(1)

Az elmúlt években nagymértékben megnőtt az adócsalás és az adókijátszás jelentette kihívás, és e jelenségek napjainkban már az Európai Unión belül és világszerte egyaránt jelentős aggodalmat váltanak ki. Az automatikus információcsere e tekintetben fontos eszköz, és a Bizottság az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet tartalmazó 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan ösztönözni kell az automatikus információcserét mint az adóügyi átláthatóság és információcsere jövőbeli európai és nemzetközi standardját. Az Európai Tanács a 2013. május 22-i következtetéseiben az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából kérte az automatikus információcsere uniós és globális szintű kiterjesztését.

(1)

Az elmúlt években nagymértékben megnőtt az adócsalás , az adókikerülés és az adókijátszás jelentette kihívás, és e jelenségek napjainkban már az Európai Unión belül és világszerte egyaránt jelentős aggodalmat váltanak ki. Az automatikus információcsere e tekintetben fontos eszköz, és a Bizottság az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet tartalmazó 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan ösztönözni kell az automatikus információcserét mint az adóügyi átláthatóság és információcsere jövőbeli európai és nemzetközi standardját. Az Európai Tanács a 2013. május 22-i következtetéseiben az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából kérte az automatikus információcsere uniós és globális szintű kiterjesztését.

(2)

A multinacionális vállalatcsoportoknak, mivel több országban fejtik ki tevékenységüket, lehetőségük van arra, hogy agresszív adótervezést folytassanak, amire az egyetlen országban működő vállalkozásoknak nincs módjuk. Amennyiben a multinacionális vállalatok élnek ezzel a lehetőséggel, az különösen érintheti a csupán belföldön működő vállalatokat, rendszerint kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), mivel adóterheik magasabbak lesznek, mint a multinacionális vállalatcsoportokéi . Másfelől minden tagállamban jelentkezhetnek bevételkiesések, és fennáll annak a kockázata, hogy egyes országok versengeni kezdenek egymással a multinacionális vállalatcsoportok további adóelőnyök nyújtásával történő megnyerésében. A probléma tehát a belső piac megfelelő működését érinti.

(2)

A multinacionális vállalatcsoportoknak, mivel több országban fejtik ki tevékenységüket, lehetőségük van arra, hogy agresszív adótervezést folytassanak, amire az egyetlen országban működő vállalkozásoknak nincs módjuk. Amennyiben a multinacionális vállalatok élnek ezzel a lehetőséggel, az különösen a csupán belföldön működő vállalatokat, rendszerint kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) sújtja , mivel ők általában olyan tényleges adókulccsal adóznak, amely sokkal közelebb áll a jogszabályban előírt kulcshoz, mint a multinacionális vállalatok esetében, ami a belső piac torzulásaihoz és működési zavaraihoz, valamint a verseny kkv-k rovására történő torzulásához vezet . A verseny torzulásának elkerülése érdekében a hazai vállalkozásoknak nem szabad hátrányba kerülniük méretük vagy határon átnyúló kereskedelmi tevékenységük hiánya miatt. Továbbá minden tagállamban jelentkezhetnek bevételkiesések, és fennáll annak a kockázata, hogy tisztességtelen módon versengeni kezdenek egymással a multinacionális vállalatcsoportok további adóelőnyök nyújtásával történő megnyerésében. A probléma tehát a belső piac megfelelő működését érinti. Ennek kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság felel a belső piac megfelelő működéséért.

(2a)

Alapvető fontosságú az Unió számára, hogy az adójogszabályok ne hátráltassák a növekedést és a beruházásokat, ne okozzanak versenyhátrányt az uniós vállalkozások számára, ne növeljék a kettős adóztatás kockázatát, és úgy legyenek kialakítva, hogy a minimalizálják a vállalkozások költségeit és adminisztratív terheit.

(3)

Az uniós adóhatóságoknak a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára, transzferárazással kapcsolatos politikájára és az Unióban és azon kívül zajló belső ügyleteire vonatkozóan átfogó és lényegi információkra van szükségük. Ezek az információk lehetővé teszik majd az adóhatóságok számára, hogy a jogi szabályozás megváltoztatásával vagy megfelelő kockázatértékelésekkel és adóellenőrzésekkel fellépjenek a káros adózási gyakorlatokkal szemben, valamint felismerjék, ha egyes vállalkozások olyan gyakorlatokat alkalmaznak, amelyek révén jelentős összegű bevételt csoportosítanak át mesterségesen adózási szempontból előnyösebb környezetbe.

