EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016IP0061
European Parliament resolution of 25 February 2016 on the opening of negotiations for an EU-Tunisia Free Trade Agreement (2015/2791(RSP))
Az Európai Parlament 2016. február 25-i állásfoglalása az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitásáról (2015/2791(RSP))
Az Európai Parlament 2016. február 25-i állásfoglalása az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitásáról (2015/2791(RSP))
HL C 35., 2018.1.31, p. 117–124
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
31.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 35/117 |
P8_TA(2016)0061
Az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodás
Az Európai Parlament 2016. február 25-i állásfoglalása az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitásáról (2015/2791(RSP))
(2018/C 035/20)
Az Európai Parlament,
— |
tekintettel az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások 2015. október 13-i megnyitására, |
— |
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3., 207. és 218. cikkére, |
— |
tekintettel a Cecilia Malmström biztos által az EU és Tunézia közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitása alkalmával 2015. október 13-án, Tuniszban tett nyilatkozatokra, |
— |
tekintettel a 2015-ös Nobel-békedíjnak a tunéziai civil társadalmat képviselő tunéziai nemzeti párbeszéd kvartettjének történő, 2015. október 9-i odaítélésére, |
— |
tekintettel az Európai Unió Tanácsának Tunéziával kapcsolatos, 2015. július 20-i következtetéseire (1), |
— |
tekintettel az EU–Tunézia Társulási Tanács 2015. március 17-i, a kiemelt partnerséget az európai szomszédságpolitika keretében megvalósító EU–Tunézia cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására vonatkozó 1/2015. számú ajánlására (2), |
— |
tekintettel a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2014. május 15-i 534/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra, valamint a pénzügyi támogatás első részletének 2015. április 26-i rendelkezésre bocsátására (3), |
— |
tekintettel az Ecorys által a kereskedelem fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásáról készített elemzésekre, melyek alátámasztják az Európai Unió és Tunézia közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat (4), |
— |
tekintettel az euromediterrán szabadkereskedelmi térségről készült fenntarthatósági hatásvizsgálatra, a SIA-EMFTA projekt zárójelentésére és a 2007. szeptemberi konzultációs tervezetre, amelyet a Manchesteri Egyetem Fejlesztéspolitikai és Menedzsment Intézetének Hatásvizsgálati Kutatóközpontja végzett el (5), |
— |
tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán társulási megállapodásra (6), |
— |
tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című, 2015. november 18-i közös közleményére, |
— |
tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű politikára és a déli szomszédság országaira vonatkozó korábbi állásfoglalásaira, különösen 2012. május 10-i, „Kereskedelem a változásért: az EU dél-mediterrán országokra vonatkozó kereskedelmi és befektetési stratégiája az arab tavasz forradalmai után” című állásfoglalására (7), |
— |
tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára, |
— |
tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére, |
A. |
mivel az Európai Unió és Tunézia között nagyon szorosak a kapcsolatok és messzire nyúlnak vissza, mivel az Európai Unió Tunézia első számú kereskedelmi partnere, és Tunézia az Európai Unió harmincnegyedik kereskedelmi partnere; |
B. |
mivel a két partner közötti kereskedelmi együttműködésről szóló első megállapodás 1969-ben született, és mivel Tunézia volt az első olyan ország a Földközi-tenger déli partján, amely 1995-ben társulási megállapodást írt alá az Európai Unióval; |
C. |
