EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.20.

COM(2017) 328 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program keretében 2016-ban és az azt megelőző években végrehajtott munkálatokról

1Bevezetés

Ez a jelentés a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási program keretében a 2016-ban és az azt megelőző években elért előrehaladást tekinti át. Teljesíti a vonatkozó tanácsi rendeletekben 1 , 2 foglalt jelentéstételi követelményeket, és alapul szolgál a 2017. évi éves munkaprogramok elfogadásához a támogatási program keretében. A jelenlegi (2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keretben a Bizottság eddig kétszer készített jelentést e témakörben 3 , 4 .

Az Unióhoz való csatlakozásakor Bulgária, Litvánia és Szlovákia kötelezettséget vállalt nyolc régi, szovjet tervezésű atomerőmű leállítására a tervezett élettartam végét megelőzően. Cserébe az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy pénzügyi támogatást nyújt a kijelölt atomerőművek leszereléséhez, melyek a következők:

·a kozloduji atomerőmű 1–4. blokkja Bulgáriában,

·az ignalinai atomerőmű Litvániában, valamint

·a bohunicei V1 atomerőmű Szlovákiában.

Az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok1,2 célja az adott tagállamok támogatása a leszerelési folyamat megfelelő végeredményének elérésében, a legmagasabb szintű biztonsági előírások betartása mellett.

Mindhárom esetben a végeredmény barnamezőként került meghatározásra. Az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok nem terjednek ki a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezésére, arról minden tagállamnak a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti programjában, a vonatkozó irányelvben 5 , 6 meghatározottak szerint kell gondoskodnia.

2A program végrehajtása

2.1Végrehajtási módszer

A Bizottság közvetett irányítást gyakorol, vagyis pillérértékelésnek alávetett végrehajtó szerveket bízott meg a programok költségvetésének végrehajtásával az alábbiak szerint:

·Bulgáriában 2001-től kezdve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) a kozloduji nemzetközi leszerelési támogatási alapnak nyújtott hozzájárulás útján,

·Litvániában 2001-től kezdve az EBRD-t az ignalinai nemzetközi leszerelési támogatási alapnak nyújtott hozzájárulás útján, 2003-tól kezdve pedig a Központi Projektirányító Ügynökséget,

·Szlovákiában 2001-től kezdve az EBRD-t a bohunicei nemzetközi leszerelési támogatási alapnak nyújtott hozzájárulás útján, 2016-tól kezdve pedig a Szlovák Innovációs és Energiaügynökséget.

Következésképpen a ignalinai és a bohunicei program két csatornán keresztül részesül uniós forrásokban.

Az Európai Bizottság pillérértékelések útján meggyőződött arról, hogy a végrehajtó szervek (az EBRD, Központi Projektirányító Ügynökség és a Szlovák Innovációs és Energiaügynökség) eleget tesznek a költségvetési rendelet 7 60. cikkében a közvetett irányításra vonatkozóan rögzített követelményeknek.

2.2Éves programozás és ellenőrzés

Az Európai Bizottság egyértelmű szerep- és feladatkörök meghatározása céljából módosította a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben megvalósuló programok irányítását, emellett szigorúbb tervezési, ellenőrzési és jelentéstételi követelményeket vezetett be 8 .

A felülvizsgált irányítási megközelítéssel összhangban mindegyik érintett tagállam kinevezett egy programkoordinátort (miniszteri vagy államtitkári rangban), aki felelős a leszerelési program nemzeti szintű programozásáért, koordinálásáért és ellenőrzéséért. A programkoordinátor nyújtja be az éves munkaprogramot, amelyet a Bizottság a 182/2011/EU rendelet 9 5. cikkében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogad el a finanszírozási határozattal együtt.

Mindegyik tagállamban működik ellenőrzési és jelentéstételi feladatokat ellátó bizottság, amelynek társelnökei a Bizottság képviselője és a programkoordinátor. A végrehajtó szervek napi szintű ellenőrzést végeznek. Ezenfelül a Bizottság félévente végzett dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatok útján fokozottan figyelemmel kíséri a projekt végrehajtását. E folyamat további támogatása érdekében a Bizottság arra kérte a kedvezményezetteket, hogy a projekt teljesítményének és előrehaladásának objektív mérése érdekében vezessenek be megtermeltérték-menedzsment rendszert.

