EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.30.

COM(2015) 374 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK rendelet végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1.Bevezetés

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: rendelet) elsődleges célja a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztikák gyűjtése és összeállítása.

Ez a jelentés a Bizottság által a 2012 szeptemberében elfogadott első jelentést 2 követi a 862/2007/EK rendelet 12. cikke értelmében.

A rendelet 12. cikke konkrétan a következőről rendelkezik: „2012. augusztus 20-ig és azután háromévenként a Bizottság jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet értelmében összeállított statisztikákról és azok minőségéről.” 

Ez a jelentés a tagállamok által a rendeletnek az első jelentés óta történő végrehajtása terén a Bizottsággal (Eurostattal) közösen elért haladás mértékét dokumentálja.

2.A rendelet hatálya alá tartozó statisztikák

A 862/2007/EK rendelet a migrációval és a nemzetközi védelemmel (menedékjoggal) kapcsolatos európai statisztikák összeállításával foglalkozik. A rendelet által szabályozott főbb statisztikai területek a következők:

a nemzetközi migrációs áramlások a következő bontásban: kor és nem szerint az állampolgárság csoportjai, a születési hely csoportjai és a korábbi, illetve a következő tartózkodási hely szerinti ország csoportjai; a népességállomány a következő bontásban: kor és nem szerint az állampolgárság csoportjai és a születési hely csoportjai; az állampolgárság megszerzése a korábbi állampolgárság szerinti ország szerinti bontásban (3. cikk);

A menedékjog iránti kérelmek, első fokon és fellebbezés nyomán hozott, a nemzetközi védelem különböző formáinak megadásáról vagy visszavonásáról szóló határozatok, a kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott menedékjog iránti kérelmek – mindezek állampolgárság szerinti bontásban –, és a Dublin III. rendelet 3 tagállamok általi alkalmazására vonatkozó statisztikák (4. cikk);

harmadik országok állampolgárai, akiknek az adott tagállam területére való belépését a külső határon elutasították, harmadik országok állampolgárai, akikről megállapították, hogy a bevándorlásra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján illegálisan tartózkodnak a tagállam területén, mindezek állampolgárság szerinti bontásban (5. cikk);

harmadik országok állampolgárai számára kiállított tartózkodási engedélyek, állampolgárság, az engedély érvényességének időtartama, valamint az engedély kiállításának oka (bevándorlási kategória) szerinti bontásban (6. cikk);

harmadik országok azon állampolgárai, akik a tagállam területének elhagyását előíró végzés címzettjei, valamint harmadik országok azon állampolgárai, akiket ilyen végzés meghozatalát követően eltávozott személyként vettek nyilvántartásba, mindezek állampolgárság szerinti bontásban (7. cikk).

A végrehajtási folyamat részeként a Bizottság tovább folytatta a rendelet keretében az adatok előállításában és szolgáltatásában részt vevő különböző nemzeti hatóságokkal való szoros együttműködés kiépítését és fenntartását. A migrációs áramlásokra és a népességállományra vonatkozó statisztikákat rendszerint a nemzeti statisztikai hivatalok (NSI) szolgáltatják a Bizottság (Eurostat) részére. A tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos és a menekültügyi statisztikákat általában közvetlenül a belügyminisztériumok vagy a bevándorlási szolgálatok szolgáltatják. A határellenőrzésekre, valamint az engedély nélküli migránsok kitoloncolására vonatkozó statisztikák a belügyminisztériumoktól, a bevándorlási szolgálatoktól vagy a rendőri hatóságoktól is származhatnak.

