EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.7.10.

COM(2017) 379 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a 2015. évi mentesítés nyomon követéséről (összefoglaló)

Jelentés a 2015. pénzügyi évre vonatkozóan az Európai Parlament által a mentesítési állásfoglalásaiban és a Tanács által a mentesítési ajánlásában tett felkérések nyomon követéséről 1   

0.Bevezetés

Az Európai Parlament 2017. április 27-én a Tanács javaslatára mentesítést adott a Bizottságnak a 2015. pénzügyi évre vonatkozóan. A mentesítés olyan folyamat, melynek során az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja az uniós költségvetés végrehajtását, és elszámoltathatóvá teszi a Bizottságot a pénzgazdálkodását illetően. Az Európai Számvevőszék éves jelentése és különjelentései a Bizottság saját, uniós beszámolókról és az uniós költségvetés gazdálkodásáról és teljesítményéről szóló jelentéseivel együtt jelentik e jelentés alapját.

A 2015. pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárást végig termékeny intézményközi eszmecserék jellemezték arról, hogy hogyan lehetne javítani az uniós pénzforrások kezelését az uniós polgárok érdekében. Az Európai Parlamentben 2017 áprilisában rendezett záróvitán az Európai Parlamentet és a Tanácsot képviselő kulcsfontosságú szereplők az eredményekre való nagyobb odafigyelést támogatták, és megerősítették, hogy az eredmények elérése az uniós költségvetés segítségével legalább annyira fontos, mint a formális szabályok betartatása. Ez teljes mértékben összhangban van a Bizottság „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezésével, amely a teljesítményre és eredményekre való szisztematikus összpontosítás megerősítését célozza meg, miközben megkönnyíti a polgárok és az érdekelt felek számára az uniós költségvetés célkitűzéseinek és hatásainak értelmezését. Az Európai Számvevőszék szintén vállalta, hogy folyamatosan fejleszti az éves jelentését, és jobban összpontosít a teljesítménytényezőkre.

A mentesítés egy állandó folyamat, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a múltból tanulva javítsunk a jövőbeli uniós kiadásokon. A plenáris vitán Zeller úr, a Bizottság mentesítésének előadója kifejezte azon kívánságát, hogy a mentesítési állásfoglalást megfelelő módon kövessék nyomon. Ahhoz, hogy a Bizottság gyorsabb visszajelzést adjon az Európai Parlament és a Tanács kiemelt prioritásairól, idén úgy döntött, hogy már júliusban elkezdi készíteni ezt a nyomonkövetési jelentést.

A jelentés az Európai Parlament és a Tanács mentesítésben megfogalmazott fontos kéréseivel foglalkozik, továbbá az uniós költségvetéssel kapcsolatos 2016. évi integrált pénzügyi jelentéscsomag részét is képezi. A jelentés különösen az alábbiakra összpontosít: 1) az uniós pénzügyek jövője, 2) költségvetési és pénzgazdálkodás, 3) az uniós költségvetés révén elért eredmények, és 4) az afrikai békefenntartási mechanizmus irányítása.

Az Európai Parlament és a Tanács által a mentesítésben megfogalmazott konkrét kérésekre – köztük az Európai Számvevőszék szintén a 2015. évi mentesítési eljárás alá tartozó különjelentéseihez kapcsolódó kérésekre – a részletes válaszokat egy későbbi szakaszban fogják közzétenni.

1.Az uniós pénzügyek jövőjéhez kapcsolódó fontos kérések

Az előadó, Zeller úr megjegyezte, hogy 2015-ben az uniós költségvetésnek hosszabb távú politikai célkitűzések megvalósítását kellett támogatnia, mint például a Bizottság politikai prioritásait és az Európa 2020 stratégiát, ugyanakkor ezzel egyidejűleg számos szakpolitikai területen kellett válsághelyzetekre reagálnia, ideértve a migrációt. Ezzel összefüggésben számos kérdést vetett fel azzal kapcsolatban, hogyan érjünk el jobb egyensúlyt a politikai prioritások és költségvetési források között a jövőben, illetve hogyan biztosítsuk a parlamentáris ellenőrzést, ha minden forrás az uniós stratégiákhoz kapcsolódik.

