EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.1.

JOIN(2016) 24 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az EU Mianmarra/Burmára vonatkozó stratégiájának elemei: különleges partnerség a demokráciáért, a békéért és a jólétért

1. MIANMAR/BURMA: AZ EU SZEREPE A SIKERES DEMOKRATIKUS ÁTMENETBEN

Mianmar/Burma figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül a 2011-ben megkezdett reformok óta, és a demokratikusan megválasztott új kormány 2016. áprilisi hivatalba lépése történelmi lehetőséget kínál. Az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy teljes mértékben támogassa a valódi demokratikus kormányzásba és fenntartható fejlődésbe való sikeres átmenetet. E célból igénybe veszi az összes érintett uniós szakpolitikát és eszközt.

2015. november 8-án Mianmar/Burma lakosságának elsöprő többsége a katonai diktatúra ellen szavazott, ami a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) ellenzéki pártnak abszolút többséget biztosított a parlamentben. Aung Szan Szú Kji szövetségesét, Htin Kiavot 2016. március 15-én választották meg több mint öt évtized után az ország első civil elnökének. Aung Szan Szú Kji az államtanácsosi, a külügyminiszteri és az elnöki hivatal minisztere posztját tölti be.

A kevés tapasztalattal rendelkező új kormány komoly kihívásokkal néz szembe. Ezek közé tartozik a demokrácia megszilárdítása, az etnikumok közötti béke és megbékélés, az alkotmányreformok előbbre vitele, az intézményfejlesztés és a biztonsági ágazat reformja, továbbá a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása. Az NLD-kormánynak meg kell felelnie az emberek vele szemben támasztott magas várakozásainak, nevezetesen, hogy magasabb jövedelmeket és minőségi alapszolgáltatásokat biztosítson gazdasági növekedés és inkluzív fenntartható fejlődés révén.

Az EU döntő szerepet játszott az ország átalakulásában

Az EU az elmúlt öt évben a nemzetközi közösség élvonalában volt a Mianmarral/Burmával való együttműködés újbóli elindítása terén. Az előző kormány által elindított reformok elismerésének jeléül az EU szakpolitikai párbeszéddel, valamint pénzügyi és egyéb szakpolitikai eszközökkel átfogóan támogatta az ország összetett átalakulását. Az EU 2012-ben szankciókat függesztett fel és irodát nyitott. Az EU 2013-ban megszüntette a szankciókat, teljes hatáskörű uniós küldöttséget nyitott és helyreállította a kereskedelmi kedvezményeket a „fegyver kivételével minden” program keretében. Ugyanabban az évben az EU meghatározta a prioritásait az ún. átfogó keretben, 1 mely kifejezetten az uniós politika számára szolgált iránymutatásul a 2015. novemberi választások előkészítéséhez, melyekhez az EU a legnagyobb létszámú nemzetközi választási megfigyelő missziót küldte.

Az EU 2012–2013 között megnövelte az országnak nyújtott fejlesztési támogatást egy kezdeti 150 millió EUR-s csomaggal. 2014 decemberében elfogadta Mianmar/Burma számára a 688 millió EUR-s indikatív kerettel rendelkező, 2014–2020-ra szóló többéves indikatív programot 2 , melyet a Fejlesztési Együttműködési Eszközből finanszíroznak. A segélyhatékonyság növelése érdekében az EU és tagállamai 2013 óta közösen programozzák a fejlesztési együttműködést 3 , ami a továbbiakban is folytatódik az új kormánnyal való szoros egyeztetés keretében annak céljából, hogy biztosítani lehessen az uniós intézkedések koherenciáját a fennálló kihívások leküzdése során.

A demokratikusan megválasztott új kormány hivatalba lépésével az EU-nak erősítenie kell szerepvállalását

Tekintettel a demokratizálódásra és a jelentős politikai átalakulásra, magasak a várakozások az EU-ban. Stratégiájának aktualizálása céljából az EU felülvizsgálta a demokrácia és az emberi jogok, a békefolyamat, a gazdaság és a fenntartható fejlődés terén folytatott eddigi szerepvállalását.

Az EU érdekelt továbbá abban, hogy együttműködjön az új kormánnyal regionális környezetben, különösen az ASEAN-integráció tekintetében. Mianmar/Burma sikeres demokratikus átmenete jelentős és pozitív példa lesz az egész régió számára.

Világos, hogy az EU-nak a továbbiakban is kiemelkedő szerepet kell játszania annak a pozitív példának a támogatásában, amit az ebben a stratégiailag fontos országban lezajló demokratizálódás és reform Dél-kelet Ázsia és az ázsiai-csendes-óceáni térség egésze számára jelent. Az EU Mianmarban/Burmában való szerepvállalásának erősítése és a kormánnyal való szoros együttműködés a legjobb módja az inkluzív társadalmi-gazdasági reformok előmozdításának, továbbá az uniós vállalkozások számára a lehetőségek optimalizálásának, miközben az ország előrehalad a reformjainak útján. Röviden: az EU nagy mértékben érdekelt a folyamatban levő átmenet sikerében és az átmenet sikeres lezárásának elősegítésében.

E közös közlemény koherens uniós jövőképet és konkrét vállalásokat határoz meg a politikai, a biztonsági, a fejlesztéstámogatási és a gazdasági szerepvállalás terén a következő évekre vonatkozóan.

2. A SZEREPVÁLLALÁS TERÜLETEI

2.1. Demokrácia, jogállamiság és jó kormányzás:

Annak érdekében, hogy Mianmar/Burma a jogállamiságot teljes mértékben tiszteletben tartó, fenntartható demokráciává váljon, az EU-nak segítséget kell nyújtania a hatékony intézmények kiépítéséhez, támogatnia kell a biztonsági ágazat reformját, továbbá nagyobb mértékben és sokrétűbben kell együttműködnie valamennyi társadalmi szereplővel – a helyi önkormányzatokkal, az igazságszolgáltatással, a parlamentekkel és a civil társadalommal. Az EU-nak emellett tudatosítania kell a hadseregben annak modern demokráciában betöltött szerepét, továbbá támogatnia kell a rendőrség modernizálását és átalakítását.

