52016DC0486

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén a pénzügyi korrekciók mindig nettó hatást gyakorolnak az uniós költségvetésre a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetése révén, amely az uniós költségvetésbe való visszatérítést eredményez. A kohéziós politika területén a tagállamok új elszámolható kiadásokkal helyettesíthetik a nem elszámolható kiadásokat, így nem veszítik el az uniós finanszírozást. Egyéb irányítási módok esetében a pénzügyi korrekciókat kiigazítási céllal, az uniós visszatérítést megelőzően alkalmazzák.

Ez a közlemény elsősorban a Bizottság által ellátott felügyeleti szerep eredményeire összpontosít, mindamellett a tagállami kontrollok eredményeire vonatkozó információkat is tartalmaz.

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések: 2015. évi eredmények

A Bizottság által hozott korrekciós intézkedések hatását tekintve a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó főbb számadatok a következők:

	millió EUR
Szakpolitikai terület	2015-ben visszaigazolt összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés	2015-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	1 292	1 587
Kohéziós politika	1 744	1 808
Belső politikák	326	317
Külső politikák	132	136
Igazgatás	5	5
ÖSSZESEN	3 499	3 853

A költségvetési kifizetések %-ában	2,4 %	2,7 %

A következő ábra áttekintést nyújt a 2015-ben végrehajtott különböző típusú pénzügyi korrekciókról szakpolitikai területek szerinti bontásban (millió EUR):

A korrekciók három típusának fogalommeghatározását a 2.2.2. szakasz ismerteti.

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések: kumulált eredmények

A kumulált számadatok hasznosabb információt nyújtanak a Bizottság által alkalmazott korrekciós mechanizmusok jelentőségére vonatkozóan, mert figyelembe veszik a legtöbb uniós kiadás többéves jellegét és semlegesítik az egyszeri események hatását.

Visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések, 2009–2015 (millió EUR):

A 2009–2015-ös időszak alatt a visszaigazolt átlagos összeg 3,3 milliárd EUR volt, ami az uniós költségvetésből teljesített kifizetések átlagos összegének 2,4 %-a, míg az ebben az időszakban végrehajtott átlagos összeg 3 milliárd EUR volt, vagyis a kifizetések 2,2 %-a – lásd a 3.2.1. ábrát.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) vonatkozásában az 1999-től 2015 végéig tartó időszakban a bizottsági pénzügyi korrekciók átlagos korrekciós aránya a kiadások 1,7 %-a volt (ezek mindegyike nettó pénzügyi korrekció) – lásd a 4.4. szakaszt.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Európai Szociális Alap (ESZA) 2000–2006 közötti forrásai vonatkozásában (amelyek esetében a programokat majdnem teljeskörűen lezárták) 2015 végén a pénzügyi korrekciók összesített aránya – kizárólag a Bizottság által végzett felügyeleti munka alapján – a teljesített allokációk 4,2 %-a volt – lásd az 5.4.1. szakaszt.

A közvetlen és a közvetett irányítás alá tartozó visszaigazolt átlagos összeg a 2009-2015 közötti időszakban 380 millió EUR volt, ami a kifizetések átlagos összegének 1,2 %-a.

A Bizottság elemzi a korábbi időszakokban feltárt hibák eredetét – lásd a következetesen jelentős hibákat tartalmazó területekről és a hibák alapvető okairól szóló jelentést.

Az uniós költségvetés védelme: főbb következtetések

A Bizottság „eredményekre összpontosító költségvetési stratégiájának” fontos célkitűzése a költséghatékonyság biztosítása az irányítási és kontrollrendszerek kialakítása és alkalmazása során, mely rendszerek révén megelőzhetők, illetve feltárhatók és korrigálhatók a hibák. A kontrollstratégiák kapcsán ezért a kockázatosabb területeken fontolóra kell venni az ellenőrzés szigorítását és gyakoriságának növelését, és biztosítani kell a költséghatékonyságot.

A Bizottság egyre inkább azon intézkedésekre összpontosít, amelyek megelőzik a szabálytalan kiadásokat és segítenek abban, hogy az ilyen szabálytalanságok ne forduljanak elő a jövőben.

A fenti számadatok megerősítik a Bizottság és a tagállamok által végzett többéves megelőző és korrekciós tevékenységek pozitív eredményeit, és alátámasztják, hogy e tevékenységeknek köszönhetően az uniós költségvetés védelmet élvez a jogsértéssel teljesített kiadásokkal szemben.

A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések továbbá arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a jövőbeli hibák előfordulásának megelőzése érdekében javítsák rendszereiket és folyamataikat.

Az év folyamán kiszabott korrekciók a korábbi években feltárt hibák és szabálytalanságok eredményei. A kiszabott pénzügyi korrekciók 90 %-át 2015 végéig végrehajtották.

Az uniós költségvetésbe való visszatérítést eredményező nettó korrekciók a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a közvetlen és közvetett irányítás területén jellemzőek. A kohéziós politika tekintetében a nettó korrekciók idáig kivételnek számítottak az eltérő jogi keret és költségvetés-irányítási típus miatt (megerősített megelőző mechanizmus).

Átalánykorrekciókat akkor vetnek ki, amikor arányos erőfeszítéssel nem lehet pontosan számszerűsíteni a hibák pénzügyi hatását.

A közvetlen és a közvetett irányítás keretében speciális kontrollkereteket alakítottak ki, amelyek elsősorban a támogatáskezelési folyamatot szabályozzák, mert az kezeli a meglévő kockázatokat.

A Bizottság elősegíti az államháztartási belsőkontroll-hálózatot és részt vesz abban, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy együtt dolgozzanak a belső kontroll javításán, az uniós források kezelését is beleértve, és azonosítsák a bevált gyakorlatokat azokon a területeken, ahol a hatékony végrehajtás nehéznek bizonyul (lásd a következetesen jelentős hibákat tartalmazó területekről és a hibák alapvető okairól szóló jelentést).

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerint előirányzott fejlesztések

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A Bizottság számos újonnan rendelkezésre álló megelőző eszközt kezdett el alkalmazni – például az uniós finanszírozás megszakítását, felfüggesztését és csökkentését – azzal a céllal, hogy javítsa az uniós költségvetés védelmét, és tovább ösztönözze a tagállamokat a szabálytalan kifizetések csökkentésére. Ezzel összefüggésben a cselekvési tervek tagállamok általi végrehajtása a Bizottság költségvetés-irányítási eszköztárának egyik fő elemévé vált. Ezenfelül a Bizottság – az egységes ellenőrzési megközelítésnek többek között a KAP irányításában való továbbfejlesztése céljából – aktívan támogatja és felügyeli a tanúsító szervek új szerepét a kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása tekintetében.

Az EMGA-t illetően a Bizottság folyamatosan kéri a tagállamokat, hogy tartsák karban mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerüket (MePaR), és rendszeresen frissítsék azt. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a rendszer nem éri el a szükséges minőségi szintet, megfelelő cselekvési tervet kell kidolgozniuk, ugyanakkor a finanszírozás felfüggesztésének kockázatával szembesülnek, amennyiben a cselekvési tervet nem hajtják végre megfelelően.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vonatkozásában a programozási szakasz során célzottan ellenőrizték a programozott intézkedések ellenőrizhetőségét és igazolhatóságát. A Bizottság emellett problémák esetén megszakítja a kifizetéseket és felfüggesztést is alkalmazhat. Általánosságban a Bizottság ambiciózus egyszerűsítési folyamatot indított el, amely az összetettség és adminisztratív teher csökkentésére irányul, és hozzá fog járulni a hibakockázat további csökkentéséhez.

Kohézió

Az új jogi keret fokozott elszámoltathatóságot ír elő a programirányító hatóságokra vonatkozóan, amelyeknek minden évben megalapozott módon kell ellenőrizniük a programbeszámolók benyújtásának idejét. Az éves beszámoló magában foglalja a tagállam által a számviteli évvel összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciókat. A programellenőrző hatóság ellenőri véleményt készít a beszámolóról és a pénzügyi korrekciókról, emellett az összes korrekció alkalmazása után feltárt fennmaradó kockázat szintje alapján ellenőri véleményt ad a beszámolóban szereplő kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről is.

A számviteli év folyamán a Bizottság valamennyi kontrolleljárás – többek között a beszámoló benyújtásakor folyamatban lévő ellenőrzések – lezárásáig minden egyes időközi kifizetés 10 %-át visszatartja, eljárásokat alkalmaz a beszámoló elfogadására, ezt követően kifizeti vagy visszafizetteti az éves egyenleget és célzott, kockázatalapú ellenőrzéseket végez annak biztosítása érdekében, hogy ne maradjon a visszatérített kiadásokban lényeges kockázati szintet eredményező, a tagállam által fel nem tárt vagy nem korrigált súlyos hiányosság. Máskülönben a Bizottságnak nettó pénzügyi korrekciót kell alkalmaznia.

A Bizottság emellett továbbra is szigorúan alkalmazni fogja a szükség esetén pénzügyi korrekciót eredményező megszakítási/felfüggesztési mechanizmusokat, amennyiben az irányítási és kontrollrendszerekben súlyos hiányosságokra utaló jeleket észlel. Ezenfelül továbbra is biztosítani fogja a programhatóságok bevonásával megvalósuló megelőző kapacitásépítési tevékenységeket, hogy javítsák a kiadások minőségét és az egységes ellenőrzési elv értelmében szorosan együttműködjenek az ellenőrző hatóságokkal a kockázatok idejében történő, hatékony kezelése érdekében.

Közvetlen és közvetett irányítás

A Bizottság a közvetlen és a közvetett irányításban kontrollkeretet alakított ki, amely a kifizetések előzetes ellenőrzésére, a kedvezményezettek létesítményeiben a költségek felmerülését és bejelentését követően végzett mélyreható utólagos ellenőrzésekre, valamint nemzetközi szervezeteknél lefolytatott ellenőrző kiküldetésekre összpontosul.

2.FOLYAMATOK

2.1.Megelőző mechanizmusok

A Bizottság számos megelőző mechanizmust alkalmaz az uniós költségvetés védelme érdekében. A Bizottság egyre inkább azon intézkedésekre összpontosít, amelyek megelőzik a szabálytalan kiadásokat és segítenek abban, hogy az ilyen szabálytalanságok ne forduljanak elő a jövőben.

A megosztott irányítás keretében (tehát a mezőgazdasági és kohéziós politikai kiadásoknál) elsődlegesen a tagállamok felelősek a teljes kiadási ciklusban annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetésből teljesített kiadás jogszerű és szabályszerű legyen. A Bizottság kellő időben szoros felügyeletet biztosít, amelynek alapjául az uniós ellenőrzési eredmények, az évek során beérkezett nemzeti ellenőrzési eredmények, az OLAF vizsgálatainak eredményei és minden egyéb, a szolgálatok tudomására hozott olyan információ szolgál, amely rendszerbeli hiányosságra vagy súlyos nem korrigált szabálytalanságokra utal. A monitoring- és kontrollrendszer eredményes működésére utaló főbb elemeket folyamatosan újraértékelik, hogy megelőzzék a szabálytalan kifizetéseket.

A közvetlen és a közvetett irányítás keretében a megelőző intézkedések magukban foglalják a kedvezményezettek által igényelt kiadások elszámolhatóságára vonatkozóan az illetékes szolgálatok által végzett ellenőrzéseket. Ezek az előzetes ellenőrzések a programok irányítási folyamatainak részét képezik, és céljuk, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtsanak a kifizetendő kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A Bizottság szolgálatai a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – és ezáltal a szabálytalanságok kockázatának csökkentése – érdekében továbbá iránymutatást is nyújthatnak, különösen szerződéses kérdésekkel kapcsolatban. A Bizottság által létrehozott és működtetett, a gazdasági szereplők korai felismerési és kizárási rendszere ugyancsak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosítja.

2.2.Korrekciós mechanizmusok

2.2.1. Áttekintés

Az uniós kiadások jelentős része – például a kohéziós, a kutatási és a vidékfejlesztési politika területén – többéves jellegű. A költségvetési rendelet 1 32. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban ezt figyelembe veszik a korrekciós intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor, valamint az intézkedések eredményeinek értékelésekor. A korrekciós intézkedések lehetnek: a) pénzügyi korrekciók és b) visszafizettetések; mindkettőre a program életciklusának valamennyi szakaszában sor kerül, miután kiadás merült fel és/vagy kifizetést teljesítettek. A Bizottság köteles végső eszközként korrekciós mechanizmusokat alkalmazni abban az esetben, ha a megelőző mechanizmusok nem voltak eredményesek.

A korrekciós intézkedések munkafolyamata a következő:

2.2.2. Pénzügyi korrekciók

A folyamatban lévő pénzügyi korrekció azt az előzetes szakaszt jelenti, amikor egy pénzügyi korrekcióra vonatkozóan már megkezdődött a folyamat, de az érintett tagállammal való kontradiktórius eljárás még nem zárult le. A feltüntetett összegek csak a Bizottság szolgálatai által tett kezdeti becslések, amelyek még változhatnak. Ezek így javasolt, de a tagállamok által még nem elfogadott és a Bizottság által még nem kiszabott pénzügyi korrekciók.

A pénzügyi korrekció akkor válik visszaigazolttá, amikor a tagállam azt elfogadja, illetve a Bizottság kiszabja.

A pénzügyi korrekció akkor tekintendő végrehajtottnak, amikor a korrekció alkalmazásra és rögzítésre került a Bizottság számláin, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi tranzakciót az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő validálta az alábbi esetekben: levonás az időközi kifizetési vagy az egyenlegkifizetési kérelemből, visszafizetési felszólítás és/vagy kötelezettség-visszavonási tranzakció.

A Bizottság a pénzügyi korrekciók következő típusait alkalmazza a tagállamok által bejelentett kiadásokra („utólagos” korrekciók):

– egyedi esetekre vonatkozó pénzügyi korrekció, a jogtalanul kifizetett összegek, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások pontos beazonosítása alapján,

– extrapolált korrekció, ha a kapcsolódó összeg reprezentatív statisztikai minta alapján elegendően magas konfidenciaszint mellett számszerűsíthető,

– átalánykorrekció, ha a kapcsolódó összeg nem számszerűsíthető reprezentatív statisztikai minta alapján vagy amikor az egyedi hibák kiadásra gyakorolt hatása nem számszerűsíthető pontosan (például egyedi közbeszerzési szerződések pénzügyi korrekciója elfogadott átalányok alapján).

Típusától függetlenül minden pénzügyi korrekció negatív hatást gyakorol a nemzeti költségvetésekre, még akkor is, ha nem teljesítenek visszatérítést az uniós költségvetésbe, mert a nem elszámolható kiadások helyettesítésére pénzeszközöket kell felhasználni.

A „forrásnál tett” pénzügyi korrekciókat az uniós visszatérítést megelőzően alkalmazzák. Ezekre akkor kerül sor, amikor a korrekciót a Bizottsággal elfogadott korrekciós cselekvési tervet követően és annak eredményeképpen a tagállam alkalmazza új kiadásnak a Bizottság felé történő igazolása során. Hangsúlyozandó, hogy az „utólagos” és a „forrásnál tett” pénzügyi korrekciók közötti különbség az időzítésben jelenik meg.

