52017AE5496

Eur-Lex

Acesso ao direito da União Europeia

Este documento é um excerto do sítio EUR-Lex

EUROPA
Eur-Lex Página inicial
EUR-Lex - 52017AE5496 - PT

Ajuda

Conselhos para pesquisar

Necessita de mais opções de pesquisa? Utilize a Pesquisa avançada

Documento 52017AE5496

Ajuda

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a bankunió kiteljesítéséről (COM(2017) 592 final)

EESC 2017/05496

HL C 237., 2018.7.6, p. 46—52 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Jornal Oficial

6.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 237/46

(COM(2017) 592 final)

(2018/C 237/08)

Előadó:	Carlos TRIAS PINTÓ
Társelőadó:	Daniel MAREELS

Felkérés:	Európai Bizottság, 2017.11.17.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.02.28.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.03.14.
Plenáris ülés száma:	533.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	180/3/4

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja a 2012 óta elfogadott intézkedéseket, amelyek döntően hozzájárultak a pénzügyi stabilitáshoz, és megszakították a bankrendszerek és az állam között fennálló ördögi kört.

1.2.

Ezért – amellett, hogy sürgetjük konkrét megvalósításukat is – üdvözöljük az Európai Bizottság által javasolt új intézkedéseket, amelyek a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányulnak, valamint arra, hogy továbblépjünk egy optimális monetáris zóna irányába, a jelenlegi ellenállást leküzdve, és a lehető legrövidebb időn belül elérve a bankunió harmadik pillérének megvalósításához szükséges nagyobb pontosságot, a pénzügyi kockázatok fokozatos csökkentése és megosztása révén. A bankunió – és a tőkepiaci unió– kiteljesítésének lehetővé kellene tennie a GMU egyik alapvető pillére, a pénzügyi unió teljes körű létrehozását.

1.3.

Konkrétabban az EGSZB támogatja az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus megerősítésére irányuló különböző javasolt célkitűzéseket a pénzügyi kockázatok fokozatos csökkentésének elősegítése céljából, és végül helyet adva egy páneurópai betétbiztosítási rendszernek, amely a likviditás biztosításán túl átvállalhatja a veszteségeket és megvalósíthatja a bankunió harmadik pillérét.

1.4.

Annak érdekében, hogy ez lehetséges legyen, párhuzamosan kell folytatni a pénzügyi szektor fizetőképességi és likviditási kockázatainak megosztására és csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Ezzel kapcsolatban az EGSZB megerősíti korábbi álláspontját, amelyet az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó javaslatokról szóló véleményében is kifejtett. A terület egyéb problémái mellett a nemteljesítő hitelek kérdésének továbbra is egyértelműen kiemelt helyet kell kapnia a napirendben, különösen most, amikor ismét növekszik a gazdaság.

1.5.

Tekintettel arra, hogy az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó eredeti javaslatok – több mint két év után – még mindig nem hoztak eredményt, valószínűleg jó ötlet, ha más megközelítést alkalmazunk. Ez a közlemény lehetőséget ad a szélesebb egyeztetésekre és az európai betétbiztosítási rendszer megvalósításával kapcsolatos szakaszos megközelítésre, amit az EGSZB támogat. Fontos, hogy ne veszítsük el a lendületet a bankunió megvalósításában, és figyelembe vegyük a tárgyalások során levont következtetéseket. Az EGSZB szerint mindenesetre egyértelmű és konkrét ütemtervet követve, késlekedés nélkül és egymással párhuzamosan el kell indítani és meg kell valósítani az európai betétbiztosítási rendszert és a kockázatcsökkentési intézkedéseket.

1.6.

