10.11.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 372/4

---

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 372/04)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„HUILE D’OLIVE D’AIX-EN-PROVENCE”

EU-szám: FR-PDO-0105-01279 – 2014.11.17.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Syndicat AOC Huile d’olive d’Aix-en-Provence

Maison des agriculteurs

22 avenue Henri Pontier

13626 Aix-en-Provence Cedex 01

Tel/fax +33 442963708

E-mail: huileoliveaix@orange.fr

Az AOC Huile d’olive d’Aix-en-Provence csoportosulás az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” olajbogyótermesztőiből és -feldolgozóiból áll, és jogos érdeke fűződik a módosításra irányuló kérelem benyújtásához.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☐	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☐	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: ellenőrzés

4.   A módosítás típusa

—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

A termék leírása

A termék leírásában javasolt pontosítások és kiegészítések célja a termelők szaktudásának és bevett módszereinek megfelelőbb figyelembevétele. A jellemzők pontosabb meghatározása jegyében a termékleírás megkülönbözteti a rendes és az „olives maturées” megjelöléssel ellátott „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” terméket. Az utóérlelt olajbogyókból készített olívaolaj eddig is az eredetileg bejegyzett, meglehetősen tág termékmeghatározásra alapuló elnevezés hatálya alá tartozott, de különállóan nem került meghatározásra. A különbségtétel a csoportosulás azon szándékát tükrözi, hogy jobban leírja és meghatározza a terméket, és világos tájékoztatást nyújtson arról a fogyasztónak. A pontosítás összhangban van az olívaolaj piacán jelenleg tapasztalható fejlődési tendenciákkal, melyeknek köszönhetően a fogyasztók alaposabb ismeretekkel rendelkeznek az olívaolajokról, ezért a különbségtétel megfelel a piaci igényeknek. Megközelítőleg 1950-ig az olajtermelők által használt olajkivonó berendezések jellege és a sajtolóüzemek korlátozott kapacitása miatt a betakarítási időszakban néhány napig el kellett tárolni a bogyókat a művelet megkezdése előtt. 1950-től kezdve a modern présgépek fejlődése lehetővé tette az olajbogyók eme utóérlelési szakaszának kiküszöbölését. Az Aix-en-Provence-ban működő sajtolómalmok tulajdonosai azonban megőrizték azt a szokást, hogy a termés egy része esetében néhány napig érlelik az olajbogyókat a sajtolás előtt. A feldolgozás előtti utóérlelési szakasztól függően az olajbogyóknál a következő analitikus és érzékszervi jellemzőket határozták meg:

—	az utóérlelési szakasz nélkül feldolgozott olajbogyók esetében az olívaolaj maximális szabadsav-tartalma 0,8 g/100 g-ra csökkent, míg az utóérlelt olajbogyókból készített olívaolaj esetében ez az érték 1,5 g/100 g maradt,

—	a termékleírás pontosítja az olívaolaj ízlelési jellemzőit:

—

az olajbogyók utóérlelése nélkül előállított olívaolajat friss fűre és nyers articsókára emlékeztető, esetenként vaníliás árnyalatokat is tartalmazó illat jellemzi. A friss fű és/vagy nyers articsóka aromája ízleléskor is jelen van, melyhez esetenként dió, friss mogyoró vagy erdei gyümölcsös árnyalatok társulnak. A szájban hagyott utóízben borsos árnyalat is jelen lehet.

—

az olajbogyók utóérlelését követően előállított olívaolajat meglehetősen intenzív illat jellemzi, melynek uralkodó motívumai a pirított kenyérre, a fekete olajbogyóra és a főtt articsókára emlékeztető érzetek, melyekhez néha kakaó vagy vanília árnyalat társul. Ízleléskor a kovászos kenyér, a fekete olajbogyó, a kakaó és a főtt articsóka aromája dominál.

