EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.29.

COM(2016) 764 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Európai beruházási terv: az elvégzett értékelések alapján a terv megerősítésére van szükség

1.Bevezetés

Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i értékelő beszédében kiemelte, hogy Európának meg kell erősítenie a gazdasági fellendülést és fokozottan be kell fektetnie fiataljaiba és álláskeresőibe, csakúgy, mint induló vállalkozásaiba és kkv-ibe 1 . Mindezek alapján a 2017. évi éves növekedési jelentés 2 felvázolta a legsürgetőbb gazdasági és szociális prioritásokat, amelyekre az Európai Uniónak és a tagállamoknak az elkövetkező hónapokban összpontosítaniuk kell.

Európa egy bizonytalan, de viszonylag ellenállóképes és munkahelyeket teremtő kilábalás folyamatát éli. A GDP immár magasabb a válság előtti szintnél. Csökken a munkanélküliség, a beruházások pedig ismét növekedésnek indultak. Nem szabad azonban hátradőlnünk. A talpra állást eddig segítő „hátszelek” némelyike alábbhagyott. A válság öröksége – nevezetesen annak társadalmi hatása, a magas állam- és magánadósság, valamint a nemteljesítő hitelek aránya – továbbra is messzemenően érezteti hatását.

Az európai beruházási terv hasznosnak bizonyult, ösztönözve a tagállamokban a beruházások fenntartható növekedését. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) 3 alig több mint egy év leforgása alatt mintegy 154 milliárd EUR-t mozgósított 27 tagállamban, aminek várhatóan közel 377 000 kkv élvezi majd az előnyeit. Az ESBA valóban érdemi változást jelent azáltal, hogy támogatást nyújt a munkahelyteremtést és a növekedést ösztönző innovatív és stratégiai projektek számára (1. háttérmagyarázat).

Tekintettel az ESBA konkrét eredményeire, és ahogyan azt Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében is bejelentette, a Bizottság 2016 szeptemberében javasolta 4 az ESBA megerősítését és kiterjesztését az úgynevezett ESBA 2.0 javaslat által. Az ESBA időtartamának és kapacitásának megkettőzése céljából a javaslat első lépésben 2020 végéig terjeszti ki az eszköz időtartamát, a teljes beruházási célt 315 milliárd EUR-ról legalább fél billió EUR-ra emelve. A javaslat emellett jobban összpontosít a magánszektor hozzájárulásaira és az addicionalitásra, valamint a projektkiválasztás átláthatóságának fokozására. Ezen túlmenően az ESBA 2.0 nagy hangsúlyt fektet az ESBA-támogatások más uniós alapokkal és a nemzeti fejlesztési bankoktól származó finanszírozással való kombinálására, aminek köszönhetően jelentősen javítható az ESBA földrajzi lefedettsége. A javaslat továbbá magában foglalja az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (a továbbiakban: EBTP vagy Tanácsadó Platform) hatókörének kiszélesítését is, ami annak elősegítését célozza, hogy folyamatosan elegendő és valamennyi tagállamban finanszírozható projekt és beruházási platform álljon rendelkezésre.

Az Európai Tanács októberben „felkérte a Tanácsot, hogy december 6-i ülésén alakítsa ki az ESBA-ra vonatkozó új bizottsági javaslattal kapcsolatos tárgyalási pozícióját, figyelembe véve a novemberben nyilvánosságra kerülő független szakértői értékelést” 5 .

A jelenlegi ESBA-rendelet három értékelést ír elő, amelyek a következők: i. a Bizottság értékelése az uniós garanciaalap felhasználásáról és az ESBA garanciaalapjának működéséről 6 ; ezt a Számvevőszék véleménye kíséri 7 ; ii. az EBB értékelése az ESBA működéséről 8 ; és iii. egy független külső értékelés az ESBA-rendelet alkalmazásáról 9 . Ezek az értékelések lehetővé teszik az érdekelt felek számára, hogy átfogó képet alkossanak az ESBA eddigi működéséről, és már felhasználhatóak az ESBA 2.0-ról folyó jogalkotási megbeszélések során.

Az ESBA 2.0 javaslat orvosolja az értékelésekben azonosított problémákat és biztosítja majd az ESBA-műveletek gördülékeny, finanszírozási zavaroktól mentes folytatását, így a projektgazdák biztosak lehetnek abban, hogy a kezdeti beruházási időszak után továbbra is készíthetnek projekteket.

Az európai beruházási terv már érdemi változást jelent számos ágazat számára, mivel olyan innovatív projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez a helyi közösségeken belül, valamint az innovatív, stratégiai és fiatal vállalkozások tevékenységének kibontakoztatásának támogatása révén kezeli az ifjúsági munkanélküliség problémáját. Ezek a projektek meghatározó jelentőséggel bírnak az uniós gazdaság jövőbeni versenyképessége szempontjából, és olyan kulcsfontosságú területekre irányulnak, mint például a kkv-k támogatása, az innováció és K+F, a megújuló energia, az energiahatékonyság és az energiaellátás biztonsága, a környezetvédelem, illetve a digitális, szociális és közlekedési infrastruktúra vagy szolgáltatások. A beruházási terv keretében követett átfogó stratégia a pénzügyi válság óta visszaesést mutató beruházási szintek fenntartható emelését tűzte ki célul Európában. A terv első pillére – az ESBA és általánosságban az uniós költségvetés hatékonyabb felhasználásának célkitűzése révén – lehetővé teszi a szűkös állami források mozgósítását a magánbefektetők odavonzása és olyan innovatív és stratégiai európai projektek támogatása útján, amelyek kézzelfogható eredményekkel járnak a munkahelyteremtés és a növekedés terén.

