EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.10.5.

COM(2017) 563 final

2017/0244(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről

{SWD(2017) 322 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló javaslat összhangban van az Európai Unió munkahelyekre, fejlődésre és befektetésekre irányuló prioritásaival. A javaslat megtételére a 2016-os Új európai készségfejlesztési program és a készségfejlesztés minőségének és relevanciájának javítására irányuló benne megfogalmazott törekvés, valamint az európai ifjúságba való befektetésről szóló 2016-os közlemény nyomán került sor, mely utóbbi olyan megújult erőfeszítéseket szorgalmaz, amelyek célja, hogy a fiatalok megszerezzék azokat az ismereteket, készségeket és tapasztalatokat, amelyeknek köszönhetően készen állhatnak az első munkahelyük elfoglalására, sikeres szakmai pályát futhatnak be és aktív polgárokká válhatnak.

A szakoktatás és szakképzés keretében a tanulószerződéses gyakorlati képzés a munkaalapú tanulás egy rendkívül hatékony formája, amely megkönnyíti az átmenetet az oktatásból és képzésből a munka világába. Az ilyen jellegű képzés biztosítja a munkavállalók számára a szükséges készségek elsajátítását, valamint fokozza a vállalatok és munkahelyek versenyképességét és termelékenységét. Bár a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő személyek többsége fiatal tanuló, ezek a képzések egyre nagyobb arányban szólnak idősebb munkavállalóknak is, hogy lehetővé tegyék számukra a foglalkoztathatósági és karrierfejlesztési esélyeik növeléséhez szükséges képesítés megszerzését.

Az emberek munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése és a karrierlehetőségek javítása terén bizonyított eredményességüknek köszönhetően a tanulószerződéses gyakorlati képzések uniós politikai prioritásnak számítanak, tekintettel arra, hogy az Európai Unióban a fiatalkori munkanélküliség (2017 júliusában 16,9%) továbbra is az általános munkanélküliségi ráta (2017 júliusában 7,7%) több mint kétszeresét teszi ki.

Az Európai Szakképzésfejlesztési Központtól (Cedefop) és az európai szemeszter folyamatából származó adatok rámutatnak, hogy a legtöbb tagállam a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó jelentős reformok bevezetésére törekszik, és komoly erőfeszítések irányulnak az ilyen gyakorlati képzések kínálatának bővítésére.

A tanulószerződéses gyakorlati képzések által a munkaerőpiaci feltételekre és a fiatalok foglalkoztathatóságára kifejtett pozitív hatás a képzések színvonalának függvénye. A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek elterjedtek az Európai Unióban, azonban rendkívül eltérően vannak megszervezve. Az OECD kihangsúlyozta, magas színvonalú standardok szükségesek ahhoz, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések ne alacsony képzettséget igénylő munkakörökre irányuljanak. Az alacsony minőséget képviselő ajánlatok kis százaléka is ronthat az általános megítélésen 1 .

Ez az ajánlás a területről származó legújabb adatokra támaszkodik, és iránymutatással szolgál egy olyan működőképes tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer kialakításához, amely a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő személyek és a munkáltatók számára egyaránt előnyökkel jár.

Emellett a közösen megállapított kritériumok eredményeképpen létrejövő kölcsönös bizalom pozitív hatással lehet a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő személyek mobilitására.

Ez az ajánlás kiegészíti a fiatalok munka világába való átmenetének megkönnyítését célzó uniós kezdeményezéseket, konkrétan a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlást.

Az általános célkitűzés a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő személyek foglalkoztathatóságának növelése és személyes fejlődésük elősegítése, valamint a magasan képzett és szakképesítéssel rendelkező, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő munkaerő kialakítása.

A konkrét célkitűzés a tanulószerződéses gyakorlati képzés összefüggő keretrendszerének felállítása, a minőség és a hatékonyság egységes értelmezése alapján, a tagállamokban meglévő szakoktatási és szakképzési rendszerek sokszínűségének figyelembevételével.

Az ajánlás elő fogja segíteni a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó reformok bevezetését a tagállamokban, melyek célja a gyakorlati képzések minőségének és hatékonyságának biztosítása.

•A javaslat tárgya

formális szakoktatási és szakképzési rendszerek, amelyek a vállalatoknál és egyéb munkahelyeken folytatott alapvető munkaalapú tanulást ötvözik az oktatási vagy képzési intézményekben folytatott tanulással oly módon, hogy azok országosan elismert szakképesítés megszerzésével járjanak. Ezek jellemzője a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő személy, a munkáltató és/vagy a szakoktatási és szakképzési intézmény között fennálló szerződéses kapcsolat, amelynek alapján a tanuló a munkájáért bérben és/vagy juttatásban részesül.

Ez a meghatározás – amelynek a kidolgozása és használata a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéhez kötődik – elég tág ahhoz, hogy lefedje az egyes tagállamokban meglévő különböző formájú tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket.

•A politikai háttér

A 2017. március 25-i Római Nyilatkozatban 2 az európai vezetők elkötelezték magukat egy „olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”. A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések e vállalás alapvető részét képezik, mivel biztosítják a fiatalok számára azokat a készségeket, amelyek segítségével beléphetnek a munkaerőpiacra.

A 2017. április 26-án közzétett Szociális jogok európai pillére 3 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására. Ezek három kategória köré sorolódnak, amelyek mindegyike lényeges a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításának szempontjából: 1) esélyegyenlőség és munkavállalási jog, 2) tisztességes munkafeltételek, 3) szociális védelem és társadalmi befogadás. Az első alapelv értelmében mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.