—	a jövőben a kesernyés és a csípős íz foka is meghatározásra kerül és szerepel a termékleírásban:

—	az olajbogyók utóérlelése nélkül előállított olívaolaj esetében a csípős, illetve kesernyés íz a sajtolást követő első négy hónapban a Nemzetközi Olívatanács tízes érzékszervi skáláján 1 és 5 között változik, majd a későbbiekben fokozatosan enyhül, és az időszak végére 1 és 3 között állapodik meg;

—

az olajbogyók utóérlelését követően előállított olívaolaj esetében a csípős, illetve kesernyés íz a sajtolást követő első négy hónapban a Nemzetközi Olívatanács tízes érzékszervi skáláján maximum 2, majd a későbbiekben fokozatosan enyhül, és az időszak végére 1-nél alacsonyabb értéken állapodik meg.

A fogyasztók érdekében a minőség megóvása céljából a peroxidszámot egy kg olívaolajban maximum 15mEq O2 értékre csökkentették, az eddigi 20-as értékkel szemben.

A K270 kioltási együttható nem szerepel a jövőben a termékleírásban, mert ez a paraméter szorosan összefügg a savassággal és a peroxidszámmal. Ezért törlésének nincs hatása az olaj minőségére és egyedi jellemzőire, miután a megengedett legnagyobb savassági fok és peroxidszám viszont szerepelnek a termékleírásban.

Az olaj „szűz” jellegére vonatkozó információt törölték, mivel ez a jelleg az olaj savtartalmához kapcsolódik, és a szóban forgó olívaolaj „extra szűz” kategóriájú is lehet.

A származás igazolása

A nemzeti jogalkotás és szabályozás változásaira tekintettel „A földrajzi területről való származást igazoló elemek” rovat szövegét egységesítették, és ez többek között a termék és előállítási feltételei nyomonkövethetőségére vonatkozó jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségeket tartalmazza.

Emellett ez a rovat több, a termék nyomonkövethetőségét és a termékleírás előírásainak való megfelelés ellenőrzését lehetővé tevő nyilvántartásokra és nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezéssel egészült ki.

Az előállítás módja

—

fő fajták: a jelenleg termő ültetvények helyzetének elemzése azt mutatta, hogy azok eleve teljesítik azt az előírást, hogy a fő fajtáknak legalább 80 %-os arányban kell jelen lenniük. Ennek megfelelően a termékleírás módosítása az előírt arány elérésére kitűzött eredeti, 2019-es határidő eltörlését javasolja.

—

másodlagos fajták: a fajták megfelelőségének könnyebb ellenőrizhetősége érdekében a termékleírás jegyzékbe vesz egyes másodlagos fajtákként számításba vett régi, helyi fajtákat, melyek a következők: ribier, sabine, saurine, sigeoise és triparde. Ez a jegyzék nem kimerítő jellegű, csupán a legelterjedtebb fajtákat tartalmazza.

—

porzó fajták: mivel az előírt olajfafajták nem képesek önbeporzásra, a módosítás célja, hogy lehetővé tegye a porzó fajtákhoz tartozó olajfaegyedek jelenlétét, amennyiben azok harmonikusan oszlanak el az adott ültetvényen belül, és arányuk nem haladja meg az egész állomány 5 %-át, a jelenleg bevett gyakorlatoknak megfelelően. A termékleírás engedélyezi a szóban forgó fák bogyójának felhasználását.

—	ültetési sűrűség: a fák ültetési sűrűségére vonatkozó rendelkezések nem változtak, de a termékleírás pontosabban meghatározza a távolság számításának módját, és 4 méterben állapítja meg az előírt távolságot.

—

köztes kultúrák: a termékleírás az OEM-hez tartozó ültetvényeken bevezeti a köztes kultúrák tilalmát, így igyekezve elkerülni azok versengését az olajfákkal, különösen az utóbbiak zsenge korában, ezzel is segítve a termék minőségének megóvását. Ugyanakkor a helyi hagyományoknak megfelelően az olajfaültetvényben szórványosan előforduló, a termék végső minőségét nem befolyásolónak tekintett gyümölcsfák jelenléte megengedett, amennyiben számuk nem haladja meg a vizsgált parcella fáinak 5 %-át.

