EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.5.4.

COM(2016) 278 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során Törökország által tett előrelépésekről szóló harmadik jelentés

{SWD(2016) 161 final}

1. BEVEZETÉS

Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) 2013. december 16-án, az EU–Törökország visszafogadási megállapodás aláírásával egyidejűleg vízumliberalizációs párbeszédet indított Törökországgal 1 . A vízumliberalizációs párbeszéd a Törökország tekintetében bevezetendő vízummentességre vonatkozó ütemterven (a továbbiakban: az ütemterv) alapul – e dokumentum határozza meg azokat a követelményeket, amelyeket Törökországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy az Európai Parlament és a Tanács úgy módosíthassa az 539/2001/EK rendeletet, hogy a török állampolgárok számára lehetővé váljon a schengeni térségen belüli vízummentes utazás bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó időtartamú rövid távú tartózkodás esetén. Az ütemtervben meghatározott 72 követelmény öt témakörbe sorolható: az okmányok biztonsága; migrációkezelés; közrend és közbiztonság; alapvető jogok, valamint az irreguláris migránsok visszafogadása.

A Bizottság 2014. október 20-án elfogadta a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során Törökország által tett előrelépésekről szóló első jelentést (a továbbiakban: az első jelentés) 2 . Az első jelentés minden egyes követelmény tekintetében értékelte Törökország teljesítményét, és ajánlásokat fogalmazott meg a további teendőkről.

2015. november 29-én EU–Törökország csúcstalálkozót tartottak, amelyen a két fél megállapodott együttműködésük mélyítésének módjairól, különösen ami a szíriai menekültválság és az irreguláris migráció kezelését illeti. A csúcstalálkozón a török fél kifejezte elkötelezettségét az ütemterv végrehajtásának felgyorsítása iránt, többek között az EU–Törökország visszafogadási megállapodásban foglalt rendelkezések teljes körű alkalmazásának előrehozása révén, azzal a céllal, hogy 2016 októberéig lezáruljon a vízumliberalizációs folyamat 3 . Az Európai Unió üdvözölte e kötelezettségvállalást.

A Bizottság 2016. március 4-én elfogadta a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során Törökország által tett előrelépésekről szóló második jelentést (a továbbiakban: a második jelentés), amelyet egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kísért 4 . A bizottsági szolgálati munkadokumentum bemutatta a Törökország által az egyes követelmények teljesítése terén az első jelentés óta tett előrelépéseket, míg a második jelentés ajánlásokat fogalmazott meg valamennyi kritérium teljesítésének további előmozdítása céljából. Emellett a munkadokumentum magában foglalta a törökországi vízumliberalizációnak az uniós migrációs helyzetre gyakorolt lehetséges hatásairól készült értékelést is.

2016. március 7-én és 18-án az unió állam-, illetve kormányfők és Törökország közötti találkozóra került sor. Az utóbbi találkozó végén kiadott EU–Törökország nyilatkozat 5 (a továbbiakban: a nyilatkozat) szerint „minden részt vevő tagállam viszonylatában sor fog kerülni a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítására annak érdekében, hogy a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016 júniusának végéig megszűnjön a vízumkötelezettség, amennyiben valamennyi követelmény teljesül. Törökország e célból megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy teljesítse a fennmaradó követelményeket, és így a Bizottság a követelményeknek való megfelelés szükséges értékelését követően április végéig megfelelő javaslatot terjeszthessen elő, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács meghozhatja a végső döntést”.

A harmadik jelentés a nyilatkozattal összhangban magában foglalja a megfelelés értékelését. Ismerteti a második jelentés óta az ütemterv követelményeinek teljesítése érdekében Törökország által tett legfontosabb előrelépéseket. Emellett részletes ajánlásokat tartalmaz azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket Törökországnak 2016. május 4-ig végre kell hajtania, hogy teljesítse az ütemterv fennmaradó követelményeit, és ennek nyomán az Európai Parlament és a Tanács elfogadhassa a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot.

A harmadik jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely tényadatokkal szolgál az egyes követelmények teljesítésének helyzetéről. Emellett a munkadokumentum magában foglalja a törökországi vízumliberalizációnak az uniós biztonsági helyzetre gyakorolt lehetséges hatásáról készült értékelést is.

