EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.10.18.

COM(2017) 608 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Tizenegyedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról

I.    BEVEZETÉS

A hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló tizenegyedik havi jelentés két fő pillér mentén vizsgálja az eddigi fejleményeket: a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az azokat támogató eszközök felszámolása; valamint az e fenyegetéssel szembeni védelmünk megerősítése és ellenálló képességünk kiépítése.

Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében 1 kiemelte, hogy az Európai Uniónak a terrorizmus elleni küzdelem terén is meg kell erősödnie, építve az elmúlt három évben tett igazi előrelépésre. Az Európai Parlamenthez és a Tanács elnökségéhez intézett szándéknyilatkozatban 2 , és az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló, azt kísérő ütemtervben tett bejelentésnek megfelelően, a Bizottság e jelentésben ismerteti a következő tizenhat hónapban végrehajtandó terrorizmus elleni intézkedéscsomagot. Ezek az operatív intézkedések elősegítik majd, hogy a tagállamok kezeljék a közelmúltbeli terrortámadások során felszínre került jelentős sebezhetőségeket, és valódi változást fognak hozni a biztonság erősítése terén. Ez elősegíti majd olyan biztonsági unió kiépítését, ahol a terroristák már nem tudják kihasználni a biztonsági réseket erőszakcselekményeik elkövetéséhez. E rövid távú gyakorlati intézkedéseken túlmenően a Bizottság azon dolgozik, hogy létrejöjjön a Juncker elnök által, az Európai Unió 2025-ig tartó fejlődésére vonatkozó elképzelésének részeként bejelentett jövőbeni európai hírszerző egység.

A terrorizmus elleni csomag az alábbiakat tartalmazza:

·a közterületek védelme terén a tagállamokat támogató intézkedések (II. fejezet), beleértve a közterületek védelmének javítására irányuló cselekvési tervet, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokkal szembeni készültség elősegítésére irányuló cselekvési tervet;

·a támadások előkészítése és végrehajtása céljából a terroristák által használt eszközökhöz, például a veszélyes anyagokhoz vagy a terrorizmus finanszírozásához való hozzáférés elvágására irányuló intézkedések (III. fejezet), beleértve a robbanóanyag-prekurzorokkal való visszaélés megelőzésére irányuló azonnali lépésekről szóló ajánlást, valamint a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok megerősítésére irányuló intézkedéseket, amikor e hatóságok titkosítás alkalmazásával találkoznak a nyomozások során;

·a radikalizálódással szembeni fellépés következő lépései (IV. fejezet);

·a terrorizmus elleni küzdelem külső dimenziójának erősítésére vonatkozó következő lépések (V. fejezet), beleértve a terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménynek és Kísérő Jegyzőkönyvnek az EU nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló javaslatokat, valamint a Kanadával megkötendő, az utas-nyilvántartási adatállományról szóló felülvizsgált megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésének a Tanács általi engedélyezéséről szóló ajánlást.

II.    A TERRORIZMUSSAL SZEMBENI VÉDELEM ÉS REZILIENCIA JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

1.    A közterületek fokozott védelme

Amint például a barcelonai, berlini, brüsszeli, londoni, manchesteri, nizzai, párizsi és stockholmi támadások esetén is tanúi lehettünk, a terroristák figyelme – a propaganda és a célpontok megválasztása tekintetében – egyre inkább az olyan közterületek felé fordul, mint a sétálóutcák, a turisták által látogatott helyek, a közlekedési csomópontok, bevásárlóközpontok, koncerttermek és városi közterek. Ezeknek az úgynevezett „puha célpontoknak” az a közös jellemzője, hogy jellegük szerint nyitottak és nyilvánosak, valamint sokan tartózkodnak a területükön, ami eredendően sebezhetővé teszi őket.

Többre vagyunk képesek e helyszínek sebezhetőségének csökkentése, a veszélyek korai szakaszban való felderítése és a reziliencia fokozása terén. Ezért a Bizottság az e jelentéssel egyidejűleg előterjesztett, a közterületek védelmének elősegítésére irányuló cselekvési tervben 3 ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyek célja a terrorista veszéllyel szembeni fizikai védelem erősítésére hivatott nemzeti, regionális és helyi szintű tagállami erőfeszítések támogatása. Bár „zéró kockázat” sohasem létezik, a cselekvési terv támogatni igyekszik a tagállamokat a veszélyek felderítése a közterületek sebezhetőségének csökkentése, a terrorista támadások következményeinek enyhítése és az együttműködés javítása terén.

Az EU kétféle támogatást biztosíthat a közterületek védelméhez. Először is előmozdíthatja – többek között finanszírozással – a bevált gyakorlat határokon átnyúló cseréjét. Ez felöleli például az innovatív és diszkrét akadályok fejlesztésének elősegítését és támogatását, hogy biztonságossá tegyék a városokat anélkül, hogy megváltoztatnák azok nyitott jellegét („beépített védelem”). A cselekvési tervbe foglalt intézkedések pénzügyi támogatása céljából a Bizottság a mai napon pályázati felhívásokat tett közzé a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködéssel foglalkozó komponense révén nyújtandó összesen 18,5 millió EUR összegre. Ezt a rövid távú finanszírozást 2018-ban kiegészíti majd az Európai Regionális Fejlesztési Alap részét képező Innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében nyújtandó finanszírozás. Ennek a biztonság lesz az egyik kulcsterülete, a finanszírozás teljes összege pedig eléri majd a 100 millió EUR-t. A Bizottság 2017. szeptember 15-én nyilvános konzultációt indított, hogy összegyűjtse a városok innovatív biztonsági megoldásait. Ez elősegíti, hogy a Bizottság kialakítsa az e területre vonatkozó, soron következő pályázati felhívásait.

Másrészt az EU előmozdíthatja az érdekelt felek széles körével folytatott együttműködést, amit döntő fontosságúnak tekintenek a közterületek védelmének fokozásához. Helyénvaló volna jobban strukturálni a tapasztalatok megosztását és az erőforrások összevonását. A Bizottság fórumot hoz létre, hogy párbeszédet folytasson olyan magánszereplőkkel, mint a bevásárlóközpontok, koncertszervezők, sportcsarnokok, szállodák és gépjármű-kölcsönző vállalatok. Ez elősegíti az aktuális biztonsági kihívások általános ismeretét, és a védelem javítására ösztönzi a biztonsági köz-magán társulásokat. A regionális és helyi önkormányzatoknak szintén alapvető szerepet kell játszaniuk a közterületek védelmében, és részt kell venniük a kapcsolódó uniós szintű tevékenységekben. A Bizottság megerősíti az említett érdekelt felek részvételét, és párbeszédet kezd a regionális és helyi önkormányzatokkal, például a nagyvárosok polgármestereivel, hogy megosszák a közterületek védelmére vonatkozó információkat és bevált gyakorlatokat. A közterületek védelmére vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjének folytatása érdekében a Bizottság a Régiók Bizottságával együtt magas szintű ülést szervez a jövő év elején a nizzai nyilatkozatot aláíró polgármesterek és a helyi és regionális hatalmi szint egyéb érdeklő képviselői számára, a 2017. szeptember 29-i nizzai nyilatkozat 4 nyomonkövetéseként.

