EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.11.23.

COM(2017) 684 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB 2016. évi tevékenységéről

1.A jelentés célja és terjedelme

1 A pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló 258/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a Hivatalos Lapban történő közzétételét követően, 2014. április 9-én lépett hatályba.

A rendelet 9. cikkének (3) bekezdése értelmében 2015-től a Bizottság éves jelentést készít a program kedvezményezettjei, nevezetesen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) Alapítvány, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) és a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB) tevékenységéről. A jelentés terjedelmét a rendelet 9. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése részletezi.

A jelentés az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB 2016. évi tevékenységére vonatkozik. A jelentés azonban bizonyos, 2017-ben lezajlott eseményekre is hivatkozik, amennyiben ez a jelentés célját illetően hasznosnak bizonyult.

2.IFRS Alapítvány

2.1.Az új standardok kidolgozásának alapjául szolgáló általános elvek

Az új standardok kidolgozásának alapjául szolgáló általános elveket (átláthatóság, teljes körű és tisztességes konzultáció, elszámoltathatóság) a Bizottságnak az IFRS Alapítvány tevékenységéről szóló előző éves jelentése 2 részletesen ismertette.

Miután az IASB közzétette a hatások elemzésével foglalkozó tanácsadó csoport 3 jelentését, az abban foglalt ajánlásokat első alkalommal az új IFRS 16 Lízingek standarddal közzétett hatáselemzésben hajtották végre.

2016-ban a Bizottság megbeszélést kezdeményezett az IFRS Alapítvány többi tagjával az új IFRS standardok hatáselemzéséről. A Felügyelő Bizottság a 2017 februárjában tartott megbeszélés alapján arra a következtetésre jutott, hogy az IASB-nek a fontos standardokhoz megalapozott hatáselemzést kell készítenie. A Felügyelő Bizottság továbbította az üzenetet a kurátorokhoz, akik kedvezően fogadták azt. A felek egyetértettek abban, hogy a hatáselemzés elvégzése fontos az új IFRS standardok támogatottságához.

2017 májusában az IASB kiadta az IFRS 17 Biztosítási szerződések standardot, amelyhez mellékelte az új standard önálló hatáselemzését.

2.2.Az IASB legfontosabb eredményei 2016-ban

2016-ban az Unióban jóváhagyták az IASB által korábban kiadott két kiemelt standardot, nevezetesen az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardot. 2016 januárjában az IASB újabb kiemelt standardot adott ki, az IFRS 16 Lízingek standardot. Ezen túlmenően az IASB számos más jelentős projekttel, különösen a jelenlegi IFRS 4 helyébe lépő új IFRS 17 Biztosítási szerződések standarddal, az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard és az új IFRS 17 Biztosítási szerződések standard eltérő alkalmazási dátumainak kezelése érdekében az IFRS 4 módosításával, valamint a közzétételi kezdeményezéssel és a koncepcionális kerettel kapcsolatban folytatta a munkát.

IFRS 16 Lízingek

A Testület a lízingek elszámolásának megújítását célzó évtizedes munkája lezárásaként kiadta az IFRS 16 Lízingek standardot. Az IFRS 16 jelentős módosításokat hoz abban, ahogyan a vállalatok elszámolják a lízingeket, és előírja minden lízing feltüntetését a lízingbe vevő mérlegében eszközként és kötelezettségként. Az új standard célja, hogy jobban tükrözze a gazdasági ügyletek tényleges következményeit, valamint biztosítsa az igencsak szükséges átláthatóságot a vállalatok lízingelt eszközei és kötelezettségei tekintetében, hogy a mérlegen kívüli lízingfinanszírozás a továbbiakban már megjelenítésre kerüljön. A várakozások szerint javítja a lízingelő és a vásárláshoz kölcsönt felvevő vállalatok közötti összevethetőséget.

