EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.28.

COM(2016) 634 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Harmadik eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Bevezetés

Az EU–Törökország nyilatkozat 1 végrehajtásáról szóló bizottsági eredményjelentések 2 következetes tendenciát állapítottak meg, amely a számos kihívás ellenére is folyamatos előrelépéseket mutat.

A nyilatkozat fő célja, hogy megtörje az embercsempészek üzleti modelljét, akik kihasználják a Törökországból Görögországba való szabálytalan átkeléssel járó, akár halálos kockázatokat is vállaló migránsok és menekültek szorult helyzetét. A végrehajtás hatékonyságát bizonyítja, hogy a nyilatkozat hatálybalépése óta jelentősen visszaesett mind az átkelések, mind a halálesetek száma. Mindazonáltal néhányan továbbra is megkísérlik az átkelést, a Görögországból Törökországba történő visszatérés pedig lassan halad, ami további terhet ró a görög szigeteken működő befogadó intézményekre. Míg a Görögországba irányuló áramlás nagyságrendje összességében messze elmarad a nyilatkozat előttitől, a migrációs áramlások továbbra is szoros nyomon követést tesznek szükségessé.

Emellett a nyilatkozat egyéb elemei tekintetében is történt előrelépés. Létrejöttek azok a struktúrák, amelyek lehetővé teszik a Törökországba való hatékony visszatérést a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatóságával és megalapozottságával kapcsolatos eljárások lezárását követően. A szíriai menekültek Törökországból való áttelepítése felgyorsult. Az EU eddig több mint 2,2 milliárd EUR-t kötött le előirányzatokban a törökországi menekülteket támogató eszköz 3 milliárd EUR-s keretéből.

A mostani jelentésben tárgyalt időszakban július 15–16-án Törökországot puccskísérlet rázta meg, amely 241 halálos áldozattal és mintegy 2 200 sebesülttel járt. A sikertelen puccs a törökországi demokrácia elleni közvetlen támadást jelentett. Az EU határozottan elítélte a puccsot, és kifejezte az uniós tagjelölt – egyben az EU kulcsfontosságú partnerének számító –Törökország, illetve a török demokratikus intézmények iránti teljes körű támogatását és szolidaritását. Emellett felszólította a török hatóságokat a jogállamiság és az alapvető jogok legmagasabb szintű normáinak betartására.

Az EU több magas szintű látogatás keretében és mindenekelőtt a szeptember 9-i magas szintű politikai párbeszéd alkalmával kifejtette erre vonatkozó álláspontját, és megerősítette az iránti elkötelezettségét, hogy a továbbiakban is minden tekintetben együttműködjön egy demokratikus, inkluzív és stabil Törökországgal. A migráció területén való együttműködésről élénk tárgyalások folytak a török partnerekkel, akik megerősítették az ország elkötelezettségét az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt.

Ez az elkötelezettség a mostani jelentésben ismertetett fejleményekben is megmutatkozik. A jelentés bemutatja a folyamatos előrehaladás tendenciáját, valamint a nyilatkozat végrehajtásának elmélyítéséhez és a munka további megszilárdításához szükséges intézkedéseket.

1.    Jelenlegi helyzet

A második jelentés 2016. június 15-i közzététele óta összesen 9 250 személy 3 érkezett Törökországból a görög szigetekre – ez naponta átlagosan nagyjából 81 főt jelent. Az augusztusban tapasztalt növekedés ellenére az adatok alacsonyak 2015 nyarához képest (amikor június és szeptember között naponta átlagosan csaknem 2 900 személy érkezett), és a nyilatkozat végrehajtását megelőző hónappal összevetve is (amikor naponta átlagosan több mint 1 700 fő érkezett). Ezzel összefüggésben a nyilatkozat óta az Égei-tengeren bekövetkezett 11 haláleset – bár igen sajnálatos – a halálesetek számának lényeges csökkenését jelenti, hiszen 2015 folyamán több mint 270 személy vesztette életét.

Megerősített koordináció és együttműködés

A Bizottság uniós koordinátora változatlanul napi szintű nyomon követést biztosít a görög és a török hatóságokkal, az uniós ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel és más tagállamokkal együttműködve. Az uniós ügynökségek jelentős és nélkülözhetetlen támogatást biztosítanak. Tevékenységük azonban erősen függ a tagállamok által rendelkezésre bocsátott szakértőktől, akik létszáma folyamatosan elmarad az igényektől. A szeptember 26-i adatok szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 83 tolmácsot és 70 tagállami szakértőt küldött ki Görögországba, akik közül 41-en a fogadóállomásokon tevékenykednek. Mivel az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásának támogatása érdekében a fogadóállomásokon 100 szakemberre lenne szükség, jelenleg 59 fős hiány áll fenn. Ami a határokon nyújtott segítséget illeti, a szeptember 25-i adatok szerint a Frontex 699 tisztviselőt küldött ki Görögországba, közülük 675 szakembert 4 az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása érdekében. Mindazonáltal a 2016 szeptemberétől decemberéig tartó időszakot illetően változatlanul szakemberhiány áll fenn 5 . Figyelembe kell venni a kiküldött szakemberek gyors cserélődését is, hiszen minden egyes csere a szakértelem bizonyos mértékű elvesztésével jár, így erőforrásokat kell fordítani a képzésre.

Az Europol 8 szakértőt állomásoztat Görögországban a migráncsempészéssel kapcsolatos nyomozások támogatása érdekében. Ezen túlmenően a tagállamok nemrégiben 10 vendégtisztet helyeztek ki a fogadóállomásokra az elkülönített helyen történő biztonsági ellenőrzések végrehajtása céljából. Ez a kiküldési szint a jelenlegi szükségleteket kielégíti ugyan, de az áramlások jövőbeli alakulásától függően kiigazításra lehet szükség, amit szorosan nyomon kell követni.