Az EGSZB támogatja az azzal kapcsolatos döntést, hogy az első szakaszban kizárólag likviditási fedezetet biztosítsanak, ami az évek során növekszik. Ugyanakkor továbbra is teljes figyelmet kell szentelni a nemzeti betétbiztosítási rendszereknek, amelyek a veszteségek fedezetéért felelősek. Hogy a második szakaszba való későbbi átmenetet a lehető leginkább zökkenőmentessé tegyék, valamint a kölcsönös bizalom jegyében, az EGSZB fontosnak tekinti a gyors cselekvést a nemzeti rendszerek lehető legnagyobb mértékű, további egyszerűsítése érdekében. A megörökölt problémák és az erkölcsi kockázatok kezelése szintén fontos.

1.7.

A veszteségfedezet hozzáadása a második szakaszban történik, de az átmenet nem automatikus. A javasolt hivatalos döntésnek az EGSZB véleménye szerint a lehető legszélesebb alapokon kell nyugodnia, ezért helyénvalónak tűnik, ha ezt a döntést az Európai Bizottság nem önállóan hozza meg, hanem a Tanáccsal és a Parlamenttel együtt.

1.8.

Az európai betétbiztosítási rendszer által történő veszteségfedezet fokozatos növekedése elméletben jó dolog, de a rendszer megvalósítására irányuló mechanizmusokra érdemes nagyobb figyelmet fordítani a szövegekben.

1.9.

Általában véve a közlemény megfogalmazása számos pontban nagyon általános, és „feltételesen” tesz javaslatokat. Ez kétségtelenül lehetőséget ad a további vitákra, de időnként a határozottság rovására megy. Emellett számos fontos szempont kimaradt, vagy némileg szépítésre került. Az EGSZB gyors előrehaladásra szólít fel, valamennyi érdekelt féllel együtt, valamint arra, hogy a javaslatok legyenek konkrétabbak. Ezenkívül a tagállamoknak fel kell vállalniuk a felelősséget, és tovább kell dolgozniuk a már korábban elfogadott intézkedéseken, különös tekintettel a betétbiztosítási rendszerekre. Ez kulcsfontosságú, különösen a jelen közleményben felvázolt szakaszos megközelítés kontextusában.

1.10.

Egy páneurópai betétbiztosítási rendszer létrehozásának céljával összhangban alapvető jelentőségű az Európai Monetáris Alap – az egységes szanálási mechanizmus védőfalának funkcióját betöltő végső hitelező – azonnali működőképessége. Hasonlóképpen az EGSZB határozottan támogatja ennek a testületnek az úgynevezett aszimmetrikus megrázkódtatások kezelésére irányuló tervezett funkcióit is.

1.11.

A bankunió pilléreinek javításának és konszolidációjának és az egységes szabálykönyv alkalmazásának együtt kell járnia azzal, hogy a pénzügyi ágazat megvalósítja a 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlődési célokat és az éghajlatváltozásra vonatkozó párizsi kötelezettségvállalásokat, kedvezőbb elbánást teremtve ezáltal a zöld gazdaságba, illetve az olyan különféle hosszú távú, nem összetett, „inkluzív” hitelezési műveletekbe történő beruházások tőkekövetelményeiben, mint például a jelzálogok, különösen, ha ezek az energiahatékonysághoz, szolárpanelek telepítéséhez stb. kapcsolódnak.

1.12.

Hasonlóképpen, a FinTech és az egyéb pénzügyi innovációk (mint a blokklánc és az okosszerződések) az EU stratégiai céljaival összhangban új cselekvésre való felhívást jelentenek a bankunió kiteljesítésére és megújítására vonatkozóan, valamint azzal kapcsolatban, hogy javítsák az európai polgárok pénzügyi és digitális integrációját. A 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlődési célok jelenlegi megfogalmazásában a pénzügyi integráció a 17 célkitűzésből 7-hez már hozzájárul, míg a digitális integráció, ami biztosíthatja vagy kockáztathatja azokat egy új összefüggésben, szinte valamennyire hatással van, közvetlen vagy közvetett módon.

1.13.

