EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.26.

COM(2017) 365 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2016

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ    

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG    

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS    

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK    

MÉRLEG MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW KIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE    

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK    

FOGALOMTÁR    

ELŐSZÓ

Kevesebb mint másfél évvel elindítását követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) – az európai beruházási terv központi eleme – már kézzelfogható eredményeket hozott. Ez a mind a 28 tagállamban működő alap 2017. május közepéig több mint 190 milliárd EUR összegű, vagyis a 2018 közepére vonatkozó 315 milliárd EUR-s célösszeg több mint felét kitevő beruházást mobilizált, így járulva hozzá a gazdasági fellendüléshez. 2016 végéig az uniós költségvetésből származó forrásokkal feltöltötték a garanciaalapot, amely az EBB csoport által vállalt ESBA-műveleteket fedezi, és összege ebben az éves beszámolóban 1 milliárd EUR-t tesz ki.

Az uniós költségvetés számára továbbra is átfogó prioritás a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése. A Bizottság továbbra is erőfeszítést tesz, hogy megerősítse az EU gazdasági fellendülését, beruházzon az EU ifjúságába és munkakeresőibe, valamint az induló innovatív vállalkozásokba és a kis- és középvállalkozásokba (kkv-k). Jó példa a „COSME” programon („Program a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért”) belüli hitelgarancia-eszköz, amely 2016-ban is nagyon sikeres volt, ami az ESBA kiegészítő kockázatviselési képességének is köszönhető. 2016 végéig 21 országból 143 000-nél több kis- és középvállalkozás már több mint 5,5 milliárd EUR összegű finanszírozásban részesült a COSME program támogatásával.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram kulcsfontosságú az innováció- és tudásalapú gazdaság és társadalom kialakításához az EU-n belül. A programnak 49 000 résztvevőt sikerült elérnie, és 20,5 milliárd EUR összértékű támogatási megállapodások aláírására került sor. Az összes résztvevő több mint 21 %-a kkv volt. A Horizont 2020 tevékenységeinek bővülését bizonyítja az e beszámolóban is szereplő Horizont 2020 garanciaeszközök múlt évhez viszonyított majdnem 40 %-os emelkedése.

A kezdeti szolgáltatásokra vonatkozó 2016. évi nyilatkozat nyomán az Európa saját globális navigációs műholdrendszerét létrehozó Galileo program 2016-ban a kiépítési szakaszból a hasznosítási szakaszba lépett. Az üzemszerűen működő Galileo-műholdak és a földi infrastruktúra e beszámolóban feltüntetett értéke 2016 végén 2 milliárd EUR-t tett ki. Megjegyzendő, hogy a Horizont 2020 keretébe tartozó projektek végrehajtása új Galileo-alkalmazások fejlesztését ösztönözte. E projektek eredményeképpen már 13 innováció piaci bevezetése van folyamatban, 5 szabadalom, 34 fejlett prototípus, két termék van a piacon és 223 tudományos értekezést adtak ki. A globális navigációs műholdrendszer piaca várhatóan a következőképpen növekszik: 2017-ben 5,8 milliárd eszköz van használatban, és a becslések szerint ez a szám 2020-ra eléri a 8 milliárdot.

A közlekedés területén az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) célkitűzése, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését a közlekedési, telekommunikációs és energetikai ágazatban. Az eszköz hozzájárult a 64 km hosszú Brenner-bázisalagúthoz, amely a világ leghosszabb nagy kapacitású vasúti alagútja lesz. A beszámolóban szerepel a CEF hitelfinanszírozási eszköze, amely elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást.

2016-ban folytatódtak a változó geopolitikai helyzet miatt kialakuló új kihívásokra hozott európai válaszlépések. Az uniós költségvetés támogatást nyújtott a tagállamoknak a migrációs hullám megfelelő kezeléséhez, a migráció kiváltó okainak felszámolása és a schengeni térség védelme érdekében. 2016-ban felgyorsult a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz és a Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó tagállami nemzeti programok végrehajtása.

A Bizottság emellett létrehozta a törökországi menekülteket támogató eszközt, amely 2016. február 17-én kezdte meg működését, és amelyre vonatkozóan a beszámolóban szerepel az a 630 millió EUR-s összeg, amelyet a tagállamok fizettek be hozzájárulásként 2016-ban. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy más kezdeményezések mellett elindítsa a szükséghelyzeti szociális védőháló elnevezésű innovatív programot azzal a céllal, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő törökországi menekültek közül mintegy egymillió személyt rendszeres készpénzjuttatásokkal segítsen. Ez jól példázza, hogy az uniós költségvetésből nyújtott támogatás nagyobb mértékű felhasználása hatékony és eredményes módja annak, hogy a segély eljusson a szükséghelyzetben lévő emberekhez.

2016 júniusában a Bizottság előterjesztette az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keretre irányuló javaslatot. A keret a migrációs áramlások származási, tranzit- és célországaival folytatott együttműködés elmélyítését szolgáló európai megközelítés. A kerethez támogatást nyújt a költségvetés Globális Európa programjainak legtöbbje, valamint az uniós vagyonkezelői alapok is, különösen a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap, amely szerepel az éves beszámolóban. A partnerségi keret megfelelő finanszírozása döntő fontosságú a kiemelt partnerországokkal folytatott együttműködés fokozásához, valamint a közép-mediterrán útvonalra irányuló erőfeszítések folytatásához.

Az egyéb globális kihívások – mint például az éghajlatváltozás kezelése – továbbra is az uniós költségvetés prioritásainak számítanak. Az éghajlati szempontok érvényesítéséhez 2016-ban nyújtott összes hozzájárulás a becslések szerint 20,9 % volt, ami összhangban áll a 2014–2020-as időszakra vonatkozó hatályos többéves pénzügyi keretre meghatározott céllal.

