30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 207/5

1.

csatlakozunk a Római Szerződés aláírásának ünnepléséhez, amely az Európai Unió (EU) jövőjéről szóló átfogó gondolkodási folyamat fontos pillanata, és ismét felidézzük, hogy az Unió létének értelme az, hogy biztosítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását, illetve békét, jólétet, stabilitást és valamennyi polgára számára új, uniós szintű lehetőségeket nyújtson;

2.

olyan Európát szeretnénk, amely meg tudja erősíteni a polgárai bizalmát, jobban szembe tud nézni az EU-ban, valamint a világban előttünk álló kihívásokkal, és a szolidaritás szellemében, a szubszidiaritás elvét is tiszteletben tartva jobb döntéseket képes hozni a közös fellépés érdekében;

3.

emlékeztetünk arra, hogy Európa identitása történelmileg a régióiban, városaiban és falvaiban gyökerezik, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok európai integrációs folyamathoz való hozzájárulása gazdasági, kulturális és politikai értelemben is egyre jelentősebb;

4.

emlékeztet annak elismerésére, hogy szakadék van a polgárok és az EU között, amivel 25 évvel ezelőtt foglalkozott a Maastrichti Szerződés is, amely többek között az európai uniós polgárságot és a Régiók Európai Bizottságát is létrehozta. A decentralizált helyi és regionális önkormányzatoknak a Lisszaboni Szerződésben előirányzott vezető szerepe biztosításához azonban még garantálni kell a szubszidiaritást és az európai jogalkotási folyamatban való részvételt. Ezért alapvetően fontos, hogy javítsunk a jelenlegi helyzeten, amikor a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is túlságosan gyakran csak az uniós szakpolitikák végállomásaként működnek, és nem kapnak igazi szerepet e szakpolitikák, mindenekelőtt a jogszabályok kidolgozásában, dacára annak az erőfeszítésnek, illetve politikai és intézményi szerepnek, melyet a Régiók Európai Bizottsága a többi uniós intézménnyel fenntartott kapcsolataiban vállal;

5.

úgy látjuk, hogy az RB – mint a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése – a globalizálódott világon belül a maga kulturális és nyelvi sokszínűségében is egységes Unió megtestesítője; elkötelezettek vagyunk az európai demokrácia és az aktív polgárság előmozdítása, az alapvető jogok rögzítése és a kisebbségek védelme, a biztonság erősítése és az egyenlőség előmozdítása, valamint a gazdasági, szociális és területi kohéziós célkitűzéseinkkel összhangban lévő, harmonikus és fenntartható fejlődés biztosítása iránt;

6.

hangsúlyozzuk, az Európai Unió és polgárai közötti demokratikus kapcsolatot minél előbb meg kell erősítenünk, gondoskodva arról, hogy az Unió eredményes és gyors megoldásokat nyújtson azokra a legfőbb közös kihívásokra, amelyekkel a városok, régiók és tagállamok nem tudnak egyedül megbirkózni – ilyen például az EU versenyképességének javítása; a kohézió erősítése; az, hogy az EU-t olyan, biztos hellyé tegyük, ahol a jog érvényesülése, a biztonság és a szabadság mindenki számára garantált, illetve hogy a fiataloknak konkrét jövőképet kínáljunk, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról; a migráns- és menekültválság kezelése; a schengeni térség védelme; az éghajlatváltozás kézben tartása és a katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség megteremtése; a karbonszegény gazdaság előmozdítása és az energiaunió támogatása; az Unió mint fontos globális szereplő jelentőségének fokozása, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend fenntartható fejlesztési céljainak elérése során; a munkanélküliség megfékezése; valamint a terrorizmus elleni küzdelem;

7.

hangsúlyozzuk, hogy az EU egységes piacának „négy alapszabadsága” – vagyis az emberek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása – konkrét vívmányokat jelentenek az uniós polgárok számára, és egyben az európai politikai projekt nélkülözhetetlen elemei; olyan oszthatatlan jogokat jelentenek, amelyeket nem lehet egymástól elkülönítve szemlélni, különben aláásnánk az EU létének alapját képező értékeket. Ezért aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy néhány tagállam kísérletet tesz alkalmazásuk korlátozására, különösen a személyek szabad mozgását illetően;

8.

megerősítjük ugyanakkor, hogy az „egységes piacnak” a társadalmi haladást is garantálnia kell, illetve hogy a legfontosabb gazdasági szabadságokra és a versenyre vonatkozó szabályok nem élvezhetnek elsőbbséget az alapjogokkal szemben, gondolva itt elsősorban a hátrányos megkülönböztetés, a szegénység és a munkanélküliség elleni küzdelemre;

9.

úgy gondoljuk, hogy a Római Szerződés ünneplése alkalmával el kell érnünk, hogy az uniós polgárok kritikusan gondolkodjanak az Unió jövőjének alakításáról, aktívan érdeklődjenek iránta és közvetlenül részt vegyenek benne, valamint hogy a döntéseket a hozzájuk lehető legközelebb lévő szinten hozzák meg; úgy véljük, hogy ennek a folyamatnak a részvételen kell alapulnia és reprezentatívnak kell lennie, és a folyamat során minden polgárnak azonos lehetőséget kell kapnia a részvételre, valamint arra, hogy hozzájáruljon az Unió működéséhez és az uniós projekt mögé álljon. A helyi és regionális önkormányzatok ideális helyzetben vannak ennek a folyamatnak az előreviteléhez és annak előmozdításához, hogy a polgárok Európája valósággá váljon;

10.

fontosnak tartjuk, hogy pontos képet kapjunk egyrészt arról, hogy a polgárok mit várnak és mit remélnek az EU-tól, másrészt arról, hogy mi az, ami aggodalmat vagy csalódottságot kelt bennük; ezért üdvözöljük az uniós polgárságról szóló harmadik, 2017. évi jelentést, amely a polgárok által felmérések és nyilvános konzultációk keretében nyújtott információkon alapul;

11.

hangsúlyozzuk ezért, hogy az EU-nak

12.

vállaljuk, hogy az Unió jövőjéről tartandó politikai vitákhoz készülő hozzájárulásunk előkészítéseként

13.

hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy Európa-szerte garantáljuk a fiatalok jogait. Egy kézzelfoghatóbb EU ösztönzi majd a nyílt párbeszédet a különböző generációkhoz tartozók között. A béke és a jólét előmozdításának alapelvét tekintve egy reagálni kész EU választ tud adni a fiatalok törekvéseire;

14.

felkérjük elnökünket, hogy juttassa el ezt az állásfoglalást az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz, a Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a nemzeti és regionális parlamentekhez és a kormányokhoz, továbbá a helyi önkormányzatokhoz.