A pénzügyi korrekciók áttekintése időrendileg:

A kiadások helyettesítése arra utal, hogy a kohéziós politika keretében a tagállamoknak lehetőségük van a nem elszámolható kiadás új elszámolható kiadással való helyettesítésére, így nem vesztik el az uniós finanszírozást (vagyis ez nem nettó korrekció, mivel nem térítenek vissza pénzeszközt az uniós költségvetésbe).

A nettó pénzügyi korrekció olyan korrekció, amely nettó hatással van az uniós költségvetésre (vagyis a korrekció tárgyát képező és visszafizettetett összegeket visszatérítik az uniós költségvetésbe).

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén (EMGA, EMVA, EMOGA) a korrekciók mindig az uniós költségvetésbe való visszatérítést eredményeznek, míg a kohéziós politika terén – a jogi keret miatt – a korábban kifizetett összegek uniós költségvetésbe való visszatérítése általában kivételesnek számított a programok végrehajtása során.

A kohéziós politikára a 2007–2013 közötti programozási időszakig alkalmazandó jogi keret értelmében a pénzösszegek uniós költségvetésbe való tényleges visszaáramlása csak a következő esetekben fordulhat elő:

-a tagállamok nem tudnak elegendő elszámolható kiadást bemutatni,

-a programok lezárását követően, amikor már nem lehetséges a nem elszámolható kiadások elszámolható kiadásokkal való helyettesítése,

-nincs egyetértés a Bizottsággal.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan azonban jelentős változást vezettek be: a Bizottság köteles nettó pénzügyi korrekciót alkalmazni, amennyiben az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működésében tagállami szinten korábban nem feltárt, nem bejelentett és nem korrigált súlyos hiányosságokat találnak az uniós ellenőrzések során a megbízhatósági csomagok benyújtását követően. Ezekben az esetekben a tagállam többé nem veheti igénybe a korábbi programozási időszakokban meglévő azon lehetőséget, hogy a korrekciót elfogadja és a kérdéses uniós forrásokat újra felhasználja.

A megosztott irányítás keretében a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek és erőforrásokat fordítanak arra, hogy pénzügyi korrekciókat hozzanak és visszafizettessék a kedvezményezettekkel a jogtalanul kifizetett összegeket. Ezenfelül a tagállamok első szintű irányítási ellenőrzéseket, kontrollokat és ellenőrzéseket végeznek a Bizottság fentebb részletezett intézkedésein kívül.

2.2.3. Visszafizettetések

MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1306/2013/EU rendelet 2 előírja, hogy a tagállamoknak vissza kell fizettetniük a feltárt szabálytalan kifizetések következményeként elveszett összegeket. A szubszidiaritás elvével összhangban a visszafizettetési eljárás azonban teljes mértékben az érintett tagállamok felelőssége, és így saját közigazgatási és igazságügyi eljárásaik tárgyát képezi. Ezért míg néhány eljárás gyorsan és eredményesen lezárul, addig más eljárások több időt vesznek igénybe.

Annak érdekében, hogy kezeljék a jogtalan kifizetések visszafizettetése során néhány tagállam tekintetében előforduló késedelmet, a jogalkotó egy automatikus elszámolási mechanizmust vezetett be, amelynek értelmében minden olyan jogtalan kifizetés 50 %-át, amelyet a tagállamok nem fizettetnek vissza a kedvezményezettekkel 4 éven belül, illetve jogi eljárások esetén 8 éven belül, a nemzeti költségvetésükre kell terhelni (az úgynevezett 50/50 szabály). A tagállamok azonban a mechanizmus alkalmazását követően is kötelesek folytatni a visszafizettetési eljárást, és – amennyiben azt nem teszik meg a szükséges gondossággal – a Bizottság úgy dönthet, hogy a teljes kintlévő összeget az érintett tagállamokra terheli. Ezen túlmenően – a 908/2014/EU rendelet 3 28. cikke alapján – a tagállamoknak minden kintlévő adósságot be kell számítaniuk az adós javára a jövőben teljesítendő kifizetésekbe (kötelező ellentételezés).

Az új jogi keret hatálybalépésével az 50/50 szabályt az EMVA-ra is a jogtalan kifizetés teljesítése szerinti pénzügyi évben, nem pedig a program lezárásakor kell alkalmazni. Következésképpen a 2014-es pénzügyi évtől kezdődően a tagállamoknak az EMVA 2007–2013 és 2014–2020 közötti programjaira vonatkozóan is jelezniük kell az 50/50 szabály értelmében terhelendő összegeket 4 .

Az érintett kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásából a nemzeti hatóságok által elkövetett adminisztratív hibákból adódó jogtalan kifizetéseket is le kell vonni és így ki kell zárni az uniós finanszírozásból.

Az EMGA vonatkozásában a kedvezményezettekkel visszafizettetett összegeket – a visszafizettetési költségek 20 %-os átalányának levonását követően 5 – jóváírják és címzett bevételként lekönyvelik az uniós költségvetésben. Az EMVA tekintetében a visszafizettetett összegeket figyelembe veszik a Bizottsághoz beérkezett következő kifizetési igény kapcsán, és azok ezért a programozási időszakon belül újra felhasználhatók a programra. Az elszámolhatósági időszak lejártát követően ezeket az összegeket címzett bevételként könyvelik le az uniós költségvetésben.

KOHÉZIÓS POLITIKA

A visszafizettetéseket általában a programok lezárásakor vagy azt követően alkalmazzák, és azok az uniós költségvetés számára bevételt eredményeznek. A jelenlegi (2014–2020 közötti) programozási időszakban és először 2017-ben a visszafizettetésekre a beszámolók éves elfogadásának keretében is sor fog kerülni. A Bizottság kiszámítja a beszámolókban elfogadott összeg és a tagállam részére a számviteli év folyamán már kifizetett összegek (éves előfinanszírozás és a kifizetési kérelem 90 %-a) egyenlegét. Amennyiben ezt az összeget a tagállamnak vissza kell fizetnie, visszafizetési felszólítást bocsátanak ki. Ez a visszafizetési felszólítás – amelyet lehetőség szerint későbbi kifizetési kérelmekből való ellentételezés révén kell végrehajtani – nem pénzügyi korrekció és nem kerül levonásra a program teljes allokációjából. Ezt az összeget ennek megfelelően újra felhasználják a programra.

KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

A közvetlen és a közvetett irányítás keretében és a költségvetési rendeletnek megfelelően a visszafizetési felszólítást az engedélyezésre jogosult tisztviselő állapítja meg a jogtalanul kifizetett összegekre. A visszafizetés történhet az adós által végrehajtott közvetlen banki átutalással (és ez az uniós költségvetés számára címzett bevételt jelent, amelyet ugyanarra a programra újra fel lehet használni), vagy a Bizottság adóssal szembeni egyéb kötelezettségeinek megfelelő csökkentésével. A Bizottság szolgálatai a „forrásnál” is végrehajtanak visszafizettetéseket azáltal, hogy a teljesített kifizetésekből levonják az (aktuális költségtérítési igényekben azonosított) nem elszámolható kiadást.

2.3.Az irányítási és kontrollrendszerek költséghatékonysága

A költségvetési rendelet követelményével összhangban a Bizottság „eredményekre összpontosító költségvetési stratégiájának” fontos célkitűzése a költséghatékonyság biztosítása az irányítási és kontrollrendszerek kialakítása és alkalmazása során, mely rendszerek révén megelőzhetők, illetve feltárhatók és korrigálhatók a hibák. A kontrollstratégiák kapcsán ezért a kockázatosabb területeken fontolóra kell venni az ellenőrzés szigorítását és gyakoriságának növelését, és biztosítani kell a költséghatékonyságot. Ez azért fontos, mert a kontrollok jelentős igazgatási terhet helyeznek a kedvezményezettek vállára, és akár a programokban való részvételtől is eltántorítják őket. Továbbá a nem hatékony és nem eredményes kontrollok olyan erőforrásokat emésztenek fel, amelyek máskülönben elősegítenék az eredmények megvalósítását. További részletek a Bizottság 2015. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésében 6 találhatók.

2.4.Államháztartási belső kontroll és az uniós források kezelése

Az uniós költségvetés védelme a Bizottság és a tagállamok közös felelőssége. A Bizottság elősegíti az államháztartási belsőkontroll-hálózatot és részt vesz abban. A hálózat valamennyi uniós tagállam belsőkontroll-képviselőit összefogja. Az államháztartási belsőkontroll-hálózat – akár a nemzeti költségvetésekkel, akár az uniós források kezelésével kapcsolatos – belsőkontroll-kérdéseket vizsgál a bevált gyakorlatok azon területeken való feltárásának céljával, amelyeken a hatékony végrehajtás nehéznek bizonyul. Az államháztartási belsőkontroll-hálózat rendszeres időközönként ülésezik, lehetővé téve valamennyi tagállam számára, hogy együttműködjenek a pénzgazdálkodás és a teljesítmény javítására irányuló saját belsőkontroll-eljárásaik fejlesztése érdekében.

3.PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK 2015 VÉGÉN

3.1.2015. évi pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

3.1. táblázat: Áttekintés a 2015. évi pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről 7

millió EUR
A többéves pénzügyi keret fejezete	Összes kifizetés az uniós költségvetésből 2015-ben	2015-ben visszaigazolt összes pénzügyi korrekció	2015-ben visszaigazolt összes visszafizettetés	2015-ben visszaigazolt összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés	Az uniós költségvetés kifizetéseinek %-ában	2015-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció	2015-ben végrehajtott összes visszafizettetés	2015-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés	Az uniós költségvetés kifizetéseinek %-ában
Intelligens és inkluzív növekedés	68 009	1 637	254	1 892	2,8 %	1 766	246	2 013	3,0 %
ERFA	28 363	826	–	826	2,9 %	774	–	774	2,7 %
Kohéziós Alap	12 098	462	–	462	3,8 %	585	–	585	4,8 %
ESZA	10 277	348	1	349	3,4 %	407	–	407	4,0 %
Belső politikák	17 271	–	254	254	1,5 %	–	246	246	1,4 %
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	58 066	1 072	348	1 420	2,4 %	1 314	337	1 652	2,8 %
EMGA	44 940	922	117	1 040	2,3 %	1 017	155	1 173	2,6 %
Vidékfejlesztés	11 793	46	206	253	2,1 %	263	152	414	3,5 %
HOPE/EHA	791	6	2	8	1,0 %	10	6	16	2,0 %
EMOGA Orientáció	64	97	2	99	154,0 %	24	2	26	40,6 %
Belső politikák	478	–	21	21	4,4 %	–	23	23	4,8 %
Biztonság és uniós polgárság	2 019	23	28	51	2,5 %	23	24	48	2,4 %
Migráció és belügy	779	23	–	23	3,0 %	23	–	23	3,0 %
Belső politikák	1 239	–	28	28	2,2 %	–	24	24	2,0 %
Globális Európa	7 884	–	132	132	1,7 %	–	136	136	1,7 %
Külső politikák	7 884	–	132	132	1,7 %	–	136	136	1,7 %
Igazgatás	8 978	–	5	5	0,1 %	–	5	5	0,1 %
Igazgatás	8 978	–	5	5	0,1 %	–	5	5	0,1 %
ÖSSZESEN	144 955*	2 732	767	3 499	2,4 %	3 104	749	3 853	2,7 %

* Nem tartalmazza a speciális eszközök fejezetéből kifizetett 288 millió EUR-t.

Megjegyzendő, hogy a fenti számadatok kismértékben eltérhetnek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló éves beszámolóban és annak bizottsági szolgálati munkadokumentumaiban szereplőktől, mivel azt a jelentést egy olyan korábbi szakaszban tették közzé, amikor még csak ideiglenes számadatok álltak rendelkezésre.

3.1.1. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Pénzügyi korrekciók:

A Bizottság által 2015-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók magas szintje tükrözi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által 2013 óta tett jelentős erőfeszítéseket, amelyek a szabályszerűségi záróelszámolások – köztük a régóta fennálló elszámolások – feldolgozásának felgyorsítására irányulnak. Ennek eredményeképpen számos olyan korrekciót igazoltak vissza 2015-ben, amelyek több pénzügyi évet fednek le. A jövőben normál működés esetén az várható, hogy a pénzügyi korrekciók éves összege az elmúlt 3 év átlaga körül stabilizálódik.

Ezenfelül a tagállamoknak nyújtott részletfizetések és halasztások emelkedő száma megmagyarázza, hogy az előző három évben (2012-től 2014-ig) miért volt alacsonyabb a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által végrehajtott összeg a Bizottság által kiszabott összegnél. A normál működés elérését követően a különbség minden bizonnyal meg fog szűnni 8 .

Visszafizettetések:

2015-ben a tagállamok az EMGA vonatkozásában 155 millió EUR-t, az EMVA vonatkozásában pedig 153 millió EUR-t fizettettek vissza a kedvezményezettekkel.

Ami a kedvezményezett által elkövetett szabálytalanságok korrigálását illeti, a tagállamoknak az éves pénzügyi záróelszámoláson belül rögzíteniük és jelenteniük kell a szabálytalanul felhasznált összegek visszatérítését.

A tagállamok kizárólagos felelőssége, hogy a szabálytalan kifizetéseket közvetlenül a kedvezményezettel fizettessék vissza. Az 5. melléklet tartalmazza a tagállamok által a kedvezményezettekkel 2015-ben visszafizettetett és a Bizottságnak visszatérített összegeket (amelyeket a tagállamok az adósaik főkönyvében jelentettek). Ezeket az összegeket az EMGA tekintetében címzett bevételként kezelik, míg az EMVA tekintetében a visszafizettetett összegeket át lehet csoportosítani az érintett programra.

3.1.2. Kohézió 2000-2006 közötti programozási időszak

Az ERFA-programok és a Kohéziós Alap projektjei a lezárási folyamat előrehaladott szakaszában tartanak, ami a kiszabott és a tagállamok által elfogadott következő pénzügyi korrekciókat eredményezte 2015-ben:

– 155 millió EUR összegű pénzügyi korrekció az ERFA-programok lezárására 7 tagállamban; ezek közül a legjelentősebb Olaszország (108 millió EUR) és Görögország (34 millió EUR),

– 13 tagállam által elfogadott 53 millió EUR összegű pénzügyi korrekció a Kohéziós Alap projektjeire vonatkozóan, a legnagyobb összeg a Cseh Köztársasághoz kapcsolódik (16 millió EUR).

Visszaigazolt pénzügyi korrekciók:

ERFA / Kohéziós Alap – 208 millió EUR

ESZA – 179 millió EUR

Az ESZA vonatkozásában a lezárási folyamattal összefüggésben mind a 239 programot lezárták (209-et teljesen és 30-at részlegesen). A legtöbb 2015-ben visszaigazolt és végrehajtott pénzügyi korrekcióval rendelkező tagállam Franciaország (149 millió EUR) és Spanyolország (30 millió EUR). Ezenfelül Svédország esetében is véget ért a lezárási folyamat.

2015-ben jelentős előrehaladás történt a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) lezárásával kapcsolatban. 2015 végéig a 60 programból 57-at zártak le. Az érintett legtöbb pénzügyi korrekciót visszafizetési felszólítás útján hajtották végre.

