Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016DC0199

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla

COM/2016/0199 final

Brüsszel, 2016.4.11.

COM(2016) 199 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla


1.BEVEZETÉS

A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a jogállamiság fenntartásában és az Unió alapvető értékeinek megőrzésében. Ezen túlmenően a beruházás- és vállalkozásbarát környezet előfeltételét is jelentik. Az európai szemeszter – az EU éves gazdaságpolitikai koordinációs ciklusa – ezért a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítását egyik prioritásaként kezeli. Az uniós igazságügyi eredménytábla segíti a tagállamokat e prioritás megvalósításában.

Az eredménytábla negyedik kiadása továbbfejleszti a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működésének átfogó áttekintését: több tagállam vett részt az adatgyűjtésben, új minőségi mutatókat vezettek be például a standardokkal, a képzéssel, a felmérésekkel és a költségmentességgel kapcsolatosan, a függetlenségre vonatkozó mutatókat – többek között új Eurobarométer felmérésekkel – bővítették, valamint mélyebb betekintést biztosítanak egyes területekre, például az elektronikus kommunikációval kapcsolatosan.

Mi az uniós igazságügyi eredménytábla?

Az uniós igazságügyi eredménytábla egy olyan információs eszköz, amelynek célja, hogy segítse az Uniót és a tagállamokat a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósításában azáltal, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltat valamennyi tagállam igazságszolgáltatási rendszerének minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról.

Az eredménytábla hozzájárul az esetleges hiányosságok, a lehetséges fejlesztések és a bevált gyakorlatok azonosításához, továbbá bemutatja a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működésének időbeli tendenciáit. Nem egyetlen átfogó minősítést nyújt, hanem áttekintést ad a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működéséről a tagállamok közös érdekét képviselő különféle mutatók alapján.

Az eredménytábla nem népszerűsíti az igazságszolgáltatás egyik konkrét típusát sem, és egyenlően kezeli az összes tagállamot. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszer által követett modelltől vagy az annak alapjául szolgáló jogi hagyományoktól függetlenül, a gyorsaság, a függetlenség, a megfizethetőség és a felhasználóbarát hozzáférhetőség a hatékony igazságszolgáltatás lényeges paraméterei közé tartoznak.

Az eredménytábla a polgári és kereskedelmi peres ügyekre, valamint a közigazgatási ügyekre összpontosít annak érdekében, hogy támogassa a tagállamoknak egy még inkább beruházás-, vállalkozás- és polgárbarát környezet kialakítására irányuló erőfeszítéseit. Az eredménytábla olyan eszköz, amely a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott párbeszéd keretében változik, célja a hatékony igazságszolgáltatási rendszer lényeges paramétereinek a beazonosítása. Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy fokozatosan szélesítse ki az eredménytábla hatókörét, és ennek megvalósítása már átgondolás alatt áll.

Mi az uniós igazságügyi eredménytábla módszertana?

Az eredménytábla különböző információforrásokat használ fel. A számszerűsített adatok jelentős részét az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: CEPEJ) szolgáltatja, amellyel a Bizottság szerződést kötött egy szakosított éves tanulmány elkészítésére. 1 Ezek az adatok 2010–2014 közöttiek, azokat a tagállamok a CEPEJ módszertanának megfelelően szolgáltatták. A tanulmány tartalmaz részletesebb megjegyzéseket és szélesebb összefüggéseket bemutató országspecifikus adatlapokat is, amelyek az ábrákkal együtt értelmezendők.

A további adatforrások a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportja 2 , az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata, az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA), az Európai Versenyhatóságok Hálózata, az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE), a Hírközlési Bizottság, a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja, a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat, az Eurostat, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), a Világbank és a Világgazdasági Fórum. A 2016. évi eredménytábla módszertana a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának szorosabb bevonásával bővült.

Hogyan járul hozzá az uniós igazságügyi eredménytábla az európai szemeszterhez?

Az eredménytábla tájékoztatást nyújt az igazságszolgáltatások működéséről, és hozzájárul az igazságügyi reformok hatásának értékeléséhez. Amennyiben az eredménytábla gyenge teljesítményt jelez, ez minden esetben az eredmény mögött meghúzódó okok mélyebb elemzését igényli. Ezt az országspecifikus értékelést az európai szemeszter folyamatához kapcsolódóan az érintett hatóságokkal és érdekelt felekkel folytatott kétoldalú párbeszéd keretében készítik el. Az értékelés figyelembe veszi a jogrendszer sajátosságait, és az érintett tagállamok kontextusait. Ez végül arra késztetheti a Bizottságot, hogy a Tanács számára javaslatot tegyen a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek javítására irányuló, országspecifikus ajánlások elfogadására. 3

2.HÁTTÉR: AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FOLYAMATOS ERŐFESZÍTÉSEK

Az eredménytábla e kiadására akkor kerül sor, amikor számos tagállam intézkedéseket tesz az igazságszolgáltatási rendszerének javítására. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy 2015-ben szinte minden tagállam változtatott igazságszolgáltatási rendszerén vagy erre irányuló bejelentést tett.

1. ábra: Az igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó jogalkotási és szabályozási tevékenység 2015-ben (elfogadott intézkedések/bejelentett kezdeményezések tagállamonként) (forrás: Európai Bizottság 4 )

Az 1. ábra tényszerű áttekintést mutat arról, hogy „ki mit csinál”, minőségi értékelés nélkül. Fényt derít arra, hogy több tagállam azonos területen aktív, ezért tanulhatnának egymástól. Ezen túlmenően igazságszolgáltatási reformok dinamikájára mutat rá Unió-szerte, mivel – a 2015-ben elfogadott intézkedéseken túlmenően – több tagállam további kezdeményezéseket jelentett be.

A különböző kezdeményezések hatóköre, léptéke és jelenlegi helyzete tagállamonként eltérő. Jelentős számú tagállam változtatott eljárásjogán vagy jelentett be ilyen változtatásokat. Tevékenységeik továbbra is az infokommunikációs technológiákra (ikt) összpontosítottak, de a tagállamok tettek kezdeményezéseket a jogi szakmákra, az alternatív vitarendezési (AVR) módszerekre, a költségmentességre, a bíróságok igazgatására, a bírósági illetékekre, a bírák jogállására, az igazságszolgáltatási illetékességi területek áttervezésére, a bírósági szakosodásra és az igazságszolgáltatási tanácsokra vonatkozóan is.

Ezek az erőfeszítések az európai szemeszter keretében bátorított strukturális reformok részei. A 2016. évi éves növekedési jelentés hangsúlyozta, hogy „a beruházás- és vállalkozásbarát környezet nem valósítható meg a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek színvonalának, függetlenségének és hatékonyságának fokozása nélkül. […] Gondoskodni kell az eljárások felgyorsításáról, a bírósági ügyhátralék ledolgozásáról, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő biztosítékok növeléséről és az igazságszolgáltatás színvonalának emeléséről, így többek között az információs és kommunikációs technológiák hatékonyabb bírósági alkalmazásáról és minőségi standardok használatáról.” 5  Ugyanezen okból a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek javítása az európai beruházási tervet kísérő nemzeti szintű erőfeszítések részét is képezi 6 .

A 2015. évi eredménytábla megállapításai, valamint az egyes érintett tagállamok számára készített országspecifikus értékelések hozzájárultak az európai szemeszterhez is. A 2015. évi európai szemeszter azt mutatja, hogy egyes tagállamok még mindig rendkívüli kihívásokkal szembesülnek. 7 A Tanács – a Bizottság javaslata alapján – bizonyos tagállamokhoz országspecifikus ajánlásokat címzett, amelyek kiemelték azokat a módokat, amelyek segítségével igazságszolgáltatási rendszereik hatékonyabbá tehetőek 8 . Ezen túlmenően a kihívásokkal küzdő többi tagállamban zajló igazságügyi reformokat szorosan nyomon követik az európai szemeszter 9 során kiadott országjelentéseken keresztül, továbbá a gazdasági kiigazítási programok alatt álló tagállamokban. 10 Az európai beruházási terv harmadik pillérének kontextusában kilenc tagállami igazságszolgáltatási rendszert azonosítottak beruházási kihívásként. 11

2014 és 2020 között az EU legfeljebb 4,2 milliárd EUR-t biztosít az igazságszolgáltatási reformok támogatására az európai strukturális és beruházási alapokon (esb-alapok) keresztül. 12 14 tagállam 13 jelölte meg az igazságszolgáltatást az esb-alapokon keresztül támogatandó területként a programozási dokumentumaikban. A Bizottság hangsúlyozza az eredményorientált megközelítés alkalmazásának fontosságát az alapok végrehajtásakor: az esb-alapokról szóló rendelet is ezt a megközelítést írja elő. A Bizottság jelenleg azt egyezteti a tagállamokkal, miként lehet legjobban felmérni és értékelni az esb-alapoknak az érintett igazságszolgáltatási rendszerekre való hatását.

A teljes körűen működőképes igazságszolgáltatási rendszerek gazdasági hatása igazolja ezeket az erőfeszítéseket. A hatékony igazságszolgáltatások alapvető szerepet játszanak abban, hogy a gazdasági ciklus egészében kiépüljön a bizalom. Amennyiben az igazságszolgáltatások garantálják a jogok érvényesítését, a hitelezők nagyobb valószínűséggel nyújtanak hitelt, a vállalkozások tartózkodnak az opportunista viselkedéstől, csökkennek a tranzakciós költségek, és az innovatív vállalkozások, amelyek gyakran immateriális javakra (pl. szellemi tulajdonjogokra) alapulnak, nagyobb valószínűséggel végeznek beruházásokat. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának jelentősége a kkv-k számára kiemelésre került egy 2015-ös, majdnem 9 000 európai kkv körében az innovációról és a szellemi tulajdonjogokról végzett felmérésben 14 . A felmérés különösen arra derített fényt, hogy többek között a bírósági eljárások költségével és elhúzódó hosszával magyarázható elsősorban az, hogy tartózkodtak a szellemi tulajdonjog-sértésekkel kapcsolatosan bírósági eljárást indítani. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek a gazdaságra gyakorolt pozitív hatását hangsúlyozzák a többek között a Nemzetközi Valutaalaptól 15 , az Európai Központi Banktól 16 , az OECD-től 17 , a Világgazdasági Fórumtól 18 és a Világbanktól származó szakirodalmak és kutatások is 19 .  20  

Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítására irányuló tagállami erőfeszítések jelentőségét megerősíti a bíróságok évek óta fennálló nagy ügyterhe, bár a helyzet – ahogy azt a lenti ábrák is mutatják – tagállamonként eltérő.



2 ábra: Beérkező polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány 21 )

* A CEPEJ módszertana szerint ez a szám magába foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, a nemperes ingatlan- és cégnyilvántartási ügyeket, más nyilvántartási ügyeket, más nemperes ügyeket, közigazgatási ügyeket és más, nem büntető ügyet. IT: a polgári jogi ügyek eltérő besorolását vezették be 2013-ban, ezért a különböző évek összehasonlítása téves következtetésekre vezethet. DK: a jobb üzleti környezet magyarázza állítólag, hogy minden szintű bíróság kevesebb ügyet kapott.

3 ábra: A beérkezett polgári és kereskedelmi peres ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* A CEPEJ módszertana értelmében a polgári és kereskedelmi peres ügyek a felek közötti, például a szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat érintik. Ezzel szemben a polgári (és kereskedelmi) nemperes ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek, például a nem kifogásolt fizetési meghagyásokat. A kereskedelmi ügyeket egyes országokban kereskedelmi különbíróságok tárgyalják, más országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. ES: a természetes személyekre vonatkozó bírósági illetékek 2014. márciusig történő bevezetése, valamint a fizetési meghagyások kizárása magyarázza állítólag az eltéréseket. EL: 2014-ben bevezetett módszertani változások. IT: a polgári jogi ügyek eltérő besorolását vezették be 2013-ban, ezért a különböző évek összehasonlítása téves következtetésekre vezethet.

3.A 2016-os uniós igazságügyi eredménytábla FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

A hatékonyság, minőség és függetlenség a hatékony igazságszolgáltatási rendszer fő jellemzői, és az eredménytábla mindháromra nézve ad mutatókat.

3.1. Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága

Az eljárások hatékonyságára vonatkozó mutatók a következők: az eljárások hossza (ügyintézési idő), befejezési arány, és a folyamatban lévő ügyek száma.

3.1.1. Az eljárások hossza

Az eljárás hossza azt a becsült időtartamot jelzi (napokban), amely egy bírósági ügy eldöntéséhez szükséges, vagyis azt az időt, amely alatt a bíróság elsőfokú határozatot hoz. Az „ügyintézési idő” mutatót úgy kapjuk meg, ha egy adott év végén az el nem döntött ügyek számát elosztjuk az eldöntött ügyek számával, és az eredményt megszorozzuk 365-tel (nap) 22 . Mindegyik ábra 23 az elsőfokú eljárásokra vonatkozik, és – amennyiben rendelkezésre állnak – a 2010-es, 2012-es, 2013-as és 2014-es adatokat hasonlítja össze 24 .

* A CEPEJ módszertana szerint ez a szám magába foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, a nemperes ingatlan- és cégnyilvántartási ügyeket, más nyilvántartási ügyeket, más nemperes ügyeket, közigazgatási ügyeket és más, nem büntető ügyet. Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, HR, IT, CY, LV, HU, RO, SI, FI). CZ és SK jelentése szerint nem lehetséges az első fokon folyamatban lévő ügyek számát külön kimutatni, mivel minden ügy folyamatban lévőnek számít, amíg a további eljárás nem lehetséges. PT: technikai korlátok miatt az adatok nem voltak elérhetőek.


5. ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (első fok/napokban) (forrás: (CEPEJ tanulmány)

* A CEPEJ módszertanát követve a polgári (és kereskedelmi) peres ügyek a felek közötti, például a szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat érintik. Ezzel szemben a polgári (és kereskedelmi) nemperes ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek, például a nem kifogásolt fizetési meghagyásokat. A kereskedelmi ügyeket egyes országokban kereskedelmi különbíróságok tárgyalják, más országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. Az összehasonlításokat körültekintően kell elvégezni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, EL, ES, HR, IT, CY, LV, LU, HU, RO, SI, FI), illetve az adatok teljessége kapcsán jelezték, hogy az adatok esetleg nem terjednek ki valamennyi szövetségi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). CZ és SK jelentése szerint nem lehetséges az első fokon folyamatban lévő ügyek számát külön kimutatni , mivel minden ügy folyamatban lévőnek számít, amíg a további eljárás nem lehetséges. 2014 előtt NL adta meg a mért ügyintézési időt, nem a CEPEJ számította ki. PT: a 2014-re vonatkozó adatok technikai korlátok miatt nem voltak elérhetőek.

6ábra: A közigazgatási ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (első fok/napokban) (forrás: CEPEJ tanulmány) 

* A CEPEJ módszertana keretében a közigazgatási ügyek az állampolgárok és a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságok közötti jogvitákat érintik. A közigazgatási ügyeket egyes országokban közigazgatási különbíróságok tárgyalják, más országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU, FI), átszervezték a közigazgatási bíróságok rendszerét (HR 2012-ben), illetve az adatok teljessége kapcsán jelezték, hogy az adatok esetleg nem terjednek ki valamennyi szövetségi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). CZ és SK jelentése szerint nem lehetséges az első fokon folyamatban lévő ügyek számát külön kimutatni, mivel minden ügy folyamatban lévőnek számít, amíg a további eljárás nem lehetséges. CY: az óvadékhoz kapcsolódó ügyek számának emelkedése és a közös eldöntésük magyarázza állítólag az eltéréseket. MT: a bírák számának emelkedése magyarázza állítólag az eltéréseket.

3.1.2. Befejezési arány

A befejezési arány az eldöntött ügyek számának a bejövő ügyek számához viszonyított aránya. Azt méri, hogy a bíróság lépést tart-e bejövő ügyterhével. Ha a befejezési arány 100 % körül vagy efölött van, az azt jelenti, hogy a bíróságok képesek legalább annyi ügyet befejezni, mint amennyi beérkezik. Amennyiben a befejezési arány 100 % alatt van, ez azt jelenti, hogy a bíróságok kevesebb ügyet döntenek el, mint a bejövő ügyek száma.