2.3Ellenőrzések és értékelések

2016-ban a Bizottság sikeresen végrehajtotta a támogatási programok irányításának és felügyeletének 2015. évi ellenőrzését követő összes intézkedést.

Ezek közül a legfontosabb elvégzendő feladat az volt, hogy a leszerelés biztonságos lefolytatása érdekében mélyreható vizsgálatnak 10 vesse alá az érintett tagállamok finanszírozási terveinek megalapozottságát. A vizsgálat megerősítette a Bizottság eredeti kedvező következtetéseit (vagyis a leszerelési tervek teljes körűek, célszerűek és átfogóak; a teljes alapköltség becslése a leszerelési programok szempontjából megfelelő, és elegendő forrás áll rendelkezésre a 2014 és 2020 közötti keret célkitűzéseinek teljesítéséhez; nincs finanszírozási hiány). A Bizottság azt is elemezte, hogy 2020 után van-e finanszírozási hiány, különösen Litvánia esetében. E tekintetben a vizsgálat kimutatta, hogy az érintett három ország gazdasága bizonyítottan képes nemzeti pénzügyi forrásaiból biztosítani a programok finanszírozását hét éven át úgy, hogy ez elhanyagolható – illetve Litvánia esetében nagyságrendileg 0,3–0,5 %-os – hatást gyakoroljon az államháztartásra.

2016 szeptemberében az Európai Számvevőszék közzétette teljesítmény-ellenőrzési jelentését 11 , amelyben ajánlásokat fogalmazott meg a Bizottság és a tagállamok részére. A Bizottság részben vagy egészben elfogadta az ajánlásokat, és azoknak megfelelően járt vagy jár majd el az alábbiak szerint:

-az ismeretek megosztásának, valamint bevált módszerek alkalmazásának folyamatos támogatása,

-a nemzeti társfinanszírozás keretének tisztázása és erősítése,

-a külön leszerelési finanszírozás 2020 utáni szükségességének vizsgálata,

-a radioaktív hulladék Unión belüli közös végleges elhelyezésének lehetőségeiről szóló vita indítása,

-annak vizsgálata, hogy mindegyik tagállam átláthatóan számolja-e el a leszerelésből és a radioaktív hulladék kezeléséből eredő költségeket.

2016 novemberében a Bizottság félidős értékelést indított 12 . Az értékelés keretében nyilvános konzultációt folytat, valamint megvizsgálja a programok eredményeit és hatásait, a forrásfelhasználás hatékonyságát és uniós hozzáadott értékét. Emellett azzal is foglalkozik majd, hogy szükség van-e a részletes végrehajtási eljárások módosítására8.

2.4A költségvetés végrehajtása

A Bizottság elfogadta a 2014., 2015. és 2016. évi éves munkaprogramot és a kapcsolódó finanszírozási határozatokat 13 , 14 , 15 , az elkülönített költségvetés lekötése céljából pedig hatáskör-átruházási megállapodást kötött az EBRD-vel (120,6 millió EUR a kozloduji nemzetközi leszerelési támogatási alapnak, 9,0 millió EUR az ignalinai nemzetközi leszerelési támogatási alapnak és 30,3 millió EUR a bohunicei nemzetközi leszerelési támogatási alapnak), a Központi Projektirányító Ügynökséggel (176,6 millió EUR) és a Szlovák Innovációs és Energiaügynökséggel (62,5 millió EUR). A Bizottság az előre jelzett szerződéses igények és a projekt végrehajtásában elért előrehaladás alapján teljesítette a kifizetéseket.

3Társfinanszírozás

A kozloduji program

2014 és 2016 között 42,8 millió eurót fizettek ki állami forrásokból a kozloduji leszerelési terv költségeinek fedezésére, a kozloduji nemzetközi leszerelési támogatási alapból pedig 86,1 millió euró kifizetés történt, vagyis a bolgár forrásokból származó társfinanszírozás aránya 33 % volt.

Az Európai Számvevőszék jelentésében11 28 millió euróra becsülte a 2021–2030 közötti időszakban várható pénzügyi hiányt. Bulgária azonban jelenleg végzi a leszerelési terv hároméves felülvizsgálatát a nemzeti jogszabályoknak megfelelően. Miután a programkoordinátor benyújtotta, a Bizottság megvizsgálja e felülvizsgálat eredményeit, majd jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az ignalinai program

A program indulásától 2016 júniusáig 137,9 millió eurót fizettek ki állami forrásokból az ignalinai leszerelési terv költségeinek fedezésére, az ignalinai nemzetközi leszerelési támogatási alapból és a Központi Projektirányító Ügynökség részéről pedig 805,8 millió euró kifizetés történt, vagyis a litván forrásokból származó társfinanszírozás aránya 15 % volt.

