Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 115/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„OGULINSKI KISELI KUPUS”/„OGULINSKO KISELO ZELJE”

EU-szám: HR-PDO-0005-01233 – 2014.5.27.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Horvát Köztársaság

3.   A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK VAGY ÉLELMISZER LEÍRÁSA

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” [ogulini savanyú káposzta] az őshonos ogulini fajtához tartozó friss káposzta természetes tejsavas erjesztésével készült termék.

Mielőtt forgalomba hozatalra kerülne, az egész vagy reszelt „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” érzékszervi és fiziko-kémiai tulajdonságai a következők: levelei sárga-aranysárga színűek, szaga a tejsavas erjesztésű termékekre jellemző, íze pedig savanyú (tejsavas). Levelei vékonyak, áttetszőek, nagyon rugalmasak és vékony erezetűek. Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” káposztafejnek nagyon hosszú a torzsája, amely a meghatározott földrajzi területen a köznyelvben kocen néven ismert. A torzsa hossza meghaladja a fej átmérőjének háromnegyedét, és ez a hossz határozza meg a fej formáját. Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” káposzta feje kerek és lapított. Kemény, de nem fás, és idegen szennyeződésektől mentes, NaCl tartalma 1,5–4 %, tejsavtartalma 0,5–2,5 %, ecetsavtartalma pedig maximum 0,7 %. Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” káposzta fejének tömege legalább 1 kg.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” elkészítéséhez használt nyersanyagot a Brasicceae családba tartozó, Brasica oleracea L. var. Capitata faj és az őshonos ogulini fajta adja. A biológiai erjesztéshez használt fejek jellemzői: világoszöld külső levelek, kerek és lapított fej, ép, kemény, idegen szagoktól mentes, enyhén aromás íz és szag.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállítási folyamatát – a palántázástól a betakarításon át a savanyításig – a 4. pontban meghatározott földrajzi terület regisztrált üzemeiben kell végrehajtani.

3.5.   A bejegyzett elnevezéssel hivatkozott termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” színe és/vagy íze megváltozásának megelőzése érdekében a terméket 24 órán belül be kell csomagolni, hogy annak minősége megőrizhető és biztosítható legyen. A reszelt „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” esetében 0,5 kg, míg az egész fejek esetében 1,0 kg a kiszerelési mennyiség, csomagolási tételenként egy fejjel számolva.

3.6.   A bejegyzett elnevezéssel hivatkozott termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolás formájától függetlenül, a termék forgalomba hozatalakor a címkén szerepelnie kell az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” feliratnak.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” és maga a késztermék előállításához használt nyersanyag termesztési területe az Ogulin település körüli nagyobb térséget, valamint Josipdol, Plaški, Tounj és Saborsko településeket, vagyis Blato, Carevo polje, Cerovnik, Hreljin Ogulinski, Janja Gora, Jezero, Josipdol, Latin, Lička Jesenica, Međeđak, Modruš, Musulinski Potok, Ogulin, Oštarije, Otok Oštarijski, Plaški, Ponikve, Pothum, Petar Ogulinski, Saborsko, Skradnik, Trojvrh, Tržić Tounjski, Vitunj és Zagorje kerületeit jelenti.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” sajátosságát a termék minősége jelenti, amely a termesztési terület jellemzőin, valamint a termék előállításával és feldolgozásával foglalkozók tudásán és szakértelmén alapul.

Az éghajlat, az ogulini terület talajtípusa és az őshonos káposztafajta mind kulcstényező az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” termelésében és feldolgozásában.

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” termesztési területét képező mikrorégió Karlovac megye délnyugati részén található, amelyet nyugaton Primorje-Gorski Kotar megye, délen pedig Lika-Senj megye határol. Ez az a része Horvátországnak, ahol a szubmontán alrégió egybeolvad a hegyvidéki alrégióval, amely „horvát felföld”-ként is ismert.

A meghatározott földrajzi területen túlnyomórészt kontinentális az éghajlat, bár ez fokozatosan átvált hegyvidékibe. Ez az éghajlat az eső mennyisége és eloszlása, valamint az átlagos léghőmérsékletek miatt figyelemre méltó. A csapadékmennyiség éves átlaga (1 557 mm) akár 50 %-kal is meghaladhatja más káposztatermesztő vidékek értékeit úgy, hogy itt nagyobb mennyiségű eső, télen pedig még hó is esik. Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag termesztésének időszakában (április–szeptember) a napi átlagos középhőmérséklet 10,1 °C, amely más káposztatermesztő vidékek értékeinél alacsonyabb. Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag termesztéséhez szükséges hőmérsékleti minimum 1 °C és 3 °C között van. Az éghajlat jellemzője a nappali és éjszakai hőmérsékletek közötti nagy különbség, amely nyáron komoly harmatképződést eredményez. Mivel az ogulini síkságon nincs öntözési lehetőség, ez a nyári harmat kulcstényezőnek számít az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag növekedésének fenntartásában, hiszen ez biztosít kellő nedvességet a káposztának.

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” termesztési területén az átlagos téli középhőmérséklet –5,9 °C, amely hozzájárul a folyamatos erjedéshez a savanyítóban.