Amint már más véleményekben kijelentettük, az EGSZB megismétli elkötelezettségét egy sokszínű pénzügyi ökoszisztéma iránt, amelyben a nagy páneurópai szereplők együtt léteznek a kis- és közepes méretű bankokkal és egyéb, nem banki szervezetekkel, amelyek megbízhatóan összpontosítanak a reálgazdaság finanszírozására, azonos feltételek mellett, egy jelentősen csökkentett rendszerkockázatú környezetben. A jövőbeli pénzügyi válságok ellen a legjobb ellenszert a sokszínűség, az átláthatóság és a fenntarthatóság jelenti.

1.14.

Az EGSZB véleménye szerint most feltétlenül szükség van arra, hogy ösztönözzük azoknak az országoknak a részvételét, amelyek nem tartoznak az euróövezethez. Ezzel egyidejűleg a bankunió mindhárom pillérének hozzá kell járulnia a globális pénzügyi struktúra megerősítéséhez, az európai és nemzetközi szintű együttműködés fokozásához, a szabályozási kerete értelmében, valamint tapasztalatai átadásához, különösen azon harminc nem európai ország számára, amelyek referenciavalutája az euró, ideértve a francia nyelvű afrikai országokat is.

2. Az új közlemény előzményei, háttere és összefoglalása

2.1.

A tíz évvel ezelőtt kezdődött nagy válság próbára tette az eurót és magas költségeket vont maga után, kisebb vagy nagyobb mértékben, az euróövezeti országokban. Következésképpen a pénzügyi mentőműveletek szintén negatív hatást gyakoroltak az országkockázatokra.

2.2.

A bankuniót 2012-ben hozták létre azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy egységes és integrált pénzügyi rendszert a monetáris politika hatékony megvalósítása érdekében, lehetővé téve a kockázatok megfelelő megosztását a tagállamokban, és helyreállítva az euróövezetbe és a bankrendszerbe vetett bizalmat, a nem megfelelően megtervezett euró szerkezeti hiányosságaira adott válaszul. Az Európai Központi Bank monetáris politikájában, valamint az uniós tagállamok költségvetési politikájában történt pozitív változásoknak köszönhetően előrehaladás történt a gazdasági és monetáris unió irányában. A jelenlegi kihívások a következőket foglalják magukban: az euró bevezetését mind a 27 uniós tagállamban és a bankunió harmadik pillérének megvalósítását.

2.3.

Az elsősorban az euróövezetben bekövetkezett aszimmetrikus megrázkódtatások eredményeként bekövetkezett fokozott egyenlőtlenségek miatti populista fenyegetések, valamint a nacionalizmus felé történő elmozdulás növekvő kockázatának fényében széles körű politikai konszenzus alakult ki a pénzügyi unió (a bank- és tőkepiaci unió) annak érdekében történő kiteljesítésével kapcsolatban, hogy megvédjük az Unió pénzügyi stabilitását és területi integritását – az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker megfogalmazását használva – a nacionalizmus „mérgétől”.

2.4.

Egy további fontos új kihívás a pénzügyi technológiával (FinTech) és a pénzügyi infrastruktúra más innovációival kapcsolatos, amelyek mindeddig észrevétlenek maradtak a pénzügyi felügyelet számára. A Bizottság 2017. szeptemberi, „Az integrált felügyelet fokozása a tőkepiaci unió és a pénzügyi integráció erősítése érdekében egy változó környezetben” című közleménye szerint „A pénzügyi unió kialakítása során teljes mértékben ki kell használni a pénzügyi innováció lehetőségeit, de az új kockázatokat is kezelni kell.” 2018 elejére egy cselekvési tervet jelentettek be (1).

2.5.

A bankunió irányába tett előrehaladás, amelyet az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus szabályozási, ellenőrzési és szankcionálási feladatainak (2) létrehozásával értek el, amelyek az Egy bankunió kiépítését eredményező ütemterv című dokumentumban meghatározott „egységes szabálykönyvvel” együtt a legfontosabb mérföldköveket jelentik, az alakuló gazdasági fellendülés éveiben mérséklődött, amint az euróövezeti partnerek inkább elutasították a pénzügyi integrációból fakadó szinergiákat, semmint hogy megosztották volna a kockázatokat.

2.6.

