This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016DC0379
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS supporting the prevention of radicalisation leading to violent extremism
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatása
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatása
COM/2016/0379 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.6.14.
COM(2016) 379 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatása
Bevezetés
Az Európát ért közelmúltbeli terroristatámadások újból felhívták a figyelmet arra, hogy sürgősen megoldást kell találni az erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezető radikalizálódás kezelésére. A terroristatámadások gyanúsítottjainak többsége a tagállamokban született és nevelkedett európai állampolgár, aki radikalizálódott és saját polgártársai ellen fordulva követett el merényleteket. Ahogy azt az európai biztonsági stratégia 1 is kiemelte, a radikalizálódás megelőzése a terrorizmus elleni küzdelem egyik fő alkotóeleme.
A radikalizálódás megfékezésére irányuló intézkedések kialakítása és végrehajtása túlnyomórészt a terepen, helyi és regionális, illetve országos szinten történik, és elsősorban tagállami hatáskör. Általában a helyi szereplők a legalkalmasabbak arra, hogy mind rövid, mind hosszú távon megelőzzék és felismerjék a radikalizálódást. Az Európai Uniónak ugyanakkor támogató szerepet kell betöltenie, nem utolsó sorban azért, mert valamennyi tagállam hasonló kihívásokkal szembesül, valamint tekintettel a probléma nagyságrendjére és belső összefüggéseire. Ebből kifolyólag az uniós szintű együttműködés, hálózatépítés, finanszírozás és a bevált módszerek megosztása szintén fontos szerepet tölt be.
Az EU több mint egy évtizede támogatja a tagállamok erre irányuló munkáját. Az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiája keretében 2005-ben 2 az intézkedések négy pillérének egyikeként a megelőzés került meghatározásra. A Bizottság 2014-ben 3 közleményt fogadott el, amelyben azonosította a további intézkedéseket meghatározó prioritásokat. A 2015. áprilisi európai biztonsági stratégia szélesebb szakpolitikai kontextusba helyezte az erőszakos radikalizálódás megelőzését. Az Európai Tanács 2015. február 12-i 4 , az Európai Parlament 5 , a Külügyek Tanácsa 2015. február 9-i 6 , valamint a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. november 20-i 7 és 2016. március 24-i 8 felhívását követően a Bizottság 2016. április 20-i közleményében 9 további konkrét intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy továbbra is elősegítse a radikalizálódás felszámolására irányuló tagállami szakpolitikák hatékonyságát a következők révén: az uniós koordinációs struktúrák javítása, EU-szintű hálózatok alkalmazása, a pénzeszközök és az európai szintű projektek hatékonyabb kihasználása. Az említett közlemény kiegészíti továbbá az ENSZ 2016 januárjában közzétett, az erőszakos szélsőségesség megelőzésére irányuló cselekvési tervét 10 .
Az erőszakos radikalizálódás nem új jelenség, de legújabb megnyilvánulásai, nagyságrendje, valamint az új kommunikációs eszközök alkalmazása olyan új kihívást jelent, amely a radikalizálódással összefüggő azonnali biztonsági kockázatok, valamint a kiváltó okok kezelését is célzó, a társadalom valamennyi érintett szereplőjét összefogó megközelítést igényel.
Ez a közlemény azzal foglalkozik, hogyan tudja az EU a tagállamokat a terrorizmus formájában jelentkező erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésében támogatni. Ezzel a sokrétű és összetett kihívással csak több szakpolitikai területet átfogó intézkedésekkel és az illetékes hatóságok, valamint a társadalom és közösségi szereplők helyi, regionális, tagországi és európai szintű együttműködésével lehet sikeresen szembenézni. E közlemény központi kérdése az, miként lehet uniós szinten támogatni a tagállamokat abban, hogy a következő hét konkrét területen meg tudjanak felelni az említett kihívásnak: i. a kutatás, az adatgyűjtés, a nyomon követés és a hálózatépítés támogatása, ii. az online terrorista propagandával és gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés, iii. a börtönökben zajló radikalizálódás kezelése, iv. az inkluzív oktatás és a közös európai értékek előmozdítása, v. befogadó, nyitott és ellenálló társadalom elősegítése és kapcsolatteremtés a fiatalokkal; vi. a radikalizálódás kezelésének biztonsági vetülete, valamint vii. a nemzetközi dimenzió.
1. Az erőszakos radikalizálódás összetett jelenség, amely alapos tudást és sokrétű választ igényel
Egyre összetettebb és változó jelenség
Az EU-nak régóta szembe kell néznie a terrorizmus különböző, elsősorban szélsőséges politikai ideológiákon alapuló formáival. Ezek továbbra is komoly gondot jelentenek Unió-szerte, és egyes jelek arra engednek következtetni, hogy egyre inkább fennáll annak az esélye, hogy terrorizmus formájában erőszakos szélsőségességhez vezethetnek. Ugyanakkor az Európában nemrég történt terrorcselekmények hátterében az előbb említettnél összetettebb, más radikalizálódási jelenség áll. A radikalizálódás mai megnyilvánulásának eltérő gyökerei vannak, más toborzási és kommunikációs technikák alapján működik, valamint Európán belüli és kívüli globalizált, mozgó célpontok jellemzik. Különböző városi, illetve városkörnyéki kontextusban alakul ki, és olyan erőszakra felbujtó ideológiák tartják életben, amelyek eltérő szociális háttérrel rendelkező új közönséget, köztük nőket és egészen fiatalokat céloznak meg. Az erőszakos radikalizálódás ezenkívül olyan összetett kérdés, amelyet az ösztönző és gátló tényezők bonyolult szövedéke határoz meg. Nincs egy kizárólagos indítéka, nem lehet csupán egyetlen okra visszavezetni vagy egy mindenképpen bekövetkező pályát meghatározni, hanem általában több különböző tényező együttes eredménye.
A radikalizálódáshoz vezető okok között szerepelhet a személyes vagy kulturális elidegenedés erőteljes érzete, érzékelt igazságtalanság vagy megaláztatás, amelyet erősít a társadalmi kirekesztettség, az idegengyűlölet és a megkülönböztetés, a korlátozott oktatási és munkalehetőségek, a bűnözés, politikai tényezők, továbbá ideológiai és vallási dimenzió, strukturálatlan családi kötelékek, személyes trauma és egyéb pszichológiai problémák. Ezeket kihasználhatják a sebezhetőségre és sérelmekre alapozva manipuláló toborzók, vagy ellenkezőleg, az említett tényezőket felerősítheti az elszigetelődés. A közösségi média lehetővé teszi az összeköttetést, a virtuális részvételt és azt, hogy a hasonló szélsőséges nézetek visszhangra találjanak. A gyakorlati és az elméleti szakemberek ezenkívül megfigyelték, hogy a radikalizálódási folyamat bizonyos körülmények között egyre rövidebb idő alatt lezajlik. Mintegy négyezerre tehető azoknak az uniós polgároknak a száma, akik konfliktus által sújtott országokban, például Szíriában vagy Irakban működő terrorista szervezetekhez csatlakoztak.
A közelmúltban történt terrorista támadások ráirányították a figyelmet az iszlám szélsőségességre. Az ideológiai és vallási tényezők a radikalizálódás több lehetséges mozgatórugójának egyikét jelentik. A toborzók és a szélsőséges hitszónokok eredményesen használják ki mások sérelmeit, élnek vissza a vallási narratívákkal és szimbólumokkal, amelyeket felhasználva jogosnak állítják be az erőszakos cselekedeteket. A vallás ugyanakkor meghatározó szerepet játszhat a radikalizálódás megelőzésében, illetve leküzdésében: összeköti a közösségeket, erősíti a valahová tartozás érzését és pozitív iránymutatást nyújt.