mivel 2015. október 13-án az Európai Unió és Tunézia tárgyalásokat kezdett egy ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodásról az Unió tagállamai által 2011. december 14-én egyhangúlag elfogadott megbízatás alapján, és mivel ennek első körére 2015. október 19. és 22. között került sor; |
D. |
mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott előzetes tárgyalások négy évig tartottak az Európai Unió és Tunézia között, és mivel Tunézia nemzeti bizottságot állított fel prioritásainak meghatározására; |
E. |
mivel az EU és Tunézia közti kereskedelmi kapcsolatok ambiciózus kereskedelmi partnerség megkötésével történő elmélyítése várhatóan növekedési és közeledési perspektívákat nyit majd mind Tunézia, mind az Európai Unió gazdasága számára; mivel a partnerség várhatóan hozzájárul majd Tunézia politikai és demokratikus stabilizációjához; |
F. |
mivel a kereskedelmi partnerség az Európai Unió és Tunézia szomszédsági kapcsolatainak szélesebb keretébe illeszkedik, amelyet az 1995-ös mediterrán társulási megállapodás szabályoz, amely előírja egy szabadkereskedelmi térség létrehozását, és rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra vonatkozóan; mivel az EU–Tunézia Társulási Tanács 2015. március 17-én új, a kiemelt partnerséget előmozdító cselekvési tervet fogadott el a gazdasági integráció magas fokának elérése céljából; mivel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának elő kell mozdítania az Unió és Tunézia közös értékeit és érdekeit, a szolidáris gazdasági és társadalmi fejlődést és a munkahelyteremtést a fiatalok számára, valamit gazdasági stabilizációt kell eredményeznie; |
G. |
mivel Tunézia az arab tavasz néven ismert események bölcsőjeként az egyetlen közel-keleti és észak-afrikai ország, ahol demokratikus és politikai átalakulási folyamatot valósítottak meg, és mivel ennek következtében az ország az egész régió számára példát mutat; |
H. |
mivel a politikai stabilitás és a gazdasági fejlődés együtt jár, és mivel e kereskedelmi megállapodás célja az kell legyen, hogy valódi perspektívákat kínáljon a tunéziai és az európai gazdaságnak; |
I. |
mivel e tárgyalásokkal párhuzamosan az Európai Uniónak folytatnia és fokoznia kell a Tunéziának nyújtott támogatását, és megfelelő és célszerű pénzügyi és technikai segítségnyújtást kell biztosítania számára a tárgyalások, majd a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása során, olyan valódi partnerség kialakítása révén, amelynek keretében a Földközi-tenger mindkét partján élő lakosok érdekeit figyelembe lehet venni; |
J. |
mivel mind Tunéziának, mind az Európai Uniónak érdeke a Tunézia és a vele szomszédos országok közti „dél–dél” regionális integráció folyamatának előmozdítása és megerősítése, többek között az agadiri megállapodás révén; és mivel az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásoknak ki kell egészíteniük ezeket az erőfeszítéseket; |
K. |
mivel a tunéziai demokratikus átmenet példaként szolgál a régió többi országa számára; mivel 2014. január 26-án az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadta Tunézia új alkotmányát; és mivel ez az alkotmány példaértékű a jogok és szabadságok védelme tekintetében; mivel 2014. december 21-én szabad, plurális és átlátható választások nyomán Bedzsi Kaid esz-Szebszi urat választották meg a Tunéziai Köztársaság elnökének; |
L. |
mivel a tunéziai civil társadalom dinamizmusa és képzettségi szintje révén jelentős szerepet játszik az ország demokratikus átmenetében; mivel a civil társadalmat a továbbiakban is szorosan be kell vonni a politikai vitákba, többek között a folyamatba levő tárgyalásokba; |
M. |
mivel a Nobel-békedíjnak a tunéziai nemzeti párbeszéd kvartettjének történő odaítélése elismerése a demokrácia megszilárdításáért tett erőfeszítéseknek, és az ezen az úton történő továbbhaladásra ösztönöz; mivel alapvető fontosságú, hogy példaértékű megállapodás szülessen a civil társadalom által megfogalmazott aggályok eloszlatása érdekében; |
