EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.8.

COM(2017) 217 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

Horvátország 2011. évi uniós csatlakozási szerződésében rögzített, a mezőgazdasági ingatlanok szerzésére vonatkozó átmeneti intézkedések felülvizsgálatáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

Horvátország 2011. évi uniós csatlakozási szerződésében rögzített, a mezőgazdasági ingatlanok szerzésére vonatkozó átmeneti intézkedések felülvizsgálatáról

Bevezetés

A Bizottság e jelentést a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló 2011. évi okmány 1 (a továbbiakban: csatlakozási okmány) alapján terjeszti a Tanács elé. Ez az okmány 2020-ig tartó hétéves átmeneti időszakot állapít meg, amely három évvel meghosszabbítható, és amely alatt Horvátország fenntarthatja a mezőgazdasági földterület szerzésére vonatkozó nemzeti jogi szabályozásban 2 fennálló korlátozásokat. Ez az időszak az Európai Unió más tagállamaiból és az Európai Gazdasági Térségből származó jogi és természetes személyek általi szerzésre vonatkozik.

A csatlakozási szerződés alapján a Bizottság a csatlakozást követő harmadik évben jelentést tesz a Tanács részére a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszak lerövidítésének vagy a szerződésben rögzített dátumot megelőző megszüntetésének lehetőségéről.

Fő szabály szerint az Európai Unió joga és a tőke szabad mozgása támogatja a határon átnyúló befektetéseket. A tőke szabad mozgása egyike azon alapelveknek, amelynek keretében az uniós befektetők fő szabály szerint szabadon végezhetnek tevékenységet a belső piacon. A külföldi befektetés számos előnnyel járhat a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése szempontjából. Így például Európában a határon átnyúló befektetések lehetővé tették új gazdálkodási technológiák és ismeretek elterjesztését, valamint a tőkehiányos területeken mezőgazdasági termelés céljára tőkét biztosítottak. A határon átnyúló befektetések a földhasználat észszerűsítéséhez is hozzájárulhatnak, különösen olyan területeken, amelyeken a tulajdonosi szerkezetek erősen szétaprózódtak.

Emlékeztetni kell ugyanakkor arra, hogy az uniós szerződések nem kötelezik a tagállamokat a mezőgazdasági földterületek piacának liberalizálására oly módon, hogy ne határozhatnának meg megfelelő szabályokat jogos közpolitikai célkitűzéseik elérésére. A tőke szabad mozgásának elve a földpiac szabályozását célzó előírások formájában lehetővé teszi a tőkemozgások nemzeti szintű korlátozását, amennyiben e korlátozás a jogos közérdek és közpolitikai célkitűzések támogatása érdekében szükséges, indokolt és arányos. A tőke szabad mozgása ezért egyensúlyba van hozva azzal a tagállami szükséglettel, amelynek értelmében a földpiacoknak lehetővé kell tenniük a fenntartható vidékfejlesztést és mezőgazdasági termelést.

Az átmeneti időszakot – amely alatt Horvátország fenntarthatja a csatlakozásának időpontjában fennálló korlátozásokat – az okmány abból a célból biztosította, hogy az újonnan csatlakozó tagállam kezelhesse a mezőgazdasági ágazat és mezőgazdasági földterületek piacának tökéletlenségeit, és a mezőgazdasági ágazatot versenyképesebbé tegye a belső piacon. E jelentés a mezőgazdasági földterületek piacának felmérésére és az említett átmeneti intézkedések szükségességének felülvizsgálatára irányul. A horvát mezőgazdasági ágazatban a csatlakozást követő három elteltével fennálló általános helyzet alapján e jelentésben megállapítást nyert, hogy az átmeneti időszak lerövidítésére nincs szükség.