•Tanulószerződéses gyakorlati képzés a politikai programban

2016 júniusában az Új európai készségfejlesztési program 4 kihangsúlyozta, hogy a vállalkozásokat és a szociális partnereket be kell vonni a munkaalapú szakoktatás és szakképzés, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzések kidolgozásába és végrehajtásába. A Bizottság kinyilvánította azon szándékát, hogy támogatni kívánja a további munkaalapú tanulási lehetőségeket, létrehozza a tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez kapcsolódó tudásmegosztási, hálózatépítési és együttműködési szolgálatokat, valamint támogatást nyújt a szociális partnerek számára a közös munkájuk továbbvitelében és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez tartozó minőségi keretrendszer esetleges kidolgozásában. Ezt a kötelezettségvállalást megerősítette az európai ifjúságba való befektetésről szóló 2016-os közlemény, amely körvonalazta a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének, kínálatának, vonzerejének és befogadó jellegének előmozdítását célzó kezdeményezésre irányuló szándékot 5 .

Az Új európai készségfejlesztési program múltbéli kezdeményezésekre támaszkodik, például a 2013-ban útjára indított Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségére, amelynek célja a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének, kínálatának és megítélésének javítása, illetve (újabban) az ilyen képzésben részt vevő személyek mobilitásának elősegítése. Nemzeti kötelezettségvállalások megtételével 27 tagállam 6 csatlakozott a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéhez, a vállalatok, szociális partnerek, a szakoktatási és szakképzési intézmények és az egyéb érdekelt felek pedig 200-nál több vállalást tettek. Ezek a vállalások 700 000-nél több tanulószerződéses gyakorlati képzéssel, szakmai gyakorlattal és első munkahellyel kapcsolatos ajánlatot eredményeztek.

Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló 2013. április 22-i tanácsi ajánlás 7 annak biztosítását javasolja a tagállamoknak, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkanélkülivé válását vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlatban részesüljön. 2016 végéig megközelítőleg 390 000 tanulószerződéses gyakorlati képzés került felkínálásra az ifjúsági garancia keretében.

Az Európai Számvevőszék az uniós költségvetésből támogatandó tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségi jellemzőinek meghatározását szorgalmazta 8 , az Európai Parlament 9 pedig olyan intézkedések meghozatalát sürgette, amelyek biztosítják a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó minőségi előírások bevezetését. A Parlament nemrég készült tanulmánya a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket érintő munkaszerződésekkel és javadalmazással kapcsolatos problémák tisztázását célozta 10 .

2015-ben az európai kormányok és a szociális partnerek megállapodtak a Rigai Következtetésekben, amelyben lefektették a szakoktatás és szakképzés középtávú célkitűzéseit (2015–2020). Az egyik prioritás „a munkaalapú tanulás valamennyi formájának támogatása, különös tekintettel a tanulószerződéses gyakorlati képzésre, a szociális partnerek, a vállalkozások, a kamarák, valamint a szakoktatást és szakképzést nyújtó intézmények bevonásával, valamint az innováció és a vállalkozói készség támogatásával.”

2018 májusától a tagállamok a munkaszerződésen alapuló tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségeket az EURES-platformon fogják közzétenni 11 . A fokozott átláthatóság meg fogja könnyíteni a jelentkezők és a más országokban elérhető ajánlatok megfeleltetését. Emellett ösztönözni fogja az együttműködést az Erasmus+ és egyéb mechanizmusok által a tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez biztosított mobilitással kapcsolatban.

•A minőséggel és hatékonysággal kapcsolatos eddigi tevékenység

A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége égisze alatt jelentős erőfeszítéseket tettek a tanulószerződéses gyakorlati képzések színvonalbeli és eredményességi problémáinak azonosítására. 2013. október 15-én a tagállamok elfogadtak egy tanácsi nyilatkozatot a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéről. Ebben meghatározásra kerültek a tanulószerződéses gyakorlati képzés eredményességére és vonzerejére vonatkozó közös vezérelvek, amelyeket adott esetben és a nemzeti körülményeknek megfelelően ösztönözni kell és be kell tartani.

A Stratégiai keretrendszer – oktatás és képzés (ET2020) keretén belül a szakoktatással és szakképzéssel (2014–2015) foglalkozó, és a tagállamok, a szociális partnerek, illetve a szakoktatást és szakképzést nyújtó intézmények képviselőiből álló munkacsoport kidolgozta a megfelelő teljesítményű tanulószerződéses gyakorlati képzések és a munkaalapú tanulás 20 vezérelvét, amelyek négy területre összpontosítanak: 1) a nemzeti kormányok és szociális partnerek bevonása; 2) támogatás a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket felajánló vállalkozások, különösen a kkv-k részére; 3) a tanulószerződéses gyakorlati képzések vonzerejének növelése és továbbfejlesztett pályaorientáció; 4) minőségbiztosítás a munkaalapú tanulásban.

A Bizottság pénzügyi támogatásával az ágazatközi európai szociális partnerek foglalkoztak a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének (ETUC – Európai Szakszervezeti Szövetség) és költséghatékonyságának (az ágazatközi uniós munkáltatói szervezetek nevében eljáró BusinessEurope vezetésével) kérdésével. 2016 júniusában a tanulószerződéses gyakorlati képzés közös jövőképére vonatkozó közös nyilatkozatot tettek.

Az ETUC és a BusinessEurope által életre hívott háromoldalú Szakképzési Tanácsadó Bizottság – amely az összes tagállam kormányzatának és szociális partnereinek képviselőiből áll – 2016 decemberében elfogadta A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés és munkaalapú tanulás közös jövőképéről szóló véleményt, amely a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek létrehozásakor figyelembe veendő 16 elemet sorol fel.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Amennyiben a tanulószerződéses gyakorlati képzések munkaszerződésen alapulnak, a tanulószerződéses tanulók alapértelmezés szerint egyaránt minősülnek szakoktatási és szakképzési tanulóknak és munkavállalóknak. Következésképpen a kezdeményezés jogi alapját az EUMSZ 153., 166. és 292. cikke képezi.

