52016DC0588

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.14.

COM(2016) 588 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

5G Európa számára: cselekvési terv

{SWD(2016) 306 final}

1.Az 5G hálózatok időben történő kiépítése: stratégiai fontosságú lehetőség Európa számára

Huszonnégy évvel a 2G (GSM) mobilhálózatok sikeres európai bevezetését követően az 5G néven is ismert újgenerációs hálózati technológiáknak köszönhetően a digitális gazdasági és üzleti modellek számára új távlatokat nyitó újabb technológiai forradalom kibontakozásának lehetünk szemtanúi. Bár a teljes körű szabványosítás még várat magára, az 5G technológia legfontosabb műszaki jellemzői és alkotóelemei már a fejlesztési és vizsgálati fázisban tartanak. Az 5G technológia valódi korszakváltásnak ígérkezik, 1 amely a gigabájt sebességű, vezeték nélküli, széles sávú szolgáltatásoknak 2 köszönhetően előrevetíti az ipar mélyreható átalakulását, az összekapcsolt eszközökön és tárgyakon (a tárgyak internete) futó új típusú alkalmazások támogatását, valamint a szoftveres virtualizáció jelentette sokoldalúság által az innovatív üzleti modellek különböző ágazatokban (például a közlekedés, egészségügy, gyártástechnológia, logisztika, energetika, média és szórakoztatás terén) történő megjelenését. Bár az említett átalakulással járó folyamatok egy része a meglévő hálózatokon keresztül már megkezdődött, az általuk nyújtott lehetőségek elkövetkező években várható teljes körű hasznosítása 5G technológiát igényel.

A Bizottság digitális egységes piacot (DSM) célzó stratégiája, 3 valamint Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé 4 című közleménye külön kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy az 5G-hez hasonló, rendkívül nagy kapacitású hálózatok milyen kulcsfontosságú szerepet töltenek be Európa globális versenyképessége tekintetében. Az 5G hálózatok üzemeltetéséből származó globális bevételek 2025-re a 225 milliárd eurót is elérhetik 5 . Egy másik forrás előrejelzése szerint az 5G technológiának a négy legfontosabb ipari ágazatban történő bevezetése éves szinten mintegy 114 milliárd eurós bevétellel járhat 6 .

A Bizottság által 2013-ban elindított, 700 millió eurónyi közfinanszírozással támogatott, a köz- és a magánszféra közötti partnerséget (5G-PPP) előmozdítani hivatott programja célul tűzte ki, hogy az 5G technológia 2020-ra Európában elérhetővé váljon. Mindazonáltal a kutatásösztönzési erőfeszítések önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy Európa vezető szerepre tegyen szert az 5G technológia alkalmazása terén. Az 5G technológia, valamint az arra épülő szolgáltatások meghonosítása, különösen az 5G-alapú európai „hazai piac“ megteremtése szélesebb körű összefogást igényel.

Miközben a már előterjesztett Európai Elektronikus Hírközlési Kódex4 elsősorban az 5G hálózatok kiépítéséhez és elterjedéséhez kíván támogatást nyújtani, különös tekintettel a rádiófrekvenciák elosztására, valamint a beruházásösztönzők és a kedvező keretfeltételek biztosítására, addig a nyílt internetre 7 vonatkozó, közelmúltban elfogadott szabályok az 5G alkalmazások telepítéséhez szükséges jogbiztonság megteremtéséről gondoskodnak. Jelen közlemény célja, hogy az említett új keretszabályozást célzott intézkedésekkel egészítse ki, ezáltal növelve hatékonyságát. Az intézkedéseket a különböző konzultációk, az érdekeltekkel folytatott egyeztetések 8 , egy célzott felmérés, 9 számos tanulmány, 10 ágazati konzultációk 11 , valamint az 5G-PPP program kezdeti eredményei alapján dolgozták ki 12 . Az intézkedések a Bizottság, a tagállamok és az ipar közötti partnerségnek köszönhetően egységes cselekvési tervet biztosítanak az 5G hálózatok időben és összehangolt módon történő európai kiépítéséhez 13 .

2.Összehangolt megközelítésre van igény

Mivel jelentős léptékű kutatások folynak az egész világon, mindenképpen meg kell előzni, hogy a különböző térségekben egymással nem kompatibilis 5G szabványokat dolgozzanak ki. Amennyiben Európa hatékonyan hozzájárul az irányadó technológiák, spektrumsávok és vezető 5G alkalmazások megválasztására irányuló világméretű konszenzus megteremtéséhez, az EU a későbbiek során is meghatározó szerepet tölthet be a határokon átnyúló együttműködés és tervezés terén. A kereskedelmi felhasználásra szolgáló 5G szolgáltatások elindítása ezenkívül jelentős mértékű beruházásokat, a frekvenciák, illetve sávszélességek megfelelő mennyiségben történő elérhetőségét, valamint a távközlési szolgáltatók, és a legfontosabb felhasználó iparágak szoros együttműködését igényli. A hálózatüzemeltetők kizárólag akkor fektetnek be új infrastruktúrák kiépítésébe, ha a kereslet stabilnak ígérkezik, és a beruházások megtérüléséhez szükséges megfelelő szabályozási feltételek vonatkozásában egyértelműek a jövőbeli kilátások. Hasonlóképpen a digitalizációs folyamatokhoz szükséges 5G technológiában érdekelt ipari ágazatok is kivárják, amíg a megfelelő vizsgálatokat követően az 5G infrastruktúra valóban üzemkész lesz.