A Bizottság emellett folytatja a kritikus infrastruktúra védelmére és rezilienciájára irányuló munkáját. Az uniós biztonságpolitika átfogó értékelése 5 szintén rámutatott, hogy az újonnan megjelenő veszélyek fényében ki kell igazítani a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programot 6 . A Bizottság megkezdte az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről szóló irányelv 7 értékelését. Az értékelés során figyelembe fogja venni az elmúlt évek során levont tanulságokat és bekövetkezett fejleményeket, például a kiberbiztonsági irányelv 8 elfogadását. Időközben megerősítették a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programot azáltal, hogy kezelték a megjelenő kihívásokat, például a belső fenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, valamint kiterjesztették a program külső aspektusát a keleti szomszédság és a Nyugat-Balkán szomszédos országaival folytatott együttműködés útján.

A közlekedési szektor hosszú évek óta a terrorcselekmények célpontja és egyidejűleg a támadások elkövetésének eszköze (pl. eltérített repülőgépek vagy teherautóval elkövetett merényletek). Erre reagálva meg kell vizsgálni, hogy a közlekedésbiztonsági szabályok milyen mértékben garantálják a biztonságot, a közlekedési hálózatok fennakadásmentes működésének biztosítása mellett. Jóllehet a légi közlekedési ágazat lényegesen jobb védelemben részesül, a terrortámadások elkövetői mára minden kínálkozó lehetőséget kihasználnak, és többnyire a közterületeket veszik célba. Ebben a körben a vasúti közlekedés magas kockázatú célpontnak számít, mivel az infrastruktúrája jellegénél fogva nyitott. Jelenleg nem létezik olyan uniós jogi keret, amely védelmet nyújt a vasúti személyszállításnak a terrorizmussal és a súlyos bűncselekményekkel szemben. 2017. június 15-én a Bizottság a tagállamokkal együtt közös vasúti kockázatértékelést kezdett, és jelenleg dolgozik a vasúti személyszállítás biztonságának javítására irányuló további intézkedéseken. A Bizottság tevékenysége emellett arra irányul, hogy biztonsági útmutató eszköztárat alakítson ki a kereskedelmi célú közúti fuvarozási ágazat számára. Ez a teherautók biztonságára helyezi hangsúlyt, enyhítve annak kockázatát, hogy gázolásos terrorista támadások elkövetése céljából jogosulatlanul betörnek ezekbe a járművekbe (az eltérítést és a lopást is beleérve). Az eszköztár 2017 vége előtt rendelkezésre áll majd, és iránymutatást fog nyújtani a nemzeti közúti fuvarozási ágazatok számára. A Bizottság emellett a tengeri közlekedésbiztonság erősítésén is dolgozik, különös tekintettel a tengeri közlekedési infrastruktúra, így a kikötők és kikötői létesítmények, a konténerhajók és utasszállító hajók (pl. üdülési célú hajók és kompok) védelmének fokozására.

2.    A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokkal szembeni fokozott készültség

Jóllehet az EU-n belül változatlanul alacsony a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagokkal végrehajtott támadások valószínűsége, az általános CBRN-fenyegetés folyamatosan változik. A jelek arra utalnak, hogy egyes bűnözőknek vagy terrorista csoportoknak szándékában állhat, hogy szert tegyenek CBRN-anyagokra, valamint az azok terrorista célokra történő felhasználásához szükséges ismeretekre és kapacitásra. A CBRN-támadások lehetősége kitüntetett helyet foglal el a terrorista propagandában. Az uniós biztonságpolitika átfogó értékelése 9 szintén kiemelte az ilyen fenyegetésekkel szemben készültség fokozásának szükségességét.

A Bizottság e jelentéssel együtt előterjeszti a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokra való felkészültség javítására irányuló cselekvési tervet 10 annak érdekében, hogy az elkövetkező évek során felkészültebbek legyünk a CBRN-fenyegetések kezelésére. E terv széles körű intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az uniós szintű készültség, reziliencia és összehangolás javítása, például az összes CBRN-szereplő összevonására hivatott uniós CBRN-biztonsági hálózat létrehozása révén. A hálózatot többek között az Europol Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjában felállított CBRN-tudásközpont segíti. Fontos, hogy jobban kihasználjuk a meglévő erőforrásokat, ezért a cselekvési terv javaslatot tesz a CBRN-készültség és -reagálás megerősítésére az összes különböző elsődleges beavatkozó (bűnüldözés, polgári védelem, egészségügy) és – adott esetben – a hadsereg és a magánpartnerek bevonásával tartott képzések és gyakorlatok segítségével. A meglévő uniós szintű eszközök, különösen az uniós polgári védelmi mechanizmus 11 és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) támogatni fogják a hálózatot. A tagállamoknak tovább kell erősíteniük az uniós polgári védelmi mechanizmus meglévő Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitását, hogy súlyos CBRN-biztonsági események esetén megfelelőbb támogatás álljon rendelkezésre. E tekintetben a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák új kapacitások elkülönítését az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás számára.

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre 12 vonatkozó uniós jog előírja, hogy fel kell készülni az EU területén jelentkező egészségügyi vészhelyzetekkel szembeni válaszlépésekre, valamint felügyelni és koordinálni kell azokat. Ennek keretében az uniós fertőzőbetegség-figyelői és gyorsreagáló rendszert megfelelőbben össze fogják kapcsolni a biológiai, vegyi, környezeti és ismeretlen veszélyekre vonatkozó uniós riasztási rendszerekkel. Az egészségügyi program finanszírozza továbbá a veszélyhelyzeti készültségi és reagálási gyakorlatokat, valamint azokat az együttes fellépéseket, amelyek a tagállamok támogatására irányulnak a laboratóriumok, az oltások és az alapvető kapacitások Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alapján történő megerősítése terén.

Mindegyik kezdeményezést célzott kutatási tevékenység, finanszírozás és a releváns nemzetközi partnerekkel való együttműködés fogja támogatni.

III.    A TERRORIZMUST TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK FELSZÁMOLÁSA

1.    A terrorizmus finanszírozása: a pénzügyi információkhoz való határon átnyúló hozzáférés

A terrorizmussal gyanúsított személyek pénzügyi tevékenységére vonatkozó információk fontos nyomravezető elemnek bizonyulhatnak a terrorizmus elleni nyomozások során. A pénzügyi adatok (köztük a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatok) megbízhatóságuk és pontosságuk miatt elősegíthetik a terroristák azonosítását, tettestársaik leleplezését, a gyanúsítottak tevékenységének, logisztikai hátterének és mozgásának megállapítását és a terrorista hálózatok feltérképezését. A támadások megelőzése vagy a támadások utáni reagálás szempontjából döntő fontosságú információkhoz juthat a bűnüldözés a gyanúsítottak és a tettestársaik pénzügyi tevékenységének gyors áttekintése révén. A kis méretű, rögtönzött támadások terjedő jelensége új kihívásokat jelent, mivel az előkészítési és elkövetési szándék jelei kevésbé nyilvánvalóak, ha rövid időn belül tervezik meg azokat. A kis méretű támadások előkészítésével kapcsolatos pénzügyi tranzakciók esetleg nem keltenek gyanút, és ennek következtében csak a támadást követően hívják fel az illetékes hatóságok figyelmét a szóban forgó információkra.