(3)

A tagállami adóhatóságoknak a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára, transzferárazással kapcsolatos politikájára , adóügyi egyezségeire, adójóváírásaira és az Unióban és azon kívül zajló belső ügyleteire vonatkozóan átfogó és lényegi információkra van szükségük. Ezek az információk lehetővé teszik majd az adóhatóságok számára, hogy a jogi szabályozás megváltoztatásával vagy megfelelő kockázatértékelésekkel és adóellenőrzésekkel fellépjenek a káros adózási gyakorlatokkal szemben, valamint felismerjék, ha egyes vállalkozások olyan gyakorlatokat alkalmaznak, amelyek révén jelentős összegű bevételt csoportosítanak át mesterségesen adózási szempontból előnyösebb környezetbe. A vonatkozó versenyszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságnak is hozzá kell férnie a tagállami adóhatóságok között átadott információkhoz. A Bizottságnak az információkat bizalmasan kell kezelnie, és minden megfelelő intézkedést meg kell tennie ezen információk védelme érdekében.

(4)

Az adóhatóságok előtti nagyobb átláthatóság arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy felhagyjanak bizonyos gyakorlatokkal, és megfelelően eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, ahol nyereségre tesznek szert.  A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás visszaszorításának.

(4)

A tagállami adóhatóságok , illetve a Bizottság számára szolgáltatott, illetve azok által egymás között cserélt adatok megfelelő szintje arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy felhagyjanak bizonyos gyakorlatokkal, és eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, ahol az értéket létrehozzák . Ennek következtében a tagállamok kölcsönösen nagyobb nyomást gyakorolnának egymásra, és a pénzügyi piacok figyelmét a multinacionális vállalatok pénzügyi elszámoltathatóságára irányítanák.  A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése az Unió versenyképességének rontása nélkül tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás , és végső soron az adókikerülés visszaszorításának.

(6)

Az országonkénti jelentésben a multinacionális vállalatcsoportoknak minden egyes olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak, minden évben meg kell adniuk a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és a még esedékes nyereségadót. A multinacionális vállalatcsoportoknak alkalmazottaik létszámáról, jegyzett tőkéjükről, eredménytartalékukról és tárgyi eszközeikről is jelentést kell tenniük minden egyes adójogrendszer vonatkozásában. Végül a multinacionális vállalatcsoportoknak meg kell adniuk minden egyes olyan, a csoporthoz tartozó gazdálkodó egységet, amely az adott adójogrendszerben folytat üzleti tevékenységet, és meg kell jelölniük minden egyes gazdálkodó egység üzleti tevékenységeit.

(6)

Az országonkénti jelentésben a multinacionális vállalatcsoportoknak minden egyes olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak, minden évben meg kell adniuk a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett és a még esedékes nyereségadót , valamint az adójóváírást.  A multinacionális vállalatcsoportoknak alkalmazottaik létszámáról, jegyzett tőkéjükről, eredménytartalékukról és tárgyi eszközeikről is jelentést kell tenniük minden egyes adójogrendszer vonatkozásában. Végül a multinacionális vállalatcsoportoknak meg kell adniuk minden egyes olyan, a csoporthoz tartozó gazdálkodó egységet, amely az adott adójogrendszerben folytat üzleti tevékenységet, és meg kell jelölniük minden egyes gazdálkodó egység üzleti tevékenységeit.

(8)

A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós multinacionális vállalatcsoportok és azon nem uniós multinacionális vállalatcsoportok, amelyek egy vagy több gazdálkodó egysége az Unió területén található, tisztességes versenyt folytassanak egymással. Ezért az adatszolgáltatási kötelezettséget a vállalatcsoportok mindkét kategóriájára ki kell terjeszteni.

(8)

A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós multinacionális vállalatcsoportok és azon nem uniós multinacionális vállalatcsoportok, amelyek egy vagy több gazdálkodó egysége az Unió területén található, tisztességes versenyt folytassanak egymással. Ezért az adatszolgáltatási kötelezettséget a vállalatcsoportok mindkét kategóriájára ki kell terjeszteni. Ennek kapcsán a tagállamoknak kell felelniük a multinacionális vállalatcsoportok jelentéstételi kötelezettségeinek betartatásáért, például büntetések bevezetésével a jelentést nem készítő multinacionális vállalatcsoportok számára.

(9a)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adóhatóságok közötti automatikus információcserére és az adatok adóhatóságok általi feldolgozására szánt emberi, technikai és pénzügyi erőforrások szintje ne csökkenjen, vagy növekedjen.

(11)

A tagállamok közötti információcsere tekintetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv már több területen előírja a kötelező automatikus információcserét. Ennek hatályát ki kell terjeszteni az országonkénti jelentésekre vonatkozóan a tagállamok által folytatandó kötelező automatikus információcsere előírásával.

(11)

A tagállamok közötti információcsere tekintetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv már több területen előírja a kötelező automatikus információcserét. Ennek hatályát ki kell terjeszteni az országonkénti jelentésekre vonatkozóan a tagállamok által folytatandó kötelező automatikus információcsere , valamint az ilyen jelentések Bizottság részére történő továbbításának előírásával. Emellett, a Bizottságnak ezeket az országonkénti jelentéseket annak értékelésére kell felhasználnia, hogy a tagállamok megfelelnek-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak, mivel állami támogatási dimenziója is van a tisztességtelen adózási gyakorlatoknak a társasági adó terén.