A tunéziai gazdasági, politikai és társadalmi helyzet
1. |
határozottan elítéli a Tunéziában az elmúlt hónapokban elkövetett terrorista támadásokat, amelyek nagyon sok áldozatot követeltek; úgy véli, hogy Tunézia igen magas szintű terrorfenyegetettségnek van kitéve, és emlékeztet, hogy a 2015. november 24-én az elnöki őrség busza ellen elkövetett merénylet, a 2015. június 26-án Szúszában elkövetett merényletek, valamint a 2015. március 18-án a Bardo múzeumban elkövetett merénylet alaposan lerombolta a turisztikai kilátásokat 2015 nyarára, holott az idegenforgalom és a kapcsolódó ágazatok az ország bruttó nemzeti termékének 15 %-át adják; teljes mértékű szolidaritásáról biztosítja Tunéziát, és megerősíti, hogy támogatja a tunéziai hatóságokat a terrorizmus ellen az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartva folytatott küzdelmükben; |
2. |
megállapítja, hogy a tunéziai gazdaság jelentős nehézségekkel néz szembe, hogy a GDP növekedése 2014-ben 2,3 % volt, hogy a munkanélküliség 2015-ben az aktív népesség 15 %-át sújtja, a felsőfokú diplomával rendelkezők 28,6 %-a munkanélküli és hogy a fiatal tunéziaiak körében nő a munkanélküliség; |
3. |
megállapítja, hogy nyilvánvaló demográfiai és gazdasági egyenlőtlenség áll fenn az Európai Unió és Tunézia között, és hogy ez a tárgyalásokat illetően aszimmetrikus és progresszív stratégiát tesz indokolttá; |
4. |
emlékeztet arra, hogy Tunéziában jelentősek a regionális egyenlőtlenségek a főváros, Tunisz és az ország többi régiója között, továbbá jelentős fejlettségbeli eltérések vannak a partvidék és az ország központi részei között, különösen a munkanélküliségi ráták, valamint az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében, és hogy ezek a különbségek az éghajlatváltozás következtében tovább mélyülhetnek; |
5. |
emlékeztet arra, hogy Tunéziában eltérések tapasztalhatók a kereskedelmi megállapodásban érintett különböző ágazatokon belüli foglalkoztatás terén, és ha ezeket nem számolják fel, az túlzott foglalkoztatáshoz vezethet a mezőgazdaságban, és közben más, a tunéziai gazdaság diverzifikáltsága szempontjából fontos ágazatok – mint a feldolgozóipar vagy a bányászat – eltűnhetnek; |
6. |
megjegyzi, hogy a régióban a tunéziai demokratikus átmenet folyamata a legelőrehaladottabb, és hogy az ország egyedülálló politikai és gazdasági fejlődési utat választott a Földközi-tenger déli partjának országai között, és arra kéri a Bizottságot, hogy ezt teljes mértékben vegye figyelembe a tárgyalások során; úgy véli, hogy az Európai Uniónak meg kell tennie minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy támogassa Tunéziát a stabil és pluralista társadalom felé történő demokratikus átmenetben; |
7. |
megállapítja, hogy Tunéziát igen instabil regionális környezet sújtja, különösen a líbiai konfliktus, valamint az alkalmanként Algériában előforduló erőszakos cselekmények miatt, amely országok Tunéziával határosak; |
8. |
megállapítja, hogy Tunézia több mint 1,8 millió líbiai menekültet fogadott be, és hogy ez a szám a tunéziai népesség 16 %-ának felel meg; |
Az Európai Unió és Tunézia közötti kereskedelmi megállapodás sikerének feltételei
9. |
üdvözli, hogy 2015 őszén megindultak a tárgyalások egy, az Európai Unió és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése céljából, a Tanács által az „arab tavasz” másnapján, 2011-ben elfogadott megbízatás alapján; megjegyzi, hogy 2011 óta Tunézia az új alkotmány 2014. január 26-i kihirdetésével, valamint a 2014. október 26-án, illetve 2014. november 23-án tartott parlamenti és elnöki választásokkal megszilárdította a demokratikus átalakulást; |
10. |
