Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52015PC0398

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egy félként fellépő Euratom és Európai Unió, valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló megállapodás Európai Atomenergia-közösség nevében történő, Bizottság általi megkötésének jóváhagyásáról

COM/2015/0398 final - 2015/0174 (NLE)

Brüsszel, 2015.8.7.

COM(2015) 398 final

2015/0174(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egy félként fellépő Euratom és Európai Unió, valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló megállapodás Európai Atomenergia-közösség nevében történő, Bizottság általi megkötésének jóváhagyásáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és célkitűzései

A nonproliferációs politika általános célkitűzése a tömegpusztító fegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenységek megelőzése, felderítése és kezelése. Többoldalú egyezmények és ellenőrzési mechanizmusok, kétoldalú és nemzeti jogszabályi keretek, biztosítékok, szankciók, exportellenőrzések, a fenyegetések csökkentésére irányuló együttműködési programok, valamint veszélyhelyzet-reagálási tervek állnak rendelkezésre a tömegpusztító fegyverek elterjedésével kapcsolatos kihívások kezelésére.

E politika másik elemét képezi egy intézkedéscsomag, amely a tömegpusztító fegyverekkel kacsolatos know-how-val és az olyan, nagy kockázatot jelentő anyagokkal és technológiákkal foglalkozik, amelyek nem megfelelő és engedély nélküli használata potenciálisan nagy kárt eredményezhet.

Ezzel összefüggésben 1994-ben, a Szovjetunió összeomlását követően létrehozták a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központot (a továbbiakban: NTTK). Az NTTK-t más felekkel (USA, Kanada, Japán) közösen alapították nemzetközi többoldalú megállapodás útján a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tudományos és műszaki szakértelem elterjedésének megakadályozása céljából. Időközben más felek – nevezetesen Örményország, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, a Koreai Köztársaság, Norvégia, az Orosz Föderáció és Tádzsikisztán – is csatlakoztak a megállapodáshoz.

Az NTTK tevékenysége a tudományos kutatás és a nonproliferáció metszéspontjában található; már csaknem 3 000 projektet finanszírozott, amelyek összértéke meghaladja az 550 millió EUR-t. Az uniós hozzájárulás megközelítőleg 270 millió EUR-t tesz ki. Az elmúlt években az NTTK mint tudományos központ koncepciója és tevékenysége némileg átalakult, hogy alkalmazkodjék a változó proliferációs környezethez és figyelembe vegye a fenyegetéselemzések eredményeit és a felek változó igényeit. A Központ egyre inkább a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok enyhítését célzó projektekre összpontosított – nem szükségszerűen a tudósok átirányítására, hanem a biológiai biztonság és a biológiai védelem előmozdítására, a laboratóriumok fizikai fejlesztésére, valamint az érintett tudósközösségek közötti hálózati tevékenységek ösztönzésére.

Az Orosz Föderáció kilépésének 2010. évi bejelentését követően – amely 2015. július 15-én vált hatályossá – a felek megegyeztek arról, hogy új megállapodás bevezetése szükséges annak érdekében, hogy a Központ a megváltozott körülmények között is hatékonyan végezhesse feladatait.

A Tanács 2013. október 21-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy az (egy félként fellépő) Európai Unió és Euratom nevében megkezdje a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló, az egy félként fellépő Európai Unió és Euratom, valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között megkötendő megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) szóló tárgyalásokat, és kibocsátotta a vonatkozó tárgyalási irányelveket (14137/13 R – UE. sz. dokumentum).

A tárgyalási irányelvekben megállapított célkitűzéseknek maradéktalanul eleget tettek, és a tárgyalások alatt figyelembe vették a tagállamok észrevételeit. A tevékenységek folytatásáról szóló megállapodás tervezetét 2014. február 24-én benyújtották a Tanács nonproliferációs munkacsoportja (CONOP), 2014. február 5-én pedig a nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoport számára.

Ezt követően az Európai Bizottság elvégezte a tevékenységek folytatásáról szóló megállapodás tervezetének parafálását. 2014 júniusában a megállapodást Kazahsztán, Norvégia és Tádzsikisztán kivételével valamennyi fél parafálta. Ekkor arra lehetett számítani, hogy a parafálási folyamat a lehető legrövidebb időn belül lezárul.

A Bizottság ezért elkészítette a megállapodás Euratom nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló jelen javaslatot.

A megállapodás Kazahsztán általi parafálása azonban a vártnál hosszabb időt vett igénybe. Kazahsztán először határidő-hosszabbítást kért a megállapodás ratifikálásához szükséges belső elszámolási eljárásai lefolytatásához. A későbbiekben néhány ellenvetést fogalmazott meg a megállapodástervezet orosz nyelvű fordítását illetően. Ezenfelül a belső eljárás során és a kormány 2014. augusztusi átalakítását követően Kazahsztán technikai jellegű jogi kifogást emelt a megállapodásban szereplő, a bécsi szerződésre való hivatkozással kapcsolatban. Eközben Belarusz ugyancsak kilépett az NTTK-ról szóló megállapodásból, így az NTTK tevékenységeinek folytatására irányuló új megállapodásból törölni kellett a Belaruszra történő hivatkozásokat. Mindezen igények kielégítése érdekében megegyezés született a megállapodás új változatának kidolgozásáról. Ez az új változat nem tartalmazott lényeges változtatásokat az előzőhöz képest, és az teljes mértékben összhangban áll a Tanács által jóváhagyott tárgyalási irányelvekkel. A nyelvi problémákat megoldották, a Belaruszra történő hivatkozásokat törölték, a bécsi szerződésre való hivatkozást pedig felváltották magának a szerződésnek a releváns szövegével, amelyet kazah részről elfogadhatónak nyilvánítottak. E módosításokat követően 2015. június 22-én Astanában valamennyi fél parafálta a tevékenységek folytatásáról szóló megállapodás új változatát.

A jelenlegi javaslat a következő lépést jelenti a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírásának folyamatában. A javaslat szerint két párhuzamos eljárásra kerülne sor, amelyek közül az egyik a megállapodás Euratom-Szerződés szerinti megkötésére, a másik pedig ezzel párhuzamosan a megállapodásnak az EUSZ/EUMSZ jogi alapon történő aláírására irányul.