E statisztikák főbb jellemzőit az alábbi 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat: A 862/2007/EK rendelet értelmében megadott statisztikák főbb jellemzői

3.Egyéb releváns jogszabályok

A demográfiai statisztikák területén 2012 óta két új jogi aktus lépett hatályba. Ezek a 862/2007/EK rendelet 3. cikke szerinti, a nemzetközi migrációs áramlásokra állampolgárság csoportjai és születési hely csoportjai szerinti bontásban vonatkozó statisztikák összegyűjtésére vonatkoznak, különösen az előírt statisztikai állományok következetessége tekintetében:

1.Az Európai Parlament és a Tanács 2013. november 20-i 1260/2013/EU rendelete az európai demográfiai statisztikákról 4 ;

2.A Bizottság 2014. március 4-i 205/2014/EU végrehajtási rendelete az európai demográfiai statisztikákról szóló 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételeknek az adatok bontása, a határidők és az adatok felülvizsgálata tekintetében történő megállapításáról 5 .

Emellett a jogszerű migráció területén is új jogi aktusok léptek hatályba. Ezek a jogi aktusok a rendelet 6. cikke szerinti tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztikák összeállítása tekintetében relevánsak, ezért az adatgyűjtés során figyelembe veszik (vagy a közeljövőben figyelembe fogják venni):

1.A Tanács 2009. május 25-i 2009/50/EK irányelve a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről 6 (az adatgyűjtés 2013-ban kezdődött, a referenciaév 2012 volt);

2.Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/98/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól 7 (az adatgyűjtés 2014-ben kezdődött, a referenciaév 2013 volt);

3.Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/36/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről 8 (az adatgyűjtés 2018-ban fog elkezdődni, a referenciaév 2017 lesz);

4.Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/66/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről 9 (az adatgyűjtés 2018-ban fog elkezdődni, a referenciaév 2017 lesz).

Horvátország 2013. júliusi csatlakozása után a 862/2007/EK rendelet az új tagállam számára is kötelező erejű lett, ezáltal az előírt összesítésekre való összes hivatkozás az EU 28 tagállamára vonatkozik.

A fent említett új jogi aktusok keretében megadott statisztikák a különböző jogalapok miatt nem tartoznak bele az alábbi minőségi értékelésbe, ezekről az egyes jogi aktusokban előírt külön értékelési jelentések készülnek.

4.A 2012. évi jelentés óta elért általános haladás

A 2012. évi jelentés óta az adatgyűjtés során az adatok rendelkezésre állása és teljessége jelentősen javult. Megfigyelhető továbbá az adatok általános minőségének javulása, ezáltal pedig javult az adatok pontossága, következetessége és összehasonlíthatósága is. A tagállamok az adatforrásokat javították, továbbá az adatok feldolgozásához alkalmazott statisztikai eszközökön fejlesztéseket hajtottak végre, ezért a Bizottságnak való adatszolgáltatás pontossága, kiterjedése és időszerűsége javult.

A tagállamok általi adatszolgáltatás minőségének és pontosságának javítása révén a Bizottság le tudta rövidíteni az adatterjesztéshez szükséges időt, ami az adatok közzétételének időszerűségét is javítja, ezért a felhasználók korábban hozzáférhetnek az adatokhoz.

Emellett a 3. cikk értelmében összeállított statisztikák területén a 2013-as referenciaév óta az adatgyűjtést összevonták az 1260/2013/EU rendelet értelmében előírt adatokkal, ezzel következetessé válhatnak a népességállományok különböző bontásai, és lehetőség szerint helyre állnak a népességállományok, a népmozgalmi események és a migrációs áramlások közötti egyensúlyok. A tagállamok által kötelezően benyújtandó metaadatokat is összevonták.

Továbbá a Bizottságon belüli egyeztetés, valamint a többi EU-s szervvel és a tagállamokkal folytatott statisztikai együttműködés eredményeképpen módosították a 4–7. cikk értelmében összeállított statisztikák területén összegyűjtött adatokra vonatkozó iránymutatást 10 . A módszertan fejlesztése következtében egyértelműbbé váltak a statisztikai meghatározások és fogalmak. A menedékjoggal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos adatgyűjtésekre vonatkozó módszertani iránymutatásba beemelték a migráció és menedékjog területén az utóbbi időben történt jogalkotási fejleményeket.

