19.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 303/127

Előadó:

Raymond HENCKS

1.1

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, amely a 694–790 MHz-es (az úgynevezett 700 MHz-es) frekvenciasávon újonnan felszabadult kapacitások meghatározott időben történő összehangolt felszabadítására irányul. Ennek előnyeit a mobilszolgáltatók nagysebességű vezeték nélküli szolgáltatások kínálására használhatják fel a fejlett 4. generációs technológia, valamint a jövőbeli 5. generációs technológia keretében, csökkentve a digitális földrajzi szakadékot a területek jobb lefedettsége és gyorsabb átviteli sebesség révén.

1.2

Az EGSZB ugyanakkor tart attól, hogy a 700 MHz-es frekvencián használt új technológiából eredő árak, valamint az új frekvenciatartományok árverésre bocsátásának költsége megfizethetetlen többletterhet ró a fogyasztókra a lakosság egyre nagyobb része, sőt egyes kisvállalkozások esetében is, így fennáll a veszélye annak, hogy a kiszolgáltatott helyzetű személyek nagy része nem rendelkezik majd az új digitális dinamikában való részvételhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Az EGSZB ezért kéri a tagállamokat, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban hozzanak létre egy kompenzációs rendszert a gazdasági szakadék újabb növekedésének elkerülése érdekében.

1.3

A 700 MHz-es sávon belüli rádióhullámok terjedésének fizikai jellegzetességei valószínűleg újraindítják majd a vitát az elektromágneses mezőnek való kitettség lehetséges egészségügyi hatásairól. Az EGSZB ismételten kéri (1) az Európai Bizottságot, hogy az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva folytassa a munkát ezen a területen, különös tekintettel arra, hogy a jövőben még további kutatásokra lesz szükség.

1.4

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a 700 MHz-es frekvenciasáv vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára való használatára vonatkozó jogok adományozásakor gondoskodjanak arról, hogy a különböző tömegközlekedési hálózatok használhassák a megfelelő lefedettséghez szükséges csatornákat.

1.5

Végezetül pedig, tekintettel arra, hogy egyes tagállamok már most árverésre bocsátották az új frekvenciatartományokat és elindították az e tartományok használatára irányuló nemzeti eljárásukat, az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje a helyzet alakulását és az egységes piac szétszakadásának a legkisebb jele esetén saját hatáskörén belül avatkozzon be.

2.1

Az analóg televíziózás megszüntetése és a digitális földfelszíni televíziózásra való áttérés után – mely utóbbinak a technológiái jóval kisebb szélességű rádióspektrumot foglalnak el, mint az analóg technológiák – jelentős sávszélesség-megtakarítás vált lehetővé (az összes forrás mintegy 18 %-a) a 800 MHz-es digitálishozadék-sáv mobilszolgáltatásra történő korábbi felszabadításának eredményeként.

2.2

A földfelszíni televíziózás által jelenleg használt spektrum az úgynevezett UHF-sáv alacsony frekvenciatartományában (470–862 MHz) található. Ezeken a frekvenciákon a rádióhullámok fizikai jellegzetességüknél fogva erőteljesebben terjednek (kisebb a csillapítás, mint a magasabb frekvenciák esetében).

2.3

Ezek a frekvenciák, amelyekre az jellemző, hogy a jelet nagyobb távolságra juttatják el és nagyobb a behatolási erő, elsősorban a vidéki területek lefedésére és épületekben való terjesztésre alkalmasak. A nagyon nagy sebességű, kétirányú mobil-adatforgalom szempontjából rendkívül fontos alacsony frekvenciák felszabadulása hasznosnak tűnik mind a hálózatépítési költségek (mert kevesebb kibocsátó vagy továbbító állomás szükséges), mind pedig az állami költségvetés szempontjából, e frekvenciák használati jogának a szolgáltatók részére történő értékesítése miatt, melynek pontos szabályait a távközlési szabályozó hatóságok határozták meg. Ezeket a frekvenciákat ezért néha „aranyfrekvenciáknak” is nevezik. A mobiltávközlési és az audiovizuális szolgáltatók egymással szembe kerülnek, amikor a hatóságok odaítélik az említett frekvenciákat.