A 2015. novemberi választások utáni politikai tájkép

A 2015-ös elsöprő győzelmét követően a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) eddig sohasem látott demokratikus legitimációra tett szert, ami szilárd mandátumot biztosított számára a messzemenő reformok előmozdításához. 2016. február 1-jén több mint 400 új parlamenti képviselő lépett hivatalba, akiknek meg kell ismerkedniük a modern parlament valamennyi aspektusával.

A hadsereg továbbra is a képviselői helyek 25%-át birtokolja, vétójoga van az alkotmány módosítását illetően és három kulcsfontosságú tárcája van (belügy, védelem és határügyek). Ebben az új környezetben a hadseregnek meg kell határoznia a demokratikus társadalomban betöltött új szerepét.

Az EU választási megfigyelő missziója szerint 4 a 2015. novemberi választások szabályszerűen, több párt részvételével zajlottak le, azonban rámutatott arra, hogy további reformokra van szükség. Különösen azzal kapcsolatban merültek fel aggályok, hogy a korábbi ideiglenes regisztrációs kártyák birtokosait – túlnyomórészt etnikai közösségek tagjait – megfosztották szavazati joguktól 5 . Az EU a továbbiakban is támogatni fogja a választásokhoz egy hatékony, független, átlátható és elszámoltatható választási hivatal létrehozását, továbbá a lakosság választási folyamattal kapcsolatos saját felelősségvállalásának javítását, az EU választási megfigyelő missziójának zárójelentésében szereplő ajánlások alapján 6 . 

Az új kormány számára kiemelt prioritás a jogállamiság és a jó kormányzás. Sok a kihívás, és a jogalkotási folyamatokat illetően az intézményeknél gyakran hiányoznak a megfelelő alkalmazottak és szakértők. A jogállamiság javítása előmozdítja az állami intézményekbe vetett bizalmat, nagyobb átláthatóságot nyújt, segíti a korrupció elleni küzdelmet és növeli az igazságszolgáltatás szerepét és függetlenségét. A folyamat integráns része a biztonsági ágazat reformja, ideértve a rendőrség reformját is.

Katonai vezetésű intézményi berendezkedéstől a fenntartható demokráciáig: az EU szerepe

A demokratikus kormányzás megszilárdítása szempontjából továbbra is kulcsfontosságú az alkotmányreform. A 2008-as alkotmány meghatározó szerepet játszott az átmenetben és további reformok várhatók. Az EU megoszthatná az önkényuralomból demokráciába való átmenettel kapcsolatban szerzett értékes tapasztalatait, melynek során a hangsúly a többpárti parlamentáris rendszerekkel, továbbá a civil társadalom és a független média fokozott bevonásával kapcsolatos tapasztalatokra helyeződne.

Az EU együtt fog működni a civil társadalommal a 2015 szeptemberében elindított, a civil társadalommal való együttműködés uniós programjának végrehajtásában. A civil társadalmi szervezetek hagyományosan döntő szerepet játszottak az alapszolgáltatások nyújtásában, különösen a konfliktus sújtotta területeken. Ezen kívül központi hajtóerőt jelentenek a demokrácia előmozdításában és védelmében, beleértve a hazai választási megfigyelőként, valamint az emberi jogok és a kulturális sokszínűség területén való részvételt. Ennek ellenére a civil társadalom még mindig számos korláttal néz szembe.

Lehetséges uniós kezdeményezések ezen a területen:

Partnerség vállalása a kormánnyal a politikai párbeszéd megerősítése és a felmerülő igények kielégítése céljából azáltal, hogy a kormányzati intézményekkel az államépítésre vonatkozó megközelítés részeként szakpolitikai párbeszédet folytat és számukra technikai együttműködést biztosít. Az EU-nak a partnerek széles körével kell együttműködnie – a helyi alapszervezetektől kezdve a parlamentekig, továbbá az érdekképviseleti szervezetektől kezdve a szakszervezetekig és a médiáig – a helyi demokratizálódási erőfeszítések támogatása érdekében.

Közeledés a hadsereghez az EU demokratikus átmenettel és a hadsereg modern demokráciában betöltött szerepével kapcsolatban szerzett tapasztalatának megosztása érdekében, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartásának és a jogállamiság előmozdítását.

A szegények és a kiszolgáltatottak igazságszolgáltatáshoz és jogsegélyhez való hozzáférésének javítása, az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek jogi kompetenciájának fejlesztése és válogatott jogállami intézmények erősítése annak érdekében, hogy jobban elláthassák feladataikat.

A mianmari rendőrség támogatásának kiterjesztése a lakosságot szolgáló és annak bizalmát élvező modern szervezetté való átalakítása érdekében, ideértve a nemzetközi bevált gyakorlatoknak megfelelő elszámoltathatóságának megerősítését, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását, valamint a médiával és a helyi közösségekkel kialakított kapcsolatainak megerősítését célzó további erőfeszítéseket.

A demokrácia cselekvési terv véglegesítése és végrehajtása felé tett lépések a partnerországgal együtt.

Folyamatos parlamentközi együttműködés előmozdítása az Európai Parlament (EP) és Mianmar Parlamentje között a jogalkotási kapacitások, a kormány feletti kontroll és a politikai pártok erősítése érdekében, többek között az EP átfogó demokráciatámogatási megközelítésén keresztül.

2.2. A békefolyamat

A Mianmarban/Burmában nemrég helyreállított béke törékeny. Az EU-nak, mint az egész országra kiterjedő tűzszüneti megállapodás aláírásának egyetlen nyugati tanújaként, együtt kell működnie az összes érintettel a mindenkire kiterjedő békestruktúra megvalósításában, a lefegyverzésben, valamint a korábbi harcosok leszerelésében és újbóli beilleszkedésében. A béke fenntartása érdekében az EU meg fogja osztani a föderalizmus terén szerzett tapasztalatát, továbbá a felek közötti bizalom helyreállításán és a megbékélés előmozdításán fog dolgozni.

