EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016IP0490

Az Európai Parlament 2016. december 14-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (16384/1/2010 – C7-0097/2011 – 2010/0323(NLE) – 2016/2226(INI))

HL C 238., 2018.7.6, p. 51–54 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

6.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/51


P8_TA(2016)0490

Az EK–Üzbegisztán partnerségi és együttműködési megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztése

Az Európai Parlament 2016. december 14-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (16384/1/2010 – C7-0097/2011 – 2010/0323(NLE) – 2016/2226(INI))

(2018/C 238/04)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16384/1/2010),

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv tervezetére (16388/2010),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0097/2011),

tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2011. december 15-i átmeneti állásfoglalására (1),

tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2016. december 14-i jogalkotási állásfoglalására (2),

tekintettel a kényszermunka felszámolásáról szóló egyezmény (105. Egyezmény) és a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló egyezmény (182. Egyezmény) tekintetében a szakértői bizottságnak az Üzbegisztánnal kapcsolatos egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló legújabb észrevételeire, amelyeket 2015-ben fogadtak el és 2016-ban tettek közzé (3);

tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0330/2016),

A.

mivel 2011 decemberében az Európai Parlament úgy határozott, hogy elhalasztja az EU és Üzbegisztán közötti, textilekre vonatkozó jegyzőkönyvvel való egyetértésre irányuló határozatát, és időközi jelentést fogad el a gyermekmunka és a kényszermunka üzbegisztáni gyapotültetvényeken történő alkalmazására vonatkozó állítások kivizsgálására;

B.

mivel ebben az időközi jelentésben a Parlament megállapította, hogy csak akkor adja hozzájárulását, ha az üzbég hatóságok engedélyezik az ILO megfigyelőinek, hogy alapos és akadályoztatástól mentes ellenőrzést hajtsanak végre, és ennek során megerősítést nyer, hogy konkrét és jelentős eredményekkel járó reformokra került sor, melyek következtében a kényszermunka és a gyermekmunka gyakorlatának nemzeti, tartományi és helyi szinten történő tényleges eltörlése folyamatban van;

C.

mivel a Parlament rendszeres párbeszédet folytat a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), az üzbég kormánnyal, az ILO-val és a civil társadalommal, hogy nyomon kövesse a fejleményeket a gyapotbetakarítás során, és nyomást gyakoroljon valamennyi érintett félre annak érdekében, hogy véget vessenek a gyermekmunka és a kényszermunka üzbegisztáni alkalmazásának;

D.

mivel 2013-ban az üzbég kormány engedélyezte az ILO-nak, hogy ellenőrizze a gyapotbetakarítást; mivel 2013-tól az ILO több alkalommal is ellenőrzést végzett, amely kezdetben a gyermekmunkára összpontosított, később azonban kiterjedt a kényszermunkára és a munkaerő-felvételi körülményekre is;

E.

mivel az ILO és az üzbég kormány közötti együttműködés fokozatosan bővült, és 2014-ben Üzbegisztán lett az első közép-ázsiai ország, amelyik a tisztességes munkára irányuló országos programban állapodott meg az ILO-val;

F.

mivel a 2015-ös gyapotbetakarítás során végzett legutóbbi ILO-vizsgálat kimutatta, hogy „a gyermekek alkalmazása a gyapotbetakarítás során ritka, szórványos és társadalmilag elfogadhatatlan lett, még ha folyamatos elővigyázatosságra van is szükség” (4);

G.

mivel az ILO szerint míg a kényszermunkával kapcsolatos tudatosság Üzbegisztánban továbbra is kezdetleges, az ILO által végzett felmérések azért azt mutatják, hogy a munkavállalók többsége önkéntes alapon vesz részt a gyapotszedésben, és van lehetőség a munka elutasítására;

H.

mivel az ILO 2016. évi üzbegisztáni gyapotbetakarításról szóló zárójelentése ez év végén válik elérhetővé;

I.

mivel a kényszer- és gyermekmunka üzbegisztáni felszámolása egy objektív, de még mindig tartó folyamat, amely még nagyobb erőfeszítéseket tesz szükségessé, és amelyet mind az EU-nak, mind a nemzetközi közösségnek – beleértve az emberi jogi és munkajogi civil társadalmi szervezeteket – továbbra is támogatnia kell;

J.

mivel az üzbég kormány számos cselekvési tervet fogadott el a gyapotszedésre vonatkozó felvételi eljárás megváltoztatása érdekében, és a munkáltatói szervezetekkel és szakszervezetekkel együtt előmozdította a tudatosság fokozását és visszajelzési mechanizmust alakított ki a kényszermunka és a gyermekmunka felszámolása érdekében;

K.

mivel az NGO-k még mindig az emberi jogok megsértéséről számolnak be az országban, különösen a gyapotbetakarítás területén, ahol rámutatnak arra, hogy a diákokat és a közalkalmazottakat tömegesen kényszerítik gyapotszedésre, megsértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, nevezetesen kikérdezik a betakarításról jelentést tevő polgárokat, rendszeresen üldözik és zaklatják az emberijog-védőket és a civil társadalmi aktivistákat, valamint megakadályozzák, hogy nemzetközi jogvédő csoportok és médiaforrások működjenek az országban;

L.

mivel Iszlam Karimov elnök hirtelen halálának semmilyen hatással sem kellene lennie az üzbegisztáni gyapotföldeken dolgozók munkakörülményeinek javítására beindult folyamat folytonosságát illetően;

1.

hangsúlyozza az üzbég kormány fellépésének fontosságát, amelynek keretében engedélyezi az ILO-nak a gyapotbetakarítás ellenőrzését, és a tisztességes munkára irányuló országos programon keresztül kibővített együttműködést folytat az ILO-val;

2.

