52016IR4093

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52016IR4093 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52016IR4093

Help

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata

HL C 185., 2017.6.9, p. 41–54 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

9.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/41

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata

(2017/C 185/07)

Előadó:

HORVÁTH Jácint (HU/PES), Nagykanizsa megyei jogú város képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról

COM(2016) 287 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az irányelv nem zárja ki, hogy a tagállamok intézkedéseket hozzanak a harmadik országból a tagállam területére irányuló audiovizuális médiaszolgáltatásokkal szemben. Ezek az audiovizuális médiaszolgáltatások nem állnak a származási ország elvének hatálya alatt. Az irányelv nem zárja ki különösen a harmadik országból származó audiovizuális médiaszolgáltatások regisztrációs kötelezettségének előírását, valamint az e médiaszolgáltatásokkal szembeni szankciók alkalmazását.

Indokolás

Egyes tagállamok médiarendszereiben, illetve közéleti nyilvánosságában komoly zavarokat okoznak az Európai Unió területén kívülről származó audiovizuális médiaszolgáltatások. E szolgáltatásokra a származási ország elve nem vonatkozik. Ennek jogszabályi formában történő rögzítésére nincs szükség, de az irányelv egységes értelmezését segíti, ha a preambulum utal a tagállamok intézkedéstételi szabadságára e szolgáltatásokkal szemben.

2. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy a néző, így a szülő és a kiskorú is képes lehessen tájékozott döntést hozni arról, milyen tartalmat nézzen, az audiovizuális médiaszolgáltatónak elegendő tájékoztatást kell nyújtania az olyan tartalomról, amely a kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére káros lehet. Ez például a tartalom megjelölésének olyan rendszerével lehetséges, amely utal a tartalom jellegére. A tartalom megjelölése előállítható szöveges, grafikus vagy akusztikus úton.

Indokolás

Minél több módon jelöli az audiovizuális médiaszolgáltató a jelzett tartalmat, annál inkább feltűnő és észrevehető, így a célját biztosabban eléri.

3. módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Gyakorlatban nehezen alkalmazhatónak bizonyult az a szabály, hogy a termék nem kaphat indokolatlanul nagy hangsúlyt. Ráadásul a termékmegjelenítés terjedését is gátolja, mert ez utóbbi alapjában véve csak akkor képes értéket teremteni, ha az expozíció valamilyen szinten hangsúlyos. A termékmegjelenítést tartalmazó műsoroknak tehát arra kell törekedniük, hogy világosan tájékoztassák a nézőt a termékmegjelenítés tényéről, és arról is gondoskodniuk kell, hogy az audiovizuális médiaszolgáltató szerkesztői függetlensége ne csorbuljon.

Gyakorlatban nehezen alkalmazhatónak bizonyult az a szabály, hogy a termék nem kaphat indokolatlanul nagy hangsúlyt. Ráadásul a termékmegjelenítés terjedését is gátolja, mert ez utóbbi alapjában véve csak akkor képes értéket teremteni, ha az expozíció valamilyen szinten hangsúlyos. A termékmegjelenítést tartalmazó műsoroknak tehát arra kell törekedniük, hogy világosan és könnyen elérhető módon tájékoztassák a nézőt a termékmegjelenítés tényéről, és arról is gondoskodniuk kell, hogy az audiovizuális médiaszolgáltató szerkesztői függetlensége ne csorbuljon.

Indokolás

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a tájékoztatás tartalma, hanem annak elérhetősége is egyértelmű képet adjon arról, hogy a műsor termékmegjelenítést tartalmaz.

4. módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Unió az online tartalmak szabályozásában az 1990-es évek második felétől jelentős szerepet szán a nem jogi eszközöknek (lásd különösen a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó 1998. szeptember 24-i tanácsi ajánlást, valamint az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást). Ezek az eszközök, különösen a forródrót-szolgáltatások, az életkor-ellenőrző rendszerek, a tartalmak minősítése, valamint a szülői felügyeleti rendszerek, a videomegosztó platformokon közzétett tartalmak szabályozásában is hatékonyak. A kiskorúak védelmének fontos és elterjedt eszközei a forródrót-szolgáltatások, amelyek feladta, hogy a felhasználók részére könnyen hozzáférhető és egyszerű módon biztosítsák a panasztétel lehetőségét, és jogsértés esetén gondoskodjanak a megfelelő hatóságok értesítéséről. Az életkor-ellenőrző rendszerek különösen akkor biztosítanak megfelelő szintű védelmet, ha a felhasználó életkorának ellenőrzéséhez kizárólag nagykorú személy számára elérhető személyazonosító okmányon szereplő adatot, megbízható harmadik féltől származó életkor-igazolást, vagy biometrikus adatot használnak fel. A tartalmak minősítése, amit maguk a felhasználók (szülők) vagy a minősítéssel foglalkozó szervezetek végeznek, különböző szempontok – erőszak, szexualitás, szerencsejáték, vulgáris beszéd stb. – mentén kategóriákba sorolja a videomegosztó platformokon elérhető tartalmakat annak érdekében, hogy e kategóriák alapján lehetővé váljon a tartalmakhoz való hozzáférés korlátozása. A szülői felügyeleti rendszerek a szülők számára lehetővé teszik, hogy a kiskorúak számára alkalmas tartalmak listája vagy a gyermekekre káros tartalmak szűrése alapján korlátozzák a kiskorúak internet-hozzáférését.