A viharos múltat lezáró, mérföldkövet jelentő megállapodás

Mianmart/Burmát évtizedeken át sújtották a mianmari fegyveres erők (Tatmadaw) és a különböző kultúrákhoz tartozó etnikai csoportok közötti fegyveres konfliktusok a természeti erőforrásokban gazdag, távol eső határterületeken. E területek közül több sohasem tartozott a központi kormány teljes irányítása alá és különböző szintű önigazgatást élvez. Elterjedtek az olyan illegális tevékenységek, mint a csempészet, a jádekövekkel és fával való illegális kereskedelem, az ópiumtermelés és a kábítószer-kereskedelem, az ezekhez kapcsolódó gazdasági érdekek miatt. 2011 óta kb. 100 000 embernek kellett menekülnie a Kachin-államból és az északi Shan-államból, a folyamatos összecsapások továbbra is növelik a belső menekültek számát és áldozatokat követelnek. Kb. 106 000, túlnyomórészt a karen és a karenni kisebbséghez tartozó menekült él táborokban a határ thaiföldi oldalán. A harcok során emberi jogokat is megsértettek. A nemzetközi emberi jogok folytatólagos komoly megsértései destabilizáló hatással voltak az érintett lakosságra.

2011-ben Thein Sein elnök a békét kulcsfontosságú prioritássá tette. 2015. október 15-én a kormány és nyolc etnikai fegyveres csoport egész országra kiterjedő tűzszüneti megállapodást kötött, melyet az EU nemzetközi tanúként írt alá az ENSZ, Kína, Japán, India és Thaiföld mellett. Néhány csoport, például a kachin kisebbség, még nem részese a megállapodásnak. 2016 januárjában fontos és érzékeny témákkal foglalkozó nemzeti politikai párbeszédet indítottak.

A békefolyamat az új kormány egyik kiemelt prioritása. Döntő fontosságú lesz az érintettek közötti bizalomépítés és az elkötelezettségük fenntartása. Az etnikai kisebbségek magas várakozásokat támasztanak a Nemzeti Liga a Demokráciáért párttal szemben, nevezetesen a gazdasági lehetőségekhez való igazságosabb hozzáférést biztosító, demokratikus többnemzetiségű föderális unió megteremtését. Végezetül, az átfogó békemegállapodás szükségessé fogja tenni az alkotmány módosítását is.

A tartós béke megszilárdítása: az EU hozzájárulása

Az EU, mint a békefolyamatot támogató egyik legnagyobb donor, kedvező helyzetben van ahhoz, hogy a továbbiakban is hozzájáruljon a tartós békéhez. A Mianmari Békeközpont, melyet az EU 2012. évi alapítása óta támogat, döntő szerepet játszott abban, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a kormányt és az etnikai fegyveres szervezeteket, és az összes érintett félnek szakértői tanácsadást biztosított. A további siker érdekében kulcsszerepet játszik majd a valamennyi felet bevonó, széles alapokra helyezett folyamat, mely kiterjed a civil társadalom és a nők részvételére. Az uniós támogatás az etnikai csoportoknak kedvez. A tevékenységek középpontjában a konfliktusok sújtotta területeken történő közösségfejlesztés, a megbékélés, a békeépítés, a tűzszünetek betartása és a tűzszünetek betartásának ellenőrzése áll. További projektek irányulnak az etnikai területeken a megélhetés javítására, a szegénységcsökkentésre és a fejlődésre. Az EU vezető szerepet töltött be az új, több donor részvételével megvalósuló Közös Békealap (Joint Peace Fund) létrehozásában, melynek feladata a békefolyamat összehangoltabb támogatása.

Az EU elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az összes támogatott tevékenység konfliktusérzékeny és követi a „ne árts” elvet, továbbá, hogy a végrehajtásuk inkluzív, pártatlan és átlátható módon történik.

Az EU továbbra is fog humanitárius segítséget nyújtani a harcok és menekülés által érintett, nehezen elérhető helyeken. Döntő fontosságú, hogy a segítségnyújtók akadályok nélkül elérhessék a konfliktus sújtotta lakosságot.

Lehetséges kezdeményezések ezen a területen:

Mindenkire kiterjedő békestruktúra támogatásához erős politikai és pénzügyi támogatás biztosítása, ideértve az egész országra kiterjedő tűzszüneti megállapodás végrehajtását, valamint a megállapodást még nem aláíró csoportok bevonására irányuló erőfeszítések előmozdítását.

Konfliktusmegelőzési és békeépítési tevékenységekben való részvétel, pl. a következők támogatásával: bizalomépítő intézkedések, a helyi közösségek felelősségvállalása, interkulturális párbeszéd, a nők részvétele, inkluzív fejlődés és a megélhetés javítása az etnikai területeken – ahol szükséges, a segélyek, a rehabilitáció és a fejlesztés összekapcsolásával.

Az összes érintett kapacitásának fejlesztése annak érdekében, hogy helyt állhassanak a folyamattal járó kihívásokkal szemben, ideértve a biztonsági ágazat reformját és a lefegyverzést, a leszerelést és a reintegrációt.

Az aknákkal kapcsolatos felvilágosítás, aknamentesítés és kapcsolódó tevékenységek támogatása.

Hozzájárulás a Mianmarban/Burmában a végrehajtó hatalom átruházásáról és a decentralizációról szóló vitához, az uniós tagállamokban működő többféle modellel kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján.

Összehasonlító példák nyújtása az EU és harmadik országok konfliktus utáni nemzeti párbeszédekkel kapcsolatos tapasztalataira.

2.3. Emberi jogok

Mianmar/Burma az emberi jogokat illetően számos kihívás előtt áll, nem utolsó sorban a Rakhin államban kialakult helyzet miatt, ahol a muzulmán kisebbség a diszkrimináció több formájának van kitéve. Az EU-nak együtt kell működnie a kormánnyal a gyűlöletbeszéd és az intolerancia ellen. Végre kell hajtani az emberi jogi határozatokat és a jogszabályokat hozzá kell igazítani a nemzetközi normákhoz.