A jelenlegi többéves pénzügyi keret esetében a társfinanszírozás tendenciózus növekedése tapasztalható. A tagállami forrásokból származó kifizetés összege várhatóan 44 millió euró lesz 2016-ban és 2017-ben. Ugyanebben az időszakban az ignalinai nemzetközi leszerelési támogatási alap és a Központi Projektirányító Ügynökség előreláthatólag 176 millió eurót fizet majd ki, így a litván forrásokból származó társfinanszírozás aránya 20 % lesz 2016-ban és 2017-ben.

A 2021 és 2038 közötti időszakban továbbra is számottevő, 1,561 milliárd euró összegű pénzügyi hiánnyal lehet számolni11. A vonatkozó hatályos nemzeti jogszabály 16 előírja, hogy a litván kormány folytasson tárgyalásokat további uniós támogatásról a 2020 utáni időszakra, és amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb forrás, akkor az összes költséget hárítsa az állami költségvetésre.

A bohunicei program

A program indulásától 2015 júniusáig a Szlovák Nemzeti Nukleáris Alap 148 millió eurót fizetett ki, a bohunicei nemzetközi leszerelési támogatási alapból pedig 189 millió euró kifizetés történt, vagyis a szlovák forrásokból származó társfinanszírozás aránya 44 % volt.

A 2016 és 2025 (a program vége) közötti időszakra elkülönített nemzeti források összege 328 millió eurót, az Unió által elkülönített források pedig 482 millió eurót tesznek ki. A 2021 és 2025 közötti időszakban fennálló hiány összege 92 millió euró11.

4Előrehaladás és teljesítmény

A két rendelet1,2 2. cikke meghatározza a leszerelési programok főbb konkrét célkitűzéseit a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakra. Ezek a célkitűzések további részletezésre kerültek a végrehajtási eljárásokban8, amelyek az egyes leszerelési programokra vonatkozóan a végeredmény eléréséig tartó alapforgatókönyveket határoztak meg.

Az összes reaktort leállították, és egy 17 kivételével minden reaktormagból eltávolították a fűtőelemeket. 2016-ban a fő mérföldköveket elérték, kiállították a kozloduji 3. és 4. blokk leszerelési engedélyét, és újraindult az ignalinai atomerőmű fűtőelemeinek eltávolítása. Ezenkívül a leszerelési munkálatok mindhárom tagállamban elértek arra a pontra, hogy a leszerelési folyamat már egyértelműen visszafordíthatatlan.

Ezek az eredmények a telephelyek fokozott biztonsága felé is jelentős lépéseket jelentenek. A fő teljesítménymutatók alapján a teljesítmény általában véve megfelel az elvárásoknak, és lehetővé tette a problémák lehető legkorábbi felismerését hatékony enyhítő intézkedések végrehajtása érdekében.

4.1A kozloduji program

A kozloduji atomerőmű 1–4. blokkja VVER 440/230 típusú reaktor: az 1. és a 2. blokkot 2002-ben állították le, a 3. és a 4. blokkot pedig 2006-ban.

A leszerelést 2013 óta a bolgár állam tulajdonában lévő, a radioaktív hulladékkal való gazdálkodásért felelős vállalkozás 18 felügyeli. Ez a szervezet kifejezetten a leszerelés lebonyolításához jött létre azzal a céllal, hogy gondoskodjon a radioaktív hulladékkal való biztonságos gazdálkodásról a Bolgár Köztársaság területén. Az energiaügyi minisztérium felügyelete alatt a SERAW a kozloduji atomerőmű 1–4. blokkja leszereléséért és a jövőbeni nemzeti radioaktívhulladék-lerakóért felelős engedélyes / üzemeltető.

A program alapforgatókönyve

A kozloduji program alapforgatókönyvének 19 főbb jellemzői a következők: végeredményként barnamező 2030-ra, a becsült összköltség 1,107 milliárd euró (2013). Az alapforgatókönyv a kozloduji atomerőmű leszerelési tervében 20 került részletezésre, amelyet a bolgár hatóságok hagytak jóvá, amint azt a leszerelési engedélyek is megerősítik.