A terrorizmus finanszírozásáról szóló 2016. évi cselekvési tervben 13 bejelentetteknek megfelelően, a Bizottság most elemzi, hogy szükség van-e további intézkedésekre ahhoz, hogy a terrorizmus elleni nyomozások érdekében megkönnyítsék az EU-n belüli más joghatóságok birtokában lévő pénzügyi információkhoz való hozzájutást. A hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló, 2016. decemberi harmadik eredményjelentésben 14 a Bizottság ismertette kezdeti elemzését, valamint közölte, hogy folytatni fogja az értékelését, figyelembe véve különösen az alapjogokra és kiváltképpen a személyes adatok védelméhez való jogra gyakorolt lehetséges hatásokat. A Bizottság azóta kikérte az érintett felek véleményét, valamint elemezte azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével az illetékes hatóságok jelenleg hozzájuthatnak a releváns információkhoz, különösen a más tagállamokban tárolt pénzügyi adatokhoz, az ennek gyors és hatékony lebonyolítása előtt álló akadályokat; továbbá a szóban forgó akadályok kezelésére szolgáló, lehetséges intézkedéseket.

A folyamatban lévő értékelésen túlmenően a Bizottság továbbra is elősegíti a nyomozati technikákkal és a terroristák által a pénzforrások megszerzésére és mozgatására használt módszerek elemzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, többek között a mai napon közzétett pályázati felhívásokban szereplő 2,5 millió EUR-s pénzügyi támogatás révén.

Ezzel összefüggésben a Bizottság azt is feltérképezi, hogy miként lehet javítani az együttműködést a pénzügyi információs egységek között 15 , amelyeket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az ellene való eredményes küzdelem érdekében hoztak létre. A pénzügyi információs egységek által készített 2016. decemberi feltérképező jelentés és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés javításáról szóló, kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 16 kiemeli a pénzügyi információs egységek belföldi hatásköreinek számos korlátozását, és felvázolja a szóban forgó problémák rendezésének jövőbeni lépéseit az alábbiak révén: i. a negyedik pénzmosási irányelv 17 és az ahhoz kapcsolódó, jelenleg egyeztetési szakaszban lévő módosítások 18 végrehajtása; ii. az uniós pénzügyi információs egységek platformja által, az operatív együttműködés – különösen a FIU.net-en belül végrehajtandó iránymutatások, szabványosítási tevékenység és üzletmeneti megoldások révén történő – erősítése érdekében végzett egyéb kezdeményezések; valamint iii. a pénzügyi információs egységek eltérő jogállásából és hatásköreiből eredő problémák kezelésére, különösen a pénzügyi információs egységek közötti, valamint a pénzügyi információs egységek és a bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és információcsere megkönnyítésére hivatott szabályozási intézkedések.

A Bizottság folyamatosan dolgozik azon, hogy megkönnyítse a pénzügyi adatokhoz való hozzáférést a tagállamokon belül. A negyedik pénzmosási irányelv 19 javasolt módosításainak eredményeként – amelyekről jelenleg egyeztetések folynak a társjogalkotókkal – minden tagállamban létrehoznának olyan központi bankszámla-nyilvántartásokat vagy adat-visszanyerési rendszereket, amelyek hozzáférhetőek a pénzügyi információs egységek és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős egyéb illetékes hatóságok számára. Ha minden tagállamban megtörténik a létrehozásuk, ezek a nyilvántartások megkönnyítik majd a bankszámlaadatok felderítését. A fentiek alapján a Bizottság jelenleg előkészít egy, a bűnüldözés e bankszámla-nyilvántartásokhoz való hozzáférésének bővítésére 20 irányuló kezdeményezést, hogy megerősítse a bűnüldöző hatóságok kapacitását a bankszámlák létezésének gyorsabb felderítésére.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során azt is felvetették, hogy nehézségekbe ütközik a más tagállamokban tárolt pénzügyi tranzakciós adatok beszerzése. Szükség esetén rendőrségi együttműködési csatornákon keresztül nyolc órán belül kicserélhetők a bankszámla-információk a tagállamok között 21 . A pénzügyi információs egységek útján szintén megkönnyíthetik a más tagállamok által tárolt pénzügyi tranzakciós adatokhoz való hozzáférést. Ha ilyen információkat bizonyítékként kell felhasználni a büntetőeljárás folyamán, előfordulhat, hogy kölcsönös jogsegély útján kell azokat igényelni. Az európai nyomozási határozat 22 új lehetőségeket kínál arra, hogy a kölcsönös jogsegélynél lényegesen gyorsabban beszerezzék a pénzügyi tranzakciós adatokat. Mostanáig, vagyis néhány hónappal az átültetési határidőt követően mindössze 16 tagállam ültette át az európai nyomozási határozatot, a fennmaradó tagállamokat pedig arra ösztönözték, hogy további késedelem nélkül tegyék meg ezt. Végezetül az elektronikus bizonyítékról szóló, soron következő jogalkotási javaslatok – amelyekre előreláthatóan 2018 elején kerül majd sor – szintén meg fogja könnyíteni az ilyen adatok határon átnyúló cseréjét.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk azokra az akadályokra is rámutattak, amelyek akadályozzák a más tagállamok birtokában lévő pénzügyi tranzakciók felderítését. Ennek kezelésére tett lépésként a Bizottság a folyamatban lévő értékelésének részeként megvizsgálja majd a központi bankszámla-nyilvántartások összekapcsolásának szükségességét, műszaki megvalósíthatóságát és arányosságát, szem előtt tartva a más tagállamokban tárolt pénzügyi tranzakciós adatokhoz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló valamennyi meglévő és tervezett eszközt.

Ebből a célból a Bizottság továbbra is konzultál az érdekelt felekkel a lehetséges új, uniós szintű intézkedések szükségességéről, műszaki megvalósíthatóságáról és arányosságáról, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a pénzügyi tranzakciós adatokhoz való hozzáférést, beleérve a titoktartást biztosító eljárásokat. A pénzügyi információknak a terrorizmus elleni nyomozások céljára történő felhasználásával kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálatok összehangolását követően a Bizottság 2017 novemberében magas szintű érdekelti találkozót szervez. Az alábbiak lesznek a megbeszélés központi témái:

·a más tagállamok birtokában lévő pénzügyi tranzakciós adatokhoz a terrorizmus elleni nyomozások céljából történő hatékony és kellő időben történő hozzáférés fő akadályai;

·azon lehetséges kiegészítő intézkedések szükségessége, műszaki megvalósíthatósága és arányossága, amelyek célja a pénzügyi tranzakciós adatokhoz a terrorizmus elleni nyomozások céljából történő gyors, hatékony és biztonságos határon átnyúló hozzáférés megkönnyítése.

A Bizottság jelentést tesz majd e megbeszélés eredményéről.

2.    Robbanóanyagok: a robbanóanyag-prekurzorok további korlátozása

A robbanóanyag-prekurzorokról szóló rendelet 23 korlátozza hét vegyi anyag (a rendelet I. mellékletében felsorolt, úgynevezett „korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorok”) lakossági hozzáférését és felhasználását. 2017 februárjában a Bizottság elfogadta a rendelet tagállami alkalmazásáról szóló jelentést 24 . Ez a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet végrehajtása hozzájárult a rögtönzött robbanószerkezetek előállítására használható, veszélyes robbanóanyag-prekurzorokhoz való hozzáférés csökkentéséhez. A tagállamok olyan esetekről is beszámoltak, amikor a rendelet alkalmazása következtében korai szakaszban azonosítottak terrorista összeesküvéseket 25 . A rendelet maradéktalan végrehajtása érdekében a Bizottság 2016 májusában és szeptemberében kötelezettségszegési eljárásokat indított több tagállammal szemben a rendelet teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt. 2017 októberében mindössze két kötelezettségszegési eljárás van még folyamatban Spanyolországgal és Romániával szemben.