1. A Bizottság jelentésének jogalapja

A 2011. évi csatlakozási okmány Horvátország javára átmeneti időszakot biztosított, amely alatt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 63. cikkében foglalt tőke szabad mozgásától eltérően Horvátország fenntarthatta a mezőgazdasági földterület szerzésére vonatkozó, meglevő korlátozásokat. A csatlakozási okmány 18. cikke értelmében ezek a korlátozó jellegű átmeneti intézkedések a csatlakozási okmány V. mellékletében (Átmeneti intézkedések) rögzített feltételek mellett alkalmazandók. E melléklet tőke szabad mozgására vonatkozó fejezete rögzíti, hogy „a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a fenti átmeneti rendelkezés általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az […] átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.“

2. Átmeneti intézkedések

A tőke szabad mozgása az Európai Unió joga által biztosított alapvető szabadságok egyike. Az EUMSZ 63. cikke előírja, hogy „tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.“ A tőkemozgások magukban foglalják az ingatlanbefektetéseket és a mezőgazdasági földterületbe történő befektetéseket. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a más tagállam területén található mezőgazdasági földterület megszerzéséhez, hasznosításához és elidegenítéséhez fűződő jog gyakorlása tőkemozgást idéz elő 3 . Ebből kifolyólag a tagállamok mezőgazdasági földterület szerzésére vonatkozó jogi szabályozásának meg kell felelnie a tőke szabad mozgása uniós jogon alapuló elvének.

A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások során ugyanakkor az EU elfogadott bizonyos, a mezőgazdasági földterület szerzésére vonatkozó átmeneti intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy Horvátország átmenetileg eltérjen a tőkemozgások alapvető szabadságától. Közelebbről a csatlakozási okmány V. melléklete szerint Horvátország „a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterületekről szóló törvényének (OG 152/08) a csatlakozási szerződés aláírásakor hatályos szövegében megállapított korlátozásokat a más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) részes államainak állampolgárai és a más tagállamok, illetve az EGT-megállapodás államai jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek általi mezőgazdasági földterületszerzésre vonatkozóan“. Ugyanakkor a csatlakozási okmány az átmeneti intézkedések alóli kivételről rendelkezik a következő személyek vonatkozásában: „más tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Horvátországban“, és akik „nem tartoznak az átmeneti [...] rendelkezések hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály vagy eljárás, mint amelyet Horvátország saját állampolgáraira kell alkalmazni“.  4

Az átmeneti intézkedésekre vonatkozó horvát kérés mögött meghúzódó fő okok az EU-12 (EU-10 és EU-2 5 ) tagállamok többsége által az uniós csatlakozásuk idején felhozott indokokhoz hasonlóak voltak, és főként a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi-gazdasági feltételei megőrzésének – az egységes piac bevezetése és a közös agrárpolitikára való áttérés kezdetén fennálló – szükségességével kapcsolatosak. Közelebbről az átmeneti intézkedések célja, hogy enyhítsék azt a negatív hatást, amelyet a piac hirtelen megnyitása Horvátországban okozhat tekintettel a földárak és a mezőgazdasági termelők vásárlóereje terén az EU-15 tagállamhoz képest fennálló jelentős eltérésekre, és arra, hogy a mezőgazdasági földterületek piacát még mindig érintik a mezőgazdasági földterület igénybevételét akadályozó olyan intézményi tényezők, mint például a privatizáció és földterület visszaszolgáltatásának befejezetlensége, bizonytalan tulajdonjog, hiányos telekkönyv és ingatlan-nyilvántartás. Ezenfelül Horvátország hangsúlyozta, hogy a függetlenségi háború (1991−1995) következtében a mezőgazdasági földterület jelentős százalékát nem lehetett használni az aknák és az aknamentesítési tevékenység miatt 6 .

Ezenfelül Horvátország kiemelte, hogy az átmeneti időszak alatt bizonyos intézkedéseket hajtana végre a mezőgazdasági földterületek piacának fejlesztése, a mezőgazdasági termelékenység javítása és a horvát mezőgazdasági termelők jövőben nyitottabb földpiacon történő részvételére való képességének fokozása érdekében. Ennek érdekében Horvátország különféle közép távú és hosszú távú projekteket tervezett, amelyeket az átmeneti időszakban hajtana végre. Az érintett projektek:

·tulajdonjogok szabályozása és a telekkönyvi, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése;

·birtokrendezés;

·mezőgazdasági földterületek bérleti piacának kialakítása és a bérlők jogainak javítása;

·mezőgazdasági termelés szerkezetátalakítása;

·technológiai fejlesztés és tőkésítés; valamint

·mezőgazdasági földterületek aknamentesítése.