A beruházási terv második pillére – a Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja (a továbbiakban: BPEP) (2. háttérmagyarázat) – elősegíti, hogy a beruházások elérjék a reálgazdaságot azáltal, hogy előmozdítja a megtérülést ígérő projektek stabil projektportfóliójának létrehozását és az átláthatóság fokozását.

A fenntartható beruházásokhoz stabil és kiszámítható üzleti környezetre van szükség. A beruházási terv harmadik pillére keretében olyan fellépésekre kerül sor, amelyek megszüntetik a beruházások útját álló uniós és tagállami szintű szűk keresztmetszeteket, elősegítik a beruházási környezet javítását, valamint serkentik a hosszú távú és fenntartható növekedést Európában. Az EU és a tagállamok már eddig is tettek lépéseket a beruházási akadályok felszámolása érdekében, azonban még több erőfeszítésre van szükség. Míg a Bizottság a továbbiakban is az általános beruházási környezet uniós szintű javítására törekszik – többek között az egységes piac elmélyítése révén –, addig a tagállamoknak meg kell erősíteniük a beruházási akadályok megszüntetését célzó nemzeti, regionális és helyi szintű fellépést.

Ezen túlmenően az ESBA-val kapcsolatos tapasztalat arra utal, hogy ez idáig azok a tagállamok voltak az ESBA legfőbb haszonélvezői, amelyek fejlettebb pénzügyi piacokkal és a beruházásokat ösztönző üzleti környezettel rendelkeznek. Ez a tény arra enged következtetni, hogy általánosságban a szóban forgó tagállamok hatékonyabbak a többi tagállamnál az ESBA-projektjavaslatok kidolgozása terén. Ezenfelül az erős nemzeti fejlesztési bankok hozzájárulhatnak a projektek kidolgozásához és társfinanszírozásához.

A Bizottság olyan konkrét kezdeményezéseket is előterjesztett, amelyek várhatóan megkönnyítik a reálgazdaság finanszírozását. Például a tagállamok számára támpontot nyújt az államháztartási számviteli szabályokra – különösen a köz-magán társulásokra (a továbbiakban: PPP-k) – vonatkozó egyértelműbb iránymutatás 10 . A Bizottság szoros figyelemmel kíséri a különböző ágazatokon belüli PPP-k létrehozására vonatkozó államháztartási számviteli szabályok értelmezésének hatását, és szükség esetén fontolóra veszi további lépések végrehajtását. A Bizottság ezenfelül gyakorlati útmutatást is nyújt az infrastrukturális projektek állami finanszírozásával kapcsolatos állami támogatási szabályok alkalmazására vonatkozóan 11 . A közelmúltban kísérleti projektek indultak el annak érdekében, hogy uniós szinten tovább erősödjön a stratégiai infrastrukturális beruházási projekteket érintő különböző eljárások ütemezésének konvergenciája. A kísérleti projekt az első szakaszban Belgiumra és Szlovákiára terjed ki. E projektek értékelése alapján a Bizottság 2017 folyamán más tagállamokra is kiterjeszti majd ezt a kezdeményezést azzal a céllal, hogy hatékony „egyablakos ügyintézést” hozzon létre valamennyi tagállam számára, amely a Bizottság valamennyi illetékes szolgálatát – ideértve a Bizottság tagállami képviseleti irodáit is – egyetlen beruházási szakpolitikai csapattá fogja össze.

Ezen túlmenően az energiaunióra, a tőkepiaci unióra, az egységes piaci stratégiára, a digitális egységes piaci stratégiára, a körforgásos gazdaságra és a nemzetközi kereskedelmi, illetve beruházási megállapodásokra vonatkozó munka kiterjed az olyan célzott intézkedésekre, amelyek – maradéktalan végrehajtásuk esetén – hozzájárulnak az akadályok felszámolásához, előmozdítják az innovációt és javítják a beruházási környezetet. A Bizottság rövidesen elfogadja a tiszta energiákra való átállás és az energiahatékonyság felgyorsítását célzó energiaügyi csomagot, amelynek célja, hogy támogassa az EU-nak a megújuló energiák területén betöltött globális vezető szerepét, az energiafogyasztók számára pedig méltányos feltételeket alakítson ki. A csomag feladata, hogy kiszámíthatóságot teremtsen a vállalkozások, a beruházók és a társadalom számára, valamint nemzeti szinten megkönnyítse a beruházásokat, nevezetesen a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek révén. Az elismerhető infrastrukturális projektekbe beruházó biztosítókra vonatkozó tőkekövetelmények csökkentésére irányuló javaslatokhoz 12 hasonlóan, a Bizottság 2016. november 23-án javaslatot tett az egyes infrastrukturális beruházásokra vonatkozó banki tőkekövetelmények csökkentésére 13 . A Bizottság 2016. november 22-én horizontális menetrendet terjesztett elő az európai induló vállalkozások támogatását célzó fellépésekre vonatkozóan 14 , továbbá a fizetésképtelenségi eljárás hatékonyságának fokozásáról és a megelőző szerkezetátalakítás keretelveiről, a második esélyről és az ilyen keretelvek tagállamok közötti eltéréseiből fakadóan a beruházások útjában álló szabályozási akadályok megszüntetéséről szóló irányelvjavaslatot 15 nyújtott be.

