(1)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét.

(1)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása , valamint az uniós iparnak a kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatával szembeni fenntartható megerősítése érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét.

(2)

2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43 %-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének titkárságának (16).

(2)

2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítandó meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43 %-os csökkentést téve lehetővé a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságának. A kibocsátáscsökkentés terhét méltányosan kell elosztani az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok között.

(2a)

Fontos, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert – annak ellenére, hogy az Unió hosszú távú éghajlati és energetikai céljai megvalósításának elsődleges eszköze – olyan további egyenértékű intézkedésekkel egészítsük ki, amelyeket az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó egyéb jogi aktusokban és eszközökben hoznak, annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák az arra vonatkozó megállapodást, hogy a gazdaság valamennyi ágazata hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkenti.

(2b)

Az UNFCCC részes feleinek 21. konferenciáján Párizsban elfogadott 2015. december 12-i megállapodás (a Párizsi Megállapodás) alapján az országoknak olyan politikákat kell életbe léptetniük, amelyek révén több mint 180 tervezett nemzeti vállalást érnek el, ami az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 98 %-át fogja át. A Párizsi Megállapodás célja az iparosodás előtti szinthez viszonyított átlagos globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 oC alatt tartása, és az arra irányuló erőfeszítések folytatása, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5  oC-ra korlátozódjon. Az említett politikák közül több várhatóan szén-dioxid-árazást vagy hasonló intézkedéseket foglal magában, ezért az irányelvben felülvizsgálati záradékot kell megállapítani, hogy a Bizottság a Párizsi Megállapodás alapján 2023-ban elvégzendő első összegzést követően adott esetben szigorúbb kibocsátáscsökkentésre, valamit – a szén-dioxid-árazási mechanizmusok Unión kívüli fejlődésének megfelelően – az ideiglenes kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések módosítására, illetve további politikai intézkedésekre és eszközökre tehessen javaslatot az Unió és tagállamai üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásainak bővítése érdekében. A felülvizsgálati záradék biztosítja továbbá, hogy a Bizottság a 2018-ban az UNFCCC szerint összehívandó fakultatív párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tegyen közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós szabályozás mennyire áll összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.

(2c)

Összhangban a Párizsi Megállapodással és a társjogalkotóknak a 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (1a) és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban  (1b) kifejezett kötelezettségvállalásával, minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének eléréséhez. E célból a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) erőfeszítéseket tesz, hogy korlátozza a nemzetközi tengeri kibocsátásokat, és ezeket ösztönözni kell, azzal a céllal, hogy a hajózásból származó CO2-kibocsátások globális szintű csökkentését célzó éghajlat-politikai intézkedésekre vonatkozó világos IMO cselekvési terv készüljön. A nemzetközi tengeri kibocsátásoknak az IMO révén való csökkentésére irányuló egyértelmű célok elfogadása elsőrendű fontosságú feladattá vált, és előfeltétele annak, hogy az Unió ne folytassa a tengerészeti ágazatnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonása irányába tett lépéseket. Amennyiben azonban 2021 végéig nem születik ilyen megállapodás, az ágazatot be kell vonni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, és egy alapot kell létrehozni a hajóüzemeltetők hozzájárulásai és az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (1c) meghatározott uniós nyomon követési, jelentési és hitelesítési rendszer (az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során keletkezett kibocsátások) által már lefedett szén-dioxid-kibocsátásokkal kapcsolatos közös megfelelés számára. Az árverés keretében a tengerészeti ágazatnak értékesített kibocsátási egységekből származó bevételek egy részét az energiahatékonyság javítására és a CO2-kibocsátásokat csökkentő innovatív technológiákba való beruházások támogatására kell fordítani a tengerészeti ágazatban, beleértve a rövid távú tengeri szállítást és a kikötőket is.

(3)

Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított , a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz . 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2  % lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer.