úgy véli, hogy e megállapodás túlmutat az egyszerű kereskedelmi dimenzión, és hogy célkitűzésének mindenképpen a Tunézia stabilitásához és demokráciájának megerősítéséhez való hozzájárulásnak és gazdaságának újbóli dinamikussá tételének kell lennie azáltal, hogy kedvező hatást gyakorol mind a fogyasztói árakra, mind a foglalkoztatásra, a szakképzett és szakképzetlen munkavállalók bérére, valamint az egyenlőtlenségek csökkentésére; kéri, hogy a megállapodás még a megkötés előtt tartalmazza e lényeges kihívásokra adott válaszokat; |
11. |
arra ösztönzi a tárgyalókat, hogy progresszív és aszimmetrikus, a két fél közötti jelentős gazdasági különbségeket figyelembe vevő megállapodást kössenek, továbbá tegyenek bizonyságot rugalmasságukról, reakciókészségükről, innovatív képességükről, az átláthatóságról és alkalmazkodó képességükről, szem előtt tartva, hogy e mindkét fél számára előnyös megállapodásnak a tunéziai és európai gazdaságot és társadalmat kell szolgálnia, nyilvánvalóan tiszteletben tartva ezek sajátosságait, érzékenységét, valamint a kulturális és társadalmi-gazdasági környezetet; |
12. |
üdvözli, hogy a tunéziai kormány ötéves gazdasági reformtervet (2015-2020) mutatott be, amelynek célja a munkanélküliségi ráta és az országon belüli regionális különbségek csökkentése, valamint a gazdaság diverzifikálása; úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak összhangban kell lennie e terv céljaival; |
13. |
emlékeztet arra, hogy ez az első ilyen léptékű kereskedelmi tárgyalás Tunézia számára és emiatt fontos, hogy a tunéziai gazdasági ágazatok megnyitása progresszív, fokozatos és aszimmetrikus legyen, és hogy gondoskodjanak átmeneti időszakokról, különösen az érzékeny ágazatok vonatkozásában azáltal, hogy a felek által érzékenynek ítélt egyes termékeket kizárják a tárgyalásokból; |
14. |
fontosnak véli, hogy Tunézia jelentős pénzügyi és technikai támogatásban és a kereskedelmi tárgyaláshoz nyújtott segítségben részesüljön az Európai Unió részéről a szabadkereskedelmi megállapodás különböző rendelkezéseinek megfelelő végrehajtása érdekében; kéri, hogy a pénzügyi támogatás odaítélése átlátható legyen, hogy az ténylegesen a címzettek javát szolgálja; |
15. |
üdvözli, hogy az Európai Beruházási Bank számos tunéziai projekthez nyújtott támogatást; hangsúlyozza, hogy ez a támogatás hozzájárul Tunézia gazdaságának diverzifikálásához, valamint a munkahelyteremtéshez, különösen a fiatalok számára; |
16. |
üdvözli, hogy az Európai Unió Tunéziát a Földközi-tenger déli partjának országaira vonatkozó szomszédságpolitikájának egyik kiemelt országává tette, hogy 300 millió eurós kölcsön formájában makrofinanszírozási támogatást biztosított Tunézia számára a gazdasági reformok végrehajtására; |
17. |
arra kéri ugyanakkor az Európai Uniót, valamint a tagállamait, az EBB-t és az EBRD-t, hogy továbbra is álljanak ki Tunézia mellett és fokozzák támogatási és segélyprogramjaikat, többek között rendkívüli autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetésével, hogy végigkísérjék Tunéziát demokratizálódási folyamata megszilárdítása során; üdvözli, hogy egyes tagállamok „Tunézia átalakítására irányuló partnerségeket” alakítottak ki; felszólítja az Európai Uniót, hogy Tunéziában folytassa az alapvető orvosi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló programját; |
18. |
felkéri az Európai Uniót, hogy vegye figyelembe Tunézia egyedi helyzetét a tárgyalások során, nevezetesen a törékeny demokratikus átmenet, illetve az Unió és Tunézia közötti gazdasági fejlettségi különbségek tekintetében, mindig szem előtt tartva, hogy a legjobb megoldások azok, amelyek mindkét fél előnyére válnak; |
19. |
kéri a Bizottságot, hogy ügyeljen arra, hogy a tárgyalások mielőbb konkrét előnyökkel járjanak az európai és a tunéziai gazdaság, valamint az összes érintett szereplő, többek között a kkv-k és a mikrovállalkozások számára is a kulcsfontosságú ágazatok tekintetében; |
