EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.1.

COM(2017) 721 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az általános költségvetés által fedezett garanciákról

A 2016. december 31-i állapot

{SWD(2017) 435 final}

Tartalomjegyzék

1.Bevezetés

2.Az uniós költségvetés által garantált műveletek és egyéb válságkezelési mechanizmusok

3.A garantált műveletek alakulása

3.1.A Bizottság által közvetlenül irányított műveletek

3.1.1.Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

3.1.2.Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus (BOP)

3.1.3.Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek (MFA)

3.1.4.Euratom-hitelek

3.2.Az EBB külső finanszírozási műveleteinek alakulása

4.Az uniós költségvetés által fedezett kockázatok

4.1.A kockázat fogalma

4.2.A teljes kockázat összetétele

4.3.Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat

4.3.1.Tagállamokkal szembeni kitettség

4.3.2.Harmadik országokkal szembeni kitettség

5.A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

5.1.A garanciák aktiválása

5.1.1.Kifizetések készpénzforrásokból

5.1.2.Kifizetések az uniós költségvetésből

5.1.3.Lehívások a garanciaalapból és behajtott összegek

5.2.Az alap eszközeinek alakulása

6.Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)

1.Bevezetés

A jelentés célja, hogy nyomon kövesse az uniós költségvetés által viselt hitelkockázatot, amely az Európai Unió által nyújtott garanciákhoz, valamint a közvetlenül az Európai Unió által végrehajtott hitelezési műveletekhez, illetve közvetve az Európai Beruházási Bank Unión kívüli projektjeinek finanszírozására nyújtott garanciához köthető.

A jelentés a költségvetési rendelet 1 149. cikke alapján készült, amely szerint a Bizottságnak éves jelentési kötelezettsége van az Európai Parlament és a Tanács felé az uniós költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról.

A jelentés felépítése a következő: a 2. szakasz ismerteti az uniós költségvetés által garantált műveletek főbb részleteit, és bemutatja az uniós költségvetésre semmilyen kockázatot nem jelentő további válságkezelési mechanizmusokat is. A 3. szakasz ismerteti a garantált műveletek alakulását. A 4. szakasz kiemeli az uniós költségvetés által fedezett fő kockázatokat. Az 5. szakasz a garanciák aktiválását és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 2 (a továbbiakban: az alap) alakulását, a 6. szakasz pedig az Európai Stratégiai Beruházási Alap 3 (a továbbiakban: ESBA) alakulását mutatja be.

Ezt a jelentést egy részletes táblázatokat és magyarázatokat tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki. A dokumentum tartalmazza az alap számára legnagyobb kitettséget jelentő, uniós hiteleket és/vagy garanciákat igénybe vevő országok makrogazdasági elemzését is.

2.Az uniós költségvetés által garantált műveletek és egyéb válságkezelési mechanizmusok

Az uniós költségvetés által viselt kockázatok különféle hitelezési és garanciaműveletekből származnak, amelyek négy kategóriába sorolhatók:

2.1. Az Európai Unió által makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek

Ezek a hitelek a következőket tartalmazzák: 1. harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 4 (macro-financial assistance – MFA), 2. az euróövezeten kívüli tagállamok fizetésimérleg-nehézségeit enyhítő fizetésimérleg-hitelek 5 (balance-of-payments loans – BoP), továbbá 3. az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) keretében nyújtott hitelek 6 , melyeket olyan tagállamok igényelhetnek, amelyek általuk nem befolyásolható kivételes körülmények okozta súlyos gazdasági-pénzügyi zavarral küzdenek vagy fennáll ennek komoly veszélye. Ezeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott pénzügyi támogatással együtt aktiválják.

2.2. Mikrogazdasági célkitűzésekre irányuló hitelek

Ez a fejezet az Euratom-hitelekre vonatkozik.

2.3. Az Európai Beruházási Bank (EBB) által Unión kívüli államoknak nyújtott finanszírozás (az EBB külső finanszírozási tevékenysége) uniós garanciák mellett megvalósuló műveleteikhez 7

Az EBB garantált külső finanszírozási tevékenységére, a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásra és az Euratom-hitelek keretében folyósított hitelekre 1994 óta a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (a továbbiakban: az alap), míg a tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-hitelekre és az EFSM- és Euratom-hitelekre közvetlenül az uniós költségvetés nyújt fedezetet.

Az alap az Unión kívüli országoknak, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet. Célja, hogy:

·likviditási tartalékot biztosítson annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az uniós költségvetés igénybevétele minden egyes esetben, amikor egy garanciával fedezett hitel kapcsán nemteljesítésre vagy fizetési késedelemre kerül sor, valamint

·az Unió és az EBB által a harmadik országoknak nyújtott hitelek garanciáival kapcsolatos uniós szakpolitika fejlesztését célzó pénzügyi keret meghatározásával megteremtse a költségvetési fegyelem betartatásának eszközét 8 .