2017 márciusában benyújtott szakvéleményében az EFRAG az IFRS 16 Unión belüli jóváhagyását javasolta azon következtetése alapján, hogy az új standard rendelkezik az előírt minőségi jellemzőkkel, és az európai közérdeket szolgálja.

Egyéb kiemelkedő projekteredmények

Az IASB 2016-ban is intenzíven dolgozott a biztosítási szerződésekre vonatkozó új standard véglegesítésén, amelyet végül 2017. május 18-án adott ki. Az ismételt tanácskozások során az IASB kiterjedt párbeszédet tartott fenn minden érdekelt féllel. A projekt eredményeként megjelenik az igencsak szükséges átláthatóság az ágazatban jelenleg alkalmazott sokféle számviteli gyakorlat vonatkozásában. A várakozások szerint az új standard a biztosítási ágazat pénzügyi teljesítményének reálisabb ábrázolását és jobb összevethetőségét eredményezi Európában és világszerte. A projekt sürgősségét hangsúlyozta a Pénzügyi Stabilitási Tanács IASB-hez szóló felhívása a biztosítási standard mielőbbi véglegesítésére vonatkozóan 4 .

2016 szeptemberében az IASB közzétette a meglévő IFRS 4 Biztosítási szerződések standard módosítását annak érdekében, hogy kezelje az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok (hatálybalépés dátuma: 2018. január 1.) és az új biztosítási szerződési standard (hatálybalépés dátuma: 2021. január 1.) eltérő hatálybalépési dátumainak átmeneti következményeit. A biztosítási szerződéseket kiadó vállalatok némelyike aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy két jelentős számviteli változtatást különböző időpontokban kell végrehajtani. Rámutattak arra is, hogy potenciálisan magasabb szintű számviteli volatilitást eredményezhet az eredménykimutatásban, ha a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó új követelményeket a biztosítási szerződésekre vonatkozó új követelmények előtt kell alkalmazni. Ugyanezen aggályoknak az EFRAG is hangot adott az IFRS 4 nyilvános módosítástervezetével kapcsolatos észrevételeit tartalmazó levélben. Következésképpen az IASB e területre vonatkozó javaslatainak célja ezen aggályok kezelése, és azoknak a pénzügyi kimutatásokat felhasználók igényeivel összhangba hozása volt.

Az IASB jelentős előrehaladást ért el a közzétételi kezdeményezés kapcsán is. Ennek portfóliójába olyan projektek tartoznak, amelyek célja a közzétételek javítása a pénzügyi beszámolás során azáltal, hogy összetettségük és terjedelmük mérséklésével eredményesebbé teszik azokat anélkül, hogy veszélyeztetnék a gazdasági valóság hű bemutatásának elsődleges célját. Ezzel összefüggésben az IASB 2017 márciusában vitaanyagot adott ki a közzététel alapelveiről, amely a közzétételi kezdeményezés alapját képezi.

Végül az IASB további intézkedéseket tett annak érdekében, hogy az IFRS standardokat a világon mindenütt egységesen alkalmazzák. Ezzel összefüggésben az IASB az áttérést segítő szakértői csoportokat hozott létre, amelyekkel az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard, valamint az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard bevezetését kívánja elősegíteni 5 . További áttérést segítő szakértői csoport létrehozását tervezi a biztosítási szerződésekre vonatkozó új standarddal (IFRS 17) összefüggésben, amellyel nyilvános fórumot kíván biztosítani az érdekeltek számára a standard bevezetésével kapcsolatban felmerült kérdések megvitatásához, továbbá ahhoz, hogy segítségükkel az IASB megállapíthassa, hogy e kérdések vonatkozásában szükséges-e intézkedést hozni 6 .

2.3.Módosított koncepcionális keret kidolgozása

A keret módosítására irányuló javaslatokat tartalmazó nyilvános tervezet közzétételét, valamint a konzultációs időszakot követően az IASB 2016-ban folytatta a koncepcionális keret projektjének végrehajtását. A Testület várhatóan 2017 végén teszi közzé a módosított koncepcionális keretet.

