú egyezmény – amely a munkahelyi megkülönböztetés-mentességet mozdítja elő – és az anyaság védelméről szóló 183. számú egyezmény tiszteletben tartására.

3.6.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy fokozza a párbeszédet a civil társadalommal a jelenlegi és a jövőbeli kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek megfelelőbb érvényesülése érdekében. Ezt konkrétan a CETA kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetének felülvizsgálata (18) során is alkalmazni kell. Az EGSZB üdvözli a megállapodás kereskedelemre és munkaügyre, illetve kereskedelemre és környezetre vonatkozó rendelkezéseinek mielőbbi felülvizsgálatát – amelyre Cecilia Malmström biztos ígéretet tett –, és részt kíván venni abban.

3.7.

Az EGSZB fontos szerepet játszott abban, hogy úgy az Unióban, mint a harmadik országokban felkeltsék a civil társadalom érdeklődését az uniós kereskedelempolitika iránt. Az EGSZB tagjai mindig is elkötelezettek voltak és továbbra is azok lesznek aziránt, hogy a harmadik országok civil társadalmával megerősítsék az uniós kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások és a végrehajtásuk nyomon követése során folytatott együttműködést. Az EGSZB e proaktív fellépése úttörő szerepet játszott a külföldi civil társadalmi szervezetek megerősítésében és a kereskedelmi döntéshozatali folyamatok további demokratizálásában.

3.8.

Bár a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása óta viszonylag rövid idő (az első új generációs szabadkereskedelmi megállapodás, az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése óta hat év) telt el, az EGSZB számos olyan eredményt és hiányosságot állapított meg, amelyeket elemezni kell és fel kell használni a CETA kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezete, továbbá más kereskedelmi megállapodások soron következő felülvizsgálatának alapjaként.

3.9.

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek egyik legfontosabb eredménye a belső tanácsadó csoportok létrehozása, amelyek fontos platformjai a kereskedelmi megállapodásokban az emberi, a munkavállalói és a környezeti jogokra vonatkozóan foglalt kötelezettségvállalások nyomon követésének. Ugyanakkor az EGSZB fontosnak ítéli a fogyasztói érdekek figyelembevételét is.

3.9.1.

Amennyiben a hatáskörei megengedik, az Uniónak nagyobb fokú szinergiákat kell kialakítania a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek és a GSP+ program szempontjából jelentőséggel bíró 27 kötelező környezetvédelmi egyezmény és ILO-egyezmény között (valamint a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó „Fegyver kivételével mindent” program követelményei között).

3.10.

Az EGSZB méltányolja, hogy megbízták, hogy biztosítsa a tagság és a titkárság egy részét a következő megállapodások által már létrehozott hat belső tanácsadó csoport, azaz az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás, EU–Kolumbia/Peru szabadkereskedelmi megállapodás, EU–Közép-Amerika társulási megállapodás, EU–Grúzia mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, EU–Moldova mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, EU–Ukrajna mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás belső tanácsadó csoportja, továbbá az EU–CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodás tanácsadó bizottsága számára. Az EGSZB továbbá számít arra, hogy folytatja munkáját a jövőbeli belső tanácsadó csoportokban, azaz például a CETA és az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás ilyen csoportjaiban.

3.10.1.

Felhívjuk továbbá az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy még vannak zavart okozó problémák, egyrészt az uniós társulási megállapodások és a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások közötti átfedésekből fakadóan, ezek ugyanis nehezen megkülönböztethetők a helyi civil társadalom számára, másrészt pedig a civil társadalmi fórumok szélesebb körű szerepvállalásának eredményeképpen – különösen Latin-Amerikában –, ami a legfontosabb kérdések iránti figyelem csökkenését, illetve az egyes felek belső tanácsadó csoportjai által megfogalmazott alapvető üzenetek gyengülését eredményezte.

3.11.

A finanszírozás és az erőforrások biztosítása mindenesetre továbbra is kritikus kérdés. Mivel hét nyomonkövetési mechanizmus működik (hat szabadkereskedelmi megállapodás és a CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodás) és továbbiakra lehet számítani – például a Kanadával és Japánnal kötött kulcsfontosságú megállapodások kapcsán –, az EGSZB számára kihívást jelent majd a jelenlegi és a további belső tanácsadó csoportok eredményes működtetése újabb erőforrások nélkül. Az Európai Bizottságnak az EGSZB-vel együttműködésben sürgősen ki kell dolgoznia rendszerszintű megoldásokat, és az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt biztosítania kell, hogy az említett nyomonkövetési mechanizmusok működéséhez megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre, továbbá hogy a civil társadalom reprezentatív csoportjait teljeskörűen bevonják.