Indokolás

Az irányelv új 28a. cikke a videomegosztó platformok üzemeltetőit a kiskorúak védelmével és a gyűlöletkeltő tartalmak tilalmával kapcsolatban megfelelő intézkedések megtételére kötelezi. Megfelelő intézkedésként a forródrót-szolgáltatásokat, az életkor-ellenőrző rendszereket, a tartalmak minősítését, valamint a szülői felügyeleti rendszereket sorolja fel. Ezeknek az intézkedéseknek a tartalma a gyors technikai fejlődés miatt részletes jogi normaként nem határozható meg. Ugyanakkor az érintett szolgáltatók és a szabályozó hatóságok számára is segítheti az irányelv egységes értelmezését, ha az irányelv preambuluma egy-egy értelmező mondatot tartalmaz az egyes intézkedésekről.

5. módosítás

(38) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Ezen irányelv nem érinti annak lehetőségét, hogy a tagállamok kötelezettségeket írjanak elő a közérdekű tartalmak fellelhetőségének és elérhetőségének biztosítására olyan meghatározott közérdekű célkitűzések keretében, mint a médiapluralizmus, a szólásszabadság és a kulturális sokszínűség. Ilyen kötelezettségeket csak annyiban kell előírni, amennyiben szükségesek a tagállamok által az uniós joggal összhangban világosan meghatározott közérdekű célkitűzéseknek való megfeleléshez. E tekintetben a tagállamoknak többek között meg kell vizsgálniuk a piaci erőviszonyok alakulásának eredményével szembeni szabályozói beavatkozás szükségességét. Amennyiben a tagállamok fellelhetőségre vonatkozó szabályok bevezetéséről határoznak, csak arányos kötelezettségeket írhatnak elő a vállalkozások számára, jogszerű közpolitikai megfontolások érdekében.

Ezen irányelv nem érinti annak lehetőségét, hogy a tagállamok kötelezettségeket írjanak elő a közérdekű tartalmak fellelhetőségének és elérhetőségének biztosítására olyan meghatározott közérdekű célkitűzések keretében, mint a médiapluralizmus, a szólásszabadság és a kulturális sokszínűség. Ilyen kötelezettségeket csak annyiban kell előírni, amennyiben szükségesek a tagállamok által az uniós joggal összhangban világosan meghatározott közérdekű célkitűzéseknek való megfeleléshez. E tekintetben a tagállamoknak többek között meg kell vizsgálniuk a piaci erőviszonyok alakulásának eredményével , a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatatlanságával és koncentrációjával, illetve az összeférhetetlenségekkel szembeni szabályozói beavatkozás szükségességét. Amennyiben a tagállamok fellelhetőségre vonatkozó szabályok bevezetéséről határoznak, csak arányos kötelezettségeket írhatnak elő a vállalkozások számára, jogszerű közpolitikai megfontolások érdekében.

6. módosítás

1. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. A 4. cikk a következőképpen módosul:

[…]

d)	a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

d)	a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A tagállamok az ezen irányelv által összehangolt területeken a jogrendszerük által lehetővé tett mértékben ösztönzik a nemzeti szinten elfogadott magatartási kódexek révén létrejövő társszabályozási és önszabályozási rendszereket. Ezeket a kódexeket úgy kell kialakítani, hogy azokat a legfontosabb érdekeltek széles körben elfogadják az érintett tagállamokban. A magatartási kódexekben világosan és félreérthetetlenül meg kell jelölni azok célkitűzéseit. A kódexeknek rendelkezniük kell a kitűzött célok rendszeres, átlátható és független nyomon követéséről és értékeléséről. Rendelkezniük kell az eredményes végrehajtásról, így például szükség esetén eredményes és arányos szankciókról.