A kutatás, az adatgyűjtés, a nyomon követés és a hálózatépítés támogatása
Az uniós kutatás hasznos összehasonlító eredményekkel szolgált több tagállam vonatkozásában a fiatalokat érintő radikalizálódási és deradikalizálódási folyamatokról, valamint a vallások, a multikulturalizmus és a politikai szélsőségesség változó és összetett társadalmi hátteréről. A kutatásnak köszönhetően a tagállami biztonsági szakértők és a politikai döntéshozói által közvetlenül alkalmazható, konkrét eszközök és politikai elemzések állnak rendelkezésre és várhatóan újabbak fognak rendelkezésre állni. Az Európában legutóbb elkövetett terrorista támadások ugyanakkor rámutattak arra, hogy a radikalizálódási folyamatban olyan új tendenciák érvényesülnek, amelyek további vizsgálatot igényelnek.
A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram 11 keretében számos radikalizálódással foglalkozó projekt elindítására került sor. Ezeknek a projekteknek a célja a radikalizálódás kiváltó okainak jobb megértése, valamint a radikalizálódás kezelésére irányuló intézkedések hatékonyságát értékelő módszerek kidolgozása.
A tudományos szféra és a biztonsági szakemberek e területen való további közeledése érdekében a Bizottság a Horizont 2020 programba 12 2016-ban a radikalizálódással és a befogadással kapcsolatos kutatási témákat is beépített. Az európai vallási sokszínűség terén szintén jelentős kutatás zajlik 13 . A szóban forgó projektekből kapott legújabb bizonyítékok hozzá fognak járulni a tagállamok azon képességéhez, hogy elvégezzék a meglévő szakpolitikai megközelítések finomhangolását és új politikákat, illetve gyakorlatokat alakítsanak ki.
A további kutatási prioritások között szerepel: a rendelkezésre álló tudás és tapasztalat rendszerezése a stratégiai döntéshozatal támogatása céljából, a terroristák toborzásával (okok, szocializáció, módszerek) kapcsolatos több tudományágat átfogó terepmunka erősítése, nagy adathalmazok felhasználása az erőszakos radikalizálódás kommunikációs gyakorlatával kapcsolatos információk elemzéséhez, a tudományos szféra, többek között harmadik országok kutatói, a döntéshozók és egyéb érintett felek között meglévő kapcsolatok javítása, valamint a nyelvekkel, kultúrákkal, vallásokkal és ideológiákkal foglalkozó kutatás és oktatás.
Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja
Az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózat (RAN) kiválósági központja a radikalizálódás felszámolására irányuló tapasztalatcserét, ismeretmegosztást, bevált módszerek meghatározását és új kezdeményezések kidolgozását szolgáló európai központ és platform. Összefogja az összes érintett területen – beleértve a szélsőséges propagandával szembeni ellenálló képesség erősítését, valamint a börtönökben, illetve az oktatási környezetben, különösen a fiatalok körében megvalósuló radikalizálódást – fellépő különböző szereplőket (pszichológusokat, oktatókat, szociális munkásokat, közösségi vezetőket, NGO-kat, valamint rendőröket, börtönőröket, pártfogó felügyelőket és a különböző minisztériumok és közigazgatási szervek képviselőit). A RAN hálózatok hálózataként jött létre, és az egyéb releváns hálózatok valamint a RAN kiválósági központja közötti együttműködés elősegíti a vonatkozó tapasztalat megosztását és a különböző szakpolitikai területeken hozott kezdeményezések kölcsönös megerősítését. A Bizottság négyéves időszakra 25 millió EUR-t irányzott elő az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózat kiválósági központja számára abból a célból, hogy segítséget nyújtson a tagállami érdekelt feleknek egy átfogó megelőzési stratégia kialakításához, intézményközi keretek és hálózatok létrehozásához, valamint konkrét projektek végrehajtásához. Végezetül a RAN kiválósági központja feltérképezi azokat a legújabb kutatási eredményeket, amelyek közvetlen relevanciával bírnak a különböző RAN munkacsoportokban részt vevő szakemberek és hatóságok konkrét munkája szempontjából.
Fő intézkedések:
A RAN kiválósági központja, amely segíti a tagállamokat a hatékony megelőzési munka megtervezésében és végrehajtásában, az intézményközi struktúrák kialakítására vonatkozó iránymutatásokat és kézikönyveket biztosít, a tapasztalatok és gyakorlatok megosztását szolgáló platformot hoz létre, valamint folytatja a radikalizálódással kapcsolatos kutatások feltérképezését.
A nemzeti, regionális és helyi szintű megelőzési stratégiák adatbázisának, valamint a szakemberek és a tagállami országos/regionális szintű kapcsolattartási pontok hálózatának létrehozása.
A Horizont 2020 keretében az erőszakos radikalizálódás összetett okaival kapcsolatos kutatás mobilizálása a szakpolitikai intézkedések tájékozottabb meghozatalát szolgáló konkrét eszközök rendelkezésre bocsátása céljából.
2. Az online terrorista propagandával és gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés: fenyegetések elleni küzdelem, a kritikus gondolkodásmód erősítése és a civil társadalom szerepvállalásának ösztönzése
A terroristák egyre inkább a saját céljaikra használják fel az internetet. Egyes terrorista csoportok manapság jelentős forrásokat szentelnek olyan nagy terjedelmű, bonyolultabb terrorista anyagok létrehozására, amelyek többek között fenyegetéseket, kiképzési anyagot, fegyverszerzésre és -behozatalra, bombakészítésre, továbbá célpontkiválasztásra, valamint támadások megtervezésére és kivitelezésére vonatkozó gyakorlati tanácsokat tartalmaznak. Videókat tesznek közzé sikeres támadásokról, áldozatok kínzásáról és kivégzéséről, valamint a terrorista támadásokat és erőszakcselekedeteket támogató és ösztönző üzeneteket terjesztenek kifinomult kódolt csatornákon keresztül. Az internet a radikális toborzóknak több lehetőséget biztosít az olyan személyekkel való kapcsolattartásra, akikkel máskülönben hagyományos eszközökkel nem tudnának kapcsolatot teremteni. A hasonló gondolkozásúakkal való online párbeszéd az egyén valós közösségének helyébe léphet és olyan online társadalmi környezetet hozhat létre, amelyben a deviáns magatartás és az erőszak elfogadott. Bár ezek az online anyagok önmagukban még nem szükségszerűen idézik elő az egyén radikalizálódását, de úgy tűnik, hogy szerepet játszanak a radikalizálódási folyamat felgyorsulásában. Az internetes csatornákon keresztül másokkal fennálló kapcsolat táplálja az összetartozás és a közös ügy iránti elkötelezettség érzését.
A szélsőségesség kiváltó okainak kezelése érdekében ezért a gyűlöletbeszéd elterjedésének, valamint a szélsőséges vagy terrorista anyagok online terjesztésének megakadályozására irányuló intézkedéseket kell tenni. Szükség van továbbá az egyének propagandával szembeni fokozottabb ellenálló képességét célzó intézkedésekre is.