(3)

E cél elérésének legfontosabb uniós eszközei egy jól működő, megújított EU ETS a piacot stabilizáló átfogó eszközzel . 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2  % lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de az intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát – amely egy ágazatközi korrekciós tényező szerint csökkenne – százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer , valamint azon ágazatok védelme érdekében, amelyek egy ágazatközi korrekciós tényező révén a leginkább kitettek a kibocsátásáthelyezés kockázatának. Ezen intézkedéseket a Párizsi Megállapodásnak megfelelően ellenőrizni, és szükség esetén módosítani kell az Unióra a megállapodás értelmében háruló éghajlat-változással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3a)

A legkevésbé fejlett országok különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozás hatásainak, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csak igen alacsony szintjéért felelősek. Ezért különösen előtérbe kell helyezni a legkevésbé fejlett országok igényeinek kezelését az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek az éghajlat-politikai fellépés – különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra – finanszírozására való felhasználása által az Éghajlat-változási Alapon keresztül.

(4)

Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség (17). A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését.

(4)

Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok és az iparágak rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség (17). Figyelembe kell venni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egyéb olyan uniós és nemzeti politikákkal való kölcsönhatását, amelyek hatást gyakorolnak a kibocsátási egységek iránti keresletre.  A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása és az energiaunió egyéb szempontjai terén tett előrelépésre irányuló megfelelő erőfeszítések hozzájárulnak egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését.

(4a)

Az energiahatékonyságra vonatkozó, a Tanács által elfogadott 27 %-osnál ambiciózusabb célkitűzéseknek több kibocsátási egység térítésmentes kiosztását kell eredményeznie a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett iparágak számára.

(5)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására , és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve , hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket.

(5)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülésének célja indokolttá teszi a teljes árverés ideiglenes elhalasztását , és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított, célzott és térítésmentes kiosztása indokolt kivételt képez a  „szennyező fizet” elv alól – feltéve, hogy nem kerül sor túlzott mértékű kiosztásra – azon valódi kockázatok kezelése érdekében , amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, amely gyakorlat indokolt egészen addig , míg más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. Ennek érdekében a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának dinamikusabbnak kell lennie, az ezen irányelvben megállapított küszöbökkel összhangban.

(6)

Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát , amely a 2013 és 2020 közötti időszakban 57 % , nem szabad csökkenteni . A bizottsági hatásvizsgálat (18) részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57 %-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert a 2015/ …-i európai parlamenti és tanácsi (EU) határozattal (19) létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak.

(6)

Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát, amelynek 57 %-nak kell lennie a 2021–2030-as időszakban , az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásával kell csökkenteni , a kibocsátásáthelyezésnek leginkább kitett ágazatok védelmében . A bizottsági hatásvizsgálat részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57 %-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert az (EU) 2015/ 1814 európai parlamenti és tanácsi határozattal (19) létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak. Azon régiók támogatására ahol magas a szén-dioxid-függő ágazatokban dolgozók aránya, és az egy főre jutó GDP jóval az uniós átlag alatt van, létre kell hozni az Igazságos Átállás Alapot.

(7)

Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené.

(7)

Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban ideiglenesen fenn kell tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené. Azokban az ágazatokban és alágazatokban, amelyekben a térítésmentes kiosztás az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékei alapján kerül kiszámításra, a kibocsátásáthelyezés kockázatát szintén fel kell mérni, tekintettel arra, hogy ezek a termékek vegyi üzemekben és finomítókban is előállításra kerülnek. A térítésmentes kibocsátási egységek rendelkezésre állásával kapcsolatos nyomás csökkentése érdekében létre kell hozni egy olyan importbeszámítási rendszert, amely teljes mértékben megfelel a WTO-szabályoknak.

(8)

Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007–2008 -as évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére . Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a  2007–2008-as időszakban a csökkentési tényező évente több mint 0 , 5 %-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva , akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani.

(8)

Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007 . és a 2008. évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely az ágazatok leghatékonyabb 10 %-ába tartozó létesítmények fejlődésének tényleges értékelésén alapul . Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a csökkentési tényező évente több mint 1 , 75 %-kal eltér ( magasabb vagy alacsonyabb ) a 2007. és 2008. éveknek megfelelő értékektől a vonatkozó időszakban , akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal . Amennyiben az adatok a vonatkozó időszakban 0,25  %-os vagy annál kisebb javulási arányt mutatnak, a vonatkozó referenciaértéket ezzel a százalékkal kell kiigazítani. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani.