7. ábra: A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek* eldöntésének aránya (első fok/%-ban – a 100 %-ot meghaladó értékek azt jelzik, hogy több ügyet döntenek el, mint amennyi beérkezik, míg a 100 % alatti értékek azt jelzik, hogy kevesebb ügyet döntenek el, mint amennyi beérkezik) (forrás: CEPEJ tanulmány)  

*Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI, FI). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai és a szlovákiai módosulásokat. LV: külső és belső tényezők, például az új fizetésképtelenségi eljárások befolyásolták az eltéréseket. PT: technikai korlátok miatt az adatok nem voltak elérhetőek.

8ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek* eldöntésének aránya (első fok/%-ban) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, EL, IT, CY, LV, HU, SI, FI), illetve az adatok teljessége kapcsán jelezték, hogy az adatok esetleg nem terjednek ki valamennyi szövetségi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). NL: 2014 előtt a mért ügyintézési időre vonatkozó adatokat jelentették, nem a CEPEJ számította ki. LU: új statisztikai módszerek bevezetése magyarázza állítólag a változásokat. IE: a folyamatban lévő polgári ügyek nyilvántartásának történelmi gyakorlata magyarázza állítólag az alacsony eredményeket. PT: a 2014-re vonatkozó adatok technikai korlátok miatt nem voltak elérhetőek.

9ábra: A közigazgatási ügyek eldöntésének aránya* (első fok/%-ban) (forrás: CEPEJ tanulmány)

*Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU, FI), átszervezték a közigazgatási bíróságok rendszerét (HR 2012-ben), illetve az adatok teljessége kapcsán jelezték, hogy az adatok esetleg nem terjednek ki valamennyi szövetségi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). LT: állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a módosulásokat. MT: a bírák számának emelkedése magyarázza állítólag az eltéréseket.

3.1.3. Folyamatban lévő ügyek

A folyamatban lévő ügyek száma azon ügyek számát fejezi ki, amelyekkel egy időszak végén még foglalkozni kell. Ez az ügyintézési időt is befolyásolhatja.

10ábra: Folyamatban lévő polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány) 

*Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, RO, SI, FI). CZ és SK jelentése szerint nem lehetséges az első fokon folyamatban lévő ügyek számát külön kimutatni, mivel minden ügy folyamatban lévőnek számít, amíg a további eljárás nem lehetséges. ES: állítólag a beérkező ügyek változása magyarázza a módosulásokat. PT: technikai korlátok miatt az adatok nem voltak elérhetőek.

11 ábra: A folyamatban lévő polgári és kereskedelmi peres ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány) 

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, EL, IT, CY, LV, HU, RO, SI, FI), illetve az adatok teljessége kapcsán jelezték, hogy az adatok esetleg nem terjednek ki valamennyi szövetségi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázza a dániai, görögországi és spanyolországi módosulásokat. CZ és SK jelentése szerint nem lehetséges az első fokon folyamatban lévő ügyek számát külön kimutatni, mivel minden ügy folyamatban lévőnek számít, amíg a további eljárás nem lehetséges. PT: a 2014-re vonatkozó adatok technikai korlátok miatt nem voltak elérhetőek.

12. ábra: A folyamatban lévő közigazgatási ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány) 

*Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU, FI), átszervezték a közigazgatási bíróságok rendszerét (HR 2012-ben), illetve az adatok teljessége kapcsán jelezték, hogy az adatok esetleg nem terjednek ki valamennyi szövetségi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a spanyolországi és a ciprusi módosulásokat. CZ és SK jelentése szerint nem lehetséges az első fokon folyamatban lévő ügyek számát külön kimutatni, mivel minden ügy folyamatban lévőnek számít, amíg a további eljárás nem lehetséges.

3.1.4. Hatékonyság a konkrét területeken

Ez a szakasz részletesebb információkat nyújt a bíróságok számára az egyes konkrét jogterületen a jogviták eldöntéséhez szükséges idővel kapcsolatosan, és kiegészíti az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára vonatkozó általános adatokat. A jogterületek az egységes piac, a gazdaság és általában az üzleti környezet számára fennálló jelentőségük alapján kerültek kiválasztásra. Az e konkrét területeken az eljárások átlagos hosszára vonatkozó adatok pontosabb megértést tesznek lehetővé a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatosan. A 2016. évi eredménytábla a korábbi adatgyűjtésekre épít, és megvizsgálja a fizetésképtelenség, a versenyjog, a fogyasztói jog, a szellemitulajdon-jog, az elektronikus hírközlési jog és a közbeszerzés területét.

Az adott területeken uniós jogot alkalmazó bíróságok tevékenységének alaposabb vizsgálata 25 különösen fontos. Az uniós jog a tagállami jogrendszerek közös alapját adja, az uniós jogra alapított perindítás ezért különösen alkalmas az összehasonlítható adatok beszerzésére. Az uniós jog alkalmazásakor a nemzeti bíróságok uniós bíróságokként működnek, és gondoskodnak az uniós jog keretében meghatározott jogok és kötelezettségek hatékonyan érvényesítéséről. Az uniós jog konkrét területeire való összpontosítás rávilágít arra, hogy mennyire hatékonyan érvényesül az uniós jog. A hosszan elnyúló bírósági eljárások hátrányos következményekkel járhatnak a szóban forgó uniós jogból fakadó jogok érvényesítésére, például amikor megfelelő jogorvoslatok már nem állnak rendelkezésre vagy súlyos pénzügyi károk visszafizettethetetlenné válnak.

13. ábra Fizetésképtelenség: A fizetésképtelenségi ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (években) (forrás: Világbank: Doing Business)

* A hitelezők számára hiteleik beszedéséhez szükséges idő. A társaság késedelembe esésétől addig terjedő időtartam, amikor részben vagy egészben visszafizetik a tartozást a banknak. A felek esetleges késleltető taktikáját, mint a perelhúzó fellebbezéseket vagy a a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, figyelembe vettük. Az adatokat a helyi fizetésképtelenségi szakértők által kitöltött kérdőívekből szűrték le, és azokat a jogszabályok tanulmányozása, valamint a fizetésképtelenségi rendszerekkel kapcsolatos nyilvános információk alapján ellenőrizték. Az adatokat minden évben júniusban gyűjtötték.

14. ábra Versenyjog: A nemzeti versenyhatóságoknak az EUMSZ 101. és 102. cikkét alkalmazó határozataival szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntéséhez szükséges átlagos idő* 26 (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság és az Európai Versenyhatóságok Hálózata)

A vonzó üzleti környezet egyik fő tényezője a versenyjog helyes alkalmazása. Ez alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett versenyezhessenek. A nemzeti versenyhatóságok határozatainak elsőfokú bírósági felülvizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, amikor a közigazgatási ügyek (6. ábra) vagy általában a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és más ügyek (4. ábra) elintézési idejével hasonlítjuk össze. Nagy valószínűséggel ezek az eredmények azon ügyek összetettségét és gazdasági jelentőségét jelzik, amelyekben az uniós versenyjogot alkalmazzák.

* Ebben az időszakban BG, EE, CY és MT nem azonosított ügyeket. IE: az ezen ábrában szereplő adatok beszerzésére meghatározott forgatókönyv nem alkalmazandó (a nemzeti versenyhatóságnak nincs hatásköre az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazásával határozatokat hozni). AT: a forgatókönyv nem alkalmazandó közvetlenül; az adatok magukban foglalják a kartellbíróság által elbírált, az EUMSZ 101. és 102. cikkének megsértésével kapcsolatos ügyeket. A bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntéséhez szükséges idő kiszámítása azon ügyek hosszán alapult, amelyek esetében a referenciaévben bírósági határozat született. A tagállamok az e három év során a bírósági eljárások súlyozott átlagos hossza alapján kerülnek bemutatásra 27 . A releváns ügyek száma tagállamonként eltér, de sok esetben ez a szám alacsony (évi háromnál kevesebb). Emiatt az átlagos hossz egy kivételesen hosszú vagy rövid ügytől függhet, és az egyes évek között nagy eltéréseket eredményezhet (pl. BE, DE, PL, UK). A leghosszabb ügyek közül némelyik az Európai Unió Bírósága elé előzetes döntéshozatalra való beterjesztést is magában foglalta (pl. CZ).

15. ábra Elektronikus hírközlés: A nemzeti szabályozó hatóságoknak az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós jogot alkalmazó határozataival szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntéséhez szükséges átlagos idő* (első fok/napokban) (forrás: Európai Bizottság és a Hírközlési Bizottság)

Az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogalkotás célja az érintett piacok versenyképesebbé tétele, valamint a beruházás, innováció és növekedés ösztönzése. E jogszabály hatékony végrehajtása szintén alapvető fontosságú a polgárok számára az alacsonyabb árak, a jobb minőségű szolgáltatások és a fokozott átláthatóság céljának eléréséhez. Általában véve úgy tűnik, hogy az elektronikus hírközlési jog 28 területén a bírósági felülvizsgálati ügyek elsőfokú eldöntése átlagosan hosszabb időt vesz igénybe, mint a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek esetében (4. ábra). A versenyjogi (14. ábra) és a fogyasztóvédelmi jogi (17. ábra) ügyekkel való összehasonlítás nagyobb eltéréseket mutat az elektronikus hírközlési ügyek csoportján belüli átlagos időtartam terén. Nagy valószínűség szerint ez az e kategória által lefedett ügyek széles spektrumának köszönhető, amelyek az átfogó piacelemzési felülvizsgálatokról a fogyasztókra összpontosító kérdésekig terjednek.

* Ezen időszak folyamán LU és LV egyetlen ügyet sem azonosított, 2013-ban nem volt ügy Finnországban, 2014-ben pedig Írországban és Máltán. A releváns bírósági felülvizsgálati ügyek száma tagállamonként változik. Egyes esetekben az érintett ügyek korlátozott száma miatt (BE, EE, IE, CY, LT, UK) a rendkívül hosszan elhúzódó ügyek jelentősen befolyásolhatják az átlagot. AT: 2013-ban szokatlanul nagy számú összetett piacelemzési ügyről kellett döntenie az illetékes bíróságnak. DK: az elsőfokú fellebbezésekre nézve egy kvázi bírósági szerv az illetékes. ES, AT és PL esetében különböző bíróságok illetékesek az ügy tárgyától függően.

16. ábra Közösségi védjegy: A közösségi védjegybitorlási ügyek átlagos hossza* (első fok/napokban) (forrás: Európai Bizottság és a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja)

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alapvető fontosságúak az innovációba történő beruházások előmozdítása érdekében. A szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló hatékony eszközök hiánya visszafogja az innovációt és alkotótevékenységet, és a beruházások elmaradnak. Ezért a 16. ábra a nemzeti bíróságok számára a leggyakoribb uniós szellemi tulajdoncím – a közösségi védjegy – bitorlásával kapcsolatos ügyekben a döntéshozatalhoz szükséges időre vonatkozó adatokat ismerteti. A közösségi védjegyre vonatkozó uniós jogalkotás 29 jelentős szerepet biztosít a nemzeti bíróságoknak, amelyek uniós bíróságokként tevékenykednek és az egységes piac területére kiható határozatokat hoznak. Az adatok azt mutatják, hogy a különböző tagállamokban az ezen ügyek átlagos hosszát illetően különbségek tapasztalhatók, amelyek kihatással járhatnak az állítólagos védjegybitorlási ügyekben bírósági jogorvoslatot kereső közösségi védjegyjogosultakra nézve.

* HR: ebben az időszakban nem azonosítottak ügyeket. 2012-ben LU és IE, 2013-ban LT, 2014-ben pedig EE és FI nem azonosított ügyeket. Az ügyek átlagos hosszának kiszámítása – amennyiben rendelkezésre álltak – statisztikai adatokon vagy ügyek mintáin alapult. A tagállamok az e három év során a bírósági eljárások súlyozott átlagos hossza alapján kerülnek rendezésre. DK: a 2012-re és 2013-ra megadott adatok tartalmaznak minden védjeggyel kapcsolatos ügyet. EL: a 2014-es adatok különböző bíróságoktól származó adatokon alapuló számított átlagérték. DE, ES, PT és SE adatai esetében bírósági becsléseket használtak. A releváns ügyek száma tagállamonként eltér. A releváns ügyek száma korlátozott (ötnél kevesebb) volt Litvániában 2012-ben, Észtországban és Finnországban 2012-ben és 2013-ban, Írországban és Luxemburgban 2013-ban és 2014-ben, Magyarországon 2012-ben és 2014-ben. Emiatt az átlagos hossz egy kivételesen hosszú vagy rövid ügytől függhet, és az egyes évek között nagy eltéréseket eredményezhet.

17. ábra Fogyasztóvédelem: A fogyasztóvédelmi hatóságoknak az uniós jogot alkalmazó határozataival szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntéséhez szükséges átlagos idő* (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat) 

Az uniós fogyasztói jog 30 hatékony érvényesítése biztosítja, hogy a fogyasztók élvezhetik jogaikat és a fogyasztóvédelmi szabályokat megszegő társaságok nem tesznek szert tisztességtelen előnyökre. A fogyasztóvédelmi hatóságok és a bíróságok kulcsfontosságú szerepet játszanak az uniós fogyasztói jogok érvényesítésében. Az alábbi forgatókönyv azokat a tagállamokat fedi le, ahol a fogyasztóvédelmi hatóságok jogosultak a fogyasztóvédelmi jog megsértését megállapító határozatokat elfogadni 31 . A fogyasztóvédelmi hatóságok által kezelt ügyek gyakran fontos fogyasztói kérdésekkel kapcsolatosak. Egy hosszan elhúzódó bírósági felülvizsgálat elnyújthatja az esetleges fogyasztói jogsértések orvoslását, ami komoly hatással járhat a fogyasztókra és a vállalkozásokra.

* A forgatókönyvet BE, LU, AT, FI, SE és UK esetében nem lehetett alkalmazni. Írországban, Cipruson és Máltán a rendelkezésre álló adatok időszakában nem következett be releváns ügy. DE: a közigazgatási hatóságok csak határokon átnyúló ügyekben rendelkeznek határozathozatali hatáskörrel, és ebben az időszakban nem volt releváns határokon átnyúló ügy. FR: a fellebbezési ügyek száma marginális, és csak 2013-ra nézve álltak rendelkezésre adatok. ES: az adatok négy autonóm közösség átlagát mutatják minden évben, és az átlag eltérhet más autonóm közösségek esetében. DK, EE, FR, HR, LT, NL, SI esetében a lefedett időszakban alacsony az ügyek száma, vagyis egyetlen, rendkívül hosszan elhúzódó vagy egy igen rövid időtartamú ügy jelentősen befolyásolhatja az átlagot, és jelentősebb eltérésekhez vezethet mindegyik évre nézve. Egyes tagállamok becslést adtak (2013-ra IT, PL, RO). Általában véve az adatok nem fedik le a pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket. Az átlagos hosszt naptári napokban számolják, attól a naptól számítva, amikor egy keresetet vagy fellebbezést benyújtottak a bíróságnak, addig a napig, amikor a bíróság a jogerős határozatot meghozta.



Más konkrét területek

2015-ben a Bizottság adatgyűjtési lehetőségeket derített fel az ACA-Europe-pal – az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségével – együtt a közbeszerzés területén. A közbeszerzésre vonatkozó uniós jog 32 gazdaságilag jelentős, mivel gyors és hatékony jogorvoslatokat biztosít azon tényleges és potenciális ajánlattevőknek, akik megtámadják a szerződések odaítélését. A 17 tagállamból beszerzett adatok azt mutatják, hogy 2013–2014-ben a közbeszerzési ügyekben az utolsó bírósági szinten 33 az érdemi eljárások hosszának uniós átlaga egy év alatti volt (268 nap) 34 . A hatékony bírósági felülvizsgálat biztosítja, hogy az ajánlattevők a közbeszerzési jogorvoslatokra vonatkozó uniós jog keretében biztosított jogorvoslatok teljes körét élvezhetik, valamint a társadalomra általában véve nem hat ki a közbeszerzési szerződések késleltetett teljesítése.

