This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016PC0798
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL adapting a number of legal acts in the area of Justice providing for the use of the regulatory procedure with scrutiny to Article 290 of the Treaty on the Functioning of the European Union
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról
COM/2016/0798 final - 2016/0399 (COD)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.12.14.
COM(2016) 798 final
2016/0399(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A javaslat háttere
Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló jogalkotási javaslattal párhuzamosan előterjesztett jelen javaslat tárgya három olyan, a jogérvényesülés területére vonatkozó jogalkotási aktus kiigazítása, amely továbbra is utal az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra.
Ezeket az aktusokat külön javaslat alapján kell kiigazítani, mert elfogadásuk jogalapja az EUMSZ harmadik részének V. címe volt, következésképpen nem minden tagállam tekintetében kötelezőek, és így összeegyeztethetetlenek a többi alap-jogiaktus jogalapjával. Az Egyesült Királyság és Írország a Szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében mindhárom esetben a részvétel, míg Dánia a Szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében mindhárom esetben a kívül maradás mellett döntött.
A Lisszaboni Szerződés alapjaiban változtatta meg a jogalkotó által a Bizottságra ruházható hatáskörök struktúráját. Az új szabályozás egyértelműen elkülöníti egymástól a kvázi jogalkotási jellegű aktusokat, illetőleg azokat az aktusokat, amelyek egy alap-jogiaktus rendelkezéseinek végrehajtását szolgálják. Emellett a jogi aktusok e két típusához teljesen különböző jogi keretet határoz meg.
A két szóban forgó rendelkezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 290. és 291. cikke, amelyeket a 2009. december 1. óta hatályos Lisszaboni Szerződés 1 vezetett be. Ezek az új rendelkezések jelentősen módosították az addig „komitológiai eljárásokként” ismert eljárásokat.
Megfogalmazását tekintve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak a 290. cikk (1) bekezdése szerinti meghatározása rendkívül hasonlít azon jogi aktusok meghatározásához, amelyek a 2006/512/EK tanácsi határozattal módosított 1999/468/EK határozat 2 (a továbbiakban: komitológiai határozat) alapján a határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartoznak. Az érintett jogi aktusok mindkét esetben általános hatályúak, és a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítására, illetve kiegészítésére irányulnak.
Emiatt az EUMSZ végrehajtási hatásköröket szabályozó 291. cikkének (3) bekezdésén alapuló 182/2011/EU rendelettel 3 („komitológiai rendelet”) a komitológiai határozatba bevezetett módosítások a komitológiai határozat 5a. cikkére nem terjedtek ki. Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást bevezető 5a. cikket ily módon a cikkre utaló meglévő alap-jogiaktusok miatt átmenetileg hatályban kellett tartani.
Ennek következtében az e jogalkotási javaslat hatálya alá tartozó három alap-jogiaktusban az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás továbbra is jelen van, így az eljárást e jogi aktusok kapcsán – a komitológiai határozat 5a. cikkének megfelelően – továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg meg nem történik formális módosításuk és hozzáigazításuk a Lisszaboni Szerződéshez.
A 182/2011/EU rendelet elfogadásakor a Bizottság vállalta, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben található kritériumok alapján felülvizsgálja az eljárással érintett rendelkezéseket, és idővel kezdeményezi módosításukat. 4 E jogi aktusok kiigazítására a Bizottság 2013-ban – akkor is külön jogalkotási javaslatban – már tett javaslatot, 5 de ezt az intézményközi tárgyalások stagnálása miatt a 2015-ös munkaprogramjában 6 bejelentetteknek megfelelően visszavonta. 7
A kiigazítás kérdésköre a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás felülvizsgálatával 8 kapcsolatos egyeztetéseken ismét napirendre került. Mindegyik intézmény elismerte a kiigazítás szükségességét, és a Bizottság vállalta, hogy 2016 végéig új javaslatot terjeszt elő azon jogalkotási aktusok kiigazításáról, amelyek még mindig utalnak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra. Ez a jogalkotási javaslat e vállalás nyomán született.