A harmadik jelentés az ütemterv felépítését követi, tehát egyenként számba veszi az öt témakört, és külön feltünteti a még nem teljes mértékben teljesített követelményeket, illetve a török hatóságok által az utolsó fennmaradó követelmények teljesítése céljából végrehajtandó intézkedéseket.

 2. 1. TÉMAKÖR: AZ OKMÁNYOK BIZTONSÁGA

A második jelentés közzététele óta Törökország további haladást ért el az e témakörbe tartozó követelmények teljesítése terén.

Megemlítendő, hogy a török hatóságok kísérleti jelleggel megkezdték a biometrikus azonosítókat tartalmazó új, biztonságosabb személyazonosító igazolványok kibocsátását a török állampolgárok számára. Az összes török állampolgár régi igazolványának lecserélése nagyjából három évet vesz majd igénybe. A folyamat jó ütemben halad.

Ezen túlmenően a török hatóságok megkezdték az uniós tagállamokkal való együttműködést a hamis vagy hamisított úti okmányokkal kapcsolatos információmegosztás terén. A török nemzeti rendőrség immár rendszeresen és kellő időben feltölti a határellenőrzések során Törökországban azonosított hamis vagy hamisított úti okmányokkal kapcsolatos információkat az Interpol Dial-doc adatbázisába, amely valamennyi tagállam számára hozzáférhető. A török rendőrség ezzel párhuzamosan kijelölt irodákat hozott létre Törökország fő repülőterein (az isztambuli Atatürk repülőtéren és Antalya repülőterén), amelyek információkat és tanácsokat osztanak meg a tagállami bevándorlási összekötő tisztviselőkkel az Unióba tartó személyeknél talált gyanús úti okmányokkal kapcsolatban. Emellett a török nemzeti rendőrség bővítette a határátkelőhelyen dolgozó munkatársai számára biztosított képzési lehetőségeket, hogy megerősítse a hamis dokumentumok felderítésére irányuló kapacitásukat, kiemelt figyelmet fordítva az uniós tagállamok által kibocsátott okmányokra.

E fejlemények eredményeként Törökország az első témakörből már csak egy követelményt nem teljesít maradéktalanul, amely szerint a 2252/2004/EK tanácsi rendeletben rögzített uniós szabványoknak megfelelő biometrikus útleveleket kell kibocsátania állampolgárai számára, vagyis olyan kapcsolat nélküli chippel ellátott útleveleket, amelyek az okmány birtokosának arcképén kívül az ujjnyomatait is tartalmazzák, és kiegészítő hozzáférés-ellenőrzési (SAC) titkosítási rendszerrel védettek 6 .

A török hatóságok több hónapon át tartó szakmai szintű munkát folytattak – többek között egy uniós finanszírozású projekt keretében – e követelmény teljesítése érdekében. Mindazonáltal a török hatóságok arról tájékoztattak, hogy technikai okokból csupán 2016 októberére fognak maradéktalanul megfelelni e követelménynek. Mivel az uniós állam-, illetve kormányfők és Törökország a vízumliberalizációs folyamat felgyorsítása mellett döntöttek, a török hatóságok nyilvánvalóan nem lesznek képesek idejében teljesíteni ezt a követelményt.

A török hatóságok ugyanakkor beleegyeztek, hogy 2016 júniusától az év végéig alkalmazandó átmeneti megoldásként az okmánybirtokos arcképét és ujjnyomatait is tartalmazó útleveleket fognak kibocsátani állampolgáraik számára, hogy az okmánybirtokosok igénybe vehessék az előnyöket, amennyiben és amikor életbe lép az esetleges vízummentesség. Az ilyen rövid érvényességi idejű ideiglenes útlevelek – amelyeket csak 2016 végéig fognak kiadni – csak annyiban fognak különbözni a követelmény által előírt útlevelektől, hogy a chipjüket bővített hozzáférés-ellenőrzési (EAC) rendszer fogja védeni. Ez a titkosítási rendszer összhangban áll a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványaival, és 2014 végéig az Európai Unió is ezt tekintette irányadónak.

A Bizottság emlékezteti a török hatóságokat, hogy a vízummentes utazási rendszer életbe lépése előtt valamennyi tagállammal meg kell osztaniuk azokat a tanúsítványokat, amelyek lehetővé teszik a török útlevelek chipjén tárolt információk hitelesítését és olvasását.