Az EU pénzügyi támogatással segíti a török parti őrség munkáját, az irreguláris migrációs áramlatok megelőzése és leküzdésének javítása érdekében. A forrásokat többek között hat kutató-mentő hajó beszerzésére és a kapcsolódó képzésekre fordítják. Az első hajók várhatóan 2017 februárjában fognak megérkezni.

A puccskísérletet követően változások történtek a bűnüldöző hatóságok, a katonaság és a közigazgatás terén – többek között a török csendőrség és parti őrség egy átszervezés nyomán polgári irányítás alá került –, mindazonáltal az illetékes török hatóságok által végzett járőrtevékenység a jelek szerint a korábbihoz hasonló szinten folytatódik. A török parti őrség – a görög hatóságok által kiadott segítségnyújtási kérelmeknek eleget téve – változatlanul folytatja a nyílt tengeri válaszintézkedéseket.

A puccskísérlet után visszahívták a görög szigeteken állomásozó török összekötő tisztviselőket, akik még nem tértek vissza a görög szigetekre. Egy Hollandiában tevékenykedő török összekötő tisztviselő az Europollal is együttműködik, többek között a migránscsempészéssel kapcsolatos kérdésekben.

A Frontex és a NATO együttműködése az Égei-tengeren

A NATO hírszerzési információkkal, valamint megfigyelési és felderítési tevékenységgel járul hozzá az illegális emberkereskedelem és az irreguláris migráció felszámolását célzó nemzetközi erőfeszítésekhez. A Frontex és a NATO műveletei keretében kiterjedt korai előrejelzési és megfigyelési tevékenység zajlik, valamint megosztják az operatív információkat a görög és a török parti őrséggel. A Frontex és a NATO tengerészeti parancsnoksága 2016 júliusában eljárási standardokat fogadott el, jelenleg pedig a közös helyzetkép kialakításán dolgoznak. A cél az, hogy a NATO tevékenységének az Égei-tengeren való kiterjesztése révén tovább növekedjen a már jelenleg is magas felderítési arány, és felgyorsuljon az információcsere a migránscsempészéssel kapcsolatos eseményekről, útvonalakról és módszerekről.

Tájékoztatási kezdeményezések

A migránsok tájékoztatására vonatkozó stratégiával foglalkozó, a Bizottság által létrehozott munkacsoport azon dolgozik, hogy azonosítsa a menedékkérők és migránsok által használt információforrásokat, megfogalmazza és testre szabja a fő üzeneteket, valamint összeállítsa és terjessze a tartalmakat. Egy jelentős médiakonzorcium bevonásával jelenleg is folyamatban vannak egy online központi információs platform jövő évben történő elindításának előkészületei. A platform világszerte több millió menekült tájékoztatását szolgálja majd.

Az uniós ügynökségekkel, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, az UNHCR-rel és a görög hatóságokkal együttműködve a Bizottság 2016. július 25. és augusztus 5. között tájékoztató kampányt tartott: az öt görög szigeten 101 előadás keretében több mint 2 300 migránsnak és családjuknak nyújtottak tájékoztatást a március 20. után Törökországból Görögországba érkezőkre vonatkozó menekültügyi eljárásokról, az EU–Törökország nyilatkozat szerinti, Törökországba való visszatérésről, valamint a támogatott önkéntes visszatérésről.

2.    A Görögországba érkező összes új irreguláris migráns Törökországba való visszaküldése

A nyilatkozat arról rendelkezik, hogy a március 20. után Törökországból a görög szigetekre újonnan érkező összes irreguláris migránst és menedékkérőt vissza kell küldeni, amennyiben menedékjog iránti kérelmük elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak minősül. Ezt az intézkedést szigorúan az uniós és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségekkel összhangban, a visszaküldés tilalmának maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtják végre.

Jelenlegi helyzet

A második jelentés 2016. június 15-i közzététele óta a nyilatkozat keretében 116 olyan személyt küldtek vissza – köztük 22 szíriait –, aki szabálytalanul lépett be Görögországba 6 , így az EU–Törökország nyilatkozatot követően Törökországba visszaküldött migránsok teljes száma 578 főre emelkedett. A visszaküldöttek között voltak pakisztáni, algériai, egyiptomi, marokkói, jemeni, iraki, libanoni és palesztin polgárok is. A visszaküldött személyek elutasító menedékjogi határozatot kaptak (többek között másodfokú elutasító határozatokat is), visszavonták menedékjog iránti kérelmüket, vagy egyáltalán nem is nyújtottak be ilyen kérelmet.

A nyilatkozat keretében megvalósuló visszatérések biztosítására irányuló célkitűzést nagymértékben hátráltatta, hogy a görög menekültügyi szolgálat – az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal segítségnyújtása ellenére is – lassú ütemben dolgozza fel első fokon a menedékjog iránti kérelmeket, és az újonnan létrehozott görög fellebbviteli hatóság is lassan kezeli a fellebbezéseket. A nagyszámú menedékjog iránti kérelem kezeléséhez szükséges megfelelő testületek és munkamódszerek létrehozását illetően az erőforráshiány (többek között az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal meghallgatást végző munkatársainak hiánya) gátolta az előrelépést. A görög hatóságoknak sürgősen további erőfeszítést kell tenniük, hogy sokkal nagyobb és fenntartható kapacitások álljanak rendelkezésre az érkező migránsok visszaküldésére vonatkozóan, hiszen elsősorban ez lenne képes elrettentő erővel hatni az irreguláris migránsokra és az embercsempészekre.

A törökországi puccskísérletet követő időszakban a visszafogadási és visszatérési műveletek ideiglenesen megszakadtak, ám szeptember elején újraindultak. Mivel jelenleg nem tartózkodnak török összekötő tisztviselők a szigeteken (lásd fent), ezt a munkát közvetlenül a török hatóságok bevonásával koordinálják.