A Bizottság által végrehajtott műszaki fejlesztések biztosították az adatok hatékonyabb hitelesítését és feldolgozását, továbbá a megfelelő minőségű és mennyiségű információ összegyűjtése lehetővé teszi a beérkező adatok minőségének teljes értékelését. Szükség esetén – a követelmények biztosítása érdekében – a teljesítés hiánya miatti intézkedéseket (adminisztratív levelek) foganatosítottak.

5.Az előállított statisztikák minősége

5.1.Relevancia

A Bizottságon belül a migrációs és menekültügyi statisztikák első számú felhasználója a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság. E statisztikákat ugyanakkor gyakran használják más bizottsági szolgálatok, így különösen a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, valamint a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság.

E statisztikák egyik fontos felhasználási területe a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása elnevezésű alapokból az egyes tagállamok részére évente juttatott keretösszegek odaítélése. A 2012. évi jelentés óta az alapok struktúrája megváltozott, továbbá jelenleg új jogalappal rendelkeznek: az 516/2014/EU rendelet 11 szerint létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és az 515/2014/EU rendelet 12 szerint létrehozott Belső Biztonsági Alap, amelyeket a 2014–2020 közötti időszakra hoztak létre. Mivel ezen alapok keretében többéves finanszírozást folytatnak, ezért az adatokat már nem évente nyújtják be. A juttatásokat a korábban benyújtott statisztikák alapján számították ki, a Belső Biztonsági Alap kivételével, amely esetében félidei felülvizsgálatot írtak elő.

A Bizottság a rendszeres jelentések, szakpolitikai javaslatok, a vonatkozó jogi aktusokban előírt végrehajtási jelentések és szakpolitikai elemzések elkészítéséhez a migrációról és a nemzetközi védelemről szóló statisztikákat használja. Például az Európai Migrációs Hálózat A bevándorlásról és a menekültügyről szóló éves jelentésében 13 áttekinti a migráció és a nemzetközi védelem területére uniós és nemzeti szinten jellemző fejleményeket. A migrációs áramlásokra és népességállományokra születési hely és állampolgárság szerinti bontásban vonatkozó európai statisztikák fontosak például a foglalkoztatásról és társadalmi helyzetről szóló uniós áttekintés negyedéves kiadványai számára 14 .

Az Európai Migrációs Hálózat 15 továbbá felhasználja az Eurostat migrációra és nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikáit az éves uniós és nemzeti szintű statisztikai és elemző jelentéseiben.

A 2012. évi jelentés óta megnövekedett az európai statisztikák felhasználása a migrációval foglalkozó európai uniós szervek, például a külső határokkal foglalkozó ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) munkája során. Az Eurostat ezekkel a szervekkel az adatgyűjtések és a kapcsolódó statisztikai módszertan kifejlesztésében szoros együttműködést folytat.

A rendelet szerint előállított statisztikákat tagállami közigazgatási hatóságok, nemzetközi szervezetek, tudományos kutatók és civil társadalmi csoportok rendszeresen használják e témák széles körét – például a bevándorlók integrációját, a nemzeti menekültügyi és bevándorlási eljárások fejlesztését és nyomon követését, valamint a népesség és a munkaerő jövőbeni nagyságával kapcsolatos előrejelzések készítését – munkájuk során rendszeresen használják.

5.2.Pontosság

A 2012. évi jelentés óta jelentős fejlődés figyelhető meg a tagállamok által benyújtott adatok pontossága terén. Különösen a rendelet 4–7. cikke szerinti statisztikák – a menekültügyi és bevándorlási ellenőrzésekkel kapcsolatos, valamint a népesség nyilvántartására szolgáló közigazgatási rendszerek – esetében megfigyelhető széles körű átszervezés határozottan kedvező hatást gyakorolt a statisztikai adatok pontosságára. Egyre több tagállam vezet be korszerű informatikai és hírközlési módszerek lehetőségeit kiaknázó integrált közigazgatási rendszereket. Az új rendszerek az Eurostat adatgyűjtéseinek módszertani és műszaki előírásainak jobban megfelelnek. A tagállamok folyamatosan tájékoztatták az Eurostatot közigazgatási rendszereik folyamatban lévő változásairól, továbbá tanácsot és megerősítést kértek azzal kapcsolatban, hogy az adatok megfelelnek-e majd a rendelet előírásainak.

