A. A fellépés szükségessége

Miért? Mi a probléma lényege?

A belvízi hajózás gazdaságos és energiatakarékos szállítási mód, amely jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik az uniós energiahatékonysági, növekedési és iparfejlesztési célok támogatásához. Ugyanakkor a munkavállalói mobilitás, munkaerőhiány, illetve a strukturális munkaerőhiány tekintetében nehézségek hátráltatják a belvízi hajózási ágazatot abban, hogy a jövőben hozzájáruljon ezekhez az uniós politikai célokhoz. Annak ellenére, hogy az ágazat igyekszik két- és többoldalú szinten is megoldani a problémákat, ezek a nehézségek akadályt jelentenek a belvízi hajózás számára, így az nem tud teljes mértékben hozzájárulni a multimodális logisztika hatékonyságának javításához, amelytől az európai iparágak versenyképessége és további növekedése függ. Két fő problémát azonosítottunk: 1.) A dolgozók nehézségekkel néznek szembe a szakmai képesítések kölcsönös elismerése terén; 2.) A különleges helyzetek ismeretére vonatkozó követelmények szükségtelen akadályokat gördíthetnek a munkavállalói mobilitás elé. A problémák és azok kiváltó okai várhatóan még a 2030 és 2050 közötti időszakban is meglesznek.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

Általános célként elő kell segíteni a belvízi hajózási munkaerőpiac megerősítését olyan módon, hogy a belvízi hajózási ágazat teljes mértékben hozzá tudjon járulni az energiaunió csomagban kifejtett uniós üzemanyag-megtakarítási politikai célkitűzésekhez, illetve 20%-ra kell visszaállítani az iparág arányát az Unió GDP-jében az Unió ipari bázisának erősítésével. Kapcsolódó különleges célkitűzésként annak biztosításával kell megkönnyíteni a munkavállalói mobilitást a belvízi hajózási ágazatban, hogy a szakképzett dolgozók képesítéseinek elismerése a hajók fedélzetén szükséges képességeken alapuljon. Ez az alábbi operatív célkitűzésekhez vezet: 1.) Biztosítani kell a dolgozók szakmai képesítéseinek kölcsönös elismerését; 2.) Biztosítani kell, hogy a különleges helyzetek ismeretére vonatkozó követelmények arányosak legyenek a biztonsági céljukkal, és ne akadályozzák szükségtelenül a munkavállalói mobilitást.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?

Annak ellenére, hogy a tagállamok és a folyami bizottságok egy évtizede próbálják a nehézségeket megoldani az Unió munkaerőpiacán két- és többoldalú szinten, a dolgozók mobilitását akadályozó tényezők továbbra is fennállnak. Az ágazatot szabályozó jelenlegi szervezeti és jogi keretek jelentős akadálynak bizonyultak ezeknek a problémáknak a megoldásában. A közelmúltban létrehozott CESNI I bizottságra támaszkodó új uniós szabályozási keret az Unió jogi keretének hatályát kiterjeszti a Rajna folyóra, amelynek részesedése a teljes belvízi közlekedésben 67%, és biztosítja a szakma tisztességes, biztonságos és kompetencia alapú elérését. A belvízi hajózás uniós belső piacának ilyen jellegű megerősítése alapvetően fontos a szállítás energiahatékonyságának növeléséhez, az Unió ipari bázisában fejlesztéséhez és a TEN-T hálózat hatékony működéséhez.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőségek merültek fel? Van-e preferált opció?

A következő szakpolitikai opciókat vizsgáltuk meg: A) Alapforgatókönyv; B) Az ágazat által uniós támogatással tett kezdeményezések; C) A szakmai képesítések elismerése a hajósok és hajóvezetők szakértelmére vonatkozó minimális követelmények alapján; ennek két alopciója van: C1, amely tartalmaz vizsgaszabványokat a képzési és oktatás intézmények számára, illetve C2, amely nem tartalmaz vizsgaszabványokat a képzési és oktatási intézmények számára.