Így nyilatkozatok és javaslatok széles körével állunk szemben, amelyek, bár előrehaladást jelentettek, nem vezettek a kockázatok csökkentéséhez és a kockázatok megosztásához. Az uniós társjogalkotók még mindig nem adtak kellően konkrét válaszokat arra kérdésre, hogy a gazdasági és monetáris uniót hogyan lehet kiteljesíteni különös tekintettel a következőkre: a Tanács által 2017-ben megerősített (3) 2014-es irányelvnek való megfelelés, a 2015. novemberi rendeletjavaslat; a tőkepiaci unió részleges és további fejlesztése; a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési terv (2017) elindítása; új intézkedések a nemteljesítő hitelek csökkentése érdekében (4) stb.

2.7.

A fent említett 2015-ös rendeletjavaslat rendelkezett az európai betétbiztosítási rendszerfokozatos és progresszív kialakításáról. Az első szakaszban egy viszontbiztosítási rendszert használnak, egy fokozatosan kölcsönössé tett rendszerbe (együttbiztosítás) történő átmenetet megelőzően, és végül, a harmadik szakaszban elérkezünk egy olyan helyzetbe, ahol 2024-től kezdődően a kockázatot teljes mértékben az európai betétbiztosítási rendszer viseli. Ezzel a tervezettel együtt az Európai Bizottság párhuzamosan számos, a bankunión belüli kockázatok csökkentésére irányuló intézkedést jelentett be. A tárgyalások sajnálatos módon eddig nem jártak sikerrel.

2.8.

A nemzeti betétbiztosítási rendszerekkel kapcsolatban is akad még tennivaló, ami egyengethetné a továbbvezető utat. A nyitott kérdésekhez tartoznak például a tagállamok között tapasztalható jelentős különbségek a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvben rögzített jogszabályok átültetésében, vagy az információcsere és a nemzeti betétbiztosítási rendszerek közötti koordinációt elősegítő eszközök fejlesztésének szükségessége is (5).

2.9.

Annak érdekében, hogy megtörje a társjogalkotók között kialakult patthelyzetet, ez a közlemény szűkíti a hitelezői feltőkésítés kritériumát, és javasolja elsősorban egy általános védőháló bevezetését az egységes szanálási alaphoz, másodsorban pedig egy átfogóbb ütemterv létrehozását az európai betétbiztosítási rendszerhez, viszontbiztosítással kezdve (kizárólag fokozatos likviditási fedezetet nyújtva, míg a bankok biztosítják a közös alapot), majd a második szakaszban továbblépve az együttbiztosítás felé, amelynek az lehet a feltétele, hogy a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos kockázatok kellően korlátozottak (6). E célból az első javasolt további intézkedések egyike arra irányul, hogy csökkentsék az üzleti vállalkozások fizetésképtelenségének valószínűségét, szerkezetátalakítási eljárások révén, miközben a nemteljesítő hitelekre vonatkozó rendelkezések korai bevezetésére is erőfeszítéseket fordítanak, az egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó rendelet felülvizsgálatának részeként. Az Európai Bizottság 2017 közepén kiadott közleménye a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szintén bejelentett olyan rövid távú intézkedéseket, amelyek a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának kialakítására irányulnak (7). Ez végső soron azt jelenti, hogy a bankszektor kockázatainak csökkentése szempontjából is megfelelő előrehaladást kell elérni.

2.10.

A második további intézkedés a bankok állampapír-állományának diverzifikációjával kapcsolatos. Itt lehetséges az államkötvény-fedezetű értékpapírok hozzájárulása, ugyanakkor ezek további garanciákat is nyújthatnak. Az Európai Rendszerkockázati Testület által végzett munka alapján az Európai Bizottság mérlegeli egy jogalkotási javaslat előterjesztését 2018 elején.

2.11.