Az átmeneti időszak azt a célt is szolgálja, hogy biztosítsa az állami tulajdonú földterületek privatizálásához és a földtulajdonjog visszaszolgáltatásának befejezéséhez szükséges időt.

3. A jelentés célkitűzései és módszertan

E jelentés a csatlakozási okmánnyal összhangban felülvizsgálja a horvát mezőgazdasági ágazatban nemrégiben bekövetkezett változásokat. A jelentés célja annak felmérése, hogy szükség van-e a földterület más tagállamok állampolgárai vagy EGT-állampolgárok általi megszerzésére vonatkozó átmeneti intézkedések lerövidítésére vagy a csatlakozási okmányban rögzített dátum előtti megszüntetésére. E célból a Bizottság értékeli a csatlakozási tárgyalások során Horvátország által az átmeneti eltérés igazolása érdekében felhozott okokat, és megvizsgálja, hogy a kezdeti aggályokat mérsékelték-e a későbbi fejlemények.

Ezért a Bizottság a horvát hatóságoknak kérdőívet küldött a mezőgazdasági ágazatban a csatlakozás napja óta bekövetkezett fejleményekre vonatkozó átfogó információ összegyűjtése érdekében. Horvátország e kérdőívre adott válaszai és az Eurostat, valamint egyéb adatok elemzése lehetővé tette a Bizottság számára, hogy felmérje:

·a mezőgazdasági ágazat társadalmi-gazdasági jellemzőit és a releváns gazdasági mutatók, köztük a jövedelem és a földárak alakulását, valamint azok más tagállamokhoz való közelítésének mértékét;

·a mezőgazdasági földterületek külföldi tulajdonára vonatkozó jogszabályváltozásokat;

·a közép és hosszú távú projektekkel megtett előrehaladást, amely projektek bevezetését Horvátország a mezőgazdasági földterületek piaca működésének javítása és a mezőgazdasági tevékenységek eredményességének fokozása érdekében tervezett – különös tekintettel a földterületek privatizálására, a visszaszolgáltatási programokra és az aknamentesítésre; valamint

·a külföldi befektetések jelenlegi helyzetét a horvát mezőgazdasági ágazatban.

4. A helyzet áttekintése három év uniós tagság után

2016 júniusában a Bizottság a kétéves konvergenciajelentésében 7 megjegyezte, hogy Horvátország négy egymást követő évben negatív gazdasági növekedéssel szembesült. A közelmúlt kedvezőtlen gazdasági környezete a jövedelmek és a termelékenység tekintetében a mezőgazdasági ágazatban is kihatott a konvergenciára.

a)A mezőgazdasági ágazat társadalmi-gazdasági jellemzői

A 2007-ben és 2008-ban bekövetkezett gyors gazdasági növekedés időszakát követően a gazdasági és pénzügyi válság rótt terhet a horvát gazdaságra. Ez a mezőgazdaságot is érintette, amelynek bruttó hozzáadott értéke, tényezőjövedelme és az ágazatban foglalkoztatott személyek száma csökkent. Ami a szerkezeti mutatókat illeti, a horvát mezőgazdasági ágazatot az uniós átlaghoz képest még mindig a kisebb gazdaságok; alacsonyabb munkatermelékenység; kisebb hatékonyság; valamint alacsonyabb tényezőjövedelem és gyengébb vásárlóerő jellemzi.

2007 és 2013 között Horvátország mezőgazdasági bruttó hozzáadott értéke átlagosan az ország bruttó hazai termékének (GDP) 2,88%-át tette ki. 2014-ben a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték az ország GDP-jének 2,38%-át tette ki, 1,03 milliárd EUR összegben. Ez a szóban forgó időszak legmagasabb, 2008-ban észlelt értékéhez viszonyítva 33%-os, míg 2013-hoz képest 9%-os csökkenést jelent. A mezőgazdasági tevékenység 2014-ben 2,28 milliárd EUR termelési értéket 8 hozott létre, amely 10%-kal a 2013-ban feljegyzett érték alatt marad, és 2008 óta a bruttó hozzáadott értékkel azonos negatív tendenciát követ.