Az említett erőfeszítések ellenére, a közelmúltbeli terrortámadások és incidensek azt jelzik, hogy a rögtönzött robbanószerkezetek által okozott fenyegetés változatlanul komoly mértékű Európában. Ezek az anyagok továbbra is hozzáférhetők és felhasználhatók rögtönzött robbanószerkezetek előállítása céljából. A legtöbb támadáshoz használt robbanóanyag, a triaceton-triperoxid (TATP) egy rögtönzött robbanószerkezet, amelyet a terroristák állítólag előszeretettel használnak robbanóanyagként 26 .

Tekintettel a robbanóanyag-prekurzorok által képviselt aktuális veszélyre, azonnali intézkedéseket kell hozni annak szavatolására, hogy minden tagállam a lehető leghatékonyabban hajtsa végre a jelenlegi rendeletet. Ezért a Bizottság e jelentéssel együtt kibocsátott egy ajánlást 27 , amely iránymutatást ad a robbanóanyag-prekurzorokkal való visszaélés megelőzésére irányuló azonnali lépésekről. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre ezt az ajánlást annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a terroristák robbanóanyag-prekurzorokhoz való hozzáférését és azok felhasználását, továbbá gondoskodjanak arról, hogy javuljanak a jogszerű felhasználás ellenőrzései és a gyanús tranzakciók esetén tett intézkedések. A Bizottság készen áll arra, hogy ennek megvalósításához segítséget nyújtson a tagállamoknak.

Ezen túlmenően a Bizottság értékeléssel folytatja a robbanóanyag-prekurzorokról szóló rendelet felülvizsgálatát, amit 2018 első felében egy hatásvizsgálat követ majd. Az értékelés megvizsgálja a rendelet relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát, koherenciáját és hozzáadott értékét, valamint meghatározza az esetleges további intézkedést igénylő problémákat és akadályokat. A hatásvizsgálat a feltárt problémák és akadályok kezelésére szolgáló, különféle szakpolitikai alternatívákat fogja vizsgálni.

3.    Titkosítás: a bűnüldözés támogatása a nyomozások során

A titkosítás használata alapvetően fontos a kiberbiztonság és a személyes adatok védelmének szavatolásához. Az uniós jogszabály kifejezetten megemlíti a titkosítás szerepét a személyes adatok kezeléséhez megfelelő biztonság garantálásában 28 . Ugyanakkor a nyomozások keretében a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára egyre inkább kihívást jelent, hogy a bűnözők titkosítást használnak. Ez befolyásolja a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok képességét arra, hogy beszerezzék a nyomozás során bizonyítékként szükségessé váló információkat, továbbá hogy büntetőeljárás alá vonják és elítéljék a bűnözőket. Az elkövetkező években a bűnözők várhatóan továbbra is egyre nagyobb mértékben használnak titkosítást, ami így jelentősebb hatást gyakorol majd a nyomozásokra.

A Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. decemberi felhívását követően a Bizottság – a technikai és jogi kérdésekre is kiterjedően – megvitatta az érdekelt felekkel a titkosításnak a nyomozásokban játszott szerepét. E megbeszélésekbe bevonták az Europol, az Eurojust, a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózat (EJCN), az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), valamint a tagállami bűnüldöző hatóságok, iparági és civil társadalmi szervezetek szakértőit. Rendszeresen előrelépésről számoltak be tanácsi munkacsoporti szinten, és egy munkaértekezleten, amelyre 2017. szeptember 18-án került sor a tagállamok részvételével. A folyamat során több kerekasztalt tartottak iparági és civil társadalmi szervezetek bevonásával.

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott szóban forgó megbeszéléseket követően a Bizottság az említettek hozzászólásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy célszerű volna végrehajtani az alábbi intézkedéscsomagot, hogy támogatást nyújtsanak a bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak, amelyek a nyomozások során azzal szembesülnek, hogy a bűnözők titkosítást használnak. E csomag tartalmaz a) a titkosított bizonyítékokhoz való hozzáférést megkönnyítő jogi intézkedéseket, valamint b) a visszafejtési képességet erősítő műszaki intézkedéseket. A Bizottság továbbra is nyomon követi az ezzel kapcsolatos fejleményeket.

a) az elektronikus bizonyítékokhoz való határon átnyúló hozzáférés jogi kerete

A bűnüldöző hatóságok számára gyakran kihívást jelent a más országban található bizonyítékokhoz való hozzáférés. A folyamatban lévő, uniós szintű jogalkotási fejlemények támogatást nyújthatnak a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok azon képességéhez, hogy hozzáférést szerezzenek a más tagállamban található szükséges, azonban esetleg titkosított információkhoz. A bűncselekmények hatékony nyomozása és büntetőeljárás alá vonása megfelelő keretet igényel. Ezért a Bizottság 2018 elején javaslatot terjeszt elő az elektronikus bizonyítékokhoz aló határon átnyúló hozzáférés megkönnyítésére. A Bizottság ezzel egyidejűleg végrehajt egy gyakorlati intézkedéscsomagot 29 , amely a nyomozások céljára szolgáló elektronikus bizonyítékokhoz való határon átnyúló hozzáférés javítására irányul, beleértve a határon átnyúló együttműködésre vonatkozó képzés finanszírozását, az EU-n belüli információcserére irányuló elektronikus platform kifejlesztését, valamint a tagállamok között használt igazságügyi együttműködési formák egységesítését.

b) technikai intézkedések

A bűnözők által használt titkosítási módtól függően a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok képesek lehetnek egyes információk visszanyerésére. Számos tagállam létrehozott olyan nemzeti szolgálatokat, amelyek a nyomozások keretében előforduló titkosítás problémájával kapcsolatos szakismerettel rendelkeznek. A legtöbb tagállam azonban nem rendelkezik megfelelő szintű szakismerettel és műszaki erőforrásokkal. Ez komolyan megkérdőjelezi, hogy a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok képesek-e hozzájutni a titkosított információkhoz a nyomozások során. Ezért a Bizottság javaslatot tesz egy sor olyan intézkedésre, amelyek a titkosítás tilalma, korlátozása vagy gyengítése nélkül támogatják a tagállami hatóságokat.

A Bizottság először is támogatást nyújt az Europolnak visszafejtési képességének továbbfejlesztéséhez. Ennek érdekében a Bizottság a 2018. évi uniós költségvetés előkészítése keretében javaslatot tett összesen 86 további, biztonsággal kapcsolatos álláshely létrehozására az Europolnál (a 2017-es költségvetésben szereplőnél 19-cel több), különösen az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjának megerősítése céljából. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e további erőforrásokra, és a biztonsági unióról szóló következő eredményjelentésben beszámol majd az e célból rendelkezésre bocsátott pénzeszközökről. A Horizont 2020 kezdeményezés és más uniós finanszírozású programok keretében végzett kutatás-fejlesztés alapján figyelembe kell venni a jövőbeni technológiai fejlődést. A Bizottság nem foglalkozik olyan intézkedésekkel, amelyek gyengíthetik a titkosítást, vagy nagyobb számban vagy megkülönböztetés nélkül érinthetik az egyéneket.