Így 2019 tavaszára valamennyi kockázatmegosztási intézkedést be kell vezetni, és a végrehajtási szakasz is megkezdődhet, a társjogalkotók közötti, a 2016 novemberi bankmentő csomag alapvető elemeiről szóló megállapodással kezdve, valamint jelentős előrelépéssel a többi területen, amit a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos kockázatok mérséklése érdekében a meglévő ellenőrzési jogkörök tisztázásának, valamint egy, a befektetési vállalkozások értékelésére vonatkozó javaslatnak kell követnie.

3. Általános megjegyzések

3.1.

Most, hogy az euróövezeti országok gazdaságai ismét növekednek, és a gazdaságok banki finanszírozása is növekedést mutat, itt az idő a pénzügyi rendszer ellenálló képességének javítására, biztosítandó, hogy az esetleges pénzügyi válságok ne vezessenek a piac további szétaprózódásához (8), és ne jelentsenek újabb drága próbatételt az euró és az európai integráció egésze számára.

3.2.

E célból alapvetően fontos, hogy létrehozzanak egy „teljes mértékben kölcsönössé tett” közös betétbiztosítási alapot, hogy teljessé tegyék az Európai Unió pénzügyi szerkezetét, és kezeljék egyfelől a bankfelügyelet és szanálás (amelyek központosítottak), másfelől a nemzeti betétbiztosítási rendszerek (amelyek nem harmonizáltak) közötti jelenlegi meg nem felelést. Ehhez szintén megfelelő előrehaladást kell elérni a bankszektor kockázatainak csökkentése szempontjából.

3.3.

A kockázatcsökkentés és a betétvédelem területén az előrehaladás együtt jár, ezért az EGSZB megerősíti az alapelveket, amelyeket már kijelentett az eredeti európai betétbiztosítási rendszer javaslatokkal kapcsolatban (9). Különösen emlékeztetünk arra a kijelentésre, hogy mivel mindkét intézkedéstípus számos közös, fontos alapvető célkitűzést tartalmaz a bankunió erősítésére és megvalósítására vonatkozóan, azokat azonos módon, ténylegesen egyenértékű eszközök és módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. Ezért – és hogy valóban előre lehessen lépni – az EGSZB alapvetően fontosnak tartja, hogy az európai betétbiztosítási rendszert és a releváns kockázatcsökkentési intézkedéseket valóban párhuzamosan kezeljék és haladéktalanul valósítsák meg egy világosan és konkrétan meghatározott ütemterv szerint. A haladást lehetővé tévő, megfelelő feltételek megteremtése annak a GMUnak a kiteljesítése érdekében is nagyon fontos, amelynek meghatározó elemét képezi a bankunió.

3.4.

A kockázatcsökkentéssel kapcsolatos egyéb kezdeményezések mellett a nemteljesítő hitelek (10) – és különösen ezek országonkénti egyenlőtlen eloszlásának– kérdése továbbra is egyértelműen kiemelt helyet kell, hogy kapjon a napirendben, és elengedhetetlen az e téren elért előrehaladás. Amint azt nemrégiben kijelentettük, általánosságban történt előrehaladás, de az átlag nem minden (11). A problémát határozottan kezelő vagy legalább a megfelelő irányba haladó bankok mellett továbbra is vannak olyan bankok, amelyek tagadják a problémát vagy nem elég ambiciózusan foglalkoznak azzal. Most, hogy a gazdaság ismét növekszik, fontos, hogy prioritásként kezeljük ezt a kérdést, megoldva mind a megörökölt, mind pedig a jövőbeli problémákat. A kihívást az jelenti, hogy a való életben érjünk el tényleges eredményeket. Ez elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy előrehaladást érjünk el a bankunió harmadik pillérének megvalósításában.

3.5.

A 2015-ös, eredeti európai betétbiztosítási rendszerjavaslatokhoz képest a jelenlegi közlemény lehetőséget ad a szélesebb egyeztetésekre az európai betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatban, valamint az annak megvalósításával kapcsolatos szakaszosabb megközelítésre. Egy olyan időszakban, amikor fontos, hogy ne veszítsük el a lendületet a bankunió megvalósításában, és figyelembe vegyük a tárgyalások során levont következtetéseket, az Európai Bizottság új megközelítése reális, és az EGSZB képes támogatni azt.