3. 2. TÉMAKÖR: MIGRÁCIÓKEZELÉS

A török hatóságok fokozatosan egy sor kezdeményezést indítottak a határigazgatás, a migrációkezelés, a nemzetközi védelem és a vízumpolitika terén, amelyek eredményeként az e témakörbe tartozó követelmények mindegyikének sikerült eleget tenni.

A határigazgatás terén végrehajtott intézkedések révén a török hatóságok képesek voltak jelentősen csökkenteni a török területről a görög szigetekre szabálytalanul átkelő személyek számát. 2016 januárja és februárja folyamán naponta átlagosan 1 987, illetve 1 942 személy kelt át, majd márciusban és áprilisban ez a szám 852-re, illetve 140-re csökkent. Ezt az eredményt részben az Égei-tenger part menti térségében folytatott járőrtevékenység fokozása, részben pedig a menedékkérők és menekültek Törökországon belüli mobilitását korlátozó intézkedések szigorítása révén sikerült elérni. A 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása ugyancsak jelentős visszatartó erővel bírt a migránsok szabálytalan továbbutazása szempontjából.

A következő hónapokban fontos lesz, hogy a török hatóságok fenntartsák a szabálytalan távozások megakadályozását célzó erőfeszítéseket, többek között a migránscsempész szervezetek elleni fellépés révén, továbbá hogy megőrizzék éberségüket az EU-ba vezető új és alternatív migrációs útvonalak esetleges kialakulásával összefüggésben.

A török hatóságok megerősítették a Kapitan Andrejevo határátkelőhelyen létrehozandó háromoldalú határ menti együttműködési központ felállításáról szóló megállapodást. A megállapodást mihamarabb végre kell hajtani. A török hatóságok hivatalos úton közölték az érintett görög hatóságokkal, hogy készen állnak a két ország parti őrségeit összekapcsoló biztonságos kommunikációs csatorna létrehozására. A szakmai szintű tárgyalások már megkezdődtek. Egy ilyen kommunikációs csatorna létrehozása elősegítené a migránscsempészettel kapcsolatos információk megosztását és a tengeri járőrözési műveletek összehangolását.

A török hatóságok továbbá döntöttek a nemzeti kockázatelemzési központ (NACORAC) létrehozásáról, amely fejlesztését egy uniós finanszírozású projekt fogja támogatni. Más tervezett uniós finanszírozású projektek a Törökország keleti határán fognak hozzájárulni a határőrizet megerősítéséhez, hogy megelőzzék a felderítetlen határátlépéseket. Végül a török hatóságok elfogadták a határigazgatási szervek alkalmazottaira vonatkozó közös magatartási kódexet és antikorrupciós szabályokat.

A menekültügy terén Törökország szintén igen jelentős lépéseket tett.

Először is, a török menekültügyi rendszer irányításáért felelős migrációkezelési főigazgatóság immár a nemzetközi védelemre irányuló minden új kérelmet késedelem nélkül dolgoz fel. A migrációkezelési főigazgatóság továbbá elkezdte csökkenteni a régebben benyújtott, elbírálásra váró menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyhátralékot. Az ilyen függőben lévő kérelmek összesített száma február végén elérte a 140 000-es nagyságrendet. A főigazgatóság által érvényesített új proaktív megközelítésnek, valamint a további humánerőforrás mozgósításának köszönhetően a függőben lévő menedékjog iránti kérelmek száma április végére mintegy 100 000-re csökkent. Bár a migrációkezelési főigazgatóság most már gyors ütemben halad a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásával, objektívan tekintve nem lesz képes feldolgozni minden függőben lévő menedékjog iránti kérelmet 2016 júniusáig, vagyis a március 18-i EU–Törökország nyilatkozatban a vízumliberalizációs folyamat lezárására meghatározott céldátumig. A főigazgatóság ugyanakkor ütemtervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása már meg is kezdődött, és ennek alapján 2016 végére tervezi a munka befejezését.

A török hatóságok ugyancsak további előrelépéseket tettek az országban tartózkodó menekülteknek biztosított szociális ellátás tekintetében. A török kormány 2015. április 27-én rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a nemzetközi védelmet kérelmező, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyek az ideiglenes védelmet élvező szíriai menekültek számára 2015 januárja óta biztosítottakhoz hasonló feltételek mellett juthatnak munkavállalási engedélyhez.