Együttműködés az iparágakkal és a civil társadalommal
2015 decemberében az EU létrehozta az uniós internetes fórumot, amely közös platformot biztosít az ipar, a tagállamok, a bűnüldöző hatóságok és a civil társadalmi partnerek számára annak feltérképezéséhez, hogyan kezelhető a terrorizmus és az online szélsőséges propaganda a megerősített önkéntes együttműködés révén, az alapvető jogok, köztük a véleménynyilvánítás szabadságának a védelme mellett.
Az online terrorista tartalmakat illetően az erőfeszítések jelenleg két területre összpontosulnak: egyfelől a terrorista tartalmakhoz való hozzáférés korlátozására, másrészről annak ösztönzésére, hogy a civil társadalmi partnerek az erőszakos szélsőséges propagandát pozitív tartalmú narratívákkal ellensúlyozzák. Az Europol keretében létrehozott, szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység nélkülözhetetlen az első cél eléréséhez. Segít az online terrorista tartalmak azonosításában, valamint a tartalmat jelzi annak a vállalatnak, amelynek internetes oldala azt tartalmazza, ahol azután értékelik, hogy sérti-e a vállalkozás által meghatározott szerződéses feltételeket. Végső soron a vállalkozás dönti el, hogy eltávolítja-e a tartalmat. A RAN kiválósági központja és a kommunikációval és narratívákkal foglalkozó munkacsoportja továbbra is támaszkodni fog a civil társadalmi partnerekkel a második cél megvalósítására irányulóan folytatott együttműködés tapasztalataira és szempontokat biztosít az alternatív narratívák és az ellenpropaganda kidolgozásához 14 .
A Bizottság, az Europol, a tagállamok, a civil társadalom és az iparágak célzott tevékenységeket tartalmazó eszköztár kialakításán munkálkodnak, amelynek bevezetése az elkövetkező hónapokban várható. Az eszköztár részét fogja képezni a különböző érintettek közreműködésével az internetes ágazat által kifejlesztendő, a jogsértő vagy káros internetes tartalmak bejelentésére szolgáló közös platform. A cél az ilyen tartalmak bejelentésére vonatkozó eljárás megerősítése és annak megelőzése, hogy az eltávolított tartalom újból megjelenjen egy másik platformon. Ezenkívül a RAN kiválósági központja, valamint az ipar és a tagállamok civil társadalmi partnereinek közös koordinálásával működő uniós szintű, a civil társadalom szerepvállalását támogató program képzést és műszaki támogatást nyújt, valamint a propagandaellenes kampány hatékonyságára vonatkozó elemzéseket. A terrorizmus áldozatai, továbbá a vallási vezetők és közösségek tudnak leginkább szerepet vállalni az alternatív narratívák és propagandaellenes üzenetek közvetítésében. A terroristák internethasználatával kapcsolatos célzott kutatás hozzá fog járulni az uniós internetes fórum keretében születő kezdeményezések végrehajtásához.
A Bizottság továbbá a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft vállalatokkal közösen magatartási kódexet dolgozott ki az Európában megjelenő jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására 15 . A Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. március 24-i rendkívüli ülésén kiadott együttes nyilatkozatnak megfelelően ezáltal biztosítható, hogy az informatikai vállalatok gyorsan és eredményesen felülvizsgálják, és ha szükséges, eltávolítsák az uniós jogot 16 átültető nemzeti jogszabályba ütköző gyűlöletbeszédet, valamint könnyebbé tehető a civil társadalom és a tagállami hatóságok számára a jogellenes tartalmak bejelentése. Az ezzel kapcsolatos munka középpontjában a továbbiakban az fog állni, hogyan segíthető elő az értesítési-eltávolítási eljárások alkalmazásának átláthatósága, és hogyan ösztönözhetők a propagandaellenes és alternatív narratívák.
A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos folyamatban lévő kezdeményezések, például az Európa Tanács által támogatott „No Hate Speech Movement” (a gyűlöletbeszéd elleni mozgalom), valamint más alulról szerveződő kezdeményezések kulcsfontosságúak az egyenlőség előmozdítása, valamint a rasszizmus és a radikalizálódás megelőzése szempontjából. A Bizottság a Jogok, egyenlőség és polgárság program 17 keretében támogatni fogja a civil társadalmat abban, hogy figyelemmel kísérje és csökkentse a gyűlöletbeszéd vonzerejét és hatását.
A Bizottság továbbra is finanszírozni fogja a stratégiai kommunikációs tanácsadó csoportot/stratégiai kommunikációs hálózatot. A projekt keretében felhalmozott szakértelem a tagállamok, a civil társadalom és az uniós intézmények rendelkezésére áll a megfelelő szakpolitikai keretek, kommunikációs kampányok vagy egyéni kezdeményezések kialakításához. A bevált gyakorlatok megosztását és cseréjét szolgáló hálózat létrehozása mellett a projektek olyan gyakorlati segítséget és tanácsadást nyújtanak, amelyek megkönnyíthetik a hatásos propagandaellenes narratívák kidolgozását.
A jogszabályok naprakésszé tétele
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv
18
már most is előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások – televíziós műsorszolgáltatás, online videotékaszolgáltatás stb. – ne tartalmazzanak fajon, nemen, vallási vagy nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltést. Mivel a videomegosztó platformokon megnyilvánuló gyűlöletbeszéd egyre több aggodalomra ad okot, a Bizottság az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatában
19
arra törekszik, hogy a videomegosztó platformok számára elő legyen írva, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a polgárok erőszakra és gyűlöletre való uszítástól való védelme érdekében. A szóban forgó intézkedések közé tartozik például a bejelentés és a megjelölés. A javaslat előirányozza, hogy az ipar által kidolgozott magatartási kódexeket a Bizottság megkapja, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportja felkérést kaphat arra, hogy a kódexeket véleményezze, valamint hogy a nemzeti audiovizuális szabályozó hatóságok felhatalmazást kapnak azok érvényesítésére. A Bizottság továbbá rendszeresen értékelni fogja az önszabályozó intézkedések hatékonyságát abból a célból, hogy szükség esetén támogassa azokat, többek között adott esetben a jogbiztonság szempontjából megfelelő keret létrehozásával. A Bizottság ezenkívül közvetítő szerepet fog betölteni az internetező gyermekek védelmének fokozására irányuló új szövetség
20
létrehozásában, ezzel is ösztönözve az ipari szférát arra, hogy az uniós audiovizuális szabályok javasolt aktualizálásának végrehajtását magatartási kódexek kidolgozásával támogassa.
A médiaműveltség támogatása
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által finanszírozott „biztonságosabb digitális internetes szolgáltatások infrastruktúrája” lehetővé teszi, hogy a tagállami szintű Biztonságosabb Internet Központok tájékoztassák a gyermekeket, a szülőket és a tanárokat azokról a kockázatokról, amelyeknek az internetező gyermekek ki vannak téve, valamint képessé tegyék őket e kockázatok kezelésére. Egyes Biztonságosabb Internet Központok foglalkoztak az online radikalizálódás egyre nagyobb jelentőséggel bíró témakörével, amely csak megfelelő módon és speciális szakértelemmel kezelhető. Az Egyesült Királyság Biztonságosabb Internet Központja például iránymutatást készített arról, hogyan védhetők meg a gyermekek az online szélsőségességgel szemben. Az ausztriai Biztonságosabb Internet Központ szakosodott szervezetekkel együttműködésben jelenleg dolgoz ki stratégiát az online radikalizálódás kezelésére. Végül a svéd Biztonságosabb Internet Központ a tizenévesek számára oktatóanyagot állított össze, hogy fejlessze a propaganda felismerésére irányuló képességeiket.