A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében közzétett 2014–2020-as tematikus stratégiai dokumentumban foglaltak szerint a kettős felhasználású ismeretek elterjedése miatt arra van szükség, hogy a támogatás középpontjában a „tudósok átirányítása” helyett a tudósok szerepvállalásával” kapcsolatos koncepció kidolgozása álljon. Azóta az uniós megközelítést megfelelően kiigazították, figyelembe véve azoknak az új információs és kommunikációs eszközöknek a megjelenését is, amelyek révén a tömegpusztító fegyvereket terjesztők könnyebben jutnak érzékeny ismeretekhez és know-how-hoz.

Az évek során az „emberi dimenzió” szempontja egyre fontosabb helyre tett szert a biztonságpolitikán belül, és nem csupán az átirányítási tevékenységekre összpontosult, hanem a kettős felhasználású ismeretek és szakértelem globális szinten történő megfékezésének szükségességére is. A szeptember 11-i merényletek utáni időszakban e szempontok relevánsabbá váltak, és végső soron az 1540 (2004). sz. ENSZ BT-határozat elfogadásához vezettek. E fejleményeket megvitatták a G8 globális partnerségi program keretében is. A G8 munkacsoport 2009-ben a csúcstalálkozón elfogadottak szerint ajánláscsomagot fogadott el a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos globális ismeretek terjedésére és a tudósok szerepvállalására vonatkozó összehangolt megközelítésről. A tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos ismeretek vagy bármely más érzékeny ismeret terjesztését komoly aggodalomra okot adó kérdésként azonosította. Az ajánlásokban az NTTK működéséből levont tanulságok alapján alakította ki a G8-országokon kívüli megfelelő projekteket, ezáltal hozzájárulva a globális nonproliferációs erőfeszítésekhez. A G8-ak deauville-i nyilatkozata a globális partnerségi programot kiterjesztette a 2012 utáni időszakra, és a tudósok szerepvállalását központi területnek nyilvánította.

A különböző ajánlásokat figyelembe vették az NTTK tevékenységeinek folytatására irányuló új megállapodásról szóló tárgyalások során. A megállapodás tartalma összhangban áll az 1540. sz. ENSZ BT-határozattal.

A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

A tevékenységek folytatására irányuló új megállapodás összhangban áll a 2003. évi uniós biztonsági stratégiával és annak 2008. évi felülvizsgált változatával, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése által teremtett új kihívások hatékony kezelését célzó európai uniós politika további érvényesítésének biztosításáról szóló 2013. évi tanácsi következtetésekkel. A következtetések az érzékeny technológia és know-how – köztük a kettős felhasználású termékek – átadásával szembeni védelem további erősítésére szólítanak fel.

Az új megállapodás összhangban áll a Horizont 2020 keretprogrammal is, különös tekintettel a „Biztonságos társadalmak” munkaprogramra, amely a különböző érzékeny területeket érintő alkalmazott biztonsági kutatás előmozdítására irányul. Ezenfelül összeegyeztethető az Euratom vonatkozó kutatási programjainak tartalmával is.

Az NTTK finanszírozása a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló új eszköz és különösen annak 5.2. cikke részét képezi. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz számos rendelkezést tartalmaz a tevékenységek közötti átfedések és a kettős finanszírozás elkerülésére. A Bizottság jogi kötelessége annak biztosítása, hogy az elfogadott intézkedések összeegyeztethetőek az uniós és nemzeti támogatási intézkedésekkel, a tevékenységek közötti átfedések és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Jelen javaslat jogalapjáról a tárgyalási irányelvekre vonatkozó javaslatról szóló, az érintett tanácsi munkacsoportokon (CONOP, nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoport) és a COREPER-en belül folytatott eszmecserét követően határoztak.

Jelen javaslat az Euratom-Szerződés 101. cikkén alapul.

Az EUSZ 29. és 37. cikke és az EUMSZ 218. cikke alapján párhuzamos eljárás megindítására került sor.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tagállamok felkérték az Európai Uniót, hogy félként csatlakozzék a megállapodáshoz, tekintettel arra, hogy képes Unió-szerte mozgósítani a szakértelmet, továbbá 1992 óta hosszú időre visszanyúló tapasztalatokkal rendelkezik e területen. A tagállamok egyetértettek abban, hogy az EU hatékonyabban képes biztosítani az érdekelt felek és különösen a tudósok közötti koordinációt és hálózati tevékenységet, mintha ezt a tagállamok egyenként tennék. A kezelt kockázatok némelyike (pl. a járványok vagy a veszélyes anyagok csempészete) nem ismer országhatárokat, így azokat regionális vagy globális szinten kell megoldani.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK, VALAMINT A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK ÖSSZEGYŰJTÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Azért döntöttek nemzetközi megállapodás alkalmazása mellett, mert az a lehető legnagyobb jogbiztonságot nyújtja az Európai Unió számára, ideértve az uniós források pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító nemzetközi szabványokon alapuló finanszírozási eljárásokat is.

Ezenfelül számos olyan kiváltság megszerzését teszi lehetővé, amelyeket kizárólag egy új nemzetközi megállapodás nyújthat, köztük például a kazahsztáni titkárságon dolgozó uniós személyzetet megillető mentességeket és kiváltságokat. A megállapodás ugyanakkor elérhetővé teszi az érintett intézeteket az uniós finanszírozású tevékenységek végrehajtásának ellenőrzése céljából, valamint számos olyan kiváltságot biztosít, amelyeknek köszönhetően a segítségnyújtás vám- és héa-mentesen, valamint az egyéb díjak és más adók megfizetése nélkül végezhető.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az NTTK tudományos tanácsadó bizottsága 2014-ben találkozósorozatot indított az Európai Unió, Japán, az Egyesült Államok és az NTTK többi jelenlegi tagországa tudományos közösségeinek képviselőivel. Számos jövőbeni támogatási prioritást azonosítottak a nukleáris, biológiai és vegyi védelem ágazatában, de az éghajlatváltozással és a további tudományos hálózatépítési lehetőségekkel kapcsolatosan is.