3.1.5. Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára vonatkozó összegzés

A bírósági határozatok időszerű jellege alapvető fontosságú az igazságszolgáltatás zökkenőmentes működéséhez. Az eredménytábla által az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának vizsgálatához használt fő paraméterek a következők: az eljárások hossza (egy ügy eldöntéséhez szükséges becsült idő napokban), a befejezési arány (a befejezett ügyek számának a beérkezett ügyek számához viszonyított aránya) és a folyamatban lévő ügyek (amelyekkel az év végén még foglalkozni kell) száma. A 2016. évi eredménytábla mutat pozitív eredményeket.

Az eredménytábla korábbi kiadásával összehasonlítva az adatok szerint:

A polgári és kereskedelmi peres ügyek hossza általában véve kedvezőbb képet mutat (5. ábra).  Ugyanakkor a tág „valamennyi ügy” kategóriában 35 (4. ábra) és a közigazgatási ügyek esetében (6. ábra) az eljárások hossza tekintetében a helyzet több országban romlott, mint amennyiben javult.

A legtöbb tagállamban, ahol rendelkezésre állnak adatok, a bíróságok 100 %-ot meghaladó befejezési aránnyal rendelkeznek a „valamennyi ügy” kategóriában (7. ábra) és a polgári és kereskedelmi peres ügyek esetében (8. ábra). Ez azt jelenti, hogy e területeken képesek kezelni a beérkező ügyeket. Ugyanakkor ami a közigazgatási ügyeket illeti (9. ábra), a legtöbb tagállam befejezési rátája 100 % alatt van, ami azt jelenti, hogy nehézséget okoz a beérkező ügyek kezelése.

A folyamatban lévő ügyek tekintetében általában véve stabilitás tapasztalható, több tagállamban figyelhető meg javulás, ahol különösen nagy kihívást jelentett a folyamatban lévő ügyek magas száma a „valamennyi ügy” kategóriában (10. ábra) és a közigazgatási ügyek esetében (12. ábra) egyaránt.

Az éves adatok alakulása a következőket mutatja:

Az eredmények tükröznek némi volatilitást, ami a tagállamokban egyik évről a másikra javulhat vagy romolhat. Ezt az eltérést olyan környezeti tényezők magyarázhatják, mint a beérkező ügyszám hirtelen növekedése, mivel a beérkező ügyekben 10 %-ot is meghaladó eltérések sem szokatlanok. Az eltérő eredmények rendszerszintű hiányosságokból is fakadhatnak, például az igazságszolgáltatási rendszer rugalmasságának és reakcióképességének hiányából, a változásokhoz való igazodáshoz szükséges kapacitások elégtelenségéből vagy a reformfolyamat következetlenségeiből.

Ahol az elmúlt három évre nézve figyelhetőek meg trendek, ott úgy tűnik, hogy a polgári és kereskedelmi peres ügyek esetében és a „valamennyi ügy” kategóriában az eljárások hossza mutatott kedvező irányú változást, mint amennyiben nem. Ugyanakkor a közigazgatási ügyek esetében a helyzet romlott. Azokban az országokban, ahol a befejezési arány 100 % alatti, az összes ügyre nézve több negatív trend figyelhető meg általában véve, mint pozitív. Ami a folyamatban lévő ügyeket illeti, némi általános csökkenés volt tapasztalható minden ügykategória esetében.

A konkrét területekre vonatkozó adatok mélyebb betekintést nyújtanak az olyan helyzetek kapcsán folytatott eljárások hosszát illetően, amikor az uniós jog szerepet játszik (pl. versenyjogi, elektronikus hírközlési, fogyasztói jogi és szellemi tulajdonjogi jogalkotás). E számok célja, hogy az üzleti viták konkrét típusai kapcsán pontosabb képpel szolgáljanak az igazságszolgáltatás működéséről, még akkor is, ha az adatok beszerzésére használt szűk forgatókönyvek azt jelentik, hogy óvatosan kell levonni a következtetéseket. Az ábrák a következőket mutatják:

Adott tagállamban az eljárások hossza jelentősen eltérő lehet az érintett jogterülettől függően. Szemlátomást egyes tagállamok kevésbé jól teljesítenek e konkrét területeken, mint a fent ismertetett tágabb ügykategóriák esetében. Ezt az ügytárgy összetettsége, adott eljárási lépések vagy az a tény is magyarázhatja, hogy néhány bonyolultabb ügy kihathat az átlagos ügyhosszra.

A magánfelek közötti peres eljárás átlagosan nézve rövidebb, mint az állami hatóságokkal szembeni pereskedés. Például csak kevés tagállamban tart átlagosan egy évnél rövidebb ideig az uniós jogot alkalmazó nemzeti hatóság (pl. verseny-, fogyasztóvédelmi vagy elektronikus hírközlési hatóság) határozatai elleni elsőfokú bírósági felülvizsgálat. Ez a megállapítás kiemeli az illetékes hatóságtól az elsőfokú bíróságig az uniós jog teljes érvényesítési láncolata zökkenőmentes működésének jelentőségét a társaságok és a fogyasztók számára. Megerősíti továbbá a bírói kar kulcsfontosságú szerepét az uniós jog és a gazdasági kormányzás hatékonysága területén.


3.2. Az igazságszolgáltatások minősége

A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek nem csak időszerű, de minőségi határozatokat is igényelnek. Az igazságszolgáltatási határozatok nem megfelelő minősége fokozhatja az üzleti tevékenység kockázatát a nagyvállalatok és a kkv-k számára, valamint kihat a fogyasztói döntésekre. Bár nincs egyetlen elfogadott módja annak, hogyan kell mérni az igazságszolgáltatások minőségét, az eredménytábla egyes olyan paraméterekre összpontosít, amelyeket általában relevánsnak 36 fogadnak el, és amelyek elősegíthetik az igazságszolgáltatás minőségének javítását. Ezeket négy kategóriába soroljuk: 1) az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége a polgárok és vállalkozások számára, 2) megfelelő anyagi és humánerőforrások, 3) értékelési eszközök alkalmazása, valamint 4) minőségi standardok használata.

3.2.1. Hozzáférhetőség

Az igazságszolgáltatási lánc egészében szükség van az információszerzést megkönnyítő hozzáférhetőség biztosítására – az igazságszolgáltatási rendszerről, az igény és a kapcsolódó pénzügyi szempontok érvényesítésének kezdeményezéséről, valamint a folyamat végéig az eljárás helyzetéről –, hogy az ítélet gyorsan hozzáférhető legyen az interneten.

Információ biztosítása az igazságszolgáltatási rendszerről

Az igazságszolgáltatáshoz való jog alapja a polgárok és vállalkozások számára az igazságszolgáltatási rendszer általános szempontjairól nyújtott információ.

18. ábra: Az igazságszolgáltatással kapcsolatos online információk elérhetősége a közvélemény számára* (forrás: Európai Bizottság 37 )

* Egyes tagállamokban (SI, RO) az eljárási illetékek összetételére vonatkozó információt úgy teszik elérhetővé, hogy közzéteszik a releváns információt tartalmazó jogszabályt. BG: nem minden bíróság honlapja tartalmaz információt az igazságszolgáltatási rendszerről, az eljárás indításáról, a költségmentességről és az eljárási illetékek összetételéről. CZ: az eljárások kezdeményezésére vonatkozó információ a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és az Alkotmánybíróság honlapján áll rendelkezésre. DE: minden szövetségi tartomány és a szövetségi szint eldönti, mely információk érhetők el online.



Költségmentesség biztosítása

„Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.” (az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk (3) bekezdés) A 19. ábra a tagállamok költségmentességre biztosított, egy főre jutó költségvetési juttatását mutatja. Mindegyik tagállam e célra elkülönített költségvetésről tett jelentést.

19ábra: Az éves állami költségvetésből a költségmentességre fordított összeg* (lakosonként EUR-ban) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Egyes tagállamokban a jogi szakemberek is fedezhetik a költségmentesség egy részét, ami nem tükröződik a fenti adatokban.

20ábra: Egy konkrét fogyasztóvédelmi ügyben a költségmentességhez szükséges jövedelem küszöbértéke* (%-ban kifejezett különbségek az Eurostat szegénységi küszöb és a jövedelmi küszöb között) (forrás: Európai Bizottság az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsával [CCBE] 38 )

A költségmentességre elkülönített költségvetések összehasonlítása nem veszi figyelembe, hogy Unió-szerte eltérő makrogazdasági feltételek érvényesülnek. A jobb összehasonlítás érdekében a fogyasztói vita konkrét szűk forgatókönyvét derítettük fel a CCBE-vel, hogy a magánszemélyek költségmentességre való jogosultságát az egyes tagállamok jövedelmi és életkörülményeinek kontextusában mutathassuk be. A 20. ábra adatai ehhez a konkrét forgatókönyvhöz kapcsolódnak. Tekintettel a tagállami költségmentességi rendszerek összetettségére, bármilyen összehasonlítást óvatosan kell elvégezni és nem lehet általánosítani 39 . 

A legtöbb tagállam a kérelmező jövedelme alapján ítéli meg a költségmentességet 40 . Az alábbi 20. ábra a költségmentességre vonatkozó jövedelmi küszöböket 41 hasonlítja össze %-ban az Eurostat szegénységi küszöbeivel (Eurostat küszöb) 42 . Például ha a költségmentességre jogosultság 20 %-nál jelenik meg, ez azt jelenti, hogy a kérelmező az Eurostat küszöbénél 20 %-kal magasabb jövedelemmel kaphat költségmentességet. Ezzel ellentétesen ha a költségmentességre jogosultság –20 %-nál jelenik meg, a jövedelmi küszöb 20 %-kal alacsonyabb, mint az Eurostat küszöb. Ez összehasonlító áttekintést biztosít a tagállamok által a költségmentesség megítéléséhez e konkrét forgatókönyv esetében használt jövedelmi küszöbökről.

Egyes tagállamok olyan költségmentességi rendszert működtetnek, amely a peres költségek 100 %-át fedezik (teljes költségmentesség), és amelyet a költségeket részlegesen fedező rendszer (részleges költségmentesség) egészít ki. Egyes tagállamok vagy csak teljes vagy csak részleges költségmentességi rendszert működtetnek.

* A legtöbb tagállam a nettó jövedelmet használja a költségmentességhez való jogosultság küszöbének meghatározásához, kivéve DK, FR, NL és PT, ahol a bruttó jövedelmet használják. BG: a költségek 100 %-át fedező költségmentesség olyan személyeknek jár, akik havi szociális támogatási juttatásban részesülnek; DE: a jövedelmi küszöb összege a 2015. évi Prozesskostenhilfebekanntmachungon és a 2013-as németországi átlagos éves lakhatási költségeken (SILC) alapul; IE: a jövedelem mellett a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a pénzügyi hozzájárulás megfizetése indokolatlan nehézségeket jelente számára. LV: 128,06 EUR és 320 EUR közötti jövedelmek, a kérelmező lakóhelyétől függően. A rátát a számtani közép alapján határozzák meg. FI: a jövedelmi küszöb összege az eltartottak nélküli magánszemély rendelkezésre álló javainak küszöbén és a 2013-as finnországi átlagos éves lakhatási költségeken (SILC) alapul. UK (SC): az ügyérték (3 000 EUR) a kis értékű követelések eljárása keretében kerülne intézésre, amire nézve nem vehető igénybe teljes költségmentesség.

A követelések online előterjesztése

A követelések elektronikus előterjesztése, valamint a bíróságok és az ügyvédek közötti elektronikus kommunikáció egy újabb építőelem, ami megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való jogot, továbbá csökkenti a késedelmeket és a költségeket. Az ikt-rendszerek a bíróságokon emellett egyre fontosabb szerepet játszanak az igazságügyi hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés területén, ezzel megkönnyítve az uniós jogszabályok végrehajtását.

21. ábra: A követelések elektronikus előterjesztése* (0=a bíróságok 0 %-án elérhető, 4=a bíróságok 100 %-án elérhető 43 ) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* PL: a bírósági perindítás elektronikus lehetősége csak fizetési meghagyási ügyekre létezik. RO: ügy e-mailen keresztül is benyújtható a bíróságokhoz. Ezt követően a kérelmet kinyomtatják és csatolják az ügy aktájához.

22ábra: A kis értékű követelések online eljárásainak teljesítményértékelése (forrás: Az e-kormányzatra vonatkozó 13. teljesítményértékelő jelentés, amely az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága számára készült) 44  

A kis értékű követelések – akár nemzeti, akár európai szintű – egyszerű benyújtási módja kulcsfontosságú a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy jobban érvényre tudják juttatni fogyasztói jogaikat. A határokon átnyúló kereskedelem miatt a határokon átnyúló kis értékű követelések online eljárásainak is nő a jelentősége. Ezért az Európai Bizottság egyik szakpolitikai célja a kis értékű követelések eljárásainak egyszerűsítése és gyorsítása az igazságügyi hatóságok közötti kommunikáció javítása, és az ikt intelligens alkalmazásának megvalósítása által. A végső cél az adminisztratív teher csökkentése minden felhasználói csoport – a bíróságok, az igazságszolgáltatás szereplői és a végfelhasználók – számára. Az Európai Bizottság által megrendelt e-kormányzatra vonatkozó 13. teljesítményértékelő jelentéshez a kis értékű követelések eljárását kutatók egy csoportja értékelte (úgynevezett álcázott próbavizsgálatokkal) 45 . A cél annak kiderítése volt, hogy az online közszolgáltatások szervezése igazodik-e a felhasználók igényeihez 46 .

* A tagállamok csak akkor kaptak kategóriánként 100 pontot, ha a szolgáltatás teljes körűen elérhető volt online egy központi portálon keresztül. 50 pontot kaptak akkor, ha csak magáról a szolgáltatásról volt információ online elérhető.

Az előző évek adataival összehasonlítva az ábra mind a hét kategóriában javulást mutat az elérhetőség területén. Tizenkilenc tagállam esetében következett be javulás az előző évvel összehasonlítva és egyik sem ért el kisebb pontszámot.

A bíróságok és az ügyvédek közötti kommunikáció

23. ábra: Elektronikus kommunikáció(0=a bíróságok 0 %-án elérhető, 4=a bíróságok 100 %-án elérhető 47 ) (forrás: CEPEJ tanulmány)

Kommunikáció a médiával  

Az érthető és időszerű információkhoz jutó és azokról tájékoztató média olyan csatorna, amely hozzájárul az igazságszolgáltatási rendszerek hozzáférhetőségéhez és a bírósági munkához.

24 ábra: A bíróságok és a sajtó/média közötti kapcsolatok* (forrás: Európai Bizottság 48 )

* Minden bírósági szinten (első-, másod- és harmadfok) két pont adható, ha a polgári/kereskedelmi ügyekről és a közigazgatási ügyekről is tájékoztatnak. Ha pusztán egy ügykategóriát fednek le (pl. a polgári/kereskedelmi vagy a közigazgatási ügyek), csak egy pont adható. DE: mindegyik szövetségi tartomány saját iránymutatással rendelkezik a bírák számára a sajtóval és a médiával folytatott kommunikációra nézve. SE: a bírákat aktívan bátorítják a saját ítéleteikkel kapcsolatos médiatájékoztatásra. Ezen túlmenően létrehoztak egy médiacsoportot mindhárom bírósági szintű bírói képviselettel.

Hozzáférés az ítéletekhez –

Az ítéletek online hozzáférhetőségének biztosítása hozzájárul az átláthatóság előmozdításához és az igazságszolgáltatási rendszer megértéséhez, továbbá segíti a polgárokat és vállalkozásokat a tájékozott döntéshozatalban az igazságszolgáltatáshoz való joguk gyakorlása során. Ezen túlmenően hozzájárul az ítélkezési gyakorlat következetességének fokozásához is.