Az Eurostat metaadatokat gyűjt, különösen az adatok pontosságával kapcsolatos információkat, amelyek magyarázzák többek között az adatforrásokat és módszereket, az adatokra alkalmazott esetleges becslési vagy modellezési eljárásokat, valamint az ilyen eljárások lehetséges hatásait a rendeletben foglalt fogalommeghatározásoknak való megfelelés mértékére. Emellett az Eurostat az adatok minőségével kapcsolatban konkrétabb információk gyűjtése érdekében külön kérdőíveket készített.

A 2012. évi jelentés óta jelentősen csökkent a hiányzó és hiányos adatok mennyisége. Több tagállami hatóság vezetett be továbbfejlesztett eljárásokat annak érdekében, hogy a szükséges információkat a bevándorlással kapcsolatos közigazgatási eljárás során gyűjtsék össze, valamint hatékonyabb számítástechnikai rendszereket, hogy ezek az információk a statisztikai adatok közé való felvételükhöz könnyen hozzáférhetők legyenek.

Habár javult a helyzet, a 3. cikk területén még maradtak a pontossággal kapcsolatos problémák, ilyen például a nem kellő lefedettség (vagyis a polgárok nem jelentik be tartózkodási helyüket) és a túlzott lefedettség (a polgárok nem töröltetik magukat a nyilvántartásból, mivel gyakran ez nem kötelező vagy nem ösztönzött).

A menekültügyi statisztikák terén megoldódtak azok a kezdeti problémák, hogy néhány tagállamban a közigazgatási nyilvántartásokból származó korra és nemre vonatkozó információk nem vagy korlátozottan álltak rendelkezésre; jelenleg az összes adat rendelkezésre áll. A rendelet szerinti adatgyűjtések első éveire jellemző adathiányosságok még fennállnak, ami igaz a tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztikákra is, és műszaki korlátozások miatt ezek a hiányosságok már nem pótolhatók. A 4. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó statisztikák területén (dublini megállapodás működésével kapcsolatos statisztika) fennmaradtak a tagállamok jelentéstételi ütemezései és gyakorlatai közötti különbségekhez kapcsolódó eltérések, emiatt nem következetesek a belépési és kilépési kérelmekre vonatkozó adatok.

5.3.Időszerűség és időbeli pontosság

Az adatok benyújtásának határideje az érintett adatok típusától függően a referencianaptól vagy a referencia-időszak végétől számított 2 és 12 hónap között van.

A 2012. évi jelentés óta jelentős fejlődés figyelhető meg a benyújtott adatok pontossága terén. Az automatikus adatkinyerési eljárások tagállami szintű bevezetése és az előírások betartásának Eurostat általi rendszeres ellenőrzése nyomán az adatszolgáltatás pontosabbá vált. Néhány egyedi probléma előfordul (például személyzeti változások vagy a számítástechnikai rendszerek változásai okozta zavarok miatt).

A rendelet keretében történő pontosabb és teljesebb körű adatszolgáltatás viszont az Eurostatnak segített abban, hogy adatfeldolgozási és -terjesztési tevékenységei időszerűségén javítson. Az adatok beérkezése és a hitelesített adatoknak az Eurostat nyilvános adatterjesztési weboldalán való közzététele között eltelt idő a 2012. évi jelentés óta csökkent. Emellett az automatikus belső hitelesítési eljárások – amelyek hiba esetén visszajelzést küldenek a nemzeti adatszolgáltatóknak – fokozatos bevezetése tovább csökkentette a feldolgozási időt.