A kódexek aláírói kötelesek a Bizottság részére benyújtani a 6a. cikk (3), valamint a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett uniós magatartási kódextervezeteket, és a létező uniós magatartási kódexek módosításait vagy bővítéseit.

A Bizottság felkérheti az ERGA-t, hogy véleményezze az ilyen kódexek tervezeteit, módosításait vagy bővítéseit. A Bizottság jogosult e kódexeket szükség szerint közzé tenni .”;

A Bizottság felkéri az ERGA-t, hogy véleményezze az ilyen kódexek tervezeteit, módosításait vagy bővítéseit. A Bizottság e kódexeket közzéteszi .”;

Indokolás

Magától értetődő.

7. módosítás

1. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A szöveg a következő 5. cikk e) ponttal egészül ki: a médiaszolgáltatónak a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 6. pontja szerinti tényleges tulajdonosait

Indokolás

Az irányelv végrehajtása szempontjából meghatározó jelentősége van annak az információnak, hogy kik azok a természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek a médiaszolgáltatás működésére és a médiaszolgáltató döntéseire meghatározó befolyást gyakorolnak, akár tulajdonosi vagy szavazati joguk, akár egyéb megállapodásban rögzített jogosultságuk alapján. A módosítás e személyek és szervetek azonosítása végett visszautal a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre. A médiaszolgáltatók tulajdonosi szerkezetének átláthatósága a médiaszabadság érvényesülésének is alapvető feltétele.

8. módosítás

1. cikk (10) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
10. A 7. cikket el kell hagyni;

Indokolás

Az irányelvből kikerül a 7. cikk, mert a javasolt európai akadálymentesítési intézkedéscsomag eleve szigorúbb közös szabályokat ró a médiaszolgáltatókra. Ugyanakkor a hivatkozott európai akadálymentesítési intézkedéscsomag még nem került elfogadásra, és nem szeretnénk, ha az a helyzet állna elő, hogy ezen irányelvből kikerülnek az akadálymentesítésre vonatkozó utalások, ugyanakkor az új európai akadálymentesítési intézkedéscsomag pedig még nem kerül elfogadásra (vagy tagállami szinten átültetésre). Amíg a javasolt európai akadálymentesítési intézkedéscsomag nem kerül minden tagállam jogrendszerébe átültetésre, addig a 7. cikk elhagyásával nem értünk egyet.

9. módosítás

1. cikk (11) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

11. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

a)	az 1. e) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „az alkoholtartalmú italokra vonatkozó audiovizuális kereskedelmi közlemény nem célozhat kifejezetten kiskorúakat, nem jelenhet meg kiskorúak előtt, és nem bátoríthat az ilyen italok mértéktelen fogyasztására.”

b)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell ön- és társszabályozó magatartási kódexek kidolgozását az olyan élelmiszerekre és italokra vonatkozó, gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt, nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményeket illetően, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat és egyéb anyagokat tartalmaznak, különösen zsírt, transz-zsírsavakat, sót/nátriumot és cukrokat, amelyek túlzott mértékű bevitele a teljes étrendben nem ajánlott.

„(2) A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell ön- és társszabályozó magatartási kódexek kidolgozását az olyan élelmiszerekre és italokra vonatkozó, gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt , illetve azokat közvetlenül megelőző vagy követő nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményeket illetően, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat és egyéb anyagokat tartalmaznak, különösen zsírt, transz-zsírsavakat, sót/nátriumot és cukrokat, amelyek túlzott mértékű bevitele a teljes étrendben nem ajánlott.

Az ilyen kódexeknek hatékonyan kell csökkenteniük a kiskorúak kitettségét a magas só, cukor vagy zsírtartalmú, illetve a nemzeti vagy nemzetközi táplálkozástani iránymutatásokkal más okból ellentétes élelmiszerekre és italokra vonatkozó audiovizuális kereskedelmi közleményekkel szemben. Az ilyen kódexeknek elő kell írniuk, hogy az audiovizuális kereskedelmi közlemények nem hangsúlyozhatják az ilyen élelmiszerek és italok előnyös táplálkozástani tulajdonságait.

A Bizottságnak és az ERGA-nak ösztönöznie kell az ön- és társszabályozási rendszerekre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét a teljes Unióban. Indokolt esetben a Bizottságnak elő kell segítenie az uniós magatartási kódexek kidolgozását.”;

b)	a cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

c)	a cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell ön- és társszabályozó magatartási kódexek kidolgozását az alkoholtartalmú italokra vonatkozó nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményeket illetően. Az ilyen kódexeknek hatékonyan kell csökkenteniük a kiskorúak kitettségét az alkoholtartalmú italokra vonatkozó audiovizuális kereskedelmi közleményekkel szemben.