Fontos lesz, hogy a török hatóságok a közeljövőben az EU és tagállamai által nyújtott pénzügyi támogatást kihasználva – amelyet a törökországi menekülteket támogató eszköz életbe lépése óta kiterjesztettek – további intézkedéseket vezessenek be a nemzetközi védelmet kérelmező, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyek szociális szolgáltatásokhoz, megfelelő lakhatáshoz és nyelvi képzéshez való hozzáférésének elősegítése érdekében, valamint minden olyan kezdeményezést támogassanak, amely hozzájárul e személyeknek a török társadalomba való befogadásához és gazdasági önállóságához.

A török hatóságok a migrációkezelés terén is előrelépést tettek a vizsgált időszakban.

2016. április 26-án elfogadták a külföldiek önkéntes visszatérésére vonatkozó végrehajtási eljárásokat és alapelveket. Megerősítették a Pakisztánnal kötött visszafogadási megállapodást, amely ezt követően 2016. április 20-án hatályba lépett. A török hatóságok emellett tizennégy, az irreguláris migráció származási országának tekintett ország – Afganisztán, Algéria, Banglades, Kamerun, Kongó, Eritrea, Ghána, Irán, Irak, Marokkó, Mianmar/Burma, Szomália, Szudán és Tunézia – számára tettek javaslatot visszafogadási megállapodás megkötésére. Néhány országgal már meg is kezdték a tárgyalásokat.

A vízumpolitika terén a török kormány 2016. május 2-án rendeletet fogadott el, amely a török állampolgárokra vonatkozó vízumkötelezettség eltörlésének időpontjától kezdve valamennyi tagállam állampolgárai számára lehetővé teszi a Törökországba történő beutazást. Ez biztosítja a megkülönböztető jellegű vízumkötelezettség felszámolását, amely jelenleg tizenegy tagállam állampolgárait érinti.

A török hatóságok továbbá több intézkedést hoztak a magas migrációs kockázatot jelentő országokkal szemben alkalmazott vízumrendszer megerősítése érdekében.

A vízumkérelmek elbírálására vonatkozó alapelvekről és eljárásokról szóló irányelv 2016. április 26-i elfogadása révén szigorították a törökországi nagykövetségek általi vízumkiadásra vonatkozó eljárásokat és követelményeket.

A török hatóságok továbbá egy 2016. szeptember 1-jétől alkalmazandó rendelkezés útján arról határoztak, hogy 18 ország (Afganisztán, Banglades, Kamerun, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Eritrea, Ghána, Elefántcsontpart, Mali, Mianmar/Burma, Nigéria, Pakisztán, Szomália, Dél-Afrika, Srí Lanka, Szudán, Uganda) állampolgárai tekintetében kötelezővé teszik a repülőtéri tranzitvízum használatát.

Sokkal biztonságosabbá vált a török elektronikusvízum-rendszer. A rendszer igénybevételének lehetőségét azokra a személyekre korlátozták, akik nem az irreguláris migrációs áramlatok származási országainak állampolgárai, illetve akik ilyen származási országok állampolgárai, ám egy schengeni ország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Írország által kibocsátott érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A török hatóságok az ország legtöbb határátkelőhelyén külön ügyintéző ablakokat alakítottak ki, ahol célirányosan képzett rendőrök ellenőrzik, hogy az elektronikus vízum birtokosának útlevele valóban tartalmaz-e ilyen vízumot, illetve tartózkodási engedélyt.

A közeljövőre való tekintettel kulcsfontosságú lesz, hogy Törökország fokozatosan az uniós szabványokhoz igazítsa vízumrendszerét.

Rövid távon a török hatóságoknak változatlanul nyomon kell követniük annak gyakorlati következményeit, hogy a török rendszer szerint vízummentesnek nyilvánított országok jegyzéke továbbra is eltér az EU-ba való beutazás szempontjából vízummentes országok jegyzékétől, és amennyiben úgy tűnik, hogy e különbség elősegíti a Törökországon keresztül az EU-ba irányuló irreguláris migrációt, úgy idejében cselekedniük kell.