Ebben az összefüggésben jelentős mértékű kockázatokat hordozna magában, ha a tagállamok nem koordinálnák az 5G hálózatok elindításával kapcsolatos koncepcióikat a rendelkezésre álló frekvenciák, illetve sávszélességek, a szolgáltatások (például összekapcsolt járművek tekintetében lényeges) határokon átnyúló folyamatossága, valamint a szabványok végrehajtása terén. Ennek eredményeként a digitális egységes piac 5G-alapú, innovatív megoldásaihoz szükséges kritikus tömeg létrejötte jelentős késedelmet szenvedne. Ezt a 4G hálózatok európai kiépítését jellemző kezdeti késdelem is nagyszerűen szemlélteti: míg 2015-ben az egyesült államokbeli lakosság 75%-a rendelkezett 4G/LTE-hozzáféréssel, addig ez az arány az EU-ban mindössze 28% volt 14 . Noha a tagállamok között tapasztalható technológiai szakadék egyre kisebb, továbbra is nagyok a különbségek. A Bizottság által javasolt cselekvési terv éppen ezért a megfelelő koordináció előmozdítására szolgál. Célja, hogy az 5G hálózati beruházásoknak lendületet biztosítva, új, innovatív ökológiai rendszerek létrehozásával elősegítse Európa versenyképességét, és kézzelfogható előnyöket nyújtson a társadalom számára.

A Bizottság véleménye szerint a terv legfontosabb elemei a következők:

-az irányadó ütemtervek és prioritások megfelelő összehangolása az 5G hálózatok valamennyi EU tagállamot érintő koordinált kiépítése, valamint a 2018-as kísérleti jellegű, illetve a legkésőbb 2020 végére tervezett nagyszabású kereskedelmi bevezetés érdekében,

-az 5G technológiához szükséges ideiglenes jellegű spektrumsávoknak a 2019-es rádiós hírközlési világkonferenciát (WRC-19) megelőző elérhetővé tétele, valamint a lehető leggyorsabban annak további sávszélességekkel történő kiegészítése és a 6 GHz-et meghaladó frekvenciájú, 5G spektrumsávok engedélyezésére irányuló javaslatok kidolgozása,

-a fontosabb városi területeken és a főbb közlekedési útvonalak mentén történő korai kiépítés előmozdítása,

-a technológiai innováció teljes körű üzleti megoldásokká történő átültetése során katalizátorként működő, többszereplős, páneurópai vizsgálatok kezdeményezése,

-egy ágazati irányítás alatt álló kockázati tőkealap létrejöttének elősegítése az 5G-alapú innováció támogatása jegyében,

-a meghatározó szereplők összefogása a globális szabványok kidolgozásának előmozdítása érdekében.

3.Európa vezető szerepének fenntartása az 5G technológiai verseny során: a cselekvési terv legfontosabb területei 15

3.1.Közös, európai uniós ütemterv az 5G technológia bevezetése érdekében

Ahhoz, hogy Európa vezető szerepre tegyen szert, és az elsők között részesüljön az 5G technológia által megnyitott új piaci lehetőségekből, nemcsak a távközlési ágazatban, hanem a teljes gazdaság, illetve társadalom szintjén is, céltudatos 5G-bevezetési ütemterv szükséges. Az európai ipar digitalizálását a jelenleg rendelkezésre álló (4G/LTE, wifi, illetve műholdas) erőforrások alapján kell elindítani, 2018-tól kezdődően pedig az 5G technológia fokozatos meghonosításával kell kiszélesíteni. A Bizottság a széles sávú hálózatokkal kapcsolatos nemzeti tervezetek kidolgozása és a jövő internetével foglalkozó fórum (FIF) működtetése, valamint az 5G-PPP partnerség keretében folytatott ágazati együttműködés elmélyítése terén támogatást kíván nyújtani a tagállamok részére, hogy az 5G hálózatok tesztelését és kiépítését közös célkitűzések megállapításával és konkrét lépések megtételével mozdítsa elő 16 .

1. intézkedés – A Bizottság a kísérleti jellegű 5G hálózatok 2018-as, majd a nagyszabású, kereskedelmi típusú 5G szolgáltatások 2020-as év végi, európai bevezetését előirányzó közös ütemterv önkéntes összeállítása érdekében együtt kíván működni a tagállamokkal, valamint az ágazat szereplőivel. A közös ütemtervet a lehető leggyorsabban ki kell dolgozni. Az uniós ütemtervet az alábbi legfontosabb célkitűzések alapján kell összeállítani:

-az 5G-PPP partnerség keretében, 2017-től kezdődően lefolytatandó, előzetes jellegű, valamint a kereskedelmi hasznosítást megelőző, határokon átnyúló, 2018-tól végrehajtandó, uniós szintű vizsgálatok előmozdítása,

-a tagállamok ösztönzése, hogy a széles sávú hálózatokkal kapcsolatos nemzeti tervezetek részeként az 5G technológia kiépítésére vonatkozóan is nemzeti ütemterveket állítsanak össze 2017 végéig 17 ,

-annak biztosítása, hogy 2020 végéig 18 valamennyi tagállam kijelöljön legalább egy, „5G kompatibilis” nagyvárost, valamint annak elérése, hogy 2025-re az összes városi terület és a jelentős szárazföldi közlekedési útvonalak zavartalan 5G lefedettséggel rendelkezzenek 19 .