5.4.Hozzáférhetőség

Mind a négy terület (Migráció, népességállomány, állampolgárság megszerzése; Menedékjog; A bevándorlásra vonatkozó jogszabályok végrehajtása; Tartózkodási engedélyek) migrációs adatai (és metaadatai) ingyenesen elérhetők az Eurostat weboldalán a „Population (Demography, migration and projections)” (Népesség [Demográfia, migráció és előrejelzések]) 16 és az „Asylum and managed migration” (Menekültügy és irányított migráció) 17 című témakör alatt. Az adatok összefoglaló jellegű kiadványokban, például az Eurostat évkönyvében 18 , valamint a migrációval kapcsolatos egyes területekkel részletesen foglalkozó kiadványokban is megjelennek 19 . A 2012. évi jelentés óta az Eurostat ösztönözte a „Statistics Explained” (Statisztikai kalauz) weboldalán elérhető cikkek használatát azzal, hogy több tájékoztatást adott a statisztikákról, tendenciákról és ezek értelmezéséről. Ezek a cikkek a rendelet alapján gyűjtött adatok összegzése nyomán készülnek, és rendszeresen frissítik őket 20 .

Az Eurostat „Population” (Népesség) című weboldalán a rendelet alapján előírt statisztikák jelennek meg; az oldalt egyre több felhasználó tekinti meg (az elmúlt 3 évben havonta 50 000-ről 60 000-re, az Eurostat weboldalát látogatók 5,7 %-áról 7,2 %-ára nőtt a látogatók száma), az Eurostat weboldalon ez az oldal a látogatottságok tekintetében a második helyen áll.

5.5.Összehasonlíthatóság és következetesség

5.5.1.Fogalommeghatározások

A 2012. évi jelentés óta a rendelet szerinti összes adatgyűjtés során harmonizált fogalommeghatározásokat használtak, ami nagyban hozzájárult az adatok összehasonlíthatóságához.

A rendelet 3. cikke szerinti, migrációval és az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos statisztikák fogalommeghatározásának szigorú alkalmazásával kapcsolatos problémák megoldása volt a legnehezebb feladat. A tagállami rendszerek között a felhasznált adatforrások különbözősége miatt a legnagyobb eltérések ezen adatok tekintetében fordulnak elő. A helyzet javítása érdekében erőfeszítéseket tesznek, azonban néhány ország nem tudta a 12 hónapos időbeli kritériumok segítségével meghatározni a bevándorlási/kivándorlási áramlásokat, sokszor azért, mert a migráció nemzeti statisztikai fogalommeghatározása nem az állampolgárokra vonatkozó állandó kritériumokon vagy az EGT polgáraira vonatkozó hat hónapos kritériumokon (Északi megállapodás) alapult. Az állampolgárság odaítélése esetében négy ország nem tudta alkalmazni az országban élő személyekre vonatkozó kritériumot, mivel az a nem az országban élő vagy az országban állandó lakcímmel nem rendelkező személyeknek is az állampolgárságra is kiterjedt volna.

A 3. cikk hatálya alá tartozó statisztikák jobban összeegyeztethetők és összehasonlíthatók a népességgel kapcsolatos adatgyűjtésekkel, mivel ugyanazokat a korcsoportokat és bontásokat tartalmazza, valamint bővítés esetén az EU-s összesítések meghatározását veszi át, ahogy az 2013-ban Horvátország csatlakozásával is történt 21 .

A 2011-es EU-s népszámlálás statisztikai adatai hasznos információkkal szolgáltak, amelynek köszönhetően a fogalommeghatározásokon, módszereken és adatforrásokon pontosításokat végeztek el. Az állandó regisztráció a tartózkodás időtartamára vonatkozó kritérium nélküli alkalmazása azonban befolyásolja az adatok összehasonlíthatóságát.