Bár jelentős előrelépések történtek, az emberi jogokat illetően az ország továbbra is kihívásokkal néz szembe

Az ország átmenete tagadhatatlanul pozitív fejleményekkel járt az emberi jogokat illetően. Lépéseket tettek a politikai foglyok kiszabadítására, a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadság előmozdítására és a kényszermunka elleni fellépésre. Az ország emberi jogi párbeszédbe kezdett az EU-val, Japánnal és az Egyesült Államokkal, ezzel egyidejűleg kiterjesztette az Egyesült Nemzetekkel folytatott együttműködését 7 , ideértve az ENSZ különleges előadójával, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel folytatott együttműködést.

Az előrelépés ellenére aktivistákat, újságírókat, sőt, átlagpolgárokat tartóztattak le önkényesen és vetettek börtönbe a polgári és politikai jogaik gyakorlása miatt. A muzulmán közösségek gyűlölet és gyűlöletbeszéd célpontjai. A széleskörű nemzetközi kritika ellenére 2015-ben számos diszkriminatív törvényt hoztak a „faj és a vallás védelméről”, melyek a másik vallásra való áttérésre, az eltérő vallásúak közötti házasságra, a monogámiára és a népességszabályozásra vonatkoznak.

További előrelépésre van szükség az összes területen, ideértve a nemzetközi emberi jogi eszközökhöz való csatlakozást, a jogi reformot, az intézményfejlesztést és a kapacitásépítést, valamint az általános emberi jogok tudatosítását. Tekintettel a múlt örökségére, különös figyelmet kell szentelni az igazságszolgáltatás függetlensége és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításának, a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek, valamint a gyermekek jogainak, különös tekintettel a gyermekkatonák még mindig fennálló bevetésére. Az alapvető szabadságok melletti határozott elkötelezettség jele, hogy a kormány a hivatalba lépését követő első hetekben több mint 280 politikai foglyot engedett szabadon.

Mianmarban/Burmában a legfőbb emberi jogi kérdést továbbra is a Rakhin államban kialakult helyzet jelenti, ahol a nagyrészt hontalan, magát rohingyának meghatározó muzulmán kisebbség a diszkrimináció több formájának van kitéve. Megtagadják tőlük a szabad mozgáshoz való jogot, továbbá nem férnek hozzá az alapszolgáltatásokhoz és nincs biztosítva a megélhetésük. Kb. 120 000 muzulmán még mindig táborokban él a 2012-ben az etnikumok között kirobbant erőszakos összecsapások óta. Csak néhányuknak engedélyezték a visszatérést vagy az áthelyezést. A közösségek továbbra is elszigetelten élnek. A belső menekültek és a lakosság más kiszolgáltatott csoportjai rá vannak utalva a humanitárius segítségnyújtására, ideértve az EU humanitárius segítségnyújtását.

A helyzet súlyossága arra kényszerített több tízezreket, hogy elhagyják az országot, akár tengeren vagy szárazföldön, és embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok prédájává váltak. A 2015-ben az Andamán-tengeren kialakult migrációs válság következtében Thaiföld, Malajzia és Indonézia regionális kezdeményezést indított el megoldások keresésére. Banglades legfeljebb 500 000 rohingyának nyújt menedéket. Az új kormánynak vezető szerepet kell majd játszania és biztosítania kell az egész országban az inkluzív fejlődést és az emberi jogi helyzet javítását. Amennyiben nem találnak megoldást, fennáll a veszélye annak, hogy a kialakult helyzet aláássa a demokratikus átmenetet és ronthatja az új Mianmar/Burma imázsát.

Kulcsfontosságú prioritás az EU számára: valódi eredményeket biztosító intézkedések

A Rakhin államban kialakult összetett kihívások kezelése során az EU átfogó megközelítést követ, melyben igénybe veszi az összes rendelkezésére álló eszközt – a politikai párbeszédet, a humanitárius segítségnyújtást és a fejlesztési együttműködést, szoros együttműködésben a helyi hatóságokkal és közösségekkel.

Az EU továbbra is elkötelezett az emberijog-védők helyzetének javítása, valamint a kiszolgáltatott csoportok és kisebbségek jogai és a gazdasági és szociális jogok mellett.

Az EU emberi jogi különleges képviselőjének aktív bevonása azt jelzi, hogy az EU határozottan elkötelezett a mellett, hogy az országnak segítséget nyújtson az emberi jogi helyzetének javításához. Az EU határozatokat nyújtott be az emberi jogi helyzetről az ENSZ Közgyűlésének és Emberi Jogi Tanácsának.

Lehetséges kezdeményezések ezen a területen:

Együttműködés a kormánnyal az ENSZ Közgyűlésének és Emberi Jogi Tanácsának benyújtott határozatokban ismertetett, emberi jogokkal kapcsolatos aggályok megoldásában, a kulcsfontosságú nemzetközi emberi jogi egyezmények aláírásában és megerősítésében, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának hivatalának létrehozása Mianmarban/Burmában, együttműködés az ENSZ különleges eljárásaival és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel.

Közeledés a kormányhoz és a parlamenthez az új és már létező jogszabályok nemzetközi emberi jogi normákhoz való hozzáigazítása és az elavult törvények hatályon kívül helyezése érdekében.

A kormány ösztönzése arra, hogy átfogó megközelítés keretében vegye át a vezető szerepet a szegénység leküzdését és az inkluzív fejlődést célzó erőfeszítésekben Rakhin államban és más etnikai területeken. Meg kell szüntetni a mozgásszabadság korlátait és hatályon kívül kell helyezni a kisebbségeket diszkrimináló helyi rendeleteket. A humanitárius segítségnyújtásban és a fejlesztésben résztvevőknek meg kell könnyíteni az érintett lakosság elérését.

Elő kell mozdítani az emberi jogok általános tudatosítását, ideértve a gazdasági, szociális és kulturális jogok, továbbá az alapvető szabadságok előmozdítását, különös tekintettel a véleménynyilvánítási, a gyülekezési és egyesülési szabadságra, a vallás vagy meggyőződés szabadságára. Elő kell mozdítani továbbá a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben és a kisebbségekkel szembeni intolerancia elleni küzdelemben szerzett tapasztalatok megosztását.