A tagállamoknak szintén fokozniuk kell a szükséges reformok végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket, az európai szemeszter kapcsán, majd az éves növekedési jelentésben 16 azonosított beruházási akadályok felszámolása érdekében. Az országspecifikus ajánlásokban azonosított reformok figyelembe veszik az egyedi tagállami tényezőket. Ezek szükségesek a beruházási szintek fenntartásához és növeléséhez a tagállamokban. Egyes tagállamok – különösen a válság által súlyosan érintett euróövezeti tagállamok – ugyan hoztak intézkedéseket, ám a beruházási akadályok megszüntetése irányába tett lépések összességében egyenetlenek, és több erőfeszítésre van szükség. A beruházások útjában álló akadályok és szűk keresztmetszetek kezelésén felül a Bizottság szorgalmazza azt is, hogy a tagállamok állítsanak fel tervezési és koordinációs struktúrákat valamennyi közigazgatási szint és finanszírozási forrás között. A tagállamok beruházási szakpolitikáira tekintettel ezek a struktúrák alkalmasak lennének a legfontosabb közigazgatási projektek stabil portfólióinak létrehozására és stratégiai irányítására, a szabályozási és igazgatási eljárások megkönnyítésére, és egyben a bizottsági szolgálatokkal és a Tanácsadó Platformmal való szoros együttműködésre.

2.Hogyan értékelték eddig az ESBA-t és annak a reálgazdaságban végrehajtott beruházásait?

Ebben a szakaszban összefoglaljuk a három értékelés fő érveit, majd ismertetjük, hogy az ESBA 2.0-ra vonatkozó javaslat miként orvosolja a felmerült problémákat.

Az ESBA-támogatás relevanciája és addicionalitása

Az értékelések azt a következtetést vonják le, hogy az ESBA megfelelő eszköz a beruházási igények kezelésére Európában. A független értékelés rámutat a továbbra is fennálló beruházási hiányosságokra és piaci igényekre, és végeredményben megállapítja, hogy az ESBA hozzájárul e hiányosságok megszüntetéséhez a magas kockázatú finanszírozás iránti szükséglet kielégítése által.

Az ilyen magas kockázatú finanszírozásnak addicionalitást kell biztosítania (a fogalommeghatározás szerint ez az EBB különleges tevékenységei 17 – nevezetesen a magasabb kockázati profilú műveletek – közé tartozik), és a lehető legtöbb magánszektorból származó finanszírozást kell bevonnia. Az EBB értékelése rámutat, hogy az uniós garanciaalap lehetővé tette az EBB számára a különleges tevékenységei szintjének jelentős emelését – évi mintegy 4 milliárd EUR-ról várhatóan évi mintegy 20 milliárd EUR-ra. Az értékelésekből kitűnik, hogy az ESBA-nak köszönhetően az EBB kiterjesztette ügyfélkörét és termékbázisát, különösen olyan új alárendelt termékek kifejlesztése révén, amelyek segítségével az EBB képes volt alkalmazkodni a piaci igényekhez és kielégíteni azokat.

Mindazonáltal a független értékelés megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a valamennyi ESBA-művelet az EBB különleges tevékenységeinek körébe tartozott, egyes esetekben az érdekelt felek úgy vélték, hogy azok nem hordoztak magukban nagyobb kockázatot, mint amit a kereskedelmi piac kínál. Ugyanezzel összefüggésben az EBB-értékelés rámutat a különleges tevékenységekkel kapcsolatos addicionalitás világosabb fogalommeghatározásának szükségességére, hogy ezáltal nagyobb következetességet lehessen biztosítani a projektkiválasztás során, az ESBA tekintélyvesztésének potenciális kockázata pedig mérsékelhető legyen. Hasonlóképpen, a független értékelés hangsúlyozza, hogy az addicionalitás kritériumának teljesüléséhez nem elég az EBB különleges tevékenységeire vonatkozó „rovat kipipálása”, és az addicionalitást alátámasztó értékelést átláthatóbb módon kell elvégezni.

Multiplikátor és a magánberuházások mozgósítása

A független értékelés megállapítja, hogy az ESBA a finanszírozáshoz jutás és a magántőke mozgósításának hatékony eszköze, továbbá megjegyzi, hogy 14,1-es portfóliómultiplikátor várható az aláírt műveletekre vonatkozóan (amely teljes mértékben összhangban áll a teljes ESBA-beruházási időszakra vetített 15-ös célértékkel), a mozgósított magántőke pedig 63 %-ot tett ki (pontos célértéket nem határoztak meg) 2016. június 30-án. Az EBB-értékelés és a független értékelés egyaránt megjegyzi, hogy az ESBA két támogatási keretébe (infrastrukturális és innovációs keret, illetve kkv-keret) tartozó projektek különböző ütemben fejlődtek. Például a kkv-keret végrehajtása során az EBA felgyorsította a meglévő megbízások kiterjesztését, és csak később vezetett be új termékeket. Ezzel szemben az infrastrukturális és innovációs keret végrehajtása során az EBB-nek – miközben még módjában állt néhány meglévő terméket használni – időre volt szüksége az új termékskála bevezetéséhez, amelyek jellemzője, hogy magasabb kockázati profillal és néha magasabb (külső) multiplikátorral is rendelkeznek. Az említett új termékek várhatóan kiegészítik majd a meglévő termékeket, és az ESBA végrehajtásának első évét követően lehetőség nyílik majd azok kiterjesztésére.