3.6.

Az EGSZB támogatja az azzal kapcsolatos döntést, hogy az első szakaszban kizárólag likviditási fedezetet biztosítsanak, ami azt jelenti, hogy ebben a szakaszban a veszteségek fedezete a nemzeti betétbiztosítási rendszereken keresztül történik. Annak érdekében, hogy a következő szakaszba történő későbbi átmenet ne legyen szükségtelenül nehéz, valamint a kölcsönös bizalom érdekében az EGSZB fontosnak tekinti annak tisztázását a kezdetektől, hogy további lépések szükségesek a nemzeti rendszerek lehető legnagyobb mértékű továbbegyszerűsítése érdekében, hogy megszüntessék a tagállamok közötti jelentős eltéréseket. Ugyanakkor a megörökölt problémák és az erkölcsi kockázatok kezelése is fontos.

3.7.

A viszontbiztosítási szakaszból (lásd fent) az együttbiztosítási szakaszba való átmenettel kapcsolatban, ami számos feltételtől függ, az előrelépésről szóló döntésnek az EGSZB véleménye szerint a lehető legszélesebb alapokon kell alapulnia, ezért helyénvalónak tűnik, ha ezt a döntést az Európai Bizottság nem önállóan hozza meg, hanem a Tanáccsal és a Parlamenttel együtt (12).

3.8.

Továbbá a lehető legnagyobb egyértelműség szükséges azokkal a feltételekkel kapcsolatban, amelyek az együttbiztosítási szakasz során és az abba történő átlépést követően érvényesek (13), amelyben likviditási fedezetet is és veszteségfedezetet is biztosítanak. Az ennek fokozatos kiépítésére irányuló javaslat (14) megfelelő, de ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi szöveg még mindig túl általános és túl homályos, és túlságosan tág lehetőséget ad az eltérő értelmezésekre és vitákra. Ezzel a témával kapcsolatban már a kezdetektől több útmutatás és bizonyosság szükséges.

3.9.

Általánosabban fogalmazva érdemes megjegyezni, hogy ebben a széles összefüggésben a közlemény megfogalmazása számos pontban nagyon általános, és ideiglenes jelleggel tesz javaslatokat. Ez egyrészt mozgásteret ad, ami hasznos lehet a tagállamok között és a tagállamokkal folytatott jövőbeli tárgyalások során, de másrészt azt jelenti, hogy a szöveg határozatlanabbnak tűnik (15) és nem mindig olyan egyértelmű, mint az remélhető. Számos fontos szempont kimaradt vagy szépítésre került, ideértve az intézményvédelmi rendszerek szerepének elismerését, amire az EGSZB korábban felhívta a figyelmet (16). E problémák megoldása érdekében fontos, hogy most minden más érdekelt féllel (ideértve a Tanácsot, a Parlamentet, a tagállamokat, az Európai Bizottságot stb.) együttműködjünk, hogy gyors előrehaladást érjünk el, és konkrétabbá tegyük a javaslatokat.

3.10.

Az EGSZB sürgeti a társjogalkotókat, hogy használják a 2017. december 6-án közétett átfogó intézkedéscsomagot (17) a gazdasági és monetáris unió erősítésére annak érdekében, hogy gyorsítsák a konszenzusteremtést.

3.11.

Az EGSZB támogatja az Európai Központi Bank annak biztosítására irányuló szándékát, hogy a bankok harmonizált szolgáltatásokat nyújtsanak valamennyi uniós tagállamban (18) és így kiaknázzák a nagyobb piacból fakadó előnyöket. Kéri azokat a tagállamokat, amelyek még nem részesei a közös valutának, hogy csatlakozzanak az egységes felügyeleti mechanizmushoz, az euróövezetbe történő teljes integrációjuk felé tett első lépésként.

3.12.