Másodsorban szakismereti központokból álló hálózatot kell létrehozni a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok nemzeti szintű támogatására. A nemzeti kezdeményezések felváltása nélkül is lehetőség van arra, hogy nemzeti szinten megfelelőbben megosszák a képességeket és a szakismeretet. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Belső Biztonsági Alap nemzeti programjai keretében (ISF-P) fordítsanak finanszírozást a nemzeti szakismereti központok létrehozására, bővítésére vagy fejlesztésére. Európai szinten a Bizottság támogatni fogja az Europolt a szóban forgó szakismereti központok közötti együttműködést elősegítő hálózati csomópont feladatkörének ellátásában.

Harmadrészt helyénvaló, hogy a tagállami hatóságok rendelkezésére álljon az alternatív nyomozati technikák eszköztára, amely elősegíti a bűnözők által titkosított, szükséges információk beszerzésére szolgáló intézkedések kidolgozását és alkalmazását. A szakismereti központok hálózatának hozzá kell járulnia az eszköztár kidolgozásához, másrészt a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központja (EC3) van a legmegfelelőbb helyzetben ahhoz, hogy felállítsa és fenntartsa e technikák és eszközök adatbázisát. A Bizottság nem foglalkozik olyan intézkedésekkel, amelyek gyengíthetik a titkosítást, vagy nagyobb számban vagy megkülönböztetés nélkül érinthetik az egyéneket.

Negyedrészt, figyelmet kell fordítani arra, hogy a szolgáltatók és más iparági partnerek fontos szerepet töltenek be a szilárd titkosítási megoldások biztosításában. Tekintettel arra, hogy a Bizottság elkötelezett a szilárd titkosítás mellett, a hatóságok, a szolgáltatók és más iparági partnerek közötti megfelelőbb és strukturáltabb együttműködés elősegítené a különböző feleket érintő, meglévő és kialakuló kihívások jobb megértését. A Bizottság támogatni fogja a szolgáltatókkal és más vállalkozásokkal az uniós internetfórum és a szakismereti központok hálózatának égisze alatt folytatott strukturált párbeszédeket, adott esetben bevonva abba a civil társadalmat.

Ötödrészt célszerű, hogy a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok képzési programjai szavatolják, hogy a felelős tisztségviselők felkészültebbek legyenek a bűnözők által titkosított szükséges információk beszerzésére. A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködéssel foglalkozó komponensének 2018. évi éves munkaprogramja keretében a Bizottság 500 000 EUR finanszírozást szándékozik nyújtani képzési programok kidolgozásának támogatásához. A Bizottság adott esetben figyelembe veszi majd a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Képzési és Oktatási Csoport (ECTEG) szakértelmét. A Bizottság támogatni fogja továbbá az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) képzéseinek megvalósítását, és arra ösztönzi majd a tagállamokat, hogy fordítsák képzésre a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködéssel foglalkozó komponensének nemzeti programjai keretében rendelkezésre álló finanszírozást.

Hatodrészt, tekintettel arra, hogy a titkosítási technikák állandóan fejlődnek, a bűnözők egyre nagyobb mértékben használják azokat és a nyomozásokra is egyre jelentősebb hatást gyakorolnak, folyamatosan értékelni kella nyomozások során megjelenő titkosítás szerepével kapcsolatos műszaki és jogi kérdéseket. A Bizottság folytatni fogja ezt a fontos munkát. Emellett támogatja majd egy megfigyelő-központi funkció kidolgozását, együttműködésben az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjával (EC3), a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi központtal (EJCN) és az Eurojusttal.

IV.    A radikalizálódással szembeni fellépés

1.    A radikalizálódással foglalkozó magas szintű szakértői csoport

Az elsősorban magányos elkövetők által végrehajtott közelmúltbeli támadások, valamint az egyes elkövetők gyors radikalizálódása fájóan emlékeztetnek a radikalizálódás megelőzésének és az ellene való fellépésnek a fontosságára. A Bizottság radikalizálódással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot hozott létre abból a célból, hogy fokozza a radikalizálódás megelőzésére és az ellene való fellépésre irányuló erőfeszítéseket, továbbá hogy az eddig elért eredményekre építve javítsa az összes érdekelt fél közötti együttműködést és koordinációt 30 . A csoport azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki ajánlásokat az e területen végzendő jövőbeni tevékenységre nézve. A csoport első időközi jelentésének elkészítése az idei évben esedékes. A Bizottság 2017 decemberében jelentést tesz a Bel- és Igazságügyi Tanácsnak az elért előrehaladásról. A csoport azzal is foglalkozni fog, hogy milyen keretfeltételek szükségesek a radikalizálódás elleni fellépéssel kapcsolatos kapacitás és know-how erősítéséhez, ideértve a további uniós szintű együttműködési struktúrák esetleges szükségességét. E tekintetben egyes tagállamok egy, a radikalizálódás megelőzésével foglalkozó európai központ létrehozását szorgalmazták, és a csoport megvizsgálja majd egy ilyen szervezet felállításának szükségességét és hozzáadott értékét.

A csoport által megvitatandó kiemelt kérdések egyike a börtönökben történő radikalizálódás. Jelenleg azon van a hangsúly, hogy a tagállamok végrehajtsák a radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről szóló, 2015. november 20-i IB-tanácsi következtetéseket 31 . A Bizottság 2018. február 27-én folyamatban lévő projektek eredményeinek ismertetése céljából érdekelti konferenciát szervez a radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedésekről.

A Bizottság figyelembe veszi a csoport következtetéseit és ajánlásait a meglévő kezdeményezések munkatervében (különösen a kiválósági központ radikalizálódástudatossági hálózatán belül), valamint finanszírozási eszközeinek (beleértve a Belső Biztonsági Alapot és más kapcsolódó forrásokat is, pl. Erasmus+, Jogérvényesülés program vagy Európai Szociális Alap) felhasználása és összpontosítása során.

2.    Az online radikalizálódással szembeni fellépés

A terroristák továbbra is felhasználják az internetet radikalizálásra, toborzásra, támadások előkészítésére és ösztönzésére, valamint erőszakos cselekményeik dicsőítésére. Az Európai Tanács 32 , a G7-ek 33 és a G20-ak 34 nemrég további intézkedéseket sürgettek e globális kihívás leküzdésére, valamint emlékeztettek az iparág ezzel kapcsolatos felelősségére.

2017 júliusában az uniós internetfórum ismertette az online terrorista tartalmak elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet, felszólítva az internetes iparágat, hogy tegyen döntő lépéseket, biztosítsa az erőforrásokat és dolgozza ki a szükséges műszaki eszközöket ahhoz, hogy gyorsan felderítsék és eltávolítsák a káros tartalmat. A cselekvési terv azonnali előrelépést sürget egy sor területen 35 , és rendszeres jelentéstételi mechanizmust hoz létre az eredmények méréséhez és értékeléséhez.

A Bizottság 2017. szeptember 29-én megrendezte az uniós internetfórum vezető tisztviselői szintű találkozóját, hogy felmérje az online terrorista tartalmak elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának helyzetét. Ami az automatikus felderítést illeti, több vállalkozás tesz lépéseket ebben az irányban, ami lehetővé teszi számukra, hogy a műszaki szakismeretet a terrorista tartalom feltöltési pontjának azonosítására fordítsák. Egyes vállalkozások arról számoltak be, hogy mára a tartalom 75 %-át automatikusan derítik fel, és a felülvizsgáló humán személyzetre hárul az eltávolításra vonatkozó végső döntés, mások pedig jelenleg a tartalom 95 %-át jogvédett felderítési eszközök útján derítik fel. Jóllehet ez konkrét előrelépést jelent, a Bizottság arra ösztönözte az összes vállalkozást, hogy a mielőbbi felderítés, a terrorista tartalom online elérhetőségi idejének csökkentése, valamint a terrorista propaganda gyorsabb és hatékonyabb eltávolítása érdekében gyorsítsák fel ezen eszközök telepítését. A Bizottság felszólította továbbá a vállalkozásokat, hogy az eltávolított terrorista tartalom más platformokra történő ismételt feltöltésének, és így a terrorista tartalom több platformon történő terjedésének megakadályozása érdekében bővítsék hasítófüggvény-adatbázisukat. Az említett eszközt ki kell terjeszteni a benne foglalt tartalom – a jelenleg lefedett videókon és képeken túl –, valamint a részt vevő vállalkozások tekintetében.