Előrehaladás

Az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban kielégítő volt a célokhoz viszonyított előrehaladás:

-A reaktormagokból és a medencékből eltávolították a fűtőelemeket, és 2014 novemberében kiadták a kozloduji atomerőmű 1. és 2. blokkjára, 2016. júliusában pedig a 3. és 4. blokkjára vonatkozó leszerelési engedélyt.

-A turbinacsarnok bontása is halad (mintegy 13 430 tonnát vagyis a fém alkatrészek egyharmadát leszerelték, és mintegy 5978 tonna betonlemezt lebontottak).

-A reaktorépületekben is folytatódott a leszerelés (mintegy 196 tonna fém alkatrészt szereltek le).

-Jelentős mennyiségű (megközelítőleg 13 049 tonna) anyagot szabadítottak fel nem radioaktívként.

-A hulladékgazdálkodási infrastruktúra megfelelő a jelenlegi leszerelési és sugármentesítési munkálatokhoz, de a jövőben további létesítményekre lesz szükség. Jelenleg kialakítás alatt áll a kis aktivitású radioaktív hulladékok (az összes radioaktív hulladék mennyiségének több mint 90 %-a) végleges elhelyezésének útvonala, a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó építése pedig 2017-ben kezdődik. Ezenfelül a tervek szerint szintén 2017-ben indul a radioaktív hulladék nagy mennyiségének csökkentésére, valamint a fragmentációra és sugármentesítésre szolgáló két létesítmény építése.

Teljesítmény

2016-ban az általános teljesítmény összességében véve megfelelő volt: a turbinacsarnokban található fém alkatrészek leszerelése elérte a tervezett értékek 93 %-át, a lebontott betonszerkezetek mennyisége pedig felülmúlta a tervet (az ütemezettnél fél évvel korábban megvalósult), azonban a reaktorépületek leszerelése során még nem sikerült elérni a tervezett anyagmennyiséget.

Számos leszerelési projekt esetében kielégítően teljesült az ütemterv; ugyanakkor azonban egyes projektek esetében a késedelem nem volt megakadályozható. Ahogy arról az elmúlt évi jelentés is beszámol4, a program számára inkább a közigazgatási és jogi, mint a technikai okok jelentenek nagyobb kockázatot. Ezek a kockázatok veszélyeztethették a program kritikus útját, ezért a 2016. évi éves munkaprogram is foglalkozott velük, és csökkentette őket. Kiemelendő, hogy elkészült a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó építésének környezeti hatásvizsgálata.

Az uniós pénzügyi támogatással megvalósuló program megtermelt értéke 2014 óta összhangban áll a tényleges költségekkel, ami kielégítő költséghatékonyságot mutat.

4.2Litvánia: az ignalinai atomerőmű

Az ignalinai atomerőmű kettő RBMK 1500 típusú reaktorból áll: az 1. és a 2. blokkot 2004-ben, illetve 2009-ben állították le.

A litván állam tulajdonában lévő Ignalina Atomerőmű vállalkozás 21 a leszerelés alatt álló létesítményekért és a hulladéklerakó létesítményekért felelős engedélyes / üzemeltető. A vállalkozás az energiaügyi minisztérium ellenőrzése alatt működik. Az elmúlt évben az Ignalina Atomerőmű vállalkozás tovább folytatta szervezeti felépítésének átalakítását annak érdekében, hogy eredményesebben végezze a leszerelést, és hatékonyabbá váljon a projektirányításban.

A program alapforgatókönyve

Az ignalinai program alapforgatókönyvének 22 főbb jellemzői a következők: végeredményként barnamező 2038-ra, a becsült összköltség 3,377 milliárd euró. A program alapforgatókönyve a végleges leszerelési tervben20 került részletezésre, amelyet a Litván Köztársaság energiaügyi minisztere 2014. augusztus 25-én jóváhagyott.

Előrehaladás

Az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban kielégítő volt a célokhoz viszonyított előrehaladás:

-2016 szeptemberében indult meg a kiégett fűtőelemek eltávolítása a medencékből az 1. és a 2. blokkban.

-Az ignalinai atomerőmű 1. blokkja működési engedélyének feltételeit 2015 októberében módosították a berendezések további leszerelésének és sugármentesítésének engedélyezése céljából.