A szigetekről való önkéntes visszatérés növelését célzó munka tovább folytatódik. Az EU segítségével, a Nemzetközi Migrációs Szervezet támogatott önkéntes visszatérési programja keretében június 1. óta 1 976 migráns tért vissza önkéntesen Görögországból származási országába, közülük 230 személy a görög szigetekről. 2016 során összesen 4 678, Görögországban tartózkodó migráns vette igénybe a programot.

Jogi lépések

Görögország jogi rendelkezéseket fogadott el az új fellebbviteli hatóság és az új fellebbviteli bizottságok létrehozása érdekében, amelyek feladata, hogy másodfokon megvizsgálják a görög menekültügyi szolgálat elsőfokú határozatai ellen július 20. óta benyújtott jogorvoslati kérelmeket. 7 E bizottságok munkája kulcsfontosságú a menedékjog iránti kérelmek értékelésére vonatkozó jogszerű, az uniós és a nemzetközi normáknak megfelelő eljárás biztosításához. A fellebbviteli bizottságok számára most biztosítani kell a teljes körű működésükhöz szükséges erőforrásokat, hogy felgyorsíthassák az ilyen jogorvoslati kérelmek feldolgozását, és így képesek legyenek teljesíteni a körülbelül havi 500 ügy (bizottságonként 100) kezelésére vonatkozó célt. A bizottságoknak célszerű előnyben részesíteniük a görög szigeteken benyújtott, az EU–Törökország nyilatkozat hatálya alá tartozó menedékjog iránti kérelmeket. 

A jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos első határozatokat augusztus közepén adták ki. A folyamat azonban lassan halad. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok 8 szerint a menekültügyi szolgálat elfogadhatóságra és megalapozottságra vonatkozó elsőfokú határozatai ellen összesen 1 013 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. Az elfogadhatóságra vonatkozóan eddig hozott 311 másodfokú határozat közül hat esetben 9 helybenhagyták az elfogadhatatlanságot megállapító elsőfokú határozatot, 305 másodfokú határozat pedig megváltoztatta az elfogadhatatlanságot megállapító elsőfokú határozatot. Ami a megalapozottságot illeti, 40 másodfokú határozat helybenhagyta a megalapozatlanságot megállapító elsőfokú határozatot, kettő pedig megváltoztatta az elutasító határozatot.

Az új fellebbviteli bizottságok eddig legalább 35 határozatot hoztak a szigeteken benyújtott ügyekben – legalább hármat az elfogadhatóság 10 , 32-t pedig a megalapozottság 11 vonatkozásában. Egy szíriai állampolgár ügye most magasabb szintű fellebbviteli szakaszba került, mivel a görög államtanács előtt támadta meg a fellebbviteli bizottságokat létrehozó határozatot.

Törökországban a jogi fejlemények közé tartozik, hogy immár alkalmazzák a munkavállalási engedélyekre vonatkozó szabályokat, aminek eredményeként a szíriai állampolgárok 10 584 munkavállalási engedély iránti kérelmet nyújtottak be. Ezek közül már jóváhagytak több mint 8 000-et, ami a 2015. évi összesített adat kétszeresét jelenti.

Az EU–Törökország visszafogadási megállapodás tekintetében a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendelkezések végrehajtása terén nem történt előrelépés. A török minisztertanács egyelőre nem döntött e rendelkezések alkalmazásának engedélyezéséről. Az EU–Törökország visszafogadási megállapodásban foglalt, a török állampolgárok visszafogadására vonatkozó rendelkezések végrehajtása terén némi haladás tapasztalható.

Operatív lépések

A folyamatos – ám a korábbinál lényegesen kisebb mértékű – beáramlás és a visszatérések lassú üteme egyre nagyobb nyomásnak teszi ki a szigetek befogadási kapacitásait 12 . Ennek következményeként a görög fogadóállomások egyre túlzsúfoltabbakká válnak, ami nehéz és olykor veszélyes körülményeket teremt – amint azt a Leszbosz szigetén bekövetkezett közelmúltbeli tűzeset is példázza. A szeptember 27-i adatok szerint a görög szigeteken tartózkodó migránsok teljes létszáma 13 863 fő – ez jócskán meghaladja a mindössze 7 450 fős befogadási kapacitást.

A helyzet csakis a szigeteken tartózkodó személyek számának csökkentésével enyhíthető. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a szigeteken benyújtott kérelmekre vonatkozó, határon folytatott eljárás keretében fel kell gyorsítani a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását, így lehetővé téve azon személyek hatékonyabb visszaküldését Törökországba, akik menedékjog iránti kérelme elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak minősül.

A jelenlegi túlzsúfoltság ténye egyúttal arra is rámutat, hogy rövid időn belül bővíteni kell a befogadó intézményeket, és egyebek mellett a téliesítésről is gondoskodni kell. A kísérő nélküli kiskorúakat késedelem nélkül a kijelölt létesítményekbe kell szállítani. A kísérő nélküli kiskorúak kezelése a legfontosabb bizottsági prioritások egyike, ezért a Bizottság pénzforrásokkal támogatja a befogadási többletkapacitások kialakítását, valamint több kísérő nélküli kiskorú áthelyezésére ösztönzi a tagállamokat.