(4) A Bizottságnak és az ERGA-nak ösztönöznie kell az ön- és társszabályozási rendszerekre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét a teljes Unióban. Indokolt esetben a Bizottságnak elő kell segítenie az uniós magatartási kódexek kidolgozását.”;

Indokolás

A kiskorúak védelmének szélesítése.

10. módosítás

1. cikk (15) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
15. A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:	15. A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„13. cikk	„13. cikk
(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, akik a joghatóságuk alá tartoznak, legalább 20 %-ban európai alkotásokat kínáljanak a katalógusukban, továbbá hogy az ilyen művek hangsúlyt kapjanak.	(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, akik a joghatóságuk alá tartoznak, az általuk elérhetővé tett műsorszámok összesített műsoridejének legalább 20 %- á ban európai alkotásokat kínáljanak a katalógusukban, továbbá hogy az ilyen művek a katalógusban való kiemelt elhelyezéssel és az egyszerű megtalálhatóság biztosításával hangsúlyt kapjanak.
[…]	[…]
(5) A tagállamok eltekinthetnek az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményektől az alacsony forgalmú vagy alacsony nézettségű szolgáltatók, valamint kis- és mikrovállalkozások esetén. A tagállamok az említett követelményektől azokban az esetekben is eltekinthetnek, amikor azok a tematikus lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások természetéből vagy témájából fakadóan kivitelezhetetlenek vagy indokolatlanok volnának.”	(5) A tagállamok eltekinthetnek az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményektől az alacsony forgalmú vagy alacsony nézettségű szolgáltatók, helyi, regionális médiaszolgáltatók, valamint kis- és mikrovállalkozások esetén , mindezen szolgáltatókba beleértve az audiovizuális médiával rendelkező önkormányzatokat is . A tagállamok az említett követelményektől azokban az esetekben is eltekinthetnek, amikor azok a tematikus lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások természetéből vagy témájából fakadóan kivitelezhetetlenek vagy indokolatlanok volnának.”

Indokolás

Az (1) bekezdésben tett kiegészítés a rendelkezés pontosítását szolgálja.

Az (5) bekezdésben tett kiegészítés esetében egyes tagországokban pl. a helyi tv-csatornák nem tartoznak a kis- és mikrovállalkozások közé, mivel tulajdonosuk önkormányzat. Ezek közepes vagy nagyvállalkozásnak minősülhetnek, ezért indokolt megkülönböztetni a felsorolásban ezeket.

11. módosítás

1. cikk (16) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
16. A 20. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:	A 20. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A televíziós célra készült filmek (a fikciós és nem-fikciós sorozatok, valamint a dokumentumműsorok kivételével), a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a hírműsorok közvetítése televíziós reklámmal és/vagy televíziós vásárlással minden egyes, műsorrend szerinti, legalább 20 perc hosszúságú időszakban egyszer szakítható meg.”;	„A televíziós célra készült filmek (a fikciós és nem-fikciós sorozatok, valamint a dokumentumműsorok kivételével), a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a hírműsorok közvetítése televíziós reklámmal és/vagy televíziós vásárlással minden egyes, műsorrend szerinti, legalább 30 perc hosszúságú időszakban egyszer szakítható meg.”;

Indokolás

Az irányelv jelenleg hatályos szövege a televíziós célra készült filmek (a fikciós és nem-fikciós sorozatok, valamint a dokumentumműsorok kivételével), a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a hírműsorok közvetítése esetén legalább 30 perces időszakot határoz meg, amely alatt az nem szakítható meg reklámmal és/vagy televíziós vásárlással. Nem javasoljuk azonban eltörölni a korábbi 30 perces korlátozás rövidítését, mivel ez nagymértékben rontja elsősorban a filmalkotások élvezhetőségét, és tovább rontja a nézői élményt.