—	öntözés: a termékleírás az öntözést egy meghatározott időpontig engedélyezi, „a gyümölcsérésig” szóló korábbi rendelkezés helyett, amely nem kellően pontos meghatározás volt. Ezt a határidőt szeptember 30-ában állapítja meg.

—

terméshozam: az értelmezési kérdések kiküszöbölése érdekében pontosították a terméshozam kiszámításának módját. Így a szövegben az szerepel, hogy a terméshozam kiszámítása „a betakarított terméshez” viszonyítva történik, „az olajbogyók rendeltetésétől függetlenül”, a gazdaság valamennyi azonosított parcellájának „átlagával” számolva.

A feldolgozott olajbogyók kielégítő minőségének garantálása érdekében a szöveg pontosítja a fák termelésbe állítási életkorát: a követelmény az, hogy a fák öt éve a parcellára legyenek ültetve.

—	betakarítás: az alkalmazott gyakorlatok megfelelőbb ellenőrzése és a betakarított olajbogyók minőségének garantálása érdekében különböző új rendelkezések szabályozzák a betakarítást:

—	a betakarítás kezdetére vonatkozó feltételek: a betakarítás megkezdésének időpontját az illetékes hatóság (az INAO igazgatója) szolgálatai állapítják meg a csoportosulás indokolással ellátott javaslata alapján.

—

engedélyezett betakarítási technikák: pontosították a mechanikus betakarítás eljárásait, az engedélyezett technikák köre azonban nem változott. Az OEM bejegyzésére irányuló kérelemmel együtt benyújtott termékleírás szerint az olajbogyókat közvetlenül a fáról, vágóeszköz nélkül kell betakarítani, a szüretelő hálók alkalmazása engedélyezett. Ez a megszövegezés elsősorban a természetes módon a földre hullott (túlérett vagy romlott minőségű) olajbogyók felhasználásának tilalmát szolgálja. Ezzel szemben a megfogalmazás nem tiltja azokat a mechanikus betakarítási módokat, amelyekhez szüretelő hálók használata szükséges. A javasolt módosítás tehát nem jelenti az engedélyezett gyakorlatok körének módosítását, csupán pontosítja azok mibenlétét;

—

módosulnak a sajtolást megelőzően utóérlelésre szánt olajbogyók tárolási feltételei: a termékleírásból törlésre került a hézagos ládákban vagy rekeszekben való tárolásra vonatkozó kötelezettség. Tekintettel arra, hogy ezek az olajbogyók összezúzásuk előtt enyhe anaerob erjedésen mennek keresztül, nem szükséges szellőző tárolóedényekben tárolni őket.

—

a feldolgozott olajbogyók egészségügyi minősége és szállítási határidők: az „egészséges” olajbogyó említett fogalmának kifejtése céljából a termékleírás pontosította a feldolgozott olajbogyók minőségére vonatkozó követelményeket. A rendelkezéseket kiegészíti azzal, hogy meghatározza a hibás olajbogyók maximális arányát egy-egy tételben: „Minden egyes feldolgozott tétel esetében azonban az olajbogyók 15 %-nál kevesebbnek kell lennie a megváltozott minőségű (férges, madár- vagy fagycsípte, megbarnult) olajbogyók összaránya.”

Az olajbogyók sajtolómalomba történő szállítására és a betakarítás és a sajtolás közötti tárolásra vonatkozóan a termékleírásban meghatározott eddigi maximális határidők mindkét (a bogyók utóérlelésével, illetve anélkül történő) feldolgozási technikára vonatkoztak. A feldolgozott olajbogyók minőségére vonatkozó követelményeknek az olaj feldolgozási eljárásaihoz való hozzáigazítása érdekében a termékleírás:

—	a betakarítás-szállítás, illetve betakarítás-sajtolás között eltelt időre az eddiginél rövidebb – 2, illetve 4 napos – időszakot engedélyez az utóérlelés nélkül feldolgozott olajbogyók esetében;

—	a betakarítás és a szállítás közötti 4 napos határidőt kizárólag a sajtolás előtt utóérlelésen keresztülment olajbogyók számára tartja fent, míg ugyanezen olajbogyók esetében a betakarítás és a zúzás közötti időszak esetében a határidőt hosszabb időszakra, 4 és 10 nap között állapítja meg.