Az Európai Bizottság által 2015 februárjában szervezett találkozón sikerült elmélyíteni a párbeszédet az összes partnerországból – köztük az EU-ból – származó szakértői csoportokkal. Pontosították a prioritásokat, és javaslatok érkeztek a finanszírozási mechanizmusokra és munkamódszerekre vonatkozóan, különös tekintettel a hálózatalapú megközelítés erősítésére.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Az uniós álláspontot az Európai Bizottság belső tudományos szakértői és az EKSZ által megfogalmazott ajánlásokra alapozták. Ezenfelül számos magas beosztású, e területen tevékenykedő uniós szakértő nyújtott tanácsadást, különösen azok, akik az Európai Unió nevében vesznek részt az NTTK tudományos tanácsadó bizottságában.

Továbbá szakértői tanulmányokat finanszíroztak azon kockázatok és fenyegetések felmérése céljából, amelyek a Kaukázus és Közép-Ázsia térségében tapasztalhatók e téren. E tanulmányok eredményeit megvitatták a tudósok szerepvállalásával foglalkozó – a Bizottság által elnökölt – munkacsoporton belül. A munkacsoport ajánlásai alapján intézkedéseket hoztak.

4.A JAVASLAT EGYES RENDELKEZÉSEINEK RÉSZLETES MAGYARÁZATA

Az NTTK célkitűzései teljes mértékben összhangban állnak a Tanács által meghatározott irányelvekkel.

A Központ alapvető célkitűzéseit a tevékenységek folytatásáról szóló megállapodás 2. cikke rögzíti. E célkitűzések a következők:

i.    a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, valamint a mindezek kifejlesztéséhez, gyártásához, alkalmazásához vagy hatékonyabbá tételéhez közvetlenül kapcsolódó kulcsfontosságú elemeknek számító technológiák, anyagok és szakértelem (köztük a kettős felhasználású technológiák, anyagok és szakértelem) elterjedésének megelőzését szolgáló nemzetközi mechanizmusok javításának előmozdítása;

ii.    a tömegpusztító fegyverekkel és azok hordozóeszközeivel kapcsolatos ismeretekkel és készségekkel, ezen belül kettős felhasználású ismeretekkel és készségekkel rendelkező tudósok és mérnökök számára olyan képzési és alternatív foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, amelyek során az ismereteiket és készségeiket békés célokra használhatják fel;

iii.    a biztonság kultúrájának előmozdítása a tömegpusztító fegyverek és azok hordozóeszközeinek tervezéséhez, kifejlesztéséhez, gyártásához vagy alkalmazásához felhasználható anyagok, felszerelések és technológiák kezelését illetően; valamint

iv.    a tevékenységei révén hozzájárulás az alábbiakhoz: a nemzetközi tudományos partnerség fejlesztése, a globális biztonság fokozása és a gazdasági növekedés ösztönzése az innováción keresztül; alap- és alkalmazott kutatás, technológiafejlesztés és piaci hasznosítás többek között a környezetvédelem, az energiaügy, az egészségügy és a nukleáris, vegyi és biológiai biztonság és biztonságosság területén; valamint a tömegpusztító fegyverekhez alkalmazható technológiákkal, anyagokkal és szakértelemmel rendelkező tudósok nemzetközi tudományos közösségbe való további integrációjának előmozdítása.

A tárgyalási irányelvekkel összhangban, a megállapodás (10. cikke) értelmében a fogadó országban valamennyi tevékenységet vámmentesség és más adóügyi kiváltságok illetnek meg.

A finanszírozó felek teljes körű hozzáférést kapnak az uniós finanszírozású projektek nyomon követésére, ellenőrzésére, értékelésére és felülvizsgálatára, ideértve a finanszírozásban részesülő létesítmények felülvizsgálatát, a megállapodás 8. cikkében foglaltak szerint.

A megállapodás 12. cikke megállapítja az NTTK személyzetét – ideértve az Európai Unió nevében tevékenykedő személyzetet – megillető mentességeket és kiváltságokat. A megállapodás 12. cikke teljes mértékben megfelel a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i bécsi szerződés rendelkezéseinek.

A Kazahsztán által felvetett bizonyos jogi kérdések miatt a bécsi szerződésrere nem lehet közvetlenül hivatkozni. Ezért a tárgyalások során ezt a hivatkozást a bécsi szerződés vonatkozó rendelkezéseinek szó szerinti idézésével váltották fel.

2015/0174 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egy félként fellépő Euratom és Európai Unió, valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló megállapodás Európai Atomenergia-közösség nevében történő, Bizottság általi megkötésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 4. cikkére és 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Tanács 2013. október 21-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy megkezdje a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló, az egy félként fellépő Európai Atomenergia-közösség és Európai Unió, valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között megkötendő megállapodásról szóló tárgyalásokat 1 .

(2)E tárgyalások sikeresen lezárultak.

(3)A megállapodás aláírása – annak későbbi megkötésére figyelemmel – külön eljárás tárgyát képezi az Európai Unióról szóló szerződés, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(4)A megállapodás Bizottság általi, az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötését jóvá kell hagyni,


ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

az egy félként fellépő Euratom és Európai Unió, valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) Európai Atomenergia-közösség nevében történő, Bizottság általi megkötését a Tanács jóváhagyja.

Az aláírandó megállapodás szövege e határozat mellékletében található.

Kelt Brüsszelben,

   a Tanács részéről

   az elnök

(1) 14137/13 R-UE. sz., 2013.10.21-én elfogadott dokumentum.
Top

Brüsszel, 2015.8.7.