25. ábra: A közzétett ítéletek online elérhetősége* (polgári és kereskedelmi, valamint közigazgatási ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság 49 )

* A polgári/kereskedelmi ügyekre, illetve a közigazgatási ügyekre egy pontot adtunk minden bírósági szintre, ahol valamennyi bíróság ítélete online hozzáférhető volt a nyilvánosság számára (0,5 pontot, ahol csak egyes bíróságok ítéletei voltak hozzáférhetőek). Ahol egy tagállamban csak két bírósági szint van, három szintre adtuk a pontszámokat a nem létező szint vonatkozó magasabb szintjét tükrözve. Például ha egy tagállamban csak első fok és a legmagasabb fok létezik, a legmagasabb fok kap két pontot, a (nem létező) másodfok pedig szintén két pontot kap. Azon tagállamok, amelyek nem tesznek különbséget a közigazgatási és polgári/kereskedelmi ügyek között, azonos pontszámot kaptak mindkét jogterületre. Egyes tagállamok esetében nem mindegyik ítélet érhető el online. CZ: egyes elsőfokú közigazgatási jogi ítéletek a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság honlapján hozzáférhetőek. DE: mindegyik szövetségi tartomány és a szövetségi szint dönt a saját bíróságai ítéleteinek online elérhetővé tételéről. IT: a polgári/kereskedelmi ügyekben hozott első- és másodfokú ítéletek csak az érintett felek számára elérhetőek. SE: a nyilvánosság minden ítéletet vagy határozatot elolvashat, amennyiben azok nem titkosítottak. RO: az ítéletek 2015 decembere óta elérhetőek online a nyilvánosság számára.

26. ábra: Az ítéletek online közzétételének minden bírósági szinten való megszervezése* – polgári/kereskedelmi és közigazgatási ügyek (forrás: Európai Bizottság 50 )

* Minden bírósági szinten (első-, másod- és harmadfok) két pont adható, ha a polgári/kereskedelmi ügyekről és a közigazgatási ügyekről is tájékoztatnak. Ha pusztán egy ügykategóriát fednek le (pl. a polgári/kereskedelmi vagy a közigazgatási ügyek), csak egy pont adható bírósági szintenként. Egyes tagállamokban (IE, MT, EE) a bírák döntenek az ítéletek anonimizálásáról. IE: családjogi, gyermekgondozási és bizonyos más eljárások esetében, ahol jogszabály írja elő az ítéletek anonimizálását. MT: minden családjogi ügy anonimizált. DE: a legtöbb szövetségi tartományban kiválasztott ítéleteket tesznek közzé online, amelyeket egyes szövetségi tartományokban kulcsszavakkal, a Szövetségi Alkotmánybíróságon, a Szövetségi Közigazgatási Bíróságon és a Szövetségi Munkaügyi Bíróságon az ECLI-rendszerben jelölnek meg. IT: a polgári/kereskedelmi ügyekben hozott első- és másodfokú ítéletek csak az érintett felek számára elérhetőek. RO: az ítéletek 2015 decembere óta elérhetőek online a nyilvánosság számára, és a határozatokat 2007-ig visszamenőleg folyamatosan töltik fel.

Alternatív vitarendezési módszerek hozzáférhetősége

Az igazságszolgáltatáshoz való jog nem csak a bíróságokra korlátozódik, hanem más, bíróságokon kívüli fórumokra is kiterjed. Minden adatokat benyújtó tagállamban léteznek alternatív vitarendezési módszerek, amelyek önkéntes használatának a tájékoztatást és a tudatosság növelését célzó népszerűsítése és ösztönzése hozzájárul az igazságszolgáltatáshoz való jog javításához. A 27. ábra a bírósági peres eljárástól eltérő valamennyi vitarendezési módra kiterjed. Az AVR módszerek leggyakoribb formái a közvetítés, a békéltetés, és a választottbíráskodás.


27. ábra: Az alternatív vitarendezési módszerek használatának előmozdítása és ösztönzése* (forrás: Európai Bizottság 51 )

* A következő mutatókon alapuló összesített mutatók: 1) az AVR-re vonatkozó információkat közlő weboldalak, 2) tájékoztató kampányok a médiában, 3) a nagyközönségnek szóló tájékoztató füzetek, 4) a bíróságok által kérésre tartott, alternatív vitarendezésre vonatkozó, egyedi tájékoztató előadások, 5) AVR/közvetítési koordinátor van a bíróságokon, 6) az AVR igénybevételével kapcsolatos értékelések közzététele, 7) az AVR igénybevételére vonatkozó statisztikák közzététele, 8) a költségmentesség (részben vagy egészben) fedezi az AVR során felmerült költségeket, 9) a bírósági díjak – így az illetékek – teljes vagy részleges visszatérítése, ha az AVR sikeres, 10) az AVR-hez nincs szükség ügyvéd közreműködésére, 11) a bíró közvetítőként eljárhat, 12) egyéb. E 12 mutató mindegyikére egy pontot adtunk. Mindegyik jogterületre maximum 12 pont volt adható. Egyes tagállamokban (ES, FR, LT) munkaügyi jogvitákban a békéltető eljárások kötelezőek a peres eljárás előtt. Ezen túlmenően Spanyolországban a bírói közvetítés kötelező a peres eljárás megindulása után. IE: az előmozdítás és az ösztönzés csak a családjogi eljárásokhoz kapcsolódik. IT: a bírák békéltetőként működhetnek közre az eljárásban, és amennyiben erre sor kerül, a békéltetés végrehajtható. LV: munkaügyi jogvitákban nem számolnak fel bírósági díjakat.


3.2.2. Erőforrások

Elégséges erőforrásokra van szükség az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez, a bíróságokon a megfelelő feltételek meglétéhez és a jól képzett személyzethez. Az elégséges számú, előírt képesítésekkel és készségekkel rendelkező, továbbképzésben részesülő személyzet nélkül az eljárások és határozatok minősége forog kockán.

Pénzügyi források

Az alábbi számok a ténylegesen a bíróságokra költött költségvetést mutatják, először lakosonként (28. ábra), majd a bruttó hazai termék arányában (29. ábra) 52 . 

28. ábra: A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összkiadások* (EUR/lakos) (forrás: Eurostat)

* Az adatok ES, LT, LU, NL és SK esetében ideiglenesek.

29. ábra: A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási kiadások* (a GDP %-ában kifejezve) (Forrás: Eurostat)

* Az adatok ES, LT, LU, NL és SK esetében ideiglenesek.

Emberi erőforrások  

Az emberi erőforrások az igazságszolgáltatási rendszerek jelentős eszközei. A bírák nemek közötti egyensúlya elősegíti az egymást kiegészítő ismereteket, szakértelmet és tapasztalatokat, valamint a társadalmi realitást tükrözi.

30. ábra: A bírák száma* (100 000 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Ez a kategória a CEPEJ módszertana szerint kizárólag főállásban dolgozó bírákat tartalmazza. Nem szerepel benne a Rechspfleger/Court clerks (fogalmazó), amely csak néhány tagállamban létezik. EL: a görögországi hivatásos bírák teljes számába a fent jelzett évek során különböző kategóriák tartoztak bele, ami részben magyarázatot ad az eltérésekre.

31. ábra: A női bírák aránya az első- és másodfokú bíróságokon, valamint a legfelsőbb bíróságokon (forrás: Európai Bizottság [legfelsőbb bíróságok] 53 és CEPEJ tanulmány [első- és másodfokú bíróságok]) 

Hét tagállam számolt be a bírák nemek közötti egyensúlyáról 54 mindkét bírósági szinten, 14 pedig legalább az egyik bírósági szinten a nemek közötti egyensúly feletti női bírói arányt jelentett. A legfelsőbb bírósági szinten ugyanakkor 19 tagállam esetében ez az arány 40 % alatti – egyes esetekben jóval alacsonyabb.

32. ábra: A női bírák arányának változása az első- és másodfokú bíróságokon 2010 és 2014 között, valamint a legfelsőbb bíróságokon 2010 és 2015 között* (különbség százalékpontokban) (forrás: Európai Bizottság [legfelsőbb bíróságok] 55 és CEPEJ tanulmány [első- és másodfokú bíróságok])

* LU: a legfelsőbb bírósági női bírák aránya a 2010-es 100 %-ról 2015-re 50 %-ra csökkent.

33. ábra: Az ügyvédek száma* (100 000 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

*Az ügyvéd olyan személy, aki a nemzeti jog szerint megfelelő képzettséggel és jogosultsággal rendelkezik arra, hogy ügyfelei nevében perben fellépjen, eljárjon, joggyakorlatot folytasson, bíróságok előtt megjelenjen, ügyfeleinek jogi ügyekben tanácsot adjon és képviselje ügyfeleit (az Európa Tanácsnak az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról szóló Rec(2000)21 számú ajánlása).

– Képzés –

A humánerőforrás-politikák részét képező képzés előmozdítása az igazságszolgáltatás minőségének megőrzéséhez és javításához szükséges eszköz. Az igazságügyi képzés – ideértve a bírói készségek fejlesztését is – szintén jelentősen hozzájárul a bírósági határozatok és a polgárok számára nyújtott igazságszolgáltatás minőségéhez. Az alábbi adatok széles körben fedik le a bírói képzést, ideértve a felekkel és a sajtóval való kommunikációt is.

34. ábra: A bírák kötelező képzése* (forrás: CEPEJ tanulmány 56 )

* A következő tagállamok nem biztosítanak képzést bizonyos kategóriákban: MT (alapképzés); DK (szakosodott feladatok); EL, IE, MT, ES (irányítási feladatok); BG, EE, MT (számítógép-használat). Minden más esetben nyújtható képzés, de ez választható.

35. ábra: Uniós jogi továbbképzésben vagy egy másik tagállam jogi továbbképzésében résztvevő bírák* (az összes bíró számának %-ában) (forrás: Európai Bizottság, Európai igazságügyi képzés, 2015 57 )

* A tagállamok néhány esetben arról számoltak be, hogy a képzésben résztvevőknek a jogi szakszemélyzet tényleges számához viszonyított aránya meghaladja a 100 %-ot, ami azt jelenti, hogy a résztvevők egynél több uniós jogi képzési tevékenységben vettek részt.

36. ábra: A különböző típusú bírói készségekkel kapcsolatban tartott igazságügyi továbbképzések aránya* (forrás: Európai Bizottság 58 ) 

* A táblázat az igazságügyi továbbképzések (vagyis a bíróvá váláshoz szükséges alapképzést követő képzések) eloszlását mutatja a négy azonosított terület mindegyikén az összesített szám arányában. A jogi képzéseket nem vettük figyelembe. Az igazságügyi képzéseket szervező hatóságok Dániában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban (Észak-Írország) nem biztosítanak kifejezett képzéseket a kiválasztott készségekre.

37. ábra: A felekkel és a sajtóval való kommunikációra vonatkozó bírói képzés rendelkezésre állása (forrás: Európai Bizottság 59 )

3.2.3. Értékelési eszközök

Az igazságszolgáltatás minőségének javítása annak működését értékelő eszközöket igényel. A bírósági tevékenységek nyomon követése és értékelése elősegíti a bíróságok teljesítményének javulását azáltal, hogy észleli a hiányosságokat és a szükségleteket, valamint reakcióképesebbé teszi az igazságszolgáltatási rendszert az aktuális és jövőbeli kihívásokra. A megfelelő ikt-eszközök valós idejű ügykezelést, szabványosított bírósági statisztikákat, az ügyhátralék kezelését és automatizált korai előrejelző rendszert biztosíthatnak. A felmérések szintén nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatási rendszer működésének értékeléséhez a jogi szakemberek és a bíróságokat igénybe vevők perspektívájából is. A felmérések lefolytatásának puszta tényén túlmenően a 2016. évi igazságügyi eredménytábla mélyebben megvizsgálta a témaköröket, és a bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében nyomonkövetési felméréseket is végzett.

38. ábra: A bírósági tevékenységek nyomon követésének és értékelésének elérhetősége* (forrás: CEPEJ tanulmány 60 ) 

* A nyomon követési rendszer célja a bíróságok napi tevékenységének vizsgálata, elsősorban az adatgyűjtéseknek és a statisztikai elemzésnek köszönhetően. Az értékelési rendszer mutatószámok és célkitűzések alkalmazásával utal a bírósági rendszerek teljesítményére. 2014-ben valamennyi tagállam jelentést tett arról, hogy rendelkeznek a beérkező ügyek és a meghozott határozatok számának nyomon követését lehetővé tevő rendszerekkel, ami ezeket a kategóriákat irrelevánssá tette. Hasonlóképpen a 2015-ben végzett mélyreható munka felülírta a minőségi standardokra mint értékelési kategóriára való egyszerű hivatkozást. Ez lehetővé tette, hogy a fennmaradó kategóriák egyetlen számba kerüljenek összeolvasztásra a nyomon követés és az értékelés céljára. Az „egyéb elemekre” vonatkozó adatok közé tartoznak például a megfellebbezett ügyek (EE, ES, LV), a tárgyalások (SE), vagy a bizonyos időkereteken belül eldöntött ügyek (DK).

39. ábra: Az ügykezelésre és a bírósági tevékenységek statisztikájához használt ikt* 
(súlyozott mutató: min=0, max=4 61 ) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* IE: az elektronikus iktatás kötelező a csődtől eltérő személyes fizetésképtelenségi ügyek esetében, és bármilyen kis értékű követelésnél választható.

40. ábra: A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések témakörei*  (forrás: Európai Bizottság 62 )

* Egyes tagállamok, amelyek nem végeztek felméréseket 2014-ben, ezt 2015-ben (IT) tették meg vagy 2016-ra tervezik (IE).