—

a feldolgozott olajbogyók érettségi foka: a termékleírásban eddig az a megfogalmazás szerepelt, hogy az olajbogyókat megfelelően érett állapotban kell betakarítani. Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” jellemzői szempontjából elvárt érettségi fok pontosabb meghatározása, illetve annak könnyebb ellenőrzése érdekében a módosítás pontosítja, hogy a sajtolás szakaszában a feldolgozott olajbogyótételek „minimum 40 %-ban »érésben lévő« (élénkzöldből sárgásra váltó) színű olajbogyókból áll;”

—

az olaj feldolgozása: a termékleírás pontosítja a főbb fajták arányát az olajban: az olajat legalább 60 %-ban a főbb fajtákba tartozó olajbogyókból kell előállítani. E módosítás célja egyrészről a több fajta olajbogyó jelenlétének, másrészről a főbb fajták uralkodó szerepének biztosítása az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” olívaolajban.

Az egyértelmű szövegezés érdekében a termelők kimerítően fel kívánták sorolni az olívaolaj feldolgozásához engedélyezett különböző eljárásokat és kezeléseket. A szöveg a következőkkel egészült ki: levelek eltávolítása, zúzás, gyúrás, centrifugálással vagy sajtolással végzett kivonás.

—	az olaj tárolása: a termék minőségének a forgalombahozatali szakasz alatti megőrzése érdekében a szöveg a következőkkel egészült ki: „Az olívaolajat a termék tulajdonságainak megőrzéséhez optimális, fénytől, hőtől és jelentős hőmérsékletváltozásoktól védett körülmények között tárolják.”

Címkézés

Az eredetmegjelölés egyedi címkefeliratai összhangba kerültek az 1151/2012/EU rendelet rendelkezéseivel. A leírás új rendelkezéssel egészült ki, amely előírja, hogy az utóérleléses módszerrel készült olajokon kötelezően szerepelnie kell az „olives maturées” (utóérlelt olajbogyókból készült) megjelölésnek. Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” eredetmegjelölésű termék címkéjén kötelezően feltüntetendő továbbá az Európai Unió „AOP” (OEM) szimbóluma, valamint az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat.

Egyéb

A „Nemzeti előírások” című pont a nemzeti jogszabályok és rendelkezések változásaira figyelemmel egy táblázattal egészült ki, amelyben feltüntetik a főbb ellenőrizendő tételeket, ezek referenciaértékét és az alkalmazandó értékelési módszereket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„HUILE D’OLIVE D’AIX-EN-PROVENCE”

EU-szám: FR-PDO-0105-01279 – 2014.11.17.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek):

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.5. osztály Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” olívaolajat friss fűre és nyers articsókára emlékeztető, esetenként vaníliás árnyalatokat is tartalmazó illat jellemzi. A friss fű és/vagy nyers articsóka ízleléskor is jelen van, melyhez esetenként dió, friss mogyoró vagy erdei gyümölcsös árnyalatok társulnak. A szájban hagyott utóízben borsos árnyalat is jelen lehet. Az első forgalomba hozatal előtt az olívaolajban a csípős jelleg (a termékleírás alkalmazásában másként: a „tüzesség”), illetve kesernyés íz a sajtolást követő első négy hónapban a Nemzetközi Olívatanács tízes érzékszervi skáláján 1 és 5 között változik, majd a későbbiekben fokozatosan enyhül, és az időszak végére 1 és 3 között állapodik meg;

Az olívaolaj olajsavban kifejezett szabad savtartalma 100 grammonként legfeljebb 0,8 gramm.