Költségvetési szempontból az EU legfontosabb beruházási eszközei továbbra is az európai strukturális és beruházási alapok és a közös agrárpolitika. Az uniós költségvetésből 2016-ban 57,4 milliárd EUR-t juttattak mezőgazdasági termelésre és vidékfejlesztésre, valamint – a hatályos többéves pénzügyi keret elindításának és végrehajtásának kezdeti csúszása ellenére – 37,8 milliárd EUR-t fordítottak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra.

A Bizottság vitát indított a 27 tagú EU jövőjéről és prioritásairól. Továbbra is azon fogunk munkálkodni, hogy virágzóbb, versenyképesebb és biztonságosabb jövőt építsünk.

Günther H. Oettinger

a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos, Európai Bizottság

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre 28 1 európai országa (a tagállamok) közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

1.POLITIKAI KERET

Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket számos eszközzel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a jogszabályok előterjesztése vagy a szakpolitikai stratégiák megvalósítása.

Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek megfelelően hajtják végre.

A többéves pénzügyi keretet egyhangúlag fogadják el, ezzel is jelezve, hogy valamennyi tagállam elfogadja a célkitűzéseket és a források felhasználását. Az EU költségvetése szakpolitikák és programok széles körét finanszírozza az Unió egész területén. Az Európai Parlament és a Tanács által a többéves pénzügyi keretben meghatározott prioritásokkal összhangban a Bizottság kiadási programokat, tevékenységeket és projekteket hajt végre. Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) fő kiadási területein az EU az operatív programok elfogadásával jogi kötelezettséget vállal ezen intézkedések végrehajtására.

Az EU fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak három fajtája van: a tradicionális saját források (például vámok és cukorilleték), a hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) saját forrás és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 1,23 %-át.

Az EU operatív kiadásai a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van:

Megosztott irányítás: e módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások mintegy 80 %-a ezen irányítási mód alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések.

Közvetlen irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre.

Közvetett irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetés-végrehajtási feladatokat átruház az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó intézményekre, így például uniós ügynökségekre vagy nemzetközi szervezetekre.

2.IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG AZ EU-BAN

2.1.INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA

Az EU szervezeti irányítása magában foglalja az intézményeket, az ügynökségeket és egyéb uniós szerveket, amelyeket az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött 9. megjegyzés sorol fel. A szakpolitikák kidolgozásáért és a döntéshozatalért felelős fő intézmények a következők: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács és a Bizottság.

A Bizottság az EU végrehajtó testülete, és előmozdítja annak általános érdekeit. Ezt a következő módon teljesíti: jogszabályokat javasol, megvalósítja az uniós szakpolitikákat, felügyeli a Szerződések és az uniós jog pontos végrehajtását, irányítja az uniós költségvetést, valamint Európán kívül képviseli az Uniót.

A Bizottság belső működése a jó irányítást alátámasztó fő elveken alapul: egyértelmű szerepek és felelősségi körök, határozott elkötelezettség a teljesítménymenedzsment, valamint a jogi keretnek való megfelelés mellett, világos elszámoltathatósági mechanizmusok, magas színvonalú és inkluzív szabályozási keret, nyitottság és átláthatóság, valamint szigorú etikai normák.

2.2.A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA

Az Európai Bizottság egyedi irányítási rendszerrel rendelkezik, amelyben egyértelműen szétválasztják a politikai és az igazgatási felügyeleti struktúrákat, valamint pontosan meghatározzák a felelősségi köröket és a pénzügyi elszámoltathatóságot. A rendszer a Szerződéseken alapul, és a struktúra úgy változott, hogy igazodjon a változó környezethez, valamint összhangban maradjon a vonatkozó nemzetközi normákban meghatározott bevált gyakorlattal 5 .

§A biztosi testület politikai felelősséget vállal testületileg a Bizottság munkájáért. A költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházzák, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői 6 .

§A biztosi testület a pénzügyi irányítási feladatokat a főigazgatókra vagy a szolgálatvezetőkre ruházza, akik így megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Ezeket a feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől az elindított tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig.

A Bizottságon belül így egyértelműen meghatározzák és alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepet és az abban viselt felelősségi köröket. Ez egy egyértelmű felelősségi körökkel rendelkező decentralizált megközelítés, amelynek célja olyan igazgatási kultúra kialakítása, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, és hogy ellenőrzést adjon nekik azon tevékenységek fölött, amelyekért felelősek.

A Bizottság stratégiai tervezési és programozási ciklusán belül minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az éves tevékenységekről, szakpolitikai eredményekről és eredményekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy kialakította azokat a kontrolleljárásokat, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A Bizottság szintjén ezeket az eredményeket összesített formában, a költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésben fogadják el és teszik közzé, amelyet megküldenek az Európai Parlament és a Tanács részére. A biztosi testület fő eszközként e jelentés útján vállal politikai felelősséget a költségvetés irányításáért.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok és módszerek alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad a pénzügyi helyzetről, a műveletek eredményéről és a cash flow-król. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében. A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be.

A szervezetirányító tanács azáltal játszik szerepet a Bizottság szervezeti irányításában, hogy felügyeletet és stratégiai iránymutatást nyújt a fő szervezeti irányítási kérdésekre vonatkozóan, beleértve a pénzügyi és a humánerőforrások irányításával kapcsolatosakat is. A főtitkár által vezetett szervezetirányító tanács a költségvetésért, a humánerőforrásokért és az informatikáért felelős főigazgatók és kabinetek részvételével rendszeres üléseket tart annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen az elnök politikai prioritásainak hatékony és eredményes megvalósításához szükséges szervezeti és technikai struktúrákkal.