20. |
hangsúlyozza, hogy ennek a megállapodásnak hozzá kell járulnia a ma főként a mezőgazdaságra alapuló tunéziai gazdaság fejlődéséhez és diverzifikálásához, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkenéséhez és konkrét előnyökkel kell járnia valamennyi tunéziai és európai ember számára; |
21. |
üdvözli, hogy Tunézia fontos szociális és gazdasági reformokat vezetett be, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a reformok a tárgyalások időtartama alatt is folytatódjanak, hogy az ország a lehető legnagyobb mértékben élvezhesse a megállapodás előnyeit; |
22. |
úgy véli, hogy a megállapodásnak hozzá kell járulnia az Európai Unió és Tunézia közti gazdasági együttműködés elmélyüléséhez, amely a társulási megállapodásnak megfelelően az ipari termékekre vonatkozó vámtételek eltörlésével máris igencsak előrehaladott; ezért az „Európai Unió és Tunézia közötti gazdasági partnerség” új megnevezést javasolja; |
23. |
arra ösztönzi a Bizottságot és a tunéziai kormányt, hogy vezessenek be egyértelmű és pontos folyamatot a tunéziai és európai civil szervezeteknek a tárgyalások teljes folyamatába való bevonására, és tegyenek tanúbizonyságot innovációs képességükről; üdvözli, hogy a tunéziai civil társadalmat bevonták a tárgyalások első fordulójába, és kéri, hogy a konzultációk legyenek nyíltak, átláthatóak és foglalják magukban a tunéziai civil társadalom sokféle alkotóelemét, építve a más hasonló tárgyalások során kialakított bevált gyakorlatokra; |
24. |
ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a Kereskedelmi és Kézművesipari Minisztérium egy honlapot hozott létre a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás közzétételére, valamint a tárgyalófelek azon szándékát, hogy a végleges szöveget háromnyelvű változatban közzéteszik; úgy véli, hogy a tunéziai civil társadalmat egy, a hatásvizsgálatok felülvizsgálatával foglalkozó bizottság révén szintén be lehetne vonni a tárgyalásokba; |
25. |
sürgeti a Tanácsot, hogy hozza nyilvánosságra a tagállamok által 2011. december 14-én egyhangúlag elfogadott tárgyalási megbízatást; |
26. |
kéri, hogy a tárgyalások teljes ideje alatt biztosítsák a rendszeres párbeszédet a tunéziai és az európai parlamenti képviselők között; e tekintetben üdvözli a Tunéziával foglalkozó parlamenti vegyes bizottság létrehozását, amely központi szerepet játszva lehetővé teszi majd az európai és a tunéziai parlamenti képviselők számára, hogy rendszeresen találkozzanak egymással, és hatékonyan nyomon tudják követni a szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat; |
27. |
reméli, hogy ez a párbeszéd lehetővé teszi mindkét fél elvárásainak és aggodalmainak jobb értékelését és ezáltal a megállapodás feltételeinek javítását; |
28. |
emlékeztet arra, hogy az Unió a Mediterrán Térségért konkrét projektek kialakítását támogatja a régióban, és ilyen értelemben szakvéleményt adhat a megállapodásról folytatott tárgyalások során; |
29. |
kéri, hogy mindkét fél, többek között az Európai Parlament tunéziai szakemberek bevonásával, végezzen szigorú és átlátható ágazati hatástanulmányokat és értékeléseket a megállapodás különböző területekre, többek között a szolgáltatásokra, a közbeszerzésekre, a kkv-k versenyképességére, a foglalkoztatásra, a mezőgazdaságra, a környezetre vagy bármely más prioritást élvező ágazatra gyakorolt hatásairól; tudomásul veszi Tunézia kérését, hogy kezdettől fogva vonjanak be tunéziai szakértőket, hogy Tunéziában is biztosítsák a hatásvizsgálati adatok hitelességét; |
30. |
kéri, hogy az említett ágazati hatástanulmányokat és értékeléseket az Európai Unió finanszírozza, és hogy azokat több tunéziai civil társadalmi szervezet kérésének megfelelően adott esetben előzze meg az 1995-ös társulási megállapodás társadalmi-gazdasági hatásainak utólagos értékelése; |
