EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.3.2.

COM(2017) 130 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A törökországi menekülteket támogató eszközről szóló első éves jelentés

Tartalom

1. Bevezetés    

1.1. Törökország és a menekültügyi válság    

1.2. Az EU válasza a válságra és az eszköz létrehozása    

2. Az eszköz működése    

3. Pénzügyi kapacitás, a finanszírozás időtartama és természete    

4. Az eszköz végrehajtása    

4.1. Humanitárius segítségnyújtás    

4.2. Nem humanitárius támogatás    

5. Felügyelet, értékelés és ellenőrzés    

5.1. Felügyelet és értékelés    

5.2. Ellenőrzés    

6. Kommunikáció és láthatóság    

7. Következtetések és a következő lépések    

1. Bevezetés

Az Unió és a tagállamok fellépéseinek koordinációs mechanizmus – a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz – révén való összehangolásáról szóló 2015. november 24-i bizottsági határozat 1 8. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz (a továbbiakban: „eszköz”) végrehajtásáról. A határozat 8. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a Bizottságot, hogy évente jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács részére az eszköz végrehajtásáról.

Az eszközre vonatkozó ezen első éves jelentés az eszköz működését, végrehajtását, nyomonkövetési és értékelési rendszerét, a kommunikációs tevékenységeket és a következő lépéseket mutatja be. A jelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról szóló eredményjelentésekre valamint az eszköz irányítóbizottságának keretében kibocsátott különféle tájékoztatókra épül.

A jelentés tartalmazza továbbá a finanszírozás pénzügyi kapacitásának, időtartamának és jellegének felülvizsgálatát a határozat 9. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint, lásd különösen a 3. szakaszt.

1.1. Törökország és a menekültügyi válság

Törökországot földrajzi helyzete számos menekült és migráns számára kiemelt befogadási és tranzitországgá teszi. A főként a szíriai konfliktus miatt kialakult példátlan menekültáradat következtében az ország világviszonylatban a legnagyobb számban fogadott be menekülteket és migránsokat, akiknek száma a 3 milliót is meghaladja. Ezek közé tartozik az a 2,8 millió nyilvántartott szíriai menekült, akiknek 10%-a a török kormány által létrehozott 26 táborban él Törökország délkeleti részén, 90%-uk pedig a táborokon kívül él városi, városkörnyéki és vidéki területeken. Az ilyen nagyszámú menekült és migráns befogadása érdekében Törökország nagylelkű humanitárius és pénzügyi támogatást biztosított.

Szíriai menekültek Törökországban, tartományi bontásban, forrás: UNHCR, 2016 december

1.2. Az EU válasza a válságra és az eszköz létrehozása

2015-ben az Európai Unió és annak tagállamai a politikai és pénzügyi elköteleződésük megerősítéséről döntöttek annak érdekében, hogy támogassák Törökországot a menekültek befogadására irányuló erőfeszítéseiben. A 2015. november 29-i EU-Törökország nyilatkozat 2 keretében megegyeztek az Európai Unió és Törökország közötti, közös felelősségvállaláson, kölcsönös vállalásokon és végrehajtáson alapuló átfogó együttműködésről. A 2015. november 29-i csúcstalálkozó léptette hatályba az EU-Törökország közös cselekvési tervet (JAP) 3 , amely Törökország megsegítését célozza a szíriai konfliktus következményeinek kezelése terén. A JAP a jelenlegi migrációs válságot két úton célozza kezelni: (1) a szíriaiak és török befogadó közösségeik támogatásával, (2) az együttműködés erősítésével az irreguláris migráció megakadályozása céljából. Törökországot arra kötelezi, hogy továbbra is védelmezze és támogassa a szíriaiakat, beleértve az oktatás és az egészségügyi ellátás biztosítását valamint a munkavállalás engedélyezését.

Az Európai Unió tagállamainak a törökországi menekültek jelentős további finanszírozását igénylő felszólítására válaszul a Bizottság a 2015. november 24-i bizottsági határozattal létrehozta, 2016. február 10-én pedig módosította a Törökország-támogató Menekültügyi Eszközt 4 . Az eszköz az uniós költségvetésből és a tagállamok további hozzájárulásaiból származó és külső címzett bevételként az uniós költségvetésbe integrált, a 2016-2017-es időszakban összesen 3 milliárd EUR-t kitevő források mozgósításának összehangolását célzó mechanizmus. A tagállamok politikai kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemzeti hozzájárulást nyújtanak az uniós tagállamok és a Bizottság között 2016. február 3-án a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott egyetértési megállapodás keretében. Az egyetértési megállapodás egy feltételrendszer-keretet is létrehozott. A 3 milliárd EUR-t a Bizottság által még az eszköz elindítását megelőzően a szíriai menekültválságra adott válaszként már Törökország rendelkezésére bocsátott 345 millió EUR-n 5 felül biztosították és az kiegészíti a tagállamok kétoldalú segítségnyújtását 6 .

Az eszköz 2016. február 17-én lépett működésbe az eszköz irányítóbizottságának első ülésével. Ezen ülést követően a Bizottság gyors lépéseket tett az eszköz alapján megvalósítandó első projektekre történő szerződéskötés érdekében.