A Bizottság emellett folyamatosan támogatja a civil társadalmi szervezeteket a pozitív ellenpropaganda üzenetek online terjesztésében. A Bizottság 2017. október 6-án pályázati felhívásokat tett közzé, hogy 6 millió EUR finanszírozást nyújtson ilyen kampányokat kidolgozó és végrehajtó, civil társadalmi szereplőkből álló konzorciumoknak.

Előre tekintve, az Európai Bizottság 2017. december 6-ra miniszteri szintű uniós internetfórumot hív össze az internetes iparág magas szintű képviselőinek részvételével, az eredmények értékelése és a jövőbeni intézkedések előkészítése céljából.

Az uniós internetfórum keretében, az online terrorista tartalommal szemben hozott intézkedéseket az interneten található jogellenes tartalmak leküzdésének tágabb keretében kell szemlélni. Ezeket az intézkedéseket erősítette a Bizottság által 2017. szeptember 28-án elfogadott közlemény, amely az online platformokra vonatkozóan iránymutatásokat és elveket határoz meg, hogy a nemzeti hatóságokkal, a tagállamokkal és más releváns érdekeltekkel együtt fokozzák a küzdelmet az illegális online tartalommal szemben 36 . A közlemény célja, hogy a jogellenes tartalom hatékony eltávolítása, az átláthatóság fokozása és az alapvető jogok védelme érdekében megkönnyítse és intenzívebbé tegye a jogellenes tartalom megjelenítésének megelőzésére, felderítésére, eltávolítására és a hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó bevált gyakorlatok végrehajtását. Továbbá arra irányul, hogy a felelőségükkel kapcsolatos pontosításokkal szolgáljon a platformoknak, amikor azok proaktív lépéseket tesznek a jogellenes tartalom felderítésére, eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére. A Bizottság arra számít, hogy az online platformok mielőbbi intézkedéseket hoznak a következő hónapok során, többek között az olyan releváns párbeszédek keretében, mint a terrorizmussal és a jogellenes online gyűlöletbeszéddel foglalkozó uniós internetfórum.

A Bizottság ezzel egyidejűleg nyomon követi a fejlődést, és megvizsgálja, hogy szükség van-e további intézkedésekre a jogellenes online tartalmak mielőbbi és proaktív felderítésének és eltávolításának biztosításához, beleértve a hatályos jogi keretet kiegészítő, lehetséges jogalkotási intézkedéseket. Ez a munka 2018 májusáig fejeződik be.

A jogalkotás tekintetében az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó, 2016. májusban előterjesztett bizottsági javaslat 37 megerősíti a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet. A javaslat arra törekszik, hogy összehangolja az irányelvet a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározattal 38 és az Alapjogi Chartával. Emellett előirányozza a tagállamok annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a videomegosztó platformok megfelelő intézkedéseket tesznek ahhoz, hogy minden polgárt megóvjanak az erőszakra vagy gyűlöletre uszítástól. Ezen intézkedések például megjelölési és bejelentési mechanizmusokból álnak.

V.    A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM KÜLSŐ DIMENZIÓJA

1.    A terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós külső fellépés

A terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós külső fellépés elősegíti az Unió belső biztonságának erősítésére vonatkozó kiemelt célkitűzést. Ezért helyénvaló tovább erősíteni az EU külső és belső biztonságának stratégiai és szakpolitikai szintű folytonosságát, hogy minden szinten fokozzuk a terrorizmus elleni küzdelem intézkedéseinek hatékonyságát.

A Bizottság támogatást nyújt a biztonság erősítésére szolgáló külső tevékenységek széles körének, amire több mint 2,3 milliárd EUR-t bocsátott rendelkezése a 2017. január 1-jén folyamatban lévő több mint 600 projekt számára. Számos tevékenység a biztonságot helyezi a középpontba (vagyis az olyan ügyekben hozott konkrét intézkedések, mint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, a radikalizálódással szembeni fellépés, a határok, a börtönök), vagy a biztonsággal áll kapcsolatban (vagyis olyan programok, amelyek a bizonytalanság és a sérelmek kiváltó okait kezelik, elősegítve az oktatás javítását, a természeti erőforrásokhoz és az energiához való hozzáférést, a kormányzást, a biztonsági szektort, valamint a civil társadalom támogatását).

A Külügyek Tanácsa 2017. június 19-én megújította az e területekre vonatkozó stratégiai irányítást az EU-nak a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos külső tevékenységeiről szóló, átfogó következtetések 39 elfogadásával. A főképviselő és az Európai Bizottság szükség esetén közösen dolgozik majd e következtetések sikeres végrehajtásáért. Az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Bizottság közös koordinációs eljárást hoztak létre, hogy gondoskodjanak a következtetések időszerű és átfogó végrehajtásáról, és 2018. júniusig beszámoljanak arról a Tanácsnak. Az alábbiak élveznek prioritást:

·Az antiterrorista szakértők hálózatának megerősítése az Európai Unió küldöttségein: Célszerű, hogy az antiterrorista szakértőket egyre jobban bevonják az uniós támogatás programozásába és az egyes tagállamok partnereinkkel folytatott terrorizmus elleni együttműködésének helyi koordinációjába. E megerősített szerep előmozdítása érdekében bővíteni fogják a szóban forgó szakértők kiküldés előtt és közben tartott képzését. Egyedi megbízólevelek segítségével célzottabbá teszik a megbízatásukat, és megszilárdítják az uniós bel- és igazságügyi ügynökségekhez fűződő kapcsolatukat. A kiemelt prioritást élvező térségek lefedése érdekében ki fogják terjeszteni az antiterrorista szakértői hálózatot 40 Afrika szarvára, Közép-Ázsiára és Délkelet-Ázsiára.

·A közös biztonság- és védelempolitikai missziók és műveletek, valamint az unós bel- és igazságügyi ügynökségek közötti fokozott együttműködés az információgyűjtés, elemzés és -csere tekintetében, valamint annak további mérlegelése, hogy a miként erősíthető a katonai és a bűnüldözési szereplők közötti kapcsolat a terrorizmus elleni küzdelem céljából. Ahhoz, hogy fokozzák a közös biztonság- és védelempolitika, valamint a bel- és igazságügyi politikák közötti adat- és információcserét, fontos, hogy előmozdítsák a jelenlegi szabályozási keretek elemeinek felülvizsgálatát, és a bűnügyi információkkal foglalkozó egységek kiválasztott közös biztonság- és védelempolitikai missziókba és műveletekbe történő beépítésére vonatkozó kísérleti projektet. Lényeges, hogy tovább könnyítsék és javítsák az uniós bel- és igazságügyi ügynökségek kapcsolatait a kiemelt harmadik országokkal, ideérve az uniós és nem uniós szereplők közötti fokozott információ-megosztás lehetőségét.