Az EUMSZ 166. cikke értelmében az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

Az EUMSZ 153. cikke értelmében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit többek között a munkafeltételek, a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme (a munkaszerződéssel rendelkező tanulószerződéses tanulók munkavállalóknak minősülnek), valamint a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén.

Az EUMSZ 292. cikke értelmében az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken a Tanács ajánlásokat fogadhat el a Bizottság javaslatai alapján.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A színvonalas oktatás és képzés fejlesztésére, illetve a szakképzési politikák végrehajtására irányuló tevékenységének keretében az Európai Unió ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, valamint szükség esetén támogatja és kiegészíti az általuk folytatott tevékenységet. Ebben a kontextusban a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés fogalmának Európai Unión belül elfogadott egységes értelmezésének kialakítása olyan feladat, amellyel kizárólag európai szinten lehet foglalkozni.

A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszere az EUMSZ 166. és 153. cikkével összhangban támogatni fogja és ki fogja egészíteni a tagállamok által ezen a területen végzett tevékenységeket. Ez a kezdeményezés a szubszidiaritás elvét alkalmazza, mivel teljes mértékben figyelembe veszi, hogy az oktatási és képzési rendszerek, csakúgy mint a munkaerőpiac működése és a munkafeltételek, nemzeti hatáskörbe tartoznak. A kezdeményezés teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek sokféleségét, miközben ezeknek a különböző rendszereknek a megerősítése érdekében egy sor közös kritériumra tesz javaslatot, amelyek a tanuló és a gyakorlati képzési lehetőségeket felajánló vállalkozások számára egyaránt előnyöket biztosítanak.

A kezdeményezés az Európai Unió egészében javítani fogja a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek átláthatóságát és egységes értelmezését, különösképpen pedig a gyakorlati képzések színvonalát és eredményességét. Emellett pozitív hatással lehet a tanulószerződéses gyakorlati képzést végzők határokon átnyúló mobilitására, mivel az uniós szintű koordinált megközelítés szinergiákat és együttműködést teremt, maximalizálva ezzel a pozitív eredmények továbbgyűrűzését.

Ezen túlmenően az uniós szintű iránymutatások elősegítik a közös nevező megtalálását abban a kérdésben, hogy hogyan növelhető a tanulószerződéses gyakorlati képzések színvonala. Továbbá segíthet a tagállamoknak az Európai Strukturális és Beruházási Alapok, különösképpen pedig az Európai Szociális Alap felhasználásában, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásakor pedig segítséget nyújthat a munkanélküliség, különösképp az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás problémájának megoldásában.

•Arányosság

Az ajánlásban javasolt intézkedések arányosak a kitűzött célokkal. A tanácsi ajánlásra tett javaslat támogatni fogja az egyes országok által a tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel kapcsolatban elindított reformfolyamatokat, valamint ki fogja egészíteni a tagállamok által ezen a területen tett erőfeszítéseket a gazdasági kormányzás európai szemeszterének keretében. A javasolt intézkedés tiszteletben tartja a tagállamok gyakorlatait és a rendszerek sokféleségét. Alkalmas a tagállamok eltérő gazdasági, pénzügyi és szociális helyzetét, valamint a különböző munkaerőpiaci feltételeket tükröző differenciált megközelítésre. Az európai szemeszterben rendelkezésre álló ellenőrzési mechanizmusok használata biztosítani fogja, hogy nem jelentkeznek adminisztrációs többletterhek.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt eszköz a tanácsi rendeletre tett javaslat, amely tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elveit. A meglévő európai joganyagra támaszkodik, és összhangban van az oktatás, képzés és foglalkoztatás területén az európai intézkedésekhez rendelkezésre álló eszköztípusokkal. Jogi eszközként jelzi a tagállamoknak az ajánlásban megállapított intézkedések iránti elkötelezettségét, továbbá erős politikai alapot szolgáltat az európai szintű együttműködéshez ezen a területen, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét az oktatás, a képzés és a szociális politikák területén.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

·Konzultáció az érdekelt felekkel

Az ajánlás tükrözi az érdekelt felekkel, így a szociális partnerekkel, vállalkozásokkal, a közvetítő szervekkel, mint az ipar-, kereskedelmi és kézműveskamarákkal, szakmai és ágazati szervezetekkel, oktatási és képzési intézményekkel, diák- és szülői szervezetekkel, valamint a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal folytatott megbeszélések és konzultációk eredményeit.

Az ágazatközi és ágazati európai szociális partnerek, valamint a kereskedelmi és iparkamarák szélesebb körű és nagyobb fokú bevonása érdekében 2017. március 30-án és június 7-én meghallgatásokra került sor. A megkérdezett érdekelt felek az alábbiakat hangsúlyozták ki a javaslattal kapcsolatban:

·a Szakképzési Tanácsadó Bizottság véleményére, különösképpen pedig a tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezésekről és a partnerségi megközelítésről szóló mellékletére kell alapulnia;

·világosan meg kell határozni a hatályát, miközben el kell ismernie a tagállamokban meglévő rendszerek sokféleségét, következésképpen pedig a tanulószerződéses gyakorlati képzés egységes meghatározásának, valamint az egyéb munkaalapú tanulási formáktól való megkülönböztetésének nehézségét;

·a tanulószerződéses gyakorlati képzések színvonalára és eredményességére vonatkozó szükségleteket egyaránt tükröznie kell, az európai szociális partnerek közös nyilatkozatával és a Szakképzési Tanácsadó Bizottság véleményével összhangban;

·a mobilitást a tanulószerződéses gyakorlati képzés színvonalasságának és eredményességének elemeként, de nem előfeltételeként kell tartalmaznia.