12. módosítás

1. cikk (17) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(17) A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

22. cikk

Az alkoholos italok televíziós hirdetése és televíziós vásárlási műsorai megfelelnek a következő kritériumoknak:

a)	nem szólhat kifejezetten kiskorúaknak, nem jelenhet meg kiskorúak előtt, illetve különösen nem ábrázolhat kiskorúakat ezen italok fogyasztása közben;

b)	nem sugározható sporteseményhez kapcsolódó műsor alatt, illetve közvetlenül előtte vagy utána – ez a rendelkezés az irányelv hatálybalépését követő öt (5) évvel lép életbe;

c)	nem kapcsolhatja össze az alkoholt a jobb fizikai teljesítménnyel, vagy járművezetéssel;

d)	nem keltheti azt a benyomást, hogy az alkohol hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez;

e)	nem állíthatja, hogy az alkoholnak gyógyászati tulajdonsága van, illetve serkentő, nyugtató hatású, illetve a személyes konfliktusok megoldásának eszköze;

f)	nem dicsérheti az alkoholt, és nem tüntetheti fel negatív fényben az önmegtartóztatást, illetve önmérsékletet;

g)	nem hangsúlyozhatja a magas alkoholtartalmat az italok pozitív minőségi jellemzőjeként.

Indokolás

Tudományos bizonyítékok utalnak arra, hogy kapcsolat van az alkoholreklámoknak való kitettség és a fiatalok fokozott alkoholfogyasztása között. A sportrendezvényeket gyermekeket célzó műsoroknak kell tekinteni, ezért azok alatt tiltani kellene az alkoholreklámokat – szem előtt tartva azonban a már megkötött rövid és középtávú szponzorálási szerződéseket.

13. módosítás

1. cikk (19) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
19. A szöveg a következő IXa. fejezettel egészül ki:	19. A szöveg a következő IXa. fejezettel egészül ki:
„IXa. FEJEZET VIDEOMEGOSZTÓPLATFORM-SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK	„IXa. FEJEZET VIDEOMEGOSZTÓPLATFORM-SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
28a. cikk	28a. cikk
(1) […]	(1) […]
7. A Bizottság és az ERGA arra ösztönzi a videomegosztóplatform-szolgáltatókat, hogy osszák meg egymással a társszabályozási rendszerekre vonatkozó legjobb gyakorlataikat a teljes Unióban. Indokolt esetben a Bizottságnak elő kell segítenie az Uniós magatartási kódexek kidolgozását.	7. A Bizottság és az ERGA arra ösztönzi a videomegosztóplatform-szolgáltatókat, hogy osszák meg egymással a társszabályozási rendszerekre vonatkozó legjobb gyakorlataikat a teljes Unióban. A Bizottságnak elő kell segítenie az Uniós magatartási kódexek kidolgozását , különösen mintakódexek kidolgozásával és közzétételével .
[…]	[…]

Indokolás

Magától értetődő.

14. módosítás

1. cikk (21) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
21. a 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:	21. a 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„30. cikk	„30. cikk
(1) […]	(1) […]
6. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a független nemzeti szabályozó hatóságaik önálló éves költségvetéssel rendelkezzenek. A költségvetést nyilvánosságra kell hozni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságaik megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok ellátásához, illetve az ERGA-ban való aktív részvételhez és hozzájáruláshoz.	6. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a független nemzeti szabályozó hatóságaik önálló éves költségvetéssel rendelkezzenek. A megfelelő részletezettségű költségvetést nyilvánosságra kell hozni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságaik megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok ellátásához, illetve az ERGA-ban való aktív részvételhez és hozzájáruláshoz.
7. A tagállamoknak gondoskodniuk kell egy olyan nemzeti szintű mechanizmus létrehozásáról, amelynek révén minden olyan felhasználó, audiovizuális médiaszolgáltató vagy videomegosztóplatform-szolgáltató, akit a nemzeti szabályozó hatóság határozata érint, jogorvoslattal fordulhat egy jogorvoslati szervhez. A jogorvoslati szervnek függetlennek kell lennie a jogorvoslattal érintett felektől.	7. A tagállamoknak gondoskodniuk kell egy olyan nemzeti szintű mechanizmus létrehozásáról, amelynek révén minden olyan felhasználó, audiovizuális médiaszolgáltató vagy videomegosztóplatform-szolgáltató, akit a nemzeti szabályozó hatóság határozata érint, jogorvoslattal fordulhat egy jogorvoslati szervhez. A jogorvoslati szervnek függetlennek kell lennie a jogorvoslattal érintett felektől.
E szervnek, amelynek igazságszolgáltatási fórumnak kell lennie, rendelkeznie kell a feladatai hatékony elvégzését lehetővé tevő megfelelő szakértelemmel. A tagállamok biztosítják az ügyek érdemi elbírálását, továbbá azt, hogy hatékony jogorvoslati mechanizmus álljon rendelkezésre.	E szervnek, amelynek igazságszolgáltatási fórumnak kell lennie, rendelkeznie kell a feladatai hatékony elvégzését lehetővé tevő megfelelő szakértelemmel. A tagállamok biztosítják az ügyek érdemi elbírálását, továbbá azt, hogy hatékony jogorvoslati mechanizmus álljon rendelkezésre.
A jogorvoslat elbírálásáig a nemzeti szabályozó hatóság határozata hatályban marad, kivéve, ha a nemzeti jogszabályokkal összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.”;”;	A jogorvoslat elbírálásáig a nemzeti szabályozó hatóság határozata hatályban marad, kivéve, ha a nemzeti jogszabályokkal összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.
	(8) A nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének érvényesülését, különös tekintettel a (2) bekezdés első mondatára a Tanács 168/2007/EK rendeletének (2007. február 15.) 4. cikke (1) bekezdése d) pontja alapján a Bizottság kérésére az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége figyelemmel kíséri és elemzi. Az elemzés kétévente vizsgálja a nemzeti szabályozó hatóságok működési feltételeit és tevékenységét, és az érintettek lehető legszélesebb körének bevonásával készül. Az elemzés alapjául szolgáló szempontrendszert az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége nyilvános konzultációt követően határozza meg. Az elemzés eredménye nyilvános.”