Az „olives maturées” megjelölést viselő „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” olívaolajat meglehetősen intenzív illat jellemzi, melynek uralkodó motívumai a pirított kenyérre, a fekete olajbogyóra és a főtt articsókára emlékeztető érzetek, melyekhez néha kakaó vagy vanília árnyalat társul. Ízleléskor a kovászos kenyér, a fekete olajbogyó, a kakaó és a főtt articsóka aromája dominál. Az ilyen típusú olajból gyakorlatilag hiányzik a kesernyésség és a tüzesség. A kesernyés íz és a tüzesség a sajtolást követő első négy hónapban a Nemzetközi Olívatanács tízes érzékszervi skáláján maximum 2, majd a későbbiekben fokozatosan enyhül, és az időszak végére 1-nél alacsonyabb értéken állapodik meg. Az olívaolaj olajsavban kifejezett szabad savtartalma 100 grammonként legfeljebb 1,5 gramm.

Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” olívaolaj igen sűrű állagú, függetlenül attól, hogy az olajbogyók utóérlelésével vagy anélkül állították elő.

Az első forgalombahozatali szakaszban a peroxidszám 1 kg olívaolajra vetítve nem haladhatja meg a 15 mEq oxigén értéket.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az olívaolajat olyan ültetvényekről származó olajbogyóból állítják elő, amelyeken legalább 80 % az alábbi ún. „főbb fajták” aránya: aglandau, cayanne et salonenque (legalább kettő jelenléte kötelező); valamint az olyan ún. „másodlagos” fajták, mint a bouteillan, a grossane, a picholine, a verdale-des-Bouches-du-Rhône, és egyéb régi helyi fajták (az 1956-os nagy fagy előtt telepített fajták, melyek nagy számú egyeddel vannak képviseltetve az OEM előállítási területén), valamint ún. „porzó” fajták (maximum 5 % arányban).

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az olajbogyó-termesztéstől az olívaolaj előállításáig valamennyi műveletet a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az élelmiszerek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó jogszabályokban előírt, kötelezően feltüntetendő feliratokon kívül az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” eredetmegjelölésű olaj címkéjén a következő információk szerepelnek:

—	az „Huile d’olive d’Aix- en-Provence” elnevezés, adott esetben az „olives maturées” megjelöléssel kiegészítve, melyet közvetlenül az elnevezés után kell feltüntetni, az elnevezés felirat legalább felének megfelelő méretű betűkkel; továbbá az „appellation d’origine protégée” megjelölés.

Mindezeket a megjelöléseket egyetlen látómezőben kell feltüntetni, ugyanazon a címkén. E jelzésekhez jól látható, olvasható, eltávolíthatatlan és megfelelően nagyméretű írásjeleket kell használni, oly módon, hogy világosan kiváljanak a keretből, amelyre nyomtatták őket, egyértelműen elkülönülve az összes többi, írott vagy rajzolt jelzéstől;

—	az Európai Unió „AOP” („OEM”) szimbóluma.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” eredetmegjelöléssel jelölt termék előállításának földrajzi területe az alábbi településeket foglalja magában:

Bouches-du-Rhône megye: — a következő települések teljes területe: Alleins, Aubagne, Cabriès, Cuges-les-Pins, Gémenos, Lambesc, Les Pennes-Mirabeau, Rognac, Rognes, Roquefort-la-Bédoule, Saint-Cannat, Saint-Chamas, Saint-Mitre-les-Remparts, Vernègues, Vitrolles. — a következő települések területének egy része: Berre-l’Etang, Grans, Istres, Marseille, Martigues, Miramas, Le Puy-Sainte-Réparade, Port-de-Bouc, Saint-Estève-Janson, Salon-de-Provence. — Aix-en-Provence Nord-Est, Aix-en-Provence Sud-Ouest, Aix-en-Provence Centre, Allauch, Châteauneuf-Côte-Bleue (a csak részlegesen ide tartozó Châteauneuf-les-Martigues település kivételével), Gardanne, Roquevaire, Trets, Pélissanne katonok valamennyi települése.

Var megye: — a következő települések teljes területe: Pourcieux, Pourrières, Saint-Zacharie.