A mezőgazdasági földterületekről szóló törvény alapján Horvátországban a mezőgazdasági földterület termőföldet, kerteket, réteket, legelőket, gyümölcsösöket, olajfaligeteket, szőlősöket, halastavakat, nádasokat, mocsarakat és más olyan területeket foglalt magában, amelyek mezőgazdasági termelés alá vonhatók. A horvát hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a mezőgazdasági üzemek többsége kis méretű és nem alkalmas modern gazdálkodásra, azaz hatékonyságuk és termelékenységük alacsony szintű.

A mezőgazdasági üzemek szétaprózódása a mezőgazdasági ágazat fejlődését korlátozó fő tényezők egyike, habár 2007 óta bizonyos fokú birtokrendezés következett be. Az üzemek 69,4%-a kis méretű, legfeljebb 5 ha földet használ, míg legfeljebb 6,9%-uk művel 20 ha-nál nagyobb földterületet. Horvátországban az üzemenként átlagosan igénybe vett mezőgazdasági földterület 2007 és 2013 között szinte megduplázódott, vagyis 5,4 ha-ról 10 ha-ra nőtt. Ez ugyanakkor elmaradt a 16,1 ha-os uniós átlagtól.

2015-ben Horvátországban a mezőgazdasági munkatermelékenység az uniós átlag 44%-ának felelt meg, azonban Horvátország 2013. évi uniós csatlakozása óta nagymértékben nő (lásd az alábbi 1. ábrát). Ugyanakkor továbbra is jóval az EU-15 termelékenységének mértéke alatt marad, és közel esik az újabb tagállamok termelékenységének mértékéhez.

A horvát adóhatóságoktól kapott ideiglenes adatok szerint Horvátországban egy hektárnyi mezőgazdasági földterület átlagos ára 2014-ben 4935 EUR-nak felelt meg, ami az EU-12 tagállamok nagy részével összevetve viszonylag magas, azonban jelentősen az EU-15 tagállamok többségében irányadó ár alatt marad. Horvátországban a földárak 2000 és 2006 között folyamatosan nőttek (a csatlakozási tárgyalások során Horvátország által szolgáltatott adatok alapján), és 2012-ben közel ötszörösét tették ki az egy évtizeddel korábbi áraknak. A 2013. évi uniós csatlakozás ugyanakkor jelentősen nem növelte a földárakat, valamint az átruházott földparcellák számát és teljes méretét. A földárak a használatban levő rendelkezésre álló földterület közelmúltbéli növekedésével összhangban valójában nemrég még enyhén csökkentek is (lásd a melléklet 1. táblázatát). Habár a korábbi földeladási árakról rendelkezésre álló adatok EU-szerte tapasztalható hiányának az elemzésben óvatosságra kellene intenie, egyértelműnek tűnik, hogy Horvátország és az EU-15 tagállamok között a mezőgazdasági földárak terén észlelt eltérések jelentősen nem változtak a csatlakozás óta.

Horvátország és az EU többi része között a vásárlóerő-egységben mért egy főre jutó GDP eltérése továbbra is fennmarad. Az Eurostat adatok szerint 2014-ben Horvátországban a vásárlóerő-egységben mért egy főre jutó GDP az EU egészében az egyik legalacsonyabb volt, becslések szerint az EU átlag 58,8%-ának felelt meg. Ezenfelül a mezőgazdasági tényezőjövedelem 9 2009 óta folyamatosan csökken. 2014-ben további 35,7%-kal csökkent 2008-hoz képest, míg 11,9%-kal 2013-hoz képest.

2011 óta Horvátországban a mezőgazdaság tényleges tényezőjövedelme az EU-15 átlagos tényleges tényezőjövedelme alá esett. Ez azt jelenti, hogy Horvátország mezőgazdasági jövedelme már nem közelít az EU-15 mezőgazdasági jövedelméhez (lásd a melléklet 1. ábráját). 2014-ben tehát a mezőgazdasági ágazatban Horvátország tényleges vásárlóereje lényegesen a csatlakozás előtti időszakban irányadó mérték alatt volt.