2.3.SZILÁRD TELJESÍTMÉNYKERET

A szilárd teljesítménykeret kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a fő hangsúly az eredményeken, az uniós hozzáadott értéken és az uniós programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásán legyen. Az uniós költségvetés teljesítményének értékeléséhez figyelembe kell venni a célkitűzések sokféleségét, a szakpolitikák és programok egymást kiegészítő jellegét és általános érvényesítését, valamint a tagállamoknak az uniós költségvetés végrehajtásában való kiemelt szerepét. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása iránt, hogy az uniós költségvetés a polgárok számára jobb eredményeket érjen el, és támogassa az Unió politikai prioritásait. Annak biztosítása érdekében, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt érjen el, és hozzáadott értéket is teremtsen, a Bizottság végrehajtja az „Eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezését. A kezdeményezés a 2014–2020-as időszakra vonatkozó teljesítménykeretre építve a megfelelés és a teljesítmény közötti jobb egyensúly megteremtését segíti elő. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó teljesítménykeretek a jelen programozási időszak fokozott eredményközpontúságának új kötelező elemeként és kulcsfontosságú pilléreként kerültek be a többéves pénzügyi keretbe. A teljesítménykeretek világos és mérhető célkitűzések, mutatók és célok meghatározását, valamint nyomon követéssel, jelentéstétellel és értékeléssel összefüggő intézkedéseket írnak elő.

Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés átfogó áttekintést nyújt az uniós költségvetés teljesítményéről, irányításáról és védelméről. Felvilágosítással szolgál arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Európai Unió politikai prioritásait, továbbá az uniós költségvetéssel elért eredményekről, és arról is, hogy a Bizottság milyen szerepet játszik a költségvetési irányítás és a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak biztosításában és előmozdításában.

2.4.PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

Az EU pénzügyi beszámolásának fő eleme az EU integrált pénzügyi beszámolási csomagja, amely az EU összevont éves beszámolójából és a beszámolót kísérő egyéb jelentésekből, vagyis a költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésből és a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésből áll. Az integrált pénzügyi beszámolási csomag minden évben átfogó képet nyújt a nyilvánosság számára az EU pénzügyi és működési helyzetéről.

Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.

Az EU összevont éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:

a)    az összevont pénzügyi beszámoló; és

b)    a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek összesített képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.

Az EU összevont éves beszámolóját ezenfelül a pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése kíséri, amely összefoglalja a pénzügyi kimutatásokban szereplő jelentős változásokat és tendenciákat, valamint ismerteti azokat a jelentős kockázatokat és bizonytalanságokat, amelyekkel az EU szembesül és amelyeket a jövőben meg kell oldani.

Beszámolás és elszámoltathatóság a Bizottságnál:

2.5.ELLENŐRZÉSEK

Külső ellenőrzés

Az uniós intézmények (és szervek) külső ellenőre az Európai Számvevőszék (a Számvevőszék). A Számvevőszék alapvető célja, hogy hozzájáruljon az Unió pénzügyi gazdálkodásának javításához, előmozdítsa az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjen. A Számvevőszék feladata az Unió független külső ellenőreként annak ellenőrzése, hogy az uniós pénzeszközökkel helyesen számoltak-e el, illetve a szabályoknak és jogi előírásoknak megfelelően, valamint az értékarányosságot szem előtt tartva szedték-e be és költötték-e el azokat.

Az Európai Unió éves beszámolóját és forrásokkal való gazdálkodását a Számvevőszék ellenőrzi, amely tevékenysége részeként az Európai Parlament és a Tanács számára összeállítja a következőket:

1.    az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentés, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;

2.    ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló – a beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló – műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; és

3.    meghatározott területeket lefedő különjelentések.

Mentesítés

Egy költségvetési ciklus utolsó lépése a költségvetéssel kapcsolatos mentesítés az adott pénzügyi év vonatkozásában. Mentesítést a Bizottságnak és valamennyi egyéb uniós intézménynek és szervnek adnak. A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól annak lezárásával. Az Európai Unióban a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács javaslata, majd az Európai Parlament döntése alapján mentesítik a Bizottságot és más uniós szerveket az Unió költségvetésének végrehajtása alól az adott pénzügyi évre. E határozat alapját a következők képezik: az éves beszámoló vizsgálata, a Bizottságnak az EU költségvetésével kapcsolatos éves irányítási és teljesítményjelentése, a Számvevőszék éves jelentése, ellenőrzési véleménye és különjelentései, és a Bizottság kérdésekre és további tájékoztatáskérésekre adott válaszai.

E mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. Az Európai Parlamentben az éves költségvetési mentesítési eljárás szerves részét képezi a biztosok meghallgatása, akiket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai kérdeznek a felelősségük alá tartozó szakpolitikai területekkel kapcsolatban. A mentesítésről szóló végső jelentést, amely a Bizottságnak szóló ajánlásokat is tartalmaz, az Európai Parlament plenáris ülésén fogadják el. A Tanács mentesítési ajánlásait a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin Tanács) fogadja el. Az Európai Parlament mentesítésről szóló végső jelentését és a Tanács mentesítési ajánlásait egyaránt éves nyomonkövetési jelentés követi, amelyben a Bizottság ismerteti azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az ajánlások végrehajtása érdekében hozott.

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2016. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 148. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet IX. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-járól.

[aláírás]

Rosa ALDEA BUSQUETS

a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője

2017. június 23.

EURÓPAI UNIÓ

2016-OS PÉNZÜGYI ÉV

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

TARTALOMJEGYZÉK

MÉRLEG    

EREDMÉNYKIMUTATÁS    

CASH FLOW KIMUTATÁS    

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL    

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ    

1. 1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

2. 2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

3. 3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

4. 4. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

5. 5. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

6. 6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

7. 7. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

8. 8. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

9. 9. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

MÉRLEG

*    Az Európai Parlament által 2016. december 1-jén elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2017-ben beszedendő vagy azoktól 2017-ben lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1.LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

A beszámoló elkészítése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint e költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2002/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) megfelelően történik.

A költségvetési rendelet 143. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra.