(9)

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk.

(9)

Az egyenlő feltételek biztosítására törekedve a tagállamoknak – egy uniós szinten központosított rendszer révén – részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak kezelniük kell gazdaságuk dekarbonizációjának szociális vonatkozásait is, és az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kell használniuk. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós szintű központi rendszer révén kapott kompenzációt kiegészítsék. Ezek a pénzügyi intézkedések nem haladhatják meg a vonatkozó állami támogatásról szóló útmutatások által meghatározott értéket.

(10)

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a  CCS-létesítmények , az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni.

(10)

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) és a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás (CCU) , az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS- és CCU-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a  CCS- és CCU-létesítmények , az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni.

(11)

Az összes EU ETS kibocsátási egység 2 %-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60 %-a, jogosultaknak kellene lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kellene élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy befektetési tanácsból és egy irányítóbizottságból kellene állnia, és a  döntéshozatalban megfelelően figyelembe kellene vennie az EBB szakértelmét, hacsak nem kis projektek kapnak támogatást egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelek vagy egy olyan nemzeti program által nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás.

(11)

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összes kibocsátási egységének 2 %-át árverésre kell bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010 /EU rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kell hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60 %-a jogosultnak kell lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra . Azoknak a tagállamoknak , amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon, euróban kifejezve 2014-ben alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60 %-a, 2030-ig mentességet kell élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló reálberuházásokat, összhangban az Unió 2030-ig és 2050-ig megvalósítandó éghajlati és energiapolitikai célkitűzéseivel, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. E szabályoknak átláthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük, valamint összhangban kell lenniük az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Ezen irányítási struktúra elemei a beruházási bizottság, a tanácsadó testület és az irányítóbizottság.  A  döntéshozatali folyamatban kellően figyelembe kell venni az EBB szakértelmét, kivéve, ha kis projektek részesülnek támogatásban egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitel vagy egy olyan nemzeti program keretében nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok a célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kell javaslatot tenniük , és az alapból történő valamennyi finanszírozásnak teljesítenie kell a támogathatóság egyedi kritériumait . Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás.

(12)

Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kell lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani . A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során.

(12)

Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió EUR értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel , beleértve a harmadik energiaügyi csomag támogatását . A 10 millió EUR-nál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárást nyilvános konzultációra kell bocsátani, az eljárás eredményeit pedig – beleértve az elutasított projekteket is –nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni . A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy vonatkozó kibocsátási egységeiket vagy azok egy részét a modernizációs alapba csoportosítják át, amennyiben jogosultak mindkét eszköz igénybevételére. Az eltérést a 2030. évi kereskedelmi időszak végéig meg kell szüntetni.

(13)

A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük az európai strukturális és beruházási alapokkal.

(13)

A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük a Horizont 2020-szal, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal, az európai strukturális és beruházási alapokkal és az Európai Beruházási Bank éghajlati beruházási stratégiájával .

(14)

A meglévő rendelkezések , amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik , hogy a  szóban forgó létesítmények továbbra is kimaradjanak belőle . Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején.

(14)

A meglévő rendelkezéseket , amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, ki kell terjeszteni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által működtetett létesítményekre , amelyek a  rendszer hatálya alól való kivétel kérelmezését megelőző három év mindegyikében 50 000 tonna CO2-egyenértéknél kevesebbet bocsátanak ki . Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején és félidőben . Azt is lehetővé kell tenni, hogy azon létesítmények, amelyek a kereskedelmi időszak kezdetét megelőző három év mindegyikében 5 000 tonna CO2-egyenértéknél kevesebbet bocsátanak ki, ki legyenek véve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alól, amit ötévenként felül kell vizsgálni. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az önkéntes kívülmaradás mellett döntő létesítményekre vonatkozó alternatív egyenértékű intézkedések ne eredményezzenek magasabb megfelelési költségeket. A nyomon követési, jelentési és hitelesítési követelményeket egyszerűsíteni kell az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kis kibocsátók számára.