A görög hatóságok kinevezték a befogadási és azonosítási szolgálat vezetőjét. Helyi szinten azonban a fogadóállomások irányítását továbbra is hátráltatja, hogy 2016 eleje óta – a tervekkel ellentétben – nem sikerült kinevezni és munkába állítani a fogadóállomások állandó görög koordinátorait. Ezt a hiányosságot haladéktalanul pótolni kell az uniós fogadóállomások átfogó irányításának biztosítása érdekében, többek között a biztonság szempontjából. A fogadóállomásokra vonatkozó új eljárási standardok elfogadását ugyancsak prioritásként kell kezelni, maradéktalanul figyelembe véve az EU–Törökország nyilatkozatot.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal átfogó biztonsági értékelést készített munkaterületeiről három fogadóállomás vonatkozásában, hogy azonosítsa a biztonság és a védelem szempontjából megerősítésre szoruló kulcsterületeket. Az eredmények között szerepel biztonsági magánvállalkozások bevonása, infrastrukturális munkák a biztonságos környezet garantálása érdekében, valamint egészségügyi csomagok és tűzoltó készülékek biztosítása.

A görög hatóságok által közölt adatok szerint összesen több mint 60 000 regisztrált migráns tartózkodik görög területen. Június 9. és július 30. között a Görögország szárazföldi területén tartózkodó migránsok közül 27 592 személyt – köztük 1 225 kísérő nélküli kiskorút – előzetesen regisztráltak a menekültügyi eljárás keretében. Ez komoly adminisztratív erőfeszítés volt a görög hatóságok részéről, amelyet uniós forrásokból finanszíroztak és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az UNHCR, illetve a Nemzetközi Migrációs Szervezet szakértelmét felhasználva valósítottak meg 13 .

Európai uniós pénzügyi támogatás Görögországnak

A második jelentés 2016. június 15-i közzététele óta a Bizottság több mint 90 millió EUR szükséghelyzeti finanszírozást juttatott Görögországnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, illetve a Belső Biztonsági Alap keretében, az ország befogadási kapacitásának bővítése, valamint a migránsoknak és a menekülteknek való segítségnyújtás megerősítése érdekében 14 . Ez a közelmúltbeli szükséghelyzeti segély a korábban rendelkezésre bocsátott szükséghelyzeti forrásokon felül értendő: 2015 eleje óta az említett uniós alapokon keresztül mintegy 352 millió EUR összeget fordítottak a görögországi támogató intézkedésekre. Ami a 2014–2020 közötti nemzeti programok összefüggésében Görögország számára elkülönített 509 millió EUR-t illeti, folyamatban van e nemzeti programok felülvizsgálata, az aktuális görögországi igényekkel való nagyobb összhang megteremtése céljából. A humanitárius partnerek jelentős (nagyjából 198 millió EUR összegű) uniós támogatásban részesülnek a nemrégiben létrehozott uniós Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz révén. Ez a támogatás a migránsok és menekültek alapvető humanitárius szükségleteinek kielégítését célozza, többek szállás, megfelelő higiéniai körülmények, valamint élelmiszer és egyéb szükséges cikkek vásárlására jogosító utalványrendszerek biztosításával. Az eszköz célzottan támogatja a gyermekek oktatását és a kísérő nélküli kiskorúakat.

3.    „Egy az egyhez” arányú áttelepítés Törökországból az EU-ba

Jelenlegi helyzet

A legfrissebb, szeptember 26-i adatok szerint 1 614 szíriai személyt telepítettek át az EU-ba az „egy az egyhez” rendszer alapján, amelynek keretében az EU a görög szigetekről Törökországba visszaküldött minden egyes szíriai polgárért egy szíriai polgárt Törökországból az EU-ba telepít át. Közülük 1 103 szíriait a 2016. június 16-i második jelentés óta telepítettek át Törökországból 12 különböző tagállamba (Belgium, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország) 15 . Ezzel az „egy az egyhez” rendszer keretében áttelepített személyeket befogadó tagállamok száma 13-ra emelkedett 16 . Megemlítendő, hogy a puccskísérlet nyomán július derekán félbeszakadt az áttelepítés, ám augusztusban újraindult a folyamat. Jelenleg 509 olyan személy van, aki már keresztülment a szükséges eljárásokon és készen áll az áttelepítésre. Ebből adódóan az áttelepítés a görög szigetekről való visszaküldésekhez képest sokkal jobb ütemben halad. Ezt az ütemet fent is kell tartani.

A tagállamok készen állnak további áttelepítések végrehajtására. A török hatóságok szeptember 2-án jegyzéket nyújtottak be az UNHCR-nek, amelyen 5 700, potenciálisan áttelepítendő szíriai menekült szerepelt (ugyanakkor nem mindegyikük esetében kerül majd sor tényleges áttelepítésre, például az ismétlődések vagy az esetleges lemorzsolódás miatt). Az UNHCR szeptember végéig a tagállamok elé kívánja terjeszteni az első 300 esetet. Az EU felhívta a török hatóságok figyelmét annak fontosságára, hogy folyamatosan legyenek új áttelepítési javaslatok, mire a török hatóságok arról tájékoztattak, hogy jelenleg dolgoznak az áttelepítendő személyek új jegyzékének összeállításán.

Jogi lépések

A nyilatkozat végrehajtásának előmozdítása érdekében a Bizottság 2016 márciusában javaslatot terjesztett elő, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok eleget tegyenek az eddig kiosztatlan 54 000 férőhelyre vonatkozó áthelyezési kötelezettségeiknek úgy, hogy áttelepítés útján vagy egyéb jogszerű befogadási forma keretében Törökországban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló szíriai állampolgárokat fogadnak be 17 . A javaslat azt is előirányozza, hogy az e lehetőséggel élő tagállamok a Törökországból saját területükre jogszerűen befogadott minden egyes szíriai állampolgár után 6 500 EUR pénzügyi hozzájárulásban részesülnek egyösszegű támogatás formájában. Az Európai Parlament 2016. szeptember 15-i véleménynyilvánítását követően a Tanács hamarosan elfogadja a javaslatot 18 .