Az uniós pénzügyi struktúra megvalósításának együtt kell járnia a digitális és pénzügyi integrációval, az Egyesült Nemzetek 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlődési céljaival összhangban. Az EGSZB hangsúlyozza a bankok éghajlatváltozással szemben, valamint a 17-ből 13 fenntartható fejlődési cél alkalmazásában betöltött potenciális szerepét, a tudatos megtakarítások és a társadalmilag felelős beruházások közötti közvetítő funkciójuk révén. Ebben a tekintetben gondosan felül kell vizsgálni a Bázel III reformok 2017. december 7-i lezárását, biztosítandó, hogy az európai bankhitelezést ne érjék korlátozások a fenntartható pénzügy számára kritikus területeken.

4. Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy korlátozzák a kockázatokat a felügyelet, a szanálás és a betétbiztosítás területén (a viszontbiztosításból az együttbiztosításba történő lehetséges átmenet során).

4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nemzeti betétbiztosítási rendszerek harmonizációját össze kellene kötni az EDIS-folyamat megteremtésével. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy indítson el egy kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy a nemzeti betétalapok hozzájáruljanak az európai rendszer struktúrájának megvalósításához, biztosítva az egyenlő bánásmódot a nem rendszerszinten fontos szervezetek számára (19). Az EGSZB támogatja, hogy a nemzeti betétbiztosítási rendszereknek joguk van alternatív intézkedéseket alkalmazni, ha ezek nem ellentétesek a versenyszabályokkal, amint ezt a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU irányelv 11. cikke előírja.

4.3.

Az EGSZB határozottan támogatja egy védőháló bevezetését az egységes szanálási mechanizmusra vonatkozóan, a lehető legrövidebb időn belül, az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében nyújtott hitelkeret használatával, amint azt például a koordinált fellépési munkacsoport (TFCA) javasolta.

4.4.

Az EGSZB támogatja – az egységes felügyeleti mechanizmus értelmében – a felügyeleti hatáskörök, valamint a jogszabályon alapuló felügyeleti védőhálók (I. pillér) megerősítését, a nemteljesítő hitelek harmonizált módon történő kezelése érdekében. E tekintetben az Európai Bizottságnak igazolnia kell, hogy az új felügyeleti hatáskörök fényében az illetékes hatóságok képesek befolyásolni a bankok nemteljesítő hitelekre vonatkozó céltartalékképzési politikáját.

4.5.

A fent említett prudenciális szabályozási védelmi mechanizmusokat kell alkalmazni minden banknál, rendszerkockázati profiljuk arányában, amely gyakran üzleti modelljüktől függ. Ez azt jelentené, hogy a kis- és közepes méretű bankokra, amelyek nem generálnak túlzott kockázatokat, megfelelő követelmények vonatkozzanak, és ne legyenek „túlszabályozottak”.

4.6.

Hasonlóképpen az EGSZB javasolja, hogy a bankok tevékenységére vonatkozó tőkekövetelmények kedvezőbb elbánásban részesüljenek a zöld gazdaságba történő beruházások esetén (20), és mérlegeljék a tőkefelárak alkalmazását a „barna” gazdaságban történő beruházások esetén. Ebben a tekintetben az egységes felügyeleti mechanizmusnak különleges felügyeleti tevékenységet kellene gyakorolnia.

4.7.

Figyelmet kell fordítani a nemteljesítő hitelekre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztésére annak feltárásával, hogy játszhatnak-e nagyobb szerepet a magán hitelbiztosítási szolgálatok, amelyek háromszoros funkciót látnak el – megelőzés, kompenzáció és behajtás – és amelyek a pénzügyi innováció eredményeként egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak a bankokhoz. Jelentésében az EKB arra a következtetésre jut, hogy e kockázatok némelyikét, mint például a kamatlábkockázatokat a legtöbb európai hitelintézet megfelelően kezeli. Azt is meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok leküzdötte a másodrendű jelzáloghitel-válságot, amikor a Federal Reserve szintén likviditáshoz való hozzáférést nyújtott a nagyobb viszontbiztosítók számára.

4.8.