(16a)

A vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek jelentős csökkentése érdekében a Bizottság mérlegelhet olyan intézkedéseket, mint a kibocsátási jelentések benyújtásának és ellenőrzésének automatizálása, teljes mértékben kihasználva az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket.

(17a)

A 14. és a 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak – lehetőség szerint – egyszerűsíteniük kell a nyomon követésre, a jelentésre és a hitelesítésre vonatkozó szabályokat a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A 19. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell könnyíteniük a nyilvántartáshoz való hozzáférést és a nyilvántartás használatát, különösen a kis gazdasági szereplők számára.

-1.

-1a.

-1b.

-1c.

-1d.

-1f.

„h)

»új belépő«:

„h)

»új belépő«:

—

olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet folytató létesítmény, amely első alkalommal 2011 . június 30. után szerzett üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedélyt,

—

olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet folytató létesítmény, amely első alkalommal 2018 . június 30. után szerzett üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedélyt,

—

a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében a közösségi rendszerbe felvett tevékenységet első alkalommal folytató létesítmény, vagy

—

a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében az uniós rendszerbe felvett tevékenységet első alkalommal folytató létesítmény, vagy

—

– olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet vagy a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében a közösségi rendszerbe felvett valamely tevékenységet folytató létesítmény, amelyet 2011 . június 30. után jelentős mértékben bővítettek, e bővítés tekintetében.”;

—

– olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet vagy a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében az uniós rendszerbe felvett valamely tevékenységet folytató létesítmény, amelyet 2018 . június 30. után jelentős mértékben bővítettek, e bővítés tekintetében.”;

-1 g.

„ua)

»kis kibocsátó«: olyan alacsony kibocsátású létesítmény, amelyet kis- vagy középvállalkozás  (1a) üzemeltet, és az alábbi kritériumok legalább egyikének megfelel:

-1h.

-1i.

-1j.

1.

A 3d. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

1.

A 3d. cikk (3)  bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a  23 . cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

„(3)     A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a  30b . cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f . cikk (8) bekezdésével összhangban nem térítésmentesen kiutalandó kibocsátási egységek tagállamok által történő árverésére vonatkozó részletes rendelkezések meghatározása révén. Az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek száma arányos a tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített, a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátási egységekben való részesedésével. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett időszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követő időszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér.”

1a.

1b.

„(1a)     2021-től kezdve a kibocsátási egységek ezen irányelv értelmében történő térítésmentes kiosztása csak azt követően kerül engedélyezésre, hogy az Európai Parlament és a Tanács azt általuk elfogadott határozattal megerősítette, mivel az ICAO A-39/3. sz. határozata szerint 2021-től globális piacalapú intézkedés lép hatályba. Ebben a vonatkozásban a társjogalkotók figyelembe fogják venni a piacalapú intézkedés és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer közti kölcsönhatást.”

2a.

2b.

2c.

2d.

a)

az 1. bekezdés három új albekezdéssel egészül ki:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)     A tagállamok 2019-től kezdődően a 10a. és 10c. cikkel összhangban térítésmentesen ki nem osztott és a piaci stabilizációs tartalékban el nem helyezett valamennyi kibocsátási egységet vagy árverés útján értékesítik, vagy törlik.”

—

átcsoportosítások és/vagy mobilitási cellák létrehozása,

—

oktatási/képzési kezdeményezések a munkavállalók átképzésére vagy továbbképzésére,

—

álláskeresési támogatás,

—

vállalkozásindítási támogatás, valamint

—

nyomon követési és megelőzési intézkedések a szerkezetátalakítási folyamat testi és lelki egészségre gyakorolt negatív hatásainak elkerülése vagy minimalizálása érdekében.

b)

az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget.

b)

az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget. A 10d. cikknek megfelelően a modernizációs alap támogatásában részesülő tagállamok esetében a IIa. mellékletben meghatározott kibocsátásiegység-részesedésüket a modernizációs alapbeli részesedésükbe csoportosítják át.