31. |
felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb állapítsa meg a megállapodás vegyes vagy kizárólagos jellegét, továbbá kéri, hogy a tárgyalások megindulásától kezdve vonják be a tagállamok nemzeti parlamentjeit is a vitába; |
32. |
hangsúlyozza, hogy a Földközi-tenger medencéjének környezeti feltételeit, különösen a mezőgazdasági tevékenységeket érintő vízhiányt figyelembe kell venni a tárgyalások során, és egy fenntartható gazdasági modellt kell előmozdítani a környezetvédelem terén és a természeti erőforrások kezelése során; |
33. |
hangsúlyozza, hogy a Tunéziával folytatott kereskedelmi tárgyalások az euromediterrán kereskedelmi kapcsolatok tágabb keretébe illeszkednek; hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kereskedelmi minisztereinek tizedik konferenciáját, amelyet 2013 óta határozatlan időre elhalasztottak, a közeljövőben meg kell tartani annak érdekében, hogy megvizsgálják a régió előtt álló kereskedelmi kihívásokat és az elkövetkező évekre meghatározandó munkaprioritásokat; |
A tárgyalás ágazati perspektívája
34. |
arra szólít fel, hogy a megállapodás kezelje kellő jelentőséggel a szolgáltató ágazatot, amely jelentős növekedési potenciállal bír a tunéziai gazdaság számára és stratégiai beruházásokat vonzhat; úgy véli, annak fényében, hogy ez az első ilyen nagyságrendű kereskedelmi tárgyalás Tunéziával, a szolgáltatásokról szóló fejezetnek egyértelműen meg kell határoznia azokat a szektorokat, ahol a felek kötelezettségeket vállalnak a piacra jutás vagy a nemzeti elbánás tekintetében; |
35. |
emlékeztet arra, hogy a közszféra alapvető fontosságú Tunézia számára, és a képzett tunéziai munkaerő többsége ott koncentrálódik; |
36. |
emlékeztet, hogy Tunéziában számos dinamikus induló innovatív vállalkozás, mikrovállalkozás és kkv van a csúcstechnológiák területén, és kéri, hogy a megállapodás támogassa fejlődési és nemzetközivé válási kapacitásaikat; tudomásul veszi Tunézia arra vonatkozó kérését, hogy a megállapodásba az e-kereskedelemre vonatkozó ambiciózus és kiegyensúlyozott rendelkezéseket foglaljanak bele; |
37. |
felhívja mindkét felet, hogy közös kezdeményezésekkel is ösztönözzék a foglalkoztatás növelését, amely a tunéziai gazdasági fellendülés és politikai stabilitás alapvető feltétele; |
38. |
véleménye szerint a megállapodásnak előnyösnek kell lennie a tunéziai kistermelők és kisvállalkozók számára, akik a tunéziai gazdaság nélkülözhetetlen részét képezik; ösztönzi, hogy alakítsanak ki rendszeres párbeszédet a vállalkozók, a szakmai szervezetek és a képzéssel foglalkozó szervezetek között, amely többek között lehetővé teszi a helyes gyakorlatok előmozdítását és az egyes szereplők nehézségeinek és elvárásainak jobb megértését; |
39. |
úgy véli, hogy a versenyről szóló fejezetre vonatkozó tárgyalás során elővigyázatosan, fokozatossággal és rugalmasan kell eljárni, tekintettel a tunéziai gazdaság fejlesztéséhez nyújtott állami támogatások stratégiai jellegére; |
40. |
emlékeztet a kétoldalú kereskedelmi kamarák létrehozásának fontosságára, amelyek olyan állandó fórumok lennének, amelyek lehetővé teszik a különböző szereplők számára, hogy partnerségeket alakítsanak ki egymással és fejlesszék gazdasági és kereskedelmi tevékenységeiket; |
41. |
kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok megszerzését a „Move IV” típusú, a személyek mozgását szükségessé tevő szolgáltatások gyakorlása céljából korlátozott időtartamra, szerződésben és a nemzeti jogban meghatározott pontos feltételek alapján; hangsúlyozza, hogy a megállapodás egyik rendelkezése sem akadályozhatja az EU-t és tagállamait abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak a természetes személyek területükre való belépésének és területükön való ideiglenes tartózkodásának szabályozására, beleértve azokat az intézkedéseket is, amelyek szükségesek a természetes személyek határokon átlépő szabályos mozgásának biztosításához, mint például többek között a beutazási feltételek; |