A hontalanság felszámolásának, valamint az összes polgárt megillető egyenlő jogoknak és a személyazonosító dokumentumok kiállításának előmozdítása.

2.4. Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés

Mianmar/Burma a világ egyik legszegényebb országa. Az átmenet kikövezi az utat az EU fejlesztési együttműködésének fokozása előtt az olyan területeken, mint az oktatás, a vidékfejlesztés és kormányzás, többek között 2016-ra és az azutáni évekre tervezett jelentős költségvetés-támogatási intézkedések révén. Kibővítésre kerül a célzott technikai együttműködés a fenntartható fejlesztési célok elérésének támogatása érdekében, továbbá bővülnek az Erasmus+ program és a Horizont 2020 uniós kutatási program lehetőségei.

A szegénységi csapdából kitörni akaró, átalakuló ország

Mianmar/Burma a legkevésbé fejlett országok közé tartozik, az ENSZ fejlesztési programjának 2015-ös humán fejlettségi mutatója alapján összeállított, 189 országot átfogó rangsorban a 148. helyen áll. A szegénységi ráta a becslések szerint 37,5% 8 , ami Dél-kelet Ázsiában a legmagasabb. Lakosságának 60%-a vidéki területeken él, ahol aránytalanul magas a szegénység. Az egy főre jutó GDP 1 204 USD 9 . Mianmarban/Burmában a legalacsonyabb a várható élettartam és a csecsemő- és kisgyermekkori halálozási arány az összes ASEAN-ország közül itt a második legmagasabb. A gyermekek több mint egyharmada krónikusan alultáplált. A lakosság kevesebb mint egyharmada fér hozzá villamos energiához.

Az országot gyakran sújtják természeti katasztrófák és fokozottan ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak. A katasztrófavédelmi felkészültség jelenlegi alacsony szintje miatt a külső sokkok jelentős mértékben gyengíthetik a népesség ellenálló képességét és a gazdaságot.

A kormány célja a tartós béke megteremtése és a gazdaság visszaállítása egy olyan pályára, amelyen Mianmar/Burma közepes jövedelmű országgá alakítható át. Az új kormány fejlesztési erőfeszítéseinek központjában várhatóan a szegénységcsökkentés, a munkahelyteremtés, a fenntarthatóság és inkluzivitás magas növekedési ráták megőrzésén keresztüli ösztönzése, a humántőke-fejlesztés, a szociális szolgáltatások javítása, a környezeti hatások csökkentése és az ellenálló képesség megerősítése fog állni. A kiemelt prioritások közé tartozik a vidékfejlesztés, ideértve az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot, a földreformot, az oktatást és az egészségügyet. A katasztrófakockázat-csökkentéssel valamennyi szinten foglalkozni kell. Az új kormány számára további kihívást jelent a földjogok megerősítése, különösen a földelkobzásokkal elkövetett igazságtalanságok jóvátétele.

Az EU-nak ambiciózus és fókuszált fejlesztési együttműködési menetrenddel kell utat mutatnia

Az EU vezető partner a Mianmarral/Burmával folytatott együttműködésben, melynek célja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben a fenntartható fejlődésre vonatkozóan meghatározott céljainak teljesítése. 10 A 2014–2020 közötti időszakra szóló, többéves indikatív program 11 keretében folytatott kétoldalú fejlesztési együttműködés (688 millió EUR) révén az EU továbbra is támogatja az ország átalakító hatású menetrendjét a következő négy ágazatban: 1) vidékfejlesztés — mezőgazdaság — élelmezés- és táplálkozásbiztonság; 2) oktatás; 3) kormányzás — jogállamiság — állami kapacitások építése; és 4) békeépítés támogatása 12 . Az EU további, rugalmas és célirányos technikai együttműködést biztosíthat a kormánynak a kulcsfontosságú szakpolitikák terén. A hatékony donorkoordináció a továbbiakban is döntő fontosságú marad a párhuzamosságok és a segélyek széttöredezettségének elkerülésében.

Az EU éghajlatváltozás elleni globális szövetsége támogatásával Mianmar/Burma éghajlatváltozás elleni szövetsége jelenleg dolgozza ki az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti stratégiát és cselevési tervet, melyek célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érvényesítése Mianmar/Burma fejlesztéspolitikai és reformmenetrendjében, valamint a tényeken alapuló tervezés és szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása. Ez segíteni fogja Mianmart/Burmát, hogy egy zöldebb és ellenállóképesebb gazdaság felé vegyen irányt.

Az eszközök ötvözése (támogatások kombinálása további nem támogatásból származó forrásokkal) révén, különösen az Ázsiai Beruházási Kerettel, az EU célirányosabban használja fel a támogatásait az európai és más fejlesztési bankoktól és pénzügyi intézményektől, valamint a magánszektorból származó források mobilizálására, melynek célja a beruházási projektek fejlesztésre gyakorolt hatásának növelése. Az Európai Beruházási Bank 2015 márciusában keretmegállapodást írt alá Mianmarral/Burmával, és előkészítés alatt áll számos beruházási projekt.

Lehetséges kezdeményezések ezen a területen:

A segélyhatékonyság növelése a donorkoordináció javítása és költségvetés-támogatás révén, annak jeleként, hogy az EU határozottan támogatja az új kormányt.

Az új kormány prioritásaihoz illeszkedő, új uniós közös programozási dokumentum kidolgozása a tagállamokkal.

Az Erasmus+ program keretében kínált lehetőségek kihasználása, különösen a hallgatók, kutatók és az egyetemi alkalmazottak cseréjét illetően, továbbá fokozottabb együttműködés az illetékes minisztériummal és egyetemekkel a felsőoktatás modernizálásának elősegítése érdekében.

A tudomány, a kutatás és az innováció hozzáigazítása az ország fejlesztési igényeihez az EU Horizont 2020 kutatási programja révén, továbbá a kutatási együttműködés előmozdítása regionális szinten.

Az éghajlatváltozással, a nemekkel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok érvényesítése valamennyi új fejlesztési együttműködési intézkedésben.