3.2.Az áttöréshez szükséges első lépés: az 5G rádiófrekvenciák hozzáférhetővé tétele

Az 5G hálózatok kiépítéséhez az is szükséges, hogy a harmonizált rádiófrekvenciák kellő időben és elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre. A nagyobb, vezeték nélküli, széles sávú sebesség eléréséhez az 5G technológia a megfelelő frekvenciatartományokban jelentős mértékű és összefüggő sávszélességű (akár 100 MHz-es) csatornákat igényel. Ilyen sávszélességek kizárólag a 6 GHz-et meghaladó spektrumban állnak rendelkezésre.

Ezért a 6 GHz feletti új frekvenciasávoknak a 2019-es rádiós hírközlési világkonferencia (WRC-19) napirendjén, a WRC-15 keretében meghatározott lehetséges sávok listája alapján feltüntetett megjelölése a további – a lehető legszélesebb globális harmonizációt célul kitűző – ITU-tanulmányoktól 20 függ.

Úttörő jellegű spektrumsávok

A tagállamok és a Bizottság a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) keretében folytatott együttműködés során felismerte a közös, EU-szerte alkalmazható, úttörő jellegű spektrumsávok korai azonosításának fontosságát, amely az 5G technológia 2018-as, lehető legkorábbi bevezetéséhez szükséges. Az ágazatnak nyújtott megfelelő útmutatáshoz ez elengedhetetlen, mint ahogyan ahhoz is, hogy az EU a frekvenciasávok rendelkezésre állása terén továbbra is azonos szinten maradjon a világ egyéb térségeivel.

Az úttörő jellegű spektrumsávok első csoportjának az 5G technológia által támasztott szerteágazó követelmények megfelelő kielégítése érdekében különböző tulajdonságokkal rendelkező spektrumokból kell állnia. Az azonosított sávoknak globális harmonizációra is alkalmasnak kell lenniük, és az EU tagállamaiban már kiosztott, 6 GHz alatti, vezeték nélküli, széles sávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó, harmonizált spektrum jelentős mértékű kapacitását is megfelelően kell tudni hasznosítaniuk. A spektrumnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

-1 GHz alatti, 700 MHz-es frekvenciasávra összpontosító spektrum: a Bizottság javaslata alapján 2020-ra válik elérhetővé; az 5G technológia sikeressége tekintetében döntő fontossággal bír 21 .

-1 GHz és 6 GHz közötti spektrum: itt az EU-szintű harmonizált sávok már rendelkezésre állnak, és egész Európára kiterjedő technológiasemleges engedélyezésük is megtörtént már. Az 5G technológia európai bevezetése tekintetében különösen a 3,5 GHz-es sáv 22 tűnik alkalmasnak arra, hogy stratégiai jelentőségűvé váljon.

-A 6 GHz frekvenciát meghaladó új és szélesebb sávokat a mérföldkőnek tekinthető WRC-19 előírásaival összhangban kell meghatározni.

Ez az ágazat 23 által is támogatott megközelítés megfelelő válasznak tekinthető a versengő gazdaságok spektrumfejlesztési tervei vonatkozásában.

2. intézkedés – A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal az 5G szolgáltatások kezdeti elindításához szükséges, úttörő jellegű spektrumsávok ideiglenes jegyzékének 2016 végéig történő összeállítása érdekében. Figyelembe véve az előkészületben lévő RSPG vélemény megállapításait 24 a jegyzéknek az 5G technológia különféle alkalmazási követelményeinek kielégítése érdekében a spektrum legalább három különböző tartományához tartozó frekvenciákat kell tartalmaznia: 1 GHz alatti, 1 GHz és 6 GHz közötti, valamint 6 GHz feletti frekvenciákat.

További spektrumsávok

A következő lépés az úttörő jellegű spektrumsávok csoportjának az 5G technológia által támasztott követelmények hosszabb távú kielégítéséhez szükséges kibővítése. E lépésnek az 5G hálózatok 6 GHz-et meghaladó spektrumsávjainak meghatározására és a WRC-19 napirendjén szereplő sávok részletesebb vizsgálatára is ki kell terjednie, miközben a nemzetközi szinten jelentkező további gazdasági lehetőségek kiértékelését is el kell végezni. A frekvenciák kiosztásában rejlő lehetőségeket – a nem engedélyköteles használatot is ideértve – maximális mértékben ki kell aknázni, ami általában kedvez az innovációnak és a piacralépési lehetőségeknek, összhangban a tervezett Európai Elektronikus Hírközlési Kódex jogalkotási javaslatai által kitűzött célokkal. Különösen nagy kihívást jelent az 5G technológia változatos felhasználási módjainak előrejelzése, amelyek ismerete azért szükséges, hogy a kulcsfontosságú spektrumkövetelményeknek megfelelő módon eleget lehessen tenni.