COM(2015) 398 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egy félként fellépő Euratom és Európai Unió,
valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti,
a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló megállapodás Európai Atomenergia-közösség nevében történő, Bizottság általi megkötésének jóváhagyásáról


MELLÉKLET

a következőhöz:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egy félként fellépő Euratom és Európai Unió,
valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti,

a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ tevékenységeinek folytatására irányuló megállapodás Európai Atomenergia-közösség nevében történő, Bizottság általi megkötésének jóváhagyásáról


MEGÁLLAPODÁS

A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONT TEVÉKENYSÉGEINEK FOLYTATÁSÁRÓL


E MEGÁLLAPODÁS FELEI,

AGGÓDVA a nukleáris, radiológiai, vegyi és biológiai fegyverek (a továbbiakban: tömegpusztító fegyverek) elterjedéséből fakadó globális fenyegetés, valamint a nukleáris, radiológiai, vegyi és biológiai anyagok fegyverként történő felhasználása miatt;

ÚJFENT MEGERŐSÍTVE a tömegpusztító fegyverekkel és hordozóeszközeikkel kapcsolatos technológiák, anyagok és szakértelem elterjedése megakadályozásának szükségességét;

EMLÉKEZTETVE az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1540. számú határozatára, amelynek értelmében minden állam köteles tartózkodni az olyan nem állami szereplők bármilyen formában történő támogatásától, amelyek nukleáris, radiológiai, vegyi vagy biológiai fegyverek és azok hordozóeszközeinek fejlesztését, beszerzését, előállítását, birtoklását, szállítását, átadását vagy felhasználását kísérlik meg;

ELISMERVE, hogy az államok közötti közös többoldalú erőfeszítések az ilyen proliferáció megelőzésének hatékony eszközét képezik, továbbá elismerve a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés kulcsszerepét a proliferációval kapcsolatos jelenlegi kihívások kezelésében;

FIGYELEMBE VÉVE a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ (a továbbiakban: az NTTK vagy a Központ) létrehozásáról szóló, 1992. november 27-én Moszkvában aláírt megállapodás (a továbbiakban: az 1992. évi megállapodás) rendelkezéseit és a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ létrehozásáról szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló, 1993. december 27-én Moszkvában aláírt jegyzőkönyvet (a továbbiakban: az ideiglenes alkalmazásról szóló jegyzőkönyv);

ELISMERVE annak szükségességét, hogy az NTTK csökkentse a tömegpusztító fegyverek vagy az azokkal kapcsolatos anyagok elterjedéséhez vezető tevékenységekben való részvétel ösztönzőit a tömegpusztító fegyvereknél alkalmazható technológiával, szakértelemmel és a kapcsolódó anyagokkal rendelkező államokban a tudósok és mérnökök békés célú tevékenységeinek támogatása, valamint az ezekre irányuló kutatásokban való együttműködés és az ilyen tevékenységek fejlesztése által, továbbá elismerve az NTTK eddigi hozzájárulását a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásához és az államok közötti tudományos együttműködés előmozdításához;

FELISMERVE, hogy az NTTK sikeres tevékenységéhez a kormányzatoknak, az Európai Uniónak és az Európai Atomenergia-közösségnek (a továbbiakban: Euratom), a nem kormányzati szervezeteknek, az alapítványoknak, a felsőoktatási és tudományos intézményeknek, valamint az egyéb kormányközi és magánszektorbeli szervezeteknek erőteljes támogatást kell biztosítaniuk;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az NTTK a tagságában bekövetkezett közelmúltbeli változások fényében folytassa munkáját

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az NTTK még jobban igazodjon az alapítása óta megváltozott körülményekhez, és így a tevékenységei lendületet és támogatást adjanak a részt vevő tudósok és mérnökök számára – köztük azok számára, akik a tömegpusztító fegyverekkel vagy az azok hordozóeszközeikkel kapcsolatos szaktudással és szakértelemmel rendelkeznek (ideértve a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos szaktudást és szakértelmet is) –, a nemzetközi tudományos partnerség fejlesztése, a globális biztonság erősítése és a gazdasági növekedés innováció útján történő ösztönzése által; valamint

ÚGY HATÁROZVA – az NTTK célkitűzéseinek a tudományos együttműködés révén történő hatékonyabb elérése érdekében –, hogy az NTTK a felülvizsgált 1992. évi megállapodáson alapuló jelen megállapodás keretein belül folytassa tevékenységét, az ideiglenes alkalmazásról szóló jegyzőkönyv felváltásával;


A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

A.Az eredetileg az 1992. évi megállapodás által kormányközi szervezetként létrehozott NTTK továbbra is e megállapodás rendelkezéseivel összhangban végzi tevékenységét. Mindegyik fél lehetővé teszi a központ tevékenységét saját területén. Céljai elérése érdekében a központ, a felek jogszabályaival és előírásaival összhangban, rendelkezik azzal a jogképességgel, hogy szerződhet, ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy elidegeníthet, és bíróság előtt eljárhat, vagy ezen eljárásokban alperesként részt vehet.

B.A megállapodásban az e cikkben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók:

i.„felek”: e megállapodás hatálybalépését követően a megállapodás azon aláíró felei, amelyek megküldték a megállapodás 17.cikkének C. pontja szerinti értesítést, továbbá bármely olyan állam, amely e megállapodás 13. cikkének B. pontja szerint csatlakozott a megállapodáshoz;

ii.„a Központ személyzete”: a Központ által alkalmazott vagy a Központnál szerződés alapján dolgozó természetes személyek, vagy azon természetes személyek, akiket a Központ rendelkezésére bocsátottak vagy oda ideiglenesen áthelyeztek a Központ és egy vagy több Fél megállapodása alapján;

iii.„családtagok”: házastársak; 21 éven aluli, nem házas, eltartott gyermekek; 23 éven aluli, nem házas, eltartott gyermekek, amennyiben valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatos diákjai; testi vagy szellemi fogyatékkal élő, nem házas gyermekek;

iv.a Központ „tevékenységei”: a Központ égisze alatt, az e megállapodás 2. cikkében foglaltaknak megfelelően végzett projektek vagy munka;

v.„projekt”: a világ bármely pontján végzett, meghatározott időtartamú együttműködési tevékenység, amely magában foglalhat támogatásokat és/vagy felszereléseket, és amelyet az e megállapodás 6. cikkében foglaltak szerint jóvá kell hagyni;