2.5. Gazdasági szerepvállalás

Ha Mianmar/Burma kezelni tudja a még fennálló fontos kihívásokat, úgy az átmenete óriási gazdasági és üzleti lehetőségeket nyithat meg. Az EU ideális helyzetben van ahhoz, hogy támogassa ezt az átmenetet és segítse e lehetőségek kihasználását. Az EU törekedni fog a beruházásvédelmi megállapodásról szóló tárgyalások lezárására, segítséget nyújt a szabályozási keret és a munkaügyi normák javításához és előkészíti az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat.

Kiaknázásra váró, hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező ország

Mianmar/Burma stratégiai szempontból előnyösen helyezkedik el India és Kína között. Természeti erőforrásokban (föld, víz, erdők, fosszilis tüzelőanyagok, ásványok és drágakövek) gazdag és fiatal munkaerővel rendelkezik (a lakosság 55 %-a még nem töltötte be a 30. életévét). 51,5 millió fős lakosságával jelentős potenciált rejtő piacot jelent az EU exportőrei és befektetői számára. Mianmar/Burma a több mint 600 millió embert átfogó ASEAN tagja is, és profitálni fog az ambiciózus gazdasági integrációs folyamatból. Gyakorlatilag az összes ágazatban sokféle lehetőség kínálkozik a gazdaság modernizálására, diverzifikálására és liberalizálására. Az ország emellett a régió leggyorsabban növekvő turisztikai piaca.

Mianmar/Burma befektetési célországkénti vonzerejét azonban még javítani kell. Az ország még mindig a 167. helyen szerepel a Világbank „üzleti környezet minősége” alapján összeállított, 189 országból álló 2016-os rangsorában. A megállapítások szerint jogi és szabályozási szempontból még mindig van mit tenni, különösen a befektetővédelem és a szerződések betartása, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a vállalkozásindítás terén. A Világbank Mianmar/Burma befektetési környezetét értékelő 2014-es jelentése szerint a finanszírozáshoz, földhöz, villamos energiához és szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés jelenti a fő akadályokat a vállalkozók számára.

A kivitel túlnyomó részét a természeti erőforrások teszik ki, különösen a földgáz (40 %), ami azonban csak szűk lehetőségeket nyújt a munkahelyteremtéshez és a hazai ágazatok fellendítéséhez. Bár a munkaerőköltségek a legalacsonyabbak közé tartoznak Ázsiában 14 , a termelékenység is nagyon alacsony. Az erdőirtás drámai felgyorsulása 15 , ami elsősorban az illegális fakivágásra vezethető vissza, különösen környezetvédelmi és gazdasági szempontokból kelt aggályokat. Végezetül a tartós etnikai konfliktusok továbbra is jelentősen szűkítik a fenntartható gazdasági fejlődés lehetőségeit az ország nagy részeiben.

Az elmúlt 2–3 évben intézkedéseket hoztak a piacorientált reformok végrehajtására és a vállalkozások számára kedvezőbb környezet megteremtésére. Ezek közé tartoznak a költségvetési és adóreformok, a devizaszabályozás liberalizálása, kb. 4000 termék vonatkozásában a kiviteli engedély kötelezettség megszüntetése, néhány ágazatban 100%-os külföldi tulajdon engedélyezése és különleges gazdasági övezetek létrehozása. E kezdeti reformok eredményeként a közvetlen külföldi befektetés a 2013/2014-es 3,2 milliárd USD-ről 2014/2015-ben kb. 8 milliárd USD-re nőtt, ennek nagy részét a gázágazat, a távközlési ágazat és a feldolgozóipar adta. A gazdaság 2014/2015-ben 8,5 %-kal nőtt, a következő öt évre szóló előrejelzés szerint az éves növekedés 7,9 % lesz. Az ország kedvező helyzetben van ahhoz, hogy bővítse az alacsony szakképzettséget igénylő, munkaerő-intenzív feldolgozóiparát, ami döntő fontosságú a foglalkoztatás növelése szempontjából. Ezzel egyidejűleg, amire más ázsiai országokban már volt példa, liberalizálhatná a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelmet, amivel felgyorsíthatná a szegénység csökkentését.

Az ország hivatalos statisztikái szerint (2016. januári adatok) 2015-ben az EU a negyedik legnagyobb külföldi beruházó volt, azonban az összes beruházás kevesebb mint 10 %-át adja, ami miatt még mindig elmarad Kína, Szingapúr és Hong Kong mögött. Az EU beruházásvédelmi megállapodás megkötésén dolgozik, mely lehetővé teszi az európai vállalkozásoknak az ország gazdaságában rejlő teljes potenciál kiaknázását.

Az EU-nak a kormánnyal, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és más partnerekkel (pl. az Egyesült Államokkal és Japánnal) a munkavállalói jogok és a vállalati társadalmi felelősségvállalás kérdéseiben való együttműködés melletti elkötelezettségének jele, hogy 2015 májusában csatlakozott az alapvető munkavállalói jogok és munkahelyi gyakorlatok Mianmarban/Burmában történő előmozdítására irányuló kezdeményezéshez. A kezdeményezés keretében az EU célja az alapvető munkavállalói jogok és a tisztességes foglalkoztatás tiszteletben tartásának elősegítése, továbbá erős kapcsolatok kiépítése a kormány, a vállalkozások, a munkavállalók és más érintettek között. Továbbá lehetőségeket teremt a helyi vállalkozásoknak és elősegíti az ország vonzó kereskedelmi és beruházási partnerré való átalakítását. A több érdekelt felet bevonó olyan megközelítések, mint a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezés, hozzájárulhatnak a felelősségteljes üzleti magatartáshoz a textilágazatban. Az EU arra is ösztönzi az új kormányt, hogy fektessen hangsúlyt a földreformra és a munkavállalói jogok javítására, ideértve a kb. kétmillió, Thaiföldön dolgozó migráns munkavállaló munkakörülményeit, valamint a kényszermunka elleni küzdelmet. Mianmar/Burma egyre nagyobb mértékben válik a globális ellátási lánc részévé, ami minden eddiginél fontosabbá teszi a tisztességes foglalkoztatás és a biztonságosabb munkahelyek támogatását.