Indokolás

(6) bekezdés: a nyilvánosságra hozott költségvetésnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az abban szereplő adatok mélysége és részletezettsége megfelelő képet adjon a független nemzeti szabályozó hatóság bevételeinek és kiadásainak összetételéről. A megfelelő részletezettségű költségvetés alkalmas arra, hogy a független nemzeti szabályozó hatóság megfeleljen az átláthatóság követelményeinek.

Új (8) bekezdés: A nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének fontos garanciái a 30. cikkben megjelenő szervezeti és finanszírozási előírások. A 30. cikk (2) bekezdésének első mondatában rögzített szempontok érvényesülése azonban kizárólag a szabályozó hatóságok tényleges tevékenységének, döntéseinek, átlátható működésének eredménye lehet. Erre tekintettel szükség van egy olyan európai uniós szintű monitoring rendszer kialakítására, amely a szabályozó hatóságok működési feltételei, a rájuk vonatkozó jogszabályi környezet mellett a hatóságok tevékenységéről is nyilvánosan hozzáférhető elemzéseket készít. A vizsgálatok alapján összehasonlítható, objektív adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a különböző tagállami szabályozások biztosítják-e a függetlenség olyan szintjét, amely a (2) bekezdésben említett médiapluralizmus, kulturális sokszínűség, fogyasztóvédelem, belső piac és tisztességes verseny érvényesüléséhez szükséges.

A vizsgálatok jellege, mélysége megköveteli, hogy az elemzések elkészítése során a kormányzati, médiapiaci, civil és akadémiai szereplők lehető legszélesebb körének tapasztalatait, ismereteit és álláspontját vegyék figyelembe.

A monitoring eredményéhez közvetlen jogkövetkezmény nem fűződik. Azonban a Bizottság számára a vizsgálatok eredményei olyan információkat biztosíthatnak, amelyek adott esetben rámutathatnak a 30. cikk átültetésének hiányosságaira, és ezáltal jogsértési eljárások alapjául is szolgálhatnak.

15. módosítás

1. cikk (22) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

22. A szöveg a következő 30a. cikkel egészül ki:

„30a. cikk

(1) Ezennel létrejön az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA).

(2) Az ERGA az audiovizuális médiaszolgáltatások területén működő független nemzeti szabályozó hatóságokból áll. A képviseletet a nemzeti szabályozó hatóságok vezetői, vagy az elsődlegesen az audiovizuális médiaszolgáltatások felügyeletével megbízott kinevezett magas szintű képviselői, illetve – amennyiben nincs nemzeti szabályozó hatóság – az eljárási szabályok szerint kiválasztott egyéb képviselők látják el. A csoport ülésein részt vesz a Bizottság képviselője.