41. ábra: A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések nyomon követése (forrás: Európai Bizottság 63 )

(1) Elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/scoreboard/index_en.htm
(2)  Az uniós igazságügyi eredménytábla elkészítése, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyságával kapcsolatos bevált módszerek cseréjének előmozdítása céljából a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy jelöljenek ki két kapcsolattartót – egyet a bírói karból, és egy másikat az igazságügyi minisztériumból. Ez az informális csoport rendszeresen ülésezik.
(3) Az országspecifikus ajánlások elkészítésének indokait a Bizottság évente bizottsági szolgálati munkadokumentumokba foglalt egyedi országjelentésekben mutatja be, amelyek az alábbi internetcímen érhetők el: http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_hu.htm
(4) Az információkat 26 tagállam nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartói csoportjának közreműködésével gyűjtötték össze. DE és UK nem nyújtott be információkat. DE bejelentette, hogy a jelenlegi igazságszolgáltatási reform 16 szövetségi tartományában eltérő hatókörű és léptékű.
(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Tanácsnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – 2016. évi éves növekedési jelentés, 2015. november 26., COM(2015) 690 final, 13. o.
(6)  A tagállamok beruházási környezetének kihívásairól szóló, 2015. december 18-i bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2015)0400 final/2.
(7)  BE, BG, IE, ES, HR, IT, CY, LV, MT, PL, PT, RO, SI, SK.
(8) HR, IT, LV, SI; lásd a Tanács 2015. július 14-i ajánlása Horvátország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Horvátország 2015. évi konvergenciaprogramját (2015/C 272/15); a Tanács 2015. július 14-i ajánlása Olaszország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2015. évi stabilitási programját (2015/C 272/16); a Tanács 2015. július 14-i ajánlása Lettország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Lettország 2015. évi stabilitási programját (2015/C 272/17); a Tanács 2015. július 14-i ajánlása Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját (2015/C 272/02).
(9) CY és EL.
(10) A 2015. évi országjelentések elérhetőek: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/index_hu.htm
(11) BG, ES, HR, IT, MT, PL, RO, SK, SI; lásd a tagállamok beruházási környezetének kihívásairól szóló, 2015. december 18-i bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2015) 400 final/2.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20.).
(13) BG, CZ, EL, ES (csak ERFA), HR, IT, LV, LT, MT, PL, PT, RO, SK, SI.
(14)  2015. évi szellemi tulajdonjog kkv eredménytábla, amely a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja számára készült (megjelenés előtt).
(15)  IMF: Fostering Growth in Europe Now (Az európai növekedés ösztönzése most), 2012. június 18.
(16) Elérhető: http://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2013/html/sp130516.en.html
(17) Lásd például: What makes civil justice effective? (Mitől hatékony a polgári igazságszolgáltatás?) OECD Economic Department, Policy Notes, 2013. június 18., és The Economics of Civil Justice: New Cross-Country Data and Empirics (A polgári igazságszolgáltatás gazdasága: Új, országos adatok és tapasztalatok) OECD Economics Department Working Papers, 1060. sz.
(18) Világgazdasági Fórum: The Global Competitiveness Report 2013 (Globális versenyképességi jelentés 2013), elérhető: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GlobalCompetitivenessReport_2013-14.pdf
(19)  Alves Ribeiro Correia/Antas Videira: Troika’s Portuguese Ministry of Justice Experiment: An Empirical Study on the Success Story of the Civil Enforcement Actions (A trojka portugál igazságügyi minisztériumi kísérlete: A polgári jogérvényesítési fellépések sikertörténetéről szóló empirikus tanulmány), International Journal for Court Administration, 7. évf., 1. sz., 2015. július c. munkája a portugáliai reformok sikerét példázza.
(20) Elérhető: http://www.doingbusiness.org/reports/global-reports/~/media/GIAWB/Doing%20Business/Documents/Annual-Reports/English/DB14-Chapters/DB14-Enforcing-contracts.pdf
(21)  A CEPEJ titkárság 2015. évi tanulmánya a Bizottságnak az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről; elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/scoreboard/index_en.htm
(22) Az eljárások hossza, a befejezési arány, és a folyamatban lévő ügyek száma a CEPEJ által meghatározott standard mutató. http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/default_en.asp
(23)  A másodfokra és a Legfelsőbb Bíróság eljárásaira, továbbá adott ügykategóriákra (pl. fizetésképtelenség) vonatkozó CEPEJ adatok jelentős számú tagállamra nézve nem állnak rendelkezésre.
(24) Az adatok tartalmazzák a CEPEJ-nek a tanulmányai kiadását követő aktualizálását, ahogy azokat a Bizottsághoz benyújtották.
(25)  A konkrét területek esetében az eredménytábla három évre (az elektronikus hírközlés esetében két évre) vonatkozó elsőfokú ügyek adataira összpontosít. A másodfokra és – adott esetben – a harmadfokra vonatkozóan is gyűjtöttek adatokat, de ezek nem kerülnek bemutatásra ezen eredménytáblában, mivel az adatokat biztosító tagállamok száma túlságosan alacsony.
(26)  Lásd http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=EN
(27)  Ez a megközelítés lehetővé teszi az átlagos ügyhossz kiegyensúlyozottabb tükrözését, amely az alacsony ügyszámú tagállamok esetében az éves fluktuációkat is figyelembe veszi.
(28)  A számítás a nemzeti szabályozó hatóság azon nemzeti jogszabályokat alkalmazó határozatai elleni fellebbezési ügyek hosszán alapul, amelyek az elektronikus hírközlési szabályozó keretet (2002/19/EK irányelv [„Hozzáférési irányelv”], 2002/20/EK irányelv [„Engedélyezési irányelv”], 2002/21/EK irányelv [„Keretirányelv”], 2002/22/EK irányelv [„Egyetemes szolgáltatási irányelv”], és más vonatkozó uniós jog, például a rádióspektrum-politikai program, bizottsági spektrum-határozatok, kivéve a 2002/58/EK elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet) hajtják végre.
(29)  A közösségi védjegyről szóló rendelet (207/2009/EK).
(30)  Az ábra a fogyasztóvédelmi hatóságok által hozott azon határozatok bírósági fellebbezéseinek átlagos hosszát mutatja, amelyek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló (93/13/EGK) irányelvvel, a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló (1999/44/EK) irányelvvel, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló (2005/29/EK) irányelvvel, a fogyasztói jogokról szóló (2011/83/EK) irányelvvel és ezek nemzeti végrehajtási rendelkezéseivel kapcsolatosak.
(31)  Belgiumban, Ausztriában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban egyes fogyasztóvédelmi hatóságok nem jogosultak arra, hogy a releváns fogyasztóvédelmi szabályok megsértését kimondó határozatokat fogadjanak el, és a 17. ábra forgatókönyve nem alkalmazható. Egyes fogyasztóvédelmi hatóságok hatásköre csak részlegesen foglalja magában az uniós fogyasztóvédelmi jogalkotást (pl. PT esetében az adatok csak a 2005/29/EK és a 99/44/EK irányelvet fedik le).
(32)  A későbbi jogi aktusokkal – különösen a 2007/66/EK irányelvvel – módosított 89/665/EGK és 92/13/EGK irányelv (a jogorvoslati irányelvek).
(33)  Ezek az adatok nem tükrözik az alacsonyabb szintű bíróságok előtt zajló eljárások hosszát a fellebbezés benyújtása előtt.
(34)  BE, BG, CZ, EL, ES, IE, FR, HR, CY, LV, LT, HU, NL, AT, SI, FI, SE. Az adatok a legfelsőbb közigazgatási bíróságokon, valamint az utolsó bírósági szinten közbeszerzési ügyekben folytatott érdemi eljárások hosszára vonatkoznak a fellebbezés benyújtásának napjától a határozat kibocsátásának napjáig, munkanapokban számolva.
(35)  A CEPEJ módszertana szerint ez a kategória magába foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, a nemperes ingatlan- és cégnyilvántartási ügyeket, más nyilvántartási ügyeket, más nemperes ügyeket, közigazgatási ügyeket és más, nem büntető ügyet.
(36) Lásd például CEPEJ: Checklist for promoting the quality of justice and the courts (Az igazságszolgáltatás és a bíróságok minőségének előmozdítására szolgáló ellenőrző lista); Az európai bírákat tömörítő konzultatív tanács (CCJE) 6. sz. véleménye (2004), amely az alábbi internetcímen érhető el: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=CCJE(2004)OP6&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish
(37) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(38)  Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a CCBE tagjai által kitöltött kérdőív alapján gyűjtötték, amely a következő konkrét forgatókönyvet vette alapul: magánszemély jogvitája egy társasággal (az igény értéke 3 000 EUR). Tekintettel arra, hogy a költségmentesség feltételei a személy helyzetétől függnek, a következő forgatókönyv alkalmazására került sor: egyedülálló, 35 éves alkalmazott kérelmező, eltartottak nélkül, rendszeres jövedelemmel és bérelt lakással.
(39)  A tagállamok különböző módszereket használnak a jogosultsági küszöb meghatározására, pl. különböző referencia-időszakokat (havi/éves jövedelem). A tagállamok körülbelül fele különböző pénzügyi és nem pénzügyi tőkeküszöböket határoz meg a jövedelemküszöb mellett. A tagállamok által meghatározott tőkeküszöböt nem vettük figyelembe. Egyes tagállami költségmentességi rendszerek lehetővé teszik a megítélt költségmentesség visszamenőleges visszaigénylését, amennyiben a költségmentesség kedvezményezettjének jövedelme/tőkéje a költségmentesség megítélését követő meghatározott számú éven belül adott küszöbérték fölé emelkedik. BE, BG, IE, ES, FR, HR, LV, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO és UK (SC) esetében bizonyos kategóriákba tartozó személyek (pl. munkanélküli-járadékban, rokkantsági ellátásban vagy egészségügyi támogatásban részesülők) automatikusan jogosultak a polgári és kereskedelmi vitákban a költségmentességre pénzügyi helyzetük igazolása nélkül.
(40)  A további feltételeket, amelyek alapján a tagállamok költségmentességet ítélhetnek meg magánszemélyeknek például az ügy érdemi része alapján, ez a forgatókönyv nem tükrözi.
(41)  Az adatok a 2015-ben érvényes jövedelmi küszöbökre vonatkoznak.
(42)  Forrás: A jövedelmekkel és az életkörülményekkel kapcsolatos európai felmérés, Eurostat táblázat ilc_li01, http://ec.europa.eu/eurostat/web/income-and-living-conditions/data/database
(43)

     Az adatok 2014-re vonatkoznak. A felszereltségi arány 100 %-tól (teljes mértékben telepített eszköz) 0 %-ig (nem létező eszköz) jelzi a grafikon által lefedett eszköz funkcionális meglétét a bíróságokon, a következő skála alapján: (100 %= 4 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 1,33 pont konkrét ügyenként; 50–99 %= 3 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 1 pont konkrét ügyenként; 10–49 %= 2 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 0,66 pont konkrét ügyenként; 1–9 %= 1 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 0,33 pont konkrét ügyenként. Az ügy a kezelt pertípusra vonatkozik (polgári/kereskedelmi, büntető, közigazgatási vagy egyéb).

(44)  Az adatok 2015-re vonatkoznak. A tanulmány leendő közzétételi helye: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/
(45)

     A próbavizsgálatokat végzők képzést és tájékoztatást kaptak arra nézve, hogy lehetséges jövőbeni felhasználóként figyeljék meg, tapasztalják ki és mérjék fel a (közszolgáltatási) eljárásokat.

(46)

     E célból, minden kutató hétköznapi polgárként járt el, és a próbavizsgálataidőben korlátozott volt, vagyis minden vizsgálatot végzőnek egy nap állt rendelkezésre egy valós helyzet vizsgálatára. Ez azt jelenti, hogy ha ezen az időn belül nem találtak meg egy adott szolgáltatást, akkor a válasz negatív volt.

(47)

     Az adatok 2014-re vonatkoznak. A felszereltségi arány 100 %-tól (teljes mértékben telepített eszköz) 0 %-ig (nem létező eszköz) jelzi a grafikon által lefedett eszköz funkcionális meglétét a bíróságokon, a következő skála alapján: (100 %= 4 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 1,33 pont konkrét ügyenként; 50–99 %= 3 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 1 pont konkrét ügyenként; 10–49 %= 2 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 0,66 pont konkrét ügyenként; 1–9 %= 1 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 0,33 pont konkrét ügyenként. Az ügy a kezelt pertípusra vonatkozik (polgári/kereskedelmi, büntető, közigazgatási vagy egyéb).

(48) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(49) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(50) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(51) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(52)  Forrás: A közigazgatási, polgári és büntetőbíróságok, valamint az igazságszolgáltatási rendszer igazgatására, működésére vagy támogatására vonatkozó (tényleges) államháztartási összköltségek, ideértve a bíróságok által kiszabott bírságok és jogi rendelkezések végrehajtását, valamint a feltételes szabadságra/próbára bocsátás rendszereinek működtetése, valamint a költségmentesség – a kormányzat nevében, vagy mások nevében történő, a kormányzat által készpénz vagy szolgáltatások formájában nyújtott jogi képviselet és tanácsadás; nem tartalmazza magában a büntetés-végrehajtási igazgatásokat (Nemzeti számlák adatai, kormányzati funkciók osztályozása (COFOG), 03.3 csoport), Eurostat táblázat gov_10a_exp, http://ec.europa.eu/eurostat/data/database
(53)  Forrás a legfelsőbb bíróságokra nézve: az Európai Bizottság döntéshozói tisztségeket betöltő nők és férfiak arányát vizsgáló adatbázisa, amely elérhető: http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/gender-decision-making/database/index_en.htm  
(54)

   Mindkét nemre nézve 40–60 % minősül nemek közötti egyensúlynak. Európai Bizottság, Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért 2016–2019, SWD(2015) 278 final, 2015. december 3., elérhető: http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/document/files/strategic_engagement_en.pdf

(55)  Forrás a legfelsőbb bíróságokra nézve: az Európai Bizottság döntéshozói tisztségeket betöltő nők és férfiak arányát vizsgáló adatbázisa, amely elérhető: http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/gender-decision-making/database/index_en.htm
(56)  Az adatok 2014-re vonatkoznak.
(57) Az Európai Bizottság 2011-ben azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig az Unión belüli összes gyakorló jogász fele vegyen részt uniós jogra vagy egy másik tagállam jogára vonatkozó képzésen, ami évente átlagosan 5 %-ot jelent. Az európai igazságügyi képzésről szóló 2015. évi jelentés (elérhető: http://ec.europa.eu/justice/criminal/files/final_report_2015_en.pdf ) az e cél felé tett lépéseket írja le. Az adatok 2014-re vonatkoznak.
(58) Az adatok 2014-re vonatkoznak és azokat az uniós igazságügyi képzési intézményeket képviselő Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal együttműködésben gyűjtötték. A „bírói mesterségre” vonatkozó továbbképzés olyan tevékenységeket foglal magában, mint például a meghallgatások levezetése, határozatok megszövegezése vagy retorika alkalmazása.
(59) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(60)  Az adatok 2014-re vonatkoznak.
(61)  Az adatok 2014-re vonatkoznak. A felszereltségi arány 100 %-tól (teljes mértékben telepített eszköz) 0 %-ig (nem létező eszköz) jelzi a grafikon által lefedett eszköz funkcionális meglétét a bíróságokon, a következő skála alapján: 100 %= 4 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 1,33 pont konkrét ügyenként; 50–99 %= 3 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 1 pont konkrét ügyenként; 10–49 %= 2 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 0,66 pont konkrét ügyenként; 1–9 %= 1 pont, ha minden ügyre vonatkozik / 0,33 pont konkrét ügyenként. Az ügy a kezelt pertípusra vonatkozik (polgári/kereskedelmi, büntető, közigazgatási vagy egyéb).
(62) Az adatok 2014-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(63) Az adatok 2014-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
Top

Brüsszel, 2016.4.11.

COM(2016) 199 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla


3.2.4. Minőségi standardok

A standardok javíthatják az igazságszolgáltatás minőségét 1 . 2015-ben a Bizottság elkezdett a kapcsolattartók csoportjával kifejezetten az igazságszolgáltatási rendszerek működéséhez kapcsolódó standardokon dolgozni. A minőségi standardok az igazságszolgáltatási rendszerek felépítéséhez és működéséhez kapcsolódó számos témát magukban foglalnak. Több szereplő játszhat szerepet az ilyen standardok meghatározásában 2 . A 42. ábra a meglévő standardok általános feltérképezését ismerteti, és eszerint nagyszámú tagállamban határoztak meg az igazságszolgáltatás számos aspektusát lefedő standardokat. A begyűjtött információkból ezen túlmenően az is kiderül, hogy a standardokat elsődlegesen jogszabályok határozzák meg. Ugyanakkor a bíróságok operatív tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kérdéseket elsődlegesen bírósági szinten határozzák meg, ideértve a jól bevált bírósági gyakorlatokon keresztüli meghatározást is. Ez különösen az ügyhátralék kezelését, az ügyek nyomon követését, a bíróságok ügyterhét, a bíróságokat igénybe vevők számára nyújtott szolgáltatásokat, a bírósági létesítményeket és a felek számára biztosított információkat érinti.

42. ábra: Az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szempontokra vonatkozóan meghatározott standardok* (forrás: Európai Bizottság 3 )

* Megjegyzendő, hogy a közigazgatási ügyekhez kapcsolódó standardokban az üres válaszok egy konkrét „közigazgatási ügy” kategóriája hiányának (pl. IE) tudhatóak be. PL és UK nem nyújtott be információt a standardokra nézve. A kiemelt területeken a standardokat elsődlegesen a bíróságok határozzák meg, ideértve a jól bevált bírósági gyakorlatokon keresztüli meghatározást is. Minden más terület esetében a standardokat elsődlegesen jogszabály határozza meg.

Az alábbi 43. ábra hat konkrét szempontot vizsgál: feldolgozási idő (határidők 4 és időkeretek 5 ), az ügyhátralék kezelése, az ügyek aktív nyomon követése, a feleknek nyújtott információk, az ítéletek és a humánerőforrások elosztása. Az ábra azt mutatja, hogy bár a legtöbb tagállamban a standardok által lefedett területek azonosnak látszanak, tartalmuk jelentősen eltérhet.