Az EU – például az EU–ASEAN programok keretében nyújtott különleges támogatása révén – növelni fogja a részvételét a kereskedelem és a magánszektor fejlesztésében abból a célból, hogy erősítse a kapacitásokat az értékláncok, a kereskedelmi reform, a kereskedelem megkönnyítése és előmozdítása, a kiviteli cikkek minőségbiztosítása és a fogyasztóvédelem, továbbá a hivatalos statisztikák előállítása és közzététele terén. Az EU részt kíván venni a szakképzésben a munkaerőpiac igényeihez való jobb alkalmazkodás elősegítése érdekében. A nemrég létrehozott Eurochambres fontos szerepet játszhat az EU üzleti érdekeinek képviseletében az országban.

Lehetséges kezdeményezések ezen a területen:

A jogi és a szabályozási keret javítását célzó reformok támogatása, ami felgyorsítja a közvetlen külföldi befektetést és megkönnyíti az ország integrációját az ASEAN gazdasági közösségébe.

Beruházásvédelmi megállapodás megkötése és végrehajtása, ezáltal javítva a beruházási környezetet, továbbá erősítve a felelősségteljes beruházás és a fenntartható növekedés melletti elkötelezettséget.

A mezőgazdasági ágazat liberalizációját célzó erőfeszítések ösztönzése.

Meghatározott és eredményes tájékoztatási kezdeményezések kifejlesztése a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítása érdekében.

A globális ellátási láncokban való részvétel támogatása a felelősségteljes üzleti magatartás, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a tisztességes foglalkoztatás elősegítése, valamint a nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi egyezmények betartása révén. Ez hozzájárul a kedvező keretfeltételekhez és a fenntartható fejlődéshez.

Az ország munkaügyi politikáinak és munkaügyi igazgatásának javítása munkajogi reform, kapacitásfejlesztés és az érintettekkel folytatott konzultáció révén, ideértve az alapvető munkavállalói jogok és munkahelyi gyakorlatok Mianmarban/Burmában történő előmozdítására irányuló kezdeményezést.

Együttműködés a kormánnyal szakképzési rendszer létrehozásában, melynek célja a magánszektor szerepének erősítése.

Felkészülés a fatermékekkel való kereskedelem átláthatóbbá és fenntarthatóbbá tételét célzó erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalások lehetséges megkezdésére. Az erdőpolitika tudatosítását célzó intézkedéseket, továbbá a civil társadalomra és a magánszektorra irányuló tájékoztatási tevékenységeket 2014-ben indították el. Az előrelépés a békefolyamat eredményétől függ, ugyanis a terjedelmes erdőterületek az etnikai területeken helyezkednek el.

3. MIANMAR/BURMA ASEAN-TAGSÁGA ÉS A RÉGIÓBAN BETÖLTÖTT SZEREPE

Az ország átmenete új lehetőségeket kínál az EU és az ASEAN közötti, valamint az EU és az Alsó-Mekong régió országai közötti regionális együttműködéshez.

Elszigeteltségből aktív regionális szereplő

Mianmar/Burma hamar a nemzetközi közösség elismert tagjává vált a demokrácia kiépítése terén elért eredményeinek és a világ előtti megnyílásának köszönhetően. 1997 júliusában csatlakozott az ASEAN-hoz és 2014-ben sikeresen töltötte be az elnökségi szerepet. Az elszigeteltségben töltött évtizedekben az ASEAN fontos platformot jelentett az ország számára a regionális partnerekkel és a külső hatalmakkal való kapcsolattartáshoz. A 2015-ben hivatalosan megalakult ASEAN közösség képes elősegíteni az ország további gazdasági fejlődését és regionális integrációját.

Az ország megnyílása már az ország külkapcsolatainak átalakítását, és különösen a Kínával és Indiával ápolt fontos kapcsolatainak diverzifikálását eredményezte. Várható, hogy a kormány a lehetőségeket megragadva további lendületet ad az ország új irányvonala kialakításának a gyorsan változó ázsiai-csendes-óceáni környezetben, és ezzel egyidejűleg megvédi nemzeti érdekeit és autonómiáját, továbbá jó kapcsolatokat ápol a szomszédos országokkal.

A szorosabb partnerség révén az EU jobban képviselheti a stratégiai érdekeit az ázsiai–csendes-óceáni régióban

Az EU egy új EU–ASEAN kiemelt programmal, az ARISE+-szal dolgozik az „ASEAN Gazdasági Közösség 2025 stratégia” végrehajtásán, melynek középpontjában a kereskedelem megkönnyítése, a szabványok, a vámügy és közlekedés, a polgári repülés, a szellemi tulajdonjogok, a statisztika és az integráció nyomon követése állnak. Az EU aktívan támogatja az Alsó-Mekong régió országai közötti együttműködést szakpolitikai párbeszéd és fejlesztési együttműködés révén, különösen a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodással és az élelmezésbiztonság-energia-víz háromszöggel kapcsolatban.

Mianmar/Burma és az EU tagja az ASEAN regionális fórumnak, mely lehetőséget nyújt az ázsiai-csendes-óceáni régió széles körű biztonsági és védelmi kérdéseivel kapcsolatos átfogóbb szerepvállaláshoz. Az EU és Mianmar/Burma társelnökölte az ASEAN regionális fóruma bizalomépítési intézkedésekkel és preventív diplomáciával foglalkozó, ülésszakközi támogató csoportjának 2013 decemberében Yangonban megrendezett ülését, valamint a védelmi tisztviselők párbeszédét, mely 2014 áprilisában került megrendezésre Brüsszelben. Ez jó alkalmat kínált az ország diplomáciai vezetésével, valamint a védelmi tisztségviselőkkel való együttműködéshez, ami kikövezte az utat a további együttműködés előtt. Az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) a másik multilaterális fórum, ahol az EU és Mianmar/Burma együttműködik. Mindkét félnek megfelelő lehetősége lesz arra, hogy még jobban kiépítsék az együttműködésüket, különös tekintettel az ország azon döntésére, hogy az ASEM 2017-ben megrendezendő 13. külügyminiszteri találkozójának Mianmar/Burma fog otthont adni.