A koncepcionális keret az általános célú pénzügyi beszámolás koncepcióit írja le. A nyilvános tervezet többek között az óvatossággal, a valósághű bemutatással, valamint a gazdálkodó egység üzleti modelljével foglalkozott 7 .

Óvatosság

2016 májusában a Testület kísérleti jelleggel annak megerősítéséről határozott, hogy a módosított koncepcionális keretnek hivatkoznia kell a nyilvános tervezetben javasolt meghatározásra, amely szerint az óvatosság azt jelenti, hogy bizonytalan körülmények között hozott ítélet esetén körültekintően kell eljárni. 2016 szeptemberében a Testület kísérleti jelleggel úgy határozott, hogy a módosított koncepcionális keret fő szövegében el kell ismerni azt, hogy egyes esetekben a jövedelem és a költségek, valamit az eszközök és kötelezettségek eltérő kezelésére lehet szükség.

Valósághű bemutatás

2016 májusában a Testület kísérleti jelleggel annak megerősítéséről határozott, hogy a relevanciát és a valósághű bemutatást továbbra is a hasznos pénzügyi információ két alapvető minőségi jellemzőjének kell tekinteni. Ezenkívül a Testület kísérleti jelleggel úgy határozott, hogy az értékelési bizonytalanságot a valósághű bemutatást érintő tényezőként jellemzi, továbbá a módosított kerettel kapcsolatos következtetések megalapozásában pontosítja, hogy a relevancia és a valósághű bemutatás alapvető minőségi jellemzői között kompromisszumot lehet találni.

Üzleti modell

2016 decemberében a Testület kísérleti jelleggel úgy határozott, hogy megerősíti a nyilvános tervezetben foglalt, üzleti tevékenységgel kapcsolatos megközelítést. Pontosabban a módosított koncepcionális keret tárgyalni fogja, hogy egy gazdálkodó egység üzleti tevékenységének végrehajtási módja milyen hatással lehet az elszámolási egységgel, az értékeléssel, a bemutatással és a közzététellel kapcsolatos döntésekre, ugyanakkor az üzleti tevékenységet nem kezeli olyan átfogó koncepcióként, amely kihat a pénzügyi beszámolás valamennyi területére.

3.EFRAG

3.1.A megbízható és valós összkép elvének figyelembe vétele és az EFRAG arra vonatkozó értékeléseinek megerősítése, hogy az új IFRS milyen hatással lesz a közérdekre

Az EFRAG a teljes standardalkotási folyamathoz hozzájárul oly módon, hogy észrevételeket fűz az IASB javaslataihoz, és proaktív munkát végez, hogy azzal ösztönözze a fontos számviteli kérdésekről szóló európai szintű vitát. Az észrevételezés és a proaktív tevékenység elengedhetetlenül fontos annak biztosításához, hogy a pénzügyi beszámolás fejlődésével kapcsolatos európai nézeteket megfelelően és egyértelműen kifejezésre juttassák a standardalkotási folyamat során, hogy az így létrejött standardok valóban megfeleljenek Európa számára.

A 2014-ben végrehajtott irányítási reformot követően az EFRAG folytatta az arra vonatkozó jóváhagyási értékeléseket, hogy az IFRS megfelel-e az IAS-rendelet valamennyi technikai követelményének, beleértve a megbízható és valós összkép elvét is, valamint megerősítette az arra vonatkozó értékelésének körét, hogy az új vagy javasolt pénzügyi beszámolási követelmények a közérdeket szolgálják-e. 2016-ban az EFRAG a Bizottság munkatársainak segítségével továbbfejlesztette hatáselemzési módszertanát. E tekintetben az EFRAG első teljes értékű hatáselemzésére az IFRS 16 Lízingek standard jóváhagyására vonatkozó szakvélemény részeként került sor, és az kísérleti esetként szolgál majd az EFRAG e területen felmutatott képességei és tapasztalata további építéséhez.

