EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52015IR2606

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai polgári kezdeményezés

HL C 423., 2015.12.17, p. 1–6 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

17.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 423/1


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai polgári kezdeményezés

(2015/C 423/01)

Előadó:

Luc VAN DEN BRANDE (BE/EPP), a Flandria–Európa kapcsolattartó ügynökség elnöke

Referenciaszöveg:

Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról

COM(2015) 145 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Az európai polgári kezdeményezés az európai részvételi demokrácia összefüggésében

1.

emlékeztet arra, hogy az európai projekt központi elemét a polgárok jelentik. Az európai részvételi demokrácia az európai polgároknak azt a jogát jelenti, hogy részt vehetnek az európai politikában és Európa jövőjének alakításában. A Szerződés (10. cikk (3) bekezdés) minden polgárt felruház azzal a joggal, hogy részt vehessen az Unió demokratikus életében;

2.

megjegyzi, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke értelmében az uniós intézményeknek tájékoztatniuk kell a polgárokat és az érdekképviseleti szervezeteket, és lehetővé kell tenniük számukra, hogy az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és ezt nyilvánosan megvitathassák. Ugyanez a cikk egyértelműen előírja az Európai Bizottságnak, hogy széles körű konzultációkat folytasson az érintett felekkel az uniós fellépések koherenciájának és átláthatóságának biztosítása érdekében;

3.

rámutat, hogy az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó rendelkezések konkrétabbak, mint a 11. cikk (1–3) bekezdésében előírtak. A 11. cikk európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó (4) bekezdése nem foglalkozik „menetrendkialakítás”-sal, hanem egy „jogi aktus” perspektíváját nyújtja. Szem előtt kell tartani, hogy a különböző szinteken alkalmazott egyéb közvetlen demokratikus eszközökhöz hasonlóan az európai polgári kezdeményezésnek is lehetővé kell tennie, hogy a polgárok befolyásolják az Unió politikai döntéshozatali „menetrendjét”;

4.

emlékeztet arra, hogy az európai polgári kezdeményezés az európai polgárokat megillető jogok egyike, és jó eszköz arra, hogy választ adjunk az európai demokratikus deficitre, és áthidaljuk a polgárok és az európai politika közti szakadékot. Hangsúlyozza, hogy tekintettel az EU továbbra is fennálló gazdasági és bizalmi válságára, minden lehetőséget ki kell használni arra, hogy nyílt párbeszéd kezdődhessen a polgárokkal, és el lehessen kerülni, hogy az emberek kiábránduljanak az európai projektből. A kezdeményezés azon fiatal európaiak bizalmának helyreállítására és megerősítésére is alkalmat kínál, akik esetleg elvesztették az európai integrációba vetett hitüket. A részvételi demokrácia megerősítése az egyetlen módja annak, hogy ne tévesszük szem elől az EU rendeltetését, és megszüntessük a demokratikus deficitet. Megjegyzi, hogy az európai polgári kezdeményezés célja, hogy közvetlenebbül bevonja a polgárokat az európai politikai menetrendbe, és ezáltal feljogosítsa őket arra, hogy jogalkotási kezdeményezéseket tegyenek. Transznacionális eszközként az európai polgári kezdeményezés arra is törekszik, hogy egész Európára kiterjedő vitát ösztönözzön az európai polgárok számára fontos kérdésekről;

5.

hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezést realisztikus keretek között kell megítélni. Világos és célzott szándékra, valamint a megvalósításhoz szükséges intézkedésekkel kapcsolatos következetes iránymutatásra van szükség: ez az eszköz nem veheti át az Európai Bizottság kezdeményezési jogának szerepét, amely eredményes az uniós integráció elmélyítésében és megőrizendő. Az európai polgári kezdeményezés kiteljesíti a jogalkotási dinamika sokrétűségét, és nemzetközi dimenzióval ruházza fel. A kölcsönös megértés további csatornája, mely az Európai Bizottság számára is hasznos; benne rejlik a lehetőség, hogy a „cselekvő demokrácia” kiváló példája legyen;

6.

az RB hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezéstől függetlenül is helyi és regionális szinten mindenképpen támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a részvételi demokrácia elvének megfelelően átláthatóságot biztosít, illetve lehetővé teszi, hogy a polgárok részt vegyenek és együttműködjenek a közpolitikák kialakításában. Emellett az is a regionális és helyi önkormányzatok bevonása mellett szól, hogy az európai polgári kezdeményezés gyakran olyan szakpolitikai területekre vonatkozik, amelyek teljesen vagy részben a hatáskörükbe tartoznak;

7.