A mezőgazdasági földterület megfizethetősége ezért a horvát mezőgazdasági termelők számára – tekintettel vásárlóerejükre – viszonylag alacsony maradt. A horvát hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok szerint 2014-ben, az uniós csatlakozást követő egy évvel Horvátország megfizethetőségi mutatója (a mezőgazdasági tényezőjövedelem és 2010-es változatlan árakon kifejezett horvátországi földárak alapján) 0,79 volt. Ez azt jelenti, hogy Horvátországban a mezőgazdasági földterület más uniós mezőgazdasági termelőkhöz képest a horvát mezőgazdasági termelők számára kevésbé volt megfizethető (lásd a melléklet 2. táblázatát). Ezenfelül a melléklet 2. ábrája bemutatja, hogy Horvátországban a horvát mezőgazdasági földterületek mezőgazdasági termelők általi megfizethetőségének konvergenciája – nem csak az EU átlagának egészével, hanem a legutóbb csatlakozott 12 tagállam legtöbbjével összehasonlítva is – átlagosan lassabb volt 2012 óta.

b)A mezőgazdasági ingatlan szerzésére alkalmazandó jogi korlátozások

Az ország uniós csatlakozása óta hatályos jogi szabályozás szerint nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a külföldi jogi és természetes személyek jogügylet útján nem szerezhetik meg mezőgazdasági földterület tulajdonjogát. 2013-ban a csatlakozási okmányban hivatkozott, mezőgazdasági földterületekről szóló 2008. évi törvényt (OG 152/08) az új mezőgazdasági földterületekről szóló törvény (OG 39/2013) váltotta fel, amelyet aztán 2015-ben (OG 48/2015) módosítottak. A 2013. évi törvény fenntartotta a korábban hatályban levő korlátozások többségét, azonban a külföldi természetes és jogi személyek számára lehetővé tette mezőgazdasági földterület tulajdonjogának öröklés útján történő megszerzését.

A csatlakozási okmány alapján más tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Horvátországban szerezhetnek mezőgazdasági földterületet, feltéve, hogy teljesítik a horvát állampolgárokra vonatkozó, nemzeti jogban meghatározott feltételeket. Ezenfelül az uniós tagállami/EGT-állampolgárok Horvátországban bejegyzett és székhellyel rendelkező jogi személy útján is vásárolhatnak mezőgazdasági földterületet.

A megszorító jogi keretet ezért enyhíti az uniós tagállami/EGT-állampolgár önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőknek és Horvátországban letelepedett jogi személyeknek a földterület nemzeti jogban meghatározott feltételek szerinti megszerzésére biztosított lehetőség. Ráadásul a mezőgazdasági földterületet bérlő uniós tagállami/EGT-állampolgárokra és jogi személyekre nem vonatkozik korlátozás.

Az összes, külföldi által történő földterületszerzést nem tiltó hatályos jogi keretnek lehetővé kell tennie, hogy Horvátország elérje az átmeneti időszakban követett célkitűzéseket, és segítenie kell az uniós tagállami/EGT-állampolgárok számára nyitottabb földszerzési rendszer felé történő fokozatos elmozdulásban.

c)Privatizáció, visszaszolgáltatás és rendelkezésre álló mezőgazdasági földterület

A privatizáció és a meg nem oldott visszaszolgáltatási esetek kihatnak a mezőgazdasági földterületek piacainak működésére. A horvát hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok szerint az állami tulajdonú földterületből 62 765 ha-t értékesítettek a 2001 és 2013 között végrehajtott különféle privatizációs programok keretében, míg a fennmaradó részt bérbe adták. Ez az állami tulajdonban álló földterületnek csupán egynegyede. Az érintett felektől a tulajdonuk visszaszolgáltatására mintegy 50 000 kérelem érkezett és mintegy 9000 ügy még mindig nyitott.

A rendelkezésre álló mezőgazdasági földterület mennyiségének változása is hatással lehet a mezőgazdasági földterületek piacainak működésére. 2013-ban 17 922 ha-t alakítottak át mezőgazdasági földterülettől eltérő egyéb ingatlanná, ami 2012-höz képest 6,1%-os növekedést jelent. Az igénybe vett mezőgazdasági földterület ugyanakkor a 2007-es 978 670 ha-ról 2013-ban 1 571 200 ha-ra nőtt.