üdvözli a 2013 óta elért jelentős előrelépést Üzbegisztánban, többek közt a gyermekmunkát tiltó jogszabályok elfogadását, ami a gyermekmunka szinte teljes mértékű felszámolását eredményezte; ösztönzi a hatóságokat, hogy a gyermekmunka teljes körű felszámolása érdekében továbbra is folytassanak az egész országra kiterjedő tájékoztató kampányt;

3.

értékeli, hogy az ILO-val együttműködésben az üzbég kormány törekszik a kényszermunka felszámolására is, és hogy történtek előrelépések; hangsúlyozza azonban, hogy továbbra is jellemzőek a nem önkéntes munka kifinomultabb módjai, és hogy ez összetett folyamat, amely többek között megköveteli a foglalkoztatási politikák reformját;

4.

véleménye szerint az üzbég kormány e téren tett erőfeszítései miatt a Parlamentnek egyetértését kellene adnia az EU és Üzbegisztán közötti, textilekre vonatkozó jegyzőkönyvhöz; véleménye szerint az egyetértés pozitívan ösztönözné az üzbég kormányt arra, hogy folytassa a gyermekmunka és a kényszermunka minden egyéb formájának maradéktalan felszámolására irányuló erőfeszítéseit, valamint hogy erősítse tovább az EU-val való együttműködését;

5.

üdvözli, hogy 2015 októberében az Üzbegisztáni Szakszervezetek Szövetsége társult tagként csatlakozott a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetséghez; kiemeli az üzbég szakszervezetek szerepét a tisztességes munkakörülmények biztosításában és a munkajogok védelmében; felszólítja az üzbég kormányt, hogy ilyen irányban működjön együtt maradéktalanul a szakszervezetekkel; arra ösztönzi az üzbég szakszervezeteket, hogy fokozzák szerepvállalásukat a kényszermunka teljes felszámolása érdekében;

6.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy független megfigyelők jelentései szerint a 2016. évi betakarítást megelőző munkálatok során államilag mozgósították a polgárokat, többek között kényszermunkára fogva az állami alkalmazottakat és a diákokat;

7.

felszólítja a következő üzbég elnököt, hogy a gyapotbetakarításkor még mindig alkalmazott kényszermunka és gyermekmunka haladéktalan megszüntetésével alkosson új emberi jogi paradigmát;

8.

felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az üzbég helyzettel kapcsolatosan, különösen a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása tekintetében; úgy határoz, hogy az üzbegisztáni kényszermunka és gyermekmunka teljes felszámolása érdekében továbbra is nyomon követi az üzbegisztáni fejleményeket és rendszeres párbeszédet folytat az ILO-val, a Bizottsággal, az EKSZ-szel és a többi érintett féllel;

9.

elismeri, hogy e cél elérése érdekében szükség van a párbeszéd és az együttműködés ötvözésére, valamint az EU-nak, az ILO-nak és a Világbanknak folyamatos nyomást kell gyakorolnia az üzbég kormányra; fenntartja magának a jogot, hogy felszólítsa a Bizottságot és a Tanácsot a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. és 95. cikkének életbeléptetésére, hogy valamennyi szükséges általános és konkrét intézkedést meg lehessen tenni, amennyiben a gyermek- és kényszermunka felszámolása iránti kötelezettségvállalás nem teljesül;

10.

felszólítja a Bizottságot és az EU taskenti küldöttségét, hogy szakpolitikai párbeszéd és támogatási programok révén járuljon hozzá az üzbegisztáni strukturális reformokhoz, amelyek kiterjednek többek között a gyapotszedők magasabb bérezésére és a gyapotbetakarításból származó bevétel nagyobb költségvetési átláthatóságára;

11.

osztja azt a nézetet, hogy a tisztességes munkára irányuló országos programot 2016 után is folytatni kell és el kell mélyíteni, hogy fontolóra lehessen venni az üzbég gazdaság modernizációját és a foglalkoztatási politika javítását, például a munkahelyi egészségvédelem, a biztonság és a munkafelügyelet terén, egyúttal szem előtt tartva a nemek közötti egyenlőséget is; e tekintetben üdvözli az üzbég kormány 2015. november 16-i 909. sz. rendeletét, amely a mezőgazdasági ágazat munkavállalói munkakörülményeinek, foglalkoztatásának és szociális védelmének javítására irányul a 2016–2018 közötti időszakban;

12.

hangsúlyozza, hogy a reformfolyamatokra és az üzbég parlament munkájának egyszerűsítésére az EU által az elmúlt években rendelkezésre bocsátott, a jogállamiságra és az igazságszolgáltatásra összpontosító támogatásnak kézzelfogható eredményeket kell hoznia;

13.