2016. március 18-án az Európai Unió és Törökország állam- és kormányfői újra megerősítették elkötelezettségüket közös cselekvési tervük megvalósítására, valamint a Törökország és az Unió közötti kapcsolatok elmélyítését és a migrációs válság kezelését szolgáló további intézkedésekről egyeztek meg 7 . Törökország és az Európai Unió egyetértettek abban, hogy további gyors és határozott erőfeszítésekre van szükség. Pontosabban a 2016. március 18-i EU-Törökország nyilatkozat felhívott többek között arra, hogy véget kell vetni a Törökországból az Unióba irányuló irreguláris migrációnak oly módon, hogy ellehetetlenüljön az embercsempészek üzletszerű tevékenysége, és hogy a migránsok számára olyan alternatíva álljon rendelkezésre, amelynek során nem kell kockára tenniük az életüket; és arra, hogy fel kell gyorsítani az eszköz végrehajtását.

Az EU és Törökország közös erőfeszítései konkrét eredményekkel jártak. A nyilatkozat március 18-i működésbe lépését követően drámai mértékben csökkent a Törökországból Görögországba történő irreguláris határátlépések száma. 2016. március 20.és 2017. február 26. között a görög szigetekre történő napi érkezések száma 84 volt 8 . Az Égei-tengeren 2016. április 1.és 2017. február 23. között életét vesztett és eltűnt személyek száma 70 volt 9 . Bár minden ilyen haláleset tragédia, ez mégis a halálos áldozatok számának jelentős csökkenését jelenti. Az EU-Törökország nyilatkozat kulcsfontosságú összetevője az volt, hogy jogszerű útvonalat kínáljon az Unióban védelmet kereső migránsok számára. A Törökországból az Unióba történő áttelepítések gyorsított ütemben zajlanak; a nyilatkozat életbe lépésétől 2017. február 27-ig 3 565 szíriai menekültet telepítettek át Törökországból Európába 10 . Minkét oldal elkötelezett az együttműködés folytatása és fejlesztése iránt.

2. Az eszköz működése

A törökországi menekülteket támogató eszköz egy olyan összehangoló mechanizmus, amely lehetővé teszi a törökországi menekültek részére történő uniós segítségnyújtás gyors, hatékony és hatásos mobilizálását. Az eszköz biztosítja a vonatkozó fennálló uniós pénzügyi eszközök optimális mobilizálását akár humanitárius segítségnyújtás, akár pedig nem-humanitárius segélynyújtás formájában, annak biztosítása érdekében, hogy a menekültek és a befogadó közösségeik szükségleteit átfogó és összehangolt módon elégítsék ki 11 .

Az eszköz irányítóbizottsága stratégiai iránymutatást nyújt az átfogó prioritások, a támogatandó tevékenységek típusa, a hozzárendelendő összegek és a mobilizálandó pénzügyi eszközök tekintetében, továbbá, adott esetben az EU-Törökország közös cselekvési terv alapján fennálló török kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó feltételek tekintetében 12 . Az irányítóbizottság elnöki tisztét a Bizottság látja el, tagjai a Bizottság két képviselője továbbá minden egyes tagállam egy képviselője, Törökország pedig tanácsadói minőségben vesz részt az irányítóbizottságban 13 .

Az eszköz végrehajtásának első éve során öt irányítóbizottsági ülésre került sor 2016. február 17-én, május 12-én, június 30-án, október 4-én és 2017. január 12-én. A Bizottságnak 2017. március 31-ére kell összehívnia a hatodik irányítóbizottsági ülést.

Összhangban az eszközt létrehozó bizottsági határozat 3. cikkének (2) bekezdésével, a 2016. május 12-i második irányítóbizottsági ülésen megállapodtak arról, hogy az eszköznek a következő hat prioritási területre kell összpontosítania: (1) humanitárius segítségnyújtás, (2) migrációkezelés, (3) oktatás, (4) egészségügy, (5) települési infrastruktúra, valamint (6) társadalmi-gazdasági támogatás. Az eszköz végrehajtásának főbb alapelvei a gyorsaság, hatékonyság és hatásosság, miközben a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás is érvényesül. Az eszköz beavatkozásainak fenntarthatósága szintén fontos, csakúgy, mint a török hatóságokkal megosztott tulajdonjog. Az eszköz által biztosított segítségnyújtás prioritási területeinek azonosítása azon az átfogó és független szükségletfelmérésen 14 alapul, amelyet 2016. júniusában mutattak be az irányítóbizottságnak.

Az eszköz hangolja össze a következő külső finanszírozási eszközökből származó finanszírozásokat: A Tanács 1257/96/EK rendelete a humanitárius segítségnyújtásról (HUMA) 15 , az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) 16 , a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) 17 , az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) 18 és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) 19 . Az uniós költségvetésből finanszírozandó intézkedéseket annak pénzügyi szabályaival és szabályozásaival összhangban hajtják végre - melyek magukban foglalják mind a közvetlen, mind pedig a közvetett irányítást és megvalósítást az Európai Unió Szíriai Válságra Reagáló Regionális Vagyonkezelői Alapja (EUTF) által 20 .

A segítségnyújtás végrehajtásának az a feltétele, hogy Törökország szigorúan betartsa az EU-Törökország közös cselekvési tervben valamint a 2015. november 29-i és 2016. március 18-i EU-Törökország nyilatkozatban megjelenő kötelezettségvállalásokat.

3. Pénzügyi kapacitás, a finanszírozás időtartama és természete

Az eszköz által összehangolt teljes költségvetés 3 milliárd EUR, amelyre a 2016-2017 .időszakban kell szerződést kötni. Ez az uniós költségvetésből származó 1 milliárd EUR-ból és a tagállamoktól származó 2 milliárd EUR-s további finanszírozásból áll össze 21 . A tagállami hozzájárulások közvetlenül az EU általános költségvetésébe történnek külső címzett bevétel formájában, a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, és azokat az IPA II és a HUMA megfelelő költségvetési tételeihez rendelik. Az uniós költségvetésből származó 1 milliárd EUR-ból 250 millió EUR mobilizálására került sor 2016-ban, 750 millió EUR-t pedig az eszköz 2017. évi költségvetésébe tartottak fenn.