Felismerve, hogy a szíriai és iraki állampolgárok esetében ez volt a helyzet, a török hatóságok 2016 januárjában és februárjában hatékonyabban érvényesíthető vízumkötelezettséget vezettek be e két ország állampolgáraira vonatkozóan. Ez a lépés hozzájárult ahhoz, hogy véget vessenek az EU-ba irányuló nagymértékű irreguláris migrációs áramlatoknak. A török hatóságoknak készen kell állniuk arra, hogy ezt a jövőben is megismételjék, valamint késedelem nélkül vízumkötelezettséget vezessenek be további vízummentes országokkal szemben abban az esetben, ha az ilyen vízummentes országok állampolgárai közül sokan visszaélnek a Törökországba való vízummentes beutazás lehetőségével. Ez fokozott jelentőséggel bír, ha fennáll az EU-ba irányuló szabálytalan továbbutazás kockázata. Rendkívül fontos példának kell tekinteni Iránt, Marokkót és Libanont – e három vízummentes országból 2015 során 23 087, 7 419, illetve 2 044 irreguláris migráns érkezett az EU területére.

4. 3. TÉMAKÖR: KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG

A második jelentés elfogadása óta a török hatóságok számos intézkedést hoztak a 3. témakörbe tartozó területeken, amelyek lényeges előrelépésekhez vezettek.

Konkrét fejlemény, hogy Törökország új, szervezett bűnözés elleni stratégiát és cselekvési tervet fogadott el, amelyet most maradéktalanul végre kell hajtania, különösen ami a határokon átnyúló bűnözés – például a fegyverkereskedelem – visszaszorítására irányuló intézkedéseket illeti. Törökország továbbá 2016. április 18-án elfogadta a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem új stratégiáját és többéves cselekvési tervét, amely a 2016–2018 közötti időszakot fedi le. 2016. április 30-án a török hatóságok antikorrupciós nemzeti cselekvési tervet fogadtak el.

Ezen túlmenően Törökország megerősítette az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményét, és jogszabályokat fogadott el nemzeti szabályozási keretének az egyezmény rendelkezéseivel való összehangolása céljából. Meghatározó jelentőségű, hogy az új jogszabályokat a Pénzügyi Akció Munkacsoport által meghatározott, felülvizsgált normákkal összhangban hajtsák végre. Mindeközben a török hatóságok – ugyancsak egy uniós finanszírozású projekt keretében – folytatták a török pénzügyi információs egység (MASAK) kapacitásbővítését, hogy ezáltal elősegítsék a törökországi bűnüldöző hatóságokkal és az uniós tagállamok pénzügyi információs egységeivel való együttműködést a pénzmosás, valamint a terrorizmusfinanszírozás felderítése és elemzése terén.

Törökország megerősítette az Európa Tanács elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét, az európai kiadatási egyezmény három jegyzőkönyvét, továbbá a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény egy jegyzőkönyvét, amelynek mindeddig nem volt részes fele.

Törökország emellett az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményét is megerősítette, és jogszabályt fogadott el az emberkereskedelemről. Törökország megerősítette az Európa Tanács személyes adatok feldolgozásáról szóló egyezményét és a kapcsolódó jegyzőkönyvet, valamint jogszabályt fogadott el a személyes adatok védelméről, amely azonban nem áll teljesen összhangban az uniós joganyaggal.

Törökország egyetlen átfogó törvényt fogadott el, amely az összes illetékes török hatóság számára meghatározza az ország büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek végrehajtásakor követendő eljárásokat. A törvény ugyan nem határoz meg szigorú határidőket a jogilag előírt eljárások lefolytatására vonatkozóan, és nem állapít meg objektív és átlátható kritériumokat az együttműködési felkérés elfogadása, illetve elutasítása tekintetében, mégis egyértelmű előrelépést jelent, amelytől a Törökország és a tagállamok közötti, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javulása várható.

Törökország konkrét lépéseket tett az Eurojust ügynökséghez fűződő munkakapcsolatának javítása érdekében, és nyilvánosan kifejezte egy együttműködési megállapodás mihamarabbi megkötésére vonatkozó határozott szándékát. Egy ilyen megállapodás létrejöttéig fontos lesz, hogy az ügynökséghez kinevezett török összekötő tisztviselők elkezdjék hatékonyan kezelni a többi féltől érkező, információszolgáltatásra és együttműködésre irányuló megkereséseket.

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést illetően Törökország 2016. április 25-én megerősítette a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. évi hágai egyezményt csakúgy, mint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. évi hágai egyezményt.

Törökország letétbe helyezte megerősítési okmányait valamennyi megerősített egyezmény és jegyzőkönyv tekintetében, kivéve a fent említett két hágai egyezményt és az Európai Tanács személyes adatok védelmére vonatkozó egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyek vonatkozásában a megerősítési folyamat még nem zárult le, erre azonban a lehető leghamarabb sort kell keríteni.