(3) Az ERGA az alábbi feladatokat látja el:

a)	tanácsot ad a Bizottságnak és támogatja a munkáját az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozás valamennyi tagállamban történő következetes végrehajtásának biztosítása érdekében;

a)	tanácsot ad a Bizottságnak és támogatja a munkáját az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozás valamennyi tagállamban történő következetes végrehajtásának biztosítása érdekében;

tanácsot ad a Bizottságnak és támogatja bármely olyan, az audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyben, amely a Bizottság hatáskörébe tartozik. Amennyiben bizonyos ügyekben a Bizottságnak nyújtott tanácsadás ezt megkívánja, a csoport konzultálhat a piaci szereplőkkel, a fogyasztókkal és a végfelhasználókkal a szükséges információk összegyűjtése érdekében;

c)	gondoskodik a tapasztalatok és a jó gyakorlatok cseréjéről az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozás alkalmazása témakörében;

c)	gondoskodik a tapasztalatok és a jó gyakorlatok cseréjéről az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozás alkalmazása témakörében;

d)	együttműködik a tagjaival és ellátja őket az ezen irányelv alkalmazásához szükséges információkkal, különös tekintettel a 3. és a 4. cikkre;

d)	együttműködik a tagjaival és ellátja őket az ezen irányelv alkalmazásához szükséges információkkal, különös tekintettel a 3. és a 4. cikkre;

e)	a Bizottság felkérésére véleményt nyilvánít a 2. cikk (5b) bekezdésében, a 6a. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében tárgyalt ügyekben, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó minden más ügyben, különös tekintettel a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre.;

e)	a Bizottság felkérésére véleményt nyilvánít a 2. cikk (5b) bekezdésében, a 6a. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében tárgyalt ügyekben, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó minden más ügyben, különös tekintettel a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre.;

gondoskodik a tapasztalatok és a jó gyakorlatok cseréjéről a médiatudatosság fejlesztésének témakörében, különös tekintettel a független nemzeti szabályozó hatóságok támogatási, kutatási, ismeretterjesztő, koordináló és értékelő tevékenységeire, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok, a médiaszolgáltatók és az oktatási intézmények közötti együttműködés formáira.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy egy végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az ERGA eljárásrendjét.”;

Indokolás

A médiatudatosság (media literacy) fejlesztése, mint szabályozási célkitűzés rögzítése, elengedhetetlen az irányelv szabályozási célkitűzéseinek eléréséhez, illetve a digitális médiarendszer kihívásaira választ adó szabályozási környezet kialakításához. Az egyes tagállamok a médiatudatosság fejlesztésében jelentős eredményeket értek el. Az eredmények megosztása hatékonyan elősegíti az alkalmazott eszközök és módszerek fejlesztését, valamint az európai szintű megoldások kidolgozását.

A médiahatóságok számos tagállamban jelentős szereplői a médiatudatosság fejlesztésének, részt vesznek többek között a fejlesztést megalapozó kutatásokban, anyagi forrásokkal támogatják a médiatudatosság fejlesztését célzó programokat, tájékoztató kampányokkal segítik a magasabb szintű médiatudatosság elérését. Emellett fontos szerepük lehet az érintett szereplők és ágazatok közötti koordinációban, illetve az elért eredmények mérésében és értékelésében. A tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréje a médiahatóságok számára kiforrottabb, hatékonyabb szerepvállalást biztosíthat a médiaműveltség fejlesztése területén.

A médiatudatosság fejlesztése a független nemzeti szabályozó hatóságok, a médiaszolgáltatók és az oktatási intézmények közös feladata. Az irányelvnek ösztönöznie kell ezek együttműködését, anélkül, hogy szabályozási kompetenciáin túlterjeszkedne.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek

üdvözli az AVMS-irányelv felülvizsgálatát, illetve azt, hogy az Európai Bizottság több javaslatot is érdemesnek talált a Régiók Bizottsága által 2015-ben elfogadott véleményből;

üdvözli a származási ország elve alóli kivételek módosítását, amelyek világosabb és egyszerűbb eljárások keretében teszik lehetővé a célország érdekeinek figyelembevételét;

sajnálja ugyanakkor, hogy az új irányelv nem veszi figyelembe abban a mértékben a regionális dimenziót, ahogy azt a Régiók Bizottsága korábbi ajánlásában kérte, pedig az hozzájárulna ahhoz, hogy kihasználjuk az európai kulturális identitásokban, az Európai Unión belüli nemzetközi koprodukciókban és a helyi szintű kreatív innovációkban rejlő lehetőségeket;

kitart amellett, hogy az irányelv végrehajtása során be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat, hiszen ezek a szervezetek nagyon fontos szereplők az audiovizuális médiaszolgáltatások terén. Több tagállamban médiaszolgáltató-tulajdonosként vannak jelen, így ezek a társaságok ezáltal kieshetnek a mikro- és kisvállalkozások köréből;

megerősíti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok függetlensége mind a közhatóságoktól, mind az audiovizuális szektor szereplőitől, mind pedig a politikai pártoktól az európai audiovizuális médiaszabályozás olyan alapköve, melynek feltétlen biztosítása minden tagállam feladata, és amely európai, tagállami, regionális és helyi szinten egyaránt a sokszínű tájékoztatás és a plurális médiapiac legfontosabb garanciája;