A 4–7. cikk szerinti adatgyűjtések tekintetében új módszertani iránymutatásokat vezettek be. A menedékjogra, a tartózkodási engedélyekre és a bevándorlásra vonatkozó jogszabályok végrehajtására vonatkozó adatgyűjtésekhez kapcsolódó meghatározások és fogalmak alkalmazásához az új iránymutatás pontosabb és egyértelműbb útmutatást nyújt. Tartalmazza a legújabb jogszabályi fejleményeket is. Például a 4. cikk szerinti adatgyűjtésekre vonatkozó módszertani iránymutatás átdolgozása során figyelembe vették a 2011 és 2013 között elfogadott menedékjoggal kapcsolatos átdolgozott jogszabályokat 22 .

5.5.2.Adatforrások

A 2012. évi jelentés óta a 3. cikk tekintetében az országok javították az Eurostatnak benyújtott statisztikák minőségét azzal, hogy további forrásokat (egészségbiztosítási nyilvántartások, adónyilvántartások, 2011-es népszámlálás) is felhasználnak, továbbá a partnerországok által bejelentett ellentétes folyamatokat is figyelembe veszik, hogy elkerüljék a regisztrációból és annak törlésének elmulasztásából adódó bejelentési hajlandósággal kapcsolatos hibákat, amely a kivándorlási áramlások alábecslését és a népességállomány egy részének kétszeri beszámítását eredményezné. Ezt a munkát a nemzeti statisztikai hivatalokkal folytatott részletes párbeszéd során és az adatok országok közötti cseréjének ösztönzésével az Eurostat nyomon követi.

A nemzeti adatszolgáltatók a menedékjog, a tartózkodási engedélyek és a bevándorlási jogszabályok végrehajtása területén történő, a közigazgatási nyilvántartásokat érintő fejlesztésről és átszervezésről tájékoztatták a Bizottságot (Eurostat). E fejlesztések fő célja a nyilvántartások modernizálása volt, ideértve az adatgyűjtés vonatkozásában a rendeletben meghatározott módszertani és műszaki előírásoknak való megfelelést is. Néhány tagállamban ezek a műszaki fejlesztések az adatszolgáltatás akadozását okozták. Az átállás miatti akadozásokról előre értesítik az Eurostatot, azonban a fejlesztések végül az adatminőség javításához vezetnek.

5.5.3.Összhang

Amikor lehetőség nyílik az összehasonlításra, az eredmények nagyfokú összhangot mutatnak a más tevékenységek keretében és a nemzeti és nemzetközi szervezetek által gyűjtött és közzétett adatokkal. Az Eurostat szoros együttműködést folytat az EASO és a Frontex uniós ügynökségekkel az általuk összegyűjtött adatok közötti teljes összhang érdekében. Az Eurostatnak szolgáltatott és a tagállami hatóságok által közzétett statisztikák közötti bármely esetleges eltérés a fogalommeghatározások különbségeivel magyarázható, amennyiben az érintett tagállam a nemzeti szinten közzétett statisztikák esetében eltérő fogalommeghatározásokat alkalmaz. A tagállamok számára az 1260/2013/EU rendelet előírja annak biztosítását, hogy a népességgel kapcsolatos adatok megfeleljenek a 862/2007/EK rendelet 3. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

5.6.A minőség javítására irányuló intézkedések

A Bizottság folytatja nyomon követési intézkedéseit a rendelet be nem tartása esetén. Néhány esetben egy ország által benyújtott adatok hiányosak vagy rossz minőségűek voltak, esetenként a jogszabályi határidők be nem tartásával küldték be őket. Ezek az intézkedések az Eurostat rendes éves megfelelés-ellenőrzési gyakorlatának részét képezik.

Az intézkedések a 2012. évi jelentés óta az adatok teljessége, minősége és időszerűsége tekintetében a tagállamok részéről jelentős fejlődést eredményeznek. A fejlődés a nemzeti statisztikai hatóságoknak küldött adminisztratív levelek számának csökkenéséből is látszik (2. táblázat).