Zeller úr aggályait fejezte ki a „nem közvetlenül az uniós költségvetésből finanszírozott vagy az Unió mérlegében nem szereplő” pénzügyi mechanizmusok használatával, valamint a pénzügyi mechanizmusok egyre növekvő alkalmazásával összefüggő lehetséges kockázatokkal kapcsolatban is.

A mentesítési eljárásban alaposan megvitatták ezeket a kérdéseket, amelyeket a következő többéves pénzügyi keret (TPK) előkészítésének átfogó átgondolkodási folyamatába is beépítenek majd. A Bizottság által 2017 márciusában közzétett fehér könyv Európa jövőjéről általános vitafolyamatot indított el Európának a 2025-ig tartó időszakban megteendő útjáról, köztük Európa pénzügyi kilátásairól, amelyeket az uniós pénzügyek jövőjéről szóló, 2017. június 28-i vitaanyag határoz meg részletesen.

A politikai folyamatot a kiadási programok hatékonyságának, eredményességének és uniós hozzáadott értékének felülvizsgálata egészíti ki. Ez előmozdítja a pénzügyi eszközök új generációját és az uniós költségvetés korszerűsítését.

Ezenkívül a Bizottság az „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű stratégiájának részeként folyamatosan javítja a teljesítményről szóló jelentések készítését. A 2018. évi költségvetési tervezet olyan programindokolásokat tartalmaz, amelyek ismertetik, hogy eddig mit értek el a programok, és mit várnak el tőlük a jövőbeli eredmények, előrehaladás és kihívások tekintetében. Ez a teljesítményalapú költségvetés-tervezésre irányuló megközelítést ösztönzi.

Az 1.1. és az 1.2. szakasz részletesebben foglalkozik az Európai Parlament által felvetett két fő problémával.

1.1. Új egyensúlyt kell kialakítani a politikai menetrend meghatározása, a szakpolitikák végrehajtása és a pénzügyi keretek között (9–17. bekezdés):

Az Európai Parlament támogatja az Európai Számvevőszék félidős felülvizsgálatról szóló, 2016. október 28-i tájékoztató dokumentumában tett javaslatot, mely szerint” eljött az idő, hogy a Bizottság egyéb lehetőségeket is vizsgáljon, úgymint:

– gördülő költségvetés-tervezési program ötéves tervezési horizonttal, célkitűzések és szakpolitikák szerinti felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés(ek) és gördülő értékelési program;

– a programok és rendszerek időtartamának inkább a szakpolitikai szükségleteken, mint a pénzügyi tervezési időszak hosszán alapuló meghatározása; – annak előírása a tagállamok és a Bizottság számára, hogy a kiadások összegének meghatározása előtt mutassák be jól megalapozott a) uniós finanszírozási igényeiket és b) elérendő eredményeiket.”

A Bizottság az Európai Parlament és a Bizottság képviselői hivatali idejének hossza, valamint a programozási ciklusok stabilitásának és a beruházások kiszámíthatóságának igénye közötti helyes egyensúly meghatározására tekintettel fogja megvizsgálni az ideális időtartamot a következő többéves pénzügyi keret számára.

A többéves pénzügyi keretet a saját forrásokról szóló jogszabálycsomag részeként vitatják meg és fogadják el. Mivel ez határozza meg az Unió főbb tevékenységi ágazataival összefüggő kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok éves felső határát, olyan kiadási programokról szóló jogszabályokra tesznek javaslatot, amelyek tükrözik a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben hozott politikai és költségvetési döntéseket, és megfelelnek azoknak. Ezért a jogszabályok általánosságban a kapcsolódó többéves pénzügyi kerettel összehangolt, felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