vi.„igazgatótanácson belüli konszenzus”: az igazgatótanácsot alkotó minden olyan Fél megállapodása, amely azon az ülésen részt vesz és szavaz, ahol az adott döntést meghozzák, a határozatképesség teljesüléséig, kivéve ha erről e megállapodás másként rendelkezik. Az NTTK alapszabálya e megállapodás 4. cikkének megfelelően megállapítja a határozatképességet és a felek üléseken való részvételének engedélyezett formáit;

vii.„fogadó állam”: az a Fél, amelyet e megállapodás 9. cikke A. pontjával összhangban fogadó államként jelöltek ki;

viii.„kettős felhasználású technológiák, anyagok, szakértelem”: az olyan technológiák, anyagok és szakértelem, amelyeket egyaránt alkalmazhatnak kereskedelmi célból és a tömegpusztító fegyverek elterjesztése céljából, ideértve például a tömegpusztító fegyverek vagy azok hordozóeszközeinek kifejlesztését, előállítását, használatát vagy hatékonyabbá tételét;

ix.„kettős felhasználású ismeretek és készségek”: a tömegpusztító fegyverek és azok hordozóeszközeinek kifejlesztése, előállítása, használata vagy hatékonyabbá tétele során alkalmazható kettős felhasználású technológiák, anyagok és szakértelem alkalmazását elősegítő ismeretek és készségek; valamint

x.„kapcsolódó anyagok”: mindazok a vonatkozó többoldalú egyezmények és megállapodások hatálya alá tartozó vagy nemzeti ellenőrzési listákon szereplő anyagok, felszerelések és technológiák, amelyek a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek és ezek hordozóeszközeinek tervezése, kifejlesztése, gyártása és alkalmazása céljából felhasználhatók.

2. CIKK

A.A központ kidolgozza, jóváhagyja, finanszírozza és felügyeli a békés célú tevékenységeket, amelyeket a felek területein található intézményekben és létesítményekben hajtanak végre. A projektek olyan államokban is végrehajthatók, amelyek nem tartoznak e megállapodás Felei közé, de rendelkeznek a tömegpusztító fegyverek esetében alkalmazható technológiákkal, szakértelemmel és kapcsolódó anyagokkal, amennyiben ezek az államok írásban kérik az igazgatótanács hozzájárulását e projektekhez, és az igazgatótanács azok végrehajtását egyhangúlag jóváhagyja. A fentiek sérelme nélkül az e megállapodás felei közé nem tartozó államok állampolgárai engedélyt kaphatnak az NTTK által a megállapodás felei közé tartozó államokban végrehajtott tevékenységekben való részvételre.

B.A központ célkitűzései a következők:

i.a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, valamint a mindezek kifejlesztéséhez, gyártásához, alkalmazásához vagy hatékonyabbá tételéhez közvetlenül kapcsolódó kulcsfontosságú elemeknek számító technológiák, anyagok és szakértelem (köztük a kettős felhasználású technológiák, anyagok és szakértelem) elterjedésének megelőzését szolgáló nemzetközi mechanizmusok javításának előmozdítása;

ii.a tömegpusztító fegyverekkel és azok hordozóeszközeivel kapcsolatos ismeretekkel és készségekkel, ezen belül kettős felhasználású ismeretekkel és készségekkel rendelkező tudósok és mérnökök számára olyan képzési és alternatív foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, amelyek során az ismereteiket és készségeiket békés célokra használhatják fel;

iii.a biztonság kultúrájának előmozdítása a tömegpusztító fegyverek és azok hordozóeszközeinek tervezéséhez, kifejlesztéséhez, gyártásához vagy alkalmazásához felhasználható anyagok, felszerelések és technológiák kezelését illetően; valamint

iv.a tevékenységei révén hozzájárulás az alábbiakhoz: a nemzetközi tudományos partnerség fejlesztése, a globális biztonság fokozása és a gazdasági növekedés ösztönzése az innováción keresztül; alap- és alkalmazott kutatás, technológiafejlesztés és piaci hasznosítás többek között a környezetvédelem, az energiaügy, az egészségügy és a nukleáris, vegyi és biológiai biztonság és biztonságosság területén; valamint a tömegpusztító fegyverekhez alkalmazható technológiákkal, anyagokkal és szakértelemmel rendelkező tudósok nemzetközi tudományos közösségbe való további integrációjának előmozdítása.

3. CIKK

A Központ a célkitűzései elérése érdekében, a következőkre jogosult:

i.az e megállapodás 2. cikke szerinti tevékenységek előmozdítása és támogatása finanszírozás útján vagy más eszközökkel;

ii.a Központ tevékenységeinek nyomon követése és ellenőrzése e megállapodás 8. cikkével összhangban;

iii.megfelelő együttműködési formák kialakítása a kormányzatokkal, az Európai Unióval és az Euratommal, a kormányközi szervezetekkel, a nem kormányzati szervezetekkel, a magánszektorbeli szervezetekkel, az alapítványokkal, a felsőoktatási és tudományos intézményekkel, valamint mindezektől származó finanszírozásban vagy adományokban való részesülés, továbbá a vonatkozó programok kidolgozása;

iv.szükség szerint fiókirodák vagy információs irodák létrehozása a megállapodás Felei közé tartozó államokban vagy – amennyiben az igazgatótanács az ilyen iroda felállítását egyhangúlag jóváhagyja – valamely, a megállapodás Felei közé nem tartozó érintett államban; valamint

v.részvétel az e megállapodás hatálya alá tartozó egyéb, az igazgatótanács által konszenzussal jóváhagyott tevékenységekben.

4. CIKK

A.A Központ igazgatótanáccsal és titkársággal rendelkezik, amelyet egy ügyvezető igazgató (aki vezérigazgatóként tevékenykedik), továbbá ügyvezetőigazgató-helyettes(ek) és a Központ többi személyzete alkotnak, a Központ alapszabályával összhangban.