3.12.

Az EGSZB számára kulcsfontosságúak a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek eredményes végrehajtási mechanizmusai, ahogy azt több véleményében is jelezte (19). A belső tanácsadó csoportoknak nyomon követő szervekként fontos szerepük van annak biztosításában, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségek megszegését felderítsék és eredményesen kezeljék. Az EGSZB az EU belső tanácsadó csoportjainak egyik aktív tagjaként nagymértékben hozzájárult e csoportok munkájához, ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy ambiciózusabban lépjen fel egy hatékony végrehajtási mechanizmus tekintetében. Az EGSZB megállapítja, hogy Dél-Korea esetében az uniós belső tanácsadó csoport arra kérte az Európai Bizottságot (20), hogy indítson vitarendezési eljárásokat, az Európai Bizottság azonban – a probléma megoldására tett kísérlet ellenére – ezt még nem tette meg. Ebben az összefüggésben az EGSZB ismét leszögezi, hogy „a szabadkereskedelmi megállapodás fenntartható fejlődéssel, különösen a munkaügyi kérdésekkel összefüggő szempontjainak érvényesítése továbbra sem kielégítő” (21).

3.13.

Az EGSZB szerint a vállalkozások fontos szerepet játszhatnak a munkavállalói és a szociális jogok tiszteletben tartásában – úgy a közvetlen műveleteikben, mint az ellátási láncaik egészében – az olyan jogszabályok támogatása és végrehajtása útján, amelyek megvédik a munkavállalók jogait, továbbá a szakszervezetekkel a tisztességes normákról való megállapodás érdekében folytatott szociális párbeszéd révén. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a kereskedelmi megállapodások a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, határozott vállalásokat tartalmazó záradékok kidolgozásával támogassák a vállalkozások megfelelő magatartását, és akadályozzák meg a szociális dömpinget, valamint a szociális normák aláásását, az OECD vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó iránymutatásaival összhangban és nemzeti kapcsolattartó pontokat (22) bevonva. Ez utóbbiaknak függetleneknek kell lenniük és struktúrájukat úgy kell kialakítani, hogy a szociális partnerek a kapcsolattartó pontok vagy azok felügyelő bizottsága tagjaiként bevonásra kerüljenek. A nemzeti kapcsolattartó pontok számára megfelelő képzést, személyzetet és finanszírozást kell biztosítani.

3.14.

Az EGSZB kész új elképzelések kidolgozásában segítséget nyújtani az Európai Bizottság számára, hogy támogassa azt a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek független érvényesítési mechanizmusai eredményességének fokozásában. Ennek eszköze például a reagálásra való jog alkalmazása olyan esetekben, amikor nem oldják meg az általa felvetett problémákat. A szankciók szükség esetén történő esetleges alkalmazását árnyaltan kell kezelni.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak a szociális, környezeti, fogyasztói és munkavállalói jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében intézkedéseket kell tennie a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek eredményességének javítására. Nagyon fontos rész kapcsolódik a belső tanácsadó csoportok mint e kötelezettségvállalások nyomon követésével megbízott szervek eredményességének javításához.

4.1.1.

Az EGSZB megállapítja, hogy különféle érdekelt felek javaslatokat tettek a kereskedelmi megállapodásokban a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek függetlenségének és eredményességének javítására, és osztja azt az álláspontot, hogy határozottan ösztönözni kell a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalásoknak való megfelelést. A munkaügyi rendelkezések tekintetében felmerült egy független munkaügyi titkárságra vonatkozó javaslat (23), továbbá a munkaügyi mintafejezetben javasolt kollektív panasztételi mechanizmus (24).

4.2.