3. intézkedés – A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal, hogy:

-2017 végére valamennyi, a kereskedelmi 5G hálózatok európai kiépítése érdekében harmonizálandó (6 GHz alatti és azt meghaladó) spektrumsáv tekintetében megállapodás szülessen, amely alapját az 5G spektrumra vonatkozó, tervezett RSPG-véleményen fogja képezni. Az uniós szintű végleges spektrumharmonizáció a megfelelő szabványok kidolgozását követően a szokásos szabályozási folyamatnak megfelelően fog zajlani.

-Az 5G technológiához szükséges, 6 GHz-et meghaladó spektrumsávok engedélyezésével kapcsolatos, javasolt megközelítés kidolgozása, a BEREC (Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete) és az RSPG által kifejtett vélemények figyelembevételével. A műszaki és a megvalósíthatósági lehetőségek első előrejelzéseiről a CEPT (Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete) fog tanulmányokat kidolgozni 2017 végére.

3.3.A vezetékes és vezeték nélküli hálózatok optimális kombinációja: az 5G hozzáférési pontok rendkívül sűrű hálózata

A vezetékes és vezeték nélküli hálózatok kiépítési követelményei közötti kölcsönhatások kezelése

A tervezett 5G hálózatok négyzetkilométerenként várhatóan akár egymillió eszközt is ki fognak szolgálni, ami a jelenlegi viszonyokhoz képest mintegy ezerszeres növekedésnek felel meg. Az összekapcsolt eszközök számának drasztikus mértékű növekedésével párhuzamosan az egyes hálózati hozzáférési pontokra eső forgalom is jelentősen megnő majd, tehát a tervezett összekapcsolási teljesítmény 25 biztosítása egyre kisebb méretű cellák 26 kialakítását, valamint egyre nagyobb sűrűségű antennák telepítését fogja igényelni.

Mivel a kisméretű cellákon keresztül továbbított összesített adatmennyiség a másodpercenkénti több gigabitet is elérheti majd, ezeket is hatékony módon – nagy kapacitású felhordóhálózati kommunikációt biztosítva – kell majd a hálózat többi részéhez csatlakoztatni. Az esetek többségében ezt optikai vezetékek útján fogják megoldani, emellett azonban nagy kapacitású felhordóhálózati kommunikációs megoldásokat is fel fognak használni.

Ennélfogva Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé című közleményben felvázolt, 5G hálózatok kiépítését célzó lépések, illetve a 2025-ös európai összekapcsoltsági célkitűzések a nagy kapacitású hálózatok jóval átfogóbb jellegű, a kontinens egészét átszövő kiépítésére fognak támaszkodni. Minél hamarabb kiépülnek a legfontosabb széles sávú hálózatok, annál korábban válik széles körben is elérhetővé az 5G technológia.

A szükséges beruházások nagyságrendjük miatt csak a tagállamok, a pénzügyi körök és az Európai Beruházási Bank (EBB) szorosabb együttműködése útján, a magán és állami forrásokból származó támogatások mobilizálásával, valamint az esetleges digitális szakadékokhoz kapcsolódó kockázatok enyhítésével valósíthatók meg. Ehhez az állami és a magánszféra szereplőinek, valamint a szolgáltatóknak és a felhasználóknak közös végrehajtási ütemterveket kell kidolgozniuk.

Ennek alapján a Bizottság felkéri a köz- és magánszféra érintett szereplőit a végrehajtási ütemtervek önkéntes összehangolására, különös tekintettel a celluláris bázisállomásokkal és az optikai szálas infrastruktúrákkal kapcsolatos beruházások koordinálására.

A hozzáférési pontok telepítési költségeinek csökkentése

A sűrű mobilhálózatok kiépítési feltételeinek egyszerűsítése mind a költségek csökkentése, mind a beruházások szempontjából kedvező lenne. A javasolt Európai Elektronikus Hírközlési Kódex célja, hogy, amennyiben a közös műszaki előírások teljesülnek, elhárítsa a kisméretű cellák kiépítése előtt álló telepítési nehézségeket.

A hálózatok gyors és költséghatékony kiépítése érdekében a tagállamoknak szintén az említett akadályok elhárítására kell törekedniük. Ezenkívül gyakran egyéb adminisztratív tényezők is szükségtelenül akadályozzák a kisméretű cellák hatékony telepítését, mint például a helyi tervezési eljárások, a magas helyszíni bérleti díjak, az elektromágneses mező (EMF) általi kibocsátásra vonatkozó eltérő egyedi határértékek, valamint az összesítésükhöz szükséges módszerek 27 .

Ezért a Bizottság arra ösztönzi a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a bevált módszereket fokozottan alkalmazzák a kisméretű hozzáférési pontok kiépítési feltételeinek meghatározása terén.