Például korlátozott számú tagállamban az ügyhátralék kezelésére vonatkozó standardok meghatározzák a folyamatban lévő ügyek maximális időtartamát vagy az ügyhátralék korrekciójára vonatkozó intézkedéseket 6 . A felek számára nyújtott információkra vonatkozó standardok a bírósági létesítményekben a feleknek a saját ügyükről nyújtott tájékoztatástól a felek által online elérhető vagy a számukra automatikusan biztosított információkig terjednek 7 . Az ügyek nyomon követése és a korai előrejelző rendszerek ritkán automatizáltak, bár a legtöbb tagállamban technikailag lehetséges a valós idejű információszerzés az ügyviteli rendszereken keresztül. A bírák számára számos tagállamban állnak rendelkezésre szabványosított elektronikus formanyomtatványok az egyszerű formai modellektől a kidolgozottabb, a határozatok megszövegezésének megkönnyítését célzó anyagokig.

Végezetül úgy tűnik, hogy egyes standardokat nemzeti szinten határoztak meg és alkalmaznak, míg másokat csak egyes bíróságokon vagy területeken, vagy bizonyos ügytípusra vagy jogterületre alkalmaznak 8 .

43. ábra: Az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó kiválasztott szempontokra vonatkozó konkrét standardok* (forrás: Európai Bizottság 9 )

* CY, IE nem tett jelentést egyetlen standardról sem a kiválasztott területek kapcsán. PL és UK nem nyújtott be információt a standardokra nézve. DE: a decentralizált szervezetek azt jelentik, hogy a standardok szövetségi tartományról szövetségi tartományra és bíróságról bíróságra változhatnak. A világosabb oszlop azon tagállamok teljes számának felel meg, amelyek a kiválasztott területeken más standardokat határoztak meg. Az ügyfeldolgozási időre vonatkozó standardok polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyeket foglalnak magukban.

3.2.5. Az igazságszolgáltatási rendszerek minőségére vonatkozó összegzés

Az egyszerű hozzáférés, a megfelelő erőforrások, a hatékony értékelési eszközök és a megfelelő standardok az igazságszolgáltatási rendszerek minőségéhez hozzájáruló kulcsfontosságú tényezők. A 2016. évi eredménytábla megerősíti, hogy a helyzet Unió-szerte jelentősen eltérő, de azt is, hogy számos tagállam rendkívüli erőfeszítéseket tesz e területeken.

Hozzáférhetőség

Az eredménytábla az igazságszolgáltatási rendszer hozzáférhetőségét az igazságszolgáltatási lánc egészére nézve vizsgálja, és a következőket mutatja ki:

Az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó online információ minden tagállamban elérhető. Ugyanakkor a peres eljárás megindítására, továbbá az eljárási költségek összetételére vonatkozó információ még mindig nem elérhető egyes tagállamokban (18. ábra). Bizonyos tagállamok e vonatkozásban fejlett felhasználóbarát megoldásokat dolgoztak ki, pl. egy interaktív online eszköz biztosításával, amely lehetővé teszi a költségmentességet kérvényezők számára, hogy kiszámolják a költségmentességre való jogosultság valószínűségét.

A költségmentesség alapvető fontosságú az igazságszolgáltatáshoz való jog egyenlőségének biztosításához. A 2010-es évvel összehasonlítva úgy tűnik, több tagállam növelte, mint ahány csökkentette a költségmentességre biztosított költségvetését (19. ábra). Amikor a költségmentességre való pénzügyi jogosultságot hasonlítjuk össze egy fogyasztói jogvita konkrét forgatókönyve alapján, a legtöbb tagállamban a költségeket legalább részben fedező költségmentesség megszerzéséhez megállapított jövedelmi küszöb a vonatkozó Eurostat szegénységi küszöb fölött van (20. ábra). Egyes tagállamokban a rendszer a költségmentességi küszöb éves felülvizsgálatát és esetleges módosítását is megköveteli.

A követelések elektronikus benyújtása még nem lehetséges minden tagállamban (21. ábra). Ugyanakkor a kis értékű követelések online eljárásának minősége – pl. az ügykezelésre vagy a bírósági határozatok megfellebbezésének lehetőségére vonatkozó információ beszerzése – terén előrelépés tapasztalható 2013-hoz képest (22. ábra). Ez annak jele, hogy a tagállamok erőfeszítéseket tettek az igazságszolgáltatást igénybe vevő polgárok és vállalkozások igényeinek kielégítésére.

A bíróságok és a felek közötti elektronikus kommunikációra egyes tagállamokban még mindig nincs lehetőség (23. ábra). Az ikt-eszközök hiánya bonyolultabbá és költségesebbé teszi a bírósági eljárásokat a bíróságok és a felek részére egyaránt; például az egyik tagállamban a bíróságok számára az iratok feleknek és ügyvédeknek elektronikus úton történő kézbesítését lehetővé tevő reform 2015-ben több mint 4,2 millió EUR (a bíróságok költségvetésének több mint 2 %-át kitevő) megtakarítást eredményezett.

A bírósági ítéleteket online elérhetősége a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben tovább javítható (25. ábra). A 2015. évi eredménytábla e kérdésben közzétett ábráit követően egyes tagállamok intézkedéseket hajtottak végre az ítéletek – köztük az első fokon meghozottak – online elérhetőségének javítása érdekében.

Az alternatív vitarendezési módszerek önkéntes használatát (pl. közvetítés, békéltetés) minden tagállam előmozdítja és ösztönzi. Ez a polgári és kereskedelmi jogviták esetében gyakrabban fordul elő, mint a munkaügyi és fogyasztóvédelmi ügyek esetében (27. ábra). Ez a pozitív fejlemény azt mutatja, hogy léteznek olyan, az alternatív vitarendezési módszerek önkéntes használatát bátorító módozatok, amelyek nem hatnak ki a bíróság előtti jogorvoslathoz való alapvető jogra. Az AVR fogyasztók és kereskedők közötti jogviták rendezését szolgáló alkalmazása várhatóan növekedni fog a jövőben a fogyasztói AVR-irányelv és az online vitarendezésről (OVR) szóló rendelet 2016. évi végrehajtásával 10 .

Erőforrások

A magas minőségű igazságszolgáltatás megfelelő szintű pénzügyi és humánerőforrásokat, kielégítő képzést és a bírák közötti nemi egyenlőséget igényli. Az eredménytábla a következőket mutatta ki:

A pénzügyi erőforrásokat illetően az adatok szerint az igazságszolgáltatási rendszerre fordított kiadás a legtöbb tagállamban meglehetősen stabil maradt (28. ábra). A bíróságok pénzügyi erőforrásainak meghatározásakor csak néhány tagállam veszi a beérkező vagy eldöntött ügyekre vonatkozó aktuális adatokat figyelembe a felmerült költségek értékeléséhez (51. ábra).

A bírák közötti nemi egyensúly szintje az elsőfokú és/vagy másodfokú bíróságok bírái esetében általában véve jó. A legtöbb tagállamban a nemek aránya 40–60 % közötti. A legfelsőbb bíróságokon – bár a legtöbb tagállam a nemek egyensúlya felé mozdul el – az előrehaladás egyes esetekben lassú maradt (32. ábra).

Ami a bírák képzését illeti, míg egyes tagállamok felismerik a továbbképzés és a kötelező alapképzés jelentőségét (34. ábra), erőfeszítésekre van szükség a kínált képzések hatókörének javítására, különösen a bírói készségek terén. A bírói készségek (bírói mesterség), informatikai készségek, bírósági ügykezelés és bírói etika terén tartott továbbképzések nem léteznek minden tagállamban, és ahol igen, ott a képzés gyakran nem fedi le valamennyi készséget (36. ábra). Ezen túlmenően egyes tagállamok nem nyújtanak képzést a felekkel és a sajtóval folytatott kommunikációval kapcsolatosan (37. ábra), ami kulcsfontosságú szempont a végfelhasználók számára, valamint az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megerősítéséhez.

Értékelési eszközök

Az igazságszolgáltatási rendszer működésének értékelésére szolgáló nyomonkövetési és értékelési eszközök a legtöbb tagállamban rendelkezésre állnak (38. ábra). Ugyanakkor az ügyhátralékhoz vagy korai előrejelző rendszerekhez kapcsolódó nyomon követési folyamatok ritkán automatizáltak (43. ábra). Ezen túlmenően nem minden adatgyűjtési rendszer nyújt elégséges információt a rendszer működésére nézve, különösen másodfokon és magasabb bírósági szinteken, valamint bizonyos ügykategóriák – például fizetésképtelenség – esetében. Egyes tagállamokban az ikt-eszközök új generációi kellőképp rugalmasak az új igények kielégítésére vagy egy adott reform hatásairól folytatott adatgyűjtésre; pl. egy tagállam AVR-jogalkotása megreformálásakor létrehozott egy kifejezetten a reform hatásának értékelésére szolgáló rendszeres negyedéves adatgyűjtést.

Az ikt ügyviteli rendszereket még mindig számos tagállamban fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy többfajta célnak megfeleljenek és következetesen az egész igazságszolgáltatási rendszerben végrehajtásra kerüljenek (39. ábra). Bizonyos tagállamokban még mindig nem lehetséges a nemzeti szintű adatgyűjtés minden igazságügyi területen. Egyes tagállamokban az ikt-eszközök nem biztosítják az ügyek előrehaladásának valósidejű ellenőrzését vagy az ügyhátralék kezelését, ideértve a különösen régi ügyek azonosítását is. Ugyanakkor más tagállamok olyan korai előrejelző rendszerrel rendelkeznek, amely észleli a hibákat vagy az ügykezelési standardoknak való megfelelést, ami megkönnyíti az időszerű megoldások megtalálását.

A felmérések rendszeres használata fontos eszköz a bíróságokat igénybe vevők és a szakemberek igazságszolgáltatásról alkotott véleményének jobb megértéséhez. Ugyanakkor a felmérések használata még mindig nem vált általános gyakorlattá valamennyi tagállamban (40. ábra). Ezen túlmenően a felmérések használatakor csak néhány tagállamban van szisztematikus nyomon követés pl. a bírák és bírósági alkalmazottak képzési igényeinek meghatározásához vagy az egyes bíróságok működésének javításához (41. ábra). Egy tagállamban például felmérések segítségével értékelik a bírói kar négyéves munkaprogramját, és az eredményeket a következő négy év programjába beépítik.

Standardok

A standardok használata lényeges az igazságszolgáltatási rendszerek minőségének javításához. A 2016. évi eredménytábla a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek működését irányító standardok általános áttekintését első alkalommal térképezte fel, és a következőket mutatta ki.

A tagállamok többsége olyan standardokkal rendelkezik, amelyek igazságszolgáltatási rendszereik hasonló szempontjait fedik le. Például a legtöbb tagállamban léteznek a peres eljárások lefolytatására, a felek tájékoztatására vagy az ítéleteket megszövegezésére vonatkozó standardok (42. ábra).

Ugyanakkor még mindig jelentős különbségek állnak fenn e standardok tartalmát, valamint az általuk létrehozott minőség szintjét tekintve (43. ábra). Ezen túlmenően a standardok végrehajtása eltérő; egyes standardokat nemzeti szinten határoztak meg, míg másokat csak egyes bíróságokon vagy területeken, vagy bizonyos ügytípusokra vagy jogterületre alkalmaznak.

Ami az ügyek és az ügyhátralék kezelésére vonatkozó standardokat illeti, a tagállamok kevesebb mint fele rendelkezik a meglévő ügyhátralék kezelését célzó intézkedésekre vonatkozó standardokkal, és még kevesebb határozta meg a folyamatban lévő ügyek maximális hosszát. Néhány tagállamban léteznek standardok az eljárások időkereteiről és a korai előrejelző rendszerekről, például a régi, sürgős vagy más okból kiemelt figyelmet igénylő ügyekkel kapcsolatos automatikus figyelmeztetésekről.

A felek saját ügyükkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó standardok a tagállamok többségében léteznek. Ugyanakkor a felek csak kevés tagállamban kapnak automatikus értesítést vagy férhetnek online hozzá ehhez az információhoz. Például néhány tagállamban a felek automatikus értesítéseket kapnak az e-akta rendszeren keresztül, vagy SMS-ben figyelmeztetik őket a bírósági tárgyalások időpontjáról.

Az ítéletek megszövegezésére vonatkozó standardok néhány tagállamban léteznek, különösen a szerkezetre irányadó specifikus követelményekkel kapcsolatosan. Szintén számos tagállamban állnak a bírák rendelkezésére szabványosított elektronikus formanyomtatványok. Ezek az egyszerű formai modellektől a kidolgozottabb, a határozatok megszövegezésének megkönnyítését célzó anyagokig terjednek. A tagállamok szűkebb körében az eljárásjog ír elő általános követelményeket az egyértelműségre és a tömörségre vonatkozóan, és egyes tagállamok még konkrét előírásokat is kidolgoztak az írásbeli és szóbeli bírósági kommunikáció egyértelmű nyelvezetére.

A humánerőforrások elosztására vonatkozó standardok a legtöbb tagállamban a munkateherhez kapcsolódnak. Ugyanakkor míg egyes országokban a kiigazítások nem gyakoriak, más helyeken rugalmasabb elosztási rendszer működik, ami lehetővé teszi a változásokhoz való éves igazodást vagy az előreláthatóan felmerülő szükségletek figyelembe vételét.


3.3. Függetlenség

A bíróságok függetlensége az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő hatékony jogorvoslathoz való jogból fakadó követelmény (47. cikk) 11 . Fontos a vonzó beruházási környezet szempontjából is, mivel biztosítja a vállalkozások működésének keretét jelentő jogrendszer tisztességességét, kiszámíthatóságát és biztonságát.

A bíróságok érzékelt függetlenségével kapcsolatos információk mellett az eredménytábla arról is képet ad, hogy miként szervezték meg az igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét olyan típusú helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet. Az európai igazságügyi hálózatokkal, különösen az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával (ENCJ) való együttműködést követően a 2016. évi eredménytábla a szervezeti függetlenségre nézve naprakész adatokat mutat 12 .

Első alkalommal ismerteti az eredménytábla az Eurobarométer felmérések eredményeit a polgárok és vállalkozások nézőpontjából a bíróságok érzékelt függetlenségével kapcsolatosan.

3.3.1. Érzékelt bírósági függetlenség

44. ábra: A bíróságok és a bírák érzékelt függetlensége a nyilvánosság körében (forrás: Eurobarométer 13 )

45. ábra: A nyilvánosság körében a függetlenség érzékelt hiányának fő okai (valamennyi válaszadó aránya – a magasabb érték több befolyást jelent) (forrás: Eurobarométer 14 )

Ez az ábra a bíróságok és a bírák függetlensége érzékelt hiányának fő okait mutatja be. Azok a lakossági válaszadók, akik az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét „meglehetősen rossznak” vagy „nagyon rossznak” értékelték, három ok közül választhattak az értékelés magyarázataként. A tagállamok azonos sorrendben szerepelnek, mint a 44. ábrán.

Az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét „nagyon jónak” vagy „meglehetősen jónak” értékelő lakossági válaszadók közel háromnegyede (az összes válaszadó 39 %-a) a bírák státuszával és pozíciójával járó biztosítékokat jelölte meg értékelése indokaként 15 .

46. ábra: A bíróságok és a bírák érzékelt függetlensége a vállalkozások körében (forrás: Eurobarométer 16 )

47. ábra: A vállalkozások körében a függetlenség érzékelt hiányának fő okai (valamennyi válaszadó aránya – a magasabb érték több befolyást jelent) (forrás: Eurobarométer 17 )

Ez az ábra a bíróságok és a bírák függetlensége érzékelt hiányának fő okait mutatja be. Azon válaszadó vállalkozások, akik az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét „meglehetősen rossznak” vagy „nagyon rossznak” értékelték, három ok közül választhattak az értékelés magyarázataként. A tagállamok azonos sorrendben szerepelnek, mint a 46. ábrán.

