EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52017AR4989
Opinion of the European Committee of the Regions — European Citizens’ Initiative
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai polgári kezdeményezés
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai polgári kezdeményezés
COR 2017/04989
HL C 247., 2018.7.13, p. 62–70
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
13.7.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 247/62 |
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai polgári kezdeményezés
(2018/C 247/10)
|
I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
1. módosítás
1. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Tárgy |
Tárgy |
Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés). |
Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, összhangban az EUMSZ 288. cikkével (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés). |
Indokolás
Utalunk az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkére, amivel világossá tesszük, hogy egy jogi aktus nemcsak kötelező érvényű rendeletekre, irányelvekre és határozatokra vonatkozik, hanem nem kötelező érvényű ajánlásokra és véleményekre is.
2. módosítás
1. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Tárgy |
Tárgy |
Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés). |
Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés). |
|
A Szerződések végrehajtásához tartozik az is, hogy az EUSZ 48. cikke értelmében a Bizottság javaslatot nyújthat be a Szerződések módosítására. |
Indokolás
Az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke rendelkezik arról, hogy az Európai Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácsnak a Szerződések módosítására. Mivel az ilyen jellegű szerződésmódosítások az Európai Bizottság hatáskörén belül vannak, megfelelőnek kell tekinteni azokat a polgári kezdeményezéseket is, melyek célja egy ilyen jellegű szerződésmódosítás.
3. módosítás
4. cikk (4) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A Bizottság és a tagállamok által nyújtott tájékoztatás és segítség |
A Bizottság és a tagállamok által nyújtott tájékoztatás és segítség |
Azt követően, hogy a Bizottság a 6. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette a kezdeményezést, a kezdeményezés tartalmát lefordítja az Unió valamennyi hivatalos nyelvére a nyilvántartásban való közzététel és a támogató nyilatkozatok gyűjtése során való, e rendeletnek megfelelő felhasználás céljából . A szervezői csoport emellett lefordíthatja a mellékletet az Unió valamennyi hivatalos nyelvére a nyilvántartásban való közzététel céljából, valamint – adott esetben – lefordíthatja a II. mellékletben említett és a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott jogiaktus-tervezetet. |
Azt követően, hogy a Bizottság a 6. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette a kezdeményezést, a kezdeményezés tartalmát lefordítja az Unió valamennyi hivatalos nyelvére a nyilvántartásban való közzététel és a támogató nyilatkozatok gyűjtése során való, e rendeletnek megfelelő felhasználás céljából , beleértve a mellékletet a nyilvántartásban való közzététel céljából, valamint – adott esetben – a II. mellékletben említett és a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott jogiaktus-tervezetet. |
Indokolás
Észszerűenk tűnik, hogy az Európai Bizottság a kezdeményezés nyilvántartásba vételét követően a mellékletek fordításáról is gondoskodjék, különös tekintettel a jogiaktus-tervezetre, amennyiben az a kezdeményezés részét képezi.
4. módosítás
6. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
Nyilvántartásba vétel |
Nyilvántartásba vétel |
||||
(1) Támogató nyilatkozat csak a kezdeményezés Bizottság általi nyilvántartásba vételét követően gyűjthető. |
(1) Támogató nyilatkozat csak a kezdeményezés Bizottság általi nyilvántartásba vételét követően gyűjthető. |
||||
(2) A szervezői csoport a nyilvántartáson keresztül nyújtja be a nyilvántartásba vételi kérelmet a Bizottsághoz. |
(2) A szervezői csoport a nyilvántartáson keresztül nyújtja be a nyilvántartásba vételi kérelmet a Bizottsághoz. |
||||
A kérelem benyújtásával egyidejűleg a szervezői csoport: |
A kérelem benyújtásával egyidejűleg a szervezői csoport: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
Az (5) és (6) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság a kérelemről annak benyújtását követően két hónapon belül határoz. |
Az (5) és (6) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság a kérelemről annak benyújtását követően két hónapon belül határoz. |
||||
|
A Bizottság a nyilvántartásba vételi kérelmet egy 7 tagból álló független testület elé terjeszti, amely jogászokból, tudományos szakemberekből és a civil társadalom képviselőiből áll össze. Ezek megvizsgálják a nyilvántartásba vételi kérelem megfelelőségét. Lehetőségük van arra is, hogy meghallgassák a szervezői csoportot. A testület az indoklással ellátott döntését megküldi a Bizottságnak, amely ennek megfelelően dönt. |
||||
(3) A Bizottság nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amennyiben: […] |
(3) A Bizottság nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amennyiben: […] |
Indokolás
Az új rendelet egyik legfontosabb problémája továbbra is az összeférhetetlenség és az Európai Bizottság monopóliuma az eljárás minden szakaszában. Ezért javasoljuk – összhangban a 2015. évi RB-véleménnyel –, hogy a nyilvántartásba vételről szóló döntés meghozatalával egy független testületet bízzunk meg, amely jogászokból, tudományos szakemberekből és a civil társadalom képviselőiből áll össze.