2.4

Jelenleg a 470–790 MHz-es sáv az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztésére szolgál, melyek közé tartozik a digitális földfelszíni televíziózás és a speciális programok és események lebonyolítása (PMSE-berendezések, úgymint az olyan vezeték nélküli mikrofonok és fülhallgatók, amelyeket előadásokon, valamint a televíziós stúdiók szolgálati utasításainak továbbítására használnak). A mobiltávközlési technológiák legújabb generációja jelenleg a 800 MHz-es, 900 MHz-es, 1 800 MHz-es és 2 600 MHz-es sávokat használja.

2.5

A 2012. évi rádió-távközlési világkonferencia során az a döntés született, hogy a 470–790 MHz-es („700 MHz-es”) sávban felszabaduló frekvenciák nagy részét Európában és Afrikában a széles sávú mobilszolgáltatások számára tartják fenn.

2.6

A további széles sávú frekvenciákat kínáló 700 MHz-es sáv mobilszolgáltatások számára történő odaítélése tökéletesen megfelel a többéves rádióspektrum-politikai uniós program célkitűzésének, melynek értelmében 2020-ig legalább 30 Mb/s sebességet kell a magánszemélyek rendelkezésére bocsátani.

2.7

A frekvenciák új felosztása az Európai Bizottság becslései szerint a televíziós műsorszolgáltatók számára költségekkel jár, melyek az MPEG-2 digitális televíziós műsorszórási szabványról az MPEG-4-re (600–890 millió EUR) és/vagy a HEVC-re (450–660 millió EUR) történő átállás miatt keletkeznek, a fogyasztóknak pedig háztartásonként 40–100 EUR költséget jelent az új dekóderek vagy adapterek beszerzése.

3.1

A vizsgálat tárgyát képező javaslat a 700 MHz-es frekvencián felszabaduló kapacitásokat kívánja kihasználni e sáv világszinten majdnem teljes harmonizálása érdekében, mégpedig az említett frekvencia uniós szintű összehangolt kijelölése és engedélyezése révén. Ennek érdekében a következőkre van szükség:

3.2

A 700 MHz alatti frekvenciasávok esetében:

4.1

Az EGSZB üdvözli a 700 MHz-es sávban felszabadult kapacitások átadását a nagy sebességű vezeték nélküli távközlési szolgáltatások számára, a felszíni digitális televíziózás számára elegendő kapacitás megtartása mellett.

4.2

Szintén jóváhagyja az Európai Bizottságnak a megfelelő időzítés mellett történő összehangolt felszabadításra irányuló javaslatát, melynek révén elkerülhető a „szervezetlen” végrehajtás, mint amilyen 2008 után a 800 MHz-es sáv felszabadított frekvenciáinak végrehajtási menetrend hiányában történő engedélyezése során szerzett negatív tapasztalat volt. Az EGSZB emellett azt is javasolja, hogy az Európai Bizottság szükség esetén támogassa a tagállamokat és szomszédos országaikat abban, hogy a 700 MHz-es sáv használatával kapcsolatban szükséges megállapodásokat az Unión belül előirányzott határidőn belül megvalósíthassák.

4.3

A 700 MHz-es sávon belüli frekvenciakapacitások kiosztása lehetővé teszi, hogy a mobiltávközlési szolgáltatók középtávon a csúcson maradjanak a mobiltávközlési szolgáltatások piacán, mely a 4. generációs GSM-rendszer elmélyítése felé tart, majd továbbfejlődjenek a jelenleg kísérleti szakaszban lévő 5. generáció irányába, mely a későbbiekben elérheti a 10–50 Gb/s sebességet is. A fogyasztók számára az 5G-technológia nagyobb sebességet és sávszélességet hoz majd, melyek révén fejleszthető lesz a tárgyak internete, az online videó, az elektronikus egészségügyi alkalmazások, a hologramok stb.