1.2.SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1. sz. uniós számviteli szabályban (Pénzügyi kimutatás) kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az érthetőség.

1.3.KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi beszámolója magában foglalja az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (vagyis az uniós intézményeket – többek között a Bizottságot – és az uniós ügynökségeket), társult és közös vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét az uniós beszámoló 9. megjegyzése tartalmazza. Ez most 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet és 1 társult vállalkozást foglal magában. Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. Az említett gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2016-ban 7 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

E megközelítés alapján az uniós intézmények (az Európai Központi Bank kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendőek, ezért beletartoznak a konszolidációs körbe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös megállapodások

A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös műveletek, vagy közös vállalkozások lehetnek. Amennyiben a közös megállapodások egy külön jogalanyként jönnek létre, és a közös megállapodás felei jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett, az ilyen közös megállapodás közös vállalkozásnak minősül. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). Amennyiben a felek a megállapodás eszközei tekintetében jogokkal, kötelezettségei tekintetében kötelmekkel rendelkeznek, úgy a közös megállapodás közös műveletnek minősül. A közös műveletekben való érdekeltségéhez kapcsolódóan az EU a következőket tünteti fel pénzügyi kimutatásaiban: eszközeit és kötelezettséget, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen ellenőrzött vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.

1.4.A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.

2.Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások – eltérő rendelkezés hiányában – millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözetei a valós értékelés értékelési tartalékában szerepelnek.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:

Euroátváltási árfolyamok

3.Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, valamint a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésben kimutatott összegek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

3.1.MÉRLEG

4.Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam (311 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

5.Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az EU viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdőidőpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. A pénzügyi lízing díjának kamattartalmát a lízingidőszak alatt a ráfordítások között számolják el, a fennálló egyenlegre alkalmazott azonos időszaki kamatlábbal. A bérleti kötelezettségek – a finanszírozási költségek nélkül – a (hosszú és rövid lejáratú) pénzügyi kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak alatt az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennálló egyenlegére minden időszakban azonos időszaki kamatláb jusson. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban.

6.Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

7.Tőkemódszerrel elszámolt befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A befektetéseket a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak e befektetésekben való érdekeltségét az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a valós értékelés értékelési tartalékában a nettó eszközökben kerül kimutatásra. A pénzügyi kimutatásokban a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.

Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.

Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.

A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.

8.Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az EU a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha az EU akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni, vagy abban az esetben, ha egy garanciaszerződés keretében az EU által teljesített kifizetést követően az EU-ra engedményezik az eredeti hitelező jogait. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül esedékes kifizetéseket forgóeszközként sorolják be. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl esedékes kifizetéseket befektetett eszközként sorolják be. A kölcsönök és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.

Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU várhatóan milyen időtartamig tartja ezeket, amely általában a lejárati időpont. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket), valamint az egyéb tőketípusú befektetéseket.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket és kölcsönöket abban az időpontban veszik számviteli nyilvántartásba, amikor a kölcsönvevőnek pénzátutalást teljesítenek. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke), hacsak az adott instrumentum valós értékét nem lehet más, ugyanazon instrumentumra kötött, megfigyelhető aktuális piaci tranzakciókkal való összehasonlítás útján megállapítani, vagy pedig olyan értékelési technika útján, amelynek a változói csak megfigyelhető piacokról származó adatokat tartalmaznak (például néhány származtatott ügylet esetében). Amikor azonban a hosszú lejáratú kölcsön után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A nyújtott kölcsönöket nominális összegükön értékelik, amelyet a kölcsön valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

-Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

-Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű kölcsönök alapján történő hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

-Ezenfelül e kölcsönök vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett kölcsönök között. A nyújtott kölcsön tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett kölcsön effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek.

Későbbi értékelés

I.Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értéke változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

II.A kölcsönök és követelések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett kölcsönökre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve back-to-back műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

III.A lejáratig tartott eszközök kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. Az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartott befektetéssel.

IV.Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában mutatják ki, kivéve a nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban tüntetnek fel. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök kivezetésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós értékelés értékelési tartalékában megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt, a kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az EU minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira.

a)Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a kölcsönök és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált (jövőbeli hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a kölcsön vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeli cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.

b)Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

9.Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

10.Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkenthetik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek.

A későbbi mérlegfordulónapokon az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is).

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegen.

A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó finanszírozási eszközöket), eszközként jelenítik meg az előfinanszírozási megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.

Az Európai Fejlesztési Alap vagy egyéb, a konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egység vagyonkezelői alapjainak nyújtott uniós hozzájárulásokat szintén előfinanszírozásként sorolják be, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.

11.Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

Mivel az uniós számviteli szabályok a visszterhes ügyletek és a nem visszterhes ügyletek elkülönített bemutatását írják elő, a beszámoló elkészítéséhez a követeléseket visszterhes ügyletből származóként, a behajtható követeléseket pedig nem szerződésből eredő nem visszterhes ügyletből származóként határozzuk meg (amikor az EU értéket kap egy másik gazdálkodó egységtől anélkül, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana – például tagállamoktól származó, saját forrásokhoz kapcsolódó behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök fogalommeghatározásának, így a kölcsönök és követelések alá vannak besorolva és ennek megfelelően értékelik azokat (lásd az 1.5.5. megjegyzést). A pénzügyi eszközöket érintő megjegyzésekben a visszterhes ügyletekből származó követelésekre vonatkozó közzétételek tartalmazzák a visszterhes ügyletekből származó aktív időbeli elhatárolásokat, mivel azok nem lényegesek.

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett (kamatokkal és büntetésekkel kiigazított) eredeti összegen tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.

12.Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a következőket: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

13.Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások

Nyugdíjkötelezettségek

Az EU meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák. A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi – a programeszközök valós értékével csökkentett – jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét biztosításmatematikusok számítják ki a kivetített jóváírási egység módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

A tapasztalati módosításokból és az aktuáriusi feltételezések változásaiból adódó aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül az eredménykimutatásokban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.