B.Az igazgatótanács a következőkért felelős:

i.    a Központ politikájának és saját eljárási szabályzatának meghatározása;

ii.    a titkárság részére általános irányítás és vezetés biztosítása;

iii.    a Központ működési költségvetésének elfogadása;

iv.    a Központ pénzügyeinek és egyéb ügyeinek irányítása, beleértve a Központ költségvetésének előkészítésére vonatkozó eljárások elfogadását, az elszámolások elkészítését és azok ellenőrzését;

v.    a tevékenységek jóváhagyására vonatkozó általános kritériumok és prioritások megfogalmazása;

vi.    projektek jóváhagyása e megállapodás 6. cikke szerint;

vii.    az alapszabály és más szükséges végrehajtási rendelkezések elfogadása; valamint

viii.    az e megállapodás által meghatározott vagy az e megállapodás végrehajtásához szükséges egyéb feladatok ellátása.

C.Az igazgatótanács konszenzussal hozza meg döntéseit.

D.Minden Fél egy szavazattal képviselteti magát az igazgatótanácsban, és legfeljebb két képviselőt nevez ki az igazgatótanácsba.

E.A felek az általuk kijelölt képviselőkből tudományos tanácsadó bizottságot hozhatnak létre annak érdekében, hogy az tudományos szakértői és egyéb szükséges szakmai tanácsot nyújtson az igazgatótanács számára; tanácsot nyújtson az igazgatótanács részére azokra a területekre vonatkozóan, amelyeken a békés célú kutatást ösztönözni kell; továbbá ellássa az igazgatótanácsot bármely más olyan tanáccsal, amelyre annak szüksége lehet.

F.Az igazgatótanács elfogadja az alapszabályt e megállapodás végrehajtása érdekében. Az alapszabály meghatározza a következőket:

i.a titkárság felépítése, ideértve az ügyvezető igazgató, az ügyvezetőigazgató-helyettesek és a kulcsfeladatokat ellátó más alkalmazottak feladatait és hatásköreit;

ii.a tevékenységek kiválasztásának, kidolgozásának, jóváhagyásának, finanszírozásának, végrehajtásának és felügyeletének folyamata;

iii.a Központ költségvetésének előkészítésére vonatkozó eljárások, az elszámolások elkészítése és azok ellenőrzése;

iv.a Központ projektjeiből származó szellemitulajdon-jogokra és a projekteredmények terjesztésére vonatkozó megfelelő irányvonalak;

v.a kormányzatoknak, az Európai Uniónak és az Euratomnak, kormányközi szervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek a Központ tevékenységeiben való részvételére vonatkozó eljárások.

vi.személyzeti politika; valamint

e megállapodás végrehajtásához szükséges egyéb rendelkezések.

5. CIKK

Az igazgatótanács felkérheti a kormányközi szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket vagy a megállapodás felei közé nem tartozó államokat, hogy az igazgatótanács döntéseinél megfigyelőként – szavazati jog nélkül – vegyenek részt.

6. CIKK

Minden, az igazgatótanács általi jóváhagyásra benyújtott projektjavaslatot azon állam(ok) írásos hozzájárulásának kell kísérnie, ahol a munkát végezni fogják. Az érintett állam(ok) előzetes beleegyezésén felül a projektek jóváhagyásához az igazgatótanácson belüli konszenzus szükséges.

7. CIKK

A.Az igazgatótanács által jóváhagyott projektek finanszírozása vagy támogatása történhet a Központ, a felek, a nem kormányzati szervezetek, az alapítványok, a felsőoktatási és tudományos intézmények, a kormányközi szervezetek és a magánszektorbeli szervezetek által. A jóváhagyott projektek ilyen finanszírozásának vagy támogatásának szabályait azok határozzák meg, akik azt biztosítják, feltéve, hogy ezek a szabályok összhangban állnak e megállapodással.

B.A felek igazgatótanácson belüli képviselői, valamint a Központ titkárságának személyzete nem támogathatók projektfinanszírozás keretében, és közvetlenül nem tehetnek szert haszonra ilyen finanszírozásból.

8. CIKK

A.A Központ a tevékenységének helye szerinti államokban jogosult az alábbiakra:

i.értesítést követően, vagy ezenfelül a projektről szóló megállapodásban meghatározott időpontokban is, a Központ projektjeinek részét képező tevékenységek, anyagok, felszerelések, pénzeszköz-felhasználás, továbbá a projektekkel kapcsolatos szolgáltatások és pénzeszköz-felhasználás helyszíni vizsgálata; valamint

ii.annak kérésére a központ projekttevékenységeivel és pénzeszközei felhasználásával kapcsolatos összefoglalók és dokumentáció vizsgálata és ellenőrzése, függetlenül attól, hogy ezen összefoglalók és dokumentáció hol találhatók, az alatt az időszak alatt, amíg a központ a finanszírozást biztosítja, illetve a projektről szóló megállapodásban meghatározott későbbi időpontig.

A 6. cikk által előírt írásos hozzájárulás magában foglalja a munka elvégzésének helye szerinti állam(ok), valamint a kedvezményezett intézmény arra vonatkozó beleegyezését, hogy biztosítják az e pontban előírt projektellenőrzést és a projektek felügyeletét lehetővé tevő hozzáférést a Központ részére.

B.Az egyes feleket megilletik továbbá az e cikk A. pontjában foglalt – a Központ révén összehangolt – jogok az általuk részben vagy egészben finanszírozott vagy a területükön végrehajtott projektek tekintetében.

C.Amennyiben megállapításra kerül, hogy egy projekt feltételeit nem tartják be, a központ, illetve a finanszírozó kormány vagy szervezet, miután értesítette az igazgatótanácsot az okokról, befejezheti a projektet, és – a projektről szóló megállapodás feltételeivel összhangban – megteheti a megfelelő lépéseket.

9. CIKK

A.A Központ székhelye Kazahsztánban lesz, és a Kazah Köztársaság fogadó államként jár el, amennyiben és ameddig nem kerül sor az alábbiakra: i. a Kazah Köztársaság írásos értesítés formájában közli az igazgatótanáccsal, hogy a továbbiakban nem kíván fogadó államként eljárni; ii. a megállapodás 13. cikke A. pontjában említett valamely másik fél, vagy azon fél, aki a megállapodás 13. cikke B. pontjával összhangban annak céljából csatlakozik a megállapodáshoz, hogy az NTTK számára lehetővé tegye a tevékenységei folytatását az érintett állam területén, írásos értesítés formájában kéri az igazgatótanácstól, hogy az jelölje ki új fogadó államként; iii. az igazgatótanács konszenzussal dönti el, hogy elfogadja-e az érintett fél arra irányuló kérelmét, hogy fogadó államként jelöljék ki; valamint iv. azon tagállam, amely kérelmezi az igazgatótanácsnál, hogy az jelölje ki új fogadó államként, az igazgatótanácsnak címzett írásos értesítés formájában erősíti meg, hogy elfogadja az új fogadó államként történő kijelölését.