Az eszköz finanszírozása a következő forrásokból történik:

* amelyből 18 millió EUR-t az IPA II-be utaltak az ENI-ből

A Bizottság a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 7. cikkének (2) bekezdése szerint hozzájárulási megállapodásokat kötött az összes tagállammal ezek nemzeti hozzájárulásáról az összesen 2 milliárd EUR összeghez. A tagállamok összesen 678 millió EUR összegben fizették be 2016-ban az első éves részletüket, amelyből 575 millió EUR , azaz csaknem 85% került felhasználásra; ebből 292 millió EUR az IPA és 283 millió EUR az ECHO (HUMA) alá tartozik 22 .

A tagállamok eszközbe történő befizetéseinek megoszlása a következő 23 :

2016 végén az eszköz alapján történő végső kifizetések határidejét technikai okokból 2019 végéről 2021 végére hosszabbították meg, lehetővé téve a 2016 júliusában elfogadott különleges intézkedésben előirányzott egyes hosszútávú szerződések aláírását. Az infrastruktúraépítések esetén például a végső kifizetésre csak a munkálatok formális átvételét követően kerülhet sor, ami hosszabb határidőt tesz szükségessé. A negyedik irányítóbizottsági ülésen és az Állandó Képviselők Bizottságában 24 folytatott megbeszéléseket követően 2016 decemberében módosított átvételi elismervényi levelek kibocsátására került sor 25 . Ez a hosszabbítás nem jár hátrányos következményekkel sem a szerződéskötés sebességére, sem pedig az érintett tevékenységek megvalósítására, továbbá nem érinti sem a tagállamoknak, sem pedig a Bizottságnak az eszközbe történő befizetéseinek időzítését.

4. Az eszköz végrehajtása

Az eszközt humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtásként hajtják végre, az adott területekre 1,4 milliárd EUR illetve 1,6 milliárd EUR tervezett összegeket biztosítva.

A humanitárius segítségnyújtás a legkiszolgáltatottabb menekülteket (és más érintett személyeket) támogatja az alapszükségleteket és a védelmet biztosító, kiszámítható és az emberi méltóságot tiszteletben tartó támogatás útján.

A nem humanitárius segítségnyújtás a menekültek hosszabb távú megélhetését, társadalmi-gazdasági és oktatási kilátásait támogatja. Ez azt célozza, hogy a gyermekeket hozzásegítse az alapfokú és középfokú oktatáshoz való hozzáféréshez, és segítse az oktatási infrastruktúra fejlesztését, beleértve az iskolaépületeket és a tananyagokat is. A segítségnyújtás továbbá a fenyegetéseknek kitett csoportokra összpontosít, például a nők szexuális és nemi alapú erőszakkal szembeni védelmével, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével.

2017 januárjában az irányítóbizottság ülése az EU-Törökország nyilatkozat 26 megvalósításáról szóló 4. eredményjelentés alapján elismerte, hogy az EU-Törökország nyilatkozat - bár törékenyen - továbbra is működik, és megerősítette, hogy az eszköz megvalósítása továbbra is jól halad előre.

2017 februárjának végére az eszköz keretében mind a humanitárius, mind pedig a nem humanitárius segítségnyújtás céljára biztosított teljes összeg elérte a 2,2 milliárd EUR-t 27 . A teljes biztosított összegből 39 projektre kötöttek le 1,5 milliárd EUR-t, ami az eszköz keretösszegének felét teszi ki. A teljes lekötött összegből 750 millió EUR-t 28 folyósítottak, ami az eszköz gyors és hatékony megvalósításának bizonyítéka. Az eszköz által biztosított finanszírozás továbbra is közvetlen hatást gyakorol a terepen a menekültek és a befogadó közösségek számára 29 .

Az eszköz legtöbb végrehajtása a táborokon kívül valósul meg, főként a tíz legérintettebb tartományban: Sanliurfa, Hatay, Gaziantep, Adana, Mersin, Kilis, Mardin, Kahramanmaras, Osmaniye és Istanbul.

4.1. Humanitárius segítségnyújtás

Az Európai Unió általi humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó iránymutatást a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus 30 tartalmazza, amely szerint az Unió, mint humanitárius szereplő, tiszteletben tartja az emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség alapelveit. A Lisszaboni Szerződés létrehozta a humanitárius segítségnyújtás egyedi jogi alapját (az EUMSZ 214. cikke), a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet (HAR; 1257/96/EK) 31 pedig lefekteti az uniós humanitárius segítségnyújtás működési kereteit. Az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásának alapja az éves országspecifikus humanitárius végrehajtási tervek. A Bizottság és partnerei közötti együttműködés kereteit a humanitárius segítségnyújtás területén a Bizottság nemzetközi szervezetekkel kötött pénzügyi és adminisztratív keretmegállapodásai és a nem kormányzati szervezetekkel kötött partnerségi keretmegállapodásai határozzák meg.

Az eszköz humanitárius területe alapján mobilizált 1,4 milliárd EUR-ból eddig 595 millió EUR-t allokáltak. Ebből 551 millió EUR-t kötöttek le 19 partnerrel kötött, 28 humanitárius projekt keretében, amelyek az alapvető szükségletek, védelem, oktatás és egészségügyi ellátás iránti igényeket fedezésére irányulnak. A lekötött 551 millió EUR-ból eddig 411 millió EUR folyósítására került sor. Az eszköz keretében a következő szerződéseket írták alá.