Munkaviszony megszűnése utáni betegbiztosítási juttatások

Az EU az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat munkavállalói számára. A napi igazgatás ellátására különálló alapot hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok hozzátartozói jogosultak. Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Munkaviszony megszűnése munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, aktuáriusi számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).

14.Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

15.Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként tartják nyilván. A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával.

A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy az effektívkamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és pénzügyi kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Beszámolási célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges felosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartozónak számítanak a negatív valós értékű származtatott eszközök. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.

16.Szállítói kötelezettségek

Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

17.Időbeli elhatárolások

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

17.1.EREDMÉNYKIMUTATÁS

18.Bevételek

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik:

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

-elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi,

-vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a pénzbírságot az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az EU-Szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával az adós bankgaranciát is bemutathat.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a behajtható követeléssel szemben számolják el. Ha fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is behajtható követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló behajtható követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatkiadások

A kamatbevételeket és kamatkiadásokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatkiadásokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékbevételek elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

19.Kiadások

Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.

19.1.FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

20.Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

21.Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

21.1.CASH FLOW KIMUTATÁS

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a pénzforgalmi adatok szolgálnak.

A cash flow kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A cash flow kimutatás az adott időszak cash flow-jait mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönök (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik. A működési tevékenységek befektetéseket is magukban foglalnak, például az Európai Beruházási Alapban (EBA), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) és kockázati tőkealapban eszközölt befektetéseket. E tevékenységek célja tulajdonképpen a szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás.

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket. A cél az Unió által végrehajtott valódi beruházások bemutatása.

22.MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

22.1.IMMATERIÁLIS JAVAK

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

22.2.INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

A „Világűrbe telepített eszközök” kategória a két uniós űrprogramhoz: a globális navigációs műholdrendszerhez (GNSS-rendszer – Galileo és EGNOS), valamint a Kopernikusz uniós Föld-megfigyelési programhoz kapcsolódó tárgyi eszközöket fedi le. 2015-ben az EGNOS és a Kopernikusz 584 millió EUR összegű tárgyi eszközei a Gépek és berendezések kategóriába voltak besorolva.

A Galileo tekintetében a kezdeti szolgáltatásokról szóló, 2016. december 15-i nyilatkozatot követően a műholdak és a földiszegmens-eszközök 2 165 millió EUR összegű egyenlege – amely a 14 működő Galileo műholdat és a földi infrastruktúrát is tartalmazta – átcsoportosításra került a befejezetlen beruházásokból a tárgyi eszközökbe. A Galileo működő tárgyi eszközei 2016. december 31-én nettó 2 146 millió EUR-t tettek ki. Az összesen 756 millió EUR (2015: 2 110 millió EUR) összegű fennmaradó befejezetlen beruházások magukban foglalnak 4 db 2016-ban fellőtt műholdat, amelyeknél azonban a mérlegfordulónapig még nem fejezték be a Föld körüli pályán végzett tesztelést. A Galileo rendszer fejlesztése a teljes működési kapacitás eléréséig folytatódik. A rendszer elkészültekor a Galileo konstelláció 30 műholdból fog állni.

A Kopernikuszt illetően a működő Kopernikusz műholdakkal (Sentinel 1A, 2A, 3A és 1B) kapcsolatban megjelenített összeg nettó 1 073 millió EUR (2015: 498 millió EUR) a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt. A Kopernikusz műholdakhoz kapcsolódóan további 1 133 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2015: 1 188 millió EUR).

Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 83 millió EUR (2015: 85 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 21 millió EUR-t tesznek ki (2015: 14 millió EUR).

Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.

Ingatlanok, gépek és berendezések

22.3.TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

23.Részesedés közös vállalkozásokban

Van néhány olyan, az EU által részben finanszírozott gazdálkodó egység, amely teljesíti az EU összevont pénzügyi beszámolójában a tőkemódszerrel való elszámolásra vonatkozó követelményeket, ám ezek a pénzügyi beszámoló egészére nézve csekély jelentőséggel bírnak, ezért a 2016. évi összevont pénzügyi beszámolóban nem kerültek elszámolásra a tőkemódszer alkalmazásával. E gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységekként említjük – lásd az 1.3. megjegyzést. A csekély jelentőséget évente értékelik annak megállapítása érdekében, hogy ez a kizárás továbbra is indokolt-e. Az e gazdálkodó egységekhez való uniós hozzájárulást kiadásként számolták el. Az említett gazdálkodó egységek 2016. évi felsorolását a 9. megjegyzés tartalmazza.

24.Részesedés társult vállalkozásokban

Az EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA székhelye Luxembourgban található. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja. 2016. december 31-én az EU 28,1 %-os tulajdonosi érdekeltséggel (2015: 26,5 %) és a szavazati jogok 28,1 %-ával (2015: 26,5 %) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó nyereségének legalább 20 %-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10 %-át. Ez a tartalék nem osztható szét.

Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

Az EU eddig 20 %-ot fizetett be hozzájárulásából, a fennmaradó le nem hívott összeg 986 millió EUR-t tett ki.

24.1.PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

25.Értékesíthető pénzügyi eszközök

*    Az előző év összegei a projektkötvény-kezdeményezéshez és a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközéhez kapcsolódnak. Ezt a két eszközt 2016-ban egyesítették Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz néven.

Az összesen 10 442 millió EUR-ból az EU 8 920 millió EUR összegű értékesíthető pénzügyi eszközt tart hitelpapír (például kötvények) formájában, valamint 1 302 millió EUR összegű tőkeinstrumentumot és 221 millió EUR-t az EBB egységesített alapjában (pénzpiaci alapjában) eszközölt befektetésekben. A hitelpapírokat és az EBB egységesített alapjában lévő befektetési jegyeket elsősorban arra használják, hogy ideiglenesen befektessék az uniós garancia- és kockázatmegosztási eszközökhöz allokált összegeket, amíg azokat a garancia lehívásakor fel nem használják.