2017. április 20-án megbeszélések folytak a Szakképzési Tanácsadó Bizottság ülésén. A már említett pontokon kívül a Szakképzési Tanácsadó Bizottság az alábbiakat tanácsolta a Bizottságnak:

·világosan és pontosan határozza meg, hogy mire terjed ki a javaslat, azaz csak a szigorú értelemben vett tanulószerződéses gyakorlati képzéseket érinti vagy a munkaalapú tanulás egyéb formáit is lefedi;

·tegye világossá, hogy a javaslat miként kapcsolódik a többi releváns platformhoz és kezdeményezéshez, mint a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége, a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete és az EURES európai foglalkoztatási mobilitási portál.

Ami a minőségi kritériumokat és az irányítási kérdéseket illeti, a Szakképzési Tanácsadó Bizottság egyes kormányzati tagjai aggodalmukat fejezték ki a keretrendszer esetleges széles hatályával kapcsolatban.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy bár a javaslat a Szakképzési Tanácsadó Bizottság kormányzati képviselők és az európai szociális partnerek által már elfogadott véleményén fog alapulni, nem kötelezi a Tanácsban a tagállamokat. Kiemelte emellett arra irányuló törekvését, hogy egy egyértelmű, releváns, valamint a tagállamok és az érdekelt felek számára előnyökkel járó keretrendszert javasoljon.

Emellett konzultációk folytak a szakképzésért felelős főigazgatókkal, az európai szakoktatási és szakképzési intézmények szövetségeivel, valamint a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségében érintett érdekelt felekkel.

·Hatásvizsgálat

Tekintettel a javasolt intézkedések és a tagállami kezdeményezések egymást kiegészítő jellegére, a javasolt intézkedések önkéntes jellegére és a várható hatások kiterjedésére, a hatások előzetes pontos felmérése csak korlátozott mértékben lehetséges, ezért nem került sor hatásvizsgálatra. A javaslat a tanulmányokon keresztül gyűjtött adatok és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott konzultációk alapján, illetve az európai szociális partnerek és a Szakképzési Tanácsadó Bizottság elkötelezett munkájának nyomán került összeállításra.

·Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek sokfélesége és az ajánlás végrehajtásának rugalmassága megnehezíti a nemzeti költségvetési vonzatok felmérését. Bár felmerülhetnek kezdeti költségek, a tanulószerződéses gyakorlati képzések magasabb minőségének és nagyobb hatékonyságának hosszú távon költségvetési nyereségeket kell eredményeznie nemzeti és/vagy regionális szinten, a vállalatok vagy munkáltatók szintjén, illetve a szakoktatást és szakképzést nyújtó intézmények számára. Az állami költségvetésekre pozitív hatással kell lennie a magasabb foglalkoztathatóságnak és a munkanélküliséghez kapcsolódó alacsonyabb költségeknek, a vállalatok pedig fokozott termelékenységgel és versenyképességgel számolhatnak.

Az e javaslathoz csatolt szolgálati munkadokumentum három olyan területet azonosít, amelyeken a tanácsi rendelet költségeket vonhat maga után:

·Megfelelés

Az ajánlásban foglaltaknak való megfeleléssel kapcsolatban olyan költségek merülhetnek fel, mint a bérekhez vagy juttatásokhoz kapcsolódó kiadások, a pénzügyi támogatások vagy ösztönzők, valamint a pedagógiai támogatáshoz szükséges oktatók és mentorok biztosítása. Kialakítástól függően ezek a költségek megoszlanak az állami költségvetés és a képzést nyújtó munkáltatók között. A pénzeszközök biztosítása történhet például a nemzeti költségvetésből vagy egyedi illetékeken, adókon vagy önkéntes hozzájárulásokon keresztül.

·Igazgatás

A minőségbiztosítási intézkedések bevezetése és végrehajtása egyszeri (vagy kezdeti) vagy folyamatos (vagy ismétlődő) igazgatási költségekkel járhat. Bár a keretrendszer létrehozása európai szinten történik, nemzeti vagy regionális szinten is felmerülhetnek igazgatási költségek.

·Végrehajtás

A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó kritériumok végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatban valószínűsíthető bizonyos költségek felmerülése. A szerepek és felelősségek megszervezésétől függően ezek a költségek hárulhatnak az állami hatóságokra, a közvetítő szervekre vagy az oktatást és képzést nyújtó intézményekre.

A tanulószerződéses gyakorlati képzést jellemző minőség és hatékonyság javításának magasabb szintű készségeket, valamint fokozott foglalkoztathatóságot és termelékenységet kell eredményeznie. Az OECD megállapította, hogy a megfelelően kialakított tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek a munkáltatók és a tanulószerződéses tanulók számára egyaránt értékes beruházást jelenthetnek, megkönnyíthetik a fiatalok számára az oktatásból a munka világába való átmenetet, valamint jótékony hatással lehetnek a versenyképességre és a gazdasági növekedésre.

Az ajánlás nem igényel további uniós forrásokat vagy emberi erőforrásokat a Bizottság szempontjából.

5.    EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Nemzeti szinten a tanácsi ajánlásra tett javaslat felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő a szociális partnerek aktív szerepvállalását a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kialakításában, irányításában és végrehajtásában, a nemzeti ipari kapcsolatrendszerekkel, valamint az oktatási és képzési gyakorlatokkal összhangban. A tagállamoknak emellett bele kell foglalniuk a megfelelő intézkedéseket az európai szemeszter szerinti nemzeti reformprogramjukba, valamint figyelembe kell venniük ezt a keretrendszert az uniós finanszírozások és eszközök felhasználásakor.