4. intézkedés – Az 5G technológiára vonatkozó nemzeti ütemtervek kidolgozásának részeként a Bizottság együtt fog működni az ágazat képviselőivel, a tagállamokkal és az egyéb érdekelt felekkel annak érdekében, hogy:

-a legalább a városi területekre 28 és a jelentősebb szárazföldi közlekedési útvonalakra 29 vonatkozó, folyamatos 5G lefedettség 2025-ös céldátumának teljesítése érdekében meghatározzák a kulcsfontosságú optikai vezetékek és cellák telepítése terén elért haladás nyomon követéséhez szükséges kiépítési és minőségi célkitűzéseket,

-azonosítsák, hogy melyek az azonnal végrehajtható legjobb módszerek az egyfelől az igazgatási feltételek, másfelől a nagyobb sűrűségű cellák kiépítésének előmozdításához szükséges időkeretek jobb összehangolása érdekében, a már előterjesztett Európai Elektronikus Hírközlési Kódex vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

3.4.Az 5G technológiával kapcsolatos globális együttműködési képesség megőrzése: kihívások a szabványosítás terén

Az innováció fő mozgatórúgóját jelentő szabványok

A szabványok kiemelkedő jelentőséggel bírnak a globális távközlési hálózatokkal kapcsolatos versenyképesség és átjárhatóság biztosítása tekintetében. Az Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében 30 című közlemény egyértelmű irányt jelöl ki a legfontosabb 5G technológiákkal (rádiós hozzáférési hálózat, központi hálózat) és hálózati architektúrákkal kapcsolatos globális ipari szabványok – az EU vezetésével történő – kidolgozása tekintetében. A dokumentumban ugyanakkor azok a kihívások is elismerést kapnak, amelyek abból adódnak, hogy rendkívül eltérő szabványosítási kultúrákból származó érintetteket kell az együttműködésre rávenni a kulcsfontosságú ágazatok innovatív felhasználási módjainak elterjesztéséhez.

Az utóbbi időben jelentős előrelépés történt az 5G technológia nemzetközi szabványosítási ütemterve terén. Az első szakasz a szupergyors széles sávú mobil megoldások elterjedéséhez szükséges szabványok korai rendelkezésre bocsátását irányozza elő 31 . A második szakasz során a szabványokat az egyéb felhasználási módok, mint például az ipari alkalmazások számára kell rendelkezésre bocsátani, valamint rendkívül fontos, hogy a szabad felhasználású innovatív megoldások és az induló vállalkozások számára is elérhetővé váljanak.

Uniós szinten, stratégiai szempontból az alábbiak a legfőbb kihívások:

-A világszerte elfogadott 5G szabványok kellő időben történő rendelkezésre bocsátása, a 3GPP partnerségi projekten belüli együttműködés esetleges felgyorsítását is ideértve.

-Az, hogy a kezdetben a szupergyors széles sávú szolgáltatásokra fektetnek hangsúlyt, az – különösen az összekapcsolt eszközök tömeges alkalmazásával és a tárgyak internetével kapcsolatos – innovatív felhasználási módokra vonatkozó szabványok további kidolgozásával való kompatibilitást hivatott biztosítani A globális szabványosítási testületeken kívülálló szervezetek által kidolgozott párhuzamos, egymásnak esetlegesen ellentmondó előírások megjelenését el kell kerülni.

-Szorgalmazni kell, hogy a sajátos igények kielégítéséhez szükséges szabványokat kísérleti bizonyítékok alapján dolgozzák ki, a nemzetközi együttműködés és a többszereplős megközelítés nyújtotta előnyök hasznosításával. A szabványok nem hagyhatják figyelmen kívül a potenciálisan úttörő jelentőségű felhasználási módokat (például a mesh hálózatokat).

-A szabványoknak a teljes hálózati architektúra jövőbeli fejlődését és a rugalmas alkalmazhatóság iránti igényeket is figyelembe kell vennie, különös tekintettel a kulcsfontosságú ipari ágazatok területén megjelenő új felhasználási módokra. Mindehhez kellő mértékben figyelembe kell venni a szabad felhasználású innovatív megoldások és az induló vállalkozások előtt megnyíló lehetőségeket.

Ennélfogva a tagállamoknak és az ágazatnak az 5G technológiához szükséges szabványosítás során átfogó és befogadó megközelítést kell követnie és népszerűsítenie.

5. intézkedés – A Bizottság arra kéri a tagállamokat és az ágazatot, hogy kötelezzék el magukat a szabványosításhoz kapcsolódó alábbi célok mellett:

-Gondoskodjanak róla, hogy legkésőbb 2019 végére hozzáférhetővé váljanak az 5G technológiához kapcsolódó első, világszerte elfogadott szabványok, hogy ne késlekedjen az 5G hálózatok kereskedelmi jellegű elindítása, valamint hogy a szupergyors, széles sávú szolgáltatásokat is felülmúló, jövőbeli hálózati megoldások számára is előkészítsék az utat.

-A potenciálisan úttörő jelentőségű felhasználási módok és a szabadon felhasználható innovatív megoldások megfelelő figyelembevételével mozdítsák elő a rádiófrekvenciás hozzáférésre és a központi hálózati kihívásokra egyaránt kiterjedő, holisztikus jellegű szabványosítást.