Fő intézkedések:
Az uniós internetes fórum keretében: jogsértő vagy káros internetes tartalmak bejelentésére szolgáló közös platform kifejlesztése a vonatkozó bejelentési eljárás gyorsítása és hatékonyságának növelése érdekében, valamint a civil társadalom szerepvállalását támogató program létrehozása a civil társadalmi partnerek képzésének és támogatásának jelentős mértékű fokozása érdekében, hogy az interneten több hatékony pozitív alternatív narratíva legyen elérhető.
A RAN kiválósági központja által platform biztosítása a tapasztalatok és bevált módszerek internetes megosztásához a médiaműveltség támogatása és a kritikus gondolkodás erősítése érdekében, valamint uniós szintű kampány kidolgozása az online radikalizálódással szembeni ellenálló képesség növelése céljából alternatív narratívák, illetve intézkedések révén (pl. „Exit Hate”kampány).
A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódexben rögzített nyilvános kötelezettségvállalások és azok hatásának a Bizottság és az érintett informatikai vállalatok általi nyomon követése. Az értesítési-eltávolítási eljárások alkalmazásának jobb átláthatósága.
3. Kiút az ördögi körből: a börtönökben zajló radikalizálódás kezelése
Az Európai Bizottság már most is támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tagállamok tesznek a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzése és felszámolása terén, amely elsődlegesen tagállami hatáskör. A Tanács terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről szóló 2015. évi következtetéseinek 21 megfelelően az Eurojust nyomon követi a fejleményeket és tendenciákat, figyelemmel a tagállamokban a terrorizmus és az erőszakos radikalizálódás tekintetében alkalmazott jogi keretre és vonatkozó ítélkezési gyakorlatra, beleértve a büntetőeljárás alá vonás és a fogva tartás alternatíváinak igénybevételét is, hogy tájékoztatást nyújtson a politikai döntéshozóknak és a jövőbeli kezdeményezések kidolgozásához. Ez többek között a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban az EU-ban hozott ítéletek nyomon követésének rendszere (Terrorism Conviction Monitor), valamint az Eurojust terrorizmus témájában szervezett taktikai megbeszélései keretében történik. A Bizottság továbbá 2015-ben és 2016-ban 8 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre a Tanács következtetéseinek végrehajtására, ezzel támogatva a rehabilitációra és deradikalizálódásra irányuló, börtönön belüli és kívüli programokat, a kockázatértékelési eszközöket és a szakemberek képzését.
A Bizottság ezenkívül együttműködik a Pártfogó Felügyelői Szolgálatok Európai Szövetségével és a börtön- és büntetés-végrehajtási szolgálatok európai szervezetével – mindkettő a Jogérvényesülés programból kap működési támogatást –, hogy bevonja őket a börtönszemélyzet és a pártfogó felügyelők célirányos képzésébe. A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal is, valamint finanszíroz egy bíróknak és ügyészeknek szóló képzési programot a radikalizálódásról, hogy a megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek arra az esetre, amikor radikalizálódott személyekkel foglalkoznak, valamint rendelkezésükre álljanak kockázatértékelési eszközök és módszerek annak meghatározásához, milyen szintű fenyegetést jelentenek a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai. A börtönbeli radikalizálódás elleni küzdelem szempontjából az is fontos, hogy a tagállamok megosszák egymás között bevált módszereiket.
A RAN kiválósági központjának tevékenysége továbbra is ki fog terjedni a börtönbeli radikalizálódásra, mindenekelőtt a büntetés-végrehajtással és pártfogó felügyelettel foglalkozó munkacsoportja keretében, lehetővé téve a helyi szakemberek számára, hogy megosszák a bevált gyakorlatokat, ajánlásokat fogalmazzanak meg, valamint iránymutatásokat és kézikönyveket dolgozzanak ki, illetve vizsgáljanak felül a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzésére és felszámolására, valamint a rehabilitáció és a reintegráció ösztönzésére irányuló mechanizmusok és programok végrehajtásáról, különös tekintettel többek között az intézményközi megközelítések kialakítására vonatkozó iránymutatásokra, valamint specifikusabb beavatkozási eszközökre, például a kockázatértékelésre. A RAN „A radikalizálódás kezelése a börtönök és a pártfogó felügyelet összefüggésében” című vitaanyaga tartalmazza az első tanulságokat, ajánlásokat és a kihívások meghatározását, és többek között olyan tényezőkkel foglalkozik mint az intézményközi együttműködés, a kockázatértékelés, a kockázatkezelés – beleértve a börtönkörülményeket és a választott rendszert –, valamint a reintegrációs programok 22 .
Fő intézkedések:
A RAN kiválósági központjának felhasználása a bevált módszerek megosztásához, valamint szakpolitikai ajánlások kidolgozása a radikalizálódás megelőzéséről a kérdéssel közvetlenül foglalkozó szakemberek (adott esetben bírók és ügyészek) számára, a büntetés-végrehajtási és pártfogó felügyeleti terület vonatkozásában.
Pénzügyi támogatás nyújtása a tagállamoknak kockázatértékelési eszközök kialakításához.
A börtönökben megvalósítandó oktatási és képzési programok (a szakképzést is beleértve) kialakításának támogatása a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedésének megkönnyítése céljából.
A tagállamok támogatása abban, hogy rehabilitációs programokat dolgozzanak ki a fogvatartottak számára, valamint a bevált módszerek és szakpolitikák megosztásának elősegítése a büntetőjogi szankciók végrehajtásának területén.
Az Eurojust keretében a szakosodott ügyészek közötti információcsere ösztönzése.
4. Az inkluzív oktatás és a közös európai értékek előtérbe helyezése
A társadalmi kirekesztettséggel szemben – amely egyes esetekben a radikalizálódás kiváltó tényezője lehet – hosszú távon a leghatékonyabb védőhálót továbbra is a beiskolázás előtti életkortól kezdve kapott kiváló minőségű oktatás jelenti. Ugyanakkor a gyermekkori társadalmi-gazdasági közeg erőteljesen determinálja az egyén lehetőségeit és eredményeit. Az európai fiatalok 11,1%-a idő előtt elhagyja az iskolarendszert, és olyan hátránnyal indul a munkaerőpiacon, amelyet a későbbiekben igen nehéz lesz leküzdenie 23 . E problémák kezelése, és ezzel egyidőben a közös európai értékek fiataloknak való átadása, illetve számukra a tudatos választások esélyének megadása éppen ezért létfontosságú megelőző intézkedések.
2015. március 17-én az oktatási miniszterek és az Európai Bizottság elfogadták A polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló nyilatkozatot 24 , amely közös célokat fogalmaz meg a tagállamok számára, és uniós szintű támogató fellépéseket sürget. A Bizottság neki is látott a rendelkezésére álló szakpolitikai és pénzügyi eszközök mozgósításának, és további konkrét lépéseket kíván tenni a tagállami erőfeszítések támogatása érdekében.
A szakpolitikai támogatás és együttműködés megerősített kerete
Míg saját oktatási és szakképzési rendszerükért a tagállamok felelnek, az uniós szakpolitika támogathatja a tagállami fellépéseket és segíthet a közös kihívások kezelésében, elsősorban az „Oktatás és képzés 2020” együttműködési keretrendszer 25 révén. A Bizottság jelenleg készíti elő egy tanácsi ajánlás tervezetét, amely a – megfelelő finanszírozási lehetőségekkel társuló – hatékony szakpolitika és bevált módszerek előmozdítását szolgálja, elősegítve egy összehangoltabb uniós szintű koncepció kialakítását. Ez az ajánlás konkrét útmutatásokkal szolgál a politikai döntéshozóknak, segítve őket abban, hogy megtegyék a párizsi nyilatkozat tagállami és helyi szintű célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedéseket. A korai iskolaelhagyás kezelésének keretrendszeréhez 26 hasonló átfogó intézkedésekkel szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy ez a megközelítés gyors és tényleges eredményeket hoz.