Mianmar/Burma új kormány alatti, további újrapozícionálása az ASEAN-on belül és azon túl, jó lehetőségeket kínál az EU-val folytatandó mélyebb együttműködéshez. Az országnak például sok lehetősége van arra, hogy aktívabb szerepet játsszon az EU–ASEAN együttműködés erősítésében a kiemelt területeken, ami javítaná az ország arculatát és növelné a stratégiai jelentőségét.

Lehetséges kezdeményezések ezen a területen:

Egy lehetséges EU–ASEAN stratégiai partnerség tartalmának Mianmarral/Burmával közös kidolgozása, beleértve az EU szerepének erősítését az összes, ASEAN vezette regionális fórumban.

Az ASEAN integráció további, határozott támogatása, ami hozzájárul Mianmar/Burma gazdasági növekedéséhez és fejlődéséhez, kiemelt hangsúllyal az Alsó-Mekong régió országait érintő, az ASEAN-ban kialakult szakadék leküzdésére, ideértve a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást.

4. KÖVETKEZTETÉS

A közös közlemény egyértelmű prioritásokat és kulcselemeket határoz meg az EU Mianmarral/Burmával való ambiciózus és jövőbe mutató szerepvállalására, melynek célja a demokratikusan megválasztott új kormány további eredményes támogatása, mivel feladatának a demokrácia megszilárdítását, a gazdaság átalakítását és a társadalmi igazságosság megerősítését tekinti. Az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló összes eszközt az átmenet folyamatát érintő, még meglévő olyan kihívások megoldására, mint a hontalanság, a diszkrimináció és az emberi jogok megsértése. Amennyiben elmarad ezek megoldása, úgy az veszélyezteti a haladást. A szerepvállalás új területei közé tartozik a kormánnyal való közvetlen együttműködés a reformok és a szakpolitikák meghatározásában az államépítési kezdeményezések keretében. Az EU közeledni kíván a továbbra is befolyásos politikai szerepet játszó hadsereghez, hogy megoszthassa vele a demokratikus átmenettel és a hadsereg modern demokráciában betöltött szerepével kapcsolatban szerzett tapasztalatait. A békefolyamat részeként a nemzeti politikai párbeszéd lehetőséget nyújt az összes érintettel folytatott eszmecseréhez a föderalizmussal, a végrehajtó hatalom átruházásával és a decentralizációval kapcsolatos kérdésekben. Nem lesz tartós béke, ha nem sikerül megegyezni ezekről az elvekről. Az EU Közös Békealapból nyújtott támogatása lehetővé teszi számára, hogy a kormánnyal és az etnikai képviselőkkel együtt kezelje a konfliktus sújtotta közösségek igényeit, ideértve az olyan új kérdéseket, mint a biztonsági ágazat reformja. Az EU–Mianmar/Burma beruházásvédelmi megállapodás megkötése serkentőleg fog hatni az európai vállalkozások érdekeire a stratégiai szempontból fontos régióban és hozzájárul az inkluzív és fenntartható növekedéshez. Egy demokratikus és sikeres Mianmar/Burma erősíteni fogja az ASEAN integrációt és az EU stratégiai szerepét az ázsiai-csendes-óceáni régióban.

A főképviselő és a Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy támogassák az ebben a közös közleményben ismertetett kezdeményezéseket, és vegyenek részt az EU Mianmar/Burma történelmi demokratikus átmenetében vállalt szerepének megerősítésében.

(1) https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/138272.pdf   

(2) http://eeas.europa.eu/delegations/myanmar/documents/eu_myanmar/eu-multi-annual-indicative-programme-2014-2020_en.pdf  

(3) http://eeas.europa.eu/delegations/myanmar/documents/eu_myanmar/joint-eu-development-partners-transitional-strategy-for-myanmar-2014-2016_en.pdf   

(4) http://www.eueom.eu/files/dmfile/101115-ps-myanmar_en.pdf  

(5) Ezek közé tartozik a választáshoz és a választhatósághoz való jog indokolatlan korlátozása, valamint az uniós választási bizottság függetlensége.

(6) http://eeas.europa.eu/eueom/missions/2015/myanmar/index_en.htm   

(7) 2015-ben aláírta a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyvet. A gyermekkatonák fegyveres erők általi toborzásának és bevetésének felszámolásáról szóló 2012-es cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményeknek köszönhetően 2012 óta kb. 700 kiskorú katona nyerte vissza szabadságát.

(8) http://www.worldbank.org/content/dam/Worldbank/document/EAP/Myanmar/WBG_SCD_Full_Report_English.pdf  

(9) http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD   

(10) https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld   

(11) http://eeas.europa.eu/delegations/myanmar/documents/eu_myanmar/eu-multi-annual-indicative-programme-2014-2020_en.pdf   

(12) Az EU regionális és tematikus programjai és eszközei mindezt olyan területeken egészítik ki, mint a kereskedelem, az infrastruktúra, a környezet, az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázat-csökkentés, a magánszektor fejlesztése és a kormányzás.

(13) www.lift-fund.org   

(14) Az Ázsiai Fejlesztési Bank adatai szerint havi 100 USD, ezzel szemben az összeg Vietnamban havi 181 USD.

(15) Az erdőterületek aránya az 1992. évi 59 %-ról 2012-ben 48 %-ra csökkent, ami a fajokban gazdag olyan élőhelyek elvesztését jelenti, mint a mangroveerdők, a vizes élőhelyek és a legelők, ami veszélyezteti a vadon élő állatokat és az ökoszisztémákat.

(16) Az EU fenntartja a fegyverekre és a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelésekre vonatkozó embargót.

(17) http://www.eu-myanmarsia.com/guide.php?id=6   

(18)  Az EU és az ASEAN: stratégiai célú partnerség, JOIN(2015)22, 2015.5.18.

(19) http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2015/06/22-fac-asean-conclusions/