5. módosítás
8. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Gyűjtési időszak |
Gyűjtési időszak |
(1) Támogató nyilatkozatok a szervezői csoport által választott időponttól számított legfeljebb 12 hónapos időtartamon belül gyűjthetők (a továbbiakban: gyűjtési időszak), a 11. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül. A szervezői csoport által választott időpont legfeljebb három hónappal követheti a kezdeményezés 6. cikk szerinti nyilvántartásba vételét. |
(1) Támogató nyilatkozatok a szervezői csoport által választott időponttól számított legfeljebb 18 hónapos időtartamon belül gyűjthetők (a továbbiakban: gyűjtési időszak), a 11. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül. A szervezői csoport által választott időpont legfeljebb három hónappal követheti a kezdeményezés 6. cikk szerinti nyilvántartásba vételét. |
A szervezői csoport legkésőbb a dátumot megelőzően 10 munkanappal értesíti a Bizottságot a választott dátumról. |
A szervezői csoport legkésőbb a dátumot megelőzően 10 munkanappal értesíti a Bizottságot a választott dátumról. |
Amennyiben a szervezői csoport a gyűjtési időszak kezdetét követő 12 hónapos időszak vége előtt le kívánja zárni a támogató nyilatkozatok gyűjtését, úgy a gyűjtési időszak lezárásának dátumáról értesíti a Bizottságot. |
Amennyiben a szervezői csoport a gyűjtési időszak kezdetét követő 18 hónapos időszak vége előtt le kívánja zárni a támogató nyilatkozatok gyűjtését, úgy a gyűjtési időszak lezárásának dátumáról értesíti a Bizottságot. |
Indokolás
Egymillió aláírás összegyűjtése komoly feladatot jelent, amely nem oldható meg alapos tájékoztatás és a polgárok figyelmének felhívása nélkül. Rendkívül jól szervezett szervezői csoportra van szükség ahhoz, hogy egy éven belül teljesüljön a végső cél. El kell kerülnünk, hogy csak a transznacionálisan szervezett, nagy nem kormányzati szervezetek tudjanak polgári kezdeményezést indítani. Ezért javasoljuk, hogy hosszabb (18 hónap) legyen a gyűjtési időszak. Ez kevésbé ijeszti el a potenciális kezdeményezőket.
6. módosítás
14. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Közzététel és közmeghallgatás |
Közzététel és közmeghallgatás |
(1) […] |
1. […] |
(2) A szervezői csoportnak a kezdeményezés benyújtását követő három hónapon belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy közmeghallgatás keretében bemutassa a kezdeményezést. |
(2) A szervezői csoportnak a kezdeményezés benyújtását követő három hónapon belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy közmeghallgatás keretében bemutassa a kezdeményezést. |
A közmeghallgatást a Bizottság és az Európai Parlament közösen szervezi, és arra az Európai Parlamentben kerül sor. Az Unió más intézményei és tanácsadó testületei képviselőinek, valamint az érdekelt feleknek is lehetőséget kell biztosítani a közmeghallgatáson való részvételre. |
A közmeghallgatást az Európai Parlament szervezi, és arra az Európai Parlamentben kerül sor. Az Unió más intézményei és tanácsadó testületei képviselőinek, a tagállami parlamenteknek, valamint az érdekelt feleknek is lehetőséget kell biztosítani a közmeghallgatáson való részvételre. |
A Bizottság és az Európai Parlament biztosítja a releváns köz- és magánérdekek kiegyensúlyozott képviseletét. |
Az Európai Parlament biztosítja a releváns érdekek kiegyensúlyozott képviseletét a meghallgatás során . |
(3) A közmeghallgatáson a Bizottság megfelelő szinten képviselteti magát. |
(3) A közmeghallgatáson a Bizottság megfelelő szinten képviselteti magát. |
|
(4) A közmeghallgatást követően az Európai Parlament az Európai Bizottságnak címzett ajánlást fogad el, amelyben rögzíti, hogy milyen választ vár el a szóban forgó európai polgári kezdeményezésre. |
Indokolás
Az Európai Parlament a legalkalmasabb hely arra, hogy a szervezői csoport ismertesse a kezdeményezését. Ezért logikus, hogy a közmeghallgatás megszervezését teljes egészében az Európai Parlament vállalja. Intézményileg nem indokolható az Európai Bizottság részvétele a szervezésben. Ezzel azt is elérhetjük, hogy a szervezők jobban bízzanak a kezdeményezés átlátható és független kezelésében. Ha a folyamatban a tagállami parlamentek is részt vesznek, nagyobb eséllyel sikerül európai vitát indítanunk.