Amennyiben valamely harmadik ország tagállammá válik, az adott országnak nyújtott hitelekre többé nem az alap biztosít fedezetet, és a kockázatot közvetlenül az uniós költségvetésnek kell viselnie. Az alapot az uniós költségvetésből töltik fel, és az alap forrásainak el kell érniük az alap által fedezett hitelek és hitelgaranciák kinnlevő összegének egy meghatározott hányadát. Ez a százalékos arány, más néven célráta, jelenleg 9 % 9 . Amennyiben az alap forrásai nem elegendőek, az uniós költségvetés biztosítja a szükséges pénzeszközöket.

2.4. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) által a tagállamoknak nyújtott finanszírozás uniós garanciák mellett megvalósuló műveleteikhez – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az Európai Unió versenyképességét és hosszú távú gazdasági növekedését ösztönözni hivatott európai beruházási terv alappillére.

Az uniós garancia fedezetet nyújt az EBB által az infrastruktúra és innováció ablakhoz kapcsolódóan, illetőleg az EBA által a kkv-ablakhoz kapcsolódóan aláírt finanszírozási és beruházási műveletek egy részére, míg a másik rész végrehajtása az EBB csoport saját kockázatára történik.

Az EBB és az EBA hatáskörébe tartozik az egyes műveletek kockázatának értékelése és nyomon követése, valamint az, hogy jelentésben beszámoljanak a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapja 10

Az ESBA-rendelet 11 12. cikke szerint az ESBA-garanciaalap olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB számára kifizetést kell teljesíteni. Az EU és az EBB között létrejött ESBA-megállapodásnak megfelelően az ESBA-garanciaalapból történő lehívás esetén akkor teljesíthető kifizetés, ha a lehívás összege meghaladja az ESBA-számlán az EBB rendelkezésére álló pénzeszközöket. Az EBB által kezelt ESBA-számlát az uniós garanciával fedezett ESBA-műveletekből és a behajtott összegekből eredő uniós bevételek, továbbá a rendelkezésre álló egyenleg mértékéig az uniós garancia keretében eszközölt lehívások kifizetése számára hozták létre.

Az ESBA-garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, az uniós garancia által viselt kitettség növekedésének figyelembevételével.

A 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően az ESBA-garanciaalap eszközeit közvetlenül a Bizottság kezeli, és – a megfelelő prudenciális szabályok betartásával – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően fekteti be.

2.5. Az uniós költségvetés által nem fedezett válságkezelési mechanizmusok

A válságkezelés részeként számos egyéb mechanizmus létrehozására is sor került, ezek azonban nem jelentenek kockázatot az uniós költségvetés számára:

– a görög hitelkeret 12 , amelyet a Bizottság által központilag kezelt, más euróövezeti tagállamok által Görögországnak nyújtott kétoldalú kölcsönök révén finanszíroznak.

– Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 13 : az EFSF-et az euróövezeti tagállamok hozták létre 2010 júniusában ideiglenes mentőmechanizmusként azzal a céllal, hogy az euróövezeti tagállamoknak a makrogazdasági kiigazítási program keretében pénzügyi segítséget nyújtsanak. Az állandó mentőmechanizmus, azaz az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés 2012. szeptember 27-én lépett hatályba. Az EFSF folytatja a Görögországban (az IMF-fel és egyes tagállamokkal együtt), valamint Írországban és Portugáliában (az IMF-fel, egyes tagállamokkal és az EU/EFSM-mel 14 együtt) megkezdett programjait, de 2013. július 1. óta már nem vesz részt új finanszírozási programokban vagy hitelkeret-megállapodásokban.

– Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 15 : az ESM fontos része az EU átfogó, az euróövezet pénzügyi stabilitásának megóvására irányuló stratégiájának. Pénzügyi támogatást nyújt pénzügyi nehézségekkel küzdő, vagy azok által fenyegetett euróövezeti tagállamoknak. Luxemburgi székhelyű, a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó kormányközi szervezetről van szó, amely 500 000 millió EUR-s tényleges hitelezési kapacitással rendelkezik.

3.A garantált műveletek alakulása 

Ez a szakasz ismerteti az egyrészt a Bizottság által közvetlenül irányított, másrészt az EBB által irányított garantált műveletek alakulását.

A bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A2a., A2b. és A3. táblázata további részletekkel szolgál ezekről a kinnlevő összegekről, különösen a hitelek felső határáról, a folyósított összegekről és a garanciarátákról.