42. |
reményei szerint a megállapodás tartósan hozzájárul a hosszú távú beruházásoknak kedvező és azokat ösztönző klíma kialakulásához az olyan kulcsfontosságú, dinamikus és nagy többletértékű gazdasági ágazatok vonatozásában, mint az idegenforgalom, az energia, ideértve a megújuló energiaforrásokat is, a csúcstechnológiai szolgáltatások, a digitális gazdaság és az adatcsere; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Unió és Tunézia közötti külföldi beruházások megkönnyítése érdekében foglaljon bele a megállapodásba egy fejezetet a beruházásokról, valamint gyorsítsa fel az euromediterrán beruházások és kereskedelmi kapcsolatok elősegítésére szolgáló mechanizmus bevezetését, amely lehetővé teszi majd a megfelelő információk és adatok összegyűjtését, megerősíti a kereskedelmi partnerségeket és különösen Tunézia számára előnyös lesz; |
43. |
kijelenti továbbá, hogy a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia a közbeszerzésekre vonatkozóan, miközben megfontoltan kell tárgyalni mind az európai, mind a tunéziai piac nyitottságának mértékéről, továbbá figyelembe kell venni a tunéziai gazdaság szerkezetét és sajátos viszonyait; |
44. |
becslése szerint mind az Európai Unió, mind Tunézia csak nyerhet a mezőgazdasági piacaikhoz való kölcsönös hozzáféréssel, és úgy véli, hogy a megállapodásnak hozzá kell járulnia a vámtarifák csökkentéséhez, a nem vámjellegű akadályok felszámolásához és az exporteljárások javításához; |
45. |
megjegyzi, hogy Tunézia a biogazdálkodás fejlesztésére fektette a hangsúlyt, és hogy e megállapodás révén biztosítani kell az ilyen tunéziai gazdaságokból származó termékek számára az új piacokhoz való hozzáférést; |
46. |
reményei szerint a megállapodás nem érinti hátrányosan egyik fél gazdaságát sem; kéri az Uniót és Tunéziát, hogy vegye figyelembe azt, hogy a Földközi-tenger mindkét partján vannak érzékeny mezőgazdasági szektorok, melyek hiánytalan jegyzékéről a tárgyalások során meg kell egyezni, feltüntetve az átmeneti időszakokat és a vonatkozó kvótákat, valamint szükség esetén azt, hogy nem tartoznak a tárgyalás hatálya alá; |
47. |
arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a növény- és állategészségügyre vonatkozó magas színvonalú és kiemelkedő minőségű követelmények bevezetéséről tárgyaljon, valamint a Tunéziában fennálló állategészségügyi problémák, illetve a húsok, zöldségek és gyümölcsök ellenőrzésének megoldásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyedi technikai segítségnyújtási rendelkezéseket, amelyek segítenek a tunéziai termelőknek, hogy megfeleljenek a szigorúbb uniós állat- és növény-egészségügyi előírásoknak; |
48. |
véleménye szerint a megállapodásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés terén, különösen a szociális normák tekintetében kiváló minőségű normákat határozzanak meg; |
49. |
reméli, hogy a tunéziai kormány és az európai uniós intézmények megfelelő rendelkezéseket hoznak a tunéziai termékek eredetének és származásának világos meghatározása, valamint nyomon követhetősége érdekében, hogy növeljék az átláthatóságot a termelők, a közvetítők és a fogyasztók számára; |
50. |
azt szeretné, ha a megállapodásban szerepelne egy ambiciózus fejezet a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó ágazatokról, többek között a földrajzi jelzések elismeréséről és megerősített védelméről, ami biztosítaná az Európai Unió és Tunézia földrajzi jelzéseinek teljes körű elismerését, az érintett termékek nyomon követhetőségét és a termelők szakmai ismereteinek védelmét; |