Ezen felül is vannak mezőgazdasági célra rendelkezésre álló földterületek, amelyek az aknamentesítési tevékenység lezárására várnak. A horvát hatóságok szerint 2016-ban még mindig 6040 ha vár arra, hogy mezőgazdasági földterületté alakítsák. Tekintettel arra, hogy a mai napig évente átlagosan 2000 ha-t aknamentesítettek, a maradék földterület aknamentesítéséhez további három évre lehet szükség.

d)Külföldi befektetés

A mezőgazdaságba történő külföldi befektetés általában pozitív hatást gyakorol a tőkéhez való hozzáférésre, a technológiai transzferekre, a földpiacok működésére és a mezőgazdasági termelékenységre. A horvát hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a mezőgazdasági tevékenységekbe, vadászatba és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokba történő közvetlen külföldi befektetés 2011 és 2014 között 2,6 millió EUR-nak felelt meg. A földterület külföldiek általi megszerzésére vonatkozó horvát jogi szabályozás egyértelmű korlátokat határoz meg a külföldi befektetés horvát mezőgazdasági piachoz történő hozzáférését illetően. A külföldi és belföldi tulajdonú mezőgazdasági üzemekről, mint elkülönült kategóriákról nincsenek pontos feljegyzések.

Tekintettel azonban a földterületen tulajdonjogot szerző külföldi természetes személyekre vonatkozó korlátozásokra, a horvát hatóságok becslése szerint a közvetlen külföldi tulajdonban levő mezőgazdasági üzemek száma elhanyagolható. Ugyanakkor a külföldi tulajdonosok jogi személyek, különösen Horvátországban bejegyzett és székhellyel rendelkező részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok révén jelen vannak a mezőgazdasági földterületek piacán. A jogi személyek általánosan – tekintet nélkül tulajdonosaik állampolgárságára – a teljes mezőgazdasági földterület egyharmadát veszik igénybe.

e)Az uniós csatlakozás hatása

Általában véve az uniós csatlakozás javította a mezőgazdasági termelők hitelhez és biztosításhoz való hozzáférését. Ez pozitív hatást gyakorolhat a mezőgazdasági termelékenységre.

Ezenfelül a horvát mezőgazdasági termelők pénzügyi támogatáshoz jutottak az uniós közös agrárpolitika keretében. A mezőgazdasági ágazat által kapott ilyen pénzügyi támogatás teljes összege 2013-ban 292 millió EUR-nak, míg 2014-ben 295 millió EUR-nak felelt meg. Ezek, a horvát mezőgazdasági termelők részére folyamatosan rendelkezésre bocsátott támogatások a horvát gazdaságok bevételének jelentős hányadát tették ki. Hozzájárulhattak a hatékonyság és a földterület iránti kereslet növeléséhez, és fenntarthatják a mezőgazdasági földárak növekedésével kapcsolatos várakozásokat.

Összességében véve a támogatások hozzájárultak a horvát mezőgazdasági termelők társadalmi körülményeinek javításához, és a hitelhez való jobb hozzáféréssel párosulva arra ösztönözhetik a horvát mezőgazdasági termelőket, hogy a jövőben mezőgazdasági földterületet vásároljanak és mezőgazdasági tevékenységet alakítsanak ki. Ez elősegítené a mezőgazdasági ágazat munkatermelékenységének növelését, és a gazdaságok bevételének további növekedéséhez vezetne.

A Bizottság megjegyzi, hogy a csatlakozási tárgyalások során azonosított konkrét területek kezelése révén a földpiac működésének javítására irányuló horvát projekteket még nem hajtották teljes körűen végre. Amíg néhány projekt, mint például az állami tulajdonú földterületre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatokhoz kapcsolódó IT információs rendszer már megvalósult, további rendszerfejlesztések vannak tervben, például a szerződési előzmények nyomon követésének és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal történő adatcsere lehetővé tétele. A mezőgazdasági ágazat fejlődésének támogatására irányuló egyéb tervezett projektek magukban foglalják a vidékgazdálkodási stratégiát; a mezőgazdasági birtokrendezési operatív programot; és az öntözésre, valamint a mezőgazdasági területek és vizek kezelésére irányuló projekteket.