-A turbinacsarnokon belüli leszerelési és sugármentesítési munkálatok az 1. blokkban elérték a 99 %-os, a 2. blokkban pedig a 30 %-os készültséget, amelynek eredményeképpen 19 576 tonna berendezést szereltek le és sugármentesítettek 2014 és 2016 júniusának vége között. Ez a többéves pénzügyi keretben foglalt célérték közel 50 %-a.

-A kiégett fűtőelemek ideiglenes száraz tárolására szolgáló új létesítmény már üzemel.

-A hulladékgazdálkodási infrastruktúra megfelelő a leszerelési és sugármentesítési munkálatok jelenlegi szükségleteihez, de a jövőben további létesítményekre lesz szükség. Jelenleg kialakítás alatt áll a kis aktivitású radioaktív hulladékok (az összes radioaktív hulladék mennyiségének több mint 90 %-a) végleges elhelyezésének útvonala, a felszíni tároló tervének jóváhagyása pedig 2017-ben várható. Ezenfelül az új szilárdhulladék-kezelő és -tároló létesítmények 2018-ban kezdik meg működésüket.

Teljesítmény

2016-ban megfelelő ütemben zajlott a berendezések leszerelése a turbinacsarnokokban és az e csarnokokat a reaktorépületekkel összekötő kiszolgáló épületekben. A hulladékgazdálkodás is a célértéknek megfelelően vagy azt meghaladva folyt.

A kiégett fűtőelemeket tartalmazó első hordókat a terveknek megfelelően átszállították a reaktorépületekből az új ideiglenes tároló létesítménybe.

Jelenleg semmilyen jelentősebb szerződéses jogvita nem befolyásolja a programot, azonban bizonyos területeken jobban oda kell figyelni az ütemterv teljesítésére: ilyen többek között az új szilárdhulladék-kezelő és -tároló létesítmények üzembe helyezésének befejezése.

A megtermelt érték elemzése arra enged következtetni, hogy a program három év (2014–2016) elteltével féléves elmaradásban van az ütemtervhez képest.

Az uniós pénzügyi támogatással megvalósuló program megtermelt értéke 2014 óta összhangban áll a tényleges költségekkel, ami kielégítő költséghatékonyságot mutat.

4.3Szlovákia – A bohunicei V1 atomerőmű

A bohunicei V1 atomerőmű kettő VVER 440/230 típusú reaktorból áll: az 1. és a 2. blokkot 2006-ban, illetve 2008-ban állították le.

A szlovák Jadrová a vyraďovacia spoločnosť (JAVYS) kifejezetten a leszerelés lebonyolításához létrejött szervezet, amelynek célja, hogy gondoskodjon a nukleáris létesítmények biztonságos leszereléséről, a kiégett fűtőelemek kezeléséről, valamint a radioaktív hulladékkal való biztonságos gazdálkodásról a Szlovák Köztársaság területén. A gazdasági minisztérium ellenőrzése alatt működik. A JAVYS a bohunicei V1 atomerőmű leszereléséért, a kiégett fűtőelemek kezeléséért és a hulladéklerakó létesítményekért felelős engedélyes / üzemeltető.

A program alapforgatókönyve

A bohunicei program alapforgatókönyvének főbb 23 jellemzői a következők: végeredményként barnamező 2025-ra, a becsült összköltség 1,246 milliárd euró 24 . A program alapforgatókönyve a bohunicei V1 atomerőmű 2014. október 22-i részletes leszerelési tervében20 kerül kifejtésre.

Előrehaladás

Az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban kielégítő volt a célok teljesítése felé tett előrehaladás:

-A reaktormagokból és a medencékből eltávolították a fűtőelemeket, és a szlovák nukleáris szabályozó hatóság 2014 decemberében kiadta az engedélyt 25 a bohunicei V1 atomerőmű leszerelésének 2. (záró) fázisára.

-A V1 reaktor turbinacsarnokában és melléképületeiben egy kivételével az összes rendszert lebontották. A hűtőtornyok lebontását kiszervezték a tervezettnél később ugyan, de az eredetileg becsültnél lényegesen alacsonyabb áron, anélkül, hogy ez a V1 atomerőmű leszerelési ütemtervének kritikus útját befolyásolná.