ba)

a (3) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

bb)

a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2020 -ra 20 %-ban megújuló forrásból származó energiát fog felhasználni, továbbá a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztésére, valamint a Közösség azon vállalása teljesítésének elősegítésére, hogy 2020 -ig az energiahatékonyságot 20 %-kal növeli;”

bc)

A (3) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„f)

az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére;”

bd)

a (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h)

olyan intézkedésekre, amelyek az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására , vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányulnak;”

j)

olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, amennyiben ezek az intézkedések megfelelnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételeknek;

j)

olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, amennyiben a jövedelmek maximum 20 %-át fordítják erre a célra, és ezek az intézkedések megfelelnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételeknek;

l)

a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére.

l)

a gazdaságaik szénmentesítése társadalmi hatásainak enyhítése céljából és a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére.”

ca)

a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez az információ a Bizottság által kidolgozott szabványosított sablon révén kerül közzétételre, amely információkat tartalmaz az árverési bevételeknek az alapok különböző kategóriái közötti felhasználására és a felhasználás addicionalitására vonatkozóan. A Bizottság ezt az információt honlapján közzéteszi.”

cb)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

d)

a (4) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

d)

a (4) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

da)

a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok kétévente közlik a Bizottsággal a villamosenergia-termelési kapacitás nemzeti intézkedések miatt területükön történő bezárásait. A Bizottság kiszámítja a bezárásoknak megfelelő számú kibocsátási egységet, és erről tájékoztatja a tagállamokat. A tagállamok a (2) bekezdésnek megfelelően elosztott összes kibocsátási egység megfelelő részét törölhetik.”

db)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

a.

az (1) bekezdés második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

a.

az (1) bekezdés első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

aa)

az (1) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

-i)

-ia)

i)

A 11. cikk alapján benyújtott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 10a. cikkben foglalt elvek felhasználásával kiszámított egyes referenciamutatók a 2007–2008-as érték 0,5  %-ánál nagyobb mértékben pozitívan vagy negatívan eltérnek-e a fentiekben említett éves csökkenéstől. Amennyiben igen, az illető referenciaértéket 0,5  %-kal vagy 1,5  %-kal ki kell igazítani a 2008 és a térítésmentes kiosztás időszakának közepe közötti periódus minden évének vonatkozásában;

i)

Amennyiben a 11. cikk szerint benyújtott információk alapján a fejlődés üteme nem haladja meg a 0,25  %-ot, a referenciaértéket a 2021–2025-ös időszakra a 2008 és 2023 közötti minden év tekintetében csökkenteni kell ezzel a százalékaránnyal;

ii)

Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára.

ii)

Amennyiben a 11. cikk szerint benyújtott információk alapján a fejlődés üteme meghaladja az 1,75  %-ot, a referenciaértéket a 2021–2025-ös időszakra a 2008 és 2023 közötti minden év tekintetében csökkenteni kell ezzel a százalékaránnyal.

ba)

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 2026–2030-as időszakra vonatkozóan a referenciaértékeket ugyanezen a módon kell meghatározni, vagyis a 11. cikk értelmében a 2021–2022-re benyújtott adatok alapján, a 2008 és 2028 közötti minden egyes év tekintetében az éves csökkentési arányt alkalmazva.”

bb)

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

ii.

Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára.

bc)

a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A (4) és (8) bekezdésre is figyelemmel és a 10c. cikkre tekintet nélkül nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a szén-dioxid tárolóhelyek; a hulladékgázokat felhasználó villamosenergia-termelők nem minősülnek az ezen irányelv 3. cikkének u) pontja értelmében vett villamosenergia-termelőnek. A referenciaértékek kiszámításakor a villamosenergia-termelésre használt hulladékgáz teljes széntartalmát is figyelembe kell venni.

bd)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

da)

a (6) bekezdés a következő új albekezdéssel egészül ki:

„A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamok nemzeti szinten pénzügyi intézkedéseket hozhatnak olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal és a jelen irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével. Ezek a nemzeti szintű intézkedések az első albekezdésben említett támogatással együtt nem haladhatják meg az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban meghatározott maximális összeget, és nem okozhatnak piaci torzulást. Az állami támogatásokból finanszírozott kompenzáció jelenlegi határértékét a kereskedelmi időszak folyamán fokozatosan csökkenteni kell.”