Az ESBA-támogatás földrajzi és ágazati megoszlása

A három értékelés megállapítja, hogy a lefedettség ágazatonként és tagállamonként összességében jó, tekintettel arra, hogy az értékelések készítésének időpontjában az ESBA már 26 tagállamot fedett le valamennyi támogatható ágazatban 18 . Mindazonáltal az EBB-értékelés és a független értékelés egyaránt rámutat arra, hogy az ESBA-portfólió nagyrészt néhány tagállamban koncentrálódik 19 . A független értékelés megjegyzi, hogy az ESBA-támogatás Közép- és Kelet-Európában való alacsonyabb aránya esetlegesen arra vezethető vissza, hogy hiányzik a nagy projektek kidolgozásához szükséges technikai szakértelem, a köz- és magán társulások struktúrái kevésbé állnak rendelkezésre, nem történt meg a központi tervezési és koordinációs struktúrák felállítása, a projektek viszonylag kisebb méretűek, a kockázatitőke-piacok fejletlenebbek, de ennek oka lehet különösen az is, hogy növelni kell az esb-alapokkal való komplementaritást. Az értékelés hangsúlyozza a projektek előkészítéséhez rendelkezésre álló kapacitás fejlesztésének fontosságát, az ESBA földrajzi lefedettségének javítása érdekében. Miközben a független értékelés és az EBB-értékelés egyaránt rámutat az ESBA-támogatás bizonyos ágazati koncentrációjára, ezt a tényt az érdekelt felek nem sorolták a fő problémák közé.

Más uniós finanszírozási forrásokkal való koherencia és komplementaritás

A három értékelés rámutat az ESBA és más uniós finanszírozási források közötti együttműködés új formáinak kidolgozásában rejlő jelentős potenciálra, de ugyanakkor hangsúlyozzák az ilyen források némelyike és az ESBA közötti kölcsönhatás szoros figyelemmel kísérésének szükségességét is. A független értékelés megállapítja, hogy az ESBA, a COSME 20 és a Horizont 2020 keretében létrehozott InnovFin 21 eszköz jól kiegészítik egymást, mivel az ESBA lehetővé tette ezen alapok előreütemezését az ESBA kkv-keretében jelentkező jelentős piaci szükségletek megfelelő kezelése érdekében. Az említett alapok hatékony kombinálhatóságának egy másik konkrét példája a kockázatitőke-alapokba befektető páneurópai alapok alapjának 22 2016. november 8-i elindítása. E program célja, hogy különböző források összevonásával további megoldást kínáljon Európa hiányos tőkeellátottságára és a kockázatitőke-piac széttagoltságára, valamint az intézményi befektetők részéről újabb magánforrásokat vonzzon az uniós kockázati tőke eszközosztályába, az innovatív vállalkozások növekedésének támogatása érdekében.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: CEF) és a Horizont 2020 (a továbbiakban: H2020) pénzügyi eszközei tekintetében az értékelés megállapítja, hogy ezek a programok potenciálisan az ESBA versenytársai, és az EBB időnként az ESBA-t részesíti előnyben a CEF és a H2020 keretében végrehajtott műveletekkel szemben, engedve annak a nyomásnak, hogy eredményeket mutasson fel ESBA alkalmazásáról. Ami az esb-alapokat illeti, a független értékelés megjegyzi, hogy egyes érdekelt felek megítélése szerint az említett alapok versenyben állnak az ESBA-val, különösen a kohéziós országokban.

Mindazonáltal az EBB és a Bizottság értékelése egyaránt komoly lehetőségeket lát a szóban forgó alapok mindegyike és az ESBA közötti komplementaritásra és szinergiára. Különösen a CEF és a H2020 forrásai, illetve hasonlóképpen az esb-alapok finanszírozhatnák az ESBA-műveletek első veszteségviselő ügyletrészsorozatát, amennyiben a projektek elindítására és a magánszektor hozzájárulásának maximalizálására van szükség, miközben az EBB az ESBA-támogatás révén finanszírozhatná a köztes (mezzanine) ügyletrészsorozatokat. E tekintetben az ESBA 1.0 pénzügyi struktúrája magában foglalta 500 millió EUR-nak a CEF pénzügyi eszközeiből a CEF vissza nem térítendő támogatásokat nyújtó részébe történő átcsoportosítását. Az EBB-értékelés és a független értékelés megállapította, hogy az esb-alapoknak az ESBA-támogatással való kombinálására vonatkozó korlátozások értékelése szükséges, amely kiterjed a tanácsadó szolgálatok lehetséges szerepére is. A Bizottság által az ESBA és az esb-alapok kombinálásának módjáról közzétett útmutató 23 mellett a Bizottság egy javaslatot 24 is előterjesztett az említett eszközök kombinálásának megkönnyítése érdekében. A Bizottság elkötelezett az iránt, hogy folytassa azt a munkát, amelynek célja, hogy kiegyenlítettebb versenyfeltételeket teremtsen a különböző uniós eszközök számára.