3.1.A Bizottság által közvetlenül irányított műveletek 

3.1.1.Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Az Ecofin Tanács 2010. május 9–10-i következtetéseiben a mechanizmus finanszírozási volumenét 60 000 millió EUR-ban rögzítette 16 . Az euróövezeti tagállamok emellett készen álltak arra, hogy szükség esetén kiegészítsék ezeket a forrásokat. A 407/2010/EU tanácsi rendelet 17 2. cikkének (2) bekezdése a tagállamoknak adható hitelek és hitelkeretek felső összeghatárát a saját források felső határán belül kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló tartalékra korlátozza.

Az Írországnak 18 (legfeljebb 22 500 millió EUR összegig) és Portugáliának 19 (legfeljebb 26 000 millió EUR összegig) nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatok alapján Írország részére 22 500 millió EUR-t, Portugália részére pedig 24 300 millió EUR-t folyósítottak (a fennmaradó 1 700 millió EUR kifizetését a portugál kormány nem kérte). Ennek megfelelően az EFSM keretén belül szükség esetén még 13 200 millió EUR fennmaradó összeg használható fel további támogatásokra 20 .

2013 áprilisában az eurócsoport/ECOFIN úgy határozott, hogy 12,5 évről 19,5 évre meghosszabbítja az EFSM-hitelek maximális súlyozott átlagos lejáratát, ami lehetővé teszi a kedvezményezett országoknak, hogy kérelmezzék a hitelek futamidejének akár 2026-ig történő meghosszabbítását (részletenként).

Fejlemények 2016 során

Portugália 2016. január 11-én kérte a számára 2011-ben kifizetett 4,75 milliárd EUR összegű – 2016. június 3-án esedékes – EFSM-hitel futamidejének meghosszabbítását. A hitel refinanszírozása három tranzakcióban történt, melyek 2023-ban (1,5 milliárd EUR), 2031-ben (2,25 milliárd EUR) és 2036-ban (1 milliárd EUR) járnak le. A lejárat meghosszabbítását követően a Portugáliának nyújtott EFSM-hitelek súlyozott átlagos lejárata most 14,9 év.

3.1.2.Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus (BOP)

A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott középtávú európai uniós pénzügyi támogatást 2008 végén Magyarország, majd ezt követően Lettország és Románia javára újból aktiválták, hogy összesen 14 600 millió EUR összegű kötelezettségvállalással segítsék a piaci bizalom helyreállítását ezekben az országokban, ebből az összegből 13 400 millió EUR-t folyósítottak.

Fejlemények 2016 során

Magyarország a hitelének 1 500 millió EUR összegű utolsó részletét 2016 áprilisában visszafizette. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott hitelek kinnlevő összege így 2016-ban 5 700 millió EUR-ról 4 200 millió EUR-ra csökkent.

2016. december 31-én a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus 50 000 millió EUR összegű teljes keretéből 45 800 millió EUR kapacitás állt rendelkezésre, amelyből szükség esetén további segítség nyújtható.

3.1.3.Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek (MFA)

Általános szabályként a makroszintű pénzügyi támogatásokra vonatkozó határozatokat az Európai Parlament és a Tanács fogadja el (az EUMSZ 212. cikke értelmében). Azonban a Bizottság javaslata alapján a Tanács elfogadhatja a határozatot, amennyiben egy harmadik országban fennálló helyzet sürgős pénzügyi támogatást tesz szükségessé (az EUMSZ 213. cikke). Ezt az eljárást használták az Ukrajnának szóló második makroszintű pénzügyi támogatási csomag esetében 2014-ben.

Fejlemények 2016 során

A Kirgiz Köztársaságnak nyújtott hitel 21 második részletét (a határozatban előirányzott 15 millió EUR-s keretből 10 millió EUR-t) 2016 áprilisában folyósították.

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-án úgy határozott, hogy hitel formájában legfeljebb 500 millió EUR összegben (három részletben, amelyek összege 200 millió, 150 millió és 150 millió EUR) további makroszintű pénzügyi támogatást bocsát Tunézia rendelkezésére 22 .

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. december 14-én úgy határozott, hogy hitel formájában legfeljebb 200 millió EUR összegben (két 100 millió EUR-s részletben) további makroszintű pénzügyi támogatást bocsát a Jordán Hásimita Királyság rendelkezésére 23 .

Ami a visszafizetéseket illeti, a kedvezményezett országok 70 millió EUR-t fizettek vissza (Bosznia-Hercegovina 4 millió EUR-t, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 10 millió EUR-t, Montenegró 1,34 millió EUR-t és Szerbia 54,66 millió EUR-t).

A makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek kinnlevő összege 2015. december 31. és 2016. december 31. között 3 006,6 millió EUR-ról 2 946,6 millió EUR-ra csökkent. A makroszintű pénzügyi támogatás teljes kitettségének 75 %-át az Ukrajnának nyújtott hitelek teszik ki.

A 2016. december 31. utáni fejlemények (2017. június 30-ig)

A harmadik MFA-program 24 (MFA-III) keretében Ukrajnának nyújtott hitel második részletét (600 millió EUR-t) 2017 áprilisában folyósították.

A makroszintű pénzügyi támogatás keretében Grúziának nyújtott hitel második részletét (13 millió EUR-t) 2017 májusában folyósították.

3.1.4.Euratom-hitelek

A tagállamoknak, illetve egyes, támogatásra jogosult harmadik országoknak (jelenleg az Oroszországi Föderáció, Örményország, Ukrajna) nyújtható Euratom-hitelek felső határa 4 000 millió EUR, amelynek mintegy 92 %-át már folyósították. A 4 000 millió EUR-s keretből 326 millió EUR maradt.

2013. augusztus 7-én sor került egy Ukrajnának nyújtandó 300 millió EUR összegű hitel aláírására, a meglévő nukleáris létesítmények biztonsági korszerűsítésére; a garanciamegállapodást az ukrán parlament 2014. május 15-én megerősítette. A hitelnyújtás az EBRD-vel szoros együttműködésben történik, amely egyidejűleg további 300 millió EUR összegű hitelt biztosít.

2015. május 27-én a Bizottság engedélyezte az Euratom-hitel keretében legfeljebb 100 millió EUR összegű hitel nyújtását az Energoatom részére, azzal a feltétellel, hogy az Energoatom az EBRD által biztosított hitelből legalább 50 millió EUR összeget hívott le. A projekt megvalósításának késedelme miatt 2016. december 31-ig nem folyósítottak Euratom-hitelt.

E hitelekhez állami garanciavállalás is kapcsolódik, amely az év végén fennálló kinnlevőségek 100 %-át fedezi.

Fejlemények 2016 során

2016-ban nem történt folyósítás. A visszafizetett összeg Bulgáriától (22,62 millió EUR), Romániától (19 millió EUR) és Ukrajnától (7,1 millió EUR-nak megfelelő összeg) származott.

A 2016. december 31. utáni fejlemények

Az Euratom-hitel első 50 millió EUR-s részletét 2017 májusában folyósították.

3.2.Az EBB külső finanszírozási műveleteinek alakulása

Fejlemények 2016 során

Az EBB 2014–2020 közötti időszakra szóló általános megbízatása keretében 2016. december 31-ig összesen 10 741 millió EUR összegre kötöttek szerződést, amelyből az említett időpontig csak 1 882 millió EUR-t folyósítottak, a fennmaradó tőke 1 893 millió EUR (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázatát). Az EBB-megbízatások által érintett országokkal kapcsolatos további információkat lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A3. és A4. táblázatában.

Az EBB előző külső hitelezési megbízatásaira vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázatát.

A szíriai kormány 2016-ban sem teljesítette hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettségeit. Az említett nemteljesítésekhez kapcsolódóan az EBB lehívta a garanciaalap által biztosított fedezetet (lásd lejjebb az 5.1.3. szakaszt).

A 2016. december 31-én kinnlevő összegek az ebben a szakaszban említett különböző eszközökre vonatkozóan a 3. szakaszban (1. táblázat) találhatóak.

4.Az uniós költségvetés által fedezett kockázatok

4.1.A kockázat fogalma

Az uniós költségvetés által viselt kockázat a garantált műveletek tekintetében kinnlevő tőke és kamat összegéből ered.

E jelentés alkalmazásában az uniós költségvetés által (közvetlenül vagy az alapon keresztül közvetve) viselt kockázat értékelésére két módszer használatos:

–„Teljes fedezett kockázat”: az érintett műveletek tekintetében egy adott napon kinnlevő teljes tőke összege, beleértve a felhalmozott kamatot is 25 .

–„Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat” (költségvetési szemléletű mutató): az esedékes éves törlesztőrészletek azon maximális összege, amelyet az Európai Uniónak egy adott pénzügyi évben ki kellene fizetnie, ha valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna 26 .

4.2.A teljes kockázat összetétele

A fedezett teljes kinnlevő összegek jelentette maximális kockázat 2010-ig többnyire a harmadik országoknak nyújtott műveletekhez kapcsolódott. 2011 óta a pénzügyi válság súlyosan érintette a tagállamok államháztartását, ami a tagállamok állami finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében egyre élénkebb uniós hitelezési tevékenységhez vezetett.