B.A fogadó állam kormánya tárgyi hozzájárulásként a saját költségén egy célnak megfelelő létesítményt biztosít a Központ részére, annak fenntartásával, közüzemi költségeivel és biztonságának biztosításával együtt. A fogadó állam kormánya és az NTTK megállapodásban rögzítheti azon feltételeket, amelyek szerint a fogadó állam tárgyi hozzájárulást nyújt és létesítményt biztosít a Központ számára.

C.A fogadó államban a Központ jogi személy státusszal rendelkezik, és e minőségében szerződhet, ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy elidegeníthet, valamint bíróság előtt eljárhat, és ezekben az eljárásokban alperesként részt vehet.

10. CIKK

A fogadó államban:


i.

a)az NTTK-nak juttatott finanszírozásra és az abból fakadó kamatokra nem vethető ki adó;

b)a Központra vagy annak bármely fiókjára nem vethető ki vagyonadó olyan tulajdon után, amely a fogadó állam adójoga szerint adóköteles;

c)a Központtal és annak projektjeivel és tevékenységével kapcsolatban biztosított vagy használt áruk, felszerelés és egyéb tulajdon importálható, exportálható vagy felhasználható a fogadó államban bármiféle díjtól, köztehertől, vámtól, behozatalra kivetett adótól, hozzáadottérték-adótól (héa), továbbá egyéb hasonló adótól és díjtól mentesen; a termékek, felszerelések és egyéb ingatlan vagy ingó vagyontárgyak az NTTK által továbbíthatók vagy más módon átadhatók jogi személyek számára (ideértve – de nem kizárólag – a fogadó állambeli tudományos szervezeteket), és azokat az NTTK és/vagy azok a gazdálkodó egységek, amelyek számára ezeket a vagyontárgyakat továbbították vagy átadták, minden díjtól, köztehertől, vámtól, behozatalra kivetett adótól, hozzáadottérték-adótól (héa), vagyonadótól és egyéb hasonló adótól és díjtól mentesen birtokolhatják vagy használhatják;

d)a Központ azon alkalmazottai, akik nem a fogadó állam állampolgárai, mentesülnek a fogadó államban a természetes személyekre kivetett jövedelemadó alól;

e)a Központ tevékenységeivel összefüggésben a jogi személyek – köztük a fogadó állambeli tudományos szervezetek – számára juttatott pénzeszközök nem adókötelesek;

f)a természetes személyek, és különösen a tudósok vagy szakértők számára a Központ projektjeinek keretében juttatott pénzeszközök nem számítanak bele az érintett személyek adóköteles jövedelmébe;

ii.

a)a Központ, a kormányzatok, a kormányközi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek jogosultak arra, hogy a Központ számára a tevékenységei folytatásához szükséges, a fogadó ország pénznemétől eltérő pénznemben lévő pénzeszközöket korlátozás nélkül behozhassák a fogadó államba vagy kivihessék onnan. Mindegyikük csak olyan összegek mozgatásának jogával rendelkezik, amelyek nem haladják meg az általuk a fogadó államba behozott teljes összeget; valamint

b)a Központ, valamint annak tevékenységei finanszírozása érdekében a Központ jogosult saját nevében, valamint az ii. pont a) pontjában említett jogi személyek nevében külföldi valutát eladni a fogadó állam belső valutapiacán;

iii.    a Központ tevékenységében részt vevő, nem fogadó állambeli szervezetek azon alkalmazottai, akik nem a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai, mentességet élveznek a fogadó államba importált, onnan exportált vagy ott használt olyan személyes vagy háztartási javakra vonatkozó vámok vagy díjak fizetése alól, amelyeket ezen alkalmazottak vagy családtagjaik személyes használatára szánnak.

11. CIKK

A.A fogadó államban az NTTK és annak eszközei és tulajdona mentesülnek a joghatóság és a végrehajtás alól, kivéve, ha az NTTK valamely konkrét esetben a mentelmi jogot kifejezetten felfüggeszti.

B.A Központot kiváltságok és menteségek kizárólag az e megállapodásban rögzített célokból illetik meg.

C.E cikk rendelkezései nem akadályozzák az alkalmazható nemzetközi megállapodások vagy bármely állam nemzeti joga szerinti kártalanítást vagy kompenzálást.

D.E cikk A. pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozná a fogadó állambeli állampolgárokkal vagy a fogadó állam állandó lakosaival szembeni bírósági eljárásokat, vagy megszüntetné a velük szemben támasztott követeléseket.

12. CIKK

A.A fogadó állam kormánya az alábbi kiváltságokat és mentességeket biztosítja a Központ fogadó államban jelen lévő alkalmazottai és azok családtagjai számára:

i.mentesség a letartóztatás, szabadságelvonás és bírósági eljárások alól, beleértve a bűnügyi, polgári és igazgatási joghatóságot, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaik és hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében;

ii.mentesség minden jövedelemre vonatkozó, szociális biztonsági vagy egyéb adózás, vámok és egyéb díjak alól, kivéve azokat, amelyeket a termékek vagy a szolgáltatások ára általában tartalmaz;

iii.mentesség a szociális biztonságra vonatkozó rendelkezések alól;

iv.mentesség a bevándorlásra vonatkozó korlátozások és a külföldiek nyilvántartásba vétele alól; valamint

v.hivatalba lépésük idején bútoraik és személyes ingóságaik behozatalának joga, minden fogadó állambeli díjtól, köztehertől, vámtól, behozatalra kivetett adótól és egyéb hasonló adótól vagy díjtól mentesen, valamint hivatali idejük lejártakor bútoraik és személyes ingóságaik kivitelének joga, minden fogadó állambeli díjtól, köztehertől, vámtól, kivitelre kivetett adótól és egyéb hasonló adótól vagy díjtól mentesen.