5. Következtetések

A 2011. évi csatlakozási okmány előírja, hogy ezt a jelentést a csatlakozást követő három éven belül ki kell adni. A vizsgált időszak eléggé rövid, 10 ezért széleskörű gyakorlati bizonyítékot nem lehetett teljes mértékben összegyűjteni azzal kapcsolatban, hogy Horvátország uniós csatlakozása hogyan hatott a mezőgazdasági földterületek piacának fejlődésére és a mezőgazdasági ágazat egészére.

Mindazonáltal a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a csatlakozási tárgyalások során kifejezett aggályok közül nem mindegyik enyhült a csatlakozást követő három év elteltével, különösen amiatt, hogy az átmeneti időszak során végrehajtani tervezett intézkedések egy része, mint például a birtokrendezés, a telekkönyv véglegesítése, a privatizáció befejezése és a földterületek aknamentesítése még mindig folyamatban van.

Ezenfelül a horvát mezőgazdasági piac értékelése azt mutatja, hogy Horvátország és az EU többi része között még mindig jelentős eltérés van a földárakat és a mezőgazdasági termelők jövedelmét illetően. Teljes körű konvergencia ugyanakkor nem várható, és nem tekinthető az átmeneti időszak megszüntetéséhez szükséges feltételnek. Ráadásul a bizottsági elemzés a földterületek horvát mezőgazdasági termelők általi megfizethetőségének csökkenését mutatja: a mezőgazdasági földterületek 2014-ben, az uniós csatlakozást követő évben 2013-hoz képest még nem váltak a horvát mezőgazdasági termelők számára megfizethetőbbekké, aminek fő oka a mezőgazdasági termelők átlagos jövedelmének csökkenése.

Összességében véve a horvátországi mezőgazdasági ágazat jelenlegi helyzetének elemzése azt mutatja, hogy számos tényező még mindig hat a földpiacra, ideértve: a kedvezőtlen általános gazdasági légkört; a tulajdonosi szerkezet széttöredezettségét; a mezőgazdasági termelők viszonylagosan alacsony jövedelmi szintjét; a föld befejezetlen privatizációját és visszaszolgáltatását; valamint a folyamatban levő aknamentesítési tevékenységet.

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a csatlakozási okmányban biztosított átmeneti intézkedések határideje nem rövidíthető le.

A Bizottság emellett felkéri Horvátországot, hogy fokozatosan fejezze be a földpiacnak az átmeneti időszak lezárulását követő, a tőke szabad mozgásának teljes körű alkalmazására való felkészítését. A földterület külföldi természetes és jogi személyek általi megszerzésének jogi keretében foglalt korlátozások jelenleg sem valósítanak meg teljes tilalmat, mivel az uniós tagállami/EGT-állampolgárok tulajdonában álló jogi személyek vásárolhatnak földterületet, és az uniós tagállami/EGT-állampolgár önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők földterületet szerezhetnek, ha Horvátországban kívánnak letelepedni és tartózkodni. Ezenfelül a földterületekről szóló új, 2013. évi törvény öröklés útján lehetővé tette a mezőgazdasági földterület tulajdonjogának megszerzését. Ugyanilyen fontos megjegyezni, hogy a földbérleti piac nyitva áll a külföldi befektetők előtt, akik ezért Horvátországban mezőgazdasági vállalkozásokat hozhatnak létre és működtethetnek. Ráadásul az uniós csatlakozás már javította a helyi mezőgazdasági termelők tőkéhez való hozzáférését.

Ezenfelül Horvátország kötelezettséget vállalt az alábbi tevékenységek végrehajtására, hogy az átmeneti időszak végére lehetővé tegye a tőke szabad mozgását:

1.a tulajdonjog szabályozása, mint a telekkönyv frissítésének és rendezésének előfeltétele;

2.birtokrendezés;

3.a mezőgazdasági földterületek bérleti piacának fejlesztése, és a bérlők jogainak javítása;

4.a mezőgazdasági termelés szerkezetátalakítása;

5.a technológia és a forgótőke fejlesztése; valamint

6.mezőgazdasági földterületek aknamentesítése.