Az uniós források optimális kiaknázása
Az Erasmus+ program számos határokon átnyúló együttműködési projektet és ágazati szakpolitikai fellépést támogat 27 . Egyedül 2014 folyamán több mint 1 700 projekt finanszírozásában vállalt részt az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport területén. 2016-tól a párizsi nyilatkozatban megfogalmazott célokkal összhangban prioritást élveznek a befogadást és az alapvető értékek előmozdítását szolgáló intézkedések és projektek. Ennek eredményeként 400 millió eurónyi forrás vált elérhetővé az e kiemelt célokat szolgáló új szakpolitikák és projektek számára, és további 13 millió euró áll rendelkezésre a helyi szintű kezdeményezések elterjesztésének és kibővítésének elősegítésére.
Az oktatók és az oktatási intézmények támogatása
Az iskolák kulcsszerepet játszanak a beilleszkedés elősegítésében és a helyi közösségek alaptényezőiként szorosan együttműködnek a szülői közösségekkel és a helyi szervezetekkel. A civil társadalom képviselőivel való rendszeres kapcsolattartás és a magatartási minták közvetítése motiválhatja a fiatalokat, és megóvhatja őket attól, hogy a társadalom szélére sodródjanak. Egyes tagállamokban már léteznek ilyen típusú hálózatok 28 , ezeket azonban európai szinten tovább kell fejleszteni, hogy elérhessék a fiatalok kritikus méretű tömegeit. A Bizottság e célból egy olyan hálózat létrehozását tervezi, amely révén a helyi szereplőknek lehetősége lesz különböző háttérrel rendelkező személyeket – például vállalkozókat, művészeket, sportolókat, adott esetben a radikalizálódást személyesen átélt személyeket – meghívni iskolai látogatásokra, ifjúsági kezdeményezésekre, sportkörökbe és börtönökbe, hogy ott beszámoljanak tapasztalataikról. 29
A tanárokra különösen fontos szerep hárul. Helyzetükből adódóan felfigyelhetnek a tanulók radikalizálódásának korai jeleire, és segíthetnek azok kezelésében. Általánosságban fel kell készíteni őket arra, hogy kezelni tudják a sokszínűséget az osztályokban, és közvetíteni tudják a közös értékeket a tanulók felé. Mivel a tanároknak számos tagállamban hasonló kihívásokkal kell megküzdeniük, a kollégáktól való tanulás és az uniós szintű közvetlen tapasztalatcserék segíthetnek a bevált módszerek meghatározásában. Az EU a jövőben is támogatja a hasonló tapasztalatcseréket az európai tanárok és diákközösségek eTwinning internetes platformja révén, 30 illetve a RAN oktatással foglalkozó unkacsoportja keretében. Végezetül a Bizottság szorosan együtt kíván működni az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val a tanárok munkájának segítését szolgáló meglévő eszközök 31 hatékonyabb kiaknázása érdekében.
Emellett a felsőoktatásban részt vevő diákok és oktatók szerepe is igen jelentős. A Bizottság arra bíztatja a felsőoktatási intézményeket, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a helyi közösségekkel, és támogassák a diákok hasonló kezdeményezéseit, például oktatási kredittel jutalmazva a diákok önkéntes munkáját és az ilyen célú oktatási modulokat.
Kulcsintézkedések:
Tanácsi ajánlás előterjesztése a társadalmi összetartozásnak és az alapvető európai értékeknek az oktatás és az informális tanulás révén való megerősítéséről.
Az Erasmus+ révén több mint 400 millió euró beruházása 2016-ban olyan, innovatív szakpolitikai koncepciók és helyi szintű gyakorlatok kidolgozására irányuló, határokon átnyúló partnerségekbe, amelyek elsődleges célja a társadalmi összetartozás, a közös értékek és a kultúrák közötti megértés előmozdítása. Az Erasmus+ 2016 folyamán 13 millió eurót irányoz elő a helyi szintű intézkedések dimenziójának kitágítására.
Hálózat létrehozása a pozitív magatartási mintákkal való közvetlen érintkezés elősegítésére az iskolákban, az ifjúsági kezdeményezések keretében, a sportklubokban és a börtönökben.
Az önkéntes munkáért kapható oktatási kreditek támogatása és olyan tantervek kidolgozása az Erasmus+ program segítségével, amelyek elegyítik a tudományos tartalmat a polgári szerepvállalással.
5. Az inkluzív, nyílt és ellenállóképes társadalmak támogatása és a fiatalok megszólítása
Az EU kiáll az olyan társadalmakért, ahol a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség az irányadó értékek 32 . A társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni fellépés, a társadalmi igazságosság és a szociális védelem előmozdítása az EU önmagukban érvényes célkitűzései 33 . Az ilyen társadalmak várhatóan ellenállóbbnak mutatkoznak az erőszakos szélsőségesség fenyegetésével szemben.
E tekintetben kulcsfontossággal bír, hogy felvegyük a harcot mindenfajta – többek között vallási, meggyőződés szerinti, etnikai és faji hovatartozás alapján történő – megkülönböztetéssel szemben, és hogy gátat vessünk a közösségekkel szembeni gyűlöletkeltésnek és megbélyegzésnek, illetve a gyűlöletbeszéd súlyos megnyilvánulásainak. A tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba a rasszizmus, az idegengyűlölet, illetve a vallási vagy meggyőződési alapú megkülönböztetés elleni fellépésre irányuló uniós politikát, és egyetértésre kell jutniuk a vallás kérdésére is kiterjedő megkülönböztetésellenes keretrendszerre irányuló bizottsági javaslatról 34 . A különböző közösségek kulturális és vallásközi párbeszéde napjainkban kiemelt fontosságot nyert. A közösségek szellemi vezetőinek és a civil társadalomnak támogatást kell kapniuk a párbeszédkészség erősítéséhez és a közösségek együttműködésén alapuló közös projektekhez. 2016-ban a Bizottság 4,5 millió eurót különített el a közösségek – köztük a vallási közösségek – közötti jobb megértés elősegítésére, valamint a rasszizmus és idegengyűlölet elleni, vallásközi és kultúraközi tevékenységek révén való fellépésre.
Az uniós szociális és foglalkoztatási szakpolitikák a szegénység felszámolására és az inkluzív munkaerőpiacok és társadalmak előmozdítására törekednek. A társadalmi kirekesztettség problémájának egyik leghatékonyabb kezelési módja a foglalkoztatás előmozdítása. A tagállamok előtt álló egyik nagy kihívás a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számának csökkentése. Az EU ehhez szakpolitikai iránymutatással nyújthat támogatást olyan eszközökön keresztül, mint az ifjúsági garancia, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a tartós munkanélküliségről szóló ajánlás vagy a közelmúltban elfogadott „új készségek menetrendje” 35 . Ezen eszközök körébe tartozik a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv 36 is, amely a megkülönböztetés elleni küzdelmet támogatja, többek között azzal, hogy az érdekeltek, a civil társadalom és a szociális partnerek körében felhívja a figyelmet a megkülönböztetés problémájára.