Az Európai Parlament azt is kérte, hogy vegyék fel az Európai Számvevőszék félidős felülvizsgálatról szóló tájékoztató dokumentumában megfogalmazott javaslatait és a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásait az eredményközpontú uniós költségvetésről szóló következő szakértői ülés napirendjére. A Bizottság javasolni fogja a csoportnak, hogy vitassák meg az Európai Parlament által felvetett kérdéseket. A költségvetés teljesítményéhez közvetlenül kapcsolódó elemeket illetően az olyan kérdésekre vonatkozó általános megfontolások, mint a teljesítményről szóló jelentéstétel, illetve a teljesítményre vonatkozó adatok felhasználása a költségvetési ciklusra vonatkozó döntéshozatali folyamatban, már eddig is a szakértői ülések napirendjén voltak, és továbbra is ott maradnak. A Bizottság elemezni fogja, hogyan építse be a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásait a szakértői csoport munkájába. A szakértői üléseken megosztott tapasztalatokat figyelembe fogják venni az eredményközpontú uniós költségvetésről szóló, 2017. évi éves uniós konferencia előkészítése során.

Az Európai Parlament továbbá felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Párizsi Megállapodást, és 20%-ról 30%-ra növelje az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt uniós kiadásokkal kapcsolatos célt. A Bizottság a Számvevőszék 31/2016. számú különjelentésére 2 – amely a Bizottság afelé történő előrelépését értékeli, hogy a költségvetés 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák, és ezzel az uniós költségvetés úttörővé váljon az általános érvényesítés előmozdításában – adott válaszában ismertette a jelenlegi többéves pénzügyi keret főbb változtatásai megvalósíthatóságáról szóló álláspontját.

A Bizottság tovább dolgozik azon, hogy a jelenlegi jogalkotási keretben összehangolja a költségvetési kiadásokat az uniós szakpolitikai célokkal. A jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával a Bizottság máris lépéseket tett arra, hogy megerősítse a költségvetést abban, hogy képes legyen kezelni az Unió prioritásait. A jövőbeli uniós költségvetésekre (és többéves pénzügyi keretekre) irányuló bizottsági javaslatok megfelelő módon veszik figyelembe az Unió szakpolitikai prioritásait és nemzetközi kötelezettségvállalásait. A többéves pénzügyi keret célja a 2020 utáni időszakra az, hogy olyan összehangolt, hatékony és eredményes uniós programcsomagok jöjjenek létre, amelyek biztosítják a politikai prioritások megvalósítását.

1.2.Az „árnyékköltségvetéseket” vissza kell hozni az uniós költségvetésbe (24–27. bekezdés)

Felkérték a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek révén az uniós költségvetés végrehajtására irányuló uniós finanszírozási mechanizmusok jobban tudják biztosítani a kellő átláthatóságot és az elszámoltathatóságot; hogy készítsen vizsgálatot az Európai Stratégiai Beruházási Alap más programokra és pénzügyi eszközökre gyakorolt hatásairól; hogy biztosítsa, hogy a pénzügyi eszközök összhangban legyenek az uniós stratégiával; és hogy készítsen közleményt az ún. árnyékköltségvetésekről.

A Bizottság megjegyzi, hogy ezek közül néhány mechanizmust az euróövezeti válságra válaszul hoztak létre, és ezek kormányközi jellegű eszközök. Emiatt az uniós költségvetés keretén kívül esnek. Más eszközök – mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Alap – kiegészítik az uniós költségvetés hagyományosabb végrehajtási mechanizmusait, és javítják annak elérését és ösztönző hatását.

Ebből következően a jelenlegi uniós pénzügyi struktúra lehetővé tette a források új igényekhez történő átcsoportosítását, illetve azt, hogy kevesebb pénzből többet érjenek el. Az eszközök uniós költségvetésre gyakorolt hatásait az Unió Európai Számvevőszék által auditált éves pénzügyi kimutatása ismerteti. Emellett különjelentéseket is rendelkezésre bocsátanak a pénzügyi eszközökről, a vagyonkezelői alapokról és a törökországi menekülteket támogató eszközről, így biztosítva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

Az Európai Parlament által kérelmezett, erre a témára vonatkozó közleményt illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a fehér könyv Európa jövőjéről 2025-ben általános vitát és gondolkodási folyamatot indított a következő többéves pénzügyi keret előkészítése előtt. Ezzel összefüggésben a Bizottság éppen most fogadott el egy vitaanyagot az uniós pénzügyek jövőjéről. Az uniós pénzügyi struktúra témája a következő többéves pénzügyi keret előkészítése átfogó átgondolkodási folyamatának részét fogja képezni.