2. táblázat: A megfelelés-ellenőrzés keretében nem megfelelőség miatt levelet kapó tagállamok számának áttekintése

Az adatfeldolgozás során az adatok minőségének hatékonyabb értékelésére megfogalmazott igényre válaszul egy új generikus adathitelesítési eszközt vezettek be. Az automatizált eszköz – amely a nemzeti adatszolgáltatók számára is rendelkezésre áll – ellenőrzései az Eurostat és a tagállamok által közösen elfogadott hitelesítési szabályok alapján működik.

A beérkező adatok minőségének további értékelése érdekében az Eurostat arra törekszik, hogy átfogóbb metaadatokat és minőséggel kapcsolatos információkat gyűjtsön. Az európai statisztikai rendszer alapján a menedékjog, a tartózkodási engedélyek és a végrehajtási statisztikák területén 2014 óta minőségi előírásokat és terület-specifikus minőségi kérdőíveket dolgoztak ki. A minőség ellenőrzése, az értékelés és a fejlesztés során a nemzeti minőségi jelentéseket felhasználják majd, és hozzáférhetővé teszik a lakosság számára.

Az 1260/2013/EU rendelet 8. cikke értelmében az országoknak megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteniük a „szokásos tartózkodási hely” meghatározásának alkalmazásáról. A tanulmányokban elemezni kell a jelenlegi és potenciális adatforrásokat, az adatfeldolgozást és a szükséges statisztikák becslésének lehetőségét. A tanulmányok alapvető célja az, hogy javítsák a fogalmak és meghatározások összehasonlíthatóságát és következésképpen javítsák az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát is. Felhasználják majd őket az 1260/2013/EU rendeletről szóló jelentésben, amelyet a Bizottság 2018 végére készít el. A fent említett megvalósíthatósági tanulmányok és a jelentés eredményei következményekkel járhatnak az európai népességre vonatkozó statisztikákra és következésképpen a 862/2007/EK rendelet 3. cikke szerint benyújtott adatokkal való összeegyeztethetőségre.

6.Következtetés

A 862/2007/EK rendelet igen jelentős előrelépéseket eredményezett a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztikák terén. A 2012. évi jelentés óta tovább javult az adatok hozzáférhetősége, teljessége, minősége és időszerűsége. A rendelet szerinti adatgyűjtés további módszertani és műszaki fejlődésen esett át, amely eredményeképpen a tagállamok pontosabb iránymutatást kapnak. A beérkező adatok minősége az 1260/2013/EU rendelet hatálybalépése és a hozzá kapcsolódó végrehajtási intézkedések, valamint a 2011-es népszámlálás nyomán szintén javult. Az adatok időszerűségének javítása, a pontosság növelése és a túlzott lefedettség megoldása érdekében a minőség javítását a jövőben is folytatni kell.

A javuló tendenciának megfelelően az európai és tagállami szintű hivatalos szervek, a nem kormányzati szervek és a polgárok körében is megnőtt e statisztikák felhasználásának mértéke.

A rendelet szerint szolgáltatandó adatoknak a felhasználók átalakuló igényeihez kell igazodniuk, ugyanakkor figyelembe véve az adatszolgáltatók kapacitását. Mindez a rendelet jövőbeni módosításaira vonatkozó javaslatokat tehet szükségessé új adatkategóriák vagy különös bontások belefoglalása, és/vagy a nem kellően hasznosnak bizonyult adatszolgáltatási kötelezettségek felszámolása érdekében. A Bizottság új adathiányosságokat tárt fel, amelyeket más adatgyűjtési módszerekkel orvosoltak, például szóbeli megállapodásokkal (pl. adatgyűjtés az első alkalommal menedékjog iránti kérelmet benyújtó személyekről, adatok az illegális migránsok visszatérésének típusáról, adatok a tartózkodási engedélyekről kor és nem szerinti bontásban és más bontásokkal összevetve). Más adathiányosságok, például a népességi adatok 3. cikk szerinti bontása az állampolgárság szerinti országok, illetve bevándorlás / kivándorlás az egyes előző / következő lakóhely szerinti országok szerint nem orvosolhatók az önkéntes megállapodások keretében.