Együttműködés a nemzeti fejlesztési bankokkal és a beruházási platformokkal

Az EBB értékelése rámutat, hogy az ESBA-műveletek mintegy egyharmada a nemzeti fejlesztési bankok társfinanszírozásában zajlott. Ez összhangban áll egyes tagállamok szándéknyilatkozataival, miszerint 42 milliárd EUR összegig járulnak hozzá az ESBA-projektekhez vagy beruházási platformokhoz. Az EBB-csoport több kezdeményezést dolgozott ki a nemzeti fejlesztési bankok szükségleteinek hatékonyabb kielégítése érdekében, ideértve egy kockázatmegosztási platformot 25 , egy értékpapírosításra vonatkozó kezdeményezést 26 és számos új pénzügyi terméket 27 .

A független értékelés szerint az ESBA egyes esetekben versenyben állt a nemzeti fejlesztési bankokkal ugyanarra a projektre vonatkozóan, különös tekintettel a nagyobb volumenű projektekre. Ez a kockázat mérsékelhető lenne azáltal, ha az EBB alárendelt álláspontra helyezkedne a nemzeti fejlesztési bankokkal társfinanszírozott ESBA-beruházásokat illetően. A független értékelés megjegyzi továbbá, hogy jóllehet a beruházási platformok kellő potenciállal rendelkeznek a kisebb projektek kockázatos finanszírozása iránti nagyfokú igény kielégítésére, az értékelés határidejéig nem került sor beruházási platform felállítására. Az első beruházási platform 2016. június 30. után kezdte meg működését. A portfólió további platformok felállítását irányozza elő – köztük a kkv-kereten belül –, és ezeket várhatóan még az idén jóváhagyják.

Irányítás

Az EBB-értékelés és a független értékelés megállapítja, hogy az ESBA irányító szerveinek kinevezése megtörtént, és azok megfelelően működnek. Mindazonáltal az értékelések némi javítást ajánlanak, ideértve többek között az ESBA vezérigazgatói irodájában, az ESBA titkárságán és az EBB szolgálatainál dolgozó egyes személyek szerepének és hatásköreinek pontosítását. Az EBB-értékelés javasolja továbbá az ESBA irányító szervei közötti kommunikációs csatornák fejlesztését. A független értékelés emellett az ESBA-műveletek eljárásásainak felülvizsgálatát és egyszerűsítését javasolja.

Az uniós garanciaalap és a garanciaalap működése

A Bizottság és a független értékelés egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy az uniós garanciaalap releváns, hatékony és eredményes, valamint lehetővé teszi az EBB-csoport számára, hogy jelentősen növelje az EBB különleges tevékenységeinek volumenét, illetve a kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részére nyújtott EBA-garanciákat. Az uniós garanciaalap bizonyította, hogy olyan rugalmas eszköz, amely képes alkalmazkodni a felmerülő szükségletekhez, így például sor került az ESBA kkv-keretének 500 millió EUR-val történő megemelésére. Mindazonáltal a független értékelés megállapítja, hogy az uniós garanciaalap felhasználására vonatkozó határozathozatali eljárások további pontosítása és részletesebb vizsgálata szükséges.

A független értékelés megjegyzi, hogy az 50 %-os garanciaalap célzott feltöltése kezdetben túl óvatosnak és prudensnek tűnik a meglévő portfóliók potenciális veszteségeinek a fedezésére, és javasolja az ESBA-garanciaalapon belüli forrásokra vonatkozó beruházási stratégia szoros figyelemmel kísérését. A bizottsági értékelés kitér az uniós garanciaalapból támogatott különböző termékek kockázatának vizsgálatára. Azt a következtetést vonja le, hogy az uniós költségvetés összességében megfelelően védett az uniós garanciaalap keretében történő potenciális lehívásoktól a garanciaalap feltöltési célértékének 33,4 %-ra történő kiigazítása által, amely számításba veszi a követelések beszedését, a bevételeket és az EBB korábbi kihelyezéseiből befolyt bevételeket.

A Bizottság értékelése szintén kiemeli, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az alárendeltségre, mivel az EBB azon képessége, hogy kockázatmegosztási eszközöket vezessen be és alárendelt álláspontra helyezkedjék, kulcsfontosságú ahhoz, hogy a magánszektorbeli beruházók képesek legyenek a kockázatosabb és innovatívabb projektek, illetve a kkv-k támogatására. Végül a Bizottság értékelése megállapítja, hogy az uniós garanciát nem az árfolyam-ingadozások potenciális hatásának semlegesítésére dolgozták ki. Ez a hiányosság kihat az EBB azon képességére, hogy hosszú távú, rögzített árfolyamú finanszírozást nyújtson egyes kevésbé fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező, euróövezeten kívüli országokban, következésképpen potenciálisan negatívan érinti az ESBA földrajzi lefedettségét.