A pénzügyi eszközök uniós stratégiával való összeegyeztethetőségét illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök az uniós szakpolitikák szolgálatában állnak. Nem az elfogadott szakpolitikák veszélyeztetői, és nem szabad bennük fenyegetést látni egyik szakpolitika irányában sem. Használatuk az elkövetkező években az uniós költségvetéssel és a szakpolitikákkal kapcsolatos tervektől, valamint attól függ majd, hogy megfelelő eszközt jelentenek-e e politikák szolgálatában.

A Bizottság a költségvetési/salátarendelet 3 felülvizsgálatára irányuló javaslatával már most is törekszik arra, hogy a költségvetési rendelet egységes szabályozási keretébe – különösen a X. címbe – vonja a finanszírozási mechanizmusokat, azaz a vagyonkezelői alapokat, a stratégiai beruházási alapokat, a garanciaalapokat, a mechanizmusokat, a pénzügyi eszközöket és a makroszintű pénzügyi támogatási eszközöket. Ezenkívül a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíti a strukturális és beruházási alapokra és az általa kezelt alapokra vonatkozó szabályokat. A javaslatot jelenleg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja. A Bizottság ezért üdvözöl bármilyen javaslatot a Parlament részéről, amely e problémák kezelésének továbbfejlesztését célozza meg.

A Bizottság az arra irányuló kérést illetően, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásának fényében értékelje újra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközére vonatkozó előzetes értékelést, és nyújtson be értékelést az ESBA által gyakorolt hatásokról, úgy véli, hogy egy pénzügyi eszköz elindítását követően történő piaci fejleményeket az adott eszköz félidős felülvizsgálati folyamata keretében kell értékelni.

Ezt szem előtt tartva a Bizottság vállalja, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz félidős felülvizsgálatának keretében értékeli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközének más uniós kezdeményezésekkel – köztük az Európai Stratégiai Beruházási Alappal – való koherenciáját, mely felülvizsgálat jelenleg is tart, és várhatóan 2017 végén, a külső tanácsadók értékelési jelentésének véglegesítését követően zárul le. Ezenfelül nyilvánosan elérhető lesz egy kiegészítés az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó előzetes értékeléshez, amely az Európai Stratégiai Beruházási Alap elindítását követő beruházási igényeket és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz ágazataiban egy tőkeinstrumentum bevezetésének lehetőségét járja körbe.

Ezenkívül a Bizottság szükség esetén értékelést tehet közzé az Európai Stratégiai Beruházási Alap értékelésének keretében az Európai Stratégiai Beruházási Alap más pénzügyi eszközökre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról.

2.Költségvetési és pénzgazdálkodás (40–42. bekezdés)

Az Európai Parlament és a Tanács három fő kéréssel állt elő az alábbiakkal kapcsolatban: a fennmaradó kötelezettségvállalások nyomon követése; évente aktualizált, hosszú távú pénzforgalmi-előrejelzések készítése; és az egyes tagállamokban fennálló kapacitáskorlátok figyelembe vételének szükségessége, továbbá technikai segítség nyújtása számukra a felhasználási arányok növelése érdekében, különösen az európai strukturális és beruházási alapok területén.

A fennmaradó kötelezettségvállalásokat illetően a Bizottság a kötelezettségvállalások mérséklése és a kohéziós kiadások területén a nettó korrekciók szélesebb körben történő használata érdekében a szabályozási keret tiszteletben tartása mellett további intézkedéseket fog hozni a tagállamok tekintetében.

A tagállamok támogatását illetően a Bizottság létrehozta a végrehajtás javításával foglalkozó munkacsoportot annak érdekében, hogy a többéves pénzügyi keret és a vonatkozó jogszabályok által meghatározott keretbe tartozó kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítása mellett javítsa az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtását bizonyos tagállamokban. A Bizottság a munkacsoport tevékenységéből eredő valamennyi előny kihasználásának biztosítására törekszik, és arra összpontosítja figyelmét, hogy a tagállamok irányában proaktív és célzott megközelítést alkalmazzon a kohéziós politikai támogatások 2014 és 2020 közötti végrehajtásának támogatása érdekében.