úgy véli, hogy az Üzbegisztánnak nyújtott uniós támogatásnak az ország monokultúrás gyapottermesztéstől való függetlenítését és a kiviteltől való függőségének csökkentését is kell céloznia a gazdaság diverzifikálása révén, fokozatosan javítva a katasztrofális környezeti helyzeten, különös tekintettel arra, ami az Aral-tóból és mellékfolyóiból megmaradt;

14.

e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be a ruházati szektor ellátási láncának felelősségteljes kezelésére vonatkozó kiemelt uniós kezdeményezést egy, az ellátási lánc átláthatóságának megerősítésére irányuló javaslattal együtt; emlékeztet a 2013-ban elindított fenntarthatósági paktum fontosságára és hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú kezdeményezés a harmadik államokkal partnerségben kidolgozott új fellépések alapjául szolgálhat munka-, egészségügyi és biztonsági körülmények javítására irányuló célkitűzések teljesítése érdekében a konfekcióipar ágazatban;

15.

ösztönzi az üzbég kormányt, hogy tegyen további erőfeszítéseket a 27 alapvető GSP+ nemzetközi egyezmény ratifikálása és tényleges végrehajtása érdekében, hogy kérelmezhesse a GSP+ vámkedvezményeket;

16.

kiemeli, hogy 2009-ben és 2010-ben a Tanács megszüntette az uniós szankciókat „annak érdekében, hogy ezzel is ösztönözze az üzbég hatóságokat a jogállamiság és az emberi jogi helyzet javítását szolgáló lényeges lépések megtételére”, kijelentve továbbá, hogy „a Tanács szorosan és folyamatosan figyelemmel kíséri az üzbegisztáni emberi jogi helyzetet”, és hogy „a párbeszéd és együttműködés mélysége és minősége az üzbég reformok […] függvénye”;

17.

felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy kövesse nyomon a politikai átmenetet Üzbegisztánban, és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet erről a folyamatról;

18.

felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), az EKSZ-t és az uniós tagállamokat, hogy az átmenetet használják ki arra, hogy az emberi jogi helyzet konkrét, mérhető javítására ösztönözzenek az elkövetkező hónapokban; hangsúlyozza, hogy a konkrét előrelépéseknek ki kell terjedniük az uniós külügyminiszterek által 2010-ben meghatározott feltételekre;

19.

rámutat, hogy az EU és Üzbegisztán közötti kereskedelem fő területét a textilipari ágazat, különösen a gyapottermelés képezi; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia a partnerségi és együttműködési megállapodás kiterjesztését annak biztosítására, hogy az üzbég hatóságok elköteleződjenek az elnök hirtelen halálát követő átmeneti folyamat mellett, amely jobb kormányzáshoz, a jogállamiság megerősítéséhez, demokratikus reformokhoz és az emberi jogi helyzet jelentős javulásához vezet;

20.

ismét rámutat az Unió arra vonatkozó kötelezettségvállalására, hogy tovább mélyíti a kapcsolatokat Üzbegisztánnal, ami megköveteli az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását; felszólítja az üzbég kormányt, hogy biztosítson nagyobb teret a független civil társadalom számára, valamint vegye nagyobb mértékben figyelembe az üzbég és nemzetközi nem kormányzati szervezetek felvetéseit, továbbá teljesítse a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és az ENSZ kínzás elleni egyezménye értelmében fennálló kötelezettségeit;

21.

sürgeti az üzbég hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az emberi jogok védelmével kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat; üdvözli azon javaslat bejelentését, miszerint az üzbég alkotmány 24. évfordulója alkalmából amnesztiát hirdetnek; sürgeti az üzbég hatóságokat, hogy e gesztus részeként bocsássák szabadon a politikai okokból bebörtönzött valamennyi foglyot, javítsák a foglyokkal való bánásmódot és vessenek véget a tiltakozások letörésének, a letartóztatásoknak és az elmarasztaló ítéleteknek; arra ösztönzi az üzbég kormányt, hogy fokozza a nemzetközi intézményekkel való együttműködését, többek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) tizenegy különleges eljárásában (5);

22.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, illetve az Üzbég Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL C 168. E, 2013.6.14., 195. o.

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0489.

(3)  A szakértői bizottság egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló jelentése, a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazása, 2016 – III. JELENTÉS (1A. rész).

(4)  A szakértői bizottság egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló jelentése, a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazása, 2016 – III. JELENTÉS (1A. rész), 218. o.

(5)  A 11 különleges eljárás leírása itt olvasható: http://spinternet.ohchr.org/_Layouts/SpecialProceduresInternet/ViewCountryVisits.aspx?Lang=en&country=UZB. Az UNHRC különleges eljárásainak általános áttekintéséért lásd: http://www.ohchr.org/en/HRBodies/SP/Pages/Welcomepage.aspx


Top