Ennek eredményeképpen a kockázati összetevők az alábbiak szerint módosultak: 2016. december 31-én a teljes kinnlevő összeg 64 %-a 27 az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett, a tagállamoknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos forrásbevonási műveletekhez köthető (2010.12.31-én 45 %).

4.3.Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat

Tekintettel a 2016. december 31-én kinnlevő hitelekre (lásd az 1. táblázatot), az a maximális összeg, amelyet az Európai Uniónak 2017 folyamán ki kellene fizetnie (közvetlenül és az alapon keresztül) – feltéve, hogy valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna – 5 777 millió EUR lenne. Ez az összeg garantált hitelek tőke- és kamatkifizetéseinek 2017-ben esedékes összegeire vonatkozik, feltételezve, hogy a nemteljesítő hitelek esedékességét nem hozzák előre (részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentum A4. táblázatában olvashatók).

4.3.1.Tagállamokkal szembeni kitettség

2017-ben az EU a tagállamokkal folytatott műveletekkel kapcsolatban 2 858 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat 49,5 %-a). Ez a kockázat a következőkre vonatkozik:

a) a tagállamok uniós csatlakozása előtt nyújtott EBB-hitelek és/vagy Euratom-hitelek,

b) a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott hitelek, valamint

c) az EFSM keretében nyújtott hitelek.

2. táblázat: A tagállamok rangsora az uniós költségvetés által 2017-ben viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR)

4.3.2.Harmadik országokkal szembeni kitettség

2017-ben az alap a harmadik országokkal szembeni kitettséggel kapcsolatban 2 918,8 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat 50,5 %-a). A harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok az EBB hitelezési műveleteihez, a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez és az Euratom-hitelekhez kapcsolódnak (részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2b. táblázatában olvashatóak). Az alap harmadik országoknak nyújtott, legfeljebb 2042-ig terjedő futamidejű garantált hitelekre nyújt fedezetet.

A 2017-ben esedékes visszafizetéseik alapján (48 ország közül) a tíz legmagasabban rangsorolt ország az alábbi táblázatban található. Az alap által viselt, harmadik országokhoz kapcsolódó éves kockázatból 2 415 millió EUR (83 %) ezeket az országokat érinti. Gazdasági helyzetük vizsgálatával és értékelésével a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakasza foglalkozik. A hitelminősítő intézetek által meghatározott hitelképesség szintén fel van tüntetve az egyes országokra vonatkozó összefoglaló táblázatokban.

3. táblázat: A 10 legnagyobb kockázati kitettséget jelentő harmadik ország rangsora az uniós költségvetés által 2017-ben viselt éves kockázatban való részesedés alapján (millió EUR)

5.A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

5.1.A garanciák aktiválása

5.1.1.Kifizetések készpénzforrásokból

Amennyiben az adós nem tudja időben törleszteni a hitelét az EU felé, az uniós költségvetésből ideiglenesen fedezhető az adósságszolgálat az esedékességi időpontokban. A Bizottság igénybe veszi készpénzállományát, hogy elkerülje a saját forrásbevonási műveleteivel összefüggő késedelmeket és az abból eredő költségeket 28 .

Tekintettel arra, hogy a kiadások többségére az adott év első negyedévében kerül sor, a hiteltörlesztést a következő hónapokra, és a hónapok elejére ütemezik, amikor a készpénzállomány a legnagyobb.

2016-ban egy adós hiteltörlesztésének technikai okokból történt kiesése következtében egy 16 napos időszakban közel 1 millió EUR összegű készpénzfelhasználásra volt szükség.

5.1.2.Kifizetések az uniós költségvetésből 

Abban az esetben, ha egy vagy több tagállam nem teljesíti jogi kötelezettségét és az Unió saját forrásai nem elegendőek, a Bizottság igénybe veheti az uniós költségvetésből rendelkezésre álló forrásokat és az adósságtörlesztést egyéb, nem kötelezettségből származó kiadások elé sorolhatja. Amennyiben ez a többéves pénzügyi keret szerint nem bizonyul elegendőnek, akkor a tagállamok az uniós jogszabályok alapján – az adósságtörlesztéshez és a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez – további hozzájárulásra kötelezhetők az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,20 %-áig. Szükség esetén az uniós jogszabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy hozzájárulásukat az uniós költségvetésbe való befizetésüktől függetlenül tegyék meg.

Mivel 2016-ban nem fordult elő tagállami fizetési késedelem, erre a célra nem igényeltek előirányzatokat.