Végül az EGSZB kéri, amint már különböző korábbi véleményekben is kérte, hogy a versenyfeltételek legyenek méltányosak és semlegesek a technológiák és az üzleti modellek szempontjából. E vélemény tekintetében ismételten egyenlő feltételeket kér a felügyeleti feladatokkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy több ellenőrzést kell végezni az árnyékbankokra, befektetési vállalkozásokra és FinTech cégekre vonatkozóan, az „egyforma kockázat, egyforma szabályok, egyforma felügyelet” alapvető megközelítéssel összhangban. Az ezekre az új szereplőkre vonatkozó új szabályoknak köszönhetően, amelyek gyakran vezettek jogi eljárásokhoz, a pénzügyi integráció lehetőségei növekedni fognak, a fogyasztóvédelem veszélyeztetése nélkül.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS

(1) Lásd COM(2017) 542 final (4. pont, 11. oldaltól).

(2) 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(3) 2017. június 16-án a Tanács megállapodásra jutott a bank és a hitelezők közötti hierarchiáról a fizetésképtelenségi eljárásokban egy olyan irányelvben, amelynek alapján a tagállamok bevezethetik azoknak a nem fedezett betéteknek a kifejezett hátrébb sorolását, amelyeket „meg kellene menteni” a bank csődje esetén.

(4) COM(2018) 37 final.

(5) Lásd az európai bizottsági közlemény 12. oldalát.

(6) A javulás ellenére 2016 végén az európai bankok mérlegében kétszer annyi kockázattal súlyozott eszköz volt (19,1 % átlagosan az Unióban, 18,8 % az euróövezetben), mint az Egyesült államok bankjainál (a japán bankok a kettő között helyezkedtek el), míg az európai adatok a válság elején, 2008-ban jobbak voltak, mint a két másik fő nagyhatalom adatai. Ráadásul a nemteljesítő hitelek százalékos aránya továbbra is háromszorosa az USA és Japán adatainak.

(7) Lásd: COM(2017) 292 final, különösen az „5. prioritási intézkedés”.

(8) A bankok csökkentették az egyéb tagállamokkal szembeni kitettségüket, és a határokon átnyúló fizetések még mindig csak 7 %-ot tesznek ki.

(9) HL C 177., 2016.5.18., 21. o.

(10) Nemteljesítő hitelek.

(11) Interjú Danièle Nouy-val, az EKB felügyelőbizottságának elnökével, Público, 2017. december 11. Lásd: https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/interviews/date/2017/html/ssm.in171211.en.html

(12) A felügyeleti hatóságok e tekintetben játszott fontos szerepének sérelme nélkül.

(13) Lásd: Közlemény, 3. pont.

(14) Általánosságban a jelenlegi javaslat szerint a veszteségfedezetet a nemzeti betétbiztosítási rendszerek és az európai betétbiztosítási rendszer nyújtják, egy fokozatosan növekvő kulcs alapján, amely az együttbiztosítási szakasz első évében az európai betétbiztosítási rendszer 30 %-os hozzájárulásával indul..

(15) Számos elem leírása feltételes módban történt: lásd az európai betétbiztosítási rendszer két megvalósítási szakaszának leírását (10. oldal és az azt követő részek).

(16) HL C 177., 2016.5.18., 21.o.

(17) COM(2017) 821 final.

(18) HL C 434., 2017.12.15. 51. o.

(19) Az 1024/2013/EU rendelet alapján kizárólag a rendszerszinten fontos hitelintézetek tartoznak az egységes felügyeleti mechanizmus hatálya alá.

(20) A „zöld” támogatási tényező mellett szóló érvek a hosszú távú környezeti kockázatokat csökkentő zöld tevékenységek pozitív rendszerszintű értékére és a pozitív externáliák integrációjának szükségességére vonatkoznak. Lásd: http://www.finance-watch.org/our-work/publications/1445 és https://ec.europa.eu/info/publications/180131-sustainable-finance-report_en.

Início

Escolha as funcionalidades experimentais que pretende experimentar