A Bizottság felkérést kap, hogy az európai szemeszter keretében meglévő jelentéstételi szabályokra támaszkodva és a Szakképzési Tanácsadó Bizottság támogatásával kövesse nyomon a keretrendszer alkalmazását, és három éven belül tegyen jelentést a tanácsnak.

·Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ajánlások a tagállamok részére:

A nemzeti struktúrák és rendszerek sokféleségének figyelembevételével a keretrendszer biztosítani fogja a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzéshez szükséges kritériumokat, miközben lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamokban ezeknek a kritériumoknak a különböző elemei prioritást élvezzenek, a nemzeti gyakorlati képzési rendszerek sajátosságaitól és különböző igényeitől függően. A nemzeti rendszerek sokféleségének, valamint a nemzeti szinten alkalmazható különböző potenciális politikai megoldások következtében a rugalmasság megléte alapvető fontosságú.

Az ajánlás a kritériumok két csoportját különbözteti meg: az egyik a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereken belül biztosítani szükséges tanulási és munkavégzési feltételekre, a másik pedig a gyakorlati képzések rendszer szintű keretfeltételeire vonatkozik.

Tanulási és munkavégzési feltételekkel kapcsolatos kritériumok

A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében az ajánlás az alábbi hét kritériumra terjed ki a tanulási és munkavégzési feltételeket illetően:

(1) írásos szerződés; (2) tanulási eredmények; (3) pedagógiai támogatás; (4) munkahelyi jelenlét; (5) bér és/vagy juttatás; (6) szociális védelem; (7) munkavégzési, egészségügyi és biztonsági körülmények.

Keretfeltételekkel kapcsolatos kritériumok

Az ajánlás az alábbi hét kritériumra terjed ki azokat a keretfeltételeket illetően, amelyeknek teljesülniük kell a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés kialakításának és működésének elősegítése érdekében:

(8) szabályozási keret; (9) a szociális partnerek bevonása; (10) vállalatoknak nyújtott támogatás; (11) rugalmas képzési utak és mobilitás; (12) karrier-tanácsadás és a tudatosság fokozása; (13) átláthatóság; (14) minőségbiztosítás és pályakövetés.

Az egyes kritériumokkal kapcsolatos további részletekért lásd a csatolt szolgálati munkadokumentumot.

Uniós szintű nyomon követés

Az ajánlás rendelkezéseket tartalmaz a tudásmegosztást, a hálózatépítést és a kölcsönös tanulást elősegítő támogató szolgálatok felállítására vonatkozóan, amelyek segítséget nyújtanak a tagállamok és az érdekelt felek számára a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek keretrendszerrel összhangban való végrehajtásában. Ez az európai ifjúságba való befektetésről szóló bizottsági közlemény folytatása, amely bejelentette egy olyan, keresletvezérelt gyakorlati képzési támogató szolgálat felállítását az állami foglalkoztatási szolgálatok sikeres egymástól tanulási modelljére építve, amely támogatást nyújt az országoknak a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek bevezetésében vagy megreformálásában.

Emellett javasolja a tudatosság fokozását célzó további tevékenységet, valamint a keretrendszer végrehajtásának megfelelő uniós finanszírozásokon keresztül történő támogatását.

2017/0244 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153., 166. és 292. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A szakmaspecifikus készségek, munkaalapú tapasztalat és tanulás, valamint kulcskompetenciák kombinációját eredményező színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések megkönnyítik a fiatalok munkaerőpiacra való belépését, valamint a felnőttek szakmai előmenetelét és munkába állását.

(2)A megfelelően kialakított tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek a munkáltatók és a tanulók számára egyaránt előnyökkel járnak. A magas színvonalú standardok segítenek annak elkerülésében, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések alacsony képzettséget igénylő munkakörökre és rossz minőségű képzésre irányuljanak, amelyek a hírnevük csorbulását okoznák. A színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések emellett a hátrányos helyzetű tanulók és a migráns háttérrel rendelkező személyek munkaerőpiaci integrálásával hozzájárulnak a társadalmi befogadáshoz.

(3)A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések kialakítása az összes érdekelt fél, így a szociális partnerek, vállalkozások, a közvetítő szervek, mint az ipar-, kereskedelmi és kézműves kamarák, szakmai és ágazati szervezetek, szakoktatási és szakképzési intézmények, ifjúsági és szülői szervezetek, valamint a helyi, regionális és nemzeti hatóságok bevonásával zajló strukturált partnerségeken keresztül történik. Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködésben 2013 óta a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége révén ösztönzi a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának bővítését, illetve minőségének és megítélésének javítását, ami mostanáig több mint 700 000 tanulószerződéses gyakorlati képzésre, szakmai gyakorlatra és első munkahelyre vonatkozó ajánlatot eredményezett. Az Európai Ifjúsági Paktumhoz hasonló vállalkozási kezdeményezések még több ajánlatot eredményeztek, és uniós szinten elősegítették az üzleti szféra és az oktatás közötti partnerkapcsolatokat.

(4)Az európai ágazatközi szociális partnerek párhuzamos tevékenységükön és a tanulószerződéses gyakorlati képzés közös jövőképére vonatkozó 2016. júniusi közös nyilatkozatukon keresztül adatokat gyűjtöttek a tanulószerződéses gyakorlati képzések színvonalára és költséghatékonyságára vonatkozóan, amelyek alapul szolgáltak a Szakképzési Tanácsadó Bizottságnak a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés és munkaalapú tanulás közös jövőképéről szóló, 2016. december 2-án elfogadott véleményhez.