BUFI-befektetések

A versenyjogi ügyekhez kapcsolódó előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba („Budget Fines Fund” – BUFI, költségvetési pénzbírságok alapja) allokálják, és a Bizottság értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentumokba fekteti be.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett hitelpapírt.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Mivel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) egyetlen tőzsdén sem jegyzik, valamint tekintettel az EBRD alapító okiratában rögzített, többek között az egyéb részesedések eladására vonatkozó, azt a beszerzési költségen maximáló és kizárólag a meglévő részvénytulajdonosoknak engedélyező szerződéses korlátozásokra, az EU részesedését bekerülési értéken értékelik.

KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁKRA VONATKOZÓ GARANCIAALAPOK

Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja az uniós költségvetés által garantált hiteleket, különösen az EBB saját forrásaiból finanszírozott, EU-n kívüli hitelezési műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások (MFA) keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az EBB által kezelt e hosszú lejáratú eszköz (befektetett rész: 1 946 millió EUR) finanszírozza az Unió által garantált nemteljesítő kölcsönöket. Az alapot az uniós költségvetéséből nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint azon nemteljesítő adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. Az alap összegét az év végén kintlévő garantált kölcsönök 9 %-ának megfelelő célösszegen kell tartani. A célösszeg és az alap eszközeinek év végi értéke közötti negatív különbséget az n+2. évi uniós költségvetésből kell fedezni, míg a többletet vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-rendelet szerint az ESBA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási puffert biztosítson az EBB-nél a finanszírozásaival, valamint az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciájára jogosult beruházási műveletekkel kapcsolatban felmerülő potenciális veszteségekkel szemben – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az ESBA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A garanciaalap további forrásai a garanciaalap befektetett forrásainak hozama, az ESBA-megállapodás értelmében a garanciáért az EU által ellentételezésként kapott bevételek, valamint a nemteljesítő adósoktól a garancia korábbi lehívásai tekintetében az EBB által behajtott összegek. Az alapot a Bizottság kezeli, amely az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. Az ESBA-garanciaalap 2016 áprilisában kezdte meg működését. Feltöltése fokozatosan történik, és a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban fokozatosan éri majd el a 8 milliárd EUR-t, vagyis a teljes uniós ESBA-garancia 50 %-át.

A KÖLTSÉGVETÉSBŐL TÁMOGATOTT FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK

A költségvetésből támogatott valamennyi finanszírozási eszköz áttekintését a Pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése című rész tartalmazza.

Horizont 2020

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új finanszírozási eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők: az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban; a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközét (SIUGI) magában foglaló InnovFin kkv-garanciaeszköz, amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új kölcsönportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban); valamint az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel.

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű uniós költségvetést allokáltak a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nincs új költségvetési hozzájárulás előirányozva a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. Az EU átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az 1316/2013/EU rendelet alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközét azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozáshoz való hozzáférését a közlekedés, a távközlés és az energetika ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközének és a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának folytatása. A TEN-T projektek hitelgarancia-eszközét és a projektkötvény-kezdeményezés portfólióját 2016. január 1-jei hatállyal egyesítették az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközében. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást.

ETF Startup eszköz

Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a vállalkozási tevékenység megkezdésének megkönnyítését szolgáló program (Growth & Employment), a MAP-program, a CIP-program, valamint a technológia-transzfer kísérleti projekt finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek a kkv-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-társaságokba való befektetés révén.

26.Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

2016-ban az EU két tőzsdén kívüli határidős devizaügyletet kötött az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ban denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. E tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”). E származtatott ügyleteket valós értéken értékelik a mérlegfordulónapon, és vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be attól függően, hogy valós értékük pozitív vagy negatív. 2016. december 31-ig egy 50 millió EUR névleges összegű tőzsdén kívüli határidős devizaügylet 0,5 millió EUR-s valós értéket eredményezett, és így pénzügyi eszközként számolták el. A másik, 101 millió EUR névleges összegű ügylet negatív valós értéket eredményezett, és így pénzügyi kötelezettségként került elszámolásra – lásd a 2.11.2. megjegyzést.

2016. december 31-én valamennyi, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközt a valósérték-hierarchia 2. szintjére sorolták be – lásd az alábbi táblázatot.

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája

Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között.

Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)

27.Kölcsönök

28.Pénzügyi támogatások keretében nyújtott kölcsönök

A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

A pénzügyi támogatások keretében nyújtott kölcsönök névértéke 2016. december 31-én összesen 54 373 millió EUR volt (2015: 56 011 millió EUR).

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új hitelkeret-megállapodások megkötését.

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít kölcsönfelvételi lehetőséget. Az eszköz keretében nyújtható kölcsönök maximális összege 50 milliárd EUR. E fizetésimérleg-kölcsönökhöz kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja.

Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetés-támogatást nyújtanak jelenleg IMF-programban részt vevő, partneri viszonyban lévő harmadik országoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú kölcsönök vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a kölcsönöket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap garantálja. A 2016. december 31-i állapot szerint az MFA támogatás keretében biztosított hitelkeret-megállapodáshoz kapcsolódóan 1 313 millió EUR-t nyújtottak Ukrajna (1 200 millió EUR), Tunézia (100 millió EUR) és Grúzia (13 millió EUR) számára, ám az összegeket még nem folyósították – lásd a 4.1.2. megjegyzést.

A (Bizottság által képviselt) Euratom jogi személyiség kölcsönt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. A 2016. december 31-i állapot szerint 300 millió EUR összegű kölcsönt nyújtottak Ukrajna számára, ám az összeget még nem folyósították – lásd a 4.1.2. megjegyzést. Az Euratom-kölcsönök fedezésére harmadik felektől 252 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2015: 301 millió EUR).