Kommunikáció

Általánosságban a három értékelés kiemeli, hogy az ESBA-ról folytatott kommunikáció javítására van szükség. A független értékelés ajánlja az ESBA-támogatással és annak termékeivel kapcsolatos tudatosság további növelését – különösen helyi szinten –, különös gondot fordítva az új termékek megismertetésére, ezáltal biztosítva azok gyors meghonosítását. Javasolja továbbá a beruházási platformok felállítására vonatkozó hatékonyabb kommunikációt és az azokkal kapcsolatos lehetőségek ismertetését, ideértve az EBB e téren betöltött szerepét is.

A független értékelés szintén megjegyzi, hogy a kommunikációs módszereket belső szinten – az EBB-csoporton és az ESBA irányítási struktúráin belül – lehetne javítani.

3.Hogyan nyújtott technikai segítséget az EBTP eddig?

Relevancia és hatékonyság

A független értékelés alátámasztja az EBTP relevanciáját, tekintettel a technikai segítségnyújtás iránti jelentős igényre, amely a következő évek során várhatóan tovább növekszik majd. Az értékelésből kitűnik, hogy az EBTP-támogatás lefedettsége jó: az értékelési időszakban 27 tagállamból 214 kérelmet nyújtottak be. A leghatékonyabban az energia-, a közlekedési és a város-/vidékfejlesztési ágazatban nyújtott szolgáltatásokat. Az EBTP proaktívabb irányvonala révén a jövőben várhatóan további ágazatok bevonására is sor kerül. A 214 kérelemből 78 a finanszírozási tanácsadáshoz, 78 a technikai segítségnyújtáshoz és a finanszírozáshoz, 13 a javasolt együttműködéshez, 33 pedig az általános információkéréshez kapcsolódott. Szükség esetén a megfelelő szakértelmet vagy az EBB operatív szolgálataitól vagy a releváns tanácsadó szolgálatoktól, illetve programoktól mozgósították.

Összességében a független értékelés megállapítja, hogy egyelőre túl korai lenne következtetéseket levonni a meglévő szakértelem EBTP általi tényleges felhasználásáról. Mindazonáltal az előzetes elemzés kiemeli, hogy növelni kell az EBTP regionális és helyi szintű jelenlétét. Jóllehet a helyi szintű konkrét projekteket tekintve az EBTP már aktívnak mondható, tovább kell fejleszteni helyi kapacitását, illetve a nemzeti fejlesztési bankokkal és helyi szolgáltatókkal fennálló partnerségeit – különösen a leginkább támogatásra szoruló régiókban. Az értékelés rámutat továbbá a beruházási platformok felállításához nyújtott tanácsadói támogatás fokozásának szükségességére.

Végül, a független értékelés szerint a nemzeti fejlesztési bankok és az EBTP közötti átfogó együttműködés még pontosításra és további alakításra szorul. Az értékelés határidejéig az EBTP és a nemzeti fejlesztési bankok között 18 egyetértési megállapodás aláírására került sor. Egy egyetértési megállapodást a Nemzetközi Vasútegylettel is aláírtak. A végrehajtás irányítása és nyomon követése szükséges, ideértve az EBTP-keretmegállapodás alá tartozó decentralizált szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó igazgatási megállapodások nyomon követését is. Különös figyelmet kell fordítani a kisebb technikai segítségnyújtási kapacitással rendelkező országokra.

Hatékonyság

A független értékelés szerint egyelőre túl korai lenne következtetéseket levonni az EBTP hatékonyságáról. Az irányítási modellt illetően nem azonosítottak problémákat, és a költségvetés abszorpciója várhatóan magasabb lesz, amint az EBTP végrehajtása előrehalad, és a várakozások szerint a teljes költségvetés elköltésre kerül.

Mindazonáltal a független értékelés ugyancsak szükségesnek ítéli meg az EBTP szolgáltatásnyújtási tevékenységének decentralizálását, hangsúlyozva a helyi technikai segítségnyújtással és támogatással kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalatot egyes tagállamokban. Az EBB-értékelés megjegyzi, hogy az EBTP még inkább hozzájárulhat az ESBA-hoz, többek között a potenciális ESBA-projektek azonosítása, az egyedi ESBA-projektekhez nyújtott tanácsadói támogatás, valamint lehetőség szerint a terjesztési és promóciós tevékenységek (lásd alább) támogatása által, különösen a beruházási platformok tekintetében.

Hozzáadott érték

A független értékelés megállapítja, hogy az EBTP nincs átfedésben más EBB-n belüli tanácsadói szolgálatokkal, és annak legtöbb szolgáltatása egyedülállónak tekinthető. A magánszektorba tartozó szolgáltatókkal való potenciális átfedéseket nyomon kell követni. A független értékelés szerint a megkérdezett érdekelt felek vegyes visszajelzéseket nyújtottak be az EBTP kifejlesztésének korai szakaszában nekik nyújtott szolgáltatások színvonaláról. Az értékelés különösen ajánlja, hogy az EBTP dolgozzon ki személyre szabottabb szolgáltatásokat és rövidítse le a válaszadási időt, amely egyes érdekelt felek megítélése szerint túlságosan hosszú. Az értékelés javasolja továbbá egy strukturált visszajelzési eljárás bevezetését, amelynek segítségével az EBTP figyelembe veheti az érdekelt felek véleményét a szolgáltatásai folyamatos javítása érdekében.