(5)A 2008-ban megalkotott, majd 2017-ben átdolgozott Európai Képesítési Keretrendszer 12 javít az állampolgárok, beleértve a tanulószerződéses tanulók által megszerzett képesítések átláthatóságán, összehasonlíthatóságán és hordozhatóságán.

(6)A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretéről szóló 2009. június 18-i tanácsi ajánlás 13 egy viszonyítási eszközt hozott létre, amely segíti a tagállamokat abban, hogy a szakoktatási és szakképzési rendszereik folyamatos javítását előmozdítsák és figyelemmel kísérjék.

(7)A színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló 2012-es európai chartájában az Európai Ifjúsági Fórum szorgalmazta, hogy az európai országok, az európai intézmények és a szociális partnerek hozzák létre vagy erősítsék meg a tanulószerződéses gyakorlati képzések jogi minőségi keretét.

(8)Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló 2013. április 22-i tanácsi ajánlás 14 annak biztosítását javasolja a tagállamoknak, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkanélkülivé válását vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlatban részesüljön.

(9)Az európai szociális partnerek, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének létrehozásáról szóló 2013. július 2-i közös nyilatkozatukban kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy támogatást nyújtanak a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának bővítéséhez, illetve minőségének és vonzerejének javításához.

(10)A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéről szóló 2013. október 15-i tanácsi nyilatkozat kifejtette, hogy közös vezérelvek útján szükség van a tanulószerződéses gyakorlati képzés eredményességének és vonzerejének javítására.

(11)A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló 2014. március 10-i tanácsi ajánlás 15 alapelveket fogalmazott meg a formális oktatáson és képzésen kívüli szakmai gyakorlat minőségének javítására vonatkozóan.

(12)A szakoktatásért és szakképzésért felelős miniszterek által elfogadott 2015. június 22-i Rigai Következtetések a 2015–2020 közötti időszakra öt európai prioritást határoztak meg, amelyek közül az egyik a munkaalapú tanulás minden formája, különös tekintettel a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre, egy másik pedig a minőségbiztosítási mechanizmusok létrehozása.

(13)Az Oktatás és képzés 2020 szakoktatással és szakképzéssel foglalkozó munkacsoportja 2014–2015 közötti megbízatásának keretében 20 vezérelvet dolgozott ki a magas minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a munkaalapú tanulásra vonatkozóan.

(14)Az Európai Parlament 2016. március 4-i, az Erasmus+ programról és a szakképzési mobilitás támogatásának más eszközeiről – az egész életen át tartó tanulás perspektívájáról szóló jelentésében olyan intézkedések meghozatalát sürgette, amelyek biztosítják a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó minőségi előírások meglétét.

(15)Az Európai Parlament és Tanács 2016/589/EU rendelete 16 kimondja, hogy a munkaszerződésen alapuló tanulószerződéses gyakorlati képzéseket 2018 májusától közzé lehet tenni az EURES európai foglalkoztatási mobilitási portálon.

(16)Az új európai készségfejlesztési programról szóló 2016. június 10-i közleményében a Bizottság támogatásáról biztosította a szociális partnereket a közös projektjeik eredményeinek továbbvitelében, például a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségi keretének létrehozásával.

(17)Az európai ifjúságba való befektetésről szóló 2016. december 7-i bizottsági közlemény 17 a fiatalok lehető legjobb pályakezdésének támogatására irányuló erőfeszítések megújítását szorgalmazta, hogy a fiatalok minél jobb életkezdése érdekében befektessünk a tudásukba, készségeikbe, tapasztalatszerzésükbe, segítséget nyújtsunk első munkahelyük megtalálásához vagy az ehhez szükséges képzettség megszerzéséhez. A cél az volt, hogy többek között a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kulcsfontosságú elveit meghatározó minőségi keretrendszeren keresztül segítséget nyújtson a fiataloknak abban, hogy megragadják a lehetőségeket, eredményesen beilleszkedjenek a társadalomba, aktív polgárokká váljanak, és sikeres szakmai pályát fussanak be.

(18)A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat egy olyan Unió melletti kötelezettségvállalást tartalmaz, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát.

(19)A 2017. április 26-i, szociális jogok európai pillére több kulcsfontosságú elvet határoz meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek támogatására – köztük a minőségi és befogadó oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés jogát –, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő és a társadalomban való szerepvállaláshoz szükséges készségek biztosítása érdekében. Kinyilvánítja a Bizottság azon szándékát, hogy a megfelelő készségek elsajátítását és a szükséges képesítések megszerzését lehetővé tevő magas minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzési programokhoz szükséges kulcsfontosságú elemeket meghatározó tanácsi ajánlásra tegyen javaslatot.

(20)A pályakövetésre vonatkozó tanácsi ajánlásra tett és 2017. május 30-án elfogadott bizottsági javaslat célja, hogy megkönnyítse azoknak a mennyiségi és minőségi adatoknak az elérhetőségét, amelyek képet adnak arról, hogy a képzésben részt vevő személyek, beleértve a tanulószerződéses tanulókat is, milyen tevékenységet folytatnak az oktatás és képzés befejezése után.

(21)Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (2014–2020), konkrétan az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), valamint az Erasmus+ program, a vállalkozások és kkv-k versenyképességét segítő uniós program (COSME), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) támogatást nyújtanak a tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez.

(22)Az Európai Parlament és az érdekelt felek a közelmúltban felhívást intéztek a Bizottsághoz, hogy segítse elő a tanulószerződéses tanulók Európai Unión belüli hosszú távú mobilitását, lehetőséget teremtve a fiatalok számára a munkavégzéshez szükséges készségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére. Válaszul a Bizottság az Erasmus+ programot kibővítette az Erasmus Pro elnevezésű új tevékenységgel, amely kifejezetten a hosszabb távú külföldi szakmai gyakorlatokhoz nyújt támogatást.