2016 márciusában az Unió 40 millió EUR-t adományozott az Élelmezési Világprogram (WFP) részére annak érdekében, hogy 585000 menekülttáborokon kívül élő menekültet és 150000 táborban élő menekültet lássanak el a kijelölt üzletekben élelmiszerre váltható e-kártyákkal. A WFP a török Vörösfélhold társasággal szorosan együttműködve dolgozik a hatékony segítségnyújtás érdekében. A jelenleg e-kártyákkal ellátott menekültek fokozatosan átkerülnek a szükséghelyzeti szociális védőháló (ESSN) alá (lásd alább).

2016. április 15-ig további 50 millió EUR-t kötöttek le humanitárius segítségnyújtásra a törökországi menekültek azonnali szükségleteinek biztosítása érdekében. Az e keretből finanszírozott 15 humanitárius szervezet közé tartozik a dán menekültügyi tanács, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az Egyesült Királyság nemzetközi orvosi alakulata és a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFCR), melyek a török partnerszervezetekkel szoros együttműködésben dolgoznak. A projekt valamennyi főbb humanitárius területre kiterjed, beleértve az élelmezési segélyezést, a készpénz és utalványok formájában történő segítségnyújtást, a különleges téli segítségnyújtást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, a menekült gyermekek oktatását, a védelmet, az információkezelést, továbbá a fogyatékkal élő személyek részére történő speciális segítséget, a mentális egészségügyi szolgáltatásokat és a pszichoszociális támogatást.

2016 júniusában a Bizottság közzétette törökországi humanitárius végrehajtási tervét (HIP) 32 , összesen 505,65 millió EUR összegben.

2016 júliusában a HIP keretében 74 millió EUR-t kötöttek le az elsődleges egészségügyi ellátás, az iskolarendszeren kívüli oktatás, a közelgő télre való felkészülés és a védelem területén megvalósítandó projektekre.

2016 szeptemberében a Bizottság elindította az eszköz humanitárius összetevőjének zászlóshajóját - a szükséghelyzeti szociális védőhálót (ESSN) -, együttműködve a török hatóságokkal és a programot végrehajtó partnerszervezetekkel. Ez minden idők legnagyobb, 348 millió EUR 33 -s induló költségvetésű uniós humanitárius programja, amelynek célja, hogy elektronikus betéti kártyára teljesített havi készpénzátutalásokat nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb menekülteknek, hogy segítsék őket az alapvető szükségleteik fedezésében. A kártyákra elektronikus úton feltöltött havi pénztámogatás lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a számukra legszükségesebb dolgokat vásárolják meg, biztosítva így részükre a választás méltóságát. Az elektronikus készpénzátutalási rendszer nem csak nagyon hatékony módja a humanitárius segítségnyújtásnak, de a helyi gazdaságot is ösztönzi.

2016 decemberében 5 millió EUR-s szerződést írtak alá a Mercy Corps segélyszervezettel a védelem területén. A projekt védelmező környezet fejlesztését célozza 50000 menekült számára a képességeik fejlesztésével (önvédelem) és közösségi biztonsági hálók kialakításával, annak elősegítésével, hogy biztonságosan hozzáférjenek az olyan szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, dokumentumok beszerzése, jövedelemtámogatás (pl. ESSN), jogi tanácsadás, oktatás, fordítás és közlekedés.

A közelmúltban egy 34 millió EUR-s szerződést írtak alá az UNICEF-fel az oktatási célú feltételes készpénz-transzferről. Ezt a projektet össze fogják kapcsolni az ESSN-nel és hozzá fog járulni a legkiszolgáltatottabb gyermekek beiskolázásának fokozásához és iskolalátogatásuk javításához.

2017. április 1-je előtt lekötésre kerül a HIP keretében fennmaradó összegből 41,65 millió EUR a védelemre és az egészségügyre összpontosító projektek céljára.

A Bizottság tavasszal teszi közzé a 2017. évi törökországi humanitárius végrehajtási tervét (HIP). Az 2017. évi HIP alapján történő első lekötések és kifizetések 2017 második negyedévében várhatók. Ezek a humanitárius stratégia folytatására összpontosítanak, kiterjedve a védelemre, az egészségügyre és az oktatásra, valamint az ESSN második részletére, amely továbbra is a rendelkezésre álló finanszírozás legnagyobb részét fogja kitenni.

4.2. Nem humanitárius támogatás

Az eszköz nem humanitárius területén mobilizált 1,6 milliárd EUR-t csaknem teljes mértékben allokálták. 944 millió EUR-t lekötöttek és 339 millió EUR kifizetése történt meg 34 . Az allokációk a prioritási területek között a következőképpen oszlanak meg:

Az IPA II-re vonatkozó közös végrehajtási rendelet 35 (CIR) 2. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Bizottság kellően indokolt esetekben különleges intézkedéseket fogadjon el. A különleges intézkedéseket az IPA II-bizottság támogató véleményével fogadják el és azokról tájékoztatják az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

A mai napig az eszköz keretében az alábbi három különleges intézkedést fogadták el:

A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (Madad alap) számára biztosított 55 millió EUR-s hozzájárulásra vonatkozó különleges intézkedés 2016 márciusában 36 ;

A Törökországba visszatérő migránsokra vonatkozó különleges intézkedés 60 millió EUR összegben 2016 áprilisában 37 ;

Az oktatásra, egészségügyre, települési infrastruktúrára és társadalmi-gazdasági támogatásra vonatkozó 1,415 milliárd EUR összegű különleges intézkedés 2016 júliusában 38 .