úgy véli, hogy meg kellene erősítenünk a jogi és politikai részvételt segítő eszközeinket annak érdekében, hogy egy a többszintű kormányzás elvére épülő új kormányzási struktúra alakuljon ki. A többszintű kormányzás lényegileg több csatornára támaszkodik, és ennélfogva „aktívabb” európai polgárságot tesz lehetővé. A feladat abban áll, hogy egy innovatív érdekképviseleti rendszert alakítsunk ki, amelyben a polgárok úgy érezhetik, hogy egyenlő alapon, különféle identitásuknak megfelelően vannak képviselve;

8.

hangsúlyozza, hogy az EU legitimitása és elszámoltathatósága szempontjából fontos, hogy létrejöjjön egy európai nyilvános tér a polgárok és a döntéshozók közötti vitára. A demokratikus deficit csak akkor szüntethető meg, ha kialakul egy olyan európai közszféra, amely demokratikus folyamatokra támaszkodik;

9.

rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok különleges jelentőséget tulajdonítanak a részvételi demokráciának, mert abban a keretben a civil szervezetek részt vehetnek az európai döntéshozatalban, és betölthetik szerepüket;

10.

úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés azon eszközök egyikének tekintendő, amelyekkel elérhetők a részvételi demokrácia céljai, arra azonban nem lehet számítani, hogy ezzel a kezdeményezéssel automatikusan megvalósul a polgárok részvétele az európai döntéshozatalban;

11.

megjegyzi, hogy az európai polgári kezdeményezés a képviseleti demokrácia fogalmát kiegészítő részvételi demokrácia kifejeződése; bővíti az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokat és az európai politikáról folytatott nyilvános vitát; segítségével a polgárok jobban magukénak érzik az EU-t, és nagyobb mértékben azonosulnak vele;

12.

megállapítja, hogy a részvételi demokrácia egyéb csatornáit – például a polgári párbeszéd egyéb formáit, illetve a reprezentatív civil társadalom bevonását – nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az európai polgári kezdeményezések egy-egy konkrét szakpolitikai témára összpontosítanak, emellett nagyszabású összehangolt erőfeszítést és pénzügyi erőforrásokat is igényelnek;

13.

ezzel összefüggésben felkéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen jelentést arról, hogy miként hajtják végre az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (1) és (2) bekezdését, és így tegye világossá, hogy az Európai Bizottság hogyan ülteti át a gyakorlatba a részvételi demokráciát;

14.

mivel eddig csak kevés sikeres kezdeményezés született, felteszi a kérdést, hogy vajon teljesültek-e a rendeletben megfogalmazott kezdeti célkitűzések, tehát az, hogy minden polgár jogot kapjon arra, hogy részt vegyen az európai demokráciában, és lehetősége legyen arra, hogy világos, egyszerű és felhasználóbarát eljárások segítségével kapcsolatba léphessen az Európai Bizottsággal;

15.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtett az európai polgári kezdeményezés kezelésével kapcsolatban, ám nagy szükség van arra, hogy hozzáállását bizonyos tekintetben felülvizsgálja, és gondoskodjon azoknak az intézkedéseknek az azonosításáról és kiigazításáról, amelyeket túlzott jogi megközelítés és túlságosan korlátozó jelleg jellemez;

Az Európai Bizottság jelentése

16.

tudomásul veszi a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról szóló európai bizottsági jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére. A rendelet 22. cikkének értelmében az Európai Bizottságnak háromévente jelentést kell tennie;

17.

megjegyzi, hogy a jelentés beszámol bizonyos problémákról és hiányosságokról, elsősorban azonban tényeket felsoroló, technikai jelentés, amely a rendelet három évi alkalmazása után számba veszi a helyzetet. A jelentés nem ad választ azokra a hiányosságokra, amelyek a kezdeményezés megszűnéséhez vezethetnek: egy demokratikus forradalomról beszélhetnénk, amely sohasem valósult meg;

18.

rámutat arra az általános benyomásra, hogy az Európai Bizottság hozzáállása és értékelése meglehetősen óvatos és korlátozó jellegű. Erre oda kell figyelni, és jobbító szándékkal rendszeresen kritikákat kell megfogalmazni;