Mindez jó alapot szolgáltat Horvátországnak az átmeneti időszak alkalmazásának indokoltságát alátámasztó kihívások kezelésének folytatásához, valamint a termelékenység, és a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó horvát lakosok gazdasági helyzetének javításához.

(1)

HL L 112., 2012.4.24., 10. o.

(2)

Mezőgazdasági földterületekről szóló törvény (OG 152/08).

(3)

 C-370/05. sz. Festersen-ügyben hozott ítélet 21–23. pontja; C-452/01. sz. Ospelt-ügyben hozott ítélet 24. pontja.

(4)

A csatlakozási okmány azt is rögzíti, hogy „a tagállamok állampolgárai vagy a más tagállam jogszabályai szerint létrehozott jogi személy a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében semmilyen esetben sem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben ez az állampolgár vagy jogi személy a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában részesült volna, és nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint amilyenek a harmadik országok állampolgárára vagy jogi személyére vonatkoznak.“

(5)

Az EU-12 az EU-hoz 2004-ben (EU-10) és 2007-ben (EU-2) csatlakozott tagállamokra vonatkozik. A Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával (az EU-10 közül), valamint Bulgáriával és Romániával (EU-2) is született átmeneti időszakról szóló megállapodás. Az EU-15 a 2004. évi bővítés előtt meglévő tagállamokra vonatkozik.

(6)

A horvát hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok szerint 1998-ban a mezőgazdasági földterület 42–54%-án folyt aknamentesítési tevékenység, miközben az aknával közvetlenül érintett teljes terület 2006 végén 997 km2-nek felelt meg.

(7)

Európai Bizottság, 2016. évi konvergenciajelentés, elérhető: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/convergence_reports/index_en.htm.

(8)

A bruttó hozzáadott érték a közbenső termeléssel csökkentett termelési érték.

(9)

A tényezőjövedelem a mezőgazdasági termelésben az összes termelési tényező felhasználásával előállított nettó értéket mutatja.

(10)

Az e jelentés elfogadásakor rendelkezésre álló statisztikák csak 2014ig tartalmaznak adatokat.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.8.

COM(2017) 217 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

Horvátország 2011. évi uniós csatlakozási szerződésében rögzített, a mezőgazdasági ingatlanok szerzésére vonatkozó átmeneti intézkedések felülvizsgálatáról

MELLÉKLET

1. táblázat A mezőgazdasági terület vételára és bérleti díja Horvátországban, EUR/hektár

2. táblázat A horvát mezőgazdasági földterület megfizethetősége

mezőgazdasági termelők számára Horvátországban és az EU többi részén 2012 és 2014 között

Forrás: Eurostat, mezőgazdasági számlarendszer, AMECO a GDP-deflátorokat illetően és a horvát hatóságok a horvátországi földárakat illetően.

Megjegyzés: A megfizethetőségi mutatók az egyes tagállamokban a mezőgazdaságból származó, éves munkaegységenkénti nettó tényezőjövedelem és EUR-ban kifejezett 2010-es változatlan árakon a horvátországi mezőgazdasági földterület egy hektárja EUR-ban kifejezett vételárának hányadosaként határozhatók meg. A megfizethetőségi mutatók így megmutatják, hogy Horvátországban hány hektár földterület vásárolható meg az egyes tagállamok mezőgazdasági termelőinek mezőgazdaságból származó éves jövedelméből. A mutató magasabb értékei azt jelölik, hogy a mezőgazdasági földterület megfizethetőbb a mezőgazdasági termelők számára.

Például a Horvátországra vonatkozó megfizethetőségi mutatók azt mutatják, hogy a horvát mezőgazdasági termelők mezőgazdaságból származó éves nettó tényezőjövedelme nem volt elegendő egy hektárnyi földterület megvásárlására (mivel a Horvátországra vonatkozó mutató értéke 2014-ben 0,79 volt). Ezzel szemben a dániai mezőgazdasági termelők éves nettó tényezőjövedelme Horvátországban 2014-ben több mint 9 hektárnyi föld megvásárlását tette volna lehetővé (mivel a mutató értéke ebben az évben Dánia vonatkozásában 9 volt).