3.1.3. Kohézió 2007-2013 közötti programozási időszak

A korábbi évekhez képest 2015-ben jelentősen emelkedtek a pénzügyi korrekciók az ERFA/Kohéziós Alap tekintetében, ami megerősíti a szakpolitika többéves kontrolljainak eredményességét. Ez annak is az eredménye, hogy a Bizottság a programozási időszak kezdete óta szigorúan alkalmazza a felfüggesztési/megszakítási eljárásokat, valamint annak, hogy pénzügyi korrekciók végrehajtását követően 2015-ben számos olyan régóta fennálló ügyet lezártak, amelyek esetében a kifizetési kérelmeket hónapokig, vagy akár évekig is blokkolták. Ezekben az ügyekben a tagállamok az általuk alkalmazott korrekciókat csak 2015-ben, a felfüggesztési/megszakítási eljárások megszüntetését követően tudták jelenteni. A pénzügyi korrekciók 2015-ben megfigyelhető emelkedését a nemzeti ellenőrző hatóságok által a 2015. évi éves ellenőrzési jelentésekben jelentett, a korábbiakhoz képest magasabb hibaarányok is alátámasztják. 2015-ben a legtöbb korrekcióra a következő tagállamokban került sor (a forrásnál tett korrekciókat kivéve): Szlovákia (236 millió EUR), Olaszország (161 millió EUR), Németország (143 millió EUR), Görögország (120 millió EUR) és Spanyolország (117 millió EUR).

Visszaigazolt pénzügyi korrekciók:

ERFA / Kohéziós Alap – 1 532 millió EUR

ESZA – 169 millió EUR

2015 végén a Bizottság felügyeleti szerepének következményeképpen a tagállamok által a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan visszaigazolt pénzügyi korrekciók kumulált összege meghaladja a 2,3 milliárd EUR-t.

Az ESZA keretében 169 millió EUR összegben igazoltak vissza és 227 millió EUR összegben hajtottak végre pénzügyi korrekciókat, ebből 142 millió EUR-t 2015-ben, 85 millió EUR-t pedig a korábbi években igazoltak vissza. A 2015-ben és a korábbi években visszaigazolt pénzügyi korrekciók 95 %-át hajtották végre, így az év végén 60 millió EUR összegű (kumulált) pénzügyi korrekció várt még végrehajtásra. 2015-ben a legtöbb pénzügyi korrekciót Románia (133 millió EUR) és Spanyolország (29 millió EUR) hajtotta végre, ami összhangban áll a kifizetések felfüggesztésének megszüntetésével.

Az Európai Halászati Alap (EHA) tekintetében visszaigazolt pénzügyi korrekciók 2014 óta hozzávetőleg 70 %-kal csökkentek. A nem elszámolható kiadásoknak a későbbi kifizetési kérelemből a Bizottság ellenőrzéseit és dokumentumalapú ellenőrzéseit követően történt visszavonása lehetővé teszi az ilyen pénzügyi korrekciók gyors végrehajtását.

3.1.4. Kohézió 2014-2020 közötti programozási időszak

A második számviteli év 2015-ben folyamatban volt, és mivel eddig alig néhány operatív program esetében jelölték ki a hatóságokat, a kiadások bejelentéséhez kapcsolódóan még nem hajtottak végre ellenőrzési tevékenységet. Következésképpen nem lehet pénzügyi korrekciókról beszámolni.

3.1.5. Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések 2015-ben: további részletek

A 2015. évi pénzügyi korrekciós összegek különféle áttekintéseit a mellékletek tartalmazzák. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alábbiakban szereplő adatok csupán egy évre, nevezetesen 2015-re vonatkoznak. Évtől függően jelentősen változhat a korrekciók globális összege és a tagállamonkénti összege. Ezért a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményességére vonatkozó célravezető értékelésnek – e kiadás jellegével összhangban – többéves távlatra kell épülnie (lásd még a 3.2. szakaszt).

A mellékletekben szereplő információk a következőképpen foglalhatók össze:

1. Tagállamok szerinti bontás

A visszaigazolt pénzügyi korrekciók és a kapott uniós kifizetések aránya tekintetében a legfontosabb tagállamok Görögország (9,9 %), Románia (8 %) és Szlovákia (7,3 %).

2. Az átalánykorrekciók bontása

Az átalánykorrekciók alkalmazása hasznos eszköznek bizonyul olyan esetekben, amikor a kapcsolódó összeg nem számszerűsíthető reprezentatív statisztikai minta alapján, vagy amikor az egyedi hibák kiadásra gyakorolt hatása nem számszerűsíthető pontosan. Ez azonban azt jelenti, hogy a pénzügyi következményeket az átalánykorrekcióval sújtott tagállam viseli, mivel a korrekciók nem kapcsolódnak közvetlenül projektszintű egyedi szabálytalanságokhoz, vagyis nincs olyan egyedi végső kedvezményezett, akivel vissza lehetne fizettetni az összegeket.

Az ERFA/Kohéziós Alap tekintetében az átalánykorrekciókat az olyan (átalány és/vagy extrapolált) pénzügyi korrekciók becslésének kell tekinteni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül egyedi művelethez/projekthez 9 .

Átalánykorrekciók 2015-ben:

2,2 milliárd EUR visszaigazolt

1,3 milliárd EUR végrehajtott

3. A forrásnál tett pénzügyi korrekciók bontása

A forrásnál tett pénzügyi korrekciókat a tagállami hatóságok alkalmazzák a kiadások Bizottságnak való bejelentésével egy időben úgy, hogy a bizottsági ellenőrzéseket követően átalánykorrekciókat alkalmaztak.

Az ERFA/Kohéziós Alap tekintetében a forrásnál tett legjelentősebb pénzügyi korrekció Romániát érinti (345 millió EUR) 10 .

Forrásnál tett korrekciók 2015-ben:

0,5 milliárd EUR visszaigazolt

0,8 milliárd EUR végrehajtott

Az ESZA tekintetében a forrásnál tett, 2015-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók összege a 2007–2013 közötti programozási időszak vonatkozásában 81 millió EUR. A forrásnál tett pénzügyi korrekciók által leginkább érintett tagállamok a következők: a Cseh Köztársaság, Franciaország, Lengyelország, Szlovákia és Románia.

A 2007–2013 közötti programozási időszak vonatkozásában végrehajtott pénzügyi korrekciók közül 115 millió EUR forrásnál tett pénzügyi korrekció, amelyből 66 millió EUR-t 2015-ben, 49 millió EUR-t pedig az előző évben igazoltak vissza.

4. Nettó pénzügyi korrekciók 2015-ben

A költségvetés végrehajtásának típusa, az ágazati irányítás és a szakpolitikai terület pénzügyi szabályai befolyással vannak arra, hogy az uniós költségvetésre milyen hatást gyakorolnak a különböző korrekciós mechanizmusok. A korrekciós mechanizmusok minden esetben ugyanazzal az eredménnyel járnak: megvédik az uniós költségvetést a jogsértéssel teljesített kiadással szemben.

Nettó pénzügyi korrekciók 2015-ben:

0,8 milliárd EUR visszaigazolt

1,2 milliárd EUR végrehajtott

3.2.Kumulált pénzügyi korrekciók és visszafizettetések 2015 végéig

A kumulált számadatok hasznos információt nyújtanak a Bizottság által alkalmazott korrekciós mechanizmusok jelentőségére vonatkozóan, különösen azért, mert figyelembe veszik a programok és projektek többéves jellegét, és semlegesítik az egyszeri események hatását.

3.2.1. 2009–2015 közötti időszak

Az alábbi ábrák az utóbbi 7 évben visszaigazolt és végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések alakulását mutatják.

3.2.1. ábra: Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések, 2009–2015

Visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések, 2009–2015 (milliárd EUR)

Átlagos visszaigazolt pénzügyi korrekciók, 2009–2015:

3,3 milliárd EUR

az átlagos költségvetési kifizetések 2,4 %-a

A visszaigazolt összegek enyhén emelkedő tendenciát mutatnak, ami igazolja, hogy a többéves ellenőrzési keret sikeresen védi meg az uniós költségvetést az idő folyamán.

Végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések, 2009–2015 (milliárd EUR) A 2009–2015 közötti időszakban végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések átlagos összege 3 milliárd EUR volt, amely az említett időszakban az uniós költségvetésből teljesített kifizetések átlagos összegének 2,2 %-át teszi ki.

3.2.2. A regionális politika pénzügyi korrekcióit érintő bírósági határozatok

A 2015 folyamán kibocsátott bírósági ítéletek nyomán számos, 2008–2010 között hozott pénzügyi korrekciót semmisítettek meg a regionális politika területén (az 1994–1999 közötti programozási időszakhoz kapcsolódóan összesen 457 millió EUR összegű korrekció). A megsemmisítések az 1083/2006/EK rendeletben előírt szabályok új jogi értelmezésén alapultak, és változást jelentenek a Bíróság korábbi ítéleteihez képest. A megsemmisített korrekciókat levonták mind a 2015-ben visszaigazolt és végrehajtott összegekből, mind az alábbi táblázatban szereplő kumulált összegekből.

3.2.3. Pénzügyi korrekciók végrehajtási aránya 2015 végén

3.2.3. táblázat: Visszaigazolt kumulált pénzügyi korrekciók és végrehajtási arány 2015 végéig

millió EUR
	Programozási időszak			Kumulált EMGA-határozatok	Összes visszaigazolt pénzügyi korrekció 2015 végén	Végrehajtás %-os aránya 2015 végén	Visszaigazolt pénzügyi korrekciók 2014 végén	Végrehajtás %-os aránya 2014 végén

	1994–1999 közötti időszak	2000-2006 közötti időszak	2007-2013 közötti időszak
Mezőgazdaság	–	139	787	11 766	12 692	85,4 %	11 514	82,8 %
EMGA	–	–	–	11 766	11 766	85,7 %	10 808	83,7 %
Vidékfejlesztés	–	139	787	n.a.	926	81,3 %	706	69,3 %
Kohéziós politika	2 273	8 922	4 748	n.a.	15 943	93,4 %	14 203	92,2 %
ERFA	1 799	5 794	2 664	n.a.	10 257	92,4 %	8 973	91,9 %
Bírósági ítéletek	(457)	0	0	n.a.	(457)	–	–	–
ERFA összesen	1 342	5 794	2 664	n.a.	9 800	92,1 %	8 973	91,9 %
Kohéziós Alap	268	842	857	n.a.	1 968	99,9 %	1 496	88,7 %
Bírósági ítéletek	0	(9)	0	n.a.	(9)	–	–	–
Kohéziós Alap összesen	268	833	857	n.a.	1 958	97,6 %	1 496	88,7 %
ESZA	560	1 990	1 198	n.a.	3 748	98,4 %	3 399	96,5 %
HOPE/EHA	100	127	29	n.a.	256	63,0 %	250	60,4 %
EMOGA Orientáció	3	178	–	n.a.	181	60,1 %	85	100,0 %
Egyéb	–	–	–	n.a.	32	100,0 %	9	100,0 %
Összesen	2 273	9 060	5 535	11 766	28 666	89,9 %	25 726	88,0 %

A kohéziós politika különböző programozási időszakai egyértelműen jelzik az EU költségvetési ciklusának többéves jellegét. Mivel a 2000–2006 közötti időszak pénzügyi zárása a végéhez közeledik, a pénzügyi korrekciók összege jelentősen magasabb, különösen a 2007–2013 közötti időszakhoz képest.

3.2.4. Kumulált visszafizettetések, 2009–2015

Az alábbi táblázatok a 2009–2015 közötti időszakra vonatkozóan visszaigazolt és végrehajtott visszafizettetések összegeit tartalmazzák. Lásd még a 3.3.1. szakaszt az uniós költségvetésre gyakorolt hatást illetően.

3.2.4. táblázat: Visszaigazolt visszafizettetések, 2009–2015

millió EUR
	Év							Összesen
Visszafizettetések
	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Mezőgazdaság:
EMGA	163	178	174	162	227	213	117	1 234
Vidékfejlesztés	25	114	161	145	139	165	206	956
Kohézió	102	24	50	22	83	35	5	320
Belső szakpolitikai területek	100	188	270	252	393	293	302	1 798
Külső szakpolitikai területek	81	137	107	107	93	127	132	784
Igazgatás	9	5	8	7	6	5	5	45
Összesen	480	646	770	695	941	838	767	5 137

3.2.5. táblázat: Végrehajtott visszafizettetések, 2009–2015

millió EUR
	Év							Összesen
Visszafizettetések
	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Mezőgazdaság:
EMGA	148	172	178	161	155	150	155	1 119
Vidékfejlesztés	25	114	161	166	129	167	152	914
Kohézió	102	25	48	14	81	32	7	309
Belső szakpolitikai területek	100	162	268	229	398	274	293	1 724
Külső szakpolitikai területek	81	136	77	99	93	108	136	730
Igazgatás	9	5	2	9	6	5	5	41
Összesen	464	614	734	678	862	736	749	4 837

3.3.A pénzügyi korrekciók hatása

3.3.1. Az uniós költségvetésre gyakorolt hatás 2015-ben

3.3.1. ábra: Az uniós költségvetésre gyakorolt hatás

* A főbb érintett kiadási fejezetek a következők: 05 02, 05 03, 05 04, 13 03, 13 04, 04 02, 11 06 és 18 03.

** Nem tartalmazza a forrásnál tett visszafizettetéseket. A főbb érintett kiadási fejezetek a következők: 05 02, 05 03, 13 03, 13 04, 04 02 és 11 06. A visszafizettetésekre vonatkozó további információk a 3.2.4. szakaszban találhatók.

A fentiekben kifejtettek szerint a nettó pénzügyi korrekciókból és a visszafizettetésekből származó bevételt címzett bevételként kezelik 11 , megjegyezve, hogy a Bizottság a forrásnál is végrehajt visszafizettetéseket a (korábbi vagy jelenlegi költségtérítési igényekben azonosított) nem elszámolható kiadásoknak a kifizetésekből történő levonásával. Általánosságban a címzett bevételt ahhoz a költségvetési tételhez vagy alaphoz számolják el, amelyre vonatkozóan a kiadást eredetileg kifizették, és újra fel lehet használni, azonban a címzett bevételeket nem rendelik meghatározott tagállamokhoz.

3.3.2. A nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatás

A megosztott irányítás keretében az összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés – végrehajtási módjától függetlenül – hatással van a nemzeti költségvetésekre. Hangsúlyozandó, hogy még ha nem is történik visszatérítés az EU költségvetésébe, a pénzügyi korrekciók tagállami szinten gyakorolt hatása mindig negatív. Ez azért van így, mert a tagállamnak – hogy ne veszítsen el uniós forrásokat– a nem elszámolható kiadásokat támogatható műveletekkel kell helyettesítenie. Ez azt jelenti, hogy a tagállam saját forrásaiból (a nemzeti költségvetésből) fedezi az uniós programok szabályai értelmében nem elszámolhatónak minősített kiadások uniós társfinanszírozása elvesztésével járó pénzügyi következményeket (alternatív költség formájában), hacsak vissza nem fizetteti az összegeket az egyes kedvezményezettekkel. Ez nem mindig lehetséges, például a programszinten (a programirányításért felelős nemzeti igazgatásban észlelt hiányosságok miatt) alkalmazott átalánykorrekciók esetében, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a projektszinten jelentkező szabálytalanságokhoz.