üdvözli, hogy a módosított irányelv hatálya kiterjed a videomegosztóplatform-szolgáltatásokra, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak az audiovizuális médiaszolgáltatók között;

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a videoplatform-szolgáltatók fölötti joghatóság javasolt szabályozása nem tisztázza azokat a helyzeteket, amikor a szolgáltatónak nem érdeke az Európai Unió területén letelepedni, viszont szolgáltatását az európai polgárok számára is elérhetővé teszi;

felhívja a figyelmet arra, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások piacának egyik egyre jelentősebb szegmense, a tartalmak saját infrastruktúra nélküli továbbértékesítése („over-the-top” szolgáltatások) jelenleg tisztázatlan jogi keretek között működik, és felhívja a Bizottságot, hogy a média és kommunikációs ágazat jövőbeli szabályozása során, különösen az elektronikus hírközlés (electronic communication) szabályozásának felülvizsgálatánál fordítson figyelmet e szegmens jogi helyzetének tisztázására;

szeretné ismételten felhívni az Európai Bizottság figyelmét a nyelvi és kulturális kisebbségekre, melyek akadályoztatva vannak abban, hogy saját nyelvükön férjenek hozzá az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz;

10.

úgy véli, hogy az ERGA különböző eljárásaiban figyelembe kell venni az egyes szabályozási kérdések regionális dimenzióit, meg kell jeleníteni a területi elveket;

A kiskorúak védelme

11.

üdvözli, hogy az irányelv módosítása megerősíti a kiskorúak védelmét, és egységesíti azt, ahogy ezt korábbi ajánlásában kérte. Továbbra is kéri ösztönző jellegű intézkedések bevezetését a külön a gyermekek számára készült és hozzájuk igazított tartalmak támogatására, valamint az audiovizuális szolgáltatók és az oktatói közösség közötti, a digitális környezetben való partnerségek előmozdítására;

Médiaműveltség

12.

megismétli, hogy fontosnak tartja a médiával, és kiemelten az új médiákkal kapcsolatos oktatási tartalmak fokozott népszerűsítését;

13.

kiemeli, hogy ahhoz, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások köre ne csak egy homogenizált, hanem gazdasági, kereskedelmi és kulturális szempontból regionális sajátosságok és struktúrák megjelenítését lehetővé tevő kínálat legyen, fokozni szükséges a médiaműveltség terjesztésére fordított erőforrásokat;

A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége

14.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt rendelet nem foglalkozik a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságával és koncentrációjával, illetve az összeférhetetlenségekkel, amelyek mind jelentős hatással vannak a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére,

Fogyasztóvédelem

15.

üdvözli, hogy az irányelv módosítása kiterjed a reklámidő rugalmasabb szabályozására, illetve azt, hogy a nem lineáris médiaszolgáltatók is a szabályozás hatálya alá kerültek;

Az európai alkotások népszerűsítése

16.

egyetért azzal, hogy a mikro- és kisvállalkozások esetében nem kell kötelezően teljesíteni pénzügyi hozzájárulást az európai alkotások készítéséhez. Ugyanakkor felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy ebbe a körbe nem fér bele számos helyi és regionális televízió, melyek saját műsoraikat a weboldalukon lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásként közzéteszik;

17.

üdvözli, hogy a módosított irányelv egyenlő feltételeket biztosít az európai alkotások számára a lekérhető szolgáltatások esetében, így legalább 20 %-ban szerepeltetni kell az európai alkotásokat az ilyen szolgáltatók kínálatában;

18.

hangsúlyozza, hogy nem elégséges a lekérhető szolgáltatások esetében a legalább 20 %-os követelmény meghatározása a szolgáltatók felé, gondoskodni szükséges arról, hogy ezek az alkotások a felhasználók számára könnyen megtalálhatóak, elérhetőek is legyenek;

Szubszidiaritás és arányosság

19.

hangsúlyozza, hogy bár a javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének, fenn kell tartani a minimális harmonizációra épülő megközelítést és az együttműködési mechanizmusokat, és ezért a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozóan javasolt szabályoknak elegendő mozgásteret kell hagyniuk a nemzeti és szubnacionális döntéshozói szint számára.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 7-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Markku MARKKULA

Top

Choose the experimental features you want to try