A CIR 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a pénzügyi támogatás a következő finanszírozási típusokon keresztül biztosítható a) vissza nem térítendő támogatások; b) szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések; c) általános vagy ágazati költségvetési támogatás 39 ; d) vagyonkezelő alapokhoz és pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulás. Az IPA II eszköz alapok alkalmazásában a 4.cikk (7) bekezdése arra is lehetőséget kínál a Bizottság számára, hogy az alapokat közvetetten hajtsa végre, például nemzetközi szervezeteken, tagállami testületeken vagy nemzetközi pénzügyi szervezeteken (IFI-k) keresztül.

Az IPA II alapokat az eszköz keretében a költségvetési rendelet és alkalmazási szabályai második részének IV. címében foglalt külső fellépés szabályaival összhangban kezelik. A beavatkozások a pontosan meghatározott célokhoz kapcsolódó, előzetes megállapodás szerinti, ténylegesen felmerült és igazolható költségek kifizetését finanszírozhatják. Ez harmadik felekre is vonatkozik, az IFI-ket is beleértve. A közvetítők mobilizációjával járó költségeket - ha és amennyiben azok indokoltak - a lehető legalacsonyabb szintre szorították. Az eszköz alapján összehangolt forrásokból finanszírozott és kielégítően teljesítő programok és kezdeményezések az uniós pénzügyi szabályozással és a vonatkozó alap-jogiaktussal összhangban terjeszthetők ki és indíthatók, figyelemmel - adott esetben - a vonatkozó komitológiai bizottságra.

A vissza nem térítendő támogatások egyedi tevékenységek megvalósítására szolgálnak. A vissza nem térítendő támogatások keretében történő kifizetésekre a bejelentett felmerült költségek alapján kerül sor, összhangban az egyedi támogatási szerződés általános feltételeivel. Ezeket a költségeket külső könyvvizsgálók hitelesítik mielőtt további előfinanszírozásra vagy egyenlegkifizetésre kerülne sor. Bármely szabálytalanság feltárása esetén, vagy ha a költségeket el nem számolhatónak minősítik, a Bizottság behajthatja az összegeket vagy szankciót szabhat ki.

A Bizottságnak az IFI-kkel történő együttműködése a közvetett irányítás keretében történik (a költségvetési rendelet 60. és 61. cikkei), ha a Bizottság az érintett IFI-re bízza a megvalósítás irányítását. A Bizottság azokra az IFI-kre ruházhatja át a megvalósítás felelősségét, amelyek megfeleltek az úgynevezett pillérértékelésen. Az ilyen pillérértékelésnek az a célja, hogy megerősítse az IFI-k rendszereinek megfelelőségét az uniós költségvetési rendelet szerinti követelményeknek. Egy adott esetben az együttműködés a közvetlen irányítás keretében valósul meg közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában, ha maga az IFI hajtja végre az eszközhöz tartozó alapokat 40 .

Az eszköz alapján az első különleges intézkedést 2016 márciusában fogadták el, amely 55 millió EUR-val járult hozzá az EUTF-hez. Az eszköz által finanszírozott első projektek szerződéseit 2016. március 4-én írták alá 41 . A nem humanitárius segítségnyújtás körében egy oktatási projektből áll, melynek értéke 37 millió EUR és az UNICEF valósítja meg. Az eddig elért eredményei szemléltetésként a keretben találhatók 42 .

Az eszköz továbbra is támogat egy sor alulról építkező intézkedést a törökországi menekültek segítése érdekében. A mai napig öt projekt került lekötésre összesen 64,4 millió EUR értékben az EUFT-n keresztül, főként a társadalmi-gazdasági támogatás, az oktatás és a felsőoktatás terén. Az EUFT projektek további csomagja előkészítés alatt áll.

2016 áprilisában 60 millió EUR-t mobilizáltak egy második különleges intézkedés keretében, amely a 2016. március 18-i EU-Törökország nyilatkozat alapján Görögországból Törökországba visszatért migránsok érkezésével és fogadásával kapcsolatban felmerült költségek fedezésének támogatását szolgálja. A különleges intézkedés a török migrációkezelési főigazgatóság (DGMM) részére történő vissza nem térítendő közvetlen támogatás formájában valósul meg, és az elszámolható költségek alapja a 2016. április 4-e után felmerült és kifizetett tényleges költségek.

Augusztusban írtak alá egy 20 millió EUR-s összegű, az IcSP keretében finanszírozott szerződést a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) a török parti őrség kutatási és mentési műveletekre vonatkozó képességeinek fejlesztésére.

Az eszköz második irányítóbizottsági ülésén folytatott megbeszéléseket és az IPA irányítóbizottságának jóváhagyását követően 2016. július 28-án a Bizottság elfogadta az oktatásra, egészségügyre, települési infrastruktúrára és társadalmi-gazdasági támogatásra vonatkozó 1,4 milliárd EUR költségvetésű különleges intézkedést.

A harmadik különleges intézkedés keretében két közvetlen vissza nem térítendő támogatást írtak alá szeptemberben két éves időtartamra. A török Nemzeti Oktatási Minisztériummal kötött első - 300 millió EUR-s - szerződés alapján 500000 szíriai gyermek férhet majd hozzá az iskolarendszerű oktatáshoz, kap írószereket, tankönyveket és iskolai egyenruhát. E diákok közül 360000-en részesülnek török nyelvű oktatásban; 40000-en arab nyelvű oktatásban; 10000-en részesülnek felzárkóztató, 20000-en pedig további háttérképzésben és 40000 gyermeket szállítanak az iskolába.