Végül Törökország lépéseket tett a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi hágai egyezmény késedelmes végrehajtásának orvoslása érdekében. Azonosították, hogy a késedelmek elsősorban a fellebbviteli szakaszban alakulnak ki, konkrétan amiatt, hogy a jelenlegi rendszerben minden fellebbezést az ankarai legfelsőbb bíróság kezel. A bírói és ügyészi főtanács ezért 2016. március 25-én rendeletet adott ki regionális polgári törvényszék létrehozásáról Ankara, Antalya, Erzurum, Gaziantep, Isztambul, Izmir és Samsun városban. A törvényszékek a fellebbezési ügyekkel fognak foglalkozni, és 2016. július 20-án kezdik meg működésüket.

A jelentős haladás ellenére az 1. és 2. témakör eredményeihez képest a 3. témakörbe tartozó követelmények teljesítése tekintetében még mindig elmaradás tapasztalható. A 3. témakör egyes lényeges követelményei továbbra sem teljesülnek. Ezek teljesítése érdekében a Bizottság a következő intézkedések végrehajtására kéri fel Törökországot:

módosítsa a személyes adatok védelméről szóló, újonnan elfogadott jogszabályt annak érdekében, hogy az megfeleljen az uniós jognak, különös tekintettel annak biztosítására, hogy az adatvédelmi hatóság függetlenül végezhesse tevékenységét, valamint a jogszabály hatálya a bűnüldöző hatóságokra is kiterjedjen;

ennek eredményeként a személyes adatok védelmére vonatkozó új jogi szabályozás lehetővé fogja tenni, hogy Törökország lezárja az operatív együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokat az Europollal;

jogszabályok elfogadásával biztosítsa az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által a különböző értékelési körökben kiadott ajánlások hatékony nyomon követését, különösen a politikai pártok finanszírozását, a mentelmi jogot, a vesztegetést és a bírói kar függetlenségét illetően;

valamennyi tagállam vonatkozásában biztosítsa az igazságügyi együttműködést, többek között a Törökországban tevékenykedő tagállami összekötő tisztviselőkkel fennálló munkakapcsolat javítása révén, ezáltal elősegítve a kölcsönös megértést és az egyes eljárások végrehajtását, vagy – összekötő tisztviselők hiányában – bármilyen egyéb, mindkét fél számára megfelelő kommunikációs, illetve együttműködési csatorna révén.

5. 4. TÉMAKÖR: ALAPVETŐ JOGOK

A 4. témakör követelményeivel kapcsolatos helyzet értékelése a 3. témakörhöz hasonló eredményt mutat: több követelmény teljesítése terén előrelépés történt, ám egyes fennmaradó követelmények tekintetében további intézkedésekre van szükség.

Megemlítendő, hogy a parlament 2016. április 6-án elfogadta az emberi jogi intézetről és az egyenlőségről szóló törvényt, amely többek között az etnikai és faji alapú megkülönböztetés kérdésével is foglalkozik.

A kormány 2016. április 26-án nemzeti stratégiát és cselekvési tervet fogadott el, amely a roma vagy a romákhoz hasonló hátterű török népesség társadalmi befogadása előtt álló akadályok felszámolását célozza.

A török hatóságok megerősítették a emberi jogok európai egyezményének 7. kiegészítő jegyzőkönyvét, továbbá arról számoltak be, hogy a török nemzeti joganyag már jelenleg is tartalmaz a Törökország által aláírt, ám meg nem erősített 4. jegyzőkönyvben előírtakkal egyenértékű rendelkezéseket.

Mindazonáltal továbbra sem teljesítették a 4. témakör legfontosabb követelményét, amelynek értelmében Törökországgal szemben elvárás „az emberi jogok európai egyezményével és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatával, az uniós vívmányokkal és az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban a jogi keret felülvizsgálata a szervezett bűnözés és a terrorizmus tekintetében, illetve a bíróságok, a biztonsági szervek és a bűnüldöző szervek általi értelmezését illetően, biztosítandó a gyakorlatban a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát”.

A török hatóságoknak sürgősen fel kell lépniük e követelmény teljesítése érdekében. E tekintetben a Bizottság felszólítja a hatóságokat, hogy javítsák az összhangot a terrorizmusra vonatkozó török joganyag és az EU, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott normák között, emellett iránymutatások elfogadása révén gondoskodjanak róla, hogy a bíróságok, a biztonsági erők és a bűnüldöző hatóságok e normákkal összhangban értelmezzék a jogszabályokat, különös tekintettel a terrorizmus fogalommeghatározásának a módosított 2002/475/IB kerethatározatban szereplő fogalommeghatározáshoz való szorosabb hozzáigazítására, konkrétan az arányosság kritériumának bevezetésén keresztül a meghatározás szűkítésére.