f)

a 8. bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

f)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

i.

a projekteknek a forradalmian új megoldások tervezésére és fejlesztésére, valamint a demonstrációs programok végrehajtására kell összpontosítaniuk;

ii.

a tevékenységeket piacokhoz közeli termelőüzemekben kell végezni a forradalmian új technológiák életképességének bizonyítása érdekében, a technológiai, valamint a nem technológiai akadályok leküzdésével;

iii.

a projekteknek olyan technológiai megoldásokkal kell foglalkozniuk, amelyeket potenciálisan széles körben lehet alkalmazni, és amelyek képesek ötvözni a különböző technológiákat;

iv.

a megoldásoknak és a technológiáknak ideális körülmények között rendelkezniük kell az ágazaton belüli és esetleg más ágazatokban történő felhasználásuk lehetőségével;

v.

a kijelölt referenciaértéket jóval meghaladó kibocsátási teljesítményű projekteket előre kell sorolni. A támogatható projekteknek vagy a (2) bekezdésben említett referenciaértékek alatti kibocsátáscsökkentést kell eredményezniük, vagy olyan potenciállal kell rendelkezniük, hogy jelentősen csökkentik az alacsony kibocsátású energiatermelésre való átállás költségeit; valamint

vi.

a CCU-projektek teljes életciklusuk során csökkentik a nettó kibocsátást és folyamatosan tárolják a CO2-t.

ia)

a (20) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(20)

A Bizottság az (1) bekezdés értelmében elfogadott intézkedések keretében a működésüket részben beszüntető, vagy teljesítményüket jelentős mértékben csökkentő létesítmények meghatározására, valamint a számukra ennek megfelelően ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek szintjének kiigazítására irányuló intézkedéseket is hoz.”

a)

az érintett ágazatokban, illetve alágazatokban működő egyes létesítmények milyen mértékben tudják csökkenteni kibocsátási szintjeiket vagy villamosenergia-fogyasztásukat;

a)

az érintett ágazatokban, illetve alágazatokban működő egyes létesítmények milyen mértékben tudják csökkenteni kibocsátási szintjeiket vagy villamosenergia-fogyasztásukat , figyelembe véve a termelési költségek kapcsolódó növekedését ;

b)

a jelenlegi és várható piaci jellemzők;

b)

a jelenlegi és várható piaci jellemzők;

c)

a haszonkulcs, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatója.

c)

a haszonkulcs, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatója.

ca)

olyan áruk, amelyekkel a világ piacain közös referenciaáron kereskednek.

b)

biztosítania kell, hogy csak olyan projektek legyenek jogosultak az ajánlattételi eljárásban való részvételre, amelyek hozzájárulnak az energiaösszetétel és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a környezeti rehabilitációhoz és az infrastruktúra korszerűsítéséhez, továbbá az energiatermelési, – szállítási és -elosztó ágazatokban a tiszta technológiák alkalmazásához és e technológiák korszerűsítéséhez;

b)

biztosítania kell, hogy csak olyan projektek legyenek jogosultak az ajánlattételi eljárásban való részvételre, amelyek hozzájárulnak az energiaösszetétel és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a környezeti rehabilitációhoz és az infrastruktúra korszerűsítéséhez (ideértve a távfűtést), továbbá az energiatermelési, – szállítási és -elosztó ágazatokban a tiszta (pl. megújuló) technológiák alkalmazásához és e technológiák korszerűsítéséhez;

c)

egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy olyan projekteket válasszanak ki, amelyek:

c)

egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania az Unió 2050 éghajlati és energiapolitikai célkitűzéseivel összhangban a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy olyan projekteket válasszanak ki, amelyek:

i.

költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét;

i.

költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét a projektek méretének arányában. Ahol a projektek villamosenergia-termeléssel kapcsolatosak, a létesítményben termelt villamos energia esetén a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás a projekt befejezését követően nem haladhatja meg a 450 gramm CO2-egyenértéket. A Bizottság a 30b. cikkel összhangban 2021. január 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítésére, a hőtermeléssel kapcsolatos projektek esetében meghatározva a létesítményben termelt hőre vonatkozóan a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amelyet nem szabad meghaladni.