-A reaktorépületben megindult a leszerelés és a sugármentesítés, a primer körök szigetelőanyagait teljesen eltávolították, a primer körök sugármentesítése újraindult, és pályázatot írtak ki a reaktor hűtőrendszerében található nagy alkotórészek leszerelésére.

-Jelentős mennyiségű (megközelítőleg 74 692 tonna) anyagot szabadítottak fel nem radioaktívként.

-A hulladékgazdálkodási infrastruktúra megfelelő a leszerelési és sugármentesítési munkálatok jelenlegi szükségleteihez, a jövőben felmerülő szükségletek fedezésére pedig további létesítmények épülnek. Jelenleg bővítik a kis aktivitású radioaktív hulladékok (az összes radioaktív hulladék mennyiségének több mint 90 %-a) végleges elhelyezésének útvonalát a meglévő mohi (mochovcei) tárolók kapacitásának növelésével. Emellett hamarosan elkészül az új ideiglenes tároló, ahol azok a közepes aktivitású radioaktív hulladékok helyezhetők el, amelyek tárolására a mohi tároló nem alkalmas.

Teljesítmény

2016-ban annak ellenére megfelelően zajlott a berendezések leszerelése a reaktorépületben, hogy nehézségek merültek fel a primer hűtőkörök sugármentesítésével kapcsolatos projekt során. Ahogy arra az előző jelentés4 alapján számítani lehetett, a projektben felmerülő késedelmek más munkálatokra is kihatottak, emiatt pedig csökkent a radioaktív hulladékok kezelésének és kondicionálásának teljesítménye.

A megtermelt érték elemzése arra enged következtetni, hogy három év (2014–2016) elteltével a program záró dátuma enyhítő intézkedések nélkül legalább egy évvel kitolódik. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez bevezetett továbbfejlesztett irányítási rendszernek köszönhetően ugyanakkor felismerhetővé váltak a problémák, így az üzemeltető az ütemterv szerinti befejezés (2025) érdekében időben megkezdheti a munkafelosztási struktúra felülvizsgálatát. E vizsgálat eredményeit a félidős értékelés ismerteti.

Az uniós pénzügyi támogatással megvalósuló program megtermelt értéke 2014 óta összhangban áll a tényleges költségekkel, ami kielégítő költséghatékonyságot mutat.

4.4Energiaágazati projektek

A jelenlegi többéves pénzügyi keretben a támogatási program nem nyújt újabb, enyhítő intézkedésekre irányuló pénzügyi támogatást az energiaágazatban, mindazonáltal a támogatási programok 2013 végéig hozzájárultak az energiaágazati projektekhez a vonatkozó csatlakozási szerződésekkel és nemzeti energiapolitikával összhangban. Ez idáig számos projekt valósult meg, jóllehet a 2014 előtt rendelkezésre bocsátott források egy részét még el kell költeni folyamatban lévő projektekre.

Bulgária

Energiahatékonysággal (pl. középületek, közvilágítás, bányászati berendezések), villamosenergia-átvitellel és -elosztással, valamint energiatermeléssel kapcsolatos projektek kaptak támogatást. A kifizetések a kötelezettségvállalások 63 %-át tették ki.

Litvánia

Az ignalinai nemzetközi leszerelési támogatási alapon keresztül támogatott összes projekt megvalósult.

A Központi Projektirányító Ügynökségen keresztül sor került az energiahatékonyságot szolgáló projektek támogatására (pl. középületek, közvilágítás), a kifizetések a kötelezettségvállalások 63 %-át tették ki.

Szlovákia

A támogatási program hozzájárult az átviteli ágazatban tett intézkedésekhez, valamint a középületekben végzett energiahatékonysági intézkedésekhez. A projektek utóbbi csoportját befejezték. Az átviteli ágazatban is befejeztek fontos projekteket. A kifizetések a kötelezettségvállalások 57 %-át tették ki.

5Következtetések

Bulgária, Litvánia és Szlovákia előrehaladást ért el az e jelentés tárgyát képező reaktorok leszerelésében. Leszerelési terveik 2014-es kidolgozása és jóváhagyása fontos mérföldkőnek számít e tekintetben. A leszerelés előrehaladására tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy egyik reaktor sem indítható újra gazdaságosan.