2016-ban az EFRAG két kiemelt standard: az IFRS 16 Lízingek standard és az IFRS 4 Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard együttes alkalmazása standard jóváhagyására vonatkozó szakvéleményre összpontosította munkáját. Mindkét esetben az EFRAG 2017-ben adta ki a jóváhagyásra vonatkozó végleges szakvéleményét.

Az IFRS 16 Lízingek standard jóváhagyására vonatkozó szakvéleményt nagyszabású hatáselemzés támasztotta alá, amely a Bizottság által a jóváhagyásra vonatkozó szakvélemény iránti kérdésben megjelölt konkrét problémákkal foglalkozott. Ezzel összefüggésben az EFRAG úgy értékelte, hogy az IFRS 16 javítja a pénzügyi beszámolást, és elfogadhatóan optimalizálja az Európai gazdaság számára a nagyobb átláthatóságból és a döntéshozatalt megalapozó jobb információból származó előnyöket, valamint az ezekkel kapcsolatban felmerülő költségeket. Az EFRAG szerint továbbá az IFRS 16 nem gyakorol lényeges hatást a gazdálkodó egységek lízinghez mint finanszírozási forráshoz való hozzáférésére, valamint annak árazására. Az EFRAG értékelése szerint az IFRS 16 standardnak valószínűleg lesz kedvezőtlen hatása a lízingágazatra annak következtében, hogy a lízingbe vevők alternatív finanszírozási formákra térnek át, véleménye szerint azonban ez a hatás korlátozott lesz. Összességében az EFRAG értékelése szerint az IFRS 16 várhatóan nem jár lényeges kedvezőtlen vagy aránytalan hatással az európai kkv-ágazatra. Saját munkája, valamint az Európai Központi Banktól kapott információk alapján az EFRAG úgy értékelte, hogy az IFRS 16 várhatóan nem jelent kockázatot Európa pénzügyi stabilitására nézve. Végül az EFRAG úgy értékelte, hogy az uniós gazdálkodó egységek összességében nem kerülnének hátrányba az egyesült államok általánosan elfogadott számviteli elveit (US GAAP) alkalmazó versenytársaikkal szemben. Ennek megfelelően az EFRAG arra a következtetésre jutott, hogy az IFRS 16 az európai közérdeket szolgálja.

Az EFRAG továbbá jóváhagyásra vonatkozó szakvéleményt adott ki a Bizottság részére az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard módosításairól, amelyek az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard és a készülő, a biztosítási szerződésekre vonatkozó új standard eltérő hatálybalépési dátumainak átmeneti következményeit kezelik. Az EFRAG arra a következtetésre jutott, hogy a módosítások az európai közérdeket szolgálják, ugyanakkor megállapította, hogy azok nem érintik számos olyan gazdálkodó egység költségszempontjait, amelyek biztosítási tevékenységet folytatnak, de nem meghatározó biztosítók. Emiatt az EFRAG nem zárhatta ki annak lehetőségét, hogy a módosítások terjedelme versenyjogi problémához vezethet. Helyzete azonban nem tette lehetővé arra vonatkozó következtetés levonását, hogy egy ilyen probléma gazdasági szempontból lényeges lehet-e.

2017. június 29-én a Számviteli Szabályozó Bizottság tagállamai kedvező véleményt nyilvánítottak az IFRS 16 Lízingek standard elfogadásáról szóló európai bizottsági rendeletről. A Számviteli Szabályozó Bizottság szintén kedvező véleményt nyilvánított arról a rendeletről, amellyel az Európai Bizottság elfogadta az IFRS 4 Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard együttes alkalmazása standard IASB általi módosítását, valamint az uniós hatály kiterjesztését, amely szerint a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítási ágazatbeli szervezetek legkésőbb 2021. január 1-jéig elhalaszthatják az IFRS 9 alkalmazását. Ez lehetővé teszi biztosítók számára – attól függetlenül, hogy meghatározó biztosítói csoporthoz vagy pénzügyi konglomerátumhoz (banki-biztosítói csoporthoz) tartoznak-e –, hogy az IFRS 9 standardot a biztosítási szerződésekre vonatkozó új standarddal (IFRS 17) egyidejűleg vezessék be. A biztosítók között a jogi struktúrától függetlenül egyenlő bánásmód érvényesítésével a rendelet valamennyi európai biztosító számára egyenlő versenyfeltételeket teremt, ezenkívül megelőzi a verseny torzulásait.