4.MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS

4.1.Megelőző intézkedések

A tagállamok által hozott megelőző intézkedések

Tagállami szinten kötelező adminisztratív struktúra jött létre. A kiadások irányítását, kontrollját és kifizetését akkreditált kifizető ügynökségek végzik. A 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben és a 907/2014/EU bizottsági végrehajtási határozatban 12 előírt szigorú akkreditálási kritériumoknak való megfelelést egy nemzeti szinten kijelölt független külső ellenőrző szerv (tanúsító szerv) részletesen felülvizsgálja, valamint a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság (miniszteri szinten) folyamatosan felügyeli. A kifizető ügynökségeknek éves vezetői nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben nyilatkozatnak arról, hogy a kialakított rendszer megalapozott bizonyosságot ad a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Ezeket a vezetői nyilatkozatokat a fent említett tanúsító szervek ellenőrzik, amelyeknek éves véleményt kell adniuk.

Az EMGA, illetve az EMVA által finanszírozott minden egyes támogatási program esetében a kifizető ügynökségek a kifizetéseket megelőzően alapos előzetes adminisztratív kontrollokból (a támogatási kérelmek 100 %-át ellenőrizni kell) és helyszíni ellenőrzésekből (a legtöbb program esetében legalább 5 %) álló rendszert alkalmaznak. Ezeket a kontrollokat a szektorspecifikus jogszabályokban foglalt pontos szabályokkal összhangban folytatják le (például az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer [IIER], beleértve a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert [MePaR]). E támogatási programok többsége esetében a tagállamoknak évente statisztikai információkat kell küldeniük a Bizottság részére az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről (kontrollstatisztikák).

A Bizottság által hozott megelőző intézkedések

A közös agrárpolitika (KAP) új horizontális rendelete 13 értelmében 2014-ben a KAP-alapokkal kapcsolatos csökkentésekre, megszakításokra és felfüggesztésekre vonatkozó új jogi keret lépett hatályba, amely megerősíti a Bizottságnak az uniós finanszírozás csökkentésére/felfüggesztésére vonatkozó hatásköreit olyan esetekben, amikor szabálytalan kifizetések kockázatát tárták fel.

EMGA: 27,2 millió EUR összegű csökkentés 14 tagállam esetében.

EMVA: 24 megszakítás és 7 felfüggesztés/csökkentés.

A Bizottság ennek megfelelően csökkentheti vagy felfüggesztheti a havi (EMGA) vagy időközi (EMVA) kifizetéseket, „ha az adott tagállami kontrollrendszer kulcsfontosságú elemeiből egy vagy több hiányzik, vagy azok a feltárt hiányosságok súlyossága vagy állandósága következtében nem hatékonyak” 14 (vagy a szabálytalan kifizetések visszafizettetésére szolgáló rendszert hasonló, súlyos hiányosságok jellemzik), és ha a következő feltételek egyike teljesül:

-a hiányosságok állandó jellegűek, és legalább két korábbi pénzügyi korrekciós határozat indokául szolgáltak,

vagy

-a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam a közeljövőben nem tudja – a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó, egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően – végrehajtani a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

Az EMVA esetében a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 15 az időközi kifizetések megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő (vagyis a főigazgató) általi megszakításáról is rendelkezik, amely további gyors és reaktív eszközként szolgál, amennyiben aggályok merülnek fel a kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

Az EMGA esetében a havi kifizetések ritmusa nem teszi lehetővé a megszakítási eljárás alkalmazását. Az EMGA vonatkozásában 2015-ben nem függesztettek fel kifizetést. Első alkalommal 2015-ben csökkentették a havi kifizetéseket összesen 16 millió EUR összegben a kontrollrendszer hiányosságai miatt (Görögország). A többi csökkentés a felső határok túllépésével, határidőkkel és más elszámolhatósági problémákkal volt kapcsolatos. A csökkentésekhez kapcsolódóan összesen 87 műveletet hajtottak végre.

A megszakítások és csökkentések/felfüggesztések ideiglenesek. Adott esetben ezeket ellenőrzés kísérheti. Amennyiben a hiányosságot megerősítik, a vonatkozó kiadást a szabályszerűségi záróelszámolás keretében alkalmazott pénzügyi korrekció révén véglegesen kizárják az uniós finanszírozásból.

4.2.Korrekciós intézkedések

A KAP-ra vonatkozó jogi keret szerint a Bizottság által a tagállamokra kiszabott pénzügyi korrekciók mindig is nettó korrekciók voltak 16 . Az összegeket a tagállamok ténylegesen visszatérítik, és az összegek az uniós költségvetésben címzett bevételként jelennek meg. Ezek a közös agrárpolitika kiadásainak fedezésére szolgálnak, és nem rendelhetők egyes tagállamokhoz. Az uniós költségvetésbe való visszatérítések tényleges végrehajtása elhalasztható részletfizetés (három éves részletben történő végrehajtás) vagy halasztó határozat révén.

A megosztott irányítás keretében a hibák feltárása és korrigálása a tagállamok közvetlen felelőssége. Minden egyes alkalommal, amikor hiányosságokat találnak az irányítási és kontrollrendszerben, szabályszerűségi eljárás indul, és ezzel egyidejűleg felkérik a tagállamot a korrekciós intézkedések megtételére. Ez utóbbit szorosan nyomon követik. A korrekciós intézkedések végrehajtásának elmulasztása az érintett intézkedések esetében az uniós kifizetések megszakításához, csökkentéséhez vagy felfüggesztéséhez vezethet. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak be cselekvési terveket a fenntartások alapjául szolgáló hiányosságok korrigálására. Ezt követően értékelték a cselekvési terveket annak ellenőrzése érdekében, hogy megfelelő végrehajtás esetén ténylegesen és kellő időben korrigálnák-e a feltárt hiányosságokat. A Bizottság évente értékelte a tagállamok által már meghozott korrekciós intézkedések eredményességét. Megállapítható, hogy az uniós költségvetés vonatkozásában fennálló kockázatot szisztematikusan kezelik a szabályszerűségi záróelszámolás és nettó pénzügyi korrekciók révén.

Az EMGA esetében a pénzügyi korrekciót úgy hajtják végre, hogy az érintett összeget levonják a Bizottság által a tagállam számára a pénzügyi korrekcióról szóló bizottsági határozatot követő második hónapban teljesítendő havi kifizetésekből.

2015 végéig 2,3 milliárd EUR összegű korrekcióra vonatkozóan fogadtak el részletfizetési határozatokat.

Az EMVA esetében a pénzügyi korrekciót visszafizetési felszólítással hajtják végre, amelyben felkérik az érintett tagállamot, hogy térítse vissza ezeket az összegeket az uniós költségvetésbe. Ezt legtöbbször a visszatérítésből való ellentételezéssel hajtják végre a következő negyedévben. Ezért előfordul, hogy az N. évben elfogadott határozatokat csak az N+1. év elején hajtják végre. Ezen túlmenően a határozat végrehajtása késedelmet szenvedhet részletfizetési és halasztási határozatok miatt.

Ez a helyzet 2010 óta, amely évben a gazdasági és pénzügyi válság miatt a tagállamok gyakrabban kérték azon hatályos jogszabályi rendelkezés alkalmazását, amely lehetővé tette a pénzügyi korrekciók éves részletekben való visszafizetését (az egy összegben való visszafizetés helyett): amennyiben a tagállam által visszatérítendő összeg meghaladja a GDP-jének 0,01 %-át, a tagállam kérheti, hogy a levonást (legfeljebb 3) éves részletben teljesíthesse az egy összegben való visszafizetés helyett.

A pénzügyi korrekciók visszafizetésének halasztása:

Görögország

Portugália

A Bizottság 2012-ben új rendelkezést 17 vezetett be, amely az uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok számára lehetővé tette a pénzügyi korrekciók visszafizetésének elhalasztását azzal a feltétellel, hogy a pénzügyi korrekciók eredeténél tapasztalt hiányosságokat orvosolni kell.

A pénzügyi segítségnyújtási mechanizmust igénybe vevő tagállamok kérhették pénzügyi korrekcióik elhalasztását egyszeri 18 hónapos időszakra. Minden olyan összeget, amelyet ezen időszak alatt kellett volna végrehajtani, elhalasztottak azon időszak végéig, amikor a teljes összeget a tervek szerint vissza kellett fizetni 3 éves részletben. Halasztási határozatok elfogadására került sor Görögország esetében 529 millió EUR összegben, valamint Portugália esetében 109 millió EUR összegben. A halasztott összegek visszafizetésének első két éves részletét 2014-ben és 2015-ben teljesítették, a harmadik és egyben utolsó éves részletet pedig 2016-ban fizetik vissza.

2015-ben újabb halasztási határozatot fogadtak el Görögországra vonatkozóan. A halasztás lejáratát követően a korrekciókat öt éves részletben kell teljesíteni. A Görögországnak nyújtott halasztás 2017. június 22-én jár le. Eddig 335 millió EUR összeget halasztottak el.

4.3.A tagállami irányítási és kontrollrendszerekben feltárt hiányosságok és a meghozott intézkedések

A Bizottság 2013-ban jelentést készített a hibák alapvető okairól a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) három tevékenysége tekintetében, és feltárta a fő hiányosságokat a tagállamok irányítási és kontrollrendszereiben. Ennek nyomon követéseként az érintett tagállamok korrekciós intézkedéseket hoznak, és a Bizottság aktívan nyomon követi azok megfelelő végrehajtását. A Bizottság ellenőrzési vizsgálatok és a néhány tagállamban már elindított cselekvési tervek révén tovább foglalkozik az alapokat érintő, az azonosított okokra visszavezethető kockázatokkal. Ezenfelül, valamint a korábbi szakaszok tekintetében a helyzet további enyhítése és a problémák jövőbeli előfordulásának megelőzése érdekében olyan intézkedéseket terveznek, amelyek a nyomonkövetési, kommunikációs és korrekciós intézkedések javítására irányulnak. Emellett a 2013. évi KAP-reform jelentős fokú egyszerűsítést vezetett be számos területen (például egyszerűsített költségopció bevezetése a vidékfejlesztésben), amelyek vonatkozásában az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa meg tudott állapodni, valamint a kontrollrendszereket is javította. A további egyszerűsítés a mezőgazdasági termelők kiegyensúlyozottabb helyzetére összpontosul majd, ugyanakkor megőrzi a rendszer eredményességét és figyelembe veszi egyes programok összetettségét, például a közigazgatási szankciók vonatkozásában.

A közvetlen kifizetések esetében a hibák főbb alapvető okai a következőkhöz kapcsolódtak: a nemzeti közigazgatások által elkövetett hibák, illetve meg nem felelés, amelyek akkor fordultak elő, amikor a nemzeti közigazgatások nem igazították ki rendszereiket a szabályoknak való megfelelés érdekében, illetve nem követték saját utasításaikat; a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR) nem megfelelő színvonala és frissítése; a helyszíni ellenőrzések alacsony színvonala; hibák a támogatási kérelmekben. Megjegyzendő, hogy a MePaR-t is magában foglaló IIER a közvetlen támogatási kifizetések szabályszerűségét biztosító fő irányítási és kontrollrendszer. Az EMGA kiadásainak több mint 90 %-át lefedi, és jelentős mértékben hozzájárul a hatókörébe tartozó támogatási programok hibaszintjének megelőzéséhez és csökkentéséhez. Működési hiányosságok feltárása esetén korrekciós intézkedéseket írnak elő, amelyek végrehajtását a Bizottság szorosan nyomon követi.

A piaci intézkedések esetében a hibák alapvető okai a következőkkel kapcsolatosak: nem teljesülnek a támogathatósági feltételek azok összetettsége miatt, nehézségek merülnek fel az intézkedések igazolhatósága és ellenőrizhetősége kapcsán; közbeszerzési szabályok; a tagállamok eltérően értelmezik a kiadások elfogadhatóságát; elégtelen információk a tagállamok irányítási és kontrollrendszereiről; hiányosságok az irányítási és kontrollrendszerek tagállami alkalmazásában.

A vidékfejlesztés továbbra is szigorú ellenőrzés alatt álló terület. A hibák okainak kiküszöbölése érdekében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2015-ben még inkább megerősítette a meglévő cselekvési terveket a 2014. évi éves tevékenységi jelentésben foglalt fenntartások kezelése céljából, a bizottsági szolgálatokon belüli együttműködés és elemzés javítása és a tagállamokkal folytatott intenzív párbeszéd alapján. E megközelítést követve fejlesztették a hibaarányok csökkentésére vonatkozó tagállami vagy regionális cselekvési tervekről szóló, valamennyi tagállamra kiterjedő jelentéstételi rendszert. Ennek keretében hangsúlyosabbá tették az ellenőrzési eredmények rendszeres nyomon követését, valamint javították a monitoringcélokat szolgáló mutatószámokat és mérföldköveket. A Bizottság 2014-ben külön informatikai eszközt fejlesztett ki, amely 2015-ben vált teljes mértékben működőképessé. Az eszköz hatékonyabbá és következetesebbé teszi a nemzeti vagy regionális cselekvési tervekből nyert információk gyűjtését és feldolgozását, áttekintést nyújt és elősegíti a megfelelő nyomon követést.

4.4.Kumulált számadatok

Az EMGA-t illetően a Bizottság által 1999 óta kiszabott pénzügyi korrekciók összege 11 766 millió EUR-t tesz ki. Az 1999–2015 közötti időszakban az átlagos korrekciós arány pénzügyi évenként a kiadások 1,7 %-a volt. A Bizottság általi kiszabást követően a korrekciókat általában automatikusan végrehajtják, kivéve, ha a tagállamnak lehetőséget nyújtottak a három éves részletben történő fizetésre.