Az aktualizált hosszú távú pénzforgalmi-előrejelzést illetően a Bizottság a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló közleményében kifizetési előrejelzést terjesztett elő, amelyben értékelte a kifizetési keret jelenlegi felső összeghatárának fenntarthatóságát, valamint ismertette a visszavont kötelezettségvállalásokra és a fennálló kötelezettségvállalások (reste à liquider – RAL) jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig tartó időszakban várható alakulására vonatkozó becslést.

A Bizottság továbbra is nyomon követi a végrehajtást, és ennek megfelelően frissíti előrejelzését.

Ezen túlmenően a Bizottság a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás 9. pontjának megfelelően 2017-ben frissíti a kifizetési előirányzatok 2020 utáni időszakra vonatkozó előrejelzését.

3.Az uniós költségvetés révén elért eredmények (83., 85., 97., 99., 101. bekezdés)

Az Európai Parlament számos kérést terjesztett elő az éves irányítási és teljesítményjelentéssel és a Horizont 2020 programmal kapcsolatban.

Az évek során a Bizottság a teljesítményről szóló jelentéstételi mechanizmusokat vezetett be, melyek szándéka az volt, hogy ismertessék a kiadási programok működését, és bemutassák, hogyan használják az uniós forrásokat a szakpolitikai célok elérésére.

A 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretbe tartozó kiadási programok valamennyi alap-jogiaktusa és végrehajtási jogi aktusa tartalmaz teljesítménykeretet – amely célkitűzéseket és az előrehaladás mérésével kapcsolatban mutatókat állapít meg –, illetve nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési eljárásokat. A teljesítménykeret végrehajtását évente egyszer aktualizálják a költségvetési tervezetet kísérő munkadokumentumban, azaz a programindokolásban. Az éves irányítási és teljesítményjelentés tartalmazza mind az uniós költségvetés teljesítményére, mind a költségvetés irányítására vonatkozó információkat, és átfogó képet nyújt arról, hogyan használják fel az uniós költségvetést az Unió politikai prioritásainak előmozdítására.

A Bizottság éves irányítási és teljesítményjelentése 2016 óta két korábbi jelentést egyesít magában: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 318. cikke szerint elkészítendő értékelő jelentést; továbbá a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében előírt összefoglaló jelentést. A jelentés a Bizottság szervezeti egységeinek éves tevékenységi jelentéseit és a teljesítményre vonatkozó részletes információk egyéb forrásait veszi alapul, mint például az éves költségvetéssel együtt előterjesztett programindokolást, az uniós költségvetési programok értékelési jelentéseit és az Európai Unió tevékenységeiről szóló általános jelentést. Az éves irányítási és teljesítményjelentés azáltal, hogy tartalmazza mind az uniós költségvetés teljesítményére, mind a költségvetés irányítására vonatkozó információkat, átfogó képet nyújt arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Unió politikai prioritásait.

Az éves irányítási és teljesítményjelentés az eredményeket a programok érettségi szintjének megfelelően ismerteti, a programok korai szakaszára vonatkozó inputadatoktól a véglegesített programok eredményéig. A Bizottság az éves irányítási és teljesítményjelentés összeállításakor rendelkezésre álló információkat mutatja be. Természetes, hogy egy program végrehajtásának korai szakaszában ezek az inputadatokat (pénzügyi előirányzat) és adott esetben az outputadatokat jelentik. Az információk jól tükrözik az uniós költségvetés kiadásainak nagyságrendjét, illetve az uniós költségvetés politikai prioritásokhoz való hozzájárulását. Amint jobban előrehalad a program végrehajtása, az eredményekre és hatásokra vonatkozó adatok is elérhetővé válnak. Az éves irányítási és teljesítményjelentés jövőbeli kiadásaiba továbbra is belefoglalják a jelenlegi többéves pénzügyi keret programjainak teljesítményéről szóló jelentéseket.

Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy tegye korábban közzé az éves irányítási és teljesítményjelentést. Ezenkívül felszólítja a Bizottságot, hogy a következő teljesítményjelentéseiben megfelelőbben értékelje az összes szakpolitika eredményeit és teljesítményét, továbbá egyértelműen és összefoglalva mutassa meg az európai szakpolitikák uniós célkitűzésekhez való hozzájárulását, és értékelje, mennyiben járultak hozzá az EU 2020 céljaihoz.

A Bizottság 2017. június 13-án, azaz a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében alkalmazásában meghatározott június 15-i törvényes határidő előtt fogadta el a 2016. évi éves irányítási és teljesítményjelentést. Az éves irányítási és teljesítményjelentés sokkal korábbi közzététele azonban nem lenne összeegyeztethető a tagállamok számára a releváns adatok Bizottságnak történő továbbítására nyitva álló, jelenlegi törvényes határidőkkel. Ezek az adatok a megosztott irányítású alapokért felelős főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseinek kulcsfontosságú inputjai.

Az éves tevékenységi jelentések 2016-tól kezdődően ismertetni fogják a Bizottság egyes szervezeti egységei által elkészített stratégiai tervek alapján, hogy a konkrét célkitűzések hogyan járulnak hozzá a politikai prioritásokhoz, és még inkább egyértelműsítik az Európa 2020 stratégiával való kapcsolási pontokat.

Az Európai Parlament és a Tanács is kéréseket fogalmazott meg a Horizont 2020 programmal kapcsolatos jelentéstételi és irányítási keret jobb teljesítményével összefüggésben.

A teljesítményjelentéseket illetően a Bizottság a Horizont 2020 időközi értékelési jelentésében és az éves irányítási és teljesítményjelentésben a legfrissebb rendelkezésre álló teljesítményadatok alapján fog jelentést készíteni a Horizont 2020 program alatt elért előrehaladásról és arról, hogyan hárult hozzá a program az Európa 2020 stratégiához. Ezenfelül értékelni fogja azoknak a munkaprogramoknak a teljesítményét, amelyeket a 2018 és 2020 közötti munkaprogramokként hajtanak végre.

A teljesítménymenedzsment keretét illetően a Bizottság biztosítani fogja az „output”, „eredmény”, „teljesítmény” és „hatás” kifejezések következetes alkalmazását a jobb szabályozásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban. Ezeknek az iránymutatásoknak a következetes alkalmazását a tudatosság növelésével és megfelelő képzésekkel fogja továbbra is előmozdítani.

4.Irányítási eredmények és a Bizottság belső irányítási eszközei (62. és 70–73. bekezdés, 215. bekezdés e) pont és 306. bekezdés)

Az Európai Parlament és a Tanács üdvözli a Számvevőszék hitelesítő véleményét az uniós beszámolókról, és azt, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek voltak. A Számvevőszék továbbá megállapította, hogy a kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak. Bár mind az Európai Parlament, mind a Tanács megjegyzi, hogy a kifizetések teljes becsült hibaaránya az elmúlt években javult, ugyanakkor csalódottak amiatt, hogy a kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi.

Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy az összes rendelkezésre álló információt fel kell használni a hibák megelőzése, feltárása és javítása érdekében. Az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy adjon ki egy „megbízhatósági nyilatkozatot” a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései alapján, végezzen saját statisztikai becslést a hibaszintről, továbbá külön értékelje, mekkora összegű uniós forrásokat tervez a Bizottság visszaszerezni visszafizettetések vagy pénzügyi korrekció révén a 2015. pénzügyi év tekintetében.

A Tanács arra ösztönzi a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy együttműködésük révén közelítsék az annak értékelésével kapcsolatos szemléletüket, hogy a pénzügyi korrekció milyen hatást gyakorol a becsült kockáztatott összegre a programidőszak zárásakor, és biztosítsanak összehasonlítható adatokat. A Tanács továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen átfogó jelentést a költségvetési hatóság számára a folyamatosan magas becsült hibaszintet mutató területekről és a jelenség kiváltó okairól.