Hosszabb távon a migráció különböző aspektusaival kapcsolatban – az európai népszámlálás 2021 utáni átalakítása révén, amely gyakoribb (éves) statisztikák bevezetésével is járhat – több adat állhat majd rendelkezésre. Ez hozzájárulhat a migrációval kapcsolatos statisztikák iránti folyamatosan változó és új igények kielégítéséhez.

A Bizottság a Célravezető és hatásos szabályozás program keretében intézkedéseket tesz az uniós jog egyszerűbbé tétele és a szabályozási költségek csökkentése érdekében, ezzel hozzájárulva a növekedést és munkahelyteremtést segítő egyértelmű, stabil és kiszámítható szabályozási keretrendszer létrehozásához. A népesség és migráció területén (pl. a tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztikák területén) már létező jogszabályokban szereplő statisztikai jelentéstétellel kapcsolatban már feltártak bizonyos átfedéseket, amelyeket a jogszabályok egyszerűsítésével orvosolni kell.

(1) HL L 199., 2007.7.31., 23. o.

(2) COM(2012) 528 végleges.

(3) HL L 180., 2013.6.29., 31. o.

(4) HL L 330., 2013.12.10., 39. o.

(5) HL L 65., 2014.3.5., 10. o.

(6) HL L 155., 2009.6.18., 17. o.

(7) HL L 343., 2011.12.23., 1. o.

(8) HL L 94., 2014.3.28., 375. o.

(9) HL L 157., 2014.5.27., 1. o.

(10) „A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdése szerinti adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatások”; „A menedékjogra vonatkozó statisztikák”; „A 862/2007/EK rendelet 6. cikke szerinti adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatások”; „A tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztikák” 2014-es felülvizsgálata és a 862/2007/EK rendelet 5. és 7. cikke szerinti adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatások”; „A bevándorlásra vonatkozó jogszabályok végrehajtására vonatkozó statisztikák” 2014-es felülvizsgálata és „A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatások”; „A dublini megállapodásra vonatkozó statisztikák” 2015-ös felülvizsgálata.

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 516/2014/EU a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 150., 2014.5.20., 168. o .)

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 150., 2014.5.20., 143. o .)

(13)

  Európai Migrációs hálózat A bevándorlásról és menekültügyről szóló 2014. évi jelentés: Éves szakpolitikai jelentés (2014) amelyet az EU tagállamai és Norvégia nyújtott be Statisztikai melléklettel .

(14) http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/5775829/KE-BH-13-0S2-EN.PDF   

(15) http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/networks/european_migration_network/index_en.htm

(16) http://ec.europa.eu/eurostat/web/population-demography-migration-projections/statistics-illustrated

(17) http://ec.europa.eu/eurostat/web/asylum-and-managed-migration/statistics-illustrated

(18) http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Europe_in_figures_-_Eurostat_yearbook

(19) Lásd például az Eurostat Data in Focus (Fókuszban a statisztika) című sorozatában megjelent kiadványokat, például: Asylum applicants and first instance decisions on asylum applications: Third quarter 2014 - (Menedékkérők és a menedékjog iránti kérelmek tárgyában hozott elsőfokú határozatok: 2014 harmadik negyedéve) – 2014. évfolyam, 15. szám http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-data-in-focus/-/KS-QA-14-015

(20) http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Population

(21) Például a 2013-as uniós összesítés megváltozik, ha a 2013 elejére vonatkozó összesítésre (ami még EU-27 volt) vagy ha 2013 végére (akkor már EU-28 volt) hivatkozunk.

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).