Az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét „nagyon jónak” vagy „meglehetősen jónak” értékelő vállalkozások közül háromnegyedük (az összes válaszadó vállalkozás 36 %-a) adta meg a bírák státuszával és pozíciójával járó biztosítékokat az értékelésük indokaként 18 .

48. ábra: Világgazdasági Fórum: a vállalkozások által érzékelt bírói függetlenség* (érzékelés – a magasabb érték jobb érzékelést jelent) (forrás: Világgazdasági Fórum 19 )

* A zárójelben szereplő szám a világ 140 résztvevő országának rangsorában legutóbb elfoglalt helyet jelzi.

3.3.2. Szervezeti függetlenség

A szervezeti függetlenség biztosítása jogi biztosítékokat igényel. A legtöbb tagállam rendelkezik a bírói függetlenség biztosításának feladatát végző igazságszolgáltatási tanáccsal. A 49. és 50. ábra az Unión belüli, meglévő igazságszolgáltatási tanácsok összetételének (a kinevezési eljárás szerint) és főbb hatásköreinek kibővített és frissített összehasonlítását mutatják be. Ez az összehasonlító áttekintés segítséget nyújthat a tagállamoknak olyan reformok elfogadásához, amelyek biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási tanácsok hatékonyan töltsék be szerepüket olyan független nemzeti intézményekként, amelyek végső felelősséget viselnek a bíróságok támogatásáért a független igazságszolgáltatás során, szem előtt tartva ugyanakkor a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hagyományait és sajátosságait.

Az eredménytábla megvizsgálja azt is, hogyan szervezték meg az igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét olyan helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet. Az ilyen helyzetekkel kapcsolatos biztosítékokat a következő négy mutató jelzi: biztosíték a bírák akaratuk ellenére történő áthelyezése ellen (52. ábra), a bírák felmentése ellen (53. ábra), a bejövő ügyek elosztása a bíróságon belül (54. ábra), a bírák mellőzése és kizárása (55. ábra). Az Európa Tanács 2010. évi, a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló ajánlása (a továbbiakban: az ajánlás) ilyen helyzetekre állít fel standardokat, amelyekkel biztosítható a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása. 20 Az ábrákat naprakésszé tették azokban az esetekben, amikor a tagállamok jogi kerete vagy gyakorlata megváltozott a 2015. évi eredménytábla közzététele óta. Az ábrák áttekintést nyújtanak a bizonyos típusú helyzetekben alkalmazott jogi biztosítékokról, nem szolgálnak azonban értékeléssel vagy számszerűsített adatokkal a biztosítékok hatékonyságára nézve, az pedig, hogy több biztosíték áll rendelkezésre, önmagában még nem szavatolja az igazságszolgáltatás hatékonyságát 21 . Azt is meg kell jegyezni, hogy a bírói karon belül az integritás ösztönzése és a korrupció megelőzése érdekében végrehajtott politikák és gyakorlatok szintén alapvető fontosságúak a bírói függetlenség biztosításához.

49. ábra: Az igazságszolgáltatási tanácsok összetétele a kinevezési eljárás szerint* 22

Az ábra bemutatja az igazságszolgáltatási tanácsok 23 – az ENCJ tagjainak – kinevezési eljárás szerinti összetételét attól függően, hogy a tagok: kollégáik által megválasztott vagy kinevezett/javasolt bírák/ügyészek, a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalmi ág által kinevezett tagok, vagy más szervek és hatóságok által kinevezett tagok. A tanácsok tagjainak legalább felét olyan bíráknak kell alkotniuk, akiket a szakma képviselői választottak ki a bíróságok minden szintjéről, tiszteletben tartva a bírói karon belüli sokszínűséget. 24

* BE: az igazságszolgáltatási tagok bírák vagy ügyészek; BG: az „ügyészek” kategóriája egy választott nyomozási bírót is tartalmaz; DK: hivatalosan minden tagot az igazságügyi miniszter nevez ki; az „egyéb szervek/hatóságok által kinevezett/kijelölt” kategória (az adminisztratív személyzet egyesülete és a rendőregyesület által kijelölt) két bírósági képviselőt is felölel; ES: a tanács bíró tagjait a Parlament nevezi ki – a tanács közli a Parlamenttel azoknak a jelölteknek a listáját, akik megkapták a bírói szövetség vagy huszonöt bíró támogatását; FR: a tanács két összetételben ülésezik – az egyik hatásköre a hivatalban lévő bírákra, a másiké pedig az ügyészekre terjed ki; a tanács tagjai közé tartozik a Conseil d'Etat (Államtanács) egyik tagja, akit a Conseil d'Etat közgyűlése választ meg; IT-CSM: Consiglio Superiore della Magistratura (hatásköre a polgári és büntető bíróságokra terjed ki); a „bírák” kategóriába tartozik a Legfelsőbb Bíróságból választott két igazságszolgáltatási tisztviselő (bírák és/vagy ügyészek); IT-CPGA: Consiglio di presidenza della giustizia amministrativa (hatásköre a közigazgatási bíróságokra terjed ki); MT: az ellenzék vezetője egy tagot nevez ki; NL: a tagok hivatalos kinevezése a biztonsági és igazságügyi miniszter javaslata alapján királyi rendelettel történik; RO: a Szenátus által jóváhagyott, választott igazságszolgáltatási tisztviselők; SI: a köztársasági elnök javaslatára a nemzetgyűlés által választott tagok.

50. ábra: Az igazságszolgáltatási tanácsok hatásköre* 25

Ez az ábra bemutatja az ENCJ tagjai közé tartozó igazságszolgáltatási tanácsok egyes főbb hatásköreit, például a bírák kinevezésével és az előmenetelükre kihatással járó hatásköröket. Az ábra kibővítésre került, hogy magában foglalja a bírák értékelésére vonatkozó és egyes irányítási hatásköröket, így például a bírósági alkalmazottak számáról való döntési, az adott bíróságok számára költségvetést megállapító és a bíróságokon az ikt használatát meghatározó hatásköröket.

* Az ábra csak bizonyos hatásköröket mutat be és nem kimerítő jellegű. Az igazságszolgáltatási tanácsok további, itt nem említett hatáskörökkel rendelkeznek. IT: az oszlop mindkét tanács hatásköreit mutatja – CSM: a polgári és büntető bíróságok tanácsa, valamint CPGA: a közigazgatási bíróságok tanácsa; csak a CPGA – amely egy tanácsadó szerv – rendelkezik a bírósági ikt-ra vonatkozó hatáskörökkel; LV: más önszabályozó bírói testület gyakorolhat bizonyos pl. fegyelmi és etikai hatásköröket. Egyes országokban a végrehajtó hatalomnak törvényi vagy gyakorlati kötelessége, hogy kövesse az igazságszolgáltatási tanács bírák kinevezésére vagy felmentésére vonatkozó javaslatát (pl. ES).

51. ábra: A bíróság pénzügyi forrásainak meghatározására vonatkozó kritériumok* 26

Az ábra bemutatja, hogy mely hatalmi ág (a bírói, a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalom) határozza meg a bíróság pénzügyi forrásait. Emellett országonként feltünteti a következő kritériumokat: az összegek a korábbi/felmerült költségeken alapulnak, ami a leggyakoribb kritérium, vagy ritkábban a beérkező/eldöntött ügyek számán, a becsült költségeken vagy a bíróságok szükségletein/igényein.

* EL és CY: a 2015. évi eredménytábla információi; DK: az elsőfokú bíróságra beérkező és eldöntött ügyek számát veszik figyelembe; DE: kizárólag a Legfelsőbb Bíróság költségvetésére vonatkozik – első- és másodfokon az igazságszolgáltatási rendszer szövetségi tartományonként változik; EE: az elsőfokú és másodfokú bíróságra beérkező és eldöntött ügyek száma; FR: valamennyi bírósági szinten beérkező és eldöntött ügyek száma; IT: az igazságügyi minisztérium határozza meg a polgári és büntető bíróságokra vonatkozó kritériumokat, míg az igazságszolgáltatási tanács (CPGA) határozza meg a közigazgatási bíróságokra vonatkozó kritériumokat; HU: a törvény kimondja, hogy a bírák illetményét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni oly módon, hogy az összeg nem lehet alacsonyabb a megelőző évinél; NL: az eldöntött ügyek számát veszik figyelembe, a bíróságok költségeire vonatkozó értékelés alapján.

52. ábra: A bírák akaratuk ellenére történő áthelyezésével szembeni biztosítékok* 27  (a bírák elmozdíthatatlansága)

Az ábra bemutatja, hogy megengedett-e a bírák akaratuk ellenére történő áthelyezése, és amennyiben igen, akkor mely hatóság dönt ezekben az ügyekben, milyen indokokból teszik lehetővé az ilyen áthelyezést, és van-e jogorvoslati lehetőség a döntéssel szemben. A számok azt mutatják, hány bírát helyeztek át 2014-ben akaratuk ellenére szervezeti, fegyelmi vagy más okból, és hányan fellebbeztek ez ellen (amennyiben nincs megadott szám, nincs elérhető adat). 28

* BE: szervezeti okokból történő áthelyezés, kizárólag egy adott bíróságon belül; CZ: a bíró kizárólag ugyanazon szintű, egy szinttel magasabb vagy alacsonyabb bíróságra helyezhető át (ugyanazon bírósági körzeten belül); DE: maximum három hónapos áthelyezés, és kizárólag képviselet ellátása esetén; FR: az igazságügyi miniszter szervezeti okokból helyezhet át bírákat ritka esetekben, például egy bíróság bezárásakor vagy olyan jogi indokkal, mint a határozott idejű kinevezések (bírósági elnöki vagy szakosított feladat ellátására); IT: hat bírát helyezett át a CSM (a polgári és büntető bíróságok tanácsa), közülük három fellebbezte meg az áthelyezést; két bírát a CPGA (a közigazgatási bíróságok tanácsa) helyezett át, akik megfellebbezték az áthelyezést; a CPGA csak fegyelmi okokból helyezhet át; LT: időszakos áthelyezés, ha sürgősen szükséges a bíróság megfelelő működésének biztosításához; RO: csak legfeljebb egyéves, ideiglenes áthelyezés, fegyelmi szankcióként; FI: a közigazgatási feladatok átszervezése esetén történő áthelyezés.

53. ábra: A bírák felmentése az első- és másodfokú bíróságokon* 29

Ez az ábra bemutatja azokat a hatóságokat, amelyek jogosultak az első- és másodfokú bírák felmentésére vonatkozó javaslatot tenni és arról döntést hozni. 30 Az oszlopok felső része jelzi, ki hozza meg a végső döntést 31 , az alsó része pedig azt, hogy – adott esetben – melyik hatóság javasolja a felmentést, vagy hogy kivel kell konzultálni a döntés meghozatala előtt. A számok azt mutatják, hány bírát mentett fel egy adott szervezet 2014-ben (minden bírósági szinten), és hányan fellebbeztek a felmentés ellen (amennyiben nincs megadott szám, nincs elérhető adat).

* IT: a CSM (a polgári és büntető bíróságok tanácsa) három bírát mentett fel, akik fellebbeztek; a CPGA (a közigazgatási bíróságok tanácsa) nem mentett fel bírát; PT: nem mentettek fel bírákat, de hármat kényszernyugdíjaztak, akik fellebbeztek ez ellen; SE: egy, a nemzeti fegyelmi vétségi testület 2011-es határozatát felülvizsgáló kerületi bírósági határozata elleni fellebbezés; UK (EN+WL): főállású bírát nem, csak részidős (díjazásban részesülő) bírákat mentettek fel, konkrétan egy törvényszéki bírót, öt jegyzőbírát, valamint tíz bírósági ülnököt; egyes országokban a végrehajtó hatalomnak törvényi vagy gyakorlati kötelessége, hogy kövesse az igazságszolgáltatási tanács bírák felmentésére vonatkozó javaslatát (pl. ES, LT).

54. ábra: Az ügyek elosztása a bíróságon belül 32

Az ábra azt mutatja be, hogy milyen szinten határoznak az ügyeknek egy adott bíróságon belüli elosztásának kritériumairól, hogyan végzik az ügyek elosztását, és mely hatóság felügyeli a elosztást. 33 Az a mód, ahogy az ügyek – például véletlenszerűségen alapuló – elosztási rendszereit végrehajtják a gyakorlatban, szintén alapvető fontosságú 34 .

55. ábra: Bírák mellőzése és kizárása 35

Ez az ábra azt mutatja be, hogy a bíróval szemben alkalmazhatók-e szankciók vagy sem, amennyiben nem tesz eleget annak a kötelezettségnek, hogy saját magát zárja ki az ítélethozatalból azon ügy vonatkozásában, amelyben pártatlansága megkérdőjelezhető, veszélyeztetve van, vagy amely kapcsán indokoltan felmerül az elfogultsága. Az ábra azt is ismerteti, hogy mely hatóság 36 felelős a bíró kizárására kérelmet benyújtó fél kérelmét elbíráló határozat meghozataláért 37 .

3.3.3. Az igazságügyi hálózatok bírói függetlenséggel kapcsolatos munkája

Az eredménytábla a bírói függetlenség védelmezését célzó egyes jogi biztosítékok összehasonlító áttekintését végzi el, de nem értékeli ezek hatékonyságát. Az előző eredménytáblákban a Bizottság arra bátorította az igazságügyi hálózatokat, hogy mélyítsék el e jogi biztosítékok hatékonyságának értékelését, és azt jelezte, hogy mérlegelni fogja e megállapításoknak a jövőbeli eredménytáblákban való megjelenítési módját.

Az ebbe az irányba tett első lépésként az ENCJ 2015-ben tanulmányt 38 készített a bírói kar függetlenségéről és elszámoltathatóságáról, amely megvizsgálja a jogszabályban szabályozott jogi biztosítékokat. A tanulmány megvizsgálta azon tagállamok helyzetét, amelyek igazságszolgáltatási tanácsai az ENCJ tagjaiként működtek. A bírák érzékelt függetlenségére vonatkozó felmérésen túl a tanulmány számos, a bírói függetlenséghez kapcsolódó mutatót tartalmaz, mint például a szervezeti autonómiát, a bírói kar finanszírozását, a bírósági igazgatást, a bírákra vonatkozó humánerőforrás-döntéseket, az áthelyezési tilalmat, a panasztételi eljárást, a rendszeres jelentéstételt, a sajtóval való kapcsolatokat, a bírói etikát, a bírák mellőzését és kizárását. E mutatók némelyike a fenti ábrákban ismertetett helyzetekre vonatkozik, például a bírák áthelyezési tilalmára, valamint a bírák mellőzésére és kizárására.

56. ábra: Példák az ENCJ által vizsgált biztosítékokra 39

Az alábbi ábra a bírák mellőzésére és kizárására, valamint a bírák áthelyezési tilalmára vonatkozik. Betekintést mutat a jogszabályban rögzített rendelkezésekbe, amelyek e helyzeteket kezelik, és nem méri gyakorlati hatékonyságukat vagy értékeli használatukat. A mutató konkrétan a mellőzés saját kezdeményezésére, a mellőzés kezdeményezési kötelezettség megsértésére, a kizárásra vonatkozó kérelemre, a döntéshozó hatóságra és a kizárási kérelemről hozott határozat elleni fellebbezés lehetőségére vonatkozó szabályokat ismerteti. Az ábra továbbá azon rendelkezéseket is ismerteti, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy bíró (a fegyelmi okokon kívüli indokokkal, ideiglenesen vagy állandó jelleggel) áthelyezhető-e más igazságszolgáltatási pozícióba (más bírói feladatkörbe, bíróságra vagy helyszínre) hozzájárulása nélkül.

57. ábra: Az ENCJ felmérése a bírák által érzékelt függetlenségről (érzékelés a magasabb érték jobb érzékelést jelent) 40

3.3.4. A bírói függetlenségre vonatkozó összegzés

A bírói függetlenség alapvető eleme egy hatékony igazságszolgáltatási rendszernek. Alapvető fontosságú a jogállamiság elvének, a peres eljárások tisztességének és a polgárok, vállalkozások jogrendszerbe vetett bizalmának megőrzéséhez. Az eredménytábla bemutatja az érzékelt bírói függetlenséggel kapcsolatos trendeket, valamint a függetlenségre vonatkozó jogi biztosítékokkal és a bírói függetlenség védelmének feladatával felruházott igazságszolgáltatási tanácsokkal kapcsolatos információkat.