Kommunikáció

AZ EBTP honlapja jó hozzáférési pontnak számít a kérdések benyújtásához, mivel azok mintegy 70 %-át a holnapon keresztül nyújtották be. Az ESBA tekintetében levont következtetésekhez hasonlóan a független értékelés javasolja az EBTP-re vonatkozó kommunikáció jelentős mértékű fokozását, tekintettel arra, hogy az általa nyújtott szolgáltatások ismertsége egyelőre meglehetősen korlátozott.

4.A Számvevőszék véleménye

Az ESBA-rendelet 30 rendelkezéseivel összhangban a Számvevőszék véleményt adott ki az uniós garanciaalap felhasználásáról és az ESBA garanciaalapjának működéséről. A Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság fő következtetése – nevezetesen az ESBA-garanciaalap feltöltésének 50 %-ról 35 %-ra történő javasolt kiigazítása – összhangban áll a várható veszteségre vonatkozó naprakész becsléssel.

Az ESBA-rendelet előírásain túlmenően a Számvevőszék értékelte az ESBA 2.0 javaslat egyéb elemeit is. Ezen értékelés fő elemei a következők:

Időzítés: a Számvevőszék véleménye szerint még túl korai az uniós költségvetési garancia növelését javasolni. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy – figyelemmel az elért sikerekre, illetve arra, hogy a jogalkotási folyamat némi időt vesz igénybe – a javaslata biztosítja a műveletek gördülékeny folytatását, és az egyértelmű jelzés a beruházók és projektgazdák felé. A mostanihoz hasonló, még mindig visszafogott beruházási környezetben az ilyesfajta bizonyosság elengedhetetlen ahhoz, hogy a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházás továbbra is támogatásban részesüljön az Unióban. Az Európai Tanács októberi ülésén 31 felszólították a tagállamokat arra is, hogy az ECOFIN december 6-i találkozóján egyeztessék a bizottsági javaslatra vonatkozó tárgyalási pozícióikat a külső értékelés 32 figyelembevételével.

Bizonyítékok: a Számvevőszék szerint több olyan bizonyítékra van szükség, amely alátámasztja az uniós garanciaalap emelésének indokoltságát. A Bizottság megjegyzi, hogy az ESBA 2.0-ra irányuló javaslat a végrehajtás első évében szerzett tapasztalatokon és tanulságokon alapul. Amint azt a Bizottság 2016. június 1-jei közleményében 33 is kifejtette, a végrehajtás első éve pozitív eredményekkel zárult. Konkrétabban, tekintettel a nagymértékű piaci keresletre, a Bizottság javasolta, hogy az uniós garanciaalap kkv-knek elkülönített részét emeljék meg. Tekintettel arra, hogy az infrastrukturális és beruházási projektek számára több idő szükséges ahhoz, hogy kiforrottá váljanak, amennyiben nem emelnénk meg a kkv-keret számára biztosított garanciaalapot, az azt jelentené, hogy lemondunk egy olyan további eszközről, amely alkalmas a beruházások élénkítésére és a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítésére Európában.

Addicionalitás: a Számvevőszék megítélése szerint a Bizottság túl tágan értelmezte az addicionalitás kritériumát. Az ESBA 2.0 javaslat egyik kulcseleme az addicionalitás erősítése. A Bizottság javaslata szerint – az ESBA-támogatás támogathatósági kritériumainak részeként – az ESBA keretébe tartozó projekteknek piaci hiányosságokat vagy nem megfelelő beruházási helyzeteket kell orvosolniuk. Ezen túlmenően a Bizottság javasolta az addicionalitás részletesebb fogalommeghatározását annak átláthatóbbá tétele érdekében, hogy az adott projektek megfelelnek-e e kulcsfontosságú kritériumnak. A Bizottság emellett foglalkozik a magas uniós hozzáadott értéket képviselő beruházások útját álló konkrét szűk keresztmetszettel is azáltal, hogy a határokon átnyúló infrastrukturális projekteket (és a kapcsolódó szolgáltatásokat) a fogalommeghatározás szerint addicionális jellegűnek tekinti.

Irányítás és átláthatóság: a Számvevőszék a támogatásáról biztosította az alábbiakat: i. a javaslat foglaljon magában az adókikerülésre vonatkozó rendelkezést; ii. a javaslat tartalmazzon intézkedéseket a Platform erősítésére és az ESBA ágazati lefedettségének kiterjesztésére; iii. a javaslat erősítse meg az ESBA irányítási struktúráját, különös tekintettel a beruházási bizottság tagjait érintő potenciális összeférhetetlenségek kezelésére.

5.KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság megjegyzi, hogy az ESBA-rendelet által előírt három értékelést – ideértve a külső, független értékelést is – kellő időben benyújtották ahhoz, hogy azokat a jogalkotási folyamat során figyelembe lehessen venni. Mindhárom értékelés sikeresnek ítéli az ESBA és az EBTP eddigi működését, és egyetértenek abban, hogy bizonyos szempontokat illetően (addicionalitás, technikai segítségnyújtás, más uniós alapokkal való kombinálhatóság) meg kell erősíteni ezeket a kezdeményezéseket – e kérdéseket az ESBA 2.0 javaslat már kezelte.