4.4. táblázat: Az EMGA szabályszerűségi záróelszámolás keretében kiszabott kumulált pénzügyi korrekciói 1999-től 2015 végéig; Tagállamok szerinti bontás

millió EUR
Tagállam	Az uniós költségvetésből kapott EMGA-kifizetések	A kapott kifizetések %-a az összes kifizetéshez képest	Kumulált EMGA pénzügyi korrekciók 2015 végén	Az EU költségvetéséből kapott kifizetések %-ában	A pénzügyi korrekciók teljes összegének %-ában
Belgium	12 755	1,8 %	45	0,4 %	0,4 %
Bulgária	3 257	0,5 %	71	2,2 %	0,6 %
Cseh Köztársaság	6 533	0,9 %	8	0,1 %	0,1 %
Dánia	18 208	2,6 %	192	1,1 %	1,6 %
Németország	92 771	13,3 %	203	0,2 %	1,7 %
Észtország	743	0,1 %	1	0,1 %	0,0 %
Írország	21 930	3,2 %	108	0,5 %	0,9 %
Görögország	42 621	6,1 %	2 723	6,4 %	23,1 %
Spanyolország	96 161	13,8 %	1 510	1,6 %	12,8 %
Franciaország	149 034	21,4 %	2 588	1,7 %	22,0 %
Horvátország	253	0,0 %	0	0,0 %	0,0 %
Olaszország	77 223	11,1 %	1 930	2,5 %	16,4 %
Ciprus	453	0,1 %	10	2,1 %	0,1 %
Lettország	1 065	0,2 %	0	0,0 %	0,0 %
Litvánia	2 888	0,4 %	24	0,8 %	0,2 %
Luxemburg	507	0,1 %	6	1,1 %	0,0 %
Magyarország	9 947	1,4 %	63	0,6 %	0,5 %
Málta	37	0,0 %	0	0,8 %	0,0 %
Hollandia	18 058	2,6 %	240	1,3 %	2,0 %
Ausztria	11 884	1,7 %	12	0,1 %	0,1 %
Lengyelország	23 517	3,4 %	155	0,7 %	1,3 %
Portugália	11 749	1,7 %	342	2,9 %	2,9 %
Románia	7 579	1,1 %	207	2,7 %	1,8 %
Szlovénia	904	0,1 %	20	2,2 %	0,2 %
Szlovákia	2 898	0,4 %	6	0,2 %	0,1 %
Finnország	8 971	1,3 %	34	0,4 %	0,3 %
Svédország	11 935	1,7 %	120	1,0 %	1,0 %
Egyesült Királyság	61 373	8,8 %	1 146	1,9 %	9,7 %
Összesen	695 255	100,0 %	11 766	1,7 %	100,0 %

4.4. ábra: Az EMGA tekintetében szabályszerűségi záróelszámolás keretében kiszabott kumulált tagállami pénzügyi korrekciók 1999-től 2015 végéig az uniós költségvetésből kapott kifizetésekhez viszonyítva

4.5.Tagállami korrekciók

A tagállamoknak előzetes kontrollokra és a finanszírozás csökkentésére vagy kizárására vonatkozó rendszereket kell kialakítaniuk:

Az EMGA és az ERFA keretében finanszírozott minden egyes támogatási program esetében előzetes adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket folytatnak le, és a kedvezményezett szabályoknak való meg nem felelése esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmaznak. E kontrollrendszereket a kifizető ügynökségeknek alkalmazniuk kell, és a kontrollrendszerek egységes jellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaznak. Ezeket úgy alakították ki, hogy – az érintett programmal kapcsolatos kockázattól függően – a támogatási kérelmek 100 %-ára alapos előzetes adminisztratív kontrollt, adott esetben más adatbázisokkal való összehasonlító ellenőrzéseket, illetve a tranzakciók alapsokaságának 1–100 %-át lefedő mintára vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket foglalnak magukban. Ha a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további kontrollokat kell végrehajtani.

Ezzel összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2015-ös pénzügyi évben az EMGA kiadásainak 93,8 %-át fedte le. Az IIER-t a lehető legnagyobb mértékben a parcellákhoz, illetve az állatállományhoz kapcsolódó, 2015-ben az ERFA keretében teljesített kiadások 54,1 %-át kitevő vidékfejlesztési intézkedések irányítására és kontrolljára is alkalmazzák. Az IIER a két alap esetében együttesen az összes kiadás 85,6 %-át fedte le.

A jogszabály értelmében a tagállamok az általuk lefolytatott ellenőrzésekről és az alkalmazott szankciókról részletes jelentést tesznek a Bizottságnak. A jelentéstételi rendszer – a főbb támogatási programok esetében – lehetővé teszi a végső kedvezményezettek szintjén a tagállamok által megállapított hibaszint kiszámítását. A közvetlen támogatási és vidékfejlesztési intézkedések tekintetében a jelentésekben szereplő statisztikai információk pontosságát, valamint az alapul szolgáló helyszíni ellenőrzések minőségét a tanúsító szervek szintén ellenőrzik és validálják.

A tagállamoktól származó említett jelentések bemutatják az elvégzett előzetes, adminisztratív és helyszíni ellenőrzések megelőző hatását. Az ellenőrzések alapján 353 millió EUR összegben szabtak ki korrekciókat. A legjelentősebb korrekciók Spanyolországhoz (70 millió EUR), Olaszországhoz (39 millió EUR) és Lengyelországhoz (35 millió EUR) kapcsolódtak. A 2015-ben jelentett számadatok részleteit a 6. melléklet tartalmazza.

5.KOHÉZIÓS POLITIKA

5.1.Megelőző intézkedések

A Bizottság 2015-ben folytatta a kifizetések megszakítására és felfüggesztésére vonatkozó, a Bizottság által a 2008. évi cselekvési terv keretében elfogadott szigorú politikát, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében megerősítse a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításában betöltött felügyeleti szerepét. Ez a 2007–2013 közötti időszakban hatályos politika megelőző alapon működik: az időközi kifizetések megszakítását – vagy ha nincs fennálló kifizetési kérelem, akkor figyelmeztető levél küldését – eredményezi, amennyiben bizonyíték utal arra, hogy az operatív program egy részének vagy egészének irányítási és kontrollrendszereiben súlyos hiányosság van. Így elkerülhető, hogy az uniós költségvetésből olyan összegeket térítsenek vissza, amelyeket esetlegesen súlyos szabálytalanságok érintenek.

Az ERFA/Kohéziós Alap és az ESZA programjai esetében érdemes hangsúlyozni, hogy a Bizottság felügyeleti szerepe eredményeképpen a tagállamok által elfogadott korrekciós intézkedési tervek is megelőző hatást gyakorolnak a kedvezményezettnél már felmerült és nemzeti szinten az igazoló hatóság elszámolásaiban rögzített, de a Bizottság felé még nem bejelentett kiadásokra. Az ilyen kiadásokra az igazoló hatóság a kiadás bejelentése előtt alkalmazza a Bizottság által kért pénzügyi korrekciót.

A Bizottság felé bejelentett kiadások már nem tartalmaznak szabálytalan összegeket.

Különösen az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságai miatt kiszabott, extrapolált vagy átalánykorrekciók esetében lehetnek jelentősek az igazolás előtt az igazoló hatóság által megelőző céllal korrigált összegek.

Ez kimutatható a forrásnál tett pénzügyi korrekciókra a következő esetekben: a Romániára 2015-ben alkalmazott pénzügyi korrekció (345 millió EUR), vagy a különböző programokra vonatkozó korrekciós cselekvési tervek keretében a Cseh Köztársaságra (398 millió EUR) és Magyarországra (135 millió EUR) 2014-ben alkalmazott korrekciók. Az ESZA tekintetében a főbb, forrásnál tett és visszaigazolt pénzügyi korrekciókat 2015-ben Romániára alkalmazták (77 millió EUR).

Ehhez hasonlóan ugyancsak megelőző hatást gyakorolhatnak az uniós költségvetés védelmére a Bizottság által abban az esetben küldött figyelmeztető levelek, amikor a rendszerbeli hiányosságokat a kifizetési kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően tárják fel, de ebben az esetben a Bizottság/tagállam nem jelent be semmilyen összeget, mivel nehezebb számszerűsíteni ezt a hatást. A Bizottság felügyeleti szerepének megelőző hatása fokozza az uniós költségvetés védelmét (és csökkenti az ellenőrző hatóságok által akkor feltárt hibákat, amikor ellenőrzik a Bizottságtól igényelt összegeket), és ezért ezt a jelentéseknek is tükrözniük kell.

A megszakításokat és felfüggesztéseket csak a korrekciós intézkedés végrehajtására vonatkozó megalapozott bizonyosság alapján és/vagy a pénzügyi korrekciók végrehajtását követően szüntetik meg. A pénzügyi korrekciókat fel kell tüntetni a Bizottságnak benyújtott vagy a Bizottsággal egyeztetett kifizetési kérelemben. A korrekciós intézkedések – köztük a pénzügyi korrekciók – megfelelőségét különösen a nemzeti ellenőrző hatóság által vagy bizottsági (nyomonkövetési) ellenőrzés révén nyújtott ellenőrzési bizonyíték alapján értékelik, az ügy egyedi vizsgálatát követően, amelynek célja a következetesség, az átláthatóság és a tagállamok közötti egyenlő bánásmód biztosítása.

5.1.1. Megszakítások és felfüggesztések

5.1.1. táblázat: Megszakítások

millió EUR
Alap	Kohéziós politika: 2007–2013 közötti programozási időszak
	Összes nyitott ügy 2014.12.31-én		Új ügyek 2015-ben		2015-ben lezárt ügyek		Összes nyitott ügy 2015.12.31-én
	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg
ERFA + Kohéziós Alap	99	3 818	87	5 299	135	7 387	51	1 730
ESZA	32	970	27	1 392	33	1 599	26	762
EHA	7	14	25	157	30	162	2	8
Összesen	138	4 802	139	6 848	198	9 148	79	2 501

A fenti táblázat az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra, az ESZA-ra és az EHA-ra vonatkozó megszakítási ügyek számának és összegeinek alakulását mutatja be. A nyitóegyenleg a 2014 végén még nyitott összes ügyet magában foglalja, függetlenül attól, hogy melyik évben értesítették a tagállamot a megszakításról. Az új ügyek kizárólag olyanokat jelentenek, amelyeknél a megszakításról 2015-ben értesítették a tagállamot. A lezárt ügyek azokat az ügyeket foglalják magukban, amelyeknél a költségtérítési igény kifizetését 2015-ben folytatták, függetlenül attól, hogy melyik évben kezdődött a megszakítás. A 2015 végén még mindig nyitott ügyekhez olyan megszakítások tartoznak, amelyek 2015. december 31-én továbbra is érvényben voltak, vagyis az érintett tagállam által meghozandó korrekciós intézkedésektől függően a megszakítás továbbra is fennáll a költségtérítési igények kifizetési határideje tekintetében.

Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a 2015 végén továbbra is megszakított 51 kifizetés a következőket érinti: Spanyolország (39), Magyarország (5), határon átnyúló programok (4) és a Cseh Köztársaság (3). A legtöbb ügy a tagállamok által benyújtott éves kontrolljelentések elemzéséből, illetve bizonyos mértékben más forrásokból – például a médiából vagy bizottsági ellenőrző látogatásokból – ered.

Az ESZA tekintetében a 2015 végén továbbra is megszakított 26 kifizetésből – amely Spanyolországot (11), Olaszországot (8), Franciaországot (2), Magyarországot (2), az Egyesült Királyságot (2) és Németországot (1) érinti – 15 már 2014 végén is meg volt szakítva.

Az EHA tekintetében a legtöbb megszakítás olyan problémákhoz kapcsolódik, amelyek az év elején a tagállamok által benyújtott éves kontrolljelentések elemzéséből erednek (nem nyújtanak be jelentést, a jelentés nem megbízható vagy magas hibaarányokat tartalmaz). A 2014. évi éves cselekvési tervben 5 operatív program kapcsán éltek fenntartásokkal (kifizetések megszakítása): az érintett tagállamok mind az 5 ügyben meghozták a szükséges korrekciós intézkedést, és a kifizetés folytatódhatott.

Felfüggesztések

Az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében 6 operatív program volt felfüggesztve 2014 végén, ebből 2015-ben 3 esetében szüntették meg a felfüggesztést. 2015-ben 10 felfüggesztési határozatot fogadtak el: Spanyolország (3), határon átnyúló (3), Magyarország (2), Olaszország (1) és az Egyesült Királyság (1). Év végén az új határozatokból 6 még hatályban volt, így 2015 végén összesen 9 felfüggesztési határozat volt aktív.

Az ESZA esetében 2014 végén 18 operatív program volt felfüggesztve, ebből 2015-ben 11 esetében szüntették meg a felfüggesztést. 2015-ben 10 felfüggesztési határozatot fogadtak el (Franciaország [1], Németország [1], Magyarország [1], Olaszország [2], Szlovákia [1], Spanyolország [1] és az Egyesült Királyság [3]), ebből kettőt (a szlovákiai és az egyik egyesült királyságbeli ügyet) később 2015 folyamán megszüntettek. 2015 végén összesen 15 felfüggesztés volt még hatályban (Franciaország [1], Németország [1], Magyarország [1], Olaszország [3], Spanyolország [7] és az Egyesült Királyság [2]).

Az észtországi EHA operatív program időközi kifizetéseit 2014 májusában felfüggesztették, majd 2015 áprilisában folytatták. Nincs egyéb felfüggesztés folyamatban.

5.1.2. Csalások megelőzésére szolgáló intézkedések

A csalás elleni első és legerősebb intézkedés egy erőteljes belsőkontroll-rendszer működtetése, amelyet a feltárt kockázatokra való arányos válaszként alakítanak ki és működtetnek. A rendszer csökkenteni tudja a csalás előfordulásának vagy feltáratlanságának kockázatát, de nem tudja teljes mértékben kizárni a csalás előfordulásának valószínűségét. 2015 végén a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság operatív igazgatóságai az ERFA és a Kohéziós Alap vonatkozásában 70 18 OLAF-vizsgálattal kapcsolatban végeztek nyomonkövetési intézkedéseket. Az OLAF értékelése szerint akár 1 milliárd EUR összeg lehet potenciálisan érintett feltételezett csalás vagy szabálytalanságok által. A megállapítások alapján az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ezt a maximális összeget kell értékelnie.

A csalás elleni küzdelemről szóló, 2015. július 31-i bizottsági jelentés 19 szerint a tagállamok összesen 3 579 szabálytalansági esetet jelentettek az OLAF-nak az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozóan, ami potenciálisan 1,68 milliárd EUR összeget érint. A jelentés szerint 2014-ben a tagállamok által az OLAF-nak bejelentett csalásgyanús esetek aránya a kohéziós politika 2014. évi kifizetéseinek hozzávetőleg 0,51 %-a volt. A Bizottság – kockázatalapú megközelítés alkalmazásával – ellenőrzi a tagállami hatóságok által a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatban végzett munkát. Mindazonáltal, mivel a csalási és korrupciós ügyek igen különfélék és elemeik változatosak, és a Bizottság nem tudja helyettesíteni a tagállami hatóságokat és nem tudja ellenőrizni a kiadások 100 %-át, a csalás és/vagy korrupció nagyságrendje – különösen az EU-ban a közbeszerzési eljárásokban (amelyek egy része uniós társfinanszírozású projekteket is magában foglal) – meghaladhatja azt, amit a tagállamok által jelentett összegek esetlegesen mutatnak. A Bizottság ezért továbbra is elemzi a tagállamokban, a régiókban és a programokban a csaláskockázat szintjeit és a gyanúkat, a bejelentett csalások típusait (csalásó módszerek), valamint a tagállamok által elfogadott enyhítő intézkedéseket.

A 2015–2020 közötti, csalás elleni közös stratégia 20 hatályba lépett. A stratégia az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és egyéb alapokra vonatkozik. A csalás elleni közös stratégiával a három főigazgatóság 21 célja, hogy új kezdeményezéseken keresztül fokozzák a folyamatban lévő csalás elleni erőfeszítéseiket:

2015 decemberében sikeresen elindították a strukturális alapokkal foglalkozó főigazgatóságok csalás elleni közös stratégiáját.

1) Azon csaláskockázat-értékelések eredményeinek elemzése, amelyeket a tagállamoknak a 2014–2020-as jogalkotási rendelkezések értelmében le kell folytatniuk az új stratégia cselekvési tervének további támogatása és naprakésszé tétele céljából.