Operatív lépések

Az EU ankarai küldöttségén belül működő uniós áttelepítési munkacsoport továbbra is koordinálja és támogatja a tagállami műveleteket, és kapcsolatot tart a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, az UNHCR-rel és a török migrációkezelési főigazgatósággal. Valamennyi fél közös erővel igyekszik kezelni a folyamat során esetlegesen felmerülő technikai problémákat, ezek ugyanis késleltethetik az áttelepítési műveleteket, és befolyásolhatják az EU-ba áttelepített menekültek teljes számát. Az Ankarában lévő közös meghallgatási központ elősegíti az áttelepítésre jelölt szíriai személyek személyes meghallgatását.

4.    Az új tengeri vagy szárazföldi irreguláris migrációs útvonalak kialakulásának megakadályozása

Az égei-tengeri útvonalak ellenőrzését célzó intézkedések nyomán mindeddig nem alakultak ki jelentős, Törökországból az EU-ba irányuló alternatív útvonalak. Mindazonáltal egyes tagállamok, mint például Ausztria és Németország, továbbra is jelentős beáramlást tapasztalnak, ami arra enged következtetni, hogy az embereknek továbbra is sikerül elhagyniuk Törökországot. Egyes hajók hosszabb utakat megtéve más tagállamokba érkeztek: a vizsgált időszakban 24 Törökországot elhagyó hajó Olaszországban ért partot. A török–bolgár, illetve a török–görög szárazföldi határon megnövekedett a felderített szabálytalan határátlépések száma.

Ezért fontos a helyzet további folyamatos nyomon követése és a megelőző intézkedések végrehajtása. A török hatóságok és az uniós partnereik közötti kommunikáció és információcsere javítása nagy jelentőséggel bír a felmerülő kockázatok kezelése szempontjából. Az EU-n belül lépéseket tettek a sebezhető határszakaszok védelme érdekében. Például a bolgár hatóságok további támogatás iránti kérelme nyomán a Frontex fokozatosan megerősítette jelenlétét a bolgár–török határon (és a bolgár–szerb határon is). A szeptember 26-i adatok szerint 177 szakértőt küldtek ki Bulgáriába, azonban ez még mindig lényegesen elmarad a szükséges 345 főtől, amint arról a felek megállapodtak. A Bizottság változatlanul szorgalmazza, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a Frontex felhívásainak teljesítéséhez. Emellett a Bizottság nemrégiben 108 millió EUR-ig terjedő szükséghelyzeti segélyt ítélt meg Bulgáriának a határőrizet és a migrációkezelés megerősítése céljából a Törökországgal, a Szerbiával, illetve a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal közös bolgár határszakaszokon. Bulgária további szükséghelyzeti segély iránti kérelmeket nyújtott be 52 millió EUR-ig terjedő összegben, amelyek elbírálása jelenleg is folyamatban van. Az Európai Határ- és Parti Őrség közelgő megalakulása a várakozások szerint számottevően előmozdítja majd az uniós külső határok igazgatásának hatékonyságát és következetességét.

5.    Önkéntes humanitárius befogadási rendszer

A Tanács a Bizottsággal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az UNHCR-rel és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel szorosan együttműködve tárgyalásokat folytat az önkéntes humanitárius befogadási rendszerre vonatkozó eljárási standardokról. Törökország júniusban benyújtotta az eljárási standardokkal kapcsolatos megjegyzéseit, amelyeket a tanácsi vitát követően Ankarában, egy szakmai ülés keretében követtek nyomon. Az eljárási standardok véglegesítése érdekében további konzultációkra fog sor kerülni a tagállamokkal és Törökországgal.

Az eljárási standardokról való megállapodást követően fel kell mérni, hogy teljesülnek-e az önkéntes humanitárius befogadási rendszer aktiválásának feltételei. Az EU–Törökország nyilatkozat előírja, hogy a rendszert akkor léptetik életbe, ha megszűnnek – vagy legalábbis jelentősen és tartósan csökkennek – a Törökország és az EU közötti szabálytalan átkelések. A rendszer beindítása lendületet adna a nyilatkozat végrehajtásának, így biztonságos és jogszerű alternatívát biztosítana a szíriaiak számára az EU-ba való irreguláris migráció helyett.

6.    Vízumliberalizáció

A vízumliberalizációs ütemterv végrehajtását illetően a 2016. június 15-i második jelentés hét referenciakövetelményt azonosított, amelyek teljesítése még várat magára:

az uniós normáknak maradéktalanul megfelelő biometrikus úti okmányok kibocsátása;

az ütemtervben szereplő, korrupcióellenes intézkedés elfogadása;

operatív együttműködési megállapodás megkötése az Europollal;

a terrorizmusra vonatkozó jogszabályok és gyakorlatok felülvizsgálata az európai normák figyelembevételével;

a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok összehangolása az uniós normákkal;

a büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés felajánlása valamennyi uniós tagállam számára;

az EU–Törökország visszafogadási megállapodás valamennyi rendelkezésének végrehajtása.

A Bizottság támogatta Törökország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyen a vízumliberalizációs ütemterv összes fennmaradó referenciakövetelményének 19 . A Bizottság és Törökország élénk párbeszéd keretében igyekeztek megoldásokat találni, és többek között felmérni az egyes fennmaradó követelmények tekintetében szükséges jogszabályi és eljárási változásokat.

Ezzel párhuzamosan a társjogalkotók tovább tárgyaltak a Bizottság javaslatáról 20 , amely a vízummentességet élvező bármely ország állampolgárai vonatkozásában a vízummentes utazás esetleges felfüggesztéséhez vezető körülmények meghatározásáról szóló, meglévő felfüggesztési mechanizmus megerősítését célozza.