5.1.3.Lehívások a garanciaalapból és behajtott összegek

Amennyiben az Európai Unió által harmadik országoknak nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje fizetési késedelembe esik, az esedékes összeg kifizetésére a garanciaalapból kerül sor, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül.

Az EBB által kért összegeket a bizottsági szolgálatok általi engedélyezést követően hívják le a garanciaalapból. Az uniós garancia keretében az Unió által teljesített kifizetés esetén az EBB jogai és jogorvoslati lehetőségei átszállnak az EU-ra  29 .

Az átruházott összegek tekintetében az EBB vállalja a behajtási eljárások lefolytatását az EU nevében 30 .

Szíriai projektekhez nyújtott EBB-hitelek

2011 decemberétől kezdődően a szíriai kormány nem teljesítette egyes kamatfizetéseit és hiteltörlesztéseit az EBB felé. Mivel a hivatalos fizetési felszólítások nem vezettek eredményre, az EBB 2012 májusában kérte a garanciaalapból történő kifizetést. A szíriai nemteljesítésekhez köthető lehívások alakulását a 4a. táblázat ismerteti.

4a. táblázat: A szíriai nemteljesítő hitelekkel kapcsolatosan a garanciaalapot terhelő lehívások (millió EUR)

2016. december 31-én a garantált hitelekhez kapcsolódó összes kinnlevő tőkekötelezettség Szíria esetében 555 millió EUR-t tett ki 32 , a hitelek végső lejárata 2030.

TAV Tunisie S.A. (Enfidha repülőtér)

Az EBB 2016. június 29-én külső hitelezési megbízatása keretében igénybe vette az uniós garanciát a TAV Tunisie S.A. (Enfidha reptér) számára nyújtott hitellel összefüggésben.

Az Európai Bizottság a fent említett garancialehívás kapcsán 2016. szeptember 29-én 4,65 millió EUR-t (hátralékok és kamatok) fizetett ki az EBB-nek, erről jelenleg tárgyalások folynak az EBB-vel.

A TAV Tunisie S.A. (Enfidha reptér) nemteljesítő hiteléhez kapcsolódó, az alapból kért lehívást a 4b. táblázat mutatja be.

4b. táblázat: A TAV Tunisie S.A. (Enfidha reptér) nemteljesítő hiteléhez kapcsolódó lehívások a garanciaalapból (millió EUR)

2016. december 31-én a garantált hitelekhez kapcsolódó összes kinnlevő tőkekötelezettség a TAV Tunisie S.A. (Enfidha repülőtér) esetében 64,4 millió EUR-t tett ki 33 , a hitelek végső lejárata 2028.

A 2016. december 31. utáni fejlemények (2017. június 30-ig)

2017. június végéig hat további garancialehívási kérelem érkezett Szíriával összefüggésben (kamatokkal és büntetőkamatokkal együtt) összesen 28,38 millió EUR összegben, és egy további kérelem a TAV Tunisie S.A.-val (Enfidha reptér) kapcsolatban, amelynek összege (kamatokkal és büntetőkamatokkal együtt) 2,21 millió EUR.

5.2.Az alap eszközeinek alakulása

A garanciaalapról szóló rendelet szerint az alapnak el kell érnie egy megfelelő szintet (célösszeget), amelyet az egyes műveletekből adódó fennálló összes tőkekötelezettség és a felhalmozott kamat 9 %-ában határoztak meg. A célösszeg teljesítésének biztosítása érdekében feltöltési mechanizmus működik.

A feltöltési mechanizmus alapján az uniós költségvetés 2016 februárjában 257,12 millió EUR-t fizetett az alapnak, míg 2017 februárjában ez a kifizetés 240,54 millió EUR-t tett ki.

2016. december 31-én az alap nettó eszközállománya 34 2 505,14 millió EUR-t tett ki. A nettó eszközállomány és a fennálló tőkekötelezettség 35 (29 365,98 millió EUR) aránya a garanciaalapról szóló rendelet értelmében a célösszegnél kisebb volt. Következésképpen a 2018. évi uniós költségvetés tervezetébe 137,80 millió EUR összegű feltöltést illesztettek be.

Az EBB külső hitelezési megbízatásának félidős értékelésével egy időben el kell végezni az alap főbb paramétereinek, mindenekelőtt a célrátának az értékelését. E célból egy külső szakértő elvégezte a garanciaalap értékelését, melynek során figyelembe vette az alap kockázati profilját és eredményességét az alap által fedezett külső finanszírozás és a kapcsolódó kockázatok alakulásának fényében. A 2016 augusztusában benyújtott jelentés fő megállapítása, hogy a 9 %-os célráta a hitelportfólió jelenlegi kockázati profilja alapján változatlanul optimálisnak tekinthető, még akkor is, ha a fő kötelezettek minősítése tovább romlik. Következésképpen a 9 %-os célráta változatlan marad.