2) A potenciális csalás feltárását szolgáló ARACHNE eszköz tagállamok általi hatékony alkalmazásának növelése.

3) Korrupció és csalás elleni szemináriumok szervezése a tagállamok számára azzal a céllal, hogy erősítsék kapacitásaikat a csalás és korrupció elleni küzdelem javítása érdekében.

4) Egyéb intézkedések a jó kormányzás előmozdítása, a figyelemfelhívás és a tagállamok igazgatási kapacitásainak növelése céljából az uniós és a nemzeti pénzügyi érdekek védelme érdekében.

A csalás elleni közös stratégia cselekvési tervet foglal magában, amely meghatározza az időszak során az említett főigazgatóságok által az OLAF-fal szoros együttműködésben lefolytatandó csalás elleni tevékenységeket.

2015-ben a következő egyéb jelentősebb intézkedéseket tették a csalás elleni küzdelem keretében:

-Belső képzési és figyelemfelhívó intézkedések referensek, ellenőrök és a tagállami programhatóságok számára.

-Az OLAF által kibocsátott zárójelentések nyomon követésére vonatkozó belső eljárás megerősítése.

-Képzési és figyelemfelhívó intézkedések azon tagállamok számára, amelyeknek hatékony és arányos csalásellenes intézkedéseket kell meghozniuk a csalások fennmaradó kockázatának enyhítése érdekében.

-Együttműködés az OLAF-fal a csalás elleni küzdelemben.

-Az ARACHNE előmozdítása az irányítási ellenőrzés támogatása érdekében.

-A civil társadalom bevonása integritási megállapodások révén.

A csalással szembeni zéró tolerancia politikájának eredményeképpen a Bizottság 2015-ben 42 figyelmeztető levelet küldött az OLAF zárójelentéseihez és egyéb csalásgyanús esetekhez kapcsolódóan.

5.2.Korrekciós intézkedések

5.2.1. A helyzet alakulása a 2007–2013 közötti programozási időszakig

Az ERFA/Kohéziós Alap vonatkozásában 2015-ben jelentett pénzügyi korrekciók az összes programozási időszak tekintetében állandóak maradtak az elmúlt három évhez képest; a 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozóan jelentett korrekciók összege jelentősen emelkedett 22 .

A 2015-re vonatkozó pénzügyi korrekciók az előző évekhez képest állandóak maradtak, ami megerősíti a végrehajtott szigorú korrekciós politikát, a megszakításokat és felfüggesztéseket is ideértve.

A 2007–2013 közötti időszakban megfigyelt emelkedés annak köszönhető, hogy pénzügyi korrekciók végrehajtását követően 2015-ben számos olyan régóta fennálló ügyet lezártak, amelyek esetében a kifizetési kérelmeket hónapokig, vagy akár évekig is blokkolták, és e lezárások hozzájárultak az emelkedéshez. Ezekben az ügyekben a tagállamok az általuk alkalmazott korrekciókat csak 2015-ben, a felfüggesztési/megszakítási eljárások megszüntetését követően tudták jelenteni.

Az ESZA tekintetében a végrehajtott és 2015-ben jelentett pénzügyi korrekciók összege valamennyi programozási időszak vonatkozásában emelkedett, ami elsősorban a pénzügyi korrekciók elfogadását tükrözi a 2000–2006 közötti programok lezárásával és a 2007–2013 közötti programok hosszú ideig tartó felfüggesztésének megszüntetésével összefüggésben.

5.2.2. Elvégzett és elvégzendő fejlesztések

A kohéziós politika alapjai tekintetében a Bizottság 2015-ben továbbra is szigorú felügyeleti szerepet töltött be azáltal, hogy a hiányosságok feltárását követően megszakította/felfüggesztette a kifizetéseket, és biztosította, hogy a tagállamok kezeljék az irányítási és kontrollrendszereikben feltárt hiányosságokat. A célkitűzés az volt, hogy feltárjanak és kezeljenek minden fennálló lényeges kockázatot, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak az uniós költségvetés számára, és hogy a programok lezárásáig elfogadható szintre csökkentsék a fennmaradó kockázatot. Ez a 2000–2006 közötti időszakhoz viszonyítva átfogó javulást eredményezett a 2007–2013 közötti programozási időszak tekintetében, és a kohéziós kiadásoknál tapasztalt hibák előfordulása az évek folyamán kedvező tendenciát mutatott a Bizottság által a tagállamokkal együttműködésben tett intézkedéseknek köszönhetően, az alábbiakban ismertetettek szerint.

Továbbá a 2014–2020 időszakra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) megerősített kontrollrendelkezéseket tartalmaz a 2007–2013 közötti időszakhoz képest és olyan követelményeket, amelyek javítják a tagállamok elszámoltathatóságát, hogy jobban kezeljék a hibákat és biztosítsák a társfinanszírozott kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét. A kiemelendő főbb szempontok a következők:

A megszüntetések és felfüggesztések végrehajtásának, valamint az egyszerűsített költségopciók alkalmazásának köszönhető jelentős javulás.

Új pénzgazdálkodási keret a július 1-jétől június 30-ig tartó program pénzügyi évre. Az igazoló hatóság igazolja a Bizottság felé a kiadásokat az egyes pénzügyi évekre elkészített programbeszámolókban, amely kizárólag a pénzügyi év folyamán kumulatívan bejelentett és a nemzeti ellenőrzéseket követően feltárt valamennyi szabálytalanságtól mentes, jogszerű és szabályszerű összegeket tartalmazza.

10 %-os visszatartási mechanizmus valamennyi bizottsági időközi kifizetésre a pénzügyi év folyamán, ami azt jelenti, hogy a Bizottság csak akkor téríti vissza az igényelt kiadások egészét, ha elvégezték az összes nemzeti kontrollt – az ellenőrző hatóság ellenőrzéseit is beleértve – és azok eredményeit az irányító és az igazoló hatóságok teljes mértékben elemezték és figyelembe vették.

Vezetői nyilatkozat benyújtása a program irányító hatósága által, amely nyilatkozat megerősíti a beszámolóban szereplő információkat és azt, hogy a kialakított kontrollrendszer biztosítja a szükséges garanciákat a műveletek és a bejelentett kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét illetően. E nyilatkozatot kíséri a számlák igazolásáig elvégzett valamennyi kontroll és ellenőrzés eredményének összefoglalóját tartalmazó jelentés, a feltárt hibák és rendszerhiányosságok jellegének és mértékének elemzése, valamint a meghozott vagy tervezett korrekciós intézkedések elemzése.

A program ellenőrző hatósága által a beszámolóra vonatkozóan végzett független ellenőrzési munka és ellenőri vélemény, a rendszerek megfelelő működésével kapcsolatos, valamint a jelenlegi időszak műveleteinek és kiadásainak reprezentatív mintájára vonatkozó ellenőrzéseken felül. Ez biztosítékokat foglal magában arra vonatkozóan, hogy valamennyi feltárt szabálytalan kiadás igazolását megfelelően és pontosan visszavonták és az ilyen kiadásokat kizárták az időközi kifizetési kérelmekből vagy az éves beszámolóból, valamint hogy súlyos hiányosságok feltárása esetén korrekciós intézkedéseket hajtottak végre.

Kötelező nettó pénzügyi korrekciók bevezetése, amelyeket a Bizottságnak akkor kell elfogadnia, amikor az uniós ellenőrzések a programhatóságok által nem feltárt/nem bejelentett súlyos hiányosságot jeleznek a minden évben február 15-ig benyújtott programbeszámolókkal kapcsolatban. A tagállamok allokációit csökkentő, nem feltárt/nem bejelentett súlyos hiányosságok esetén kiszabott nettó pénzügyi korrekciók még jobban ösztönözni fogják az erőteljes és kellő időben történő nemzeti kontrollokat, amelyeket többek között az irányító hatóságok végeznek, a programbeszámolók Bizottság felé történő igazolását megelőzően.

A szabályok egyszerűsítése és összehangolása mind az 5 európai strukturális és beruházási alap tekintetében. Az egyszerűsített költségopciók fokozott alkalmazása és azok pozitív eredményei a hibák csökkentésében.

Az ESZA területén 2015 folyamán a Bizottság szemináriumok keretében és egy transznacionális hálózat 2015-ben való elindítása révén továbbra is aktívan támogatta az egyszerűsített költségopciók alkalmazását. 2015 novemberében az egyszerűsített költségopciókról szóló áttekintő jelentést nyújtottak be az Európai Parlamentnek. A jelentés kiemelte az egyszerűsített költségopciók alkalmazásának már igen jelentős emelkedését: míg a 2007–2013 közötti időszakban az ESZA 7 %-át hajtották végre az egyszerűsített költségopciók alapján, addig a 2014–2020 közötti időszakban a nemzeti hatóságok 35 %-ot terveznek. 2016-ban további intézkedéseket határoztak meg, amelyek az egyszerűsített költségopciók tervezett alkalmazásának legalacsonyabb szintjével rendelkező 9 tagállamra összpontosítanak, és átfogó céljuk az, hogy az ESZA 50 %-át egyszerűsített költségopciók révén hajtsák végre. A rendelet módosítására irányuló javaslatokat jelenleg vizsgálják a többéves pénzügyi keret félidős értékelésével összefüggésben.

5.3.A tagállami irányítási és kontrollrendszerekben feltárt hiányosságok és a meghozott intézkedések

Amint a fentiekben említettük, a megosztott irányítás keretében elsődlegesen a tagállamok felelősek a nemzeti szintű irányítási és kontrollrendszerek hatékony és eredményes működéséért. A Bizottság mindazonáltal törekszik annak biztosítására, hogy a nemzeti rendszerek jobban megelőzzék a hibákat az igazolást megelőzően, és számos intézkedést hozott:

együttműködik az irányító hatóságokkal a megbízható és időszerű irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan, hogy már akár a szabálytalanságok megtörténtét, vagy a Bizottság felé igazolt kifizetési kérelmekben való megjelenítését megelőzzék,

megelőző kapacitásépítési intézkedéseket hajt végre – amelyek magukban foglalják a tanácsadást, a támogatást és a képzést – a programhatóságokkal együttműködve, hogy szükség esetén megerősítsék azok igazgatási kapacitásait,

további együttműködést folytat az ellenőrző hatóságokkal az egységes ellenőrzési elv értelmében a kockázatok megfelelő időben történő és hatékony kezelése érdekében,

kiegészítő kockázatalapú ellenőrzéseket végez a kockázati területekre és az irányító hatóságokra, illetve közvetítő szervekre vonatkozóan, valamint

szigorú felügyeletet gyakorol a programirányítás felett, az olyan rendelkezésre álló jogi eszközök alkalmazásával, mint például a megszakítás, a felfüggesztés és szükség esetén a pénzügyi korrekció.

A 2007–2013 közötti időszakban a hibák fő okai többek között a néhány tagállamban működő bonyolult irányítási struktúrák voltak és az, hogy néhány hatóságnál a munkatársak gyakran cserélődtek, emiatt pedig csökkent a szakértelem, illetve nem volt elegendő személyzet.

ERFA/Kohéziós Alap – a hibák fő okai:

a) bonyolult struktúrák a tagállamban

b) összetett jogszabályok

c) az irányítási kontrollok hiányosságai a tagállamban

A hibák abból is adódnak, hogy a kohéziós politikára alkalmazott nemzeti vagy regionális szabályok esetlegesen szigorúbb követelményeket támasztanak annál, amit a nemzeti jogszabályok a nemzeti szinten finanszírozott hasonló kiadásokra előírnak. A tagállamok által végzett irányítási ellenőrzések továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelentenek. A főbb problémák különösen a következők: az irányítási ellenőrzések formális jellegűek, a közbeszerzési eljárások, az állami támogatási szabályok vagy támogathatósági szabályok ellenőrzése elégtelen, az irányító hatóság, illetve a közvetítő szerv szervezeti felépítése nem megfelelő, valamint a feladatok delegálása esetén hiányos a képzés és a felügyelet. Az ellenőrzés eredményeit a Bizottság annak értékelésére használja fel, hogy támaszkodhat-e elsődlegesen az ellenőrző hatóság véleményére a rendszerek eredményes működése tekintetében.

ESZA – a hibák fő okai:

a) nem elszámolható költségek

b) nem támogatható projektek vagy kedvezményezettek

Az ESZA tekintetében a hibák fő forrásai továbbra is a nem elszámolható költségek, valamint a nem támogatható projektek/kedvezményezettek, és ezt követően a közbeszerzési problémák. A Bizottság célzott intézkedéseket kezdeményezett, hogy ezeken a területeken megszüntessék a hibák alapvető okait. A 2015-ben végzett ellenőrző látogatások a következő fő témákra összpontosultak:

-A 2014. évi éves kontrolljelentések nyomon követése.

-Az irányítási ellenőrzésekre vonatkozó, 2013-ban és 2014-ben már alkalmazott tematikus ellenőrzések keretében 2015-ben 9 további látogatás valósult meg. Azon programok esetében, amelyek bizonyos területeken nem feleltek meg a szabályoknak vagy ellenőrzésük hiányosak volt, ajánlásokat és adott esetben megszakítási és felfüggesztési eljárásokat kezdeményeztek.

-A 2014. évi éves tevékenységi jelentés fenntartásai által érintett 20 programra vonatkozóan 2015-ben ellenőrző látogatást folytattak le.

-2015-ben 6 alkalommal ismételték meg az éves kontrolljelentést, és 2 73. cikk szerinti ellenőrző látogatásra került sor.

A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság 2015. évi éves tevékenységi jelentésében a következő EHA operatív programok irányítási és kontrollrendszereiben feltárt hiányosságok miatt tettek fenntartást: a Cseh Köztársaság, Olaszország, Románia, Szlovákia és Spanyolország (kizárólag Galícia). Olaszország nem nyújtotta be éves kontrolljelentését; Galícia esetében az alkalmazási kör korlátozott. Az éves kontrolljelentésekben foglaltak szerint a fennmaradó operatív programok mindegyikét lényeges hibák jellemezték. Valamennyi tagállamot értesítették az éves kontrolljelentések Bizottság általi elemzésének eredményeiről. Az érintett tagállamoknak megszakításra vonatkozó levelet küldtek, amennyiben egy követelés függőben van, és meghatározták a kifizetések folytatásához szükséges korrekciós intézkedéseket.

5.4.Kumulált számadatok

5.4.1. Kohéziós politika: ERFA és ESZA 2000–2006

Mivel a 2000–2006 közötti időszak lezárása az utolsó szakaszban van, hasznos összehasonlítás végezhető a korrekciós intézkedések és az összes kiadás átfogó eredményeiről, és így teljesebb kép alkotható a korrekciós mechanizmusok hatásáról 23 .

A kumulált korrekciók a költségvetési allokációk 4,2 %-át teszik ki

Az ERFA és az ESZA tekintetében 2015 végén a pénzügyi korrekciók teljes összege – kizárólag a Bizottság felügyeleti munkája alapján – 7 784 millió EUR volt.