Ezen túlmenően az Európai Szociális Alap is támogat ilyen célú nemzeti programokat és kis léptékű helyi projekteket is. 2014 és 2020 között 25,6 milliárd euró támogatás jut közvetlenül a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedésének segítésére, például igényekre szabott képzési programok és szociális támogatási rendszerek formájában. Továbbá több mint 8 milliárd eurónyi forrás jut az iskoláknak a korai iskolaelhagyással szembeni küzdelemre és a mindenki számára elérhető minőségi oktatás megteremtésére, például az iskolai tanmenet kiigazítása, tanárképzési tanfolyamok, valamint a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott egyéni segítség révén. Az Európai Szociális Alap támogatásai várhatóan 2,5 millió hátrányos helyzetű – köztük 1,3 millió munkanélküli vagy inaktív – személyhez fognak eljutni. Mindezeken túlmenően a foglalkoztatás és a szociális innováció programja (EaSI) is finanszírozást nyújthat a társadalmi összetartozást erősítő helyi szintű innovatív projekteknek.
Az ifjúsági munka hatékony módja a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetűek megszólításának, és segít abban, hogy az érintettek elkötelezett polgárokká váljanak, megóvva őket a marginalizálódás és a szélsőséges eszmék iránti fogékonyság veszélyétől. Az ifjúsági munkában részt vevők elkötelezettsége fontos szerepet játszhat egy tágabb együttműködés megteremtésében, amelyben minden érintett, köztük az oktatási intézmények, a közösségi szervezetek, a munkáltatók és a fiatalokhoz legközelebb állók – a család és a barátok – egyaránt részt vállalnának. A Bizottság e folyamatot azzal kívánja elősegíteni, hogy a tagállamokkal szorosan együttműködve összeállítja a bevált módszerek specifikus eszköztárát az ifjúságsegítők és oktatók részére. Az eszköztár egyrészt példákkal szolgál majd arra, hogyan lehet hozzásegíteni a fiatalokat ahhoz, hogy ki tudjanak állni demokratikus meggyőződésükért, tudatos médiafelhasználókká váljanak, és kritikusan gondolkodjanak, másrészről hogyan lehet megtanítani nekik a konfliktusmegoldást, az eltérő vélemények tiszteletben tartását, és hogyan lehet felismerni és kezelni a radikalizálódás korai jeleit. Az ifjúsági munka helyi szinten kifejtett hatásának növelése érdekében a Bizottság az előirányzott költségvetés bővítésével növeli az európai önkéntes szolgálat súlyát 37 , és prioritást ad az alapvető értékeket előmozdító, illetve a hátrányos helyzetű egyéneket és közösségeket megszólító projekteknek.
Kulcsintézkedések:
A megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelv elfogadására irányuló munka folytatása az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen.
A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedésének segítése szakpolitikai intézkedések, valamint az Európai Szociális Alap és a foglalkoztatás és a szociális innováció programja révén.
Az ifjúsági munkát végzők és ifjúságsegítő szervezetek támogatásának fokozása, elsősorban egy célzott eszköztár kidolgozása révén.
Az európai önkéntes szolgálat megerősítése.
6. A radikalizálódás kezelésének biztonsági dimenziója
A radikalizálódás megelőzése és meggátolása jelentős biztonsági dimenziót is magában rejt, amint azt a közelmúltban kiadott, „Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében” című közlemény is kiemeli. A tagállamoknak lehetőségük van biztonsági intézkedéseket hozni annak megelőzésére, hogy egyes fiatalok a konfliktusövezetekbe utazhassanak és ott terrorista szervezetekhez csatlakozhassanak. Ezek több mindent magukba foglalhatnak: többek között utazási tilalmakat, a harmadik országba terrorista céllal történő utazás kriminalizálását, vagy másrészről olyan eszközöket, például segélyhívó számokat, amelyek révén a család és a barátok segítséget kérhetnek az állami szervektől. Emellett a szélsőséges eszméket terjesztő hitszónokok, valamint a terrorista propaganda terjesztői és a védtelen fiatalokat toborzó egyének is büntetőjogi következményekkel nézhetnek szembe. A tagállamok utazási tilalmat rendelhetnek el, hogy megakadályozzák a szélsőséges hitszónokok belépését az EU területére, és adminisztratív intézkedésekkel felléphetnek a szélsőséges üzenetek terjesztése ellen. Mindezek az intézkedések a radikalizálódással szembeni ellenálló képesség növelésére irányuló intézkedések szükséges kiegészítői.
Az információk megosztása e szempontból kiemelt fontosságot nyert. Az EU-nak össze kell kapcsolnia, meg kell erősítenie és maradéktalanul ki kell használnia határigazgatási, migrációpolitikai és védelmi együttműködési kereteit, valamint információs eszközeit 38 , hogy hatékonyan megakadályozhassa az uniós polgárok konfliktusövezetekbe való, terrorista célú beutazását, illetve kiszűrhesse azokat a visszatérőket, akik kockázatot jelentenek rá. A felsorolt és az egyéb kereteket és eszközöket ki kell aknázni a radikalizálódással gyanúsható személyekről való információcsere érdekében, amely megkönnyíti a határokon túli illetékes hatóságok számára, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket a magas szintű biztonsági kockázatot jelentő személyekkel szemben.
A Schengeni Információs Rendszernek (SIS) különösen fontos szerep jut e téren. A SIS-rendszerben leadott figyelmeztető jelzés a kezdeményező tagállam értékelésének és szándékának megfelelően többféle intézkedést vonhat magával, például adott esetben egy személy letartóztatását, védelem alá helyezését, illetve rejtett vagy célzott ellenőrzését eredményezheti. A SIS eddig hasznosnak bizonyult emellett a terrorista célú utazások megakadályozásában, illetve a terrorizmussal gyanúsított személyek útvonalainak feltérképezésében. A külföldi terrorista harcosok megjelenésének kontextusában a Bizottság arra bíztatja a tagállamokat, hogy a figyelmeztető jelzéseket terjesszék ki a „terrorizmussal összefüggő tevékenységekre”, és ne csak a külföldi terrorista harcosokra vagy a bűncselekményekre korlátozzák azok használatát. Így a figyelmeztető jelzések felhívhatják a figyelmet azokra is, akik esetében radikalizálódásuk miatt terrorista cselekmények elkövetésének veszélye áll fent.
Ezen túlmenően a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a megfelelő információkat az Europollal is kicseréljék, illetve megosszák. Az Europol kötelékein belül a közelmúltban létrehozott Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) rendeltetése az, hogy központi információs csomóponttá váljon a terrorizmus elleni küzdelem terén az EU-ban, a radikalizálódás kockázataira is kiterjedően.
Emellett az Europol Információs Rendszer (EIS) központi bűnüldözési adattárként szolgál, mely magába foglalja az ismert vagy feltételezett külföldi terrorista harcosok egységes jegyzékét is. A tagállamoknak jelentősen nagyobb hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó szükséges adatok eljussanak az Europolhoz.
Kulcsintézkedések:
A Bizottság 2016 végéig javaslatot tesz a Schengeni Információs Rendszer felülvizsgálatára, hogy növelje a rendszer hozzáadott értékét a bűnüldözési célok és a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában.
A tagállamoknak proaktív módon minden releváns információt ki kell cserélniük a többi tagállammal és adott esetben az Europollal a vélhetőleg radikalizálódott egykori elítéltek vagy radikálisként számon tartott személyek vonatkozásában, hogy ezáltal lehetővé váljon a nagy kockázatot jelentő személyek szoros felügyelete.