Fontos, hogy az Európai Parlament a meghallgatás után saját álláspontot alakítson ki az adott kezdeményezésről.
7. módosítás
Új cikk beillesztése a 15. cikk után
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Azokat a kezdeményezéseket, melyek nem kapták meg a 12. cikk (5) bekezdésében említett igazolást, de a gyűjtési időszak határidején belül megszerezték az aláírások 75 %-át, a Bizottság tájékoztatásul megküldi az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Európai Bizottságának. |
Indokolás
Az elmúlt évek tapasztalataiból kiderült, hogy több kezdeményezés nem tudott ugyan elegendő számú támogató nyilatkozatot szerezni, de innovatív volt az európai szakpolitikák szempontjából. Ezért kár, hogy veszendőbe megy ezeknek a kezdeményezéseknek a politikai üzenete. Az ilyen kezdeményezések társadalmi és politikai relevanciáját figyelembe véve az Európai Parlament saját kezdeményezéseket dolgozhat ki.
8. módosítás
24. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Felülvizsgálat |
Felülvizsgálat |
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az európai polgári kezdeményezés működését, és legkésőbb e rendelet alkalmazásától számított öt éven belül, valamint azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentéseket közzé kell tenni. |
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az európai polgári kezdeményezés működését, és legkésőbb e rendelet alkalmazásától számított három éven belül, valamint azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentéseket közzé kell tenni. |
Indokolás
Fontos, hogy rendszeresen felülvizsgálják a polgári kezdeményezések működését, nemcsak eljárási szempontból, hanem a politikai hatások szempontjából és annak alapján is, hogy miként alakul a polgárok tényleges szerepvállalása a politikákban. A felülvizsgálatot időben el kell végezni, hogy legyen lehetőség kiigazításokra. Ezért alkalmasabb, ha a vizsgálatra háromévente kerül sor. Ha ez a rendelet kudarcot vall, vége az európai polgári kezdeményezésnek.
II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
1. |
2015. október 13-án a Régiók Bizottsága véleményt fogadott el az európai polgári kezdeményezésről (1). A vélemény a 211/2011 rendelet alkalmazása tárgyában az Európai Bizottság által kidolgozott jelentés alapján készült. Mivel a folyamatban lévő eljárás során rendkívül sok és megfontolandó visszajelzés érkezett, a Régiók Bizottsága szorgalmazta az említett rendelet felülvizsgálatát. |
2. |
Az európai projekt középpontjában az európai emberek állnak. Európai részvételi demokrácián azt kell érteni, hogy az európai polgárokat arra ösztönzik, hogy részt vegyenek az európai politikákban és Európa jövőjének alakításában. A Szerződés (10. cikk (3) bekezdés) minden polgárt felruház azzal a joggal, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében. |
3. |
Az európai polgári kezdeményezés az európai polgárokat megillető jogok egyike. A kezdeményezés segíthet abban, hogy választ adjunk az Európai Unió érzékelt demokratikus deficitjére, és áthidaljuk az európai polgárok és az európai intézmények és politikai döntéshozók közötti szakadékot. Az EU-ban még mindig tart a gazdasági és bizalmi válság, ezért nagyon fontos, hogy lehetőségeket teremtsünk az uniós polgárok közötti nyílt párbeszédre, és ezzel elkerüljük, hogy az emberek kiábránduljanak az európai projektből. Különösen fontos azon fiatal európaiak bizalmának megnyerése és helyreállítása, akik esetleg elvesztették az európai integrációs folyamatba vetett hitüket. Olyan transznacionális eszközként, amely a polgárokat feljogosítja jogalkotási kezdeményezések benyújtására, az európai polgári kezdeményezés lehetőséget nyújt az EU politikai menetrendjében való szerepvállalásra, és arra törekszik, hogy egész Európára kiterjedő vitát ösztönözzön az európai polgárok számára fontos kérdésekről. |
4. |
Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke értelmében az uniós intézményeknek tájékoztatniuk kell a polgárokat és az érdekképviseleti szervezeteket, és lehetővé kell tenniük számukra, hogy az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és ezt nyilvánosan megvitathassák. Ugyanez a cikk egyértelműen előírja az Európai Bizottságnak, hogy széles körű konzultációkat folytasson az érintett felekkel az uniós fellépések koherenciájának és átláthatóságának biztosítása érdekében. A Szerződések szellemiségével összhangban az Európai Bizottságnak figyelembe kellene vennie az „elszámoltathatóságnak” mint a demokrácia és a jó kormányzás előfeltételének alapvető követelményét. |
5. |
Ahhoz, hogy az európai polgári kezdeményezés az EU demokratikus struktúrájának sikeres részévé váljon, kulcsfontosságú, hogy a sikeres európai polgári kezdeményezések valódi politikai vitákat eredményezzenek, és hogy az uniós intézmények jelentősebb politikai nyomon követést biztosítsanak számukra. |
6. |
Az európai polgári kezdeményezés nem léphet az Európai Bizottság kezdeményezési jogának helyébe, amely előmozdította az uniós integráció elmélyítését, és amelyet meg kell őrizni. Az európai polgári kezdeményezés a polgárok közötti kölcsönös megértés újabb csatornája, és transznacionális dimenzióval egészíti ki az uniós vitát, ami jó hatással van az uniós intézményi rendszer egészére, ezen belül az Európai Bizottságra is: ezért az európai polgári kezdeményezésben benne rejlik a lehetőség, hogy a „cselekvő demokrácia” kiváló példája legyen. |
7. |
Az európai polgári kezdeményezés lehetőséget kínál az európai polgároknak arra, hogy részt vegyenek az uniós döntéshozatali folyamatban és befolyást gyakoroljanak az európai politikai menetrendre. Az Európai Bizottságnak azonban, ha fokozni szeretné a civil párbeszédet és közelebb akarja hozni az embereket az európai szakpolitikákhoz, további kezdeményezéseket is ki kell dolgoznia. Az európai polgári kezdeményezést úgy kell tekinteni, mint a részvételi demokrácia céljainak elérését szolgáló eszközök egyikét, de nem kell elvárni, hogy a kezdeményezés automatikusan biztosítsa a nagyközönség bevonását az európai döntéshozatalba. |
8. |
Figyelmet kell fordítani azokra a lehetőségekre, melyeket a Szerződések biztosítanak a részvételi demokráciával, különösen pedig a vertikális civil párbeszéddel kapcsolatban (2). Annak érdekében, hogy „az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet [tartsanak] fenn” (EUSZ 11. cikk (2) bekezdés), az Európai Bizottságnak olyan „párbeszédrendszert” kellene kezdeményeznie, amelynek keretében az európai intézmények az eljárások helyett inkább a tartalmi eredményekre összpontosítanának. Az európai polgári kezdeményezés nem egy működő együttdöntési eszköz: a részvételi demokrácia egyik alappillérének tekintendő, amely a tanácsadást, az együttműködést és a közös tervezést szolgálja, és lehetőséget ad arra, hogy a figyelemfelkeltés és a kölcsönös megértés érdekében szembesítsük az Európai Bizottságot különféle komoly problémákkal. |
9. |
Az európai polgári kezdeményezés a képviseleti demokrácia fogalmát kiegészítő részvételi demokrácia kifejeződése; bővíti az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokat és az európai politikáról folytatott nyilvános vitát; segítségével a polgárok jobban magukénak érzik az EU-t, és nagyobb mértékben azonosulnak vele. |
10. |
Meg kellene erősítenünk a jogi és politikai részvételt segítő eszközeinket annak érdekében, hogy egy a többszintű kormányzás elvére épülő új kormányzási struktúra alakuljon ki. A többszintű kormányzás lényegileg több csatornára támaszkodik, és ennélfogva „aktívabb” európai polgárságot tesz lehetővé. A feladat abban áll, hogy egy innovatív érdekképviseleti rendszert alakítsunk ki, amelyben a polgárok úgy érezhetik, hogy egyenlő alapon, különféle identitásuknak megfelelően vannak képviselve. |
11. |
Az EU legitimitása és elszámoltathatósága szempontjából fontos, hogy létrejöjjön egy európai nyilvános tér a polgárok és a döntéshozók közötti vitára. A demokratikus deficit csak akkor szüntethető meg, ha kialakul egy olyan európai nyilvános szféra, amely magában foglalja a demokratikus folyamatokat. |
12. |
Továbbra is maradéktalanul érvényesek azok az ajánlások, melyeket a Régiók Bizottsága a 2015. október 13-i véleményében fogalmazott meg az európai szintű részvételi demokráciával kapcsolatban. |
Az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó új rendelet
13. |