Az EGSZB értékelte a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatait. Az alábbi hiányosságokat állapította meg, és felkéri az Európai Bizottságot ezek kezelésére: — az Unió és a partnerországok belső tanácsadó csoportjainak tagsága nem kiegyensúlyozott, — egyes partnerországokban nincs meg a politikai szándék a belső tanácsadó csoportok időben történő létrehozására, — a belső tanácsadó csoportok sem az Unióban, sem a partnerországokban nem kapnak megfelelő finanszírozást, — az Unió és a partnerországok belső tanácsadó csoportjainak együttes üléseiről rendelkezni kellene a megállapodás szövegében, hogy ezek megoszthassák a tapasztalatokat a közös projektekről, és közös ajánlásokat készíthessenek, — a belső tanácsadó csoportok elnökeinek részt kellene venniük a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságok ülésein, feljogosítva csoportjuk álláspontjának ismertetésére, hogy közvetíthessék a civil társadalom üzeneteit a kormányok felé, — az Európai Bizottság nem reagál a belső tanácsadó csoportok által a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások megsértése miatt tett panaszokra.

4.3.

A belső tanácsadó csoportok EGSZB-t képviselő tagjai, továbbá a vállalkozási, a munkavállalói és az önkéntes szektort képviselő más szervezetek több ajánlást is tettek arra, hogy az Európai Bizottság hogyan lépjen fel a kereskedelmi megállapodások és a belső tanácsadó csoportok eredményessége terén érzékelhető hiányosságok kezelése céljából, a szociális és munkavállalói jogok és a környezetvédelmi rendelkezések tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalások biztosítása érdekében. Fontos, hogy az Európai Bizottság mélyrehatóan megvizsgálja ezeket az ajánlásokat. A következőkről van szó: — a kapacitásépítés támogatása és a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek tartalmának az uniós és a partnerországbeli civil társadalom körében történő megfelelőbb népszerűsítése és ismertetése a megállapodás hatálybalépését megelőzően, — független munkaügyi titkárság és egy kollektív panasztételi mechanizmus létrehozása, — annak biztosítása, hogy mind az Unió, mind a partnerországok belső tanácsadó csoportjaiban megfelelő finanszírozás és erőforrások álljanak rendelkezésre, hogy a civil társadalom képviselői teljes mértékben részt vehessenek és finanszírozást biztosíthassanak az indokolt tevékenységek esetében, ideértve az elemző munkát vagy az éves együttes üléseket kísérő munkaértekezleteket is, — a partnerországok kormányainak ösztönzése a belső tanácsadó csoportok haladéktalan létrehozására, továbbá a belső tanácsadó csoportjaik számára szükséges politikai és logisztikai támogatás biztosítására, a belső tanácsadó csoportok kiegyensúlyozott tagságának egyidejű garantálásával, — átláthatóbb és észszerűbb panasztételi mechanizmus létrehozása, — rendszeres párbeszéd létrehozása az uniós belső tanácsadó csoportok, az Európai Bizottság, az EKSZ, az Európai Parlament és az uniós tagállamok között, — a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság kötelezése arra, hogy észszerű időhatáron belül reagáljon a belső tanácsadó csoportok által felvetett problémákra és ajánlásokra, — a belső tanácsadó csoportok felhatalmazása a kereskedelmi megállapodások valamennyi része – és nem csupán a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek – által az emberi, a munkavállalói, a környezeti és a fogyasztói jogokra gyakorolt hatások nyomon követésére (az EGSZB elégedetten veszi tudomásul, hogy ezt a javaslatot az Európai Bizottság figyelembe vette a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló közlemény végrehajtásáról szóló jelentésben), — a partnerországoknak a kereskedelmi megállapodások megkötése előtt demonstrálniuk kell, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az ILO nyolc alapvető munkajogi egyezményét. Ha egy partnerország nem ratifikálta vagy hajtotta végre megfelelően ezeket az egyezményeket, vagy nem demonstrálta a munkajogok ezzel egyenértékű védelmét, akkor határozott kötelezettségvállalásokat tartalmazó menetrendet kell kidolgozni és beépíteni a fenntartható fejlődésről szóló fejezetbe annak biztosítása érdekében, hogy ez időben megtörténjen, — a kormányok és a területükön működő vállalkozások számára annak előírása, hogy demonstrálják az ILO tisztes munka programjában foglalt normák tiszteletben tartását (25), ami az alapvető munkajogi normákon kívül más jogokra, például a nemek közötti egyenlőséggel és az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásokra is kiterjed.

4.4.

Az EGSZB szerint a fentebb ismertetett gyakorlati jellegű ajánlások végrehajthatók a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó hatályos fejezetek szövegének módosítása nélkül, és ezért erre haladéktalanul sor kell, hogy kerüljön.