7.    Törökországi menekülteket támogató eszköz

A 2016. június 15-i második jelentés óta az eszköz keretében a 2016–2017 közötti humanitárius és nem humanitárius támogatásra előirányzatokban lekötött teljes összes elérte a 2,239 milliárd EUR-t. Ez a 3 milliárd EUR-s keret jelentős része. Az előirányzott forrásokon belül a szerződésben lekötött összeg 1,252 milliárd EUR-ra nőtt. A Bizottság minden szükséges erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy felgyorsítsa a szerződésben lekötött pénzeszközök folyósítását az eszköz keretében. Eddig már 467 millió EUR folyósítására került sor. 21  

A 2016. június 15-i második jelentés óta a Bizottság további erőfeszítéseket tett a Törökországban tartózkodó menekültek és a befogadó közösségek legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében.

Az eszköz humanitárius segítségnyújtási keretösszegéből 22 eddig 595 millió EUR-t irányoztak elő, ebből 512 millió EUR-t már szerződésekben lekötöttek. Ez utóbbi összegből 407 millió EUR került folyósításra. A Bizottság júniusban közzétette a humanitárius végrehajtási tervet. E terv keretében – a védelem, a téliesítés, az egészségügy és az oktatás területére irányuló tevékenységek fokozása érdekében július végéig szerződésekben lekötött 74 millió EUR-n túlmenően – egy 348 millió EUR-s szerződést is aláírtak az Élelmezési Világprogrammal, amely partnerségi együttműködést fog folytatni a török szervezetekkel a „szükséghelyzeti szociális védőháló” – minden idők legnagyobb uniós humanitárius programja – végrehajtása céljából 23 . A program keretében elektronikus kártyák kerülnek kiosztásra, amelyek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek közül nem kevesebb mint egymillió személy számára teszik majd lehetővé az élelmezésre, szállásra és oktatásra vonatkozó alapvető szükségleteik kielégítését a kiszámítható, havi rendszerességű juttatásoknak köszönhetően. Egy költséghatékony és hatékony rendszerről van szó, amely az érintettek számára is méltóságteljesebb eszközt biztosít. E területen a következő hónapok kulcsprioritása a program végrehajtása, csakúgy, mint a téliesítés, a védelem, a nem formális oktatás és az egészségügyi ellátás.

A Bizottság 2016 júliusában elfogadta a Törökországban tartózkodó menekültek oktatási, egészségügyi, települési infrastrukturális és társadalmi-gazdasági támogatását célzó konkrét intézkedést, amelyre összesen 1,415 milliárd EUR-t különítettek el a nem humanitárius segítségnyújtásra szánt keretösszegből. Két nagyszabású szerződést már aláírtak a török egészségügyi minisztériummal, illetve a török nemzeti oktatásügyi minisztériummal, összesen 600 millió EUR értékben 24 . Ez biztosítani fogja a menekültek számára az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való fenntartható hozzáférést. Ezenkívül két szerződést már augusztusban aláírtak: egy 60 millió EUR összegű közvetlen megállapodást a török migrációkezelési főigazgatósággal a Görögországból Törökországba visszatérő migránsok támogatása érdekében 25 ; valamint egy 20 millió EUR összegű szerződést a Nemzetközi Migrációs Szervezettel a török parti őrség kutatási-mentési műveletekre vonatkozó kapacitásának javítása érdekében (lást fent). Az elkövetkező néhány hónapban további projekteket fognak aláírni az iskola-, kórház-, és közműépítés elősegítése céljából. Eddig összesen nagyjából 1,6 milliárd EUR-t különítettek el nem humanitárius segítségnyújtásra, és ebből 740 millió EUR-t már szerződésekben lekötöttek. A lekötött összegből 60 millió EUR folyósítására került sor, és az új egészségügyi és oktatási szerződések előlegeivel együtt ez október végére 240 millió EUR-ra fog emelkedni 26 . A következő teendők közé tartozik a szerződéskötés előkészítése a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kötendő, a települési és szociális infrastruktúra támogatását célzó hatáskör-átruházási megállapodások tekintetében, valamint a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap keretében finanszírozandó, alulról építkező projektek tekintetében, amelyek olyan új területekre irányulnak, mint például a menekültek felsőoktatáshoz, szakképzéshez és munkaerőpiachoz való hozzáférésének bővítése.

8.    A vámunió továbbfejlesztése

Az EU és Törökország közötti vámunió a szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolat alapköve, amelynek köszönhetően Törökország az EU ötödik legnagyobb globális kereskedelmi partnerévé nőtte ki magát, míg Törökország első számú kereskedelmi partnere egyértelműen az EU. Ugyanakkor az áprilisban első ízben megrendezett EU–Törökország magas szintű gazdasági párbeszéden a felek rámutattak, hogy van még kihasználatlan mozgástér a kétoldalú preferenciális kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását és a vámunió működésének javítását illetően. A vámunió korszerűsítéséről és kiterjesztéséről szóló tárgyalásokat előkészítő munka jól halad. A közelmúltbeli nyilvános konzultáció 27 tanúsága szerint a vámunió továbbfejlesztése és működésének javítása erős támogatottságot élvez, és ezt figyelembe fogják venni a jövőbeli lehetőségeket felmérő hatásvizsgálatban is, amelynek nyomán adott esetben kidolgozzák a Bizottság által 2016 végéig előterjesztendő tárgyalási irányelvek tervezetét.

9.    Csatlakozási folyamat

Az EU–Törökország nyilatkozattal összhangban június 30-án megnyitották a 33. fejezetről (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) szóló csatlakozási tárgyalásokat. A hatályos szabályokkal kapcsolatos tagállami álláspontoktól függetlenül továbbra is jó ütemben folynak az előkészületek öt további fejezet kapcsán.