A hatékonyság, hatásfok és egységesség tekintetében a C lehetőséget kell előnyben részesíteni az A és B lehetőségekkel szemben. A C lehetőségen belül a C1 alopció némileg hatékonyabbnak és eredményesebbnek bizonyul, mint a C2 alopció. A hatásvizsgálati jelentés a C lehetőségen belül a biztosok testületének szakpolitikai döntéshozóira bízza az előnyben részesítendő szakpolitikai alopció kiválasztását.

Ki melyik lehetőséget támogatja?

A preferált opció és annak két alopciója összhangban van az érdekelteknek a nyilvános internetes konzultáció során és a közös szakértői csoportban kifejtett véleményével. Az érintettek messzemenően támogatták a szabályozási intézkedéseket a szakmai követelmények, képesítések és vizsgák harmonizálásával kapcsolatban, ugyanakkor az önkéntes intézkedések bevezetése sokkal kisebb támogatást kapott. Nem élvezett támogatást az az elképzelés, hogy a kezdeményezést az ágazatra bízzák vagy a jelenlegi állapotot fenntartsák.

C. A preferált opció hatásai

Melyek preferált opció fő előnyei?

A C lehetőség főként a hajóvezetők és hajómunkások képesítéseinek Rajnára kiterjedő elismerése révén javítja a munkavállalói mobilitást. A rajnai hajózásból jelenleg kizárt, uniós hajóvezetői bizonyítvánnyal rendelkező személyek közül kb. 15% esetében lehetne automatikusan elismerni az uniós bizonyítványt a Rajnán. Emellett a CCNR kétoldalú megállapodások alapján a Rajnán már hajózó hajóvezetők előnyöket élveznének, mivel a megállapodásokban rejlő korlátozások 1 megszűnnek. A mobilitást fogja támogatni a különleges helyzetek ismeretére vonatkozó uniós relevancia-kritériumok megállapítása és a hajóvezetőknek az a lehetősége is, hogy ilyen vizsgákat tegyenek saját országukban. A hajómunkások számára, akik kétszer annyian vannak, mint a hajóvezetők, a kedvező hatás még jelentősebb. A továbbiakban már nem kaphatnak rosszabb minősítést azért, mert képesítéseiket nem ismerik el.

A szakképzett személyzeti tagok mostani beáramlása növelni fogja a biztonságot (aminek becsült haszna 190 millió EUR lesz 2050-ig). Végezetül a munkaminőség/vonzerő is javulni fog a biztonság miatt, illetve a nagyobb munkaköri függetlenségnek és a szakmai előmenetellel kapcsolatos jobb kilátásoknak köszönhetően (a dolgozók becsült bérkiegésztése 2050-re eléri az 50 millió eurót). A C1 alopció előnyei kissé nagyobbak, mint a C2 esetében. Nagyobb lesz a vonzerő, és csökken az adminisztrációs teher, mivel az oklevelek és képzési bizonyítványok elismerése a szakma automatikus elérését biztosítja anélkül, hogy közigazgatósági hatóságok által előírt további vizsgákat kellene tenni.

A belvízi hajózási belső munkaerőpiac megerősítésének közvetett hatásai jelentősek. A belvízi hajózási ágazat fejlesztésében fennálló egyik akadály elhárításával a multimodális logisztika hatékonysága – az Unió iparágainak fontos versenyképességi tényezője – nagyobb lenne, ami megerősítené az Unió ipari bázisának fejlesztését.

Melyek a preferált opcióval járó főbb költségek?