(23)Az ifjúsági garanciaprogramról készített 2015-ös és 2017-es jelentéseiben az Európai Számvevőszék azt javasolta a Bizottságnak, hogy minőségi kritériumokat határozzon meg az e kezdeményezés keretében támogatott tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és egyéb ajánlatokra vonatkozóan.

(24)A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés tagállamok általi egységes értelmezése elősegíti a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek megreformálására és modernizálására tett erőfeszítéseiket, hogy e rendszerek kiváló tanulási és karrierutakat biztosítsanak. Az egységes értelmezés hozzájárul a kölcsönös bizalom fokozásához, megkönnyítve ezzel a tanulószerződéses tanulók határokon átnyúló mobilitását.

(25)A jelen ajánlás általános célkitűzése a tanulószerződéses tanulók foglalkoztathatóságának növelése és személyes fejlődésük elősegítése, valamint a magasan képzett és szakképesítéssel rendelkező, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő munkaerő kialakítása.

(26)A konkrét célkitűzés a tanulószerződéses gyakorlati képzés összefüggő keretrendszerének felállítása, a minőség és az eredményesség egységes értelmezése alapján, a tagállamokban meglévő szakoktatási és szakképzési rendszerek sokszínűségének figyelembevételével.

(27)Ezen ajánlás alkalmazásában a tanulószerződéses gyakorlati képzések olyan formális szakoktatási és szakképzési rendszerek, amelyek a vállalatoknál és egyéb munkahelyeken folytatott alapvető munkaalapú tanulást ötvözik az oktatási vagy képzési intézményekben folytatott tanulással oly módon, hogy azok országosan elismert szakképesítés megszerzésével járjanak. Ezek jellemzője a tanulószerződéses tanuló, a munkáltató és/vagy a szakoktatási és szakképzési intézmény között fennálló szerződéses kapcsolat, amelynek alapján a tanulószerződéses tanuló a munkájáért bérben és/vagy juttatásban részesül.

(28)Ez az ajánlás nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket illetően az itt javasoltaknál előremutatóbb előírásokat tartsanak fenn vagy határozzanak meg.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST,

A tanulószerződéses gyakorlati képzés színvonalára és eredményességére vonatkozó alább meghatározott kritériumokra támaszkodva a tagállamoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben biztosítaniuk kell, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek, valamint a tanulók és a munkáltatók számára egyaránt előnyökkel járnak.

Tanulási és munkavégzési feltételekkel kapcsolatos kritériumok

Írásos szerződés

1.A tanulószerződéses gyakorlati képzés megkezdése előtt a munkáltatónak, a tanulószerződéses tanulónak és a szakképzést nyújtó intézménynek írásbeli szerződést kell kötnie, amely meghatározza az egyes felek képzéssel és munkavégzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

Tanulási eredmények

2.A munkáltatóknak és a szakképzést nyújtó intézményeknek oly módon kell meghatározniuk a tanulási eredmények átfogó körét, hogy biztosítsák az egyensúlyt a munkavégzéshez szükséges specifikus készségek és a kulcskompetenciák között, támogatva ezzel a tanulószerződéses tanulók személyes fejlődését és az egész életen át tartó karrierlehetőségeiket, a változó karriermintákhoz való alkalmazkodás érdekében.

Pedagógiai támogatás

3.Vállalaton belüli oktatókat kell kijelölni, és azzal a feladattal kell felruházni őket, hogy szoros együttműködést folytassanak a szakoktatást és szakképzést nyújtó intézményekkel és tanárokkal, hogy iránymutatást nyújtsanak a tanulószerződéses tanulóknak, és biztosítsák a kölcsönös és rendszeres visszacsatolást. Támogatást kell nyújtani a tanárok, oktatók és mentorok számára készségeik és kompetenciáik naprakésszé tételében, hogy a tanulószerződéses tanulók képzésére a legújabb oktatási és képzési módszerek szerint és a munkaerőpiaci igényekkel összhangban kerüljön sor.

Munkahelyi jelenlét

4.A tanulási tapasztalatot jelentős részben, azaz a tanulószerződéses gyakorlati képzés időtartamának legalább felében munkahelyen kell megszerezni. Ennek keretében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen kihelyezések egy részére külföldön kerüljön sor.

Bér és/vagy juttatás

5.A tanulószerződéses tanulókat bérezésben és/vagy juttatásokban kell részesíteni, a nemzeti vagy ágazati követelményekkel vagy kollektív szerződésekkel összhangban, amennyiben vannak ilyenek, és a munkáltatók, tanulószerződéses tanulók és állami hatóságok között létrejött költségmegosztási megállapodások figyelembevételével.

Szociális védelem

6.A tanulószerződéses tanulóknak szociális védelemben kell részesülniük, beleértve a nemzeti jogszabályok által előírt szükséges biztosításokat is.

Munkavégzési, egészségügyi és biztonsági körülmények

7.A fogadó munkahelynek eleget kell tennie a munkakörülményekre vonatkozó szabályoknak és szabályozásoknak, különös tekintettel az egészségvédelmi és biztonsági jogszabályokra.

Keretfeltételekkel kapcsolatos kritériumok

Szabályozási keretrendszer

8.Gondoskodni kell az igazságos és méltányos partnerségi megközelítésen, többek között az érintett felek közötti strukturált és átlátható párbeszéden alapuló egyértelmű és következetes szabályozási keretrendszer meglétéről. Ez tartalmazhatja a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket felkínáló vállalatokra és munkahelyekre vonatkozó akkreditációs eljárásokat.