19.

az európai bizottsági jelentés alapján megállapítja, hogy az európai polgári kezdeményezésben nagy lehetőségek rejlenek – három év alatt 51 kezdeményezést javasoltak az Európai Bizottságnak. E kezdeményezések középpontjában különböző szakpolitikai területek álltak, így a szociális politika, a környezetvédelem, az állatjólét és az oktatás;

20.

másrészt megjegyzi, hogy az 51 kezdeményezés közül 20-at (39 %) visszautasított az Európai Bizottság. Az elfogadhatósági vizsgálatnak főleg azért nem feleltek meg ezek a kezdeményezések, mert láthatóan kívül estek a Szerződések végrehajtásához szükséges uniós jogi aktusra irányuló javaslatok benyújtására vonatkozó európai bizottsági hatáskörön. Az európai polgári kezdeményezés hat szervezője úgy döntött, hogy e visszautasítások ügyében az Európai Bírósághoz fordul;

21.

rámutat, hogy eddig csak három kezdeményezés gyűjtötte össze a célként megjelölt egymillió aláírást. Az, hogy az európai polgárok továbbra is fontosnak tartják-e majd a polgári kezdeményezést mint egy részvételen alapuló modellt, nagyrészt attól függ, hogy az Európai Bizottság hogyan viszi tovább a sikeres kezdeményezéseket;

22.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a benyújtott kezdeményezések száma folyamatosan csökken (2012-ben 23, 2013-ban 17, 2014-ben pedig 10), és hogy az elutasítások száma nő (2012-ben 30 %, 2014-ben pedig 50 %); ezért javasolt, az Európai Bizottság könnyítse feltételeit;

23.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az európai polgári kezdeményezést tovább kell fejleszteni, és olyan megoldásokat kell találni, amelyek lehetővé teszik az eszköz hatékonyabb felhasználását;

24.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy az eddiginél politikaibb jellegű megközelítést alkalmazzon az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, engedjen nagyobb teret a vitának, legyen nyitottabb, és ne korlátozza a kérdést jogi aspektusokra. A demokrácia – különösen egy többszintű intézményi környezetben –, a polgárok aktív részvételét és az általuk folytatott ellenőrzést is jelenti, és felelősséget ró az intézményekre e részvétel ösztönzésével kapcsolatban;

Az európai polgári kezdeményezés jövőbeli sikerét célzó ajánlások

a)   Általános megjegyzések

25.

megjegyzi, hogy a kiválasztási kritériumokkal kapcsolatban helyénvaló lett volna utalni a polgárok jogaira és kötelességeire, továbbá a szubszidiaritás elvére;

26.

úgy véli, hogy nagymértékben romolhat az európai polgári kezdeményezések hatékonysága a polgárok részvételének és bizalmának növelése terén az Európai Bizottság jelenlegi összeférhetetlenségi helyzete miatt: kulcsfontosságú információszolgáltatóként kell fellépnie, és támogatási struktúrát kell biztosítania az európai polgári kezdeményezések számára, ugyanakkor az európai polgári kezdeményezések elsődleges „címzettje”, és „döntőbíróként” jár el a kezdeményezések nyilvántartásba vételével és elfogadhatóságával kapcsolatban;

27.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottsággal kapcsolatos összeférhetetlenségnek arra kell ösztönöznie a többi uniós intézményt (Tanács, Parlament, Régiók Bizottsága, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság), hogy vállaljanak szerepet az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárásban;

28.

célszerűbbnek tartaná, ha a pályázatok elfogadhatóságának elbírálására kineveznének egy ad hoc, pártatlan „bölcsek tanácsát”, amely szakértőkből, tudósokból és/vagy jogászokból állna, és nem az Európai Bizottság lenne egyszerre bíró és zsűri is;

29.

azon a véleményen van, hogy különösen az Európai Parlament játszik központi szerepet az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó eljárásokat illetően az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítésében és a politikai nyomon követésben, főként azzal, hogy előmozdítja a szervezett meghallgatások inkluzív jellegét, és adott esetben politikai nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy időben és konstruktív módon reagáljon a sikeres európai polgári kezdeményezésekre;

30.