2015. évi véleményében a Régiók Bizottsága megállapította, hogy az európai polgári kezdeményezés a jelenlegi formájában nem segíti elő a részvételi demokráciát, mivel az eljárás és a különféle szabályok túlságosan sok adminisztratív és technikai korlátot és akadályt tartalmaznak, amelyek eltántorítják a polgárokat az európai demokratikus folyamatokban való részvételtől. Ezenkívül a jelenlegi polgári kezdeményezés nem tette lehetővé, hogy a polgárok befolyást gyakoroljanak az európai politikai menetrendre és a politikai döntéshozatali folyamatra. |
14. |
Az Európai Parlamentben már hangoztatott nézetekkel összhangban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az európai ombudsman és a Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az új rendelet fontos lépést jelent az európai polgári kezdeményezés eljárásainak hatékonyabbá tétele irányában. |
Eljárási és adminisztratív javítások az új rendeletben
15. |
A Régiók Bizottsága üdvözli az Európai Bizottság által javasolt alábbi eljárási és adminisztratív javításokat az új rendeletben:
|
Továbbra is hiányzik a politikai megközelítés
16. |
Az új rendeletben szereplő, az európai polgári kezdeményezés eljárásának javítását és számos akadály felszámolását célzó, fent említett javaslatok és intézkedések ellenére továbbra is úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság hozzáállása nem eléggé nyitott és túlságosan óvatos. Ez különösen a polgári kezdeményezés politikaibb jellegű szempontjai esetében nyilvánul meg:
|
Általános figyelemfelkeltés és ismeretterjesztés az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban
17. |
Fontos, hogy felhívjuk a nagyközönség figyelmét az európai polgári kezdeményezésre. Ennek érdekében reklám- és promóciós kampányokat kellene szervezni, melyek célja, hogy az európai polgári kezdeményezés ismertebbé váljon a média és a nyilvánosság körében. |
18. |
Az európai polgári kezdeményezés hatásos eszköz lehetne a demokratikus részvételhez. Ezért az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak kommunikációs téren mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a lehető legtöbb európai polgár figyelmét felhívják a kezdeményezés létezésére, és ösztönözzék az aktív részvételt. |
A Régiók Bizottsága és a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása
19. |
Az Európai Bizottságnak arra is ösztönöznie kellene a helyi és regionális szinten választott képviselőket, hogy vállaljanak vezető szerepet polgáraiknak az európai polgári kezdeményezés eszközéről való tájékoztatására irányuló erőfeszítésekben. |
20. |
Az európai polgári kezdeményezés olyan eszközt ad az európai polgárok kezébe, amelynek segítségével aktívan részt vehetnek az európai döntéshozatalban. A Régiók Európai Bizottsága elismeri saját szerepét és felelősségét, és ezzel összefüggésben utal Elnökségének az európai polgári kezdeményezésekben való RB-részvételről szóló határozatára (3). Ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja azokat az európai polgári kezdeményezéseket, amelyek az RB politikai feladatkörébe tartoznak, és politikai szempontból lényegesek. Ide tartozik például az Európai Bizottság támogatása a javasolt európai polgári kezdeményezések helyi/regionális relevancia és szubszidiaritás szempontjából történő átvilágításában, az európai polgári kezdeményezésekhez kapcsolódó rendezvények befogadása, az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó decentralizált kommunikációs tevékenységek támogatása, adott esetben saját kezdeményezésű vélemények kidolgozása a polgári kezdeményezések tárgyában, aktív részvétel az európai parlamenti meghallgatásokon és a politikai nyomon követésben, a sikeres polgári kezdeményezések és adott esetben a válaszul megalkotott jogszabályok végrehajtásának támogatása. |
Kelt Brüsszelben, 2018. március 23-án.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Karl-Heinz LAMBERTZ
(1) HL C 423., 2015.12.17., 1. o.
(2) Reaching out to EU citizens; A new opportunity ‘About us, with us, for us’, Luc Van den Brande-nak, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök különleges tanácsadójának jelentése, 2017. október.
(3) A Régiók Bizottsága Elnökségének 144. ülése, 2013. április 10., 8. pont – CDR1335-2013_11_00_TRA_NB-item 8.