7. A nemzetközi dimenzió: az erőszakos radikalizálódás kezelése az EU határain túl
Az uniós tagállamokhoz hasonlóan a harmadik országoknak is szembe kell nézniük a radikalizálódás biztonsági fenyegetésének kihívásával, kezelniük kell annak kiváltó okait és ellenállóképes, összetartó társadalmat kell szembeállítaniuk vele. Az EU aktív szerepet vállal az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ erőfeszítéseiben az erőszakos szélsőségesség megfékezése érdekében, folyamatosan támogatva például a terrorizmus elleni küzdelem világfórumának kezdeményezéseit 39 .
A nemzetközi színtéren az EU fellépése két, egymást kiegészítő koncepciót követ. Először is a harmadik országoknak való segítségnyújtás keretében támogatja a bűnüldözést és mindazon, az emberi jogokkal összeegyeztethető lépéseket, amelyek célja az, hogy a radikalizálódott személyeket megakadályozzák abban, hogy terrorcselekményeket kövessenek el. A második, még fontosabb törekvése az, hogy fokozza a megelőző intézkedésekben való részvételét, melyek a radikalizáció egyes – könnyen az erőszakos szélsőségességhez vezető – formáinak kiváltó okait kezelik.
A partnerországok biztonsági kapacitásainak megerősítése
Ahol lehetséges, az uniós támogatás a partnerországok biztonsági kapacitásainak megerősítését célzó, tágabb reformok keretébe illeszkedik, mivel a szervezett bűnözés, az embercsempészet és illegális fegyverkereskedelem, valamint a határigazgatás gyengesége bizonyítottan összefügg az erőszakos radikalizáció problémájával. Az EU-nak és tagállamainak jobban fel kell készülniük a harmadik országok bűnüldöző hatóságaival való együttműködésre. Az EU ennek érdekében tovább fokozza a legnagyobb kockázatnak kitett országoknak nyújtott szakértői és helyzetismereti támogatást. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában például segíti a hatékony büntető igazságszolgáltatási rendszerek létrehozását, a radikalizálódás elleni regionális és nemzetközi szintű együttműködés érdekében.
Emellett számos országgal párbeszédet kezdeményez a terrorizmus elleni küzdelemről és a célzott, fokozott biztonsági együttműködésről, ami a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló intézkedéscsomagok és útitervek kidolgozását eredményezheti. Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata számos, a radikalizáció elleni fellépéshez kapcsolódó aspektust is érint, elsőbbséget biztosítva az ifjúságpolitika, az oktatás és a társadalmi-gazdasági fejlesztés kérdéseinek. Az eddigiek során kézzelfogható haladást sikerült elérni Tunéziával, Libanonnal és Jordániával. A Száhel-övezetre vonatkozó cselekvési terv végrehajtása is magában foglal további, az erőszakos szélsőségesség megfékezését szolgáló intézkedéseket. Számos, a radikalizálódás ellen irányuló konkrét intézkedés van folyamatban Pakisztánban és Délkelet-Ázsiában. Hasonló erőfeszítések zajlanak Afrika szarván is, ahol az EU a régióban indított kísérleti projektek sikeres lezárását követően növelni kívánja támogatását.
Harmadik országoknak a radikalizáció mögöttes okainak kezeléséhez nyújtott támogatás
Az erőszakos szélsőségesség megelőzése és megfékezése kulcsfontosságú elemévé vált az EU külső terrorizmusellenes tevékenységeinek, és beépült a fejlesztési politikába is, áthidalva a biztonság és a fejlesztés területe között eddig tátongó szakadékot. „Az erőszakkal és a szélsőségességgel szembeni ellenálló képesség megerősítése” (STRIVE) 40 elnevezésű, uniós forrásokból megvalósuló intézkedéscsomag úttörő tevékenységei nyomán egyre több olyan kezdeményezés lát napvilágot, amelynek célja a fiatalok radikalizálódását kiváltó okok feltérképezése, a nők jogainak védelme, a közösségek közötti párbeszéd támogatása, valamint a helyi szereplők, illetve a média és az oktatási kapacitások megerősítése a radikalizálódást hirdető ideológiákkal szembeni fellépés érdekében.
Ahogy az európai szomszédságpolitika 2015. évi felülvizsgálata 41 is kiemelte, a civil társadalom pénzügyi támogatása fontos tényező lehet a radikalizálódás elleni küzdelemben. Az EU továbbra is együttműködik a civil társadalommal, a szakértőkkel és kutatókkal – a partnerországokban is – a kiváltó tényezők alaposabb megértése és a hatékony válaszok azonosítása érdekében. A RAN keretében szerzett tapasztalatokat és tudást, ahol lehetséges, az EU határain túl is kamatoztatni kell, kiemelt figyelmet szentelve egyes harmadik országoknak, különösen Törökországnak, a közel-keleti és észak-afrikai országoknak és a Nyugat-Balkánnak, bizonyos feltételek teljesülését szabva feltételül.
Ugyanakkor igyekszik pozitívabb narratívát kínálni a radikalizálódással szemben gyakran sebezhetőbb fiatal közönségnek szánt célzott kommunikáció révén. Számos folyamatban lévő tevékenység mellett egy stratégiai kommunikációs munkacsoport együttműködést kezdeményezett az arab országokban található uniós küldöttségekkel, valamint az ISIS ellen létrejött nemzetközi koalícióval a közös értékek meghatározása és konkrét fellépések kidolgozása érdekében. Példaként említhető, hogy Tunéziában az Unió társfinanszíroz egy projektet, melynek célja, hogy mikrohitelek segítségével javítsa a sebezhetőbb közösségek társadalomba való pénzügyi beilleszkedését. Emellett a Bizottság finanszíroz egy 3 millió euró értékű projektet Tunéziában, Marokkóban és Libanonban, amely a civil társadalommal együttműködve és annak hangját stratégiai kommunikáció segítségével felerősítve segíti növelni a közösségek ellenálló képességét.
Az EU ösztönözni kívánja a közvetlen érintkezési formákat is. Tovább kívánja bővíteni az eTwinning platformot az európai szomszédságpolitika egyes kiválasztott országaira, különösen azokra, amelyek az erőszakos radikalizálódással kapcsolatos problémákkal küzdenek, és ahol a legnagyobb szükség van a kultúrák közötti párbeszédre 42 . A Bizottság külön Erasmus+ projektet indít abból a célból, hogy segítse a kapcsolatfelvételt az EU és a harmadik országok diákjai és fiataljai között. Ezek az irányított virtuális cserekapcsolatok segíteni fogják a fiatalokat a kölcsönös megértés és tisztelet kialakításában, s egyúttal javítják interkulturális készségeiket, melyek a munkaerőpiacon is igen keresett tulajdonságok.
Kulcsintézkedések:
A nemzetközi szervezetek támogatása az erőszakos szélsőségességgel szembeni fellépések terén.
További kezdeményezések meghirdetése, melyek célja, hogy az EU külső pénzügyi eszközeit fokozottan összpontosítsák az erőszakos radikalizálódás megelőzésére.
Folyamatos támogatás biztosítása a terrorizmus elleni küzdelem világfórumának (GCTF) az erőszakos szélsőségesség megelőzését és megfékezését szolgáló kezdeményezéseihez.
További eTwinning Plus hálózatoknak az európai szomszédságpolitika kiválasztott célországaira való kiterjesztése.