A Világgazdasági Fórum vállalkozásokról készített felmérésén túlmenően a 2016. évi eredménytábla kibővíti az érzékelt függetlenség vizsgálatát új Eurobarométer felmérésekkel a nyilvánosságról és a cégekről:

az összes felmérés általában véve hasonló eredményeket mutat, különösen azon tagállamok körében, ahol az érzékelt bírósági függetlenség legalacsonyabb és legmagasabb szintje található.

A Világgazdasági Fórum negyedik alkalommal ismertetett felmérése kimutatja, hogy a vállalkozások által érzékelt függetlenség javult vagy stabil maradt a legtöbb tagállamban az előző évvel összehasonlítva; néhány, alacsony szintű érzékelt függetlenséggel bíró tagállamban jelentős javulás következett be (48. ábra).

A bíróságok és bírák függetlensége érzékelt hiányának okai közül a kormány és politikusok beavatkozása vagy nyomásgyakorlása, valamint a gazdasági vagy más specifikus érdekek különösen kiemelkedőek számos olyan tagállamban, ahol az érzékelt függetlenség szintje nagyon alacsony (45. és 47. ábra).

Az eredménytábla továbbra is feltérképezi a bírói függetlenség jogi biztosítékait, számot ad arról, hogy miként szervezték meg az igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét olyan típusú helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet.

Ami a bírák hozzájárulás nélküli áthelyezését és a bírák felmentését illeti az első- és másodfokú bíróságokon, az eredménytábla azt mutatja, hogy szinte valamennyi tagállamban az áthelyezett vagy felmentett bírák fellebbezhetnek vagy kérhetik a döntés bírósági felülvizsgálatát. Az ábrák azt mutatják, hogy kevés bírát mentettek fel vagy helyeztek át hozzájárulásuk nélkül, és a legtöbb áthelyezésre fegyelmi okokból került sor (52. és 53. ábra).

A tagállamok nagy többségében a beérkező ügyeket véletlenszerűen vagy előre meghatározott sorrend szerint szignálják a bírákra, ezzel – feltéve, hogy a rendszereket megfelelően végrehajtották és az ügyek elosztását ellenőrzik – csökkentve a mérlegelési jogkört (54. ábra).

Pár tagállam kivételével azokkal a bírákkal szemben, akik nem kezdeményezik kizárásukat egy olyan ügy elbírálásából, amelyben pártatlanságuk megkérdőjelezhető, fegyelmi szankciók alkalmazhatók (55. ábra).

Az eredménytábla bemutatja az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) bírói függetlenséggel kapcsolatos munkáját, amely az első lépés a biztosítékok gyakorlati hatékonyságának értékelése irányába (56. ábra).

Az igazságszolgáltatási tanácsok összetételét és hatásköreit vizsgáló naprakész áttekintés fényében az eredménytábla azt mutatja, hogy a legtöbb tanácsban a bírákat (és ügyészeket) kollégáik választják (49. ábra). Az eredménytábla emellett arra is rámutat, hogy a bírák kinevezésére és felmentésére, valamint az előmenetelükkel kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó hatáskörökön túlmenően csak kevés tanács rendelkezik irányító hatáskörrel az adott bíróságokon a bírósági alkalmazottak számának, a bírósági költségvetéseknek és az ikt bírósági használatának meghatározására (50. ábra).

Csak a tagállamok szűk körében kap szerepet a bírói kar a pénzügyi erőforrásaikat meghatározó kritériumok megállapításában. A tagállamok nagyobb csoportjába e kritériumokat kizárólag a végrehajtó és/vagy törvényhozó hatalom határozza meg (51. ábra).

4.KÖVETKEZTETÉSEK

Az uniós igazságügyi eredménytábla negyedik kiadása átfogó képet nyújt a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek előrelépéséről a hatékonyság, minőség és függetlenség terén. Még ha a helyzet jelentős mértékben változó is az adott tagállamtól és mutatótól függően, a 2016. évi eredménytábla bizonyos pozitív jeleket mutat, hogy az igazságszolgáltatások javítására irányuló erőfeszítések hoztak eredményeket. Az eredménytábla továbbra is nyomon követi majd ezeket a fejleményeket és elmélyíti az összehasonlító áttekintését. Az igazságszolgáltatási rendszereknek a jogállamiság elvét megőrző alapvető szerepe megköveteli, hogy ezen erőfeszítéseket elkötelezetten és határozottan tegyék meg.

(1) A 2016. évi éves növekedési jelentés (lásd COM(2015) 690 final) a bíróságok minőségének javítására irányuló szükségletre többek között „a minőségi standardok használatán keresztüli” javításként is hivatkozik.
(2) A standardokat meghatározhatja jogszabály, a bíróságok (ideértve a jól bevált bírósági gyakorlatokon keresztüli meghatározást is), az igazságszolgáltatási tanács (vagy más független szervezet) vagy mások (pl. a Cseh Köztársaságban a standardokat a legtöbb esetben az igazságügyi minisztérium határozza meg).
(3) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(4) A határidők számszerűsített eljárási határidők, amelyeket általában az eljárásjog határoz meg adott ügytípusokra vagy eljárási lépésekre.
(5) Az időkeretek mérhető célkitűzések/gyakorlatok, amelyek a bírósági eljárások időszerűségét mozdítják elő, pl. az elsőfokú bíráknak meg kell becsülniük a tárgyalás hosszát az eljárás kezdetekor. Az időkereteket a bíróságok és az igazságügyi minisztérium közötti tárgyalások határozzák meg, míg a bíróságok tűzik ki az időstandardokat a különböző ügykategóriákra nézve.
(6) Például bizonyos tagállamokban a 3 éve folyamatban lévő ügyek, amelyekben a felek nem tettek lépéseket, eltávolíthatóak a bíróság ügylistájáról, vagy a több mint 2 éve folyamatban lévő ügyeket réginek minősítik és szorosan nyomon követik. A korrekciós intézkedések közé tartozhat egy bírákból álló különleges egység átmeneti segítsége.
(7)

   Például a felek ügyükről bírósági információs központokban szerezhetnek be információt, vagy a jelentősebb fejleményekről automatikus tájékoztatatást kaphatnak e-mailben vagy SMS-ben, míg az e-akta rendszer felhasználóit automatizált folyamaton keresztül tájékoztathatják. Németországban a bíróságok az érdekelt feleket folyamatosan tájékoztatják, kérés nélkül is.

(8) Például egyes tagállamokban az információhoz való online hozzáférés hatóköre csak bizonyos típusú ügyekre vagy bíróságra korlátozódik, vagy nem következetesen hajtják végre.
(9) Az adatok 2015-re vonatkoznak és azokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.
(10) A fogyasztói AVR-irányelv biztosítja, hogy a fogyasztók és a kereskedők egy AVR-szervezethez fordulhatnak minden szerződéses jogvitájuk esetében gyakorlatilag minden gazdasági ágazatban függetlenül attól, hogy a vásárlásra hol (belföldön vagy határokon átnyúlóan) és hogyan (online/offline) került sor. Az online vitarendezésről (OVR) szóló rendelet célja, hogy az online vásárlásokból fakadó viták esetében megkönnyítse az AVR használatát.
(11) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012P/TXT&from=HU
(12) Az ábrák az ENCJ útmutatón és a Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőívekre adott válaszokon alapulnak. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok vagy nem tagjai az ENCJ-nek (CZ, DE, EE, EL, CY, LU, AT és FI), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében. Lásd Útmutató az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatához, 2015. október, elérhető az alábbi internetcímen: http://www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/guide/encj_guide_version_oct_2015.pdf
(13) 2016. február 24. és 25. között végzett Eurobarométer felmérés FL435; a következő kérdésre adott válaszok: „Ismeretei szerint miként értékelné az igazságszolgáltatási rendszert (az Ön országában) a bíróságok és bírák függetlensége szempontjából? Ön szerint nagyon jó, meglehetősen jó, meglehetősen rossz vagy nagyon rossz?”; elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/scoreboard/index_en.htm
(14) Eurobarométer felmérés FL435; a következő kérdésre adott válaszok: „Az alábbi okok milyen mértékig magyarázzák (az Ön országában) az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségére adott értékelését: nagyon, némileg, nem igazán, egyáltalán nem?”.
(15) Eurobarométer felmérés FL435.
(16) 2016. február 25. és március 4. között végzett Eurobarométer felmérés FL436; a következő kérdésre adott válaszok: „Ismeretei szerint miként értékelné az igazságszolgáltatási rendszert (az Ön országában) a bíróságok és bírák függetlensége szempontjából? Ön szerint nagyon jó, meglehetősen jó, meglehetősen rossz vagy nagyon rossz?”; elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/scoreboard/index_en.htm
(17) Eurobarométer felmérés FL436; a következő kérdésre adott válaszok: „Az alábbi okok milyen mértékig magyarázzák (az Ön országában) az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségére adott értékelését: nagyon, némileg, nem igazán, egyáltalán nem?”.
(18) Eurobarométer felmérés FL436.
(19) A Világgazdasági Fórum mutatója a felmérésben szereplő következő kérdésre adott válaszokon alapul: „Országában mennyire független az igazságszolgáltatás a kormányzatnak, a polgároknak vagy cégeknek a befolyásától? [1 = egyáltalán nem független; 7 = teljesen független]” A felmérésre valamennyi érintett országban a főbb gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, feldolgozóipar, nem feldolgozóipar és szolgáltatások) képviselő vállalkozások reprezentatív mintája válaszolt. A felmérés elvégzésére különböző formákban került sor, beleértve a személyes vagy telefonos interjúkat a vállalatvezetőkkel, a postán eljuttatott formanyomtatványokat, illetve az online felméréseket; itt elérhető: http://www.weforum.org/reports/global-competitiveness-report-2015-2016  
(20) A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)12. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről.
(21) Az áttekintés információkat tartalmaz arról, miként szervezik meg a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket, és nem célja e rendszerek összetettségének és részleteinek bemutatása.
(22) Az ENCJ útmutató alapján, 2015. október.
(23) Az igazságszolgáltatási tanácsok jogszabályi úton vagy az alkotmány alapján létrehozott független testületek, amelyek célja a bírói kar és az egyes bírák függetlenségének megóvása, és ennek révén az igazságszolgáltatás hatékony működésének előmozdítása. Mindhárom egyesült királyságbeli tanács szerepel az áttekintésben: UK (EN+WL) – Anglia és Wales bírói tanácsa, UK (NI) – Észak-Írország bírói tanácsa, és UK (SC) – Skócia igazságszolgáltatási tanácsa.
(24) Lásd az ajánlás 26–27. §-át.
(25) Az ENCJ útmutató alapján, 2015. október.
(26) A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a válaszok megszerzésében. A tagállamokat földrajzi neveik saját nyelvi elnevezésén alapuló betűrendben tüntetik fel. Az oszlopok magassága nem feltétlenül tükrözi a biztosítékok hatékonyságát.
(27) A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a válaszok megszerzésében. A tagállamokat földrajzi neveik saját nyelvi elnevezésén alapuló betűrendben tüntetik fel. Az oszlopok magassága nem feltétlenül tükrözi a biztosítékok hatékonyságát.
(28) Az ajánlás 52. pontja a bírák elmozdíthatatlanságára vonatozó biztosítékokat tartalmaz. Egy bíró nem helyezhető más igazságszolgáltatási pozícióba a hozzájárulása nélkül, kivéve ha az áthelyezésre fegyelmi vétség szankciójaként vagy az igazságszolgáltatási rendszer szervezeti reformja miatt kerül sor.
(29) A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a válaszok megszerzésében. A tagállamokat földrajzi neveik saját nyelvi elnevezésén alapuló betűrendben tüntetik fel. Az oszlopok magassága nem feltétlenül tükrözi a biztosítékok hatékonyságát.
(30) Az ajánlás 46. és 47. pontja megköveteli, hogy a nemzeti rendszerek nyújtsanak biztosítékot a bírák felmentése ellen.
(31) Ez a felmentés okától és a bíró típusától (pl. elnök) függően egy vagy két különböző testület lehet.
(32) A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a válaszok megszerzésében. A tagállamokat földrajzi neveik saját nyelvi elnevezésén alapuló betűrendben tüntetik fel. Az oszlopok magassága nem feltétlenül tükrözi a biztosítékok hatékonyságát.
(33) Az ajánlás 24. pontja kimondja, hogy az ügyek bíróságon belüli elosztását szolgáló rendszereknek objektív, előre meghatározott kritériumok szerint kell működniük a független és pártatlan bíróhoz való jog védelme érdekében.
(34) Például a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért eredményekről szóló legutolsó bizottsági jelentés felszólította Bulgáriát, hogy: „A [Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson] és az [Igazságszolgáltatási Felügyeleten] belül megfelelő kapacitást kell kialakítani a bírósági ügyek véletlenszerű elosztására vonatkozó új rendszer alkalmazásának és biztonságának ellenőrzésére. Ezen intézményeknek átlátható módon kell lefolytatniuk a vizsgálatokat, illetve nyomon követniük az azonosított problémákat.” COM(2016) 40 final, elérhető itt: http://ec.europa.eu/cvm/docs/com_2016_40_en.pdf
(35) A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a válaszok megszerzésében. A tagállamokat földrajzi neveik saját nyelvi elnevezésén alapuló betűrendben tüntetik fel. Az oszlopok magassága nem feltétlenül tükrözi a biztosítékok hatékonyságát.
(36) Néha több hatóság is jogosult e döntés meghozatalára, attól függően, hogy a kizárt bíró milyen szintű bíróság tagja.
(37) Az ajánlás 59., 60. és 61. pontja kimondja, hogy a bíráknak minden esetben függetlenül és pártatlanul kell eljárniuk, és ki kell magukat zárniuk illetve mellőzniük kell részvételüket azon és csakis azon ügyekben, amelyekben erre érvényes, törvény által meghatározott indok áll fenn.
(38) Az ENCJ Bíróságok és ügyészségek függetlenségéről és elszámoltathatóságáról készített 2014–2015. évi jelentése. A jelentés által használt mutatók a jogrendszer jogi és más objektíven mérhető, a függetlenség és elszámoltathatóság tekintetében alapvető fontosságú szempontjaira vonatkoznak. Ami a szóban forgó objektív szempontok mérését illeti, a pontozást és besorolást a tanácsok – vagy hiányukban más szabályozó testületek – végzik egy szabványosított kérdőív segítségével. Bár ez önértékelés, de olyan szempontokról, amelyeket bárki ellenőrizhet, aki az adott jogrendszerről ismeretekkel bír. A mutatók az ENCJ álláspontját ismertetik arról, hogy a bírói függetlenség jogszabályban rögzített hivatalos szabályozásának milyennek kell lennie. Lásd az ENCJ jelentés 16. és 23. oldalát, elérhető: http://www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/independence/encj_report_ independence_accountability_2014_2015_adopted_ga_corr_2016.pdf  
(39) Az ábra az ENCJ Bíróságok és ügyészségek függetlenségéről és elszámoltathatóságáról készített 2014–2015. évi jelentésének eredményeiből származik (az eredményt egy standardizált maximális pontszám százalékában mutatjuk be).
(40) Az ábra a következő kérdésre adott válaszokon alapul: „Egy 0–10 közötti skálán (ahol a 0 jelentése „egyáltalán nem független”, a 10 jelentése pedig „a lehető legnagyobb mértékű a függetlenség”): bíróként egyáltalán nem érzem magam függetlennek vagy teljesen függetlennek érzem magam”. Összesen 4 874 bíró vett részt a 2015. márciusában lefolytatott felmérésben. a következő ENCJ tagok nem vettek részt: FR, MT, HR és HU. Svédország ENCJ megfigyelő.
Top