(12)

Az országonkénti jelentésekre vonatkozóan a tagállamok által folytatandó kötelező automatikus információcserének minden esetben magában kell foglalnia az alapvető információk azon meghatározott körének a közlését, amelyhez hozzáférhetnek azok a tagállamok, amelyekben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több gazdálkodó egysége vagy adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenység alapján adófizetésre kötelezett.

(12)

Az országonkénti jelentésekre vonatkozóan a tagállamok és a Bizottság által folytatandó kötelező automatikus információcserének minden esetben magában kell foglalnia az egységes fogalommeghatározásokon alapuló alapvető információk azon meghatározott körének a közlését, amelyhez hozzáférhetnek azok a tagállamok, amelyekben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több gazdálkodó egysége vagy adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenység alapján adófizetésre kötelezett.

(16)

Meg kell határozni az országonkénti jelentésekre vonatkozó tagállamok közötti információcsere kapcsán alkalmazandó nyelvi követelményeket. El kell fogadni továbbá a CCN-hálózat fejlesztéséhez szükséges gyakorlati intézkedéseket is. Annak érdekében, hogy a 20. cikk (6) bekezdésének és a 21. cikk (7). bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(16)

Meg kell határozni az országonkénti jelentésekre vonatkozó tagállamok közötti információcsere és az ilyen jelentések Bizottság részére történő továbbítása kapcsán alkalmazandó nyelvi követelményeket. El kell fogadni továbbá a CCN-hálózat fejlesztéséhez szükséges gyakorlati intézkedéseket is , továbbá gondoskodni kell az előírások vállalkozások adminisztratív költségeit növelő megkettőzésének elkerüléséről . Annak érdekében, hogy a 20. cikk (6) bekezdésének és a 21. cikk (7) bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(18a)

A tagállamoknak az ezen irányelv szerint a Bizottságnak megküldendő éves jelentéseikben részletesen be kell számolniuk az ezen irányelv 8aa. cikke és III. melléklete II. szakaszának 1. pontja szerint teljesített adatszolgáltatás nagyságrendjéről, továbbá fel kell sorolniuk azokat az adójogrendszereket, amelyekben az Unióban bejegyzett csoporttagok végső anyavállalatai illetőséggel rendelkeznek, de ahol nem került sor teljes körű jelentések benyújtására vagy továbbítására.

(18b)

Az ezen irányelv értelmében teljesített információk cseréje elmaradhat, amennyiben az ilyen információcsere olyan üzleti, ipari vagy szakmai titok, üzleti folyamat vagy információ felfedéséhez vezetne, amelynek felfedése ellentétes lenne a közrenddel.

(18c)

Kellő figyelmet kell fordítani a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i európai parlamenti állásfoglalásra, a Parlament Jogi Bizottságának jelentésére a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról, valamint a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására.

(20)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti, a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e célok – a szükséges egységesség és hatékonyság miatt – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(20)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti , valamint a Bizottsággal folytatott , a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e célok – a szükséges egységesség és hatékonyság miatt – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(-1)

-a)

(2)

„központi kapcsolattartó iroda” az a kijelölt hivatal, amely elsődlegesen felelős a közigazgatási együttműködés területén a többi tagállammal való kapcsolattartásért;

a)

a 8. cikk (1) bekezdése, a 8a. cikk és a 8.aa cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal; a 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;

a)

a 8. cikk (1) bekezdése, a 8a. cikk és a 8.aa cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal és a Bizottsággal; a 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni.

(1a)

(1b)

(1c)

„ea)

országonkénti jelentések,”

a)

minden egyes olyan joghatóság tekintetében, amelyben a  Multinacionális vállalatcsoport tevékenységet fejt ki, a bevétel összegére, az adózás előtti eredményre, a megfizetett nyereségadóra, a még esedékes nyereségadóra, a jegyzett tőkére, a felhalmozott nyereségre, az alkalmazottak számára és a pénzeszközökön és a pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli tárgyi eszközökre vonatkozó összesített információk;

a)

minden egyes olyan joghatóság tekintetében, amelyben a  multinacionális vállalatcsoport tevékenységet fejt ki, a bevétel összegére, az adózás előtti eredményre, a megfizetett nyereségadóra, a még esedékes nyereségadóra, a jegyzett tőkére, a felhalmozott nyereségre, az alkalmazottak számára, a pénzeszközökön és a pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli tárgyi eszközökre , a kapott állami támogatásokra, az eszközök értékére és fenntartásuk éves költségére, valamint a csoport eladásaira és beszerzéseire vonatkozó összesített információk;

ba)

a multinacionális vállalatcsoportnak a Bizottságnak az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére irányuló 2012. évi cselekvési tervében említett jövőbeli európai adóazonosító száma (TIN).

(2a)

(2b)

(4a)

(5a)

(5b)

(5c)

(7a)