4.5.

Az EGSZB szerint a nyomonkövetési mechanizmusok csak akkor lehetnek eredményesek, ha maguk is el tudják érni, hogy vizsgálat induljon a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások megsértésével kapcsolatban. Visszaélés észlelése esetén haladéktalanul vitarendezési eljárást kell kezdeményezni, amelynek feladata a jogszerűség lényegi helyreállítása. Az EGSZB megjegyzi, hogy a különböző országok – többek között az USA és Kanada – által megkötött kereskedelmi megállapodásokban több különböző olyan modell létezik, amelyik kötelezettségszegés esetén pénzbüntetést helyez kilátásba.

4.6.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nem hivatalos dokumentum azt sugallja, hogy a kereskedelmi megállapodásokban előírt pénzbüntetések, illetve szankciók értékét meg lehet ítélni kizárólag az Egyesült Államok által a CAFTA-megállapodás alapján indított, Guatemalával kapcsolatos bírósági ügy alapján (26). Ám az, hogy az USA ebben az ügyben pervesztes volt, nem a szankciók alkalmazásának lehetőségén múlt, hanem a CAFTA-megállapodás munkaügyi fejezetében foglalt kötelezettségek megfogalmazásán. Az említett fejezet szerinti jogi rendelkezés értelmében szankciók akkor alkalmazhatók, ha a munkavállalói jogok megsértésére „a kereskedelmet érintő módon” kerül sor. Ebben az ügyben a bíróság úgy ítélte meg, hogy bár az ILO szerinti munkavállalói jogokat egyértelműen megsértették, nem volt rá elegendő bizonyíték, hogy erre „a kereskedelmet érintő módon” került sor. Az Európai Bizottságnak tovább kell vizsgálnia a kereskedelmi megállapodásokban foglalt hatályos szankcionálási mechanizmusokat, eddigi használatukat és esetleges korlátaikat, ugyanakkor szem előtt kell tartania, hogy a civil társadalom támogatását és komoly aggodalmát is kifejezte alkalmazásukkal kapcsolatban.

4.7.

Az USA szankciókkal kapcsolatos megközelítésének más korlátai is vannak az elfogadhatóság, az eljárás hatálya és időtartama tekintetében, ami azt jelenti, hogy szankciók segítségével csak igen kevés ügyet sikerült rendezni. Az Európai Bizottságnak le kell vonnia a tanulságot az USA és más országok, például Kanada által kötött kereskedelmi megállapodások szankcionálási mechanizmusainak korlátaiból, hogy értékelhesse és fokozhassa egy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekben szerepeltethető, számon kérhető előírás-teljesítési mechanizmus eredményességét. Az egyik lehetséges korlát annak kockázata, hogy az EU kereskedelmi partnereit visszatartja a tárgyalások lefolytatásától, illetve hogy az EU befolyása csökkenne az ilyen tárgyalások során.

4.8.

Az EGSZB készen áll arra, hogy – más országok tapasztalatai, továbbá a vállalkozói, környezetvédő, munkavállalói érdekcsoportok és a civil társadalom más csoportjai által kidolgozott javaslatok alapján – segítséget nyújtson az Európai Bizottság számára egy olyan hatékony mechanizmus kidolgozásában, amely elősegíti az EU szabadkereskedelmi megállapodásai kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek jobb végrehajtását és nyomon követését, valamint biztosítja az előírások teljeskörű betartását.

---

(1)  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/july/tradoc_155686.pdf.

(2)  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/october/tradoc_153846.pdf.

(3)  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/reflection-paper-globalisation_hu.pdf.

(4)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé”. Előadó: Jonathan Peel (UK/I) (HL C 264., 2016.7.20., 123. o.).

(5)  REX/486 – Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A kereskedelem és a beruházások fő szerepe a fenntartható fejlesztési célok teljesítése és végrehajtása terén”, előadó: Jonathan Peel (UK/I), társelőadó: Christophe Quarez (FR/II) (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(6)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás – A kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet”. Előadó: Dumitru Fornea (RO/II) (HL C 81, 2018.3.2., 201. o.).

(7)  Konferencia a következő témában: „A kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek az Unió által kötött kereskedelmi megállapodásokban – Hogyan érhető el valódi hatás?” – A fő üzenetek összefoglalója: http://www.eesc.europa.eu/sites/default/files/files/summary_conference_on_tsd_chapters_in_eu_trade_agreements.pdf.