Az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, valamint a jogérvényesülés, szabadság és biztonság (23. és 24. fejezet) jelentette kulcsterületeken a Bizottság a legfrissebb fejlemények figyelembevételével jelenleg aktualizálja a dokumentumokat. E fejezetek egy sor kritikus kérdésre terjednek ki, többek között az alapvető jogokra (például a véleménynyilvánítás szabadságára), az igazságszolgáltatásra, a korrupcióellenes politikára, a migrációra és a menekültügyre, a vízumszabályokra, a határigazgatásra, a rendőrségi együttműködésre, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre. Az EU a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságok – köztük a véleménynyilvánítás szabadsága – tiszteletben tartása tekintetében a legmagasabb szintű normák érvényesítését várja el Törökországtól. A Bizottság a bővítési csomag részeként novemberben kibocsátandó, Törökországról szóló következő jelentésében nyomon követi és részletesen megvizsgálja majd a fejleményeket.

Ez a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által végzett, az energia (15. fejezet), az oktatás és kultúra (26. fejezet), valamint a kül-, biztonság- és védelmi politika (31. fejezet) területével kapcsolatos előkészítő munkára épül.

10.    Humanitárius körülmények Szírián belül

A Szírián belüli humanitárius helyzet továbbra is kétségbeejtő. Az ENSZ adatai szerint 4,8 millió szíriai menekült el hazájából, 6,1 millióan pedig belső menekültté váltak, és a becslések szerint jelenleg mintegy 13,5 millió személy szorul segítségre Szírián belül. Közülük körülbelül 5,5 millióan nehezen megközelíthető térségekben, több mint félmillióan pedig jelenleg is ostrom alatt álló területeken élnek, többek között Aleppo keleti részén. E személyek humanitárius szükségleteinek kezelése erősen függ az EU és Törökország együttműködésétől, valamint a szomszédos országokból – például Törökországból és Jordániából – a helyszínre juttatott határon átnyúló segítségnyújtástól.

Az EU rendkívül aktív szerepet játszott a Törökországból Észak-Szíriába irányuló határon átnyúló segítségnyújtásban. 2015-ben több mint 43 millió EUR-t fordítottak a Törökországból az ostrom alatt álló, illetve nehezen megközelíthető területekre irányuló határon átnyúló műveletekre. 2016-ban további 140 millió EUR-t irányoztak elő a partnerszervezetek Szíriában végzett életmentési tevékenységére, többek között az egészségügy, a védelem, az oktatás és a helyszíni reagálás terén, a legkiszolgáltatottabb helyzetű térségekre összpontosítva. A Bizottság pénzügyileg támogatja a helyszíni szükséghelyzeti reagálás rendszerét, így lehetővé téve a partnerek számára, hogy az előzetesen felhalmozott készletek gyors mozgósításával segítséget nyújtsanak az újonnan megközelíthetővé váló területeken, vagy kezeljék a lakosság hirtelen lakóhelyelhagyását, többek között segélyszállítmányok útján.

A közelmúltbeli események világossá tették, hogy a tartós szíriai fegyverszünet iránti reményeknek továbbra sincs valóságalapjuk, és a humanitárius hozzáférés változatlanul nehézkes és szórványos, annak dacára, hogy a szíriai kormány által jóváhagyott, ügynökségközi konvojokra vonatkozó szeptemberi terv értelmében elvileg garantált a biztonságos hozzáférés. Még elszomorítóbb, hogy az ENSZ/Szíriai Vörös Félhold egyik humanitárius konvoja ellen szeptember 19-én Aleppo közelében elkövetett közvetlen támadás – ami a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértése – elfogadhatatlan precedenst teremt, és veszélyezteti a humanitárius segélyek összes helyszínre történő biztonságos eljuttatását. Az EU és Törökország továbbra is arra törekszik, hogy minden lehetséges útvonalon biztosított legyen az azonnali hozzáférés.

11.    Következtetés

A kihívást jelentő helyzet ellenére az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása tovább mélyült és gyorsult. Az EU–Törökország nyilatkozat közzététele óta visszaesett az Égei-tengeren való átkelésre tett kísérletek és a tengeri halálesetek száma, ami megerősíti a nyilatkozat aláírására vonatkozó uniós és törökországi döntés mögött meghúzódó alapvetések helytállóságát.

Egyéb tekintetben is történtek előrelépések. Mind a törökországi, mind a tagállami hatóságok sikeresen kialakítottak egy olyan rendszert, amelynek keretében állandó ütemben folyik a szíriaiak Törökországból való áttelepítése. A törökországi menekülteket támogató eszköz 3 milliárd EUR-s keretének zömét előirányzatokban lekötötték, és jelentős összegeket már szerződésekben lekötöttek, sőt adott esetben folyósítottak is. Létrejött az irreguláris migránsok és menedékkérők Görögországból Törökországba való visszaküldésére irányadó szabályok végrehajtásának rendszere, bár a menekültügyi eljárások lezárásához és a fellebbezések feldolgozásához szükséges idő miatt jelentős késedelem mutatkozik az elfogadhatatlan vagy megalapozatlan kérelmet benyújtott személyek visszatérése terén.

Mindazonáltal a szíriai humanitárius helyzet és a migránsok által a görög szigeteken tapasztalt nehéz körülmények arra emlékeztetnek, hogy elengedhetetlen a nyilatkozat maradéktalan érvényesítése, a végrehajtás felgyorsítása és az eredmények biztosítása. E tekintetben kulcsfontosságú:

Az erőforrások azonnali rendelkezésre bocsátása a menedékjog iránti kérelmek görög szigeteken való hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében; a tagállamok teljes körű szerepvállalása a helyszíni munka támogatása érdekében, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal felhívásainak eleget téve; valamint a görög hatóságok fellépése a fellebbviteli bizottságok gördülékeny működésének és a visszaküldések felgyorsításának biztosítása érdekében;

A törökországi menekülteket támogató eszköz keretében történő gyors szerződéskötés, és a menekültek helyi támogatására irányuló projektek végrehajtásának folytatása;

Törökország részéről a fennmaradó vízumliberalizációs követelmények mihamarabbi teljesítéséhez szükséges lépések megtétele, hogy az EU megszüntethesse a török állampolgárok vízumkötelezettségét.