A leszerelés végeredményének finanszírozási igényét sikerült megállapítani. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok hosszú távú kezelésére nem terjed ki az uniós támogatási program hatálya, így ez a tevékenység a vonatkozó irányelvnek5 megfelelően teljes mértékben tagállami hatáskörbe tartozik.

A 2016. évi bizottsági tanulmány10 alapján a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből nyújtott finanszírozás megfelel a rendeletek1,2 2. cikkében rögzített célok eléréséhez. Ennek eredményeképpen nagymértékben javul a biztonság a telephelyeken: Kozlodujban és Bohunicében várhatóan csak minimális sugárveszély marad, míg Ignalinában a cél az összes kiégett fűtőelem eltávolítása a reaktorblokkokból, valamint a leszerelés biztonságos befejezéséhez szükséges teljes infrastruktúra kiépítése.

2020-ig a három ország egyikében sem várható pénzügyi hiány. A hosszú távon (2020 után) szükséges további források előteremtése körültekintő nyomon követést kíván, különösen Litvánia esetében.

A jelenlegi pénzügyi keretben a programok folyamatosan haladtak a leszerelés legnagyobb kihívást jelentő fázisai felé. Például Bohunicében, ahol a legelőrehaladottabb a program, az üzemeltető megkezdte a reaktor primer köreinek leszerelését és sugármentesítését, és kezdeti nehézségekkel szembesült, ahogy a program a műszakilag legbonyolultabb szakaszba lépett. Az irányítás kialakítása azonban megfelelőnek bizonyult a problémák ellenőrzés és fő teljesítménymutatók útján történő korai észleléséhez és enyhítő intézkedések gyors meghozatalához. Az itt levont tanulságok hasznosíthatók a kozloduji és az ignalinai programban. Ez utóbbinál a különleges reaktormag megnehezíti a leszerelést, ugyanis e téren világszinten kevés tapasztalat áll rendelkezésre 26 .

Ahogy jelentésében11 az Európai Számvevőszék is hangsúlyozta, a hulladékgazdálkodási infrastruktúra kiépítésében jelentős késedelmek merültek fel a múltban, különösen Litvániában és Bulgáriában. A régóta fennálló problémákat mostanra orvosolták, és a vonatkozó projektek szigorú ellenőrzés mellett folytatódnak.

A részletes célkitűzések és mutatók (amelyeket a három tagállam javasolt, és a Bizottság jóváhagyott8) lehetővé tették a munka előrehaladásának szigorú ellenőrzését és mérését mennyiségi információk alapján. Ezenfelül a három programban bevezetett megtermeltérték-menedzsment módszer (lásd a 2. táblázatot a mellékletben) révén javult a végrehajtás során elért előrehaladás összehasonlíthatósága, valamint Bizottság által gyakorolt felügyelet hatékonysága.

Kilátások

A Bizottság elvégzi a programok félidős értékelését, és annak eredményeiről 2017 végéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezzel összefüggésben felülvizsgálja a részletes végrehajtási eljárásokat8 a programok irányításának további észszerűsítése érdekében, kritikus vizsgálatnak veti alá a tagállami társfinanszírozás arányát, és feltárja a nem a leszereléshez kapcsolódó esetleges költségeket.

A Bizottság a következő fejleményekre számít e téren:

·Bulgáriában megindul a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó építése, és befejeződik a hulladékgazdálkodási infrastruktúra többi döntő fontosságú elemének létesítése;

·Litvániában folyamatosan halad a kiégett fűtőelemek eltávolítása, valamint a felkészülés a grafitmag leszerelésére, amely eddig példátlan léptékű, egyedülálló projekt;

·Szlovákiában sugármentesítik a primer kört, és odaítélik a leszereléshez szükséges legfontosabb szerződéseket.

(1)  A Tanács 1368/2013/Euratom rendelete (2013. december 13.) a bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról, valamint a 549/2007/Euratom és 647/2010/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 346., 2013.12.20., 1. o.), valamint helyesbítése (HL L 8., 2014.1.11., 31. o.).

(2)  A Tanács 1369/2013/EU rendelete (2013. december 13.) a litvániai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról, valamint az 1990/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 346., 2013.12.20., 7. o.), valamint helyesbítése (HL L 8., 2014.1.11., 30. o. és HL L 121., 2014.4.24. 59. o.).

(3)  A Bizottság jelentése a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási program keretében 2015-ben és az azt megelőző években végrehajtott munkálatokról (COM(2016) 405 final).