(8)  Lásd fent.

(9)  Lásd fent.

(10)  Cecilia Malmström uniós biztos 2017 januárjában Bernd Langéhoz, az INTA bizottság elnökéhez intézett levele, https://ec.europa.eu/carol/index-iframe.cfm?fuseaction=download&documentId=090166e5af9d7b2e&title=letter.pdf.

(11)  Cecilia Malmström uniós biztos 2017 októberében François-Philippe Champagne-hoz, Kanada nemzetközi kereskedelmi miniszteréhez intézett levele, https://ec.europa.eu/carol/index-iframe.cfm?fuseaction=download&documentId=090166e5b568bc60&title=SIGNED_LETTER.pdf.

(12)  Közös értelmező okmány a Kanada és az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról (CETA) (HL L 11., 2017.1.14., 3. o.).

(13)  http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1689.

(14)  Az Európai Bizottság 2017. november 9-én közzétett jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról.

(15)  REX/486 – Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A kereskedelem és a beruházások fő szerepe a fenntartható fejlesztési célok teljesítése és végrehajtása terén”, előadó: Jonathan Peel (UK/I), társelőadó: Christophe Quarez (FR/II) (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(16)  REX/486 – Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A kereskedelem és a beruházások fő szerepe a fenntartható fejlesztési célok teljesítése és végrehajtása terén”, előadó: Jonathan Peel (UK/I), társelőadó: Christophe Quarez (FR/II) (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(17)  http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/ditccplpmisc2016d1_en.pdf.

(18)  Cecilia Malmström biztos 2017. októberi levele François-Philippe Champagne-nak, Kanada nemzetközi kereskedelmi miniszterének, lásd fent.

(19)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé”. Előadó: Jonathan Peel (UK/I) (HL C 264., 2016.7.20., 123. o.). Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „Az EGSZB álláspontja a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások egyes kulcsfontosságú kérdéseiben”, előadó: Philippe de Buck, társelőadó: Tanja Buzek (HL C 487., 2016.12.28., 30. o.). Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás – A kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet”. Előadó: Dumitru Fornea (RO/II) (HL C 81, 2018.3.2., 201. o.).

(20)  Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott kormánykonzultációkról Cecilia Malmström biztosnak 2016 decemberében írt levél, http://ec.europa.eu/carol/?fuseaction=download&documentId=090166e5af1bf802&title=EU_DAG%20letter%20to%20Commissioner%20Malmstrom_signed%20by%20the%20Chair%20and%20Vice-Chairs.pdf.

(21)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás – A kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet”. Előadó: Dumitru Fornea (RO/II) (HL C 81, 2018.3.2., 201. o.).

(22)  Az iránymutatásokat alkalmazó kormányok kötelesek nemzeti kapcsolattartó pontot létrehozni, amelynek elsődleges szerepe az iránymutatások eredményességének fokozása a népszerűsítést célzó tevékenységek vállalásával, a megkeresések kezelésével, továbbá az iránymutatások konkrét esetekben történő állítólagos megsértéséből adódó problémák megoldásához való hozzájárulás révén. A nemzeti kapcsolattartó pontok segítséget nyújtanak a vállalkozások és érdekelt feleik számára az iránymutatások tiszteletben tartásának elősegítését célzó megfelelő intézkedések megtételéhez. Közvetítő és egyeztető platformként szolgálnak az iránymutatások végrehajtása során esetlegesen felmerülő gyakorlati problémák megoldásához.

(23)  Nem hivatalos dokumentum az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) és az Amerikai Munkásszövetség – Ipari Szervezetek Kongresszusa (AFL-CIO) 2016 szeptemberi közös előterjesztése alapján, https://www.etuc.org/en/page/non-paper-introducing-independent-labour-secretariat-ceta.

(24)  Munkaügyi mintafejezet-tervezet az EU kereskedelmi megállapodásaihoz, készítette a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) az INTA bizottság elnökével, Bernd Langéval együttműködésben, 2017 júniusában, http://www.fes-asia.org/news/model-labour-chapter-for-eu-trade-agreements/.

(25)  http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---integration/documents/publication/wcms_229374.pdf.

(26)  Lásd: https://www.ictsd.org/bridges-news/bridges/news/trade-dispute-panel-issues-ruling-in-us-guatemala-labour-law-case.

---