kiemeli, hogy az Európai Bizottságnak tiszteletben kell tartania az európai jogállamiság elveit, így a támogathatóság bármilyen önkényes értékelését el kellene kerülni. Továbbá „jó kormányzás”-ról van szó, nem pedig csupán „jobb szabályozás”-ról. A Szerződéseket tiszteletben tartva, az Európai Bizottságnak figyelembe kellene vennie a felelősség elvét;

31.

támogatja az előzetes értékelés javítását a végső csalódás elkerülése érdekében. A jelenlegi helyzetben csak utólagos értékelést végeznek, a nyilvántartásba vétel és az aláírások összegyűjtése után;

32.

azt javasolja, hogy a támogató nyilatkozatok összegyűjtésének határidejét terjesszék ki 18 hónapra;

33.

támogatja az érdekelt feleknek és a polgári kezdeményezés szervezőinek azt az általános kérését, hogy a szervezők egy a nyilvántartásba vételt követő, egyértelműen meghatározott határidőn belül szabadon választhassák meg azt az időpontot, amikor megkezdik az aláírások összegyűjtését; azt javasolja, hogy a kezdeményezések szervezői a nyilvántartásba vétel és az aláírások összegyűjtésének megkezdése között kapjanak egy további kéthónapos időszakot, mert ez lehetőséget nyújtana az európai polgárok jobb tájékoztatására és az aláírásgyűjtés megszervezésére;

34.

támogatja, hogy a polgári bizottságok számára állapítsanak meg egy jogi formát, amelynek révén mérsékelni lehetne a bizottságok egyes tagjainak személyes felelősségét, és meg lehetne könnyíteni a kampányolást;

35.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak nem szabad önkényesen döntenie az európai polgári kezdeményezések elutasításáról, és egy éven belül jogalkotási javaslatot kell beterjesztenie, amennyiben elfogad egy európai polgári kezdeményezést, ahogyan ez a parlamenti kezdeményezések esetében történik. Ebben az egyéves időszakban az Európai Bizottság fokozatosan megvalósíthatná az európai polgári kezdeményezést, és végül egy jogalkotási javaslat születne. Ellenkező esetben az európai polgári kezdeményezés okafogyottá válik;

36.

úgy véli, hogy a rendeletet okvetlenül felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az észlelt akadályokat le lehessen küzdeni. A felülvizsgálat nem túl korai, mivel ez egy egyedülálló „kísérlet”, amelynek eredményeit nehéz megjósolni. Annak érdekében, hogy ne vegyék el az esetleges polgári kezdeményezések szervezőinek a kedvét, a megfelelő időben előzetes beavatkozásokra van szükség;

37.

készen áll arra, hogy továbbra is együttműködjön az uniós intézményekkel, valamint minden érdekelt féllel a rendelet eddigi alkalmazásának értékelésében, és hogy hozzájáruljon a rendelet felülvizsgálatához abból a célból, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az ebben az eszközben rejlő lehetőségeket;

38.

javasolja annak vizsgálatát, miként módosítható az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet úgy, hogy elfogadhatóvá váljanak olyan európai polgári kezdeményezésekre irányuló javaslatok is, amelyek az EUSZ 48. cikke értelmében az EU-szerződések kifejezett módosítására irányulnak;

39.

rámutat, hogy azokkal a problémákkal, amelyekhez nincs szükség az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet módosítására, mielőbb foglalkozni kell. A polgári kezdeményezés jövőbeli sikere ugyanis egyszerű és átlátható eljárásoktól függ;

b)   Az európai polgári kezdeményezés haladéktalanul megvalósítandó módosításai és pontosításai

40.

megállapítja, hogy a különböző érdekelt felek és a polgári kezdeményezések szervezői nagyon hasonló észrevételeket tesznek a jelenlegi eljárásokról és a tökéletesítést célzó javaslatokról, ezért valószínűleg nincs akadálya további késedelem nélkül végrehajtott a kiigazításoknak és javító célú változtatásoknak;

41.

rámutat arra, hogy rendkívül kevesen ismerik az európai polgári kezdeményezést. Erre utal az EU nyilvános megítéléséről nemrégiben hat tagállamban (Dánia, Finnország, Lengyelország, Németország, Olaszország és Portugália) készült Eurobarométer-felmérés (1) is, amelyből kiderült, hogy jelentősebb mértékben csak a német válaszadók körében volt ismert az európai polgári kezdeményezés fogalma. Kiemeli, hogy az uniós intézményeknek és más szinteken működő kormányzati szerveknek együttesen kell fellépniük annak tudatosításáért, hogy a polgárok hogyan javasolhatnak és támogathatnak egy polgári kezdeményezést. Az összes uniós tagállamban tájékoztató kampányokat kellene indítani a regionális és helyi önkormányzatok bevonásával, közvetlenül megcélozva többek között a fiatalokat, abból a célból, hogy a polgárok megismerjék ezt a jogot;

42.

hatékonyabb kommunikációt sürget az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatosan, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a decentralizált kommunikáció szerepét. A helyi és regionális önkormányzatok az EU minden szintjén rendkívül fontos feladatot töltenek be a lakosság és az intézmények közötti kapcsolat fenntartásában, és fontos szerepet játszhatnak abban is, hogy a polgárok belássák az uniós szintű politikai kérdések jelentőségét, és megértsék, hogyan befolyásolhatják az európai polgári kezdeményezések az uniós politikát. Támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Bizottság tagállami képviseleti irodáin keresztül kell erősebb információs hálózatokat létrehozni az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatosan, és arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy e hálózatokba vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat is. Az európai polgári kezdeményezések szervezői nagymértékben igénybe veszik az új technológiákat az aláírások megállapított határidőn belüli összegyűjtéséhez, a regionális és a helyi önkormányzatok pedig az információterjesztésben, valamint a témák helyi szinten történő megismertetésében, illetve az ott felvetett témák továbbításában játszanak nagyon fontos szerepet;

43.

megismétli azt a javaslatát, hogy állítsanak fel egy intézményközi információs pontot azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az európai polgári kezdeményezés eszközére, ösztönözze használatát, dióhéjban tájékoztasson a folyamatban lévő és sikeres polgári kezdeményezésekről, és megválaszoljon néhány, a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos kérdést;

44.

támogatja, hogy az uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatással hozzanak létre egy a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos információs szolgálatot, amely technikai szakismereteket és tanácsokat nyújtana a polgári kezdeményezésekkel összefüggő kampányok megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban. Ez az információs szolgálat elkülönülne az uniós intézményektől, mivel a semlegesség fontos elem a kezdeményezés sikerében, és bizalmat ébreszthet azokban, akik egy polgári kezdeményezés elindítását fontolgatják;

45.

vállalja az együttműködés folytatását az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal az „európai polgári kezdeményezés napjának” rendszeres megrendezésében. Ezen a rendezvényen megvizsgálják a rendelet alkalmazásának és végrehajtásának alakulását, elősegítik az uniós intézmények és az európai polgári kezdeményezések szervezői közötti megbeszéléseket az utóbbiak által tapasztalt kihívásokról, és támogatják a párbeszédet a polgárok és az intézmények képviselői között a kialakulóban lévő kezdeményezésekről;

46.

megjegyzi, hogy a polgári kezdeményezésekkel gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kezdeményezéssel kapcsolatos coaching talán éppen olyan fontos, mint maga a polgári kezdeményezés. Nyilvánvaló, hogy a polgári kezdeményezések sikeréhez szükség van arra, hogy a civil szervezetektől (személyzeti, pénzügyi) támogatást kapjanak. Külső professzionális és pénzügyi támogatás nélkül rendkívül nehéz a polgárok számára egy polgári kezdeményezés kezelése;

47.

hangsúlyozza, hogy a túl sok követelmény és teher negatív hatással lehet az EU azon célkitűzéseire, hogy a polgárok közelebb kerüljenek az EU-hoz, és elveheti a polgárok kedvét attól, hogy részt vegyenek az uniós döntéshozatali folyamatban. Az európai polgárok kezdeményezési joga ösztönző kell legyen, hogy minél többen aktív résztvevői legyenek az EU-politikának és eloszlassa a szkeptikus tévhiteket;

48.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő válaszokat azokra a polgári kezdeményezésekre is, amelyeknek jelentős ugyan a támogatottságuk, de nem felelnek meg minden alaki követelménynek, vagy nem sikerül összegyűjteniük egymillió aláírást. Ez elősegítené, hogy ne maradjanak teljesen figyelmen kívül az ilyen európai polgári kezdeményezések esetleges fontos politikai üzenetei és az általuk megmozgatott tömegek;

49.