-Az ipari felhasználói kísérletek tapasztalatai által is alátámasztott, kellő időben meghatározott szabványok támogatása érdekében 2017 végére alakítsanak ki egy átfogó jellegű, ágazatközi partnerséget, a nemzetközi együttműködési partnerségek, különösen az ipar digitalizálásának megfelelő hasznosítását is ideértve.

3.5.5G innováció a növekedés támogatása jegyében

Új, kapcsolatalapú ökoszisztémák ösztönzése kísérletek és demonstrációk által

A digitalizálási folyamat számos kulcsfontosságú ipari ágazatra kiterjedő, 5G kapcsolaton alapuló felgyorsítása, valamint az új üzleti modellek megjelenése az érintett ágazatok és a távközlési szektor szorosabb együttműködését követeli meg. Míg bizonyos piacok természetes módon vezető szerepet töltenek be az innováció terén 32 , és a kezdeti beruházások többségét magukhoz vonzzák majd, számos ágazatban kísérleti vizsgálatok elvégzésére lesz szükség a kiszámíthatóság növelése, a befektetési kockázatok csökkentése, valamint a technológiák, illetve üzleti modellek validálása érdekében. A szabványügyi szervezetek számára szükséges tapasztalatokra szintén kísérletek útján lehet szert tenni.

Ennek fényében a Bizottság azt javasolja, hogy az érintettek nagyobb hangsúlyt fektessenek az 5G technológia elterjedéséhez szükséges kísérletekre, illetve próbaüzemekre, különösen az 5G-PPP partnerség keretében. Emellett a Bizottság arra fog törekedni, hogy az egyértelmű uniós dimenzióval rendelkező kiválasztott 5G vizsgálatokat 2018-tól kezdjék meg. A Bizottság arra számít, hogy a vizsgálati eredmények segítségével azonosítani lehet a különböző szakpolitikai problémákat, és megoldásuk is lehetségessé válik, továbbá arra kéri a tagállamokat, hogy amennyiben ezek a problémák jelentős mértékben hátráltatják az 5G technológián alapuló értékes alkalmazásokat, hatékonyan segítsék elő elhárításukat 33 .

Az 5G technológiához kapcsolódó kísérletek elvégzése során, amennyire csak lehetséges, a tagállamok hasonló jellegű vizsgálatok lefolytatására szolgáló, már meglévő létesítményeit is igénybe kell venni 34 . A Bizottság az eredmények értékelése, valamint az európai 5G vizsgálatok esetleges hiányosságainak elemzése érdekében egy, az érintett ipari ágazatok képviselőiből álló fókuszcsoporttal 35 is együtt kíván működni. Végül pedig az is szükséges, hogy az 5G kapcsolaton alapuló hardverek, terminálok 36 és eszközök a kereslet felélénkítése érdekében időben, már 2020 előtt elérhetővé váljanak.

6. intézkedés – Az 5G kapcsolaton alapuló digitális ökoszisztémák létrejöttének elősegítése érdekében a Bizottság az ágazatot arra szólítja fel, hogy:

-a kulcsfontosságú technológiai kísérletek megtervezése – többek között az új terminálok és alkalmazások 5G-PPP keretében történő tesztelése, valamint az 5G kapcsolat által a fontos ipari ágazatok számára nyújtott előnyök bemutatása, hogy azokat már 2017-ben el lehessen végezni,

-részletes ütemtervek 2017. márciusig történő bemutatása az uniós szinten előmozdítandó, kereskedelmi hasznosítást megelőző vizsgálatok végrehajtásának vonatkozásában (a kulcsfontosságú ágazatokhoz kapcsolódó vizsgálatokat 2018-ban kell elindítani, hogy biztosítani lehessen Európa vezető szerepét az 5G technológia bevezetését előirányzó globális ütemterv felgyorsítása terén).

Az állami szektor mint az 5G alapú hálózati megoldások korai alkalmazója és népszerűsítője

A közszolgálatok az 5G alapú hálózati megoldások korai alkalmazójaként előmozdíthatják az innovatív szolgáltatások megjelenését, hozzájárulhatnak a szükséges beruházások kritikus szintjének eléréséhez, és társadalmi szempontból fontos kérdésekről vitát indíthatnak. Ennek keretében pl. előmozdíthatják, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatásoknak a meglévő, magántulajdonú kommunikációs platformok 37 helyett a – jóval biztonságosabb, stabilabb és megbízhatóbb – kereskedelmi 5G platformok adjanak otthont 38 .

7. intézkedés – A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az eljövendő 5G infrastruktúra használatát a közbiztonsággal kapcsolatos kommunikációs szolgáltatások teljesítményének növelése érdekében, ideértve azt is, hogy közös megközelítéseket alkalmaznak a közbiztonsági és a katasztrófavédelmi rendszerek által alkalmazott, korszerű, széles sávú szolgáltatásokkal összefüggő közbeszerzésekkel kapcsolatban 39 . A tagállamok ideális esetben az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket a nemzeti 5G ütemterveikbe is belefoglalják.