A csak részben lefedett települések vonatkozásában az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum. Az e települések területén fekvő érintett zónák térképészeti meghatározása az INSPIRE-irányelv előírásainak megfelelően megtekinthető az illetékes nemzeti hatóság honlapján.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” előállításának földrajzi területét az alábbiak jellemzik:

Természeti tényezők:

—	a földrajzi egység: a Basse-Provence alrégió dél-keleti részén húzódó mészkőhegység,

—	a jellegzetesen provençe-i éghajlatú vidéket száraz és meleg nyarak, ugyanakkor télen olykor alacsony éjszakai hőmérsékletek jellemzik;

—	az éves csapadékmennyiség 600–700 mm körül alakul, mely gyakran heves zivatarok formájában zúdul a vidékre, de csak egy meghatározott időszakra, évente mintegy 70 napra koncentrálódik;

—	a napos órák száma jelentős: évente átlagosan mintegy 2 700 napsütéses óra van;

—	az errefelé jellemző gyakori és erőteljes nyugati és észak-nyugati szeleket Mistral-nak és Tramontane-nak nevezik;

—	a domborzat lankás dombvidékekből és mészkőhegyláncokból áll, mely utóbbiak legmagasabb csúcsai meghaladják az 1 000 méteres magasságot;

—	a karbonáttartalmú, gyakran kavicsos konglomerátumokban gazdag és jó vízelvezető talajok pH-értéke 8,1 és 8,3 között ingadozik, mésztartalmuk 20 és 38 % között van.

Emberi tényezők:

—	a vidék lakói emberemlékezet óta termesztettek olajfákat és készítettek olívaolajat. A földrajzi területen feltárt legrégebbi olajkészítő üzemek az időszámításunk előtti IV. századból származnak;

—	az évszázadok során kiválasztódott legelterjedtebb helyi fajták az aglandau, a salonenque és a cayanne;

—	az olajfák kerek és tömzsi formája, amely a tájkép jellegzetes eleme, az Aix-en-Provence-i körzet olajfaültetvényeinek közös vonása, melynek köszönhetően az ültetvény teljes egészében vagy részben a földön állva művelhető;

—	az olajfákat egyenletes formára nyesik, amire legalább kétévente egyszer kerül sor;

—	az olajbogyók betakarítása hagyományosan október végétől december végéig tart. Az olajbogyókat „érésben lévő” állapotban, vagyis a teljes érés előtt szüretelik le;

—

hagyományosan kétféle kialakult olívaolajkészítési módszert alkalmaznak az ültetvényeken: az egyik a frissen szüretelt olajbogyók feldolgozásán alapul (ez a feldolgozási mód az olajtermelés mintegy 70 %-át teszi ki), a másik módszer szerint a sajtolás előtt néhány napig utóérlelik a bogyókat (ez adja az olajtermelési volumen mintegy 30 %-át). Nagyjából az 1950-es évekig az olajtermelők által használt olajkivonó berendezések jellege és a sajtolóüzemek korlátozott kapacitása miatt a betakarítási időszakban néhány napig tárolni kellett a bogyókat a sajtolás megkezdése előtt. 1950-től kezdve a modern présgépek fejlődése lehetővé tette az olajbogyók eme utóérlelési szakaszának kiküszöbölését. Az Aix-en-Provence-ban működő présmalmok tulajdonosai ugyanakkor megőrizték azt a szokást, hogy a termés egy része esetében néhány napig érlelik az olajbogyókat a sajtolás előtt; az így készült olajra mindig is nagy kereslet volt.

5.2.   A termék sajátosságai

Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” legfőbb jellemzője a helyi fajok sajátos keverékéből adódik, melyek közül a legjelentősebbek az aglandau, a salonenque és a cayanne.