Az Egészségügyi Minisztériummal kötött - szintén 300 millió EUR-s - második szerződés egészségügyi létesítmények kialakításával és működtetésével körülbelül kétmillió menekült számára biztosítja majd az elsődleges egészségügyi ellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és akár egy millió törökországi menekült részére teszi elérhetővé a rehabilitációs mentális egészségügyi szolgáltatásokat. Ezenfelül biztosítani fog családtervezést, fertőzőbetegség-megelőzést, az egészségügyi személyzet felvételét és képzését, valamint tájékoztatási tevékenységeket.

E vissza nem térítendő támogatásokon felül 2016 decemberében összesen 200 millió EUR összegben írtak alá két szerződést a KfW-vel és a Világbankkal. E szerződések 70 új iskola felépítését és felszerelését fedezik azokban a tartományokban, ahol magas a szíriai menekültek száma. Az említett iskolák építése és felszerelése 50000 szíriai gyermeknek nyújt segítséget. A szerződések emellett fokozzák a Nemzeti Oktatási Minisztérium végrehajtási és irányítási kapacitását is 43 .

2017 első felében az eszköz által végzendő további beavatkozások aláírására kerül majd sor a társadalmi-gazdasági támogatás valamint a települési és egészségügyi infrastruktúra területein. A vonatkozó szerződéseket a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítségével kell megvalósítani.

A 2016 júliusi harmadik különleges intézkedés egy projekttervezést segítő alapot (PPF) is létrehozott. A legfeljebb 25 millió EUR-s költségvetéssel rendelkező PPF célja az, hogy a törökországi céltartományokban a prioritási területeken - egészségügy, oktatás és települési infrastruktúra - segítse a jövőbeli befektetési projektek azonosítását és megjelenítését. A Bizottság jelenleg vizsgálja felül a PPF-re benyújtott jelentkezéseket, ezt követen pedig a török hatóságokkal egyeztetve kapcsolatba lép az érintett IFI-kkel. A cél az, hogy a szerződéseket 2017 tavaszáig aláírják. A kiválasztott beavatkozásokból befektetési projektek megbízható becsatornázását kell kialakítani, amelyeknek 2018 elejére készen kell állniuk a szerződéskötésre és megvalósításra.

5. Felügyelet, értékelés és ellenőrzés

5.1. Felügyelet és értékelés

Koordinációs mechanizmusként az eszköz számos prioritási területen biztosít finanszírozást különféle tevékenységek számára, amelyek különböző uniós eszközök útján valósulnak meg, különféle partnerek segítségével. Az eszköz e kulcsfontosságú jellemzője határozta meg az eszköz felügyeletének és értékelésének kialakítását. Az eszköznek olyan keretre van szüksége, amely a mobilizált eszköztől függetlenül képes az eszköz által finanszírozott beavatkozásokkal elért eredmények mérésére. Az Eszköz Eredmény Keret egy olyan irányítási és elszámoltathatósági eszköz, amely lehetővé teszi mint az eszköz szintű, mind pedig a prioritási terület szintű előrehaladásról való beszámolást. Lehetővé teszi a teljesítmény felülvizsgálatát a célzott eredményekre tekintettel, biztosítja szükség esetén a program módosítását, és a tájékoztatáskérésekre pontos válaszokat ad.

A Eredmény Keret tervezetét az irányítóbizottság a 2017. január 12-i ülésén vitatta meg. Az Eredmény Keret véglegesítésére várhatóan 2017 márciusában kerül sor. A Keret egy olyan dinamikus dokumentum, amely lehetővé kell, hogy tegye mind az eszköz által finanszírozott beavatkozások relevanciájának, mind pedig ezek hatásának folyamatos vizsgálatát.

A felügyeleti rendszer működtetéséhez egy online felügyeleti platformot terveznek. Ennek kellene elősegítenie az adatok előállítását, összesítését és elemzését, valamint lehetővé tenni a folyamatban lévő tevékenységek előrehaladásának rendszeres időközönként történő vizuális bemutatását. A rendszernek a különböző lekérdezési irányokból jeleznie kellene az aktuális legfontosabb adatokat és a teljesítmény elemzését a célokkal összehasonlítva. A felügyeleti adatokat nem, kor és fogyatékosság szerinti bontásban kellene feltüntetni, amennyiben ez lehetséges és indokolt. A platformnak, mint információs portálnak, egyablakos tájékoztatási forrásként kellene szolgálnia az eszköz érintettjeinek információs szükségletei tekintetében.

Technikai segítségnyújtást kell mobilizálni a felügyeleti rendszer különböző összetevői integrációjának támogatása érdekében, abból a célból, hogy egy, az egész eszközre kiterjedő felügyeleti és értékelési rendszer szülessen. Ennek különféle feladatokat kell felölelnie, beleértve a technikai kódolást és az online felügyeleti platform működtetését, a felügyeleti irányelvek és a felügyeleti eszköz kialakítását, a harmadik felekre kiterjedő felügyelet biztosítását az IPA és az IcSP keretében finanszírozott tevékenységek felügyelete esetén, és az értékelésre vonatkozó szerződéskötést. A rendszernek 2017 második felére teljesen működőképesnek kell lennie, mindeközben pedig fokozatos átmeneti intézkedéseket kell alkalmazni.