Kockázati finanszírozás kezdeményezése az 5G-alapú innováció ösztönzése és elterjesztése érdekében

Az 5G hálózatok a személyre szabott kommunikációs szolgáltatások különböző ágazatokban történő piacra lépése előtt álló akadályokat enyhíteni fogják, mivel a saját tulajdonban álló, teljes hálózati infrastruktúrák kiépítésének szükségessége helyett szabályozott hozzáférést nyújtanak a valós vagy virtuális hálózati erőforrásokhoz 40 . Következésképpen a hírközlési szolgáltatások alapján új innovációs modellek és ökoszisztémák fejlődhetnek ki, a felhőszolgáltatások vagy éppen az internet megjelenéséhez hasonlóan. Ez egyben azt jelenti, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos „próba-szerencse” típusú kísérletek a hálózati innovációt eddig meghatározó hagyományos, lineárisabb jellegű kutatási és fejlesztési modellhez képest jelentősebb szerepet fognak betölteni. Az új környezet a kisebb cégek és az induló vállalkozások számára is lehetőségeket teremthet.

Az új, 5G innovációs ökoszisztémák életre hívása érdekében az ágazat képviselői egy, kifejezetten az 5G technológiát alkalmazó vállalatok részére kialakítandó finanszírozási modell kidolgozását javasolják 41 , az 5G technológiák, valamint a kapcsolódó új alkalmazások ágazatközi kifejlesztését célul tűző, innovatív európai startup vállalkozások 42 támogatása jegyében. Ez a hálózati megoldásokon túlmutató, jelentős mértékű és európai szintű digitális megújulás lehetőségét vetíti előre. A megfelelő pénzügyi eszközök meghatározása, valamint a digitális ágazat számára már napjainkban is elérhető kockázati finanszírozásokkal kapcsolatos esetleges átfedések elkerülése érdekében az említett finanszírozási modell további, részletekbe menő kidolgozást igényel.

8. intézkedés – A Bizottság – akár egyéb, a digitális induló vállalkozások támogatására irányuló intézkedésekkel összehangolva – együtt fog működni az ipar és az EBB csoport képviselőivel 43 a kockázati finanszírozáshoz szükséges célkitűzések, lehetséges konfigurációk és módozatok kidolgozása érdekében. A megvalósíthatóságot 2017. március végére értékelni kell, melynek során figyelembe kell venni a különböző – különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az egyéb, uniós pénzügyi szervezetek által nyújtott – közfinanszírozási források hozzáadása által előmozdítandó magánfinanszírozás lehetőségét is.

4.Következtetés

Az Európai Unió még csak az elején jár a jövőbeni versenyképesség támogatására szolgáló digitális infrastruktúra alapjainak kidolgozását célzó izgalmas útnak. Azonban a világszínvonalú 5G technológiai know-how kidolgozásához szükséges első, rendkívül ambiciózus lépéseket már megtette. Eljött az ideje, hogy magasabb fokozatba kapcsoljunk, és az előnyöket a gazdaság és a társadalom érdekeit szolgáló állami és magánberuházások javára fordítsuk. Az ambiciózus célokat kitűző 5G cselekvési terv végrehajtása egységes és komoly elkötelezettséget igényel az érintett felek, vagyis az uniós intézmények, a tagállamok, az ipar, valamint a kutatással és pénzügyekkel foglalkozó közösségek részéről. A javasolt terv hatását tovább fokozza majd Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé című közleményben meghatározott „összekapcsoltsági” célkitűzések, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben előterjesztett intézkedések sikeres végrehajtása.

A Bizottság arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá az 5G technológiára vonatkozó jelen cselekvési tervet.

(1) 5G-PPP, 5G jövőkép, https://5g-ppp.eu/roadmaps/

(2) Az 5G technológia 10 gigabitet jelentősen meghaladó adatátviteli kapcsolatot, 5 ezredmásodpercnél rövidebb válaszidőt, valamint a rendelkezésre álló vezeték nélküli (wifi kapcsolattól 4G hálózatokig terjedő) források teljes körű hasznosítását, és több milliónyi összekapcsolt eszköz egyidejű kezelését is lehetővé teszi. Lásd a mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. részét.

(3) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digitising-european-industry

(4) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/connectivity-european-gigabit-society

(5) https://www.abiresearch.com/press/abi-research-projects-5g-worldwide-service-revenue/

(6) Az autóipar, az egészségügy, a közlekedés és az energetikai ágazat tanulmányozása: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/study-identification-and-quantification-key-socio-economic-data-strategic-planning-5g

(7) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32015R2120&from=en

(8) Lásd: például https://5g-ppp.eu/event-calendar/#.

(9) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/have-your-say-coordinated-introduction-5g-networks-europe

(10) Lásd az 5. és a 6. lábjegyzetet.

(11) Különösen az 5G hálózatok időben történő európai kiépítésével foglalkozó nyilatkozatot (2016. július 7.): http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?action=display&doc_id=16579 .

(12) 5G-PPP, az 5G technológia érvényesülése a vertikális iparágakban: https://5g-ppp.eu/roadmaps/

(13) A Bizottság az 5G cselekvési terv összeállítására vonatkozó szándékát korábban már Az európai ipar digitalizálása, valamint az Ikt-szabványosítási prioritások című közleményeiben is bejelentette.