3.2.Az Európai Unióban létező számviteli és gazdasági modellek és nézetek sokféleségének figyelembevétele

Az EFRAG szabályszerű eljárást vezetett be, amely valamennyi európai támogató számára lehetővé teszi, hogy az EFRAG-hoz megfontolás céljából benyújtsa véleményét, továbbá biztosítja az Európában létező sokféle számviteli és gazdasági modell és nézet figyelembe vételét, valamint hogy az új IFRS megfeleljen az Unió igényeinek 8 . A reformot követően nagyobb figyelmet kapott az EFRAG igazgatótanácsa és technikai szakértői csoportja által tartott ülések nyilvánossága 9 .

3.3.Az irányítási reform végrehajtása a Maystadt-jelentésben foglalt ajánlást követően

Az EFRAG 2014. október 31-én végrehajtott irányítási reformja növelte a szervezet legitimitását és reprezentativitását, és egységesebb folyamatot eredményezett az Európai Unió standardalkotási folyamatban való részvételéhez. 2016. július 1-jén Jean-Paul Gauzès-t, az Európai Parlament korábbi képviselőjét nevezték ki az EFRAG igazgatótanácsa elnökének. Az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta a kinevezést. 2016-ban az EFRAG az összes következtetésre konszenzusos alapon jutott, anélkül, hogy szavazásra lett volna szükség. Az EFRAG kommunikációs stratégiájának végrehajtása, amelyet az EFRAG igazgatótanácsi elnökének vezetésével létrehozott munkacsoport támogat, a várakozások szerint növelni fogja az EFRAG láthatóságát és hitelességét.

Az EFRAG 2017 novemberében esedékes igazgatótanácsi tisztújítása kapcsán az EFRAG arra törekszik, hogy kiterjessze tagságát a pénzügyi beszámolásban érdekelt európai és nemzeti szervezetekben. Ezenkívül annak érdekében, hogy előmozdítsa az EFRAG igazgatótanácsának kiterjedtebb reprezentativitását, az EFRAG közgyűlése 2017. április 12-i ülésén az EFRAG belső szabályzatának szigorításáról határozott, amelynek értelmében az EFRAG igazgatótanácsának tagjai közül legfeljebb három lehet azonos állampolgárságú.

2016. április 13-án a Bizottság javasolta a Tanács és Parlament számára az EFRAG finanszírozásának kiterjesztését a 2017–2020 közötti időszakra 10 . Eredményes tárgyalásokat követően az EFRAG finanszírozásának kiterjesztését 2017. május 17-én véglegesen jóváhagyták 11 .

4.PIOB – A finanszírozás diverzifikálásának alakulása 2016-ban

A PIOB elsősorban a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (IFAC) azon testületeinek felvigyázásáért felelős, amelyek nemzetközi standardok, valamint a könyvvizsgálók etikai kódexének kidolgozásával és jóváhagyásával foglalkoznak. Különösen fontosak a nemzetközi könyvvizsgálati standardok, amelyeket a Bizottság Európa egészére kiterjedő használatra fogadhat el. A PIOB végső célkitűzése annak biztosítása, hogy e standardok fejlesztése a közérdeket szolgálja.

E lényeges közérdekű feladat megfelelő ellátása érdekében fontos, hogy az intézmény finanszírozásával megőrizhető legyen annak valós és észlelt függetlensége. E célkitűzés megvalósításában a stabil finanszírozási források megfelelő diverzifikációja nem csupán a folytonosság megőrzését segítheti elő, hanem a függetlenség biztosítását is. A finanszírozás diverzifikálásának fontosságát már az IFAC 2003. évi reformja is elismerte, amelyből a jelenlegi standardalkotási rendszer, és ezen belül a PIOB is eredeztethető.