A Bizottság megítélése szerint az ESBA céljai teljesülnek, és indokolt egy beruházástámogatási rendszer fenntartása 34 . A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az EBB-csoporttal az eddigi sikerekre építve. A Bizottság ezért felszólítja a társjogalkotókat, hogy kezeljék kiemelt fontosságú kérdésként az ESBA 2.0 javaslatot az októberi Európai Tanácson elhangzottaknak megfelelően, amely nevezetesen arra szólított fel, hogy a Tanács az ECOFIN december 6-ülésén foglaljon állást a javaslatra vonatkozóan a különböző értékelésekben azonosított kérdések mielőbbi kezelése és a magas színvonalú beruházások volumenének további növelése érdekében.

A Bizottság továbbra is támogatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jogalkotási tárgyalások során, és folytatja párbeszédét valamennyi érdekelt féllel az európai beruházási terv további erősítése és megszilárdítása érdekében. Ezzel egyidejűleg folytatni kell a nemzeti, illetve uniós szintű munkát annak biztosítása érdekében, hogy a beruházások számára lehető legkedvezőbb üzleti környezet alakuljon ki.

A Bizottság az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos közelgő megbeszéléseken is fel fogja használni az ESBA végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.

(1)

    http://ec.europa.eu/priorities/state-union-2016_hu  

(2)

   COM(2016) 725 végleges.

(3)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

(4)

   COM(2016)597 final.

(5)

   EUCO 31/16, 2016. október 21., 18. pont.

(6)

   Az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Lásd SWD(2016) 297 final. Az értékelés a következő internetcímen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1473853487429&uri=SWD:2016:297:FIN  

(7)

   Az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése és az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése alapján. Lásd a 2/2016 sz. véleményt. A vélemény a következő internetcímen érhető el: http://www.eca.europa.eu/en/Pages/NewsItem.aspx?nid=7766  

(8)

   Az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az értékelés a következő internetcímen érhető el: http://www.eib.org/infocentre/publications/all/evaluation-of-the-functioning-of-the-efsi.htm  

(9)

   Az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A független értékelés a következő internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/priorities/publications/independent-evaluation-investment-plan_en  

(10)

   Az Eurostat és az Európai Beruházási Bank által közösen, elsősorban a magánszektorbeli szereplők számára kidolgozott, a köz-magán társulások statisztikai kezelésére vonatkozó útmutatót 2016. szeptember 29-én tették nyilvánosan elérhetővé. Eurostat, EPEC, Európai Beruházási Bank: „Útmutató a PPP-k statisztikai kezeléséről”, 2016. szeptember.

(11)

   Bizottsági közlemény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról (2016/C 262/01), HL C 262., 2016.7.19., 1. o.).

(12)

   A Bizottság (EU) 2015/467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 30.) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (HL L 85., 2016.4.1., 6. o.).

(13)

   COM (2016) 850.

(14)

   COM (2016) 733.

(15)

   COM (2016) 723.

(16)

   COM(2016) 725 final.

(17)

   A különleges tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek vonatkozásában az EBB belső minősítése elmarad a befektetési kategóriától, vagyis e tevékenységek az EBB szokásos műveleteinél nagyobb kockázattal járnak.

(18)

   Jelenleg 27 tagállam rendelkezik olyan projektekkel, amelyek tekintetében ESBA-támogatást hagytak jóvá.

(19)

   Az ESBA-portfólió mindkét értékelés szerint az alábbi tagállamokban koncentrálódik: Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország. Mindazonáltal kiegyensúlyozottabb lefedettség tapasztalható, amennyiben az ESBA-beruházások hatását összehasonlítjuk az érintett országok GDP-jével.

(20)

   A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program. A programról további információk az alábbi honlapon találhatók: https://ec.europa.eu/growth/smes/cosme_en

(21)

   Uniós finanszírozás innovátoroknak. További információk az alábbi honlapon találhatók: http://www.eib.org/products/blending/innovfin/  

(22)

   További információk az alábbi honlapon találhatók: http://www.eif.org/what_we_do/equity/paneuropean_venture_capital_fund_of_funds/index.htm  

(23)

    http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/efsi_esif_compl_en.pdf  

(24)

   COM(2016) 605 final.

(25)

   EBA-NFI kockázatmegosztási platform. További információk az alábbi honlapon találhatók: http://www.eif.org/what_we_do/equity/NPI/index.htm  

(26)

   Az EBA és az NFI-k közötti, értékpapírosításra vonatkozó kezdeményezés. További információk az alábbi honlapon találhatók: http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/ENSI/index.htm . Az EBA például egyetértési megállapodást írt alá a Cassa Depositi e Prestitivel (Olaszország), és folyamatban van további egyetértési megállapodások aláírása.

(27)

    http://www.eib.org/efsi/how-does-a-project-get-efsi-financing/index.htm

(28)

   COM(2016) 605 final.

(29)

   A foglalkoztatás és társadalmi innováció európai uniós programja. További információk az alábbi honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1081  

(30)

   Az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése.

(31)

   EUCO 31/16.

(32)

   Közzétéve 2016. november 11-én az alábbi internetcímen: https://ec.europa.eu/priorities/publications/independent-evaluation-investment-plan_en  

(33)

   COM (359) final.

(34)

   Lásd az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (7) bekezdését.