A felszámolás alatt álló ESZAK kölcsöneit az ESZAK-Szerződés 54. és 56. cikkének megfelelően hitelfelvételből nyújtották.

Kölcsönök effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

29.Egyéb kölcsönök

Az egyéb kölcsönök névértéke 2016. december 31-én 673 millió EUR-t tett ki (2015: 609 millió EUR).

A különleges feltételekkel nyújtott kölcsönöket a nem tagállamokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással.

Az engedményezett kölcsönök olyan nemteljesítő kölcsönök, amelyeket az EBB nyújtott, és amelyekre vonatkozóan a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesített kifizetést követően minden jogot az EU-ra engedményeztek. Ezek a kölcsönök 332 millió EUR (2015: 218 millió EUR) összegben teljes mértékben értékvesztettek.

Egyéb kölcsönökre vonatkozó értékvesztés

29.1.ELŐFINANSZÍROZÁS

A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat. Az előfinanszírozás megfelelőbb nyomon követése érdekében a Bizottság kellően megfontolta ezeket a tényezőket.

30.Előfinanszírozás

Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még jelenítettek meg az eredménykimutatásban.

A mérlegben szereplő összegeket legjobban a 2007–2013 közötti programozási időszak lezárása és a 2014–2020 közötti időszak programjainak fokozatos elindulása befolyásolta: a korábbi programokhoz kapcsolódó előfinanszírozás a költségek elfogadása miatt csökkenőben van, míg az új programozási időszakot illetően további előfinanszírozásokat fizettek ki.

A megosztott irányítás vonatkozásában a programozási időszakok közötti átmenet magyarázza a rövid és a hosszú lejáratú egyenlegek közötti változást is. A 2007–2013 közötti programozási időszak a zárószakaszában van, így több összeg válik esedékessé 12 hónapon belül. A 2014–2020 közötti programozási időszakot érintően a kezdeti előfinanszírozást hosszú lejáratúként, míg az éves előfinanszírozást rövid lejáratúként könyvelik le.

A fenti táblázatban látható, hogy jelentősen csökkentek a megosztott irányítás alá tartozó bruttó előfinanszírozási összegek. Ez 18 521 millió EUR összegű költség elszámolásával magyarázható, amelyet csak részben ellensúlyozott a 12 426 millió EUR összegű új előfinanszírozás kifizetése.

Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés és/vagy az azt követő elszámolások. 2016. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 683 millió EUR volt, szemben a 496 millió EUR tényleges értékkel (2015: 844 millió EUR és 626 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram (FP7) és a Horizont 2020 keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. E kölcsönös előnyökkel járó eszköz célja, hogy fedezze a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és a Horizont 2020 közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett tevékenységek azon résztvevői, akik uniós vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, a teljes kapott összeg 5 %-ának megfelelő hozzájárulást nyújtanak a résztvevői garanciaalap tőkéjéhez.

2016. december 31-én a résztvevői garanciaalap által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 1,8 milliárd EUR-t tettek ki (2015: 1,7 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke.

Év végén a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 1 951 millió EUR-t tettek ki (2015: 1 838 millió EUR). A résztvevői garanciaalap eszközei a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága által kezelt pénzügyi eszközöket is magukban foglalnak. Mivel a résztvevő garancialap különálló jogalany, az alap eszközeit nem konszolidálják az uniós éves beszámolóban.

31.Egyéb előlegek a tagállamok részére

Tagállamok részére nyújtott előlegek megosztott irányítású finanszírozási eszközökre vonatkozóan

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a finanszírozási eszközökhöz (amelyek ölthetik kölcsön, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E finanszírozási eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.

2014-2020 közötti időszak:

A kohéziós politika keretében a tagállamok 3 681 millió EUR összegű hozzájárulást nyújtottak, amelyből a becslések szerint 2016. december 31-ig még 1 842 millió EUR-t nem hajtottak végre. Ez magában foglalja a tagállamok által a kkv-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást. A kkv-kezdeményezés célja, hogy a banki szektort további kölcsönök nyújtására ösztönözze a kkv-k részére (745 millió EUR-t fizettek ki, ebből a becslések szerint még 481 millió EUR-t nem hajtottak végre).

A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 6 millió EUR nem került még felhasználásra.

2007-2013 közötti időszak:

A korábbi programozási időszakban az alap-jogiaktusok nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy ezen előlegek felhasználásáról időszakosan jelentést tegyenek a Bizottság felé, és ezen összegek néhány esetben még a Bizottságnak benyújtott kiadási kimutatásokban sem szerepelnek.

A kohéziós politika vonatkozásában a Bizottság minden évben információkat gyűjt a tagállamoktól e finanszírozási eszközökről, és azokat éves végrehajtási jelentésben foglalja össze. A következő jelentés a végrehajtási zárójelentés lesz, amely azonban nem fog időben rendelkezésre állni ahhoz, hogy e beszámolóban szerepeljen. A Bizottság ezen eszköz értékét következésképpen és a korábbi évekkel összhangban a legfrissebb rendelkezésre álló megbízható információ, vagyis a 2015. december 31-i éves végrehajtási jelentés és a 2016-ban teljesített folyósítások alapján becsüli meg. A becslés azon a feltételezésen is alapul, hogy a pénzeszközöket teljes mértékben és a (2017. március 31-ig tartó) működés fennmaradó ideje alatt egyenletesen fogják felhasználni. A becslések szerint 2016 végén még 686 millió EUR állt a végső kedvezményezettek rendelkezésére befektetési célból.

A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig valamennyi összeget felhasználták, vagy a programozási időszak vége előtt más intézkedésekre allokálták.

Támogatási programok

A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti Támogatási programok almegnevezés alatt tüntette fel.

2014-2020 közötti időszak:

A kohéziós politika vonatkozásában év végéig 117 millió EUR nem került felhasználásra.