(4)  A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program keretében a 2010–2014 közötti időszakban végrehajtott munkálatokról (COM(2015) 78 final).

(5)

     A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48-56. o.).

(6)

     A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásának előrehaladásáról és a Közösség területén lévő radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemekről, illetve a jövőbeli kilátásokról (COM(2017) 236 final)

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(8)  A Bizottság 2014. augusztus 7-i végrehajtási határozata a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási program 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó alkalmazási szabályairól (C(2014) 5449 final).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról.

(10)  „Nuclear Decommissioning Assistance Programme (NDAP) – Assessment of the robustness of the financing plans considering the economic-financial-budgetary situation in each concerned Member State and of the relevance and feasibility of the detailed decommissioning plans” („Az atomerőművek leszerelését segítő támogatási program – A finanszírozási tervek megalapozottságának vizsgálata az egyes érintett tagállamok gazdasági-pénzügyi-költségvetési helyzetének figyelembevételével, valamint a részletes leszerelési tervek célszerűségének és megvalósíthatóságának értékelése”), Deloitte, NucAdvisor, VVA Europe, készült az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának megbízásából.

(11)  Az Számvevőszék 22/2016. sz. különjelentése – A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk.

(12)  http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/plan_2016_249_ndap_evaluation_en.pdf

(13)  A Bizottság 2014. október 30-i végrehajtási határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji atomerőművek leszerelését segítő támogatási program 2014. évi végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozat elfogadásáról (C(2014) 8104).

(14)  A Bizottság 2015. július 30-i végrehajtási határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji atomerőművek leszerelését segítő támogatási program 2015. évi végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozat elfogadásáról (C(2015) 5211).

(15)  A Bizottság 2016. november 21-i végrehajtási határozata a 2016. évi munkaprogramok elfogadásáról és a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji atomerőművek leszerelését segítő támogatási program 2016. évi végrehajtásának finanszírozásáról (C(2016) 7394).

(16)  TAR, 2014. június 16., 7639. sz., XII-914. sz. törvénymódosítás, 2014. június 5.

(17)  Az ignalinai atomerőmű 2. blokkja.

(18)   http://dprao.bg/en  

(19)  Az előző verziókkal összevetve a felülvizsgált terv öt évvel előbbre hozza a program záró dátumát, az új költségbecslés pedig 11 %-os csökkenést mutat.

(20) A terv megfelel a nemzeti szinten meghatározott követelményeknek, és teljesíti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előírásait.

(21)   http://www.iae.lt/en/  

(22)  Az előző verziókkal (2005) összevetve a felülvizsgált terv a becsült költség megkétszereződéséhez és a program záró dátumának 9 évvel való elhalasztásához vezetett.

(23)  Az előző verziókkal összevetve a 2014. évi részletes leszerelési terv megtartotta az eredeti munkafelosztási struktúrát és a program záró dátumát (2025), de újraértékelte az összes becsült költséget és 9 %-kal magasabbra tette.

(24) Későbbi felülvizsgálat eredményeképpen 1,239 milliárd euró lett.

(25)  A nemzeti rendeletek értelmében a leszerelési engedélyek fázisokra vonatkoznak; az első fázisú leszerelési engedélyt, amely az ellenőrzött területeken kívüli bontási tevékenységekre adott felhatalmazást, 2011-ben adták ki, amint tervezték; a második fázisú leszerelési engedélyt, amely a reaktor bontására adott felhatalmazást, 2014-ben adták ki, a tervezett időpont előtt.

(26) Az Európai Unióban a grafitmagos reaktorok még nem kerültek leszerelésre, holott közülük sok már évekkel ezelőtt leállt.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.20.

COM(2017) 328 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program keretében 2016-ban és az azt megelőző években végrehajtott munkálatokról

1. táblázat – Fő teljesítménymutatók

†    Ref. 2016. június 30.    
*    E tevékenységeket a jóváhagyott forgatókönyvnek megfelelően csak a jelentéstételi időszak lezárultát követően tervezték elkezdeni.    
**    A fő lépések a részletes célkitűzésekben szerepelnek    
‡    FWP = Final Waste Package (végső elhelyezésre alkalmas radioaktiv hulladékcsomag)    .

2. táblázat – Kiegészítő teljesítménymutatók – (millió EUR)