Megvalósíthatósági projekt indítása az Erasmus+ virtuális cserekapcsolat-progjamjához kapcsolódóan, amelynek célja a fiatalok online elköteleződésének támogatása, és amely 2019-re 200 000 fiatalhoz szeretne eljutni.
Következtetés
Az erőszakos radikalizálódás napjainkban egyre összetettebb és súlyosabb kihívás, amelyre új, sokrétű válaszokat kell találnunk, a közvetlen biztonsági intézkedésektől a kiváltó tényezők kezeléséig. Az európai biztonsági stratégia megvalósításáról szóló bizottsági közlemény kiemelte, hogy „abszolút prioritásként meg kell előzni, hogy még többen radikalizálódjanak, és biztosítani kell, hogy a már radikalizálódott személyek részt vehessenek a deradikalizálódást célzó programokban, és megakadályozható legyen a terrorista propaganda és a gyűlöletbeszéd általuk történő terjesztése”. A tagállamok az első vonalban küzdenek ezért, akár biztonsági és igazságszolgáltatási szerveik, akár a tanárok, szociális munkások és a civil társadalom munkáját tekintve. Az EU támogató szerepet játszhat, mozgósítva szakpolitikai struktúráit, koordinációs kapacitásait és pénzügyi eszközeit a tagállami intézkedések megtámogatásához, saját jogkörein belül valódi hozzáadott értéket kínálva helyi szinten is.
Ez a közlemény konkrét intézkedéseket határoz meg, melyek célja a tagállamok azon kezdeményezéseinek és politikai fellépéseinek támogatása, amelyek segíthetnek a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzésében és kezelésében, mind az EU-n belül, mind a harmadik országokban. A Bizottság arra bíztatja a tagállamokat, hogy erőfeszítéseik hatékonyabbá tétele érdekében éljenek a különböző uniós szintű támogató intézkedések és együttműködési eszközök lehetőségeivel. Az erőszakos radikalizálódással szemben végső soron kizárólag valamennyi érintett nemzeti, uniós és nemzetközi szintű közös erőfeszítése révén tudunk hatékonyan fellépni.
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot e közlemény támogatására, az abban javasolt intézkedéseknek minden érintett szereplő bevonásával történő végrehajtása érdekében.
Az európai biztonsági stratégia, COM (2015) 185, 2015. április 28.
Az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiája, 2005. november 30.,
http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%2014469%202005%20REV%204 .
A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése: az EU válaszának megerősítése, COM (2013) 941 final bizottsági közlemény, 2014. január 15.
Az állam- illetve kormányfők nem hivatalos ülése, Brüsszel, 2015. február 12. – Az Európai Tanács tagjainak nyilatkozata, http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/02/150212-european-council-statement-fight-against-terrorism/ .
Az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalása az európai polgárok radikalizálódásának és terrorista szervezetek általi toborzásának megelőzéséről (2015/2063(INI)),
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+COMPARL+PE-551.967+01+DOC+PDF+V0//HU&language=HU ; lásd még: az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről, http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+TA+P8-TA-2016-0005+0+DOC+PDF+V0//HU .
A Tanács következtetései a terrorizmus elleni küzdelemről, 2015. február 9., http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/02/150209-council-conclusions-counter-terrorism/ .
Az Európai Unió Tanácsa és a Tanács keretében ülésező tagállamok által elfogadott következtetések a terrorizmus elleni küzdelemről, http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/11/20-jha-conclusions-counter-terrorism/ .
Az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek, valamint az uniós intézmények képviselőinek közös nyilatkozata a 2016. március 22-i brüsszeli terrorista merényletek kapcsán, http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/24-statement-on-terrorist-attacks-in-brussels-on-22-march/ .
Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében, COM (2016) 230 final.
https://www.un.org/counterterrorism/ctitf/en/plan-action-prevent-violent-extremism .
A hetedik keretprogram biztonsági projektjei: www.safire-project.eu ; www.impacteurope.eu ; www.fp7-prime.eu/project ; http://voxpol.eu/ . A hetedik keretprogram társadalom- és bölcsészettudományi projektjei: „A vallási sokféleség és szekuláris modellek Európában – Innovatív jogi és politikai megközelítésmódok”, „Az iszlám helye Európában”, „Az egyenlőtlenségek elleni küzdelem az európai városokban élő fiatalokkal kapcsolatos, illetve őket célzó innovatív szociális gyakorlatok révén”.
8,5 millió EUR összegű pályázati felhívás az EU-n belüli erőszakos radikalizálódásra vonatkozó, a korai megértéstől a védelem javításáig terjedő átfogó megközelítés kidolgozására, valamint 5 millió EUR összegű pályázati felhívás napjaink radikalizálódási trendjeivel és azok Európát érintő következményeivel foglalkozó kutatásra.
2,5 millió EUR összegű pályázati felhívás az Európa vallási sokszínűségével (múlt, jelen és jövő) foglalkozó kutatásra.
Uniós kerethatározat (2008/913/IB) a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről.
Jogok, egyenlőség és polgárság program – 2016. évi munkaprogram.
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv módosítására vonatkozó javaslat (SWD (2016) 168).
A Tanács 2015. november 20-i következtetései a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről, http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/11/20-conclusions-radicalisation/ .
Az e fejezetben szereplő adatok forrása az Oktatási és Képzési Figyelő 2015. évfolyama.
A párizsi nyilatkozat: http://ec.europa.eu/education/news/2015/documents/citizenship-education-declaration_en.pdf .
A Tanács 2009. május 12-i következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/educ/107622.pdf .
A Tanács 2011. június 28-i ajánlása a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról.
Ez a program teljes költségvetésének, amely a 2014–2020 közötti időszakban 14,7 milliárd eurót tesz ki, legalább 28%, illetve 4,2%-a.
Ilyen kezdeményezés például a franciaországi Réserve Citoyenne program: http://www.lareservecitoyenne.fr/ .
Ez az Erasmus + programból finanszírozott hálózat kísérleti projektként indul, és egyes tagállamok hátrányos helyzetű régióiban végbemenő erőszakos radikalizálódásra fog összpontosítani.
A jelenleg 300 000 tanár részvételével összesen 406 projektet működtető eTwinning program a világ legnagyobb tanárhálózata, amely a képzések széles tárházát kínálja az oktatás különböző területein, az állampolgári ismeretektől a kultúrák közötti párbeszédig.
Ezek közé tartozik a demokratikus polgári szerepvállalás áprilisban induló kompetenciakerete, a „Kényes témák oktatásához” kapcsolódó program, illetve az UNESCO pedagógiai útmutatása a Világpolgárság Oktatásáról.
Az EUSZ 2. cikke.
Az EUSZ 3. cikke.
A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2008) 426 végleges.
Új európai készségfejlesztési program: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért (COM(2016) 381).
A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról
A program 2016-ban 65 millió eurót kitevő költségvetése a tervek szerint 2017 és 2020 között évi 15%-kal nő.
Lásd a Bizottság április 6-i, „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című közleményét – COM (2016) 205.
Nevezetesen a Hedayah Központot és a közösségi szerepvállalást és rezilienciát támogató globális alapot.
https://ec.europa.eu/europeaid/strive-development-strengthening-resilience-violence-and-extremism_en .
Az EU a terrorizmus elleni intézkedésekhez jelentős támogatást nyújtott számos eszköz révén, elsősorban a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), illetve a tágabb értelemben vett fejlesztés keretében.
Az eTwinning hálózat már jelenleg is aktív egyes harmadik országokban, így például Tunéziában, ahol közel 300 tanár és 85 iskola regisztrálta magát eddig az online platformon.