A mezőgazdasági politika tekintetében a Bizottság közvetlenül a tagállami kifizető ügynökségektől kért információkat a fel nem használt összegekről. Ezen információk alapján a becslések szerint év végéig 721 millió EUR maradt felhasználatlanul.

2007-2013 közötti időszak:

A becslések szerint 2016 végén 461 millió EUR maradt felhasználatlanul a mezőgazdasági politikával összefüggésben kifizetett előlegekből.

31.1.VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

32.Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

33.Tagállamokkal szembeni behajtható követelések

A tagállamoktól származó hosszú lejáratú összegek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott megfelelőségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak, amelyeket éves részletekben és/vagy elhatárolással kell végrehajtani.

Behajtható követelések saját forrásokból

A vámokból és cukorilletékekből álló tradicionális saját forrásokat (TOR) a Bizottság nevében a tagállamok szedik be. A tagállamok megállapítják a TOR-t, és a megállapított jogosultságok összegeit a havi „A-számla” jelentésben közlik a Bizottsággal. Azokat a megállapított jogosultságokat, amelyeket azért nem tüntettek fel az A-számlán, mert a tagállamok még nem szedték be és nem nyújtottak biztosítékot (vagy nyújtottak biztosítékot, de azt vitatták), a „külön számlán” tüntetik fel.

A tagállamok héa- és GNI-alapú hozzájárulását évente kiigazítják, amire minden év decemberének első munkanapján kerül sor. A befizetendő saját források magukban foglalták a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évre vonatkozó azon kiigazításokat is, amelyek a megerősítési eljárás lezárultát és a 2016. október 1-jei hatálybalépést követően a 2014. évi sajátforrás-határozat által bevezetett új rendelkezésekhez kapcsolódnak és amelyeket a tagállamoknak 2017. január 1-jén kellett befizetniük.

A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2016. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2016. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2016. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

34.Pénzbírságok

Ide a Bizottság által kibocsátott és év végén (előzetesen) még nem beszedett pénzbírságok tartoznak (1 986 millió EUR), amelyet csökkentenek a leírt összegek (178 millió EUR). Az év végén még fennálló pénzbírságokat összesen 1 012 millió EUR (2015: 1 428 millió EUR) összegű garancia fedezi. Meg kell jegyezni, hogy e követelésekből 651 millió EUR kifizetése 2016. december 31. után volt esedékes.

35.Aktív időbeli elhatárolások

36.Visszterhes ügyletekből származó követelések

A fentiekben kimutatott, ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása magában foglal 55 millió EUR, egyedi alapon megállapított értékvesztési leírást.

36.1.KÉSZLETEK

36.2.PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

37.A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák és egyéb lekötött betétek

Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit. A 2016. év végi rendkívül magas kincstári egyenleg okai a következők:

·A saját források tekintetében az év végi egyenleg magában foglal egy összesen 7,7 milliárd EUR-s nettó összeget, amelyet a 2016 végén elfogadott költségvetés-módosítás eredményeképpen 2017 elején vissza kellett téríteni a tagállamok részére. Ezenfelül 2016 utolsó napjaiban 1,5 milliárd EUR összegű, saját forrásokra vonatkozó előleg érkezett be.

·2016-ban véglegesen beszedtek 4,3 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt jelentős összegű pénzbírságot, amely év végén a kincstári egyenleg részét képezte.

·A kincstári egyenleg továbbá magában foglalta a 2016 végéig fel nem használt, 11 milliárd EUR összegű címzett bevételeket és kifizetési előirányzatokat.

38.Finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök

Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesekhez kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes finanszírozásieszköz-programok végrehajtása céljából (lásd a 2.4.1. megjegyzést). A finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök csak az érintett program keretében használhatóak fel.

39.Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök

E pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.1.4. megjegyzésben.

Ezen egyenleg csökkenése annak köszönhető, hogy a Bizottság 2010 óta valamennyi új előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi eszközökbe fekteti be (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

KÖTELEZETTSÉGEK

39.1.NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei

A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban az európai tisztviselők nyugdíjrendszere nettó kötelezettségei emelkedésének köszönhető, és főként annak, hogy a reáldiszkontráta 0,6 %-ról 0,3 %-ra csökkent, valamint a rendszer tagjai által szerzett további jogok meghaladták a rendszer által nyújtott szociális ellátást.

40.Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.

A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. E rendszer finanszírozására nem képeznek külön alapot, hanem a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 9,8 %. E hozzájárulások, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához – lásd a 3.6. megjegyzést.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2016. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 25 standardban meghatározott módszertannak (és ezért a 12. uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra. A Bizottság 2016 folyamán lépéseket tett, hogy megerősítse az eljárást és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek kiszámítására alkalmazott alapvető adatgyűjtés megbízhatóságát. A munka 2017-ben folytatódik – ennek esetleges eredményeit szükséges esetben a 2017. évi beszámoló tartalmazza majd.

41.Egyéb nyugdíjrendszerek

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács Főtitkársága tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

42.Közös betegségbiztosítási rendszer

A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatban viselt becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a munkavállalók foglalkoztatást követő időszaka alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően).

A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása

A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetéseknek – a program eszközeinek levonása nélküli – diszkontált értéke.

Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:

A tárgyidőszaki szolgálat költsége a tárgyidőszakban a jelenlegi tagok szolgálatából származó meghatározott juttatási kötelem jelenértékének emelkedése.

A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.

Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek tartalmazzák:

-a tapasztalati módosításokat (a 2016-ra vonatkozó korábbi aktuáriusi feltételezések és a 2016-ban ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet hatásait), és

-az aktuáriusi feltételezések – akár pénzügyi feltételezések (mint például a tervezett illetményemelkedések), akár demográfiai feltételezések (mint például halandóság) – változásainak hatásait. E feltételezések jellegükből adódóan bizonytalanok, és ezért évről évre jelentősen változhatnak.