Időközben az intézményközi megállapodás és az annak mellékletét képező, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodás javította a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó keretszabályokat, és megválaszolta azt a legfontosabb aggályt, amely korábban gyakran akadályozta a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos rendelkezések elfogadását a Tanács részéről, nevezetesen a tagállami szakértőkkel való konzultáció kérdéskörét. A megállapodás most egyértelműen kimondja, hogy a jogalkotási aktusok előkészítése során – és ezen belül magáról a szövegtervezetről is – rendszeresen konzultálni kell a tagállami szakértőkkel, ami alapfeltétele annak, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásról a Lisszaboni Szerződésben foglalt szabályokra való áttérést célzó második kísérlet sikeres legyen. Ez a szabály most explicit formában megjelenik azokban a szövegmintákban, amelyeket a Bizottságra hatáskört ruházó rendelkezések szövegezésekor fel kell használni. A megállapodás ugyancsak egyértelműen elismeri annak fontosságát, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatban az Európai Parlamenttel már az előkészítés korai szakaszában együttműködés és eszmecsere kezdődjék. Megerősíti, hogy az Európai Parlamentnek minden dokumentumot – és ezen belül magát a szövegtervezetet is – meg kell kapnia a tagállamok szakértőivel egyidejűleg, valamint hogy az Európai Parlament szakértőinek rendszeres jelleggel és könnyített módon részt kell tudniuk venni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével a Bizottság keretei között foglalkozó szakértői csoportok ülésein. Végezetül a megállapodás azt is előirányozza, hogy a Bizottság meghívást kaphat az Európai Parlament (vagy a Tanács) üléseire annak érdekében, hogy további eszmecserére legyen mód a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítéséről.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez történő hozzáigazítás nem érinti majd azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben egy bizottság már a komitológiai határozatnak megfelelően véleményt nyilvánított.
2.A kiigazítás módja és a javaslat fő elemei
A javaslat tárgykörének meghatározása során azokból a jogi aktusokból indultunk ki, amelyekre a Bizottság által 2013-ban előterjesztett kiigazító jogalkotási javaslat kiterjedt. E javaslatban nem szerepelnek azok a jogi aktusok, amelyekre vonatkozóan időközben külön jogalkotási javaslat került előterjesztésre. A jogérvényesülés területén két ilyen jogi aktus van: az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 és a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 esetében a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2421 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 11 a kiigazítás időközben megtörtént.
A 2013-as kiigazító jogalkotási javaslatokban alkalmazott jogtechnikai megoldás az volt, hogy az egyes érintett jogi aktusok egyenkénti módosítása helyett a szöveg általában rendelkezett arról, hogy az alap-jogiaktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra való utalásait a 290. cikkre, illetőleg a 290. vagy a 291. cikkre való utalásként kell érteni. Ebből következően ha a jogalkotó elfogadta volna a javaslatokat, minden egyes alap-jogiaktust mindig a rá vonatkozó kiigazító rendelettel együtt kellett volna értelmezni.
Tekintettel különösen azokra a nehézségekre, amelyeket ez a technika a Tanács számára okozott, a mostani jogalkotási javaslat más megközelítésen alapul: a Bizottság most minden érintett alap-jogiaktus tételes módosítását javasolja. Ez hasonló ahhoz, ahogyan egy hasonló helyzetben, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utaló rendelkezések bevezetésekor 2007-ben eljártunk. 12 Eszerint minden alap-jogiaktuson végre kell hajtani különböző típusú módosításokat. A hatáskört átruházó rendelkezések, azaz azok a szövegrészek, amelyek magát az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás igénybevételére való felhatalmazást tartalmazzák, átfogalmazásra kerülnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörre vonatkozóan az intézményközi megállapodásban megállapított egységes rendelkezéseknek megfelelően. Emellett mindegyik alap-jogiaktusba beillesztésre kerül a felhatalmazás gyakorlását – tehát az eljárási kérdéseket – szabályozó egységes cikk, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra való utalások pedig kikerülnek a szövegből. Minden alap-jogiaktusnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, ha a felhatalmazás keretében magának az alap-jogiaktusnak a módosítását is lehetővé kívánja tenni. A javasolt módosítással minden alap-jogiaktusba bekerülnek azok az egységes rendelkezések, amelyek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével összefüggésben előírják a tagállami szakértőkkel való konzultációt. Egyetlen felhatalmazó rendelkezés sem fogja lehetővé tenni más jogi aktusok módosítását.
A felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskör-átruházás közötti választás tekintetében a 2013. évi kiigazító jogalkotási javaslatok abból a feltételezésből indultak ki, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedések elvi szinten megegyeznek azokkal, amelyekre az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazás hatálya kiterjeszthető.