Az uniós költségvetés kezelőjeként a Bizottság célja, hogy megelőző és korrekció ellenőrzésekkel biztosítsa az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, a programok többéves jellegére figyelemmel. Megelőző intézkedéseket (például előzetes ellenőrzések, a kifizetések felfüggesztése és megszakítása), valamint korrekciós intézkedéseket (például pénzügyi korrekciók és visszafizettetések) hoz.

A Bizottság a szervezeti egységeinek éves tevékenységi jelentései alapján ismerteti ezeket az intézkedéseket az éves irányítási és teljesítményjelentésben. A Tanács kérésének megfelelően a Bizottság továbbra is együtt dolgozik a Számvevőszékkel a jelentéstétel tökéletesítésén.

Az Európai Parlament korábbi mentesítési eljárásokban megfogalmazott kérései alapján a 2015. évi éves irányítási és teljesítményjelentésben bevezették a programidőszak zárásakor kockáztatott összeg fogalmát, hogy megbecsüljék azt a kiadási összeget, amely a többéves ellenőrzési ciklus lezárulta és a korrekciós intézkedések végrehajtása után kockázatnak lehet kitéve. Ez a költségvetés kockázatnak kitett összegének Bizottság általi legjobb és óvatos becslésén és a várhatóan végrehajtásra kerülő korrekciókon alapul. Emellett a tagállamoktól származó releváns adatokat is figyelembe veszik.

A Bizottság az éves irányítási és teljesítményjelentésben továbbra is ismerteti a kockázatnak kitett teljes összeget. A 2016. pénzügyi évre vonatkozóan a kockázatnak kitett záráskori összeg a becslések szerint a teljes 2016. évi kiadás 0,65–1,07%-ának felel meg. Ez azt mutatja, hogy a Bizottság hatékonyan kezeli a többéves megközelítésben a kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével összefüggő kockázatokat.

A biztosok kollégiuma az uniós költségvetés tekintetében az éves irányítási és teljesítményjelentés elfogadásával teljes politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés kezeléséért. A Bizottság úgy véli, hogy ez magában foglalja a szolgálatai munkájának elszámoltathatóságát.

A hibaszintre vonatkozó saját statisztikai becsléssel kapcsolatos kéréssel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy az ilyen megközelítés újabb ellenőrzési szintet eredményezne különösen a tagállamokkal megosztott irányítású alapok esetében. A Bizottság folytatja a tagállamok ellenőrző szerveivel való együttműködését, és azokkal együtt határozza meg a hibaszint becslésére és az e hibaarányok validálást követő használatára szolgáló, statisztikailag érvényes megközelítést. A Bizottság így az „egységes ellenőrzés alapelvét” azáltal valósítja meg, hogy tevékenységét a tagállami ellenőrök ellenőrzésére és az ő ellenőri munkájuk validálására összpontosítja.

A Bizottság 2017. február 28-án elfogadta a hibák kiváltó okairól és a meghozott intézkedésekről szóló jelentését 4 . A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság és a Számvevőszék általánosságban ugyanarra a következtetésre jutott a folyamatosan magas hibaszintek jellegére és kiváltó okaira vonatkozóan: hiányosságok vannak az irányítási és kontrollrendszerekben, mely helyzetet sokszor tovább rontja az összetett jogi keret. A Bizottság ezért például a költségvetési/salátarendelet felülvizsgálatára irányuló javaslata keretében folytatja a szabályok egyszerűsítését célzó tervének megvalósítását.

Az Európai Parlament arra is felszólítja a Bizottságot, hogy pénzügyi kimutatásához fűzzön egy éves nyilatkozatot az irányításról és egy nyilatkozatot a közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságról.

A Bizottság rendszeresen frissíteni fogja és közzé fogja tenni szervezetirányítási rendszerét. A kockázatnak kitett záráskori összegre vonatkozó információkat az éves irányítási és teljesítményjelentés tartalmazza.

A közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságról szóló nyilatkozatot illetően az adósság dimenziójának (azaz a pénzügyi kötelezettségek teljesítésére vagy az adósság refinanszírozására vagy növelésére való képesség) és a bevétel dimenzióinak (azaz a meglévő adózási szintek módosítására vagy új bevételi források bevezetésére való képesség) eltérései miatt az uniós költségvetés nem hasonlítható össze a tagállami költségvetésekkel. Uniós kontextusban a többéves pénzügyi keret a jövőbeli kifizetési követelmények és a költségvetési prioritások közép- és hosszú távú stabilitása és kiszámíthatósága biztosításának eszköze. A Bizottság ez év folyamán később készít jelentést ezekről a kérdésekről, mivel a költségvetési ciklus nem teszi lehetővé, hogy ezt az információt az éves pénzügyi kimutatással együtt tegyék közzé.

Az Európai Parlament és a Tanács azon felszólítását illetően, hogy a Bizottság legyen proaktív az „egységes ellenőrzés” megközelítése vonatkozásában, a Bizottság megerősíti, hogy a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben a szakpolitikai területeken bevezetett többszintű ellenőrzési rendszerek esetében már ma is így áll a helyzet.

Az úgynevezett „visszamenőleges projektek” elemzésének elvégzésére irányuló kérést illetően, amely elemzésnek előzetes értékeléseket kell tartalmaznia arról, hogy a helyettesítő projektek megfelelnek-e a tervezett célkitűzéseknek, a Bizottság kiemeli, hogy a meglévő jogi keret lehetőséget ad az ilyen projektekkel való helyettesítésre. A megosztott irányítás alatt ez kizárólag a tagállam felelőssége, és a tagállamnak a Bizottság iránymutatásaiban foglalt magyarázatoknak megfelelően tiszteletben kell tartania az érintett program támogathatósági feltételeit. A jogszabályok lehetővé teszik ezt a megközelítést. A Bizottságnak nem feladata a megosztott irányítás alapelvei szerinti projektek előzetes értékeléseinek elvégzése. A Bizottság ugyanakkor rendszeres ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon róla, hogy a tagállamok teljesítik kötelezettségeiket.

5.Az afrikai békefenntartási mechanizmus (92–93. bekezdés)

Az Európai Fejlesztési Alapról szóló európai parlamenti állásfoglalással összefüggésben az Európai Parlament két fontos kérést fogalmazott meg a Bizottság felé a kormányzáshoz kapcsolódóan az afrikai békefenntartási mechanizmus irányításával és az alapok kezelése tekintetében a korrekciós intézkedésekre vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatban.

A kormányzással összefüggésben a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2017 januárjában egy új szolgálatközi megállapodást írt alá, amely egyértelműen megosztotta a feladatokat az afrikai békefenntartási mechanizmus irányítása vonatkozásában a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DG DEVCO) és az EKSZ (központ és képviselet) között.

A korrekciós intézkedéseket illetően a DG DEVCO főigazgatója 2017. január 31-én előadást tartott a CONT és DEVE vegyes bizottság ülésén. A bizottságok elnökeivel megállapodtak abban, hogy egy nyomon követő előadásra is sor kerül a megfelelő időben.

Ezenkívül a DG DEVCO 2016-ban, a hibaarány-elemzés által azonosított, magas kockázatú kiadási területekkel kapcsolatos, a 2015. évi éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott fenntartásait követően elfogadta és elindította az ellenőrzési rendszer fennmaradó hiányosságainak továbbfejlesztését célzó új cselekvési tervet. Különös figyelmet fordít a nemzetközi szervezetekkel való műveletek nyomon követésére, mivel ez az egyik a két, magasabb hibaforrással társított konkrét terület közül. Az afrikai békefenntartási mechanizmushoz kapcsolódó harmadik fenntartást külön vetették fel, amely a jelenleg végrehajtás alatt álló, célzott intézkedések sorozatához kapcsolódik.

* * *

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkének (3) bekezdése, a költségvetési rendelet 166. cikke, a 9. Európai Fejlesztési Alap (EFA) pénzügyi szabályzata 119. cikkének (5) bekezdése és a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 144. cikke alapján.

(2)

A következő internetes oldalon érhető el:

  http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR16_31/SR_CLIMATE_hu.pdf.

(3)

COM(2016) 605 final, 2016.9.14.

(4)

(COM(2017)124).