A szociális partnerek bevonása

9.A szociális partnereket, beleértve az ágazati szintűeket is, be kell vonni a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kialakításába, irányításába és végrehajtásába, a nemzeti ipari kapcsolatrendszerekkel, valamint az oktatási és képzési gyakorlatokkal összhangban.

Vállalatoknak nyújtott támogatás

10.A munkáltatók, tanulószerződéses tanulók és állami hatóságok között létrejött költségmegosztási megállapodásokkal összhangban olyan pénzügyi és/vagy nem pénzügyi támogatást kell nyújtani, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a mikrovállalkozásoknak, amely költséghatékony tanulószerződéses gyakorlati képzést tesz lehetővé a vállalatok számára.

Rugalmas képzési utak és mobilitás

11.A tanulószerződéses gyakorlati képzés felvételi követelményeinek figyelembe kell vennie a releváns informális és nem formális tanulást. A tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek országosan elismert és az Európai Képesítési Keretrendszerrel 18 összhangban meghatározott képesítés megszerzését kell eredményeznie, és lehetővé kell tennie az egyéb tanulási lehetőségekhez való hozzáférést, beleértve a magasabb szintű oktatási és képzési szinteket és a karrierutakat. A tanulószerződéses tanulók transznacionális mobilitásának a tanulószerződéses gyakorlati képzés útján megszerzett képesítések részét kell képeznie.

Karrier-tanácsadás és a tudatosság fokozása

12.Az eredményesség biztosítása és a lemorzsolódások csökkentése érdekében a tanulószerződéses gyakorlati képzés ideje alatt biztosítani kell a karrier-tanácsadást, a mentorálást és a tanulók támogatását. A tanulószerződéses gyakorlati képzéseket tudatosítási tevékenységekkel kell népszerűsíteni.

Átláthatóság

13.Az állami és magántulajdonú foglalkoztatási szolgáltatások támogatásával és adott esetben az uniós eszközök, például az EURES portál használatával biztosítani kell a tanulószerződéses gyakorlati képzések tagállamokon belüli és tagállamok közötti átláthatóságát, illetve az azokhoz való hozzáférést.

Minőségbiztosítás és pályakövetés

14.Gondoskodni kell a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretével összhangban lévő minőségbiztosítási megközelítés meglétéről 19 , amely magában foglalja a tanulási eredmények érvényes és megbízható felmérését. Biztosítani kell a tanulószerződéses tanulók foglalkoztatásának és szakmai előmenetelének nyomon követését.

Nemzeti szintű végrehajtás

Ezen ajánlás végrehajtása érdekében a tagállamoknak az alábbiak szerint kell eljárniuk:

15.Elő kell segíteniük a szociális partnereknek a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kialakításában, irányításában és végrehajtásában való aktív szerepvállalását, a nemzeti ipari kapcsolatrendszerekkel, valamint az oktatási és képzési gyakorlatokkal összhangban.

16.Bele kell foglalniuk a megfelelő végrehajtási intézkedéseket az európai szemeszter szerinti nemzeti reformprogramjukba.

17.Figyelembe kell venniük ezt a keretrendszert a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket támogató uniós alapok és eszközök felhasználásakor.

A Bizottságnak biztosítania kell a szükséges támogatást, többek között az alábbi tevékenységeken keresztül:

Kisegítő szolgálatok

18.A tudásmegosztást, a hálózatépítést és a kölcsönös tanulást elősegítő támogató szolgálatok felállítása, amelyek segítséget nyújtanak a tagállamok és az érdekelt felek számára a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereknek az e keretrendszerrel összhangban való végrehajtásában.

Tudatosítás

19.A tanulószerződéses gyakorlati képzések kiválóságának és vonzerejének növelése olyan figyelemfelkeltő kampányokkal, mint a szakképzés európai hete.

Finanszírozás

20.Az ajánlás végrehajtásának támogatása a megfelelő uniós finanszírozással, a vonatkozó jogalappal összhangban.

Nyomon követés

21.Az ajánlás végrehajtásának nyomon követése a háromoldalú Szakképzési Tanácsadó Bizottság támogatásával, az európai szemeszter keretében meglévő jelentéstételi szabályokra alapozva.

22.Az elfogadástól számított három éven belül jelentés készítése a Tanács számára a keretrendszer végrehajtásáról.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) OECD (2017), A tanulószerződéses gyakorlati képzés költségei és előnyei közötti megfelelő egyensúly megtalálása

(2) http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/03/25-rome-declaration/  

(3) COM(2017) 250 final és C(2017) 2600 final

(4) COM(2016) 381 végleges.

(5) COM(2016) 940 végleges.

(6) Az összes uniós tagállam az Egyesült Királyság kivételével. Emellett az 5 tagjelölt ország és a 3 EFTA ország (Izland, Norvégia, Svájc) tett nemzeti kötelezettségvállalásokat.

(7) JO, 2013/C 120/01

(8) Az Európai Számvevőszék 3/2015 számú különjelentése: Uniós ifjúsági garancia: az első lépések megtörténtek, de kockázatok várhatók a végrehajtás során

(9) Európai Parlament, jelentés az Erasmus+ programról és a szakképzési mobilitás támogatásának más eszközeiről – az egész életen át tartó tanulás perspektívájából, (2015/2257(INI))

(10) Európai Parlament, Készségfejlesztés és foglalkoztatás: tanulószerződéses gyakorlati képzés, szakmai gyakorlat és önkéntesség, A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság számára készített tanulmány, 2017

(11) (EU) 2016/589 rendelet

(12) HL C 189/15

(13) HL C 155., 2009.7.8., 1. o.

(14) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

(15) HL C 88., 2014.3.27., 1. o.

(16) HL L 107., 2016.4.22., 1. o.

(17) COM(2016) 940 final.

(18) HL C 189/15

(19) HL C 155., 2009.7.8., 1. o.