51. |
felkéri a Bizottságot, hogy a földrajzi jelzések védelmét kifejezetten e megállapodás összefüggésében terjessze ki a nem mezőgazdasági termékekre is, mivel ezeket Tunézia a maga részéről elismeri; |
52. |
szeretné, ha a megállapodás lehetővé tenné a tunéziai ipar számára a modernizációt és azt, hogy erősítse a szakértelmet annak érdekében, hogy az előállított termékek szélesebb ellátási láncát fedjék le, és így magasabb szintű kompetenciákra alapozzanak, és helyben a jobban képzett személyzetet foglalkoztassák; |
53. |
arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a megállapodásba építsen be egy ambiciózus fejezetet az energiáról és a nyersanyagokról, ami fokozott kutatást és együttműködést tesz lehetővé a villamos energia, a gáz, a szélenergia, a napenergia és a többi megújuló energiaforrás ágazatában; |
54. |
azt kívánja, hogy a megállapodás révén erősödjön az európai és tunéziai egyetemek, kutatóközpontok és képzési intézmények közötti tudományos együttműködés a kutatás, az innováció és az új technológiák alkalmazása tekintetében és tágabb értelemben a kultúra és az oktatás szolgálatában, továbbá hogy ezek a kezdeményezések járuljanak hozzá a tunéziai munkaerőpiac támogatásához is; |
55. |
üdvözli, hogy Tunéziát sikerült integrálni a „Horizont 2020” európai kutatási programba, és kéri a Bizottságot és a tunéziai kormányt, hogy a megállapodásba foglaljon bele egy ambiciózus fejezetet a fenntartható fejlődésről, amely előmozdítja a magas szintű szociális és munkaügyi normákat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeiben szereplő rendelkezéseknek és a vonatkozó multilaterális megállapodásokban foglalt környezetvédelmi előírásoknak megfelelően; |
56. |
emlékeztet arra, hogy Tunézia az ILO összes megállapodását ratifikálta, de egy független ellenőrző szerv szerint fokoznia kell erőfeszítéseit a magas szintű munkaügyi normák előmozdítása érdekében; reményei szerint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás segítséget nyújt Tunéziának ahhoz, hogy nagyobb védelmet biztosító szociális és munkaügyi normákat dolgozzon ki, különösen a szakszervezeti jog tiszteletben tartásával kapcsolatban; a tunéziai demokratikus átmenet és a terrorfenyegetettség összefüggésében azt várja a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodástól, hogy ösztönzőleg hasson a jogállamiság és az alapvető szabadságok, különösen az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága megerősítésére; |
57. |
felhívja a Bizottságot, hogy a megállapodás szövegébe foglaljon bele egy emberi jogi záradékot, amely alapján az emberi jogok másik szerződő fél általi megsértése esetén az EU egyoldalúan felfüggesztheti a megállapodás végrehajtását; |
58. |
kéri, hogy a kettős adóelkerülés megakadályozása érdekében a felek az Európai Bizottságnak a jó adóügyi kormányzásra irányuló programja alapján vegyék fontolóra egy, a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradék bevezetését; |
59. |
üdvözli a 2014. március 3-án létrehozott mobilitási partnerség elmélyítése iránti közös érdeket, és szeretné, ha kidolgoznának egy vízumkönnyítésről szóló megállapodást és egy visszafogadási egyezményt; |
60. |
a megállapodásban érintett egy vagy több kereskedelmi ágazatot sújtó tényleges vagy potenciális károk tekintetében felhívja az európai uniós intézményeket, hogy hozzanak megfelelő kompenzációs intézkedéseket; |
o
o o
61. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) Az Európai Unió Tanácsának következtetései, 11076/15 RELEX 626, 2015.7.20.
(2) HL L 151., 2015.6.18., 25. o.
(3) HL L 151., 2014.5.21., 9. o.
(4) http://www.trade-sia.com/tunisia/the-study/?lang=fr.
(5) http://www.sia-trade.org/emfta.
(6) HL L 97., 1998.3.30., 2. o.
(7) HL C 261. E, 2013.9.10., 21. o.