A PIOB-ot 2005-ös létrehozásától egészen 2010-ig – amikor a 716/2009/EK határozattal létrehozott közösségi finanszírozási program megkezdte működését – Spanyolország néhány természetbeli hozzájárulásától eltekintve (a PIOB székhelye Madridban van) kizárólag az IFAC finanszírozta.

Az IFAC által egy adott évben rendelkezésre bocsátott finanszírozás a garantált maximális hozzájárulásnak felel meg, amelyet az IFAC további beavatkozás nélkül bocsát a PIOB rendelkezésére. A nem az IFAC-tól származó hozzájárulások kiváltják, és ezáltal csökkentik az IFAC adott évre fizetett hozzájárulását. Ideális esetben az IFAC által a PIOB éves összkiadásához nyújtott finanszírozás aránya 50 % alatt van.

A 2010–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós hozzájárulás más potenciális támogatókat is saját hozzájárulásra ösztönzött. 2016-ban, amint az a pénzügyi kimutatásainak 1. oldalán is látható, a PIOB bevétele 1 563 565 EUR volt. Az IFAC 914 758 EUR-t biztosított, ami a teljes összeg 58,5 %-ának felel meg.

Az Európai Bizottság 318 000 EUR-t (2015-ben 312 000 EUR-t) nyújtott, ami a teljes összeg 20,34 %-át teszi ki. Abu Dzabi Elszámoltathatóságért Felelős Hatósága, ahogyan 2015-ben is, 120 000 EUR-t nyújtott, ami a teljes összeg 7,67 %-át teszi ki. Az IOSCO, ahogyan 2015-ben is, 100 000 EUR-t biztosított, ami a teljes összeg 6,40 %-ának felel meg. A Nemzetközi Fizetések Bankja fenntartotta 23 000 EUR összegű hozzájárulását, ami a teljes összeg 1,48 %-át teszi ki. A brit Pénzügyi Beszámolás Tanácsa, ahogyan 2015-ben is, 40 000 EUR-t nyújtott, ami a teljes összeg 2,56 %-át teszi ki. Végül a CFA Institute első ízben 45 000 EUR hozzájárulást nyújtott, ami a teljes összeg 2,88 %-ának felel meg. A 2 807 EUR összegű egyenleg a kamatbevételből származik.

Az IFAC 58,50 %-os hozzájárulása a 2016. évi teljes PIOB-finanszírozáshoz valamivel alacsonyabb a 2015. évi aránynál (60,67 %), és csaknem megegyezik a 2014.vi aránnyal (58,19 %). Ez megfelelő irányt jelez.

A rendelet 9. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy adott évben az IFAC általi finanszírozás túllépi a PIOB teljes éves finanszírozásának kétharmadát, a Bizottság javaslatot terjeszt elő az adott évre vonatkozó éves hozzájárulásának 300 000 EUR-ra történő korlátozásáról. 2016-ben (a 2014. és 2015. évhez hasonlóan) ez nem így történt, és ezért mivel az IFAC által nyújtott finanszírozás a rendeletben meghatározott kritikus küszöbérték (66,66 %) alatt maradt, a Bizottságnak nem kell felülvizsgálnia a PIOB-nak nyújtott 2016. évi hozzájárulását.

5.Következtetések

IFRS Alapítvány

2016 januárjában az IASB újabb kiemelt standardot adott ki: az IFRS 16 Lízingek standard a lízingek elszámolásának megújítását célzó évtizedes munkát zárta le, 2016 szeptemberében pedig a Testület kiadta az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard módosítását. Ezen túlmenően az IASB számos más jelentős projekttel, különösen 2017 májusában véglegesített új IFRS 17 Biztosítási szerződések standarddal, a közzétételi kezdeményezéssel és a koncepcionális kerettel kapcsolatban folytatta a munkát.