E fajták jelenléte az itteni olajkészítési hagyománnyal ötvözve – az utóérlelés módszerének alkalmazása nélkül vagy azzal együtt – a következő jellemzőket kölcsönzi az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence”-nak:

—	a frissen feldolgozott olajbogyókból előállított olívaolaj fő jellemzője a friss fűre és nyers articsókára emlékeztető aroma. A szájban hagyott utóízben borsos árnyalat is jelen lehet. Az olajban több vagy kevesebb hangsúllyal jelen van a tüzesség és a kesernyés íz is,

—

az „utóérlelt” bogyókból előállított olívaolajat meglehetősen intenzív illat jellemzi, melyben a pirított kenyérre, a kovászos kenyérre, a fekete olajbogyóra és a főtt articsókára emlékeztető aromákhoz néha kakaó vagy vanília árnyalat társul. Jellemző továbbá, hogy ebből az olajból gyakorlatilag hiányzik a tüzesség és a kesernyésség.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A teraszos dombvidék és a mészkőhegylánc döntően mészköves, jó vízáteresztő képességű talajai, az általában enyhe hőmérsékletek és az elegendő csapadékmennyiség kedvező feltételeket teremtenek a jó minőségű olívaolaj előállításához, amelynek köszönhetően az olajbogyó évszázadok óta az aix-en-provence-i körzet meghatározó növénykultúrája. A gyakran előforduló erős széljárásnak és a napsütéses órák jelentős számának köszönhetően a körülmények kedveznek az egészséges növénykultúráknak azzal, hogy elősegítik az esővíz elpárolgását, lehetővé téve, hogy a megfelelő fekvésű területeken az olajfák akár a 800 m-es magasságban is megélhessenek. Ugyanakkor az erős széljárás miatt a helyi termelők az alacsony növésű fákat részesítik előnyben, melyeket rendszeresen nyesnek – ez adja a földrajzi terület olajfaligeteinek egyik jellegzetességét. A földrajzi terület kontinentális adottságai miatt nagy hőingadozásoknak van kitéve, helyenként téli fagyokkal. A helyi termelők az évszázadok során kiválasztott ák a fagynak legjobban ellenálló, a talajközeli művelési módra leginkább alkalmas fajokat, mint az aglandau, a salonenque és a cayanne. Ez a három faj alkotja az olívaolaj-termesztési célú olajfafajok elsődleges alapját. A salonenque és a cayanne sikeresen semlegesíti az aglandau idényeleji agresszívabb ízlelési tulajdonságait. A földrajzi terület éghajlati körülményeinek köszönhetően alakult ki az is, hogy a helyi termesztők október vége és december vége között, a teljes érés előtt, „érésben lévő” állapotban szüretelik le a bogyókat. Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” a helyi fajták ötvözetének, a szüretelés időpontjának, valamint az olajbogyók kétféle – közvetlenül szüretelés utáni, illetve utóérlelést követő – sajtolási módjának köszönheti jellegzetességeit: ezek magyarázzák egyedi aromáját, s egyúttal a tüzesség és a kesernyés íz szinte teljes hiányát. A sajtolás előtti tárolási időszaktól az olajbogyókban enyhe anaerob erjedés indul meg, aminek köszönhetően az olajból gyakorlatilag hiányzik a tüzesség és a kesernyésség, aromavilága ugyanakkor igen gazdag, íz- és illatvilága igen összetett és intenzív lesz. Ezzel szemben a gyorsan összezúzott olajbogyók megőrzik a tüzes és kesernyés jegyeket, és a növényibb jellegű aromákat.

Az „Huile d’olive d’Aix-en-Provence” egyedi sajátosságainak köszönheti, hogy széles körű ismertségre tett szert. A történelmi forrásdokumentumok tanúsága szerint „Aix-en-Provence olívaolaja” emberemlékezet óta közkedvelt cikk volt. Couture abbé, Miramas plébánosa az olajfákról szóló értekezésében (Traité de l’olivier, éd. A. DAVID, 1786) így jellemzi az itteni olajat: „a legfinomabb, a legbecsesebb, a legkifogástalanabb, a legkiválóbb olaj, ami a föld négy égtáján fellelhető”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-862c79a6-7b7b-4b02-9f38-f767a7b81366/telechargement

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---