6.Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)  36

Az uniós garancia az EBB által az infrastruktúra és innováció ablak keretében és az EBA által a kkv-ablak 37 keretében aláírt finanszírozást és beruházási műveleteket fedezi. E műveletek egy részét az uniós garancia fedezi, míg egy másik részét az EBB csoport hajtja végre saját kockázatra.

Az ESBA-rendelet 12. cikke szerint az ESBA-garanciaalap olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB számára kifizetést kell teljesíteni. Az EU és az EBB között létrejött ESBA-megállapodásnak megfelelően az ESBA-garanciaalapból történő lehívás esetén akkor teljesíthető kifizetés, ha a lehívás összege meghaladja az ESBA-számlán az EBB rendelkezésére álló pénzeszközöket. Az EBB által kezelt ESBA-számlát az uniós garanciával fedezett ESBA-műveletekből és a behajtott összegekből eredő uniós bevételek, továbbá a rendelkezésre álló egyenleg mértékéig az uniós garancia keretében eszközölt lehívások kifizetése számára hozták létre.

Az ESBA-garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, az uniós garancia által viselt kitettség növekedésének figyelembevételével.

Az ESBA-garanciaalap eszközeit közvetlenül a Bizottság kezeli, és azokat – a megfelelő prudenciális szabályok betartásával – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően fekteti be.

Fejlemények 2016 során

Az uniós garancianyújtásra jogi kötelezettségvállalás alapján rendelkezésre álló 16 milliárd EUR-hoz (az ESBA-rendelet 11. cikke) viszonyítva 2016. december 31-én az Unió garanciából származó kitettsége az EBB csoport ESBA-műveleteihez kapcsolódó folyósított kinnlevő összegek tekintetében 4 392 millió EUR-t tett ki. Az Európai Unió 2016. évi pénzügyi kimutatásához kapcsolódó megjegyzésekben a 4 392 millió EUR függő kötelezettségként jelenik meg.

Az infrastruktúra és innováció ablakhoz kapcsolódóan az uniós garanciával fedezett kinnlevő folyósított kitettségek összege 4,02 milliárd EUR volt, ebből a hitelműveletek 3,98 milliárd EUR-t, a kvázisajáttőke-műveletek pedig 0,04 milliárd EUR-t jelentettek 38 .

2016 végén a kkv-ablakhoz kapcsolódó, uniós garanciával fedezett kinnlevő kitettség összesen 369,7 millió EUR volt, ebből 364,8 millió EUR garanciaműveletet, 5 millió EUR pedig sajáttőke-műveletet jelentett.

A garanciaalap nettó eszközei 2016. december 31-én 1 020 millió EUR-t tettek ki.

2016 végéig az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében aláírt – 28 tagállamra kiterjedő – műveletek összességében 21,3 milliárd EUR-t tettek ki, ebből az összegből 14,2 milliárd EUR-t 39 az EBB (121 művelet), 7,1 milliárd EUR-t pedig az EBA (225 művelet) írt alá. Összességében ez jelentős növekedést mutat 2015-höz képest, amikor az év végén az aláírások összesen 1,2 milliárd EUR-t tettek ki.

Az ESBA-garanciaalap kezeléséről további információ olvasható a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek előterjesztett, az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjának kezeléséről szóló legújabb jelentésben 40 és a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(2)    A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat), (a továbbiakban: a garanciaalapról szóló rendelet) (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(3)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA-rendelet). HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(4)    A makroszintű pénzügyi támogatás harmadik országoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás is lehet. A jogalapok hivatkozási jegyzéke a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2B. táblázatának mellékletében található.

(5)    A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).

(6)    A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).

(7)    A jogalapok hivatkozási jegyzéke a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázatának mellékletében található.

(8)    Bár a külső kockázatokat végeredményben az uniós költségvetés fedezi, a garanciaalap olyan eszközként szolgál, amely a nemteljesítés kockázatával szemben nyújt védelmet az uniós költségvetés számára. Az alapról és annak gazdálkodásáról szóló legújabb éves jelentés a COM(2017) 488 final (2017.9.14.) dokumentumban és annak SWD(2017) 296 final (2017.9.14.) bizottsági szolgálati munkadokumentumában található. A 2017-es jelentés várhatóan 2018 szeptemberében lesz elérhető a http://eur-lex.europa.eu/homepage.html oldalon.

(9)    Az alap működéséről és a feltöltési célrátáról szóló átfogó jelentés a COM(2014) 214 final (2014.4.8.) dokumentumban és annak SWD(2014) 129 final bizottsági szolgálati munkadokumentumában található.