A mostani új javaslat alapját az az általános feltételezés képezi, hogy a 2013. évi kiigazító jogalkotási javaslatok alapfeltételezése továbbra is érvényes. Sem a 2013. évi jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos tárgyalások, sem a témához kapcsolódó ítélkezési gyakorlat, 13 sem pedig a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással kapcsolatos egyeztetések során nem merült fel olyan új kritérium, amely szükségessé tette volna e kérdés újraértékelését.
A felhatalmazás időtartama tekintetében a Bizottság minden esetben határozatlan időtartamra szóló felhatalmazást javasol. A 2013. évi jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos tárgyalásokon mind a Tanács, mind az Európai Parlament öt évre szóló határozott idejű felhatalmazást szorgalmazott, amely automatikusan megújul azt követően, hogy a Bizottság a felhatalmazás lejárta előtt jelentést nyújtott be. Az új javaslatban a Bizottság fenntartja azt az álláspontját, hogy a határozatlan időre szóló felhatalmazás indokolt, mert a jogalkotónak minden esetben bármikor joga van visszavonni a felhatalmazást. Végezetül az intézményközi megállapodással nő a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos eljárások átláthatósága, különösen azáltal, hogy az intézmények megállapodásának megfelelően 2017 végéig közös nyilvántartás születik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról. Ebben a nyilvántartásban könnyen áttekinthető az összes alap-jogi aktus alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus.
3.Jogalap, szubszidiaritás
A javaslat jogalapja megegyezik a módosítandó alap-jogiaktusok jogalapjával. A kezdeményezés kizárólag a jogi aktusok hatáskör-átruházás alapján történő elfogadására irányadó uniós szintű eljárásokat érinti.
2016/0399 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A Lisszaboni Szerződés különbséget vezetett be a Bizottságra ruházott hatáskörök között aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e.
(2)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elfogadható intézkedések lényegében megfelelnek az 1999/468/EK tanácsi határozat 14 5a. cikkével bevezetett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedéseknek.
(3)Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utaló jogi aktusoknak a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez történő hozzáigazítása érdekében korábban előterjesztett jogalkotási javaslatokat 15 a Bizottság az intézményközi egyeztetések stagnálása miatt visszavonta. 16
(4)Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 17 új keretet határozott meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok számára, és megállapította, hogy minden meglévő jogi aktust hozzá kell igazítani a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez. Ezen belül a három intézmény megállapodott különösen arról, hogy kiemelt prioritásként mielőbb ki kell igazítani mindazokat az alap-jogiaktusokat, amelyek még mindig az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utalnak. A Bizottság vállalta, hogy e kiigazítás céljából 2016 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
(5)Az alap-jogiaktusokban foglalt, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásról rendelkező hatáskör-átruházások teljesítik az EUMSZ 290. cikkében foglalt kritériumokat, ezért hozzá kell őket igazítani ehhez a rendelkezéshez.
(6)Helyénvaló, hogy ez a rendelet ne érintse azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság e rendelet hatálybalépése előtt az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.
(7)Ezért az érintett jogi aktusokat a fentieknek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben felsorolt jogi aktusok az ott meghatározott módon módosulnak.
2. cikk
Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.12.14.
COM(2016) 798 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
MELLÉKLET
1.A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről 1
Az 1206/2001/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet mellékletét módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és technikai módosításokat hajtson végre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
A fentieknek megfelelően az 1206/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 19. cikk a következőképpen módosul:
a) A cím helyébe a következő szöveg lép:
„Kézikönyv”.
b) A (2) bekezdést el kell hagyni.
2. A rendelet a következő 19a. és 19b. cikkel egészül ki:
„19a. cikk
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19b. cikknek megfelelően a mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és azokon technikai módosításokat hajtson végre.
19b. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 19a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 19a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
_________________________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
3. A 20. cikket el kell hagyni.
2.Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról 2
A 805/2004/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet mellékleteit módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a szabványos formanyomtatványokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
A fentieknek megfelelően a 805/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„31. cikk
A mellékletek módosítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a szabványos formanyomtatványokat.”
2. A rendelet a következő 31a. cikkel egészül ki:
„31a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 31. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 31. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
________________________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
3. A 32. cikket el kell hagyni.
3.Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 3
Az 1393/2007/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet I. és II. mellékletét módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és technikai módosításokat hajtson végre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
A fentieknek megfelelően az 1393/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„17. cikk
A mellékletek módosítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően az I. és a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és azokon technikai módosításokat hajtson végre.”
2. A rendelet a következő 17a. cikkel egészül ki:
„17a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 17. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 17. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
________________________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
3. A 18. cikket el kell hagyni.