Arra vonatkozóan, hogy az IFRS:

•    megfelelően figyelembe veszi-e a különféle üzleti modelleket:az Unió által 2016 novemberében jóváhagyott IFRS 9 kifejezetten elismeri az üzleti modelleknek a pénzügyi instrumentumok értékelésében játszott szerepét. A Bizottság elkötelezett az IFRS 9 hatásának szoros figyelemmel kísérése iránt 12 , amivel biztosítani kívánja, hogy a standard az EU hosszú távú befektetési stratégiáját szolgálja 13 . Ezzel összefüggésben a Bizottság 2017 májusában technikai tanácsadásért fordult az EFRAG-hoz a tőkeinstrumentumok IFRS 9 szerinti, hosszú távú befektetési szempontból vett számviteli kezelésével kapcsolatban. Első lépésként a Bizottság felkérte az EFRAG-ot, hogy 2017 végéig végezzen tényfeltáró munkát a területen az IFRS 9 hosszú távú befektetésekre gyakorolt lehetséges hatásainak értékeléséhez. Második lépésként a Bizottság felkérte az EFRAG-ot, hogy 2018 közepéig határozza meg, hogy az IFRS 9 javítható-e a hosszú távú befektetésként tartott tőkeinstrumentumok számviteli kezelése tekintetében, és ha igen, hogyan. Ezen túlmenően az IFRS 4 standard módosításai kezelik az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard és a biztosítási szerződésekkel foglalkozó új standard (az IFRS 17) eltérő alkalmazási dátumainak problémáját, ami igen fontos a biztosítási ágazat számára. Végül a koncepcionális keret nagyobb hangsúlyt helyez az üzleti modellekre;

•    tükrözi-e a gazdasági tranzakciók tényleges következményeit: Az IFRS 16 arra törekszik, hogy jobban tükrözze a gazdasági tranzakciók tényleges következményeit, valamint biztosítsa az átláthatóságot a vállalatok lízingelt eszközei és kötelezettségei tekintetében, amire nagy szükség van. Az IFRS 17 Biztosítási szerződések standard várhatóan szintén a biztosítási ágazat pénzügyi teljesítményének reálisabb ábrázolását és jobb összevethetőségét eredményezi a különböző területeken. Az EFRAG az új standard jóváhagyására vonatkozó szakvéleménnyel kapcsolatos munkája keretében foglalkozik részletesebben a kérdéssel;

•    nem túlságosan összetett-e: Az IFRS 9 standard összetett, azonban a pénzügyi instrumentumok esetében tartalmaz számviteli egyszerűsítéseket. Az EFRAG – a jóváhagyásra vonatkozó szakvéleményben kifejtett – álláspontja szerint az IFRS 9 nem összetett olyan mértékben, hogy rontaná az érthetőséget. Megjegyzést érdemel továbbá, hogy a közzétételi kezdeményezés várhatóan szintén hozzájárul a kevésbé összetett és terjedelmes pénzügyi beszámolással kapcsolatos célkitűzés megvalósításához;

•    elkerüli-e a rövid távúság és a volatilitás felé való mesterséges torzítást: Az IFRS 17 Biztosítási szerződések standard tekintetében a Bizottság az EFRAG segítségével megvizsgálja majd ezt a kérdést a standard IASB általi közzétételét követő jóváhagyási folyamat során.

Ami a koncepcionális keretet illeti, a Bizottság ismét kijelenti, hogy támogatja az óvatosság koncepciójának újbóli bevezetését, és szorosan figyelemmel kíséri a projekt utolsó szakaszát.

Végül a Bizottság üdvözli a két új kiemelt standardhoz (IFRS 16 és IFRS 17) készült hatáselemzést, és felkéri az IASB-t, hogy folytassa az új vagy módosított standardok hatáselemzésének kidolgozását.