·A terrorizmus elleni küzdelem, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzése és az ellene való fellépés terén folytatott együttműködés erősítése a nyugat-balkáni, közel-keleti, észak-afrikai, törökországi, öböl-menti, száhel-övezeti és Afrika szarvánál található partnerországokkal; a legfontosabb stratégiai partnerekkel, köztük az Egyesült Államokkal, Kanadával és Ausztráliával; továbbá olyan regionális és multilaterális kulcspartnerekkel, mint az ENSZ, a NATO, a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma, a Pénzügyi Akció Munkacsoport, az Afrikai Unió, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az Öböl-menti Együttműködési Tanács és az Arab Államok Ligája.

2.    Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye

A terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés fokozása érdekében a Bizottság e jelentés mellett előterjeszti az Európai Tanácsnak a terrorizmus megelőzésről szóló Egyezménye és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló javaslatokat 41 . Az Európa Tanács által 2005. május 16-án elfogadott, a terrorizmus megelőzésről szóló Egyezmény 42 a terrorista és terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények büntetendőségre, az e bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködésre, valamint a terrorizmus áldozatainak védelmére, kártérítésére és támogatására vonatkozik. Az Egyezmény 2007. június 1-jén lépett hatályba. Valamennyi uniós tagállam aláírta az Egyezményt és 23 uniós tagállam megerősítette azt. Az Európa Tanács által 2015. május 18-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyv 43 célja, hogy a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető terrorista cselekmények által okozott fenyegetésekről szóló 2178(2014) számú ENSZ BT-határozat 44 büntetőjogi vonatkozásainak végrehajtására irányuló rendelkezésekkel egészítse ki az Egyezményt. A Kiegészítő Jegyzőkönyv a külföldi terrorista harcosokhoz kapcsolódó bűncselekmények közös értelmezésének és az azokra való reagálásnak az elmélyítésével válaszolja meg az említett BT-határozatot. A Kiegészítő Jegyzőkönyv 2017. július 1-jén lépett hatályba.

Az EU 2015. október 22-én aláírta az Egyezményt és annak Kiegészítő Jegyzőkönyvét. Tekintve, hogy az EU elfogadta a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó átfogó jogszabálycsomagot – különös tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvre, 45 jelenleg készen áll arra, hogy eleget tegyen annak a kötelezettségvállalásának, hogy az Egyezmény és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve tagjává váljon.

3.    Előrehaladás a Kanadával megkötendő, az utas-nyilvántartási adatállományról szóló felülvizsgált megállapodás irányába

Az Európai Unió Bírósága 2017. július 26-i véleményében 46 kimondta, hogy az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) továbbítása és felhasználása érdekében 2014. június 25-én aláírt Kanada és az EU közötti megállapodás a jelenlegi formájában nem köthető meg, mivel annak több rendelkezése nem egyeztethető össze az EU által elismert alapvető jogokkal, különösen az adatvédelemhez és a magánélet tiszteletben tartásához való joggal. A Bizottság jelenleg kapcsolatot tart Kanadával, hogy – többek között a G-7 csoport belügyminisztereinek soron következő, 2017. október 19–20-i, ischiai találkozója alkalmával – előkészítse a megállapodás szövegének felülvizsgálatára irányuló jövőbeni tárgyalásokat. E célból a Bizottság e jelentéssel együtt benyújtotta az utas-nyilvántartási adatállományról szóló felülvizsgált megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésének a Tanács általi engedélyezéséről szóló ajánlást 47 , amely összhangban áll a Bíróság véleményében meghatározott összes követelménnyel. A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy mielőbb engedélyezze e tárgyalások megkezdését. Tekintve, hogy a PNR-adatok használata fontos eszköz a terrorizmus és a súlyos transznacionális bűnözés elleni küzdelemben, a Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával és a Bíróság véleményének megfelelően folytatódjon a PNR-adatok továbbítása Kanadának.

E tekintetben a Bizottság kiemeli, hogy a Bíróság véleménye nem érinti az uniós PNR-irányelv végrehajtásához a tagállamoknak nyújtott folyamatos támogatását 48 ; valamint a tagállamoknak az irányelvből származó kötelezettségeit.

4.    Az Europol harmadik országokkal folytatott együttműködésének megerősítése

A harmadik országokkal folytatott együttműködés rendkívül lényeges a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, amint azt a Külügyek Tanácsa 2017. júniusi ülésén megfogalmazott, az EU-nak a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos külső tevékenységeiről szóló következtetések 49 , valamint a vonatkozó uniós regionális stratégiák 50 is kiemelték. Az új Europol-rendelet 51 2017. május 1-jei hatálybalépése előtt az Europol régi jogalapja 52 szerint megállapodásokat kötött több harmadik országgal a stratégiai és technikai információk cseréjére szolgáló együttműködési keret biztosítása céljából. E megállapodások némelyike a személyes adatok cseréjét is lehetővé teszi 53 . E megállapodások hatályban maradnak.

2017. május 1-je óta az új Europol-rendelet határozza meg az Europol harmadik országokhoz fűződő kapcsolataira, különösen a személyes adatok uniós szervekkel, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való cseréjének feltételeire vonatkozó szabályokat. A Szerződés és a rendelet értelmében a Bizottság felelős azért, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a személyes adatok Europollal való cseréjéről szóló, harmadik országokkal megkötendő nemzetközi megállapodásokról 54 . Amennyiben ez szükséges a feladatainak ellátásához, az Europol személyes adatok cseréjét nem engedélyező munkamegállapodások és igazgatási megállapodások révén együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn harmadik országokkal.

Az Unió harmadik országokkal való biztonsági együttműködéssel kapcsolatos operatív szükségletei fényében és az Europol-rendelettel összhangban, a Bizottság az év vége előtt ajánlásokat terjeszt a Tanács elé az EU és Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország közötti megállapodásokra vonatkozó tárgyalások megkezdése céljából, hogy jogalapot biztosítsanak az Europol és az említett harmadik országok közötti személyesadat-továbbításhoz 55 . E megállapodások tovább erősítik majd az Europol azon képességét, hogy együttműködjön a szóban forgó harmadik országokkal az Europol célkitűzéseinek hatókörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és leküzdése céljából.

VI.    KÖVETKEZTETÉS

Ez a jelentés egy terrorizmus elleni intézkedéscsomagot ismertet, amely további támogatást fog nyújtani a tagállamoknak a jelenlegi biztonsági fenyegetések kezelésére irányuló erőfeszítéseik során. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és a Tanácsot, hogy sürgősséggel hajtsák végre ezeket az intézkedéseket. A Bizottság folyamatosan tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az elért eredményekről.

A biztonsági unióról szóló, 2017 decemberében előterjesztésre kerülő következő eredményjelentés a biztonsági, határigazgatási és migrációkezelési uniós információs rendszerek interoperabilitására helyezi majd a hangsúlyt. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet annak fontosságára, hogy előrehaladást érjenek el az említett információs rendszerekre vonatkozó jogalkotási prioritások terén.

(1)

    http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-17-3165_hu.htm .

(2)

    https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/letter-of-intent-2017_en.pdf .

(3)

   COM(2017) 612 final (2017.10.18.).