E cikk i. alpontjának rendelkezései nem alkalmazandók a polgári peres eljárások tekintetében, amennyiben: a) azok a Központ személyzete által kötött olyan szerződésből fakadnak, amelyeket a személyzet tagjai nem kifejezetten vagy hallgatólagosan a Központ megbízásából kötöttek meg; vagy b) azokat harmadik személy indította a fogadó államban bekövetkezett, gépjármű által okozott balesetből eredő károk miatt.

B.A fogadó állam kormánya az e cikk A. és B. pontjában említett kiváltságokon és mentességeken túl biztosítja a felek igazgatótanácsban részt vevő képviselői, az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettesek részére a nemzetközi joggal összhangban a nemzetközi szervezetek tagjainak képviselőit és ügyvezetőit általában megillető kiváltságokat, mentességeket, felmentéseket és könnyítéseket.

C.E megállapodás rendelkezései nem kötelezik a fogadó állam kormányát, hogy saját állampolgárainak vagy a területén állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek biztosítsa az e cikk A. és B. pontjában előírt kiváltságokat és mentességeket.

D.E megállapodásban semmi sem értelmezhető az e cikk A. és B. pontjában említett személyeket egyéb megállapodások szerint megillető kiváltságok, mentességek és egyéb kedvezmények terjedelmétől való eltérésként.

13. CIKK

A.Az Örmény Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság és a Tádzsik Köztársaság köteles eleget tenni a fogadó állam által az e megállapodás 9. cikkének C. pontjában, valamint 10., 11. és 12. cikkében vállalt kötelezettségeknek.

B.Minden olyan állam, amely e megállapodás hatálybalépését követően kíván ahhoz csatlakozni, e szándékáról az ügyvezető igazgatón keresztül értesíti az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatón keresztül eljuttatja az érintett államnak e megállapodás hitelesített másolatát. Az igazgatótanács jóváhagyását követően az államnak engedélyezik a megállapodáshoz történő csatlakozást. E megállapodás a csatlakozó állam számára a csatlakozási okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezése napját követő harmincadik (30.) napon lép hatályba. A tömegpusztító fegyverekhez alkalmazható technológiával, szakértelemmel vagy kapcsolódó anyagokkal rendelkező minden olyan állam, amely – a csatlakozó okmányában szereplő nyilatkozata szerint – azzal a céllal csatlakozik a megállapodáshoz, hogy az NTTK számára lehetővé tegye a tevékenységei folytatását az érintett állam területén, a megállapodáshoz való csatlakozásával köteles eleget tenni a fogadó állam által e megállapodás 9. cikkének C. pontjában, valamint 10., 11. és 12. cikkében vállalt kötelezettségeknek.

14. CIKK

A.A felek e megállapodást a hatálybalépés után két évvel felülvizsgálják. A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a felek pénzügyi kötelezettségvállalásait és a kifizetések teljesítését.

B.E megállapodás a felek írásbeli megegyezésével módosítható, kivéve azon feleket, amelyek a megállapodásból kiléptek vagy kilépési szándékukról e cikk C. pontjával összhangban értesítést küldtek. Amennyiben az a fél, amely a kilépési szándékáról értesítést küldött, még azt megelőzően eláll a kilépéstől, hogy az hatályba lépne, köteles eleget tenni a megállapodás minden olyan módosításának, amely az érintett fél kilépéséről szóló értesítés megküldése óta lépett hatályba.

C.Valamely fél a megállapodástól hat hónappal azt követően léphet vissza, hogy e szándékáról a letéteményest írásban értesítette.

15. CIKK

A.E megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó bármely kérdés vagy jogvita a felek közötti konzultáció tárgyát képezi.

B.Amennyiben egy vitás kérdést nem sikerül konzultáció útján megoldani, az érintett felek közösen megállapodhatnak abban, hogy az adott kérdést más vitarendezési formában – például békéltetés, közvetítés vagy választottbírósági eljárás formájában – rendezik.

16. CIKK

E megállapodás egyetlen rendelkezésének sem célja, hogy akadályozza az NTTK-t mint az eredetileg az 1992. évi megállapodással létrehozott kormányközi szervezetet a tevékenységei folytatásában – ideértve az NTTK meglévő fiókirodáinak tevékenységeit is –, vagy hogy sértse az NTTK meglévő szerződéseinek, támogatásainak vagy egyéb jogi eszközeinek és megállapodásainak érvényességét, kivéve az e megállapodás által kifejezetten felülvizsgált eseteket.

17. CIKK

A.E megállapodás aláírásra nyitva áll az egy félként fellépő Európai Unió és Euratom, valamint Grúzia, Japán, a Norvég Királyság, a Kirgiz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok számára.

B.Ezt a megállapodást az aláíró felek megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

C.Ez a megállapodás abban az időpontban lép hatályba, amikor a letéteményes a legutolsó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot megkapja az e cikk A. pontjában felsorolt államoktól, valamint az egy félként fellépő Európai Uniótól és Euratomtól.

D.A hatálybalépésétől kezdődően ez a megállapodás hatályon kívül helyezi az ideiglenes alkalmazásról szóló jegyzőkönyvet. A hatálybalépés időpontjától a felek felhagynak az 1992. évi megállapodás ideiglenes alkalmazásával.

18. CIKK

E megállapodás letéteményese a Központ titkársága. A letéteményesnek szóló valamennyi értesítést a Központ ügyvezető igazgatójának kell címezni. A letéteményes a szerződések jogáról szóló, 1969. május 23-i bécsi egyezmény 77. cikkével összhangban látja el feladatait.




FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.





Kelt [hely]-ban/-ben [IDŐPONT]-án/-én angol, francia, grúz, japán, kazah, koreai, kirgiz, német, norvég, orosz, örmény és tádzsik nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles. Két vagy több nyelvi változat közötti eltérés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.

Top