4.4

Az EGSZB megelégedéssel állapítja meg, hogy a 700 MHz-es sávon keresztüli jövőbeli összeköttetés különösen alkalmas a vidéki területek jobb lefedettségének biztosítására, ami hozzájárul majd a földrajzi digitális szakadék csökkentéséhez.

4.5

Azonban a frekvenciák újrafelosztása a fogyasztók számára költségekkel jár majd, amelyek bizonyosan magasabbak lesznek az Európai Bizottság előrejelzéseinél (lásd fentebb a 2.7. pontot), nemcsak azon oknál fogva, hogy a digitális televíziózás kódolási szabványainak változása a szolgáltatók számára költséget jelent, hanem a 700 MHz-es sáv új kapacitásainak a mobilszolgáltatók számára megjelenő megvásárlási költségei miatt is, mivel ezek végső soron a fogyasztóknál jelentkeznek majd, akik az új televíziós dekóderek/adapterek mellett új okostelefonokat is kénytelenek lesznek beszerezni az 5. generációs mobilszolgáltatások megvalósulásakor.

4.6

Mindebből az következik, hogy a 700 MHz-es frekvencia újrakiosztásával közvetlenül vagy közvetetten járó díjak a lakosság egyre nagyobb hányada számára megfizethetetlenné válhatnak, és ugyanez igaz egyes kisvállalkozásokra is, akik egyébként gyakran többet fizetnek a digitális hozzáférésért, mint a „bennfentes” felhasználók, mivel nem felelnek meg a nagy felhasználók számára kidolgozott ajánlatok feltételeinek. Ily módon a kiszolgáltatott helyzetű személyek közül sokan nem rendelkeznek majd a jogaik érvényesítéséhez szükséges önállósággal, a sokszor kizárólag digitális elérhetőség miatt, például az idős embereknek vagy a fiatal álláskeresőknek szóló bizonyos szolgáltatások vagy juttatások esetében. A gazdasági szakadék ismételt súlyosbodása elleni küzdelem érdekében és az egyetemes digitális összeköttetés biztosítása céljából az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban hozzanak létre egy kompenzációs rendszert a kiszolgáltatott fogyasztók számára, hogy mindenki élvezhesse az új digitális dinamika előnyeit.

4.7

A 700 MHz-es sávon belüli rádióhullámok terjedésének fizikai jellegzetességei valószínűleg újraindítják majd a vitát az elektromágneses mezőnek való kitettség lehetséges egészségügyi hatásairól. Az EGSZB ismételten kéri (2) az Európai Bizottságot, hogy az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva folytassa a munkát ezen a területen, különös tekintettel arra, hogy a jövőben még további kutatásokra lesz szükség.

4.8

A határozatra irányuló javaslat azt is megköveteli a tagállamoktól, hogy „a 700 MHz-es frekvenciasáv vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára való használatára vonatkozó jogok adományozása során folytassanak nemzeti szintű konzultációt, és mérlegeljék a jó minőségű lakossági és területi lefedettséget biztosító intézkedések meghozatalát”. Az EGSZB úgy véli, hogy ebben az összefüggésben a szolgáltatóknak nem csupán a vidéki területek, hanem a különböző tömegközlekedési hálózatok esetében is rendelkezniük kell a megfelelő nagyon nagy sebességű széles sávú mobillefedettség biztosításához előírt csatornákkal.

4.9

Tekintettel arra, hogy egyes tagállamok már most árverésre bocsátották az új frekvenciatartományokat és elindították az e tartományok használatára irányuló nemzeti eljárásukat, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje a helyzet alakulását, és az egységes piac szétszakadásának a legkisebb jele esetén lépjen fel ezzel kapcsolatos saját hatáskörén belül.