5.2. Ellenőrzés

Az eszköz keretében finanszírozást különítettek el annak biztosítása érdekében, hogy az eszközhöz kapcsolódóan aláírt szerződéseket hatékonyan ellenőrizzék és, szükség esetén, a költségeket hitelesítsék. Ezen felül az eszközt auditálja és ellenőrzi a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata valamint az Európai Számvevőszék is, összhangban a szokásos eljárásokkal. Az Európai Parlament és a Tanács szintén gyakorol pénzügyi felügyeletet az eszköz felett, mivel az az Európai Unió általános költségvetésének szerves része.

6. Kommunikáció és láthatóság

Az eszköz láthatósága és kommunikációja a kezdetektől fogva prioritást élvezett, azt az üzenetet közvetítve, hogy az Európai Unió erőteljesen támogatja a törökországi menekülteket. 2016 szeptemberében egy interaktív térképet jelentettek meg az eszköz e célt szolgáló honlapján 44 , amely lehetővé teszi az eszköz törökországi mobilizációjának vizuális szemléltetését. A térkép segítségével azonosíthatók az eszköz folyamatban lévő projektjeinek helyszínei, és részletes információk olvashatók az ezek által elérni kívánt eredményekről. Az interaktív térképet a Bizottság kezeli, és a térkép jelentős visszhangot kapott a közösségi médiában, beleértve a Twittert és a Facebookot is.

Az eszköz közösségi média kommunikációjának részeként információs kártyák készültek, amelyek vizuálisan ábrázolják az eszköz mechanizmusait és példákkal illusztrálják az eszköz projektjeit. Az információs kártyák oly módon mesélik el az eszköz történetét, hogy a törökországi menekültek uniós támogatásának emberi arcát emelik ki. Az információs kártyákat az Európai Unió összes közösségi média csatornáján megjelentették, beleértve a Twittert és a Facebookot is, ezzel jelentős számú találatot, tetszést és megosztást érve el.

Az eszköznek az érintett területen gyakorolt hatását kiemelő események közé tartozik a 2016 szeptemberében Ankarában szervezett nagy médiaesemény a szükséghelyzeti szociális védőháló elindításakor. Az esemény jelentős médiavisszhangot váltott ki, mind az uniós, mind pedig a török és a nemzetközi médiában; az eseményen bemutattak egy újonnan készült videofilmet és egy speciális ESSN infografikát.

A törökországi uniós küldöttség az EU Információs Központok hálózatán keresztül terjesztette az információkat és magas szintű látogatásokat szervezett az eszköz által finanszírozott projektekhez. Ezen felül, a menekültek világnapján rendezvényeket szervezett a menekültek és befogadó közösségeik számára, valamint egy fotókampányt indított el a közösségi médiában. Ezek a tevékenységek körülbelül 12 millió embert értek el Törökországban. 2016 novemberében két videofilmet készítettek az Európai Szociális Hálózattal együttműködve az egészségügy és az oktatás terén folyó projektek bemutatására, beleértve a gyermekvédelmet és a migránsok valamint a törökországi befogadó közösségeik részére nyújtott elsődleges egészségügyi ellátást is.

Kommunikációs stratégia készült annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak és más érintetteknek az eszközzel kapcsolatos kommunikációja átfogó és koherens megközelítésen alapuljon. A stratégia átfogó keretet biztosít az eszköz kapcsán zajló kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek számára, az eszköz láthatóságának növelését célozza, és olyan képet alakít ki az Európai Unióról, mint amely teljesíti a Törökország megsegítésére irányuló kötelezettségvállalásait a világ legnagyobb menekült népességének befogadásában. A célcsoportok közé a menekültek és a befogadó közösségek, a török állampolgárok és a török kormány, az EU állampolgárai, a tagállamok és a nemzetközi közösség tartoznak. A tervek szerint, a kommunikációs tevékenységeknek fokozatosan ki kell terjedniük és összpontosítaniuk kell az eszköz megvalósításának eredményeire az érintett területeken.

7. Következtetések és a következő lépések

Az eszköz végrehajtása jól halad. A következő lépések az alábbiak:

A programban szereplő összes tevékenység gyors lekötése – beleértve a 2016. évi humanitárius végrehajtási terv fennmaradó összegeit is – és ezek hatékony megvalósítása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban.

Az eszköz projektelőkészítő eszközének megvalósítása 2017 tavaszán.

A 2017. évi humanitárius végrehajtási terv megjelentetése tavasszal és az első szerződések megkötése 2017. második negyedévében.

Az eszköz nyomonkövetési és értékelési rendszerének működésbe állítása 2017 nyaráig.

Az eszköz kommunikációs tevékenységeinek elindítása.

Rendszeres időközönként irányítóbizottsági ülések tartása. A következő ülés tervezett időpontja 2017. március 31.

(1)

A 2016. február 10-i C(2016)855 bizottsági határozattal módosított az Unió és a tagállamok fellépéseinek koordinációs mechanizmus – a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz – révén való összehangolásáról szóló 2015. november 24-i C(2015) 9500 bizottsági határozat.

(2)

  http://www.consilium.europa.eu/en/meetings/international-summit/2015/11/29/  

(3)

  http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5860_fr.htm  

(4)

A Bizottság határozata (2016. február 10.) a törökországi menekülteket támogató eszközről és a 2015. november 24-i C(2015) 9500 bizottsági határozat módosításáról (2016/C 60/03).

(5)

A 2013-2015. évek során különböző külső finanszírozási eszközök, nevezetesen a HUMA, az IPA és az IcSP alapján mobilizált finanszírozás, beleértve a szíriai válságra reagáló Uniós Szükséghelyzeti Alap által megvalósított számos tevékenységet.