(10)      Az ESBA garanciaalapjának irányításával kapcsolatban további információt a következő bizottsági jelentés tartalmaz: COM(2017)326 final, 2017.6.16.

(11)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA-rendelet). Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) irányítására és az uniós garancia biztosítására vonatkozó megállapodást (ESBA-megállapodás) az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank 2015. július 22-én írta alá. A megállapodás módosítását 2016. július 21-én írták alá.

(12)    A görög hitelkeretről lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/assistance_eu_ms/greek_loan_facility/index_en.htm.

(13)     Az EFSF-ről: http://www.efsf.europa.eu.

(14)    Az EU/EFSM keretében nyújtott hiteleket az uniós költségvetés garantálja.

(15)    Az ESM-ről: http://esm.europa.eu .

(16)    Lásd az ECOFIN Tanács 2010. május 9–10-i rendkívüli üléséről kiadott sajtóközleményt: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ecofin/114324.pdf .

(17)      A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).

(18)    A Tanács 2011/77/EU végrehajtási határozata (2011. december 7.) az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 30., 2011.2.4., 348. o.).

(19)    A Tanács 2011/344/EU végrehajtási határozata (2011. május 17.) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.6.17., 88. o.), lásd a helyesbítést is (HL L 178., 2012.7.10., 15. o.).

(20)    Az EFSM-re vonatkozó további információkat lásd az Európai Unió 2016. évi forrásbevonási és hitelezési tevékenységeit bemutató bizottsági jelentésben (COM(2016) 387 final). A 2016-os jelentés várhatóan 2017 októberében lesz elérhető a http://eur-lex.europa.eu/homepage.html oldalon.

(21)      Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2013/EU határozata (2013. október 22.) a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 283., 2013.10.25., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1112 határozata (2016. július 6.) a Tunéziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2016.7.9., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2371 határozata (2016. december 14.) a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 352., 2016.12.23., 18. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/601 határozata (2015. április 15.) az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 100., 2015.4.17., 1. o.).

(25)    Lásd a jelentés 1. táblázatát.

(26)    E számítás céljából feltételezik, hogy a nemteljesítő hitelek esedékességét nem hozzák előre, azaz nem a teljes összeget, hanem csak az esedékes törlesztőrészletet veszik figyelembe (lásd még a jelentés 2. és 3. táblázatát, valamint a bizottsági szolgálati munkadokumentum A4. táblázatát).

(27)      Lásd az 1. táblázatot.

(28)    Lásd a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló, 2014. május 26-i 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikkét (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

(29)    Lásd az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 8. cikkének (7) bekezdését.

(30)    A behajtási eljárásokról további információ található az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank között létrejött, 2014. július 25-i behajtási megállapodásban, amely szabályozza az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garancia keretében végrehajtott kifizetések behajtására vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

(31)      A büntetőkamatokat és felhalmozott kamatokat az EBB csak az egyes kölcsönökre vonatkozó második fizetési kérelem után követeli és a nemteljesítés időpontjától a garanciaalap általi kifizetés időpontjáig számítja.

(32)      Ez tartalmazza az EBB által már lehívott 304,43 millió EUR-s összeget (tőke + kamat).

(33)      Ez tartalmazza az EBB által már lehívott 4,56 millió EUR-s összeget (kamatokkal).

(34)    Az alap összes eszköze a felhalmozott kötelezettségek (az EBB díjai és a könyvvizsgálat díjai) levonásával.

(35)    Felhalmozott kamatokkal növelt érték.

(36)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA-rendelet). HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(37)      Mikro-, kis- és középvállalkozások.

(38)      2016 végén az infrastruktúra és innováció ablakhoz kapcsolódó portfólió uniós garanciában részesülő aláírt (folyósított és nem folyósított) kitettsége összesen 13,38 milliárd EUR-t tett ki, ebből 12,84 milliárd EUR hitelművelet, 0,54 milliárd EUR pedig kvázisajáttőke-művelet volt. Mindazonáltal az uniós garancia első veszteségviselő rész formájában történő alkalmazása miatt az uniós költségvetés infrastruktúra és innováció ablakhoz kapcsolódó potenciális veszteségének felső határát 10,6 milliárd EUR-ban határozták meg.

(39)      Az összes aláírás és az aláírt kitettségek összege közötti eltérés számos tényező függvénye, így például az utóbbiba nem tartozik bele az EBB kvázisajáttőke-műveletekből való részesedése, valamint a különbség eredhet a visszafizetésekből és az alkalmazott árfolyamokból.

(40)      Legfrissebb verzió – COM(2017)326 final, 2017.6.16.