(4)

   A nizzai nyilatkozat az euromediterrán térség polgármestereinek 2017. szeptember 29-i konferenciáján került elfogadásra. A konferenciát Nizza polgármestere kezdeményezte a Bizottság közreműködésével, hogy a városok között, valamint helyi és regionális szinten kicseréljék a radikalizálódás megelőzésére és a közterületek védelmére vonatkozó bevált gyakorlatokat: http://www.nice.fr/uploads/media/default/0001/15/TERRORISME%20EUROPE%20Déclaration%20-%20der%20version.pdf .

(5)

   Lásd: Kilencedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról, COM(2017) 407 final, 2017.7.26.), valamint a csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2017) 278 final).

(6)

   A kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program (EPCIP) kijelöli az európai kritikus infrastruktúra védelmének javítására irányuló európai tevékenységek keretét – minden tagállamban és az összes érintett gazdasági tevékenységi ágazatban. E munka egyik alapvető pillére az európai kritikus infrastruktúrákról szóló irányelv (a 2008. december 8-i 208/114/EK irányelv).

(7)

   A 2008/114/EK irányelv (2008.12.8.).

(8)

   Az (EU) 2016/1148 irányelv (2016.7.6.).

(9)

   Lásd: Kilencedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról, COM(2017) 407 final, 2017.7.26.), valamint a csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2017) 278 final).

(10)

   COM(2017) 610 final (2017.10.18.).

(11)

   Az 1313/2013/EU határozat (2013.12.17.).

(12)

   Az 1082/2013/EU határozat (2013.10.22.).

(13)

   COM(2016) 50 final (2016.2.2.).

(14)

   COM(2016) 831 final (2016.12.21.).

(15)

   A pénzügyi információs egységet a 2000/642/IB tanácsi határozattal (2000.10.17.) hozták létre, és későbbiekben a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv (2015.5.20.) szabályozta őket. Ezek függetlenül és önállóan működő egységek, amelyek feladata a gyanús ügyletek bejelentésére és a pénzmosásra, kapcsolódó alapbűncselekményekre vagy terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó, a releváns szervezetektől érkező információk fogadása és elemzése, valamint az elemzéseik eredményeinek, illetve minden további vonatkozó információnak a továbbítása az illetékes hatóságoknak.

(16)

   SWD(2017) 275 final (2017.6.26.).

(17)

   Az (EU) 2015/849 irányelv (2015.5.20.).

(18)

   COM(2016) 450 final (2016.7.5.).

(19)

   COM(2016) 450 final (2016.7.5.).

(20)

    http://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/Ares-2017-3971182 .

(21)

   A 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (a „svéd kezdeményezés”) a következő határidőket irányozza elő a bűnüldöző hatóságok számára a külföldi megkeresések megválaszolására: nyolc óra sürgős esetekben, amikor a bűnüldöző hatóság közvetlenül hozzáfér az adatbázisban tárolt információhoz vagy hírszerzési adathoz; és hosszabb határidők, amikor a kért információt vagy hírszerzési adatot nem közvetlenül hozzáférhető adatbázisban tárolják.

(22)

   A 2014/41/EU irányelv (2014.4.3.).

(23)

   A 98/2013/EU rendelet (2013.1.15.).

(24)

   COM(2017) 103 final (2017.2.28.).

(25)

   2017. június 23-án a belga Belügyminisztérium bejelentette, hogy egy év alatt 30 bejelentést kaptak gyanús adásvételekkel kapcsolatban. Franciaország 2017. februártól júniusig 11 bejelentést kapott túlnyomórészt hidrogén-peroxidról.

(26)

   A terrorizmus európai uniós helyzetéről és tendenciáiról szóló 2017. évi jelentés (TE-SAT): https://www.europol.europa.eu/activities-services/main-reports/eu-terrorism-situation-and-trend-report-te-sat-2017 .

(27)

   C(2017) 6950 final (2017.10.18.).

(28)

   Az (EU) 2016/679 rendelet (2017.4.27.) 32. cikke.

(29)

   Lásd: Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról, COM(2017) 354 final (2017.6.29.).

(30)

   Lásd: Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról, COM(2017) 354 final (2017.7.29.).

(31)

   Az Európai Unió Tanácsa és a Tanács keretében ülésező tagállamok által elfogadott következtetések a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről (14382/15).

(32)

    http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/european-council/2017/06/22-23-euco-conclusions_pdf/ .

(33)

    http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/05/26-statement-fight-against-terrorism/ .

(34)

    http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/07/07-g20-counter-terrorism/ .

(35)

   COM(2017) 407 final (2017.7.26.).

(36)

   Közlemény a jogellenes online tartalmak elleni fellépésről, „Az online platformok megnövelt felelőssége felé” COM(2017) 555 final, 2017.9.28.).

(37)

   COM(2016) 287 final (2016.5.25.).

(38)

   A 2008/913/IB tanácsi kerethatározat (2008.11.28.).

(39)

    http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/06/pdf/Read-the-full-text-of-the-Council-conclusions_pdf(4)/ .

(40)

   Az EU mostanáig az alábbi küldöttségeire küldött ki antiterrorista szakértőket: Algéria, Bosznia-Hercegovina (a Nyugat-Balkánra kiterjedő regionális megbízatással), Csád (Száhel-övezet), Irak, Jordánia, Libanon, Líbia (Tuniszban állomásozik), Marokkó, Nigéria, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Tunézia és Törökország.

(41)

   COM(2017) 606 final (2017.10.18.) és COM(2017) 607 final (2017.10.18.).

(42)

    https://rm.coe.int/168008371c .

(43)

    https://rm.coe.int/168047c5ea .

(44)

    http://www.un.org/en/sc/ctc/docs/2015/SCR%202178_2014_EN.pdf .

(45)

   Az (EU) 2017/541 irányelv (2017.3.15.).

(46)

   A Bíróság 1/15. sz. véleménye (2017.7.26.)

(47)

   COM(2017) 605 final (2017.10.18.).

(48)

   Az (EU) 2016/681 irányelv (2016.4.27.).

(49)

    http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/06/pdf/Read-the-full-text-of-the-Council-conclusions_pdf(4)/ .

(50)

   Ez kiterjed a felülvizsgált európai szomszédságpolitikára (JOIN(2015) 50 final, 2015.11.18.).

(51)

   Az (EU) 2016/794 rendelet (2016.5.11.).

(52)

   A 2009/371/IB tanácsi határozat (2009.4.6.).

(53)

   Az Europol a következő harmadik országokkal kötött olyan megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik a személyes adatok cseréjét: Albánia, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Kanada, Kolumbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Grúzia, Izland, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Államok. Az Europol Igazgatótanácsa engedélyezte az Europol és Izrael közötti megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését, ám az új Europol-rendelet hatálybalépéséig nem került sor e megállapodás megkötésére.

(54)

   Az Europol-rendelet rendelkezik továbbá a személyes adatok Europol és adott harmadik ország közötti továbbításáról egy azt megállapító bizottsági határozat alapján, hogy a szóban forgó ország megfelelő szintű adatvédelmet garantál („megfelelőségi határozat”).

(55)

   E harmadik országokon túlmenően a Bizottság emlékeztet a „megfelelőségi határozatok” stratégiai keretére és az adattovábbításokra vonatkozó további eszközökre és a nemzetközi adatvédelmi okmányokra, amint az kifejtésre kerül „A személyes adatok cseréje és védelme a globalizált világban” című (COM(2017) 7 final, 2017.1.10) bizottsági közleményben, amelyben a Bizottság ösztönzi a harmadik országok csatlakozását az Európa Tanács 108. sz. Egyezményéhez és annak Kiegészítő Jegyzőkönyvéhez.