ii.

kiegészítő jellegűek, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek a piaci alapú energiakereslet növekedéséhez ;

ii.

kiegészítő jellegűek, ugyanakkor felhasználhatók a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítására, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek piaci alapú energiakereslet-növekedéshez ;

iiia.

nem járulnak hozzá új széntüzelésű energiatermeléshez és nem fokozzák a szénfüggőséget.

i.

hozzájárulnak az energiatakarékossághoz, a megújuló energiarendszerekhez, az energiatároláshoz és a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásához, a szállítási és elosztó ágazatokhoz; ahol a projektek villamosenergia-termeléssel kapcsolatosak, a létesítményben termelt villamos energia esetén a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás a projekt befejezését követően nem haladhatja meg a 450 gramm CO2-egyenértéket. A Bizottság a 30b. cikkel összhangban 2021. január 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítésére, a hőtermeléssel kapcsolatos projektek esetében meghatározva a létesítményben termelt hőre vonatkozóan a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amelyet nem szabad meghaladni;

ii.

költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét;

iii.

kiegészítő jellegűek, ugyanakkor felhasználhatók a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret vonatkozó cékitűzéseinek megvalósítására, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek piaci alapú energiakereslet-növekedéshez;

iv.

nem járulnak hozzá új széntüzelésű energiatermeléshez és nem fokozzák a szénfüggőséget.

8a.

„2021-től kezdődően a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az egyes naptári évek során minden üzemeltető jelentse a termelési tevékenységet a kiosztás kiigazításához, a 10a. cikk (7) bekezdésével összhangban.”

8b.

„(3a)     Abban az esetben, ha alapos gyanú merül fel, hogy egy tagállam szabálytalanul adta meg, vagy nem adta meg a listát és az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott információkat, a Bizottság független vizsgálatot kezdhet, szükség esetén szerződéses viszonyban álló harmadik fél segítségével. A érintett tagállam biztosítja a vizsgálathoz szükséges összes információt és hozzáférést, ideértve a létesítményekhez és termelési adatokhoz való hozzáférést is. A Bizottságnak ugyanúgy tiszteletben kell tartania a bizalmas üzleti adatok titkosságát, mint az érintett tagállamnak, és közzé kell tennie egy jelentést e vizsgálatról.”

10a.

12.

A 14. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

12.

13.

A 15. cikk ötödik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

13.

A 15. cikk negyedik és ötödik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

13a.

(7)   Ha az (5) bekezdés szerinti kérelmek érkeznek a Bizottsághoz, a Bizottság a  30c . cikk (1) bekezdésében említett bizottságban részt vevő tagállami képviselőkön keresztül, a bizottság belső eljárási szabályzatának megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.

15.

A 19. cikk (3) bekezdésében a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

15.

A 19. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezenkívül rendelkeznie kell arról is , hogy szabályokat vezetnek be a kibocsátási egységeknek a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolására vonatkozó megállapodásokban történő kölcsönös elismeréséről. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

15a.

15b.

„(2a)     A jelentés a 18b. cikkben említett együttműködés révén rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásával listát tartalmaz az ezen irányelv követelményeinek hatálya alá tartozó olyan üzemeltetőkről, akik nem nyitottak kibocsátásiegység - forgalmi jegyzék számlát.”

15c.

„(3a)     Abban az esetben, ha felmerül a szabálytalanság alapos gyanúja, vagy egy tagállam nem tett jelentést az (1) bekezdésnek megfelelően, a Bizottság független vizsgálatot folytathat, szükség esetén szerződéses viszonyban álló harmadik fél segítségével. A tagállam biztosítja a vizsgálathoz szükséges összes információt és hozzáférést, ideértve a létesítményekhez való hozzáférést is. A Bizottság a vizsgálatról szóló jelentést közzéteszi.”

17.

Az irányelv szövege a következő 22a. cikkel egészül ki:

17.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

b)

a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

a)

az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

a)

az (1) bekezdés első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: