EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.24.

COM(2015) 359 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

12. JELENTÉS

2014. ÉVI ÁTTEKINTÉS A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL
AZ EURÓPAI UNIÓVAL SZEMBEN HOZOTT PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEKRŐL

{SWD(2015) 145 final}

1.Bevezetés

A piacvédelmi eszközök a dömpingellenes intézkedések, a szubvencióellenes intézkedések és a védőintézkedések hármasából állnak. A dömpingellenes és a szubvencióellenes intézkedések célja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például a dömpingelt / támogatott behozatal – negatív hatásainak ellensúlyozása, míg a védőintézkedések célja, hogy átmeneti jelleggel védelmet nyújtsanak a gazdasági ágazatoknak a behozatal előre nem látható és jelentős megnövekedése esetén. A védőintézkedések abban is különböznek a másik két eszköztől, hogy míg a védőintézkedéseket származástól függetlenül az összes behozatalra alkalmazzák, a dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések adott országra (vagy inkább adott vállalatra) vonatkoznak.

A piacvédelmi intézkedések alkalmazása során szigorúan be kell tartani a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait. A piacvédelmi intézkedések helytelen alkalmazása jogellenes és indokolatlan intézkedések alkalmazásához vezet, ami negatív hatást gyakorol a szabad és tisztességes kereskedelemre. Ez különösen a védőintézkedések esetében jellemző, mivel ez az intézkedésfajta korlátozza leginkább a kereskedelmet, és a védőintézkedésekre vonatkozó szabályok még a dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedésekre vonatkozó szabályoknál is szigorúbbak.

Az elmúlt évek során a gazdasági világválságra visszavezethetően egyre fokozottabb mértékben folyamodtak piacvédelmi intézkedések alkalmazásához. Gazdasági válságok idején – amikor bizonyos ágazatokban a hazai fogyasztás visszaesik – természetes, hogy a vállalatok más értékesítési lehetőségeket keresnek termékeik részére, és figyelmük középpontjába az exportpiacok kerülnek. Ebből kifolyólag kulcsfontosságú, hogy ezeket az exportlehetőségeket ne hátráltassák jogosulatlan piacvédelmi intézkedésekkel, amelyek indokolatlanul korlátozzák a piacra jutást.

A WTO tagjai jogosultak piacvédelmi intézkedésekkel élni. Az Európai Unió maga is rendszeresen folyamodik ezen eszközökhöz (a védőintézkedések kivételével), viszont ilyenkor kiegyensúlyozott és mértéktartó megközelítést követ, és magára nézve a WTO-s kötelezettségvállalásokon is túlmutató szigorú követelményeket alkalmaz. Az Unió elvárja a kereskedelmi partnereitől, hogy a piacvédelmi eszközök alkalmazása kapcsán betartsák a WTO keretében elfogadott kötelező szabályokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság folytatta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kereskedelmi partnerei körében előmozdítsa a piacvédelmi eszközök alkalmazása terén bevált módszereket, továbbá még intenzívebbé tette ellenőrzési tevékenységét.

A harmadik országok által alkalmazott piacvédelmi eszközök gyakorlata és a WTO előírásainak való megfelelés tekintetében feltárt rendszerszintű problémák kezelése érdekében a Bizottság minden indokolt esetben fellép. A Bizottság szisztematikusan benyújtja írásbeli észrevételeit, továbbá egyre fokozottabb mértékben vesz részt harmadik országok piacvédelmi eszközeivel összefüggő nyilvános meghallgatásokon, különösen akkor, ha a kérdés kapcsán uniós exportőrök jogai és érdekei indokolatlanul sérülnek.

Emellett a Bizottság részletes, a piacvédelmi intézkedésekről szóló képzést biztosít a harmadik országok vizsgálóhatóságainál dolgozó tisztviselők részére azzal a céllal, hogy terjessze a piacvédelmi eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok tekintetében saját maga által követett szigorú szabályokat, és ezáltal javítsa a harmadik országok által elvégzett vizsgálatok minőségét. Ilyen képzést a Bizottság általában évente egyszer szervez – egyhetes szeminárium formájában – mintegy öt országból érkező legfeljebb 25 résztvevő részére. A nagy érdeklődésre való tekintettel 2014-ben egy második szemináriumot is megszerveztek. A 2014-ben lebonyolított két képzésen Izrael, Koszovó, Pakisztán, Panama, Tádzsikisztán, Ukrajna, Vietnam, a Dominikai Köztársaság és Törökország tisztviselői vettek részt. Ezenfelül a piacvédelmi eszközök bizottsági szakértői egy Rabatban lebonyolított szeminárium keretében marokkói tisztviselőknek is képzést tartottak. 2014-ben Egyiptomból és Tunéziából is érkeztek arra irányuló megkeresések, hogy a Bizottság szakértői tartsanak helyszíni képzést a piacvédelmi eszközökről az ottani tisztviselők részére.

Ez a jelentés bemutatja a harmadik országok által folytatott – az uniós kivitelt kedvezőtlenül érintő vagy potenciálisan kedvezőtlenül érintő – piacvédelmi tevékenységek terén megfigyelhető általános tendenciákat (a harmadik országok dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedései vagy az Unió egészére vagy egyes tagállamokra irányulnak). A jelentés továbbá országokra lebontott konkrét elemzéssel és a mellékletben közölt részletes számadatokkal alátámasztva áttekintést nyújt arról, hogy mit takar a harmadik országok piacvédelmi intézkedéseinek nyomon követése.

2.Általános tendenciák

2013-hoz hasonlóan a harmadik országok 2014-ben is intenzíven alkalmazták a piacvédelmi eszközöket.

Jóllehet a hatályos intézkedések száma – főleg bizonyos intézkedések hatályvesztése miatt – 140-re csökkent (számuk 2013-ban még 152 volt), 2014-ben 34 új intézkedést hoztak (2013-ban 27-et), és 41 új vizsgálatot indítottak (2013-ban 43-at). Várható tehát, hogy a tevékenységek intenzitása 2015-ben sem változik.

A hatályos intézkedések száma összesen

Forrás: a WTO és az Európai Unió statisztikai adatai

Ami az alkalmazott eszközök típusait illeti, a 140 hatályos intézkedésből 104 dömpingellenes intézkedés, 4 szubvencióellenes intézkedés, 32 pedig védőintézkedés; (fontos megjegyezni, hogy nem mindegyik védőintézkedésnek van az uniós kivitelt érintő hatást). A 2014-ben elrendelt 34 új intézkedés 19 dömpingellenes, 1 szubvencióellenes és 14 védőintézkedést takar. Ami a megindított új vizsgálatokat illeti, védőintézkedésekkel kapcsolatban 23, dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban 17 vizsgálatot indítottak, szubvencióellenes intézkedéssel kapcsolatban pedig egy vizsgálat indult. A védőintézkedésekkel kapcsolatban 2013-ban megindított új vizsgálatok száma csökkenő tendenciára utalt, különösen a dömpingellenes vizsgálatok számához viszonyítva. A tendenciát azonban a 2014-es év nem erősítette meg. Valójában a védőintézkedésekkel kapcsolatban 2014-ben megindított vizsgálatok száma (23) éppen olyan magas, mint 2012-ben, és csak 2009-ben volt ennél magasabb, amikor védőintézkedésekkel kapcsolatban 31 új vizsgálatot indítottak.

Úgy tűnik, hogy 2014-ben bizonyos ágazatok különösen érintettek voltak. Az acélipart érintően például gyakran hoznak piacvédelmi intézkedéseket, különösen a mediterrán térségben, de Latin-Amerikában is. A 2014-ben megindított új vizsgálatok közül 12 az acéliparra vonatkozott. Nem sokkal lemaradva, második helyen a vegyipar szerepel, mely ágazatra vonatkozóan 2014-ben 11 új vizsgálatot indítottak meg. 2014-ben különösen sok figyelmet kapott a papírgyártás is: öt új vizsgálatot indítottak meg, amelyeket 2015 elején egy újabb követett.

A 2014-ben megindított új vizsgálatok ágazatonként

Forrás: a WTO és az Európai Unió statisztikai adatai

2014-ben a legaktívabb ország India volt. India összesen 26 intézkedést tart hatályban (4 védőintézkedés, 22 dömpingellenes intézkedés). India 2014-ben 4 új dömpingellenes intézkedést és 4 új védőintézkedést léptetett hatályba, továbbá védőintézkedésekkel kapcsolatban 7 új vizsgálatot, dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban pedig 3 új vizsgálatot indított. A hatályos intézkedések számát tekintve Kína és az Egyesült Államok következik 18 hatályos intézkedéssel (Kína esetében 16 dömpingellenes és 2 szubvencióellenes intézkedés, az USA esetében 17 dömpingellenes és 1 szubvencióellenes intézkedés). Kína 2014-ben 4 új intézkedést léptetett hatályba (3 dömpingellenes intézkedés és szubvencióellenes intézkedés), továbbá egy dömpingellenes vizsgálatot indított meg. Az Egyesült Államok egy új dömpingellenes intézkedést rendelt el, és egyetlen új vizsgálatot sem indított.

2014 végén hatályban lévő intézkedések országonként

Forrás: a WTO és az Európai Unió statisztikai adatai

Ami a földrajzi régiókat illeti, Ázsia, Latin-Amerika és a mediterrán térség volt a legaktívabb: 2014-ben 16, 12, illetve 10 új vizsgálatot indítottak meg.

Latin-Amerika tekintetében egyértelmű növekvő tendencia figyelhető meg: az elmúlt 3 évben 6, 10, illetve 12 új vizsgálat indult.

A mediterrán térség tevékenysége 2014-ben ugyancsak intenzívebbé vált: 7 új vizsgálat indult (míg 2013-ban csak 4 vizsgálatot indítottak), ez azonban még mindig elmarad a 2012-es szinttől (11 újonnan megindított vizsgálat).

Ázsia és a mediterrán térség vonatkozásában az egyik legfőbb kihívást a védőintézkedések kiterjedt alkalmazása jelenti. Ázsiában a 2014-ben megindított 16 vizsgálatból 12, a mediterrán térségben pedig a megindított 7 új vizsgálatból 6 védőintézkedésekhez kapcsolódott. Latin-Amerikában a megindított 12 új vizsgálatból csak 2 kapcsolódott védőintézkedésekhez.

A 2014-ben megindított új vizsgálatok régiónként

Forrás: a WTO és az Európai Unió statisztikai adatai    

3.Visszatérő kérdések

3.1.A védőintézkedések alkalmazása

A védőintézkedésekkel kapcsolatos új vizsgálatok megindításának elterjedése továbbra is aggodalomra ad okot. Harmadik országok 2014-ben védőintézkedésekkel kapcsolatban 23 új vizsgálatot indítottak, míg 2013-ban 18-at. A növekvő tendenciát még inkább nyugtalanítóvá teszi, hogy számos vizsgálat esetében megkérdőjelezhető, hogy betartják-e a védőintézkedésekről szóló WTO-megállapodást. A korábbi jelentésekben említetteknek megfelelően a védőintézkedések a legkorlátozóbb eszköznek számítanak, ezért azokat csak valóban kivételes körülmények között szabad alkalmazni. Jóllehet a védőintézkedésekkel kapcsolatban indított vizsgálatok nem mindegyike érinti közvetlenül az uniós kivitelt, a Bizottság szinte az összes vizsgálatba szisztematikusan bekapcsolódik már a vizsgálat megindításának szakaszában, hogy jelezze az e vizsgálatok jelentős részénél felmerülő súlyos hiányosságokat.

A védőintézkedések kapcsolatos vizsgálatok megindításával és magával a vizsgálatokkal kapcsolatban számos visszatérő jellegű hiányosság előfordul. Gyakori jelenség, hogy harmadik országok nem támasztják alá az előre nem látható fejleményekre vonatkozó megállapításukat, vagy úgy reagálnak a behozatal megnövekedésére, hogy az nem a közelmúltban, illetve nem kellőképpen hirtelen, éles és jelentékeny formában állt elő. Továbbá az okozott kárra vonatkozó leírás és az ok-okozati összefüggés gyakorta megkérdőjelezhető. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a védőintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatoknál az okozott kár mértékének súlyosnak kell lennie, ez pedig szigorúbb követelmény, mint a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokban előírt jelentős kár. A Bizottságnak a gazdasági ágazattal együttműködésben folytatott fellépése ellenére az esetek többségében az intézkedéseket elrendelik. Mindazonáltal a Bizottság beavatkozása nyomán – legalább néhány esetben – elérte, hogy az intézkedések kevésbé korlátozók legyenek (alacsonyabb vámmértékek, nagyobb kvóták, rövidebb alkalmazási idejű intézkedések vagy az intézkedések gyorsabb feloldása).

3.2.A piacvédelmi eszközök feltörekvő gazdaságok általi alkalmazása

A WTO piacvédelmi szabályainak be nem tartása olyan eszközök indokolatlan alkalmazásához vezet, amelyek nem érik el a tőlük várt hatást. A Bizottság azt tapasztalta, hogy egyes feltörekvő gazdaságok minden további nélkül a védőintézkedések alkalmazásához folyamodnak, jóllehet előfordulhat, hogy az adott esetben dömpingelt vagy támogatott behozatalról van szó. Mindenekelőtt azokban a helyzetekben, amikor a behozatal megnövekedése alapvetően egy forráshoz köthető, a dömpingellenes vagy szubvencióellenes eszközök alkalmazása lenne helyénvaló, mivel ezek országspecifikusak és célzott választ adnak az érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra.

A dömpingellenes és a szubvencióellenes intézkedésektől eltérően a védőintézkedések minden behozatalra kihatnak függetlenül annak forrásától, és ezáltal hátráltathatják a tisztességes versenyt. A védőintézkedésekkel kapcsolatban az elmúlt évben – többnyire feltörekvő gazdaságok által – megindított vizsgálatokat közelebbről vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgálatok vagy olyan gazdasági ágazatot érintettek, amelynél valamelyik szereplő erőfölényben van a helyi piacon, vagy amely gazdasági ágazatban fokozott mértékű kapacitásépítés zajlik. Egyértelmű, hogy ezek olyan helyzetek, amikor a védőintézkedés alkalmazása nem indokolt.

A Bizottság bizonyos régiókban „fertőzési hatást” is megfigyelt. Ez különösképpen jellemző a mediterrán térségben, ahol 2012-ben Marokkó rendszeresen alkalmazni kezdte az eszközt, és példáját ezt követően Egyiptom, Tunézia és Jordánia is átvette, miközben Törökország hagyományosan igen aktív alkalmazója a piacvédelmi eszközöknek.

3.3.Az átláthatóság hiánya

A piacvédelmi vizsgálatok mindegyikében meghatározó jelentőséggel bír az érintett felek védelemhez való joga. A vizsgálatot folytató hatóságok feladata biztosítani, hogy a felek megfelelő időben hozzáférhessenek az ügy megfelelő, érdemi tartalommal rendelkező, nem bizalmas, betekinthető aktájához. Ennek az aktának tartalmaznia kell a nyilvántartásba vett összes dokumentum betekinthető változatait és/vagy a bizalmas módon közölt információk érdemi összefoglalóját. Sajnálatos módon számos vizsgálatnál előfordul – különösen ha csak kevés számú vagy csupán egy panaszos van –, hogy a betekinthető akta jószerivel semmilyen információt nem tartalmaz. Ilyen esetekben a Bizottság beavatkozik azért, hogy a vizsgálatot folytató hatóságok legalább mutatók vagy adattartományok formájában közöljenek adatokat annak érdekében, hogy a felek legalább egy általános képet kapjanak a helyzetről.

4.A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tevékenysége

A Bizottság aktív tevékenységet folytat a WTO keretein belül, hogy biztosítsa a WTO szabályainak teljes körű betartását.

Amennyiben a WTO valamely tagjának intézkedése sérti a WTO szabályait, a Bizottság WTO-vizsgálóbizottság felállítását kérheti.

A Bizottság például 2013 augusztusában egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte egyes acélcsövek behozatalára Kína által elrendelt dömpingellenes intézkedésekkel szembeni fellépés céljával. Az eljárás jórészt 2014-ben zajlott, és az Uniónak kedvező végeredménnyel zárult (amelynek részletei alább kerülnek kifejtésre.) 2014-ben a Bizottság egy másik vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte a könnyű haszongépjárművek behozatalára Oroszország által elrendelt dömpingellenes intézkedésekkel összefüggésben. Az eljárás 2015-ben is zajlik.

A Bizottság továbbá harmadik félként is fellép harmadik országok kezdeményezésére felállított WTO-vizsgálóbizottságokban; fellépésének legfőbb célja az olyan rendszerszintű kérdések kezelése és nyomon követése, amelyek kihatással lehetnek a piacvédelmi eszközök uniós alkalmazására is. Ezekhez a fellépésekhez egy offenzív jellegű érdek is kapcsolódik, mivel a Bizottság ezen keresztül előmozdítja piacvédelmi vizsgálatokra vonatkozó szigorúbb szabályok érvényesülését külföldön. 2014-ben a Bizottság harmadik félként lépett fel többek között az alábbi ügyekben: Egyesült Államok – a Koreából származó nagyméretű lakossági mosóberendezésekre vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések (WT/DS464), valamint Egyesült Államok – a Vietnamból származó egyes rákfélékre vonatkozó dömpingellenes intézkedések (AB-2015-01)(DS429).

A Bizottság továbbá tevékeny szerepet vállal a Kereskedelmi Világszervezet Genfben ülésező érintett bizottságaiban. A dömpingellenes / szubvencióellenes bizottságok a WTO felé irányuló féléves és a havi beszámolási folyamatok keretében áttekintik a WTO más tagjai által hozott intézkedéseket. A védőintézkedések aggodalomra okot adó, fokozódó mértékű alkalmazása miatt megkülönböztetett figyelmet kap a védőintézkedésekkel foglalkozó bizottság. A Bizottság olyan egyedi kérdéseket vet fel, amelyek kapcsán az Uniónak gazdasági vagy rendszerszintű érdeke merül fel. Emellett a Bizottság részt vesz a védőintézkedésekről általánosabb jellegű vitát folytató csoport munkájában is, amely a WTO említett bizottságának margóján tevékenykedik. A csoport legfőbb célja a WTO tagjai által követett gyakorlatokról folytatott eszmecsere.

5.Legfőbb eredmények

5.1.Egyiptom – egy szubvencióellenes vizsgálat lezárása intézkedések elrendelése nélkül

Egyiptom 2014 júniusában szubvencióellenes vizsgálatot indított a Hollandiából származó edami sajt behozatalával kapcsolatban. A vizsgálat tárgyát uniós és holland programok képezték. A Bizottság együttműködött a vizsgálatban és segítséget nyújtott a holland hatóságoknak is. A Bizottság ezenfelül beadványában kiemelte, hogy a vizsgált támogatási programok nem egyediek voltak, ebből kifolyólag a WTO szabályai nem alkalmazhatók ezekkel szemben. A Bizottság továbbá komoly kételyeket fogalmazott meg a kárelemzéssel és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó elemzéssel kapcsolatban. A Bizottság részt vett a Kairóban tartott konzultációkon is. A vizsgálatot 2015 márciusában intézkedések elrendelése nélkül megszüntették. Az egyiptomi hatóságok megállapították, hogy a támogatási programok nem voltak egyediek, következésképp nem támadhatók, továbbá az egyiptomi hatóságok által elvégzett vizsgálat nem állapította azt meg, hogy a hazai gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett volna.

5.2.Dél-afrikai Köztársaság – a végleges vámok mértékének csökkentése

A Németországból, Hollandiából és az Egyesült Királyságból származó fagyasztott csirkedarabokkal kapcsolatban a Dél-afrikai Köztársaság (ITAC) végleges vámok kivetését javasolta az említett három országból származó behozatalra. Az érdekelt felektől kapott észrevételek nyomán – ideértve a Bizottságnak különösen az Egyesült Királyság tekintetében megállapított dömpingkülönbözetre és annak kiszámítására vonatkozó fellépését – az ITAC (Dél-Afrika külkereskedelmi hivatala) jelentősen csökkentette a vámok mértékét az egyes egyesült királyságbeli gyártók (18,68 %-ról 13,07 %-ra), és „minden más” egyesült királyságbeli gyártó tekintetében (34,7 %-ról 22,3 %-ra).

5.3.Törökország – az intézkedések negatív hatásának csökkentése

Törökország védőintézkedéseket rendelt el tereftálsavra (PTA) vonatkozóan. Ugyanakkor a Bizottságnak az uniós gazdasági ágazatot támogató aktív fellépésének köszönhetően a kivetett vámok mértéke viszonylag alacsony (4 %), és az intézkedést mindössze 2 évig fogják alkalmazni. A Bizottság rámutatott az ok-okozati összefüggésre vonatkozó elemzés hiányosságaira és kiemelte, hogy a felhasználás növekedése miatt a vámok veszélyeztethetik a megfelelő szintű ellátást.

5.4.Marokkó – elfogadott kötelezettségvállalás

Marokkó 2012 decemberében dömpingellenes vizsgálatot indított az inzulin behozatalával kapcsolatban. 2014 áprilisában ideiglenes vámot vetettek ki, 2014 augusztusában pedig 13,89 %-os végleges vám kivetését javasolták. A Bizottságnak az uniós gazdasági ágazat védelmében tett fellépése nyomán a marokkói hatóságok elfogadták a dán gyártó által felajánlott kötelezettségvállalást, és így a vám alkalmazását felfüggesztették.

5.5.Egyesült Államok – a hatályvesztés felülvizsgálatának megszüntetése az intézkedések fenntartása nélkül

A Bizottság aktív szerepet vállalt a Németországból származó könnyű hőpapír behozatalára vonatkozóan 2008-ban elrendelt dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének első teljes körű felülvizsgálatában. 2014. május 28-án az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma megállapította, hogy az intézkedés megszüntetése vélhetően a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne. Ezt követően az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (US ITC) előtt folyó nyilvános meghallgatás keretében 2014 októberében a Bizottság fellépett a német gazdasági ágazat védelmében. Az US ITC kedvező kimenetelű szavazását követően 2014. december 17-én a dömpingellenes végzést hatályon kívül helyezték.

5.6.Ausztrália – alacsony mértékű vám vagy vámmentesség számos vállalat részére

Az ausztrál hatóságok 2013. július 9-én dömpingellenes vizsgálatot indítottak az Olaszországból származó feldolgozott paradicsomtermékekre vonatkozóan. A Bizottság az ausztrál Dömpingellenes Bizottsághoz intézett beadványai révén számos alkalommal fellépett az olasz gazdasági ágazat védelmében. Emellett az ellenőrző látogatás során egy bizottsági szakértő is jelen volt, hogy segítséget nyújtson az érintett vállalatok részére. Ennek eredményeképp a kivitel 45 %-a kikerült az intézkedés hatálya alól, és a többi együttműködő exportőrre vonatkozó vám mértékét viszonylag alacsony mértékűre (átlagosan 4 %) szabták.

Sajnálatos módon az ausztrál hatóságok csupán néhány hónappal később – 2015-ben – új vizsgálatot indítottak azzal a céllal, hogy újból megvizsgálják azon két vállalattól származó behozatalt, amelyeket korábban kizárták az intézkedés hatálya alól. A Bizottság továbbra is fel fog lépni az olasz exportőrök védelmében, mivel az új vizsgálat megindításának okai meglehetősen gyengén alátámasztottnak tűnnek.

5.7.Fülöp-szigetek – egy védőintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálat lezárása intézkedések elrendelése nélkül

2012 szeptemberében a fülöp-szigeteki hatóságok védőintézkedéssel kapcsolatos vizsgálatot indítottak a galvanizált vas- és lealapozott, galvanizált vaslemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozóan. A Bizottság a vizsgálat egy korai szakaszában beavatkozva rámutatott, hogy a nyilvánosságra hozott bizonyítékok nem támasztják alá kellőképpen az intézkedések indokolását. A védőintézkedéssel való esetleges visszaélés gyanúját keltő vizsgálatot 2015 februárjában végül intézkedések elrendelése nélkül megszüntették azzal az indokkal, hogy a vizsgálat tárgyát képező behozatal semmilyen kárt nem okozott a hazai gazdasági ágazatnak.

5.8.Kína – egy dömpingellenes vizsgálat lezárása intézkedések elrendelése nélkül

Kína 2014 júniusában dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból és Japánból származó, hemodialízis során használt felszerelések behozatalával kapcsolatban. A vizsgálat által érintett legfontosabb uniós exportőrök németországi, svédországi és olaszországi gyártók voltak. A kínai hatóságoknál fellépve a Bizottság rámutatott a panasz technikai jellegű hiányosságaira, és szakértői segítséget nyújtott az érintett exportőrök részére. A panaszt végül 2014 decemberében visszavonták, és az ügyet intézkedések elrendelése nélkül lezárták.

5.9.Kína – sikeres kimenetelű WTO-vizsgálóbizottsági eljárás

Az Európai Unió (és Japán) 2012 novemberében WTO-vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az egyes rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozóan Kína által elrendelt dömpingellenes intézkedések miatt. A Bizottság súlyos hiányosságokat tárt fel a vizsgálat kapcsán. A vizsgálóbizottsági eljárás jórészt 2014-ben zajlott, az eredményeket 2015 elején tették közzé. Következtetéseiben a vizsgálóbizottság számos pontban helyt adott az Unió számos fontos igényének (Kína nem tett eleget az exportár és a rendes érték közötti tisztességes összehasonlítás követelményének, továbbá hibás volt a be nem tudhatósági elemzés). A Bizottság álláspontja szerint ahhoz, hogy eleget tudjon tenni a vizsgálóbizottság megállapításainak, Kínának hatályon kívül kell helyeznie a WTO szabályainak nem megfelelő intézkedéseket. Az ügy kapcsán fellebbezést nyújtottak be, és a Fellebbezési Testület jelenleg felülvizsgálja a vizsgálóbizottság jelentését.

A vizsgálóbizottság megállapításai rendszerszintű jelentőséggel bírnak. A megállapítások a Kína által a közelmúltban elvégzett piacvédelmi vizsgálatok visszatérő jellegű hiányosságaira mutatnak rá. Ez lenne a második alkalom, hogy az Európai Unió sikeresen emel kifogást a Kína által elrendelt dömpingellenes vámokkal szemben a WTO keretében. A korábbi ítélet (DS425) nyomán Kína hatályon kívül helyezte a röngtenszkennerekre kivetett, a WTO-szabályainak nem megfelelő dömpingellenes vámokat.

Ezzel összefüggésben és a bor és a poliszilícium behozatalával kapcsolatban 2013-ban nagy nyilvánosságot kapott eseteket követően 2014-ben nem volt arra utaló jel, hogy a Kína az Unió által indított vizsgálatok megtorlásaként indított volna új vizsgálatokat. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben szakítottak ezzel a helytelen gyakorlattal, és a Bizottság továbbra is éberen figyel erre.

6.Következtetések

Az Európai Unióval vagy tagállamaival szemben folytatott piacvédelmi tevékenység 2014-ben a 2013-ashoz hasonló