Az ogulini térség homogén talajait az iszapos vályog és az iszapos-agyagos vályog textúra jellemzi. A télen lehulló jelentős hómennyiség miatt ezeket a talajokat gyakran elönti a víz, aminek nyomán a homokot, iszapot és agyagot kedvező arányban tartalmazó, mély profilú barna termőtalajok jönnek létre. Ez a talajtípus sok szervesanyagot, nitrogént és káliumot, továbbá kellő mennyiségű vizet tartalmaz, és megfelelő az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag termesztése céljára. Ezek a sajátos talaj- és éghajlati adottságok ideálisak az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag termesztéséhez.

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” terméket sajátos morfológiai tulajdonságai különböztetik meg a más fajtákhoz tartozó friss káposzta erjesztésével készített egyéb termékektől. A káposzta fejének rendkívül hosszú a torzsája – amely a meghatározott földrajzi területen a köznyelvben kocen néven ismert –, és sok vékony, áttetsző, nagyon rugalmas és vékonyan erezett levél ered belőle. Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” termék sajátosságát a kerek és lapított fejek, a sárga levelek és a vékony levélerek jelentik. Ezekkel a sajátos jellemzőkkel több tudományos tanulmány is foglalkozott (Ferdo Vešnik, Utjecaj sorte na kvalitetu kiselog kupusa [A fajta hatása a savanyú káposzta minőségére], 1969, Poljoprivredna znanstvena smotra 6. szám, 3–17. oldal és Poljoprivredna znanstvena smotra 18. szám, 3–17. oldal).

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” sajátossága annak is köszönhető, hogy a meghatározott földrajzi terület gazdaságainál megőrizték az őshonos ogulini káposztafajta magját.

Az emberi közreműködés szintén kulcsfontosságú az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításának valamennyi szakaszában.

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” termesztési területén a káposzta betakarítása kizárólag kézzel történik, amihez tapasztalt és hozzáértő betakarítókra van szükség.

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag érése nagyon egyenetlen, ami eltérő méretű fejeket eredményez. Itt lényeges a betakarítók hozzáértése: a terméket megnézve és megérintve már tapasztalatból tudják, hogy a külső megjelenés, keménység és méret szempontjából melyik megfelelő minőségű a betakarításhoz.

Így biztosítható az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag előírt minősége. A betakarító a káposztafej mérete alapján dönti el, hogy a fejet savanyítás céljából az erjesztőkádba tegyék, vagy pedig reszeljék le. Gépi betakarítással ezt nem lehet elérni.

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” előállításához használt nyersanyag épségének biztosítása érdekében a betakarító a káposztaföldön szortírozza, majd tárolóba rakja és – kézzel – átrakodja az erjesztőkádba a fejeket.

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” savanyításához használt természetes erjesztési módszernél asztali só 5–6 %-os átlátszó oldatát adják a káposztához, majd a folyamat során anaerob körülmények között tejsav jön létre, amely természetes tartósítóként hat.

Az emberi tudás és tapasztalat a savanyítási folyamat végén is szerepet kap. Minden egyes „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” káposztafejet kézzel vesznek ki az erjesztőkádból, majd a fej szemrevételezése és tapintása alapján eldöntik, hogy megfelelő-e az érlelés mértéke.

Így érhetők el a 3.2. pontban meghatározott kémiai és érzékszervi tulajdonságok (Ž. Kosanović, Analitičko izvješće za Ogulinski kiseli kupus [Analitikai jelentés az „Ogulinski kiseli kupus” tárgyában], 2010 és Modruški zbornik, Ogulinski kiseli kupus kroz povijest [„Ogulinski kiseli kupus” a történelemben], 2008, 160. oldal).

Az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” sajátossága miatt az ogulini térség termelői és feldolgozói vákuumcsomagolást kezdtek használni a termék kiszereléséhez és forgalomba hozatalához. A vákuumcsomagolt savanyú káposztafejek „Ogulinski kiseli kupus” néven 1973-ban jelentek meg először a piacon (Ogulinski kiseli kupus kroz povijest, Modruški zbornik, 2. év Katedra Čakavskog sabora Modruše, 2008, 153. oldal).

A talaj- és éghajlati tényezők komoly hatást gyakorolnak az „Ogulinski kiseli kupus”/„Ogulinsko kiselo zelje” sajátos minőségének a kialakulására. A termesztési terület mikroklímája mind a mai napig kulcsszerepet játszik a fajtaválasztásban. Ezt támasztják alá az adott térségekben kialakult ökotípusok: Ogulinski, Ivankovački és mások (Ružica Lešić, Povrćarstvo [Zöldségtermesztés], 2002, 175. és 178. oldal).

Kosanović szavaival „[…] távolabbi régiókban ez a káposztafajta sokkal kisebb hozamot és gyengébb minőséget produkált, mint az ogulini síkságon termesztett fajta. 1973-tól kezdve erre több helyen és több alkalommal sor került. Attól kezdve körülbelül 1980-ig az »Ogulinski kiseli kupus« termesztése a Ljubljana, Ilirska Bistrica, Varaždin, Križevci, Zemun, Futog, Velika Kladuša, Zadar, Privlaka (Vinkovci mellett) körüli és egyéb területeken folyt. Az »Ogulinski kiseli kupus« sehol nem ért el olyan hozamot és minőséget, mint az ogulini síkságon. A térség talajának és éghajlatának hatása egyértelmű […]” (Ž. Kosanović Ogulinski kupus kroz povijest, Modruški zbornik, 2. év Katedra čakavskog sabora, 2008, 132. oldal).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(A rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/OGULINSKO%20KISELO%20ZELJE/Izmijenjena%20Specifikacija%20proizvoda.pdf

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.