A Bizottság a továbbiakban is a munka előremozdítására törekszik, és 2016 decemberében közzéteszi negyedik eredményjelentését.

(1)

     http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/07-eu-turkey-meeting-statement/

(2)

     COM(2016) 231 final, 2016. április 20. (a továbbiakban: első jelentés) és COM(2016) 349 final, 2016. június 15. (a továbbiakban: második jelentés).

(3)

     A Frontex június 1. és szeptember 22. közötti időszakra vonatkozó adatai alapján.

(4)

     Többek között ujjnyomatvételt és regisztrációt, személyes meghallgatást, átvizsgálást, tolmácsolást, az ellenőrzési pontokon, illetve a magasabb szinten okmányellenőrzést végző tisztviselők, határőrök (szárazföldi járőrök), biztonsági és Frontex támogató tisztviselők a leszboszi, híoszi, számoszi, léroszi és kószi uniós fogadóállomásokon, valamint visszafogadással foglalkozó szakértők és kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők Leszboszon és Híoszon.

(5)

     2016 szeptemberére, csakúgy mint 2016 októberére még mindig összesen 17 visszafogadással foglalkozó szakértő/rendőri kísérő hiányzik. 2016 novemberére és decemberére havi szinten összesen 80 visszafogadással foglalkozó szakértő/rendőri kísérőre van még szükség.

(6)

     2016 folyamán összesen 1 600 irreguláris migránst küldtek vissza Görögországból Törökországba, akik közül 70 személyt szeptember 26-án Leszbosz szigetéről küldtek vissza.

(7)

     Minden új fellebbviteli bizottságnak három tagja van: a közigazgatási bíróság két bírája, valamint egy jogi, politikai, humanitárius vagy társadalomtudományi területen jártas, releváns tapasztalattal rendelkező görög állampolgár (az UNHCR vagy a nemzeti emberi jogi bizottság javaslata alapján).

(8)

     Szeptember 18-i adatok.

(9)

     E határozatok közül legalább hármat a görög közigazgatási bíróság előtt támadtak meg.

(10)

     Másodfokon helybenhagyták az elfogadhatatlanságot megállapító elsőfokú határozatokat.

(11)

     Másodfokon 31 esetben helybenhagyták, egy esetben pedig megváltoztatták az elsőfokú elutasító határozatot.

(12)

     Míg az elsőfokú határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása és a másodfokú határozatról való értesítés közötti időszakban a kérelmező kitoloncolására, visszafogadására vagy visszaküldésére irányuló bármilyen intézkedés felfüggesztésre kerül, a görög közigazgatási bíróság előtti fellebbezésnek nincs automatikus felfüggesztő hatása.

(13)

     Az előzetesen regisztrált menedékkérők 54 %-a szíriai, 27 %-a afganisztáni, 13 %-a pedig iraki állampolgár.

(14)

     Ez az uniós támogatás egyebek mellett építkezési, elszállásolási és egészségügyi projekteket finanszírozott, olyan partnerek bevonásával, mint például a belügyi és közigazgatási átalakítási minisztérium, a védelmi minisztérium és az egészségügyi minisztérium.

(15)

     A mostani harmadik eredményjelentés a 2016. június 14. és szeptember 26. között áttelepített személyek számát ismerteti.

(16)

     Luxemburg az előző beszámolási időszakban vett részt az áttelepítésben.

(17)

     COM(2016) 171 final.

(18)

     Az elfogadás a Versenyképességi Tanács szeptember 29-i ülésén esedékes.

(19)

     Konkrétan a magas szintű találkozókon, többek között június 30-án Timmermans első alelnökkel, szeptember 1-jén Avramopulosz biztossal és szeptember 9-én az EU–Törökország magas szintű politikai párbeszéd részeként, amelyet Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke, valamint Hahn biztos vezetett.

(20)

     COM(2016) 279 final, 2016. május 4.

(21)

     Az eszköz láthatóságot célzó tevékenységeinek részeként kialakított interaktív térkép közvetlenül szemlélteti a különböző projektek helyszínét és várható eredményeit: http://ec.europa.eu/enlargement/news_corner/migration/index_en.htm .  

(22)

     Az eszköz keretében nyújtott humanitárius segítséget a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban rögzített alapelvekkel összhangban fogják végrehajtani.

(23)

     Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2971_en.htm .

(24)

     Az eszközből az operatív költségeket fogják finanszírozni, és kizárólag csak a ténylegesen felmerült költségeket fogják megtéríteni, a szilárd ellenőrzési nyomvonal részeként benyújtott bizonyítékok alapján. A török hatóságokkal kötött valamennyi szerződés összeegyeztethető az uniós szabályokkal és rendelkezésekkel, és nem ruház a török hatóságokra költségvetés-végrehajtási hatásköröket. Ez a teljes folyamat során továbbra is a Bizottság felelőssége marad.

(25)

     Az április 4. óta az élelmezés, egészségügyi ellátás és elszállásolás kapcsán felmerült költségek fedezése céljából.

(26)

     A finanszírozott projektek részletes áttekintése itt található: http://ec.europa.eu/enlargement/news_corner/migration/20160913-frit-table.pdf  

(27)

      http://trade.ec.europa.eu/consultations/index.cfm?consul_id=198

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.28.

COM(2016) 634 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Harmadik eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

A törökországi menekülteket támogató eszköz keretében nyújtott finanszírozás bővítése a március 18-i nyilatkozat nyomán

(1)

Az eszköz működésére vonatkozó további tájékoztatás és a finanszírozott projektek részletes áttekintése: http://ec.europa.eu/enlargement/news_corner/migration/index_en.htm