(6)

A régióban az EU és a tagállamok 2011-óta együttesen több, mint 9,4 milliárd EUR-t mozgósítottak; amelyből 3,9 milliárd EUR az Unió költségvetéséből származott.

(7)

  http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18-eu-turkey-statement/

(8)

Forrás: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség.

(9)

Forrás: Nemzetközi Migrációs Szervezet.

(10)

Forrás: Strukturálisreform-támogató Szolgálat.

(11)

A Bizottság határozata C(2015) 9500 (2015. november 24.), 2. cikk – Az eszköz céljai.

(12)

Lásd a C(2016)855 bizottsági határozattal módosított C(2015)9500 bizottsági határozat 5. cikkének (1) bekezdését.

(13)

Lásd a C(2016)855 bizottsági határozattal módosított C(2015)9500 bizottsági határozat 5. cikkének (1) és (2) bekezdését.

(14)

  http://avrupa.info.tr/fileadmin/Content/2016__April/160804_NA_report__FINAL_VERSION.pdf  

(15)

HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

(16)

Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

(17)

A 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(18)

Az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).

(19)

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).

(20)

  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/neighbourhood/countries/syria/madad_en

(21)

A tagállami hozzájárulások teljes megoszlása a következő címen érhető el: http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/02/03-refugee-facility-for-turkey/  

(22)

Külső címzett bevétel lévén, az adott évben meg nem valósított hozzájárulások automatikusan átkerülnek a következő évre, amennyiben végrehajtják azt a tevékenységet, amelyhez rendelték azokat.

(23)

Beleértve a három tagállam részéről biztosított önkéntes előleg fizetést is.

(24)

2016. október 26.

(25)

A módosított levelek 2. cikkének (1) bekezdése most így szól: „A Bizottság csak 2017. december 31-ig vállalhat jogi kötelezettséget. E jogi kötelezettségvállalások alapján 2021. december 31-ig kell a kifizetéseket teljesíteni.”

(26)

COM(2016) 792 végleges, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak, Negyedik eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról (2016. december 8.).

(27)

Ez a szám tartalmazza azokat az összegeket, amelyekre a Bizottság finanszírozási döntést hozott, de amelyekre még nem született költségvetési kötelezettségvállalás. A költségvetési kötelezettségvállalások a mai napig 1,58 milliárd EUR-t tesznek ki.

(28)

 Ez a szám az Európai Unió Szíriai Válságra Reagáló Regionális Vagyonkezelő Alapja által megvalósított projektek alá tartozó, de az uniós költségvetést még nem terhelő kifizetéseket is tartalmazza.

(29)

Az eszköz projektjeire vonatkozó részletes információk a következő címen érhetők el:

https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/news_corner/migration_en

(30)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői,

az Európai Parlament és az Európai Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat (HL C 25., 2008.1.30.).

(31)

A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete a humanitárius segítségnyújtásról.

(32)

Elérhető: http://ec.europa.eu/echo/sites/echo-site/files/hip_turkey_2016.pdf  

(33)

Amit lekötöttek az Élelmezési Világprogrammal és az azt végrehajtó török Vörös Félhold Társasággal, amely szorosan koordinálja tevékenységét a Szociális és Családpolitikai Minisztériummal és a Miniszterelnökség Katasztrófa és Vészhelyzet-kezelési Hatóságával (AFAD), amely közvetlenül a miniszterelnöknek számol be, és koordinálja Törökországnak a menekültügyi válságra adott reakcióját.

(34)

Ez a szám a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap által megvalósított projektek alá tartozó, de az uniós költségvetést még nem terhelő kifizetéseket is tartalmazza.

(35)

Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete (2014. március 11.).

(36)

 A BIZOTTSÁG C(2016) 1489 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2016. március 7.) a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alaphoz történő hozzájárulásra vonatkozó, az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó különleges intézkedés elfogadásáról.

(37)

 A BIZOTTSÁG C(2016) 2435 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2016. április 19.) a Törökországba visszatérő migránsokra vonatkozó, az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó különleges intézkedés elfogadásáról.

(38)

 A BIZOTTSÁG C(2016) 4999 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2016. július 28.) a törökországi menekültek oktatási, egészségügyi, települési infrastruktúra és társadalmi-gazdasági támogatására vonatkozó, az Európai Unió általános költségvetéséből a 2016. és 2017. években finanszírozandó különleges intézkedés elfogadásáról.

(39)

Az eszköz keretében azonban költségvetési támogatást nem terveznek.

(40)

A 2016. júliusi harmadik különleges intézkedés egy közvetlen vissza nem térítendő támogatást irányoz elő a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) részére 5 millió EUR értékben.

(41)

  http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-584_en.htm  

(42)

EUTF/ UNICEF projekt (Hiv. SC150526) "Megtalált generáció"; A keretben bemutatott elért eredményekre vonatkozó beszámolóra az UNICEF projektek logikai keretmátrixa szerint került sor (tevékenység szintű beszámoló). Az elért eredményekre vonatkozó eszközszintű beszámolás alapja azonban a megállapodás szerinti Eszköz Eredmény Keret lesz, amely a különböző eszköz beavatkozásokból csak a reprezentatív mutatókat tartalmazza.

(43)

A szerződések kiegészítenek egy hasonló KfW-projektet, amelyet az EUTF finanszíroz 70 millió EUR összegben és amely az eszköz keretein kívül esik.

(44)

  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/news_corner/migration_en