A C opció a becslések szerint a C1 alopció esetében egyszeri beruházási költségként 8 millió EUR összeget igényel (amit az állami szektor visel kizárólagosan), illetve a C2 alopció esetében 5,6 millió EUR összeget (amit az állami szektor és a belvízi hajózási képzési intézmények viselnek). A fő költségeket a hajóvezetői szinten bevezetendő gyakorlati vizsga jelenti, ahol az még nem létezik, illetve a C1 alopció esetében azok a módosítások, amiket a képzési intézményeknek el kell végezniük. Az adminisztrációs megtakarítások tekintetében (amelyek 13,2 millió EUR-t tesznek ki 2050-ig az orvosi ellenőrzés új gyakoriságának köszönhetően) a visszatérő előnyök már önmagukban meghaladnák az ismétlődő adminisztrációs költségeket (amelyek 6 millió EUR-t tesznek ki a C1 alopció és 8 millió EUR-t a C2 alopció esetében). Ezek a költségek főként a hajós és hajóvezetői szinteken a szakértelem ellenérzése céljából végzendő kötelező vizsgához kapcsolódnak, ahol az még nem létezik, illetve csak a C1 alopció esetében a képzési intézmények vizsgaprogramjainak elismerési/akkreditációs rendszeréhez. A C1 alopció kevésbé lenne költséges, mint a C2 összesen, ugyanakkor költségesebb lenne az állami szektor, illetve kevésbé költséges a magánszektor számára (mivel az elismert képzésben részt vevő dolgozók mentesülnek az adminisztratív vizsgák alól).

Hogyan érinti mindez a vállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A magán belvízi hajózási ágazat szinte kizárólag kis- és középvállalkozásokból és mikrovállalkozásokból áll. Ezért az e jelentésben leírt valamennyi közvetlen magánszektori hatás kizárólag a kis- és középvállalkozásokat és mikrovállalkozásokat érinti. A fokozottabb munkavállalói mobilitás segíteni fogja a kis- és középvállalkozásokat a személyzet toborzásában az egész Unióban, így csökkenni fog a munkaerőhiány. A kompetencia alapú képesítések növelni fogják a biztonságot és csökkenteni fogják a baleseti költségeket. A szakma nagyobb vonzereje segíteni fogja a kis- és középvállalkozásokat üzletük bővítésében. A kis- és középvállalkozások a teljes költségnek csak kis részét viselnék (főleg a személyzet adminisztratív vizsgákon való részvétele miatt), aminek a jelentős részét az állami szektor viseli. A kis- és középvállalkozások költségeit jelentős mértékben ellensúlyoznák a fent leírt előnyök. A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhének csökkenése a C1 alopció esetében jelentősen kisebb lenne, mint a C2 esetében, mivel a már képesített személyzet mentesül az adminisztratív vizsgák alól. A közvetett magánszektori hatások jelentősek, mivel a belvízi hajózási ágazat fejlesztése előnyökkel szolgál az uniós iparágak számára, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is, mert javul a multimodális logisztikai láncok hatásfoka, ami fontos versenyképességi tényező az exportorientált kis- és középvállalkozások szempontjából.

Jelentősek lesznek-e a tagállami költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatások?

A preferált opció költségeit főként a tagállami közigazgatások és a képzési intézmények fogják viselni. Nem minden tagállam lesz ugyanolyan módon érintve. A költségek és előnyök a régiótól, a meglevő helyzettől és az opcionális intézkedések vállalásáról hozott döntésektől függenek. Összességében az előnyök jelentősen meghaladják a költségeket.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

A preferált opciónak kedvező hatása lesz a foglalkoztatásra. A munkahelyi mobilitás összes európai régióra kiterjedő ösztönzése csökkenteni fogja a kereslet-kínálati rést, és segíteni fogja a meglevő üresedések kitöltését. Ennek eredményeként vonzóbb, energiatakarékos belvízi hajózási ágazat fogja segíteni az EU közlekedésének általános üzemanyag-hatékonyságát. Emellett megemlítendő, hogy a különböző szakpolitikai lehetőségek esetében tett néhány intézkedés eltérő módon fogja érinteni a különböző európai régiókat a hatásvizsgálati jelentés 6.2.5. bekezdésében leírtak szerint.

D. Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A bizottsági szolgálatok meghatározott alapvető folyamatmutatók segítségével fogják figyelemmel kísérni a kezdeményezés végrehajtását és hatékonyságát. Várható, hogy a bizottsági szolgálatok a javasolt jogszabály átültetési időszakának végét követő naptól számított hét év elteltével értékelést fognak végezni.