2015 végéig a Bizottság az összesen 379 ERFA-programból 361-et zárt le (2014 végéig 338-at). A fennmaradó 18 program olyan ügyeket jelent, amelyeknél a tagállam vitatta a Bizottság által javasolt pénzügyi korrekciót, további információkat nyújtott be megfontolásra, illetve kérte a vissza nem fizettethető összegek visszatérítését. Ezeket az ügyeket pénzügyi korrekciós eljárás (meghallgatások) keretében és a vissza nem fizettethető összegekre vonatkozó határozatokkal követik nyomon.

Az ERFA tekintetében a Bizottság által valamennyi tagállamra kiszabott pénzügyi korrekciók kumulált összege 2015 végén 5,8 milliárd EUR volt 24 , ami a 2000–2006 közötti programok teljes allokációinak hozzávetőleg 4,5 %-a. Ez két részre bontható: a programok életciklusa alatt hozott pénzügyi korrekciók 4,1 milliárd EUR-s összegére és a programok lezárásakor alkalmazott pénzügyi korrekciók 1,6 milliárd EUR-s összegére. A főbb érintett tagállamok Spanyolország (2,6 milliárd EUR), Olaszország (1,2 milliárd EUR) és Görögország (1,2 milliárd EUR).

Az ESZA tekintetében a lezárási folyamat már 2014 végén véget ért. 2015 végén a 2000–2006 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi korrekciók teljes összege – figyelembe véve a folyamatban lévő pénzügyi korrekciókat is – 2,4 milliárd EUR-t tett ki, ami az ESZA-allokáció 3,6 %-át jelenti. Ez két részre bontható: a programok életciklusa alatt hozott pénzügyi korrekciók 1,2 millió EUR-s összegére és a lezáráskor alkalmazott további 1,2 millió EUR-s összegre.

5.4.1. ábra: A tagállamok kumulált visszaigazolt és folyamatban lévő pénzügyi korrekciói 2015. december 31-én az ERFA és az ESZA 2000–2006 közötti programozási időszakára vonatkozóan a kapott hozzájáruláshoz viszonyítva

5.4.2. Kohéziós politika: ERFA/Kohéziós Alap és ESZA 2007–2013

Míg a 2007–2013 közötti időszak pénzügyi korrekciói a következő években várhatóan tovább emelkednek, mivel megkezdődött az időszak programjainak lezárása, az eddigi számadatok azt mutatják, hogy a korábbi programozási időszakhoz képest átfogóan nézve alacsonyabb a pénzügyi korrekciók volumene.

A kumulált korrekciók a költségvetési allokációk 1,4 %-át teszik ki

A pénzügyi korrekciók alacsonyabb volumene azt tükrözi, hogy az irányítási és kontrollrendszerek egyre inkább képesek arra, hogy még a kiadások Bizottságnak történő bejelentése előtt feltárják a problémákat és kijavítsák a hibákat. Ezt a 2007–2013 közötti időszakban a kohéziós politika terén tapasztalt, a 2000–2006 közötti időszakhoz viszonyított alacsonyabb hibaarányok is alátámasztják. Itt hivatkozunk a tagállamok által ebben az időszakban tett korrekciókra.

5.4.2. táblázat: 2007-2013 közötti programozási időszak – ERFA/Kohéziós Alap és ESZA, visszaigazolt és folyamatban lévő pénzügyi korrekciók 2015. december 31-én; Tagállamok szerinti bontás
millió EUR
Tagállam	ERFA/Kohéziós Alap + ESZA hozzájárulási összeg a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan	A hozzájárulás összege az összes hozzájárulás %-ában	Visszaigazolt pénzügyi korrekciók	Folyamatban levő pénzügyi korrekciók (lezáró levelek elküldve)*	A 2007-2013 közötti időszakra kiszabott összes pénzügyi korrekció	Pénzügyi korrekciók az ERFA/Kohéziós Alap + ESZA hozzájárulások százalékában	Kiszabott pénzügyi korrekciók az összes pénzügyi korrekció arányában
Belgium	2 062	0,6 %	24	2	24	1,2 %	0,5 %
Bulgária	6 668	1,9 %	144	–	144	2,2 %	3,0 %
Cseh Köztársaság	26 425	7,6 %	810	–	810	3,1 %	17,2 %
Dánia	510	0,1 %	0	–	0	0,0 %	0,0 %
Németország	25 465	7,3 %	179	1	179	0,7 %	3,8 %
Észtország	3 403	1,0 %	12	–	12	0,3 %	0,2 %
Írország	751	0,2 %	22	–	22	2,9 %	0,5 %
Görögország	20 210	5,8 %	338	–	338	1,7 %	7,2 %
Spanyolország	34 527	9,9 %	488	2	488	1,4 %	10,4 %
Franciaország	13 549	3,9 %	64	1	64	0,5 %	1,4 %
Horvátország	858	0,2 %	–	–	–	n.a.	n.a.
Olaszország	27 943	8,0 %	293	–	293	1,0 %	6,2 %
Ciprus	612	0,2 %	–	–	–	n.a.	n.a.
Lettország	4 530	1,3 %	47	–	47	1,0 %	1,0 %
Litvánia	6 775	2,0 %	0	–	0	0,0 %	0,0 %
Luxemburg	50	0,0 %	0	–	0	0,1 %	0,0 %
Magyarország	24 893	7,2 %	432	–	432	1,7 %	9,1 %
Málta	840	0,2 %	0	–	0	0,0 %	0,0 %
Hollandia	1 660	0,5 %	–	–	–	n.a.	n.a.
Ausztria	1 204	0,3 %	16	–	16	1,3 %	0,3 %
Lengyelország	67 186	19,3 %	334	–	334	0,5 %	7,1 %
Portugália	21 412	6,2 %	22	–	22	0,1 %	0,5 %
Románia	19 058	5,5 %	961	–	961	5,0 %	20,4 %
Szlovénia	4 101	1,2 %	33	–	33	0,8 %	0,7 %
Szlovákia	11 483	3,3 %	425	–	425	3,7 %	9,0 %
Finnország	1 596	0,5 %	0	–	0	0,0 %	0,0 %
Svédország	1 626	0,5 %	1	–	1	0,1 %	0,0 %
Egyesült Királyság	9 883	2,8 %	71	2	71	0,7 %	1,5 %
Határon átnyúló	7 987	2,3 %	3	–	3	0,0 %	0,1 %
Összesen	347 268	100,0 %	4 719	8	4 719	1,4 %	100,0 %

Mivel a 2007–2013 közötti időszak programjait több alapból finanszírozták, a fenti táblázatban nincs feltüntetve az ERFA és a Kohéziós Alap közötti megoszlás.

*Ezek a számadatok az ESZA vonatkozásában folyamatban lévő pénzügyi korrekciók számát jelentik; az ERFA/Kohéziós Alap vonatkozásában folyamatban lévő pénzügyi korrekciókra vonatkozó számadatok nem állnak rendelkezésre.

5.4.2. ábra: A tagállamok kumulált visszaigazolt és folyamatban lévő pénzügyi korrekciói 2015. december 31-én az ERFA és az ESZA 2007–2013 közötti programozási időszakára vonatkozóan a kapott hozzájáruláshoz viszonyítva

Az ERFA/Kohéziós Alap programjaira vonatkozóan a Bizottság a 2007–2013 közötti programozási időszak kezdete óta kumuláltan hozzávetőleg 3,5 milliárd EUR összegben szabott ki pénzügyi korrekciókat (ez az összeg magában foglalja a kiadások Bizottságnak való bejelentését megelőzően vagy azzal egy időben a tagállamok által, a kért korrekciós intézkedések eredményeképpen alkalmazott 1,2 millió EUR összegű pénzügyi korrekciót). A főbb érintett tagállamok a Cseh Köztársaság (748 millió EUR), Románia (506 millió EUR), Magyarország (405 millió EUR), Szlovákia (388 millió EUR), Görögország (289 millió EUR), Spanyolország (273 millió EUR) és Olaszország (266 millió EUR).

Az ESZA tekintetében a legmagasabb kumulált visszaigazolt pénzügyi korrekciós számadatokkal rendelkező tagállamok Románia (455 millió EUR), Spanyolország (215 millió EUR) és Lengyelország (157 millió EUR). A végrehajtás ezen szakaszában és közvetlenül a programok lezárása előtt a pénzügyi korrekciók kumulált összege – beleértve a folyamatban lévő pénzügyi korrekciókat is – 1,2 milliárd EUR, vagyis az ESZA allokációjának 1,6 %-a.

5.5.Tagállami korrekciók

A 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozó szabályok szerint a tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottság felé az elvégzett kontrollokra visszavezethető korrekciókról 25 . A Bizottság saját megbízhatósági eljárása részeként kockázatalapú ellenőrzések és dokumentumalapú ellenőrzések keretében teszteli ezen adatok megbízhatóságát.

A számadatok részleteit a 7. melléklet tartalmazza. Ki kell emelni, hogy a Bizottság – a tagállami adatok bizonyos hiányosságai miatt – konzervatív megközelítést 26 alkalmazott annak biztosítására, hogy az összegek ne legyenek felülbecsültek. Ennek eredményeképpen néhány adat a valóságban magasabb lehet. Ez azonban semmilyen hatást nem gyakorol a Bizottság saját adatainak megbízhatóságára. A szóban forgó összegek nagyon jelentősek és a Bizottság munkájának eredményeivel együtt igen egyértelműen jelzik a két fél által alkalmazott kontrollok sikerességét.

6.KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

A közvetlen és a közvetett irányítás alá tartozó kiadások esetében a Bizottság kontrollkereteket alakított ki, hogy a vissza nem térítendő támogatások igazgatási folyamatának különböző szakaszaiban megelőzzék, feltárják, korrigálják és megakadályozzák a szabálytalanságokat, és így megvalósítsák az operatív és pénzügyi célkitűzéseket. Az alábbiakban áttekintjük a közvetlen és a közvetett irányítás alá tartozó kiadások két legfontosabb területét, a kutatást és a nemzetközi segélyeket érintő kontrollokat.

A kutatási kiadások vonatkozásában a közvetlen 27 és a közvetett 28 irányítási módra egyaránt alkalmazandó kontrollkeret kiindulópontja a munkaprogram összeállítása, amely széles körű konzultációs folyamaton megy keresztül, hogy biztosítsák az érdekelt felek elvárásainak való legjobb megfelelést és a lehető legjobb kutatási eredményeket érjék el. A javaslatok értékelését követően további ellenőrzéseket végeznek, mivel a kiválasztott javaslatok jogilag kötelező erejű szerződésekben jelennek meg. A projekt végrehajtását a projekt élettartama alatt végig nyomon követik. A költségtérítési igények alapján történő kifizetések mindegyikét előzetes ellenőrzéseknek vetik alá a standard eljárások szerint, amelyek magukban foglalják a képesített könyvvizsgáló által kiadott ellenőrzési tanúsítványt. A standard kontrollok mellett a kapott információ és az ügylet kockázata alapján további célzott ellenőrzéseket is el lehet végezni.

A megbízhatóság fő forrása a kedvezményezettek létesítményeiben az igények mintája alapján a költségek felmerülését és bejelentését követően végzett mélyreható utólagos ellenőrzés. E mélyreható ellenőrzések jelentős részét a program élettartama alatt végzik el. Minden olyan összeget visszafizettetnek, amely meghaladja az esedékes összeget, valamint a rendszerszintű hibákat a kedvezményezett valamennyi folyamatban lévő részvételére kiterjesztik.

A nemzetközi együttműködés és fejlesztés terén a Bizottság kontrollkeretet hozott létre, hogy a finanszírozás végrehajtásának különböző szakaszaiban megelőzzék, feltárják, korrigálják és megakadályozzák a szabálytalanságokat. E kontrollkeret az erre a végrehajtásra alkalmazott mindkét (közvetlen és közvetett 29 ) irányítási módra alkalmazandó. E stratégia kiindulópontja a tervezési dokumentumok és a finanszírozási döntés megszövegezéséhez legalkalmasabb eszköz kiválasztása, ami ezt követően a végrehajtás valamennyi szakaszában végrehajtott tényleges ellenőrzésekben jelenik meg. A pénzügyi kontroll szempontjából a rendszer számos olyan eszközből áll, amelyeket szisztematikusan alkalmaznak az összes irányítási mód alá tartozó szerződések és vissza nem térítendő támogatások végrehajtására. Ezen eszközök a következők: a kifizetésekre vonatkozó előzetes ellenőrzések, a Bizottság által lefolytatott és az ellenőrzési tervben előirányzott ellenőrzések, a kifizetéseket megelőzően a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által elvégzett kiadásigazolások, nemzetközi szervezeteknél lefolytatott ellenőrző kiküldetések, valamint átfogó utólagos ellenőrzés a fennmaradó hibaarányokra vonatkozóan évente elkészített tanulmány alapján.

Az uniós pénzügyi érdekek védelme tehát – a költségvetési rendelet által kínált minden más lehetséges eszközön felül – az egyedi tranzakciók Bizottság általi előzetes ellenőrzése, valamint az azt követő kontrollok vagy ellenőrzések, továbbá – amennyiben nem tartották be az elfogadott eljárásokat, vagy a tevékenységek nem voltak jogosultak uniós finanszírozásra – a jogosulatlanul folyósított pénzeszközök ezekből adódó visszafizettetése révén valósul meg.

Végül a költségvetési rendelet 30 legutóbbi részleges felülvizsgálata keretében létrehozták a korai felismerési és kizárási rendszert, amely biztosítja az uniós pénzügyi érdekeket veszélyeztető gazdasági szereplőkre vonatkozó korlátozott információk feltárását és terjesztését. Ezeket az információkat 2016-tól egy új adatbázisban központilag kezelik.

MELLÉKLETEK: RÉSZLETES SZÁMADATOK

1.Pénzügyi korrekciók 2015-ben, a kapott uniós kifizetésekkel összehasonlítva; Tagállamok szerinti bontás

Tagállam	Uniós költségvetésből kapott kifizetések 2015-ben (millió EUR)	2015-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók (millió EUR)	2015-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók az uniós költségvetésből kapott 2015. évi kifizetések %-ában	2015-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók (millió EUR)	2015-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók az uniós költségvetésből kapott 2015. évi kifizetések %-ában
Belgium	1 045	1	0,1 %	11	1,1 %
Bulgária	2 524	67	2,7 %	143	5,7 %
Cseh Köztársaság	6 921	111	1,6 %	254	3,7 %
Dánia	1 139	3	0,3 %	2	0,2 %
Németország	8 796	60	0,7 %	(57)	(0,6 %)
Észtország	346	2	0,6 %	1	0,3 %
Írország	1 724	(3)	(0,2 %)	19	1,1 %
Görögország	5 672	562	9,9 %	403	7,1 %
Spanyolország	11 975	(181)	(1,5 %)	(157)	(1,3 %)
Franciaország	11 625	318	2,7 %	661	5,7 %
Horvátország	468	0	0,0 %	0	0,0 %
Olaszország	10 578	378	3,6 %	373	3,5 %
Ciprus	149	0	0,1 %	0	0,1 %
Lettország	900	28	3,1 %	28	3,1 %
Litvánia	739	8	1,1 %	10	1,3 %
Luxemburg	70	1	1,1 %	1	1,3 %
Magyarország	5 459	108	2,0 %	255	4,7 %
Málta	95	0	0,2 %	1	0,6 %
Hollandia	1 129	58	5,1 %	(23)	(2,0 %)
Ausztria	1 411	(21)	(1,5 %)	10	0,7 %
Lengyelország	12 957	176	1,4 %	119	0,9 %
Portugália	2 197	148	6,7 %	85	3,9 %
Románia	6 263	502	8,0 %	595	9,5 %
Szlovénia	816	18	2,2 %	20	2,5 %
Szlovákia	3 632	264	7,3 %	133	3,7 %
Finnország	1 065	4	0,4 %	4	0,4 %
Svédország	1 045	14	1,4 %	14	1,4 %
Egyesült Királyság	5 526	102	1,8 %	195	3,5 %
INTERREG	1 887	1	0,1 %	3	0,1 %
ÖSSZESEN	108 153	2 732	2,5 %	3 104	2,9 %

A fenti táblázatban feltüntetett negatív összegek oka esetlegesen a pénzügyi korrekciós határozatokat megsemmisítő bírósági ítélet.

Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

2.Átalánykorrekciók bontása 2015-ben

	Összes visszaigazolt pénzügyi korrekció (millió EUR)	2015-ben visszaigazolt pénzügyi átalánykorrekciók* (millió EUR)	Összes végrehajtott pénzügyi korrekció (millió EUR)	2015-ben végrehajtott pénzügyi átalánykorrekciók* (millió EUR)
Mezőgazdaság***
EMGA	922	709**	1 017	–
Vidékfejlesztés	46	179**	263	–
Kohézió
ERFA + Kohéziós Alap****	1 289	986	1 359	970
ESZA	348	279	407	312
EMOGA Orientáció	97	0	24	0
EHA/HOPE	6	3	10	3
Belső politikák	23	10	23	10
ÖSSZESEN	2 732	2 165	3 104	1 295

* Extrapolált korrekciókkal együtt.

** Ez a legjobb becslést mutatja. A pénzügyi korrekciók legnagyobb része pontos számításokon alapuló összegeket és átalányokat foglal magában.

*** A mezőgazdaság tekintetében nem állnak rendelkezésre a végrehajtásra vonatkozó átalányszámadatok.

**** Az átalánykorrekciók bontása csak a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében áll rendelkezésre.

3.A forrásnál tett pénzügyi korrekciók bontása 2015-ben

Tagállam	A forrásnál tett, 2015-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók (millió EUR)	A forrásnál tett, 2015-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók (millió EUR)
Belgium	0	0
Bulgária	0	28
Ciprus	0	0
Cseh Köztársaság	3	67
Spanyolország	7	7
Finnország	0	0
Franciaország	3	3
Egyesült Királyság	0	0
Görögország	2	30
Magyarország	12	126
Írország	0	0
Olaszország	6	4
Lettország	2	2
Hollandia	1	1
Lengyelország	56	4
Portugália	0	0
Románia	423	507
Svédország	5	5
Szlovákia	5	5
ÖSSZESEN	524	788

4.A nettó pénzügyi korrekciók bontása 2015-ben

Visszaigazolt
millió EUR
A többéves pénzügyi keret fejezete	2015-ben visszaigazolt nettó pénzügyi korrekciók	2015-ben visszaigazolt, a kiadás helyettesítésével végrehajtott pénzügyi korrekciók és egyéb korrekciók	2015-ben visszaigazolt összes pénzügyi korrekció
Intelligens és inkluzív növekedés	(241)	1 878	1 637
ERFA	127	1 157	1 283
Bírósági ítéletek	(457)	0	(457)
ERFA összesen	(330)	1 157	826
Kohéziós Alap	26	446	472
Bírósági ítéletek	(9)	0	(9)
Kohéziós Alap összesen	17	446	462
ESZA	73	276	348
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	1 063	9	1 072
EMGA	918	4	922
Vidékfejlesztés	46	–	46
HOPE/EHA	2	4	6
EMOGA Orientáció	97	–	97
Biztonság és uniós polgárság	9	15	23
Migráció és belügy	9	15	23
ÖSSZESEN	831	1 901	2 732

Összesen 549 millió EUR összegű korrekció vár még besorolásra, amely ebben a táblázatban nem nettó korrekcióként szerepel.

Végrehajtott
millió EUR
A többéves pénzügyi keret fejezete	2015-ben végrehajtott nettó pénzügyi korrekciók	2015-ben a kiadás helyettesítésével végrehajtott pénzügyi korrekciók és egyéb korrekciók	2015-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció
Intelligens és inkluzív növekedés	(117)	1 883	1 766
ERFA	259	973	1 231
Bírósági ítéletek	(457)	0	(457)
ERFA összesen	(198)	973	774
Kohéziós Alap	63	576	639
Bírósági ítéletek	(54)	0	(54)
Kohéziós Alap összesen	9	576	585
ESZA	73	334	407
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	1 289	25	1 314
EMGA	998	20	1 017
Vidékfejlesztés	263	–	263
HOPE/EHA	5	5	10
EMOGA Orientáció	24	–	24
Biztonság és uniós polgárság	9	15	23
Migráció és belügy	9	15	23
ÖSSZESEN	1 181	1 923	3 104

5.A végső kedvezményezettektől a tagállamok által visszafizettetett mezőgazdasági összegek 2015-ben

millió EUR
Tagállam	EMGA	EMVA	Összesen 2015
Belgium	2,8	0,6	3,4
Bulgária	1,6	3,1	4,7
Cseh Köztársaság	0,6	1,0	1,6
Dánia	2,4	3,3	5,6
Németország	11,3	11,7	23,0
Észtország	0,5	1,3	1,7
Írország	5,6	2,8	8,4
Görögország	2,8	3,0	5,7
Spanyolország	19,0	6,6	25,5
Franciaország	22,9	3,9	26,8
Horvátország	0,3	0,0	0,3
Olaszország	20,0	21,1	41,1
Ciprus	0,3	0,0	0,4
Lettország	1,5	1,0	2,5
Litvánia	14,9	1,3	16,2
Luxemburg	0,3	0,2	0,5
Magyarország	3,6	9,1	12,7
Málta	0,0	0,1	0,2
Hollandia	2,6	1,0	3,5
Ausztria	5,7	8,2	13,9
Lengyelország	8,1	19,4	27,5
Portugália	4,9	11,7	16,7
Románia	10,0	31,5	41,4
Szlovénia	0,6	0,9	1,5
Szlovákia	1,4	1,2	2,5
Finnország	1,1	1,5	2,6
Svédország	2,0	1,5	3,4
Egyesült Királyság	9,0	6,9	15,9
Összesen	155,4	153,8	309,2

6.A kedvezményezettek javára teljesítendő kifizetések végrehajtását megelőzően a tagállamok által alkalmazott saját korrekciók 2015-ben (a bizottsági jelentéstételen felül 31 )

millió EUR
Tagállam	EMGA piaci intézkedések	EMGA közvetlen kifizetések	EMVA	Összesen 2015
Belgium	0,3	1,2	0,9	2,4
Bulgária	0,2	13,5	7,2	20,8
Cseh Köztársaság	0,0	0,3	0,8	1,1
Dánia	0,0	1,1	1,4	2,6
Németország	4,7	5,1	7,5	17,3
Észtország	0,0	0,6	1,4	2,0
Írország	3,0	2,6	0,7	6,2
Görögország	0,6	11,6	6,4	18,6
Spanyolország	27,0	25,9	17,2	70,1
Franciaország	9,5	5,2	5,6	20,4
Horvátország	0,1	1,0	0,0	1,1
Olaszország	3,9	26,9	8,0	38,8
Ciprus	0,1	0,7	0,2	0,9
Lettország	0,0	1,2	1,6	2,8
Litvánia	0,0	0,8	2,9	3,7
Luxemburg	0,0	0,0	0,1	0,1
Magyarország	2,6	11,3	15,3	29,1
Málta	0,0	0,0	0,4	0,4
Hollandia	6,5	0,8	1,8	9,1
Ausztria	2,2	2,4	3,5	8,1
Lengyelország	12,8	12,5	9,9	35,2
Portugália	0,9	2,6	5,5	9,0
Románia	2,1	11,5	13,3	26,9
Szlovénia	0,1	0,2	0,9	1,2
Szlovákia	0,2	3,6	1,2	4,9
Finnország	0,0	2,1	2,3	4,4
Svédország	4,6	0,7	2,3	7,6
Egyesült Királyság	0,6	2,7	5,2	8,5
Összesen	81,9	148,0	123,3	353,2

7.A tagállamok által a kohéziós politika 2007–2013 közötti időszakára bejelentett kumulált korrekciók – 2015 végi állapot 32

millió EUR
Tagállam	ERFA/Kohéziós Alap	ESZA	EHA	Összesen

Belgium	5,2	23,4	–	28,6
Bulgária	62,8	4,8	–	67,7
Cseh Köztársaság	336,4	2,8	–	339,1
Dánia	0,7	0,1	0,2	1,0
Németország	393,7	99,2	1,2	494,1
Észtország	19,0	0,7	0,5	20,3
Írország	0,8	18,2	0,2	19,1
Görögország	672,7	33,3	0,1	706,2
Spanyolország	499,7	240,7	47,1	787,5
Franciaország	164,9	64,2	2,4	231,5
Horvátország	1,7	0,3	–	2,0
Olaszország	435,8	111,6	4,2	551,6
Ciprus	0,7	0,6	0,3	1,7
Lettország	4,1	2,5	1,2	7,8
Litvánia	18,8	0,6	0,1	19,5
Luxemburg	–	1,0	–	1,0
Magyarország	302,1	2,7	0,1	304,9
Málta	1,6	0,3	0,0	1,9
Hollandia	10,0	5,5	5,5	21,0
Ausztria	10,8	4,4	0,0	15,1
Lengyelország	530,4	–	0,8	531,1
Portugália	223,1	73,4	2,5	299,0
Románia	252,3	–	–	252,3
Szlovénia	73,8	6,8	0,0	80,7
Szlovákia	168,6	8,9	0,1	177,5
Finnország	2,0	0,9	1,0	3,9
Svédország	7,1	1,4	0,3	8,8
Egyesült Királyság	137,3	42,8	2,7	182,7
Határon átnyúló	35,6	–	–	35,6
VÉGREHAJTOTT ÖSSZESEN	4 371,7	751,3	70,4	5 193,5

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(3) HL L 255., 2014.8.28., 59. o.

(4) Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdése.

(5) Az 1306/2013/EU rendelet 55. cikke.

(6) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek: 2015. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről, COM(2016) 446 final, 2016.7.5.

(7) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(8) További részletes információk találhatók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2015. évi éves tevékenységi jelentésének 2.4.2.1. szakaszában (http://ec.europa.eu/atwork/index_hu.htm).

(9) Hangsúlyozni kell, hogy néhány esetben a tagállamok által közölt összegek egyaránt vonatkoznak egyedi és átalány-/extrapolált korrekciókra; jelentéstételi célokból ezeket az összegeket az irányadónak tekintett kategória (egyedi korrekciók vagy átalány) alatt tüntetjük fel. E két korlátozás nincs hatással a jelentett átfogó összegek megbízhatóságára.

(10) Az ERFA/Kohéziós Alap tekintetében, mivel a tagállamokat jogilag semmi sem kötelezi arra, hogy jelentést tegyenek a forrásnál tett pénzügyi korrekciókról, és a programozási időszak kezdete óta strukturált jelentéstételre sem került sor, a bejelentett összeg az azon ügyekre vonatkozó óvatos és nem kimerítő becslését jelenti, amelyek tekintetében a Bizottság egyértelmű ellenőrzési nyomvonalat tudott rekonstruálni az igazoló hatóság szintjén.

(11) A költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének c) pontja.

(12) HL L 255., 2014.8.28., 18. és 59. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(14) Az 1306/2013/EU rendelet 41. cikke.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(16) Arról az eljárásról van szó, amelynek révén a Bizottság elfogadja a tagállamok elszámolásait és ezáltal a kifizető ügynökségek által a mezőgazdasági termelők és a kedvezményezettek javára teljesített kiadásokat. Először a tagállamokban a tanúsító szervek ellenőrzik, hogy pontosak-e a kifizető ügynökségek elszámolásai, majd azokról a Bizottság éves pénzügyi záróelszámolási határozatot hoz. Ezt követően a Bizottság maga elvégzi a szabályszerűségi záróelszámolást olyan ellenőrzések alapján, amelyek lehetővé teszik számára, hogy azonosítsa és kizárja (a későbbi években) a szabályoknak nem megfelelően teljesített kifizetéseket.

(17) A Bizottság 2012. május 2-i 375/2012/EU végrehajtási rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 118., 2012.5.3., 4. o.).

(18) 2014 végén 50 ügyben folyt nyomon követés. 8 ügyben a nyomon követést 2015-ben lezárták. Az OLAF-tól 2015-ben 28 új ügyben érkezett zárójelentés, amelyek nyomon követése jelenleg zajlik.

(19) COM(2015) 386 final http://ec.europa.eu/anti_fraud/documents/reports-commission/2014/pif_report_2015_en.pdf.

(20) Lásd a 2015. december 23-i Ares(2015)6023058 számú dokumentumot.

(21) A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság, valamint a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság.

(22) A 2015-re vonatkozóan jelentett összegek magukban foglalnak az elveszített bírósági ügyekhez kapcsolódó negatív pénzügyi korrekciókat, és így ellensúlyozzák az itt ismertetett tendenciát – lásd a 3.2.2. szakaszt.

(23) A 2000–2006 közötti időszak lezárásához kapcsolódóan a Bizottság által kialakított korrekciós mechanizmusok részletesebb magyarázatáért lásd az ERFA és az ESZA 2000–2006 közötti programjain elvégzett pénzügyi korrekciókról szóló jelentést (Ares(2013)689652 – 2013. április 12.).

(24) Ez az összeg nem foglalja magában a tagállam által a kiadások Bizottságnak történő bejelentését megelőzően a forrásnál tett pénzügyi korrekciókat, mivel az ilyen összegek bejelentése jogilag nem kötelező. A Bizottságnak következésképpen nincsenek ilyen információi.

(25) A 2007–2013-ra vonatkozóan alkalmazandó jogi keretnek megfelelően ez az éves jelentés nem tartalmaz forrásnál tett korrekciókat.

(26) A kétszeri beszámítás kockázatának elkerülése érdekében az ebben a szakaszban jelentett összegek a tagállamok által bejelentett kumulált összegek (20. cikk szerinti jelentés a visszavonásokról és a visszafizettetésekről) és a Bizottság által jelentett pénzügyi korrekciók (3.2.3. táblázat) különbségeként kerültek kiszámításra.

(27) A Bizottság és végrehajtó ügynökségek által végrehajtott kutatási költségvetés.

(28) A kutatási költségvetés közös vállalkozásokra bízott végrehajtása.

(29) A költségvetés végrehajtása nemzetközi szervezetek által.

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. október 28-i (EU, Euratom) 2015/1929 rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom rendelet módosításáról (HL L 286., 2015.10.30., 1. o.).

(31) Forrás: a Bizottságnak bejelentett tagállami kontrollstatisztikák.

(32) A bizottsági jelentéstételen felül – lásd az 5.5. szakaszt.

Choose the experimental features you want to try