(14) IDATE DigiWorld évkönyv (2016) és GSMA jelentés („Az európai mobilgazdaság helyzete 2015-ben“). A 4G hálózatok késedelmes európai kiépítését gyakran a határokon átnyúló koordináció hiányának tulajdonítják.

(15) A Bizottság valamennyi, várhatóan jelentős hatással járó intézkedését a jogalkotás minőségének javításának követelményeivel összhangban fogják kidolgozni (például szükség esetén értékeléseket végeznek, egyeztetéseket tartanak és hatásvizsgálatokat kezdeményeznek).

(16) A kereskedelmi 5G megoldások kellő időben történő rendelkezésre állásától függően.

(17) Amint azt Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé című közleményben is meghatározták.

(18) Az összes szükséges előfeltétel valamennyi tagállamra kiterjedő, 2020-at megelőző, hatékony létrehozásának előmozdításaként.

(19) Ez ugyanaz a 2025-re beütemezett összekapcsoltsági cél, mint amit Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé című közleményben is meghatároztak. Lásd még a 4. intézkedést.

(20) 238. ITU-R határozat, WRC-15.

(21) A 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat; COM(2016) 43 final.

(22) A 3,5 GHz-es sáv a 3,4 GHz-től 3,8 GHz-ig terjedő frekvenciatartományt jelöli ki a 3400–3800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földi rendszerek javára történő harmonizálásáról szóló 2008/411/EK határozat módosításáról szóló, 2014. május 2-i 2014/276/EU bizottsági végrehajtási határozat értelmében.

(23) Lásd a mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum 7. részét.

(24) RSPG 16-031 Végleges dokumentum, lásd: http://rspg-spectrum.eu/public-consultations .

(25) 5G-PPP: View on 5G Architecture (az 5G architektúrával kapcsolatos meglátások); ez a dokumentum kiemeli, hogy az aggregációs ponthoz 100 GB/s sebességre van szükség: https://5g-ppp.eu/white-papers/

(26) Cellának az egyetlen hálózati hozzáférési pont által kiszolgált területet nevezzük.

(27) A regionális, illetve helyi határértékek néha sokkal alacsonyabbak, mint a hatályos uniós szabályozásnak minősülő, a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való kitettségére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/35/EU irányelvben meghatározottak.

(28)

A fogalommeghatározást lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/European_cities_%E2%80%93_the_EU-OECD_functional_urban_area_definition

(29)

Autópályák, országos főutak és vasutak, a transzeurópai közlekedési hálózatok fogalommeghatározásának megfelelően. Amennyiben szükséges, az 5G hálózatok a már korábban kiépített technológiai megoldásokkal tökéletes összhangban fognak üzemelni, különösen a járművek, valamint a járművek és az infrastruktúrák (ITS-G5) közötti rövid hatótávolságú kommunikáció terén, egymást kiegészítve.

(30) COM(2016) 176 final.

(31) A Harmadik generációs partnerségi projektben (3GPP) a szupergyors, széles sávú mobilrendszerek legalább egy irányban és konkrét válaszidő meghatározása nélkül másodpercenként 20 gigabit átvitelre alkalmas rendszerek.

(32) Lásd a mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. részét.

(33) Lásd a mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum 6. részét.

(34) A jövő internetével foglalkozó, tagállamokat tömörítő fórum (FIF) szintén elősegítheti az említett uniós szintű szinergiákat, hiszen az 5G technológiában rejlő számos alkalmazási lehetőség nemzeti dimenziójú.

(35) Az említett fókuszcsoportot az érintett ipari ágazatokkal együttműködve kell összeállítani, kezdve az 5G technológiával foglalkozó, vezérigazgatókat tömörítő kerekasztal tagjaival.

(36) Nem csak az okostelefonok, hanem a tárgyak internetét alkotó valamennyi készülék és az összes összekapcsolt eszköz (személygépkocsik, drónok, közterületi műtárgyak stb.).

(37) Például TETRA, GSM-R.

(38) A hálózati technológiát szolgáltató cégek véleménye szerint az új platformok a megosztott, nyilvánosan elérhető 5G hálózatok részeiként vagy szabványosított 5G technológiát használó, megfelelő paraméterekkel működtetett, külön álló hálózatokként, illetve e két megoldás kombinációjaként valósulhatnak meg.

(39) PPDR infrastruktúra alatt általában a rendőrség és a tűzoltóság részére nyújtandó szolgáltatások támogatása értendő.

(40) Hálózati szeletelés. Különböző minőségű és megbízhatóságú szolgáltatásnyújtást azonos fizikai hálózaton keresztül lehetővé tevő technológia.

(41) Az 5G hálózatok időben történő európai kiépítésével foglalkozó 5G nyilatkozat.

(42) A javasolt finanszírozási konstrukció eltér a széles sávú alap Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé című közleményben felvázolt modelljétől, mivel az innovatív megoldások mellett a kevésbé jelentős szereplők finanszírozására helyezi a hangsúlyt.

(43) Beleértve az Európai Beruházási Alapot (EBA) is, amely a kis- és közepes vállalkozások (SME, illetve KKV) finanszírozása tekintetében különleges felelősséggel bír az EBB csoporton belül.