megjegyzi, hogy a polgárok részt kívánnak venni a közpolitikában, de csak akkor, ha ez egyszerűen megoldható, és úgy látják, hogy van értelme. A polgárok tudni akarják, mi lesz egy-egy általuk támogatott kezdeményezés sorsa. Az uniós intézmények és az egyes polgári kezdeményezések támogatói közötti párbeszéd elősegítése nagyon fontos a polgári kezdeményezések sikere szempontjából;

50.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne pénzügyi támogatást nyújtani azon európai polgári kezdeményezések (az illetékes polgári bizottság által végzett) nemzetközi szervezeti fejlesztésének költséges folyamatához, amelyek az Európai Bizottság illetékességébe tartozó valamely szakpolitikai területhez illeszkednek, és erőteljes társadalmi támogatottságot tudnak felmutatni (vagyis megadott időn belül, jogalkotási javaslat készítéséhez szükséges egymillió aláírás összegyűjtése előtt elérik a mérföldkőként meghatározott küszöbértéket). Ennek segítségével fenntartható lenne a polgárközpontú megközelítés a tevékenységek terén, és biztosítható lenne a törekvések mögötti finanszírozás átláthatósága;

51.

javasolja, hogy amennyiben az európai polgári kezdeményezések az RB Elnöksége előzetes támogatásának megszerzése érdekében a helyi és regionális kormányzás, a területi dimenzió vagy a szubszidiaritás szempontjából kedvező, kellően bizonyított hatást gyakorló javaslatokhoz kapcsolódnak, akkor az RB felügyelje az említett finanszírozási mechanizmus működését, és nyújtson további segítséget a megvalósítás előmozdításához;

52.

hangsúlyozza, hogy a jelenleg tagállami szinten meghatározott adatgyűjtési követelmények nagymértékben megnehezítik az aláírások sikeres összegyűjtését, ezért arra kéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul tegyenek meg minden szükséges lépést a személyes adatokra vonatkozó követelmények egyszerűsítése és mielőbbi uniós szintű harmonizálása érdekében;

53.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye teljesen átláthatóvá a döntéshozatali folyamatot, és főként fejtse ki részletesen az elutasítás okait, ha valamely európai polgári kezdeményezés „nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság hatáskörén”, egyúttal tájékoztassa a szervezőket a figyelembe veendő jogi szempontokról, hogy eldönthessék, átdolgozzák és módosított formában benyújtják-e a kezdeményezést;

54.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy amikor hivatalos választ ad egy olyan európai polgári kezdeményezés iránti kérelemre, mely több mint egymillió aláírást gyűjtött össze, akkor politikai döntéseit részletesen, átlátható módon indokolja meg a közvélemény számára. Politikailag hatásos nyomon követésről kell gondoskodni;

c)   A Régiók Bizottsága és a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása

55.

megismétli, hogy kész támogatni az Európai Bizottságot annak felmérésében, hogy a kezdeményezések összeegyeztethetők-e a szubszidiaritás elvével, illetve hogyan járulnak hozzá a területi kohézióhoz és a határokon átnyúló együttműködéshez;

56.

hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés olyan eszközt ad a polgárok kezébe, melynek segítségével aktívan részt vehetnek az európai döntéshozatali folyamatban, ezért uniós intézmények nem vehetik igénybe; ugyanakkor tisztában van saját szerep- és felelősségi körével, és ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy Elnöksége (2) határozatot fogadott el az RB európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos szerepvállalásáról. Ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja azokat az európai polgári kezdeményezéseket, amelyek az RB politikai feladatkörébe tartoznak, és politikai szempontból lényegesek. Ide tartozik például az Európai Bizottság támogatása a javasolt európai polgári kezdeményezések helyi/regionális relevancia és szubszidiaritás szempontjából történő átvilágítása, az európai polgári kezdeményezésekhez kapcsolódó rendezvények tartása, az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó decentralizációs kommunikációs tevékenységek támogatása, aktív részvétel az európai parlamenti meghallgatásokon és a politikai nyomon követésben, a sikeres európai polgári kezdeményezések és adott esetben a válaszul megalkotott jogszabályok végrehajtásának támogatása.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 13-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Markku MARKKULA


(1)  Eurobarométer, 2014. szeptember.

(2)  A Régiók Bizottsága Elnökségének 144. ülése, 2013. április 10., 8. pont – CDR1335-2013_11_00_TRA_NB-item 8.


Top