6. 5. TÉMAKÖR: AZ IRREGULÁRIS MIGRÁNSOK VISSZAFOGADÁSA

Az ütemterv 5. témakörében Törökország lényeges előrelépést tett a második jelentés óta.

Ez egyértelműen a Törökország által a 2016. március 18-i csúcstalálkozó alkalmával tett kötelezettségvállalásnak tudható be. Ennek eredményeként Törökország immár minden olyan irreguláris migránst visszafogad, aki 2016. március 20. után érkezett Törökországból a görög szigetekre. E lépés jelentősége nem alábecsülendő, mivel nagyban elősegítette a török területről az EU-ba tartó irreguláris migrációs áramlatok visszaszorítását.

További kiemelkedő fejlemény az arra vonatkozó határozat meghozatala, hogy 2016. június 1-jére előrehozzák az EU–Törökország visszafogadási megállapodásban foglalt, harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásával kapcsolatos rendelkezések alkalmazásának kezdetét, amire eredetileg csak 2017. október 1-jétől került volna sor.

Törökország előkészítette a visszafogadási kérelmek továbbítására és kezelésére szolgáló, a tagállamokkal közösen használandó elektronikus rendszer bevezetését. A rendszert kísérleti jelleggel 2016. május 2-án tesztelték.

A török hatóságok emellett – az ütemtervben szereplő ajánlásnak megfelelően – dokumentumot fogadtak el, amely meghatározza a visszafogadási kérelmek kézhezvételekor követendő belső eljárásokat.

Ugyanakkor a mostani harmadik jelentés közzétételekor még nem teljesült az e témakörbe tartozó egyik kulcsfontosságú követelmény, amely szerint Törökországgal szemben elvárás „az EU–Törökország visszafogadási megállapodás minden rendelkezésének maradéktalan és eredményes végrehajtása, oly módon, hogy megbízhatóan ellenőrizhető legyen a visszafogadási eljárások megfelelő működése minden tagállam tekintetében”.

E követelmény teljesítésének elmulasztása két okkal indokolható.

Ami az EU–Törökország visszafogadási megállapodásban szereplő, a két fél állampolgárainak visszafogadásával kapcsolatos és már 2014. október 1. óta hatályos rendelkezéseket illeti, e rendelkezéseket az EU területén működő török diplomáciai képviseletek közül nem mindegyik érvényesítette következetes és koherens módon. 2016. április 27-én a török hatóságok iránymutatást bocsátottak ki a diplomáciai képviseletek számára annak biztosítása érdekében, hogy a továbbiakban az egyezményben foglalt határidőkkel és eljárásokkal összhangban dolgozzák fel a visszafogadási kérelmeket, valamint hogy megbízható statisztikák álljanak rendelkezésre a kezelt ügyekről.

Másrészt, az EU–Törökország visszafogadási megállapodásnak a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadására vonatkozó rendelkezéseit illetően a Bizottság e jelentésben egész egyszerűen abból kifolyólag nem nyilváníthatja teljesítettnek e követelményt, hogy a kérdéses rendelkezések csupán 2016. június 1-jén lépnek hatályba.

7. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS TOVÁBBI LÉPÉSEK

Míg a 2015. november 29-i EU–Törökország csúcstalálkozón ambiciózus ütemtervet határoztak meg a török hatóságok számára a vízumliberalizáció 2016. őszi megvalósítása céljából, a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat tovább gyorsította a folyamatot. A nyilatkozat szerint „minden részt vevő tagállam viszonylatában sor fog kerülni a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítására annak érdekében, hogy a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016 júniusának végéig megszűnjön a vízumkötelezettség, amennyiben valamennyi követelmény teljesül. Törökország e célból megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy teljesítse a fennmaradó követelményeket, és így a Bizottság a követelményeknek való megfelelés szükséges értékelését követően április végéig megfelelő javaslatot terjeszthessen elő, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács meghozhatja a végső döntést”.