EFRAG

Irányítási reformja végrehajtását és igazgatótanácsi elnökének kinevezését követően az EFRAG megerősítette álláspontjának legitimitását, és jelentős mértékben hozzájárult az egységes hangon szóló Európa célkitűzéséhez.

Az EFRAG továbbra is figyelembe vette jóváhagyási értékelése során, hogy az IFRS megfelel-e az IAS-rendelet valamennyi technikai követelményének, valamint megerősítette az arra vonatkozó értékelésének körét, hogy az új vagy javasolt pénzügyi beszámolási követelmények az európai közérdeket szolgálják-e.

A Bizottság méltányolta az EFRAG által az IFRS 16 Lízingek standard jóváhagyására vonatkozó szakvéleményt alátámasztó átfogó hatáselemzést, és e területen kapacitásai további fejlesztésére biztatja a szervezetet.

A kiterjedt szabályszerű eljárásnak köszönhetően az EFRAG abban a helyzetben volt, hogy megfelelően tudta értékelni, hogy a tervezet, az új vagy a módosított nemzetközi számviteli standard felel-e meg leginkább az Unió igényeinek, miközben figyelembe vette az EU-ban létező számviteli és gazdasági modellek és nézetek sokféleségét.

PIOB

A PIOB tekintetében a CFA Institute donorként való belépésével folytatódott a finanszírozási források diverzifikálása. Az IFAC által 2016-ban rendelkezésre bocsátott bevételi források teljes aránya, ahogyan a szervezet 2016. évi pénzügyi kimutatásainak 1. oldalán is olvasható, 58,50 % volt. Ez alacsonyabb, mint 2015-ben (60,67 %), és jelentősen elmarad a rendeletben előírt kétharmados küszöbértéktől.

Az elkövetkező években a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a finanszírozás alakulását, és együttműködik az egyéb érdekelt, potenciális támogatókkal, főként a Megfigyelőcsoport egyéb tagjaival, hogy így biztosítsa, hogy a PIOB egyértelmű, stabil, sokrétű és megfelelő finanszírozásban részesüljön annak érdekében, hogy közérdekű feladatait függetlenül, fenntartható módon és hatékonyan legyen képes ellátni.

(1)

HL L 105., 2014.4.8., 1. o.

(2)

Lásd a Bizottság előző jelentését az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB 2015. évi tevékenységéről

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2016:0559:FIN

(3)

A csoportot azért hozták létre, hogy tanácsot adjon az IASB-nek az új standardok valószínű hatásainak értékelésére vonatkozó helyes gyakorlatról, és ennek során fokozza az eljárások megbízhatóságát és hatékonyságát.

(4)

http://www.fsb.org/wp-content/uploads/September-Plenary-press-release.pdf

(5)

A bevételekkel, valamint a pénzügyi instrumentumok értékvesztésével kapcsolatos áttérést segítő szakértői csoport.

(6)

A lehetséges intézkedések közé tartozik a támogatás webináriumok, esettanulmányok, valamint a Testület, illetve az Értelmezési Bizottság megkeresése formájában.

(7)

A nyilvános tervezetben foglalt koncepciók ismertetését lásd az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB 2015. évi tevékenységéről szóló előző bizottsági jelentésben.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2016:0559:FIN

(8)

Lásd a Bizottság előző jelentését az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB 2015. évi tevékenységéről

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM:2016:0559:FIN

(9)

EFRAG igazgatótanácsának és technikai szakértői csoportjának ülései nyilvánosak. Az ülések háttérdokumentumai és összefoglalói elérhetők az EFRAG honlapján.

(10)

https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/HU/1-2016-202-HU-F1-1.PDF

(11)

c

(12)

Lásd a Bizottság válaszát az Európai Parlament IFRS 9 standarddal kapcsolatos állásfoglalásra: http://www.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2016/2898(RSP)#tab-0

(13)

 Lásd a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményhez tartozó bizottsági szolgálati munkadokumentumot

https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/staff-working-document-cmu-mid-term-review-june2017_en.pdf