A 2015. november 29-i EU–Törökország csúcstalálkozó óta Törökország által tanúsított megerősített kötelezettségvállalásra és eltökéltségre építve a török hatóságok az elmúlt hónapokban tovább fokozták a követelmények teljesítésére irányuló erőfeszítéseiket. A Bizottság elismeri a török hatóságok által eddig elért jó eredményeket, és arra ösztönzi őket, hogy sürgősen fokozzák erőfeszítéseiket, hogy valamennyi követelménynek eleget tegyenek, és június végére megvalósulhasson a vízumliberalizáció.

Ugyanakkor, amint az a mostani jelentésből is kitűnik, a török hatóságoknak egyelőre nem sikerült elérni ezt az ambiciózus célkitűzést, ugyanis a 72 közül 7 követelmény teljesítése még hátravan. Ezek némelyike rendkívüli jelentőséggel bír.

A hét fennmaradó követelmény közül kettő teljesítéséhez gyakorlati és eljárási okokból hosszabb időre van szükség, ezért a mostani jelentés közzétételéig azok maradéktalan teljesítése nem volt lehetséges. Konkrétan az alábbi két követelményről van szó:

a meglévő biometrikus útlevelek továbbfejlesztése annak érdekében, hogy azok a legfrissebb uniós előírásoknak megfelelő biztonsági jellemzőkkel rendelkezzenek;

az EU–Törökország visszafogadási megállapodás rendelkezéseinek teljes körű, a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásával kapcsolatos rendelkezésekre is kiterjedő végrehajtása.

A Bizottság és a török hatóságok megállapodást kötöttek az e két követelmény teljes körű teljesítéséig alkalmazandó gyakorlati megoldásokról.

A Bizottság felkéri a török hatóságokat, hogy e jelentés közzététele után sürgősen tegyék meg a szükséges lépéseket az ütemterv további fennmaradó követelményeinek teljesítése érdekében, konkrétan az alábbiak tekintetében:

az ütemterv szerinti korrupcióellenes intézkedések elfogadása, azaz az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által kiadott ajánlások eredményes nyomon követésének biztosítása;

a személyes adatok védelméről szóló jogszabályoknak az uniós normákhoz való igazítása, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az adatvédelmi hatóság függetlenül járhasson el, valamint a bűnüldöző szervek tevékenységeire is kiterjedjen a törvény hatálya;

operatív együttműködési megállapodás kialakítása az Europollal. Ez egyúttal az adatvédelmi jog említett változásától is függ;

a büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés felajánlása valamennyi uniós tagállam számára;

a terrorizmussal kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok felülvizsgálata az uniós normák szerint, különösen azáltal, hogy a terrorizmus fogalommeghatározását – hatályának szűkítésével és az arányosság kritériumának bevezetésével – jobban összehangolják a módosított 2002/475/IB kerethatározat szerinti fogalommeghatározással.

Feltételezve, hogy a török hatóságok március 18-i ígéretüknek megfelelően haladéktalanul teljesíteni fogják az ütemterv fennmaradó követelményeit, a Bizottság e jelentéssel együtt előterjeszti az 539/2001/EK rendelet módosítására irányuló javaslatot, amelynek értelmében megszűnik az uniós szabványoknak megfelelő biometrikus útlevéllel rendelkező török állampolgárok vízumkötelezettsége.

A társjogalkotók általi döntéshozatal elősegítése érdekében a Bizottság továbbra is nyomon követi a török hatóságok által az ütemterv fennmaradó követelményeinek teljesítése érdekében tett lépéseket.

(1)

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-1259_en.htm.

(2)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során Törökország által tett előrelépésekről (COM(2014) 646 final), http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-1173_en.htm.

(3)

Az uniós állam-, illetve kormányfők és Törökország részvételével tartott találkozón elfogadott nyilatkozat szövege itt olvasható: http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/11/29-eu-turkey-meeting-statement/.

(4)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során Törökország által tett előrelépésekről (COM(2014) 646 final), http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-1173_en.htm.

(5)

Az uniós állam-, illetve kormányfők és Törökország részvételével tartott találkozón elfogadott nyilatkozat teljes szövege itt olvasható: http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/11/29-eu-turkey-meeting-statement/.

(6)

Az ütemtervben foglaltaknak megfelelően a vízummentesség életbe lépését követően kizárólag a 2252/2004/EK tanácsi rendeletben foglalt szabványoknak megfelelő biometrikus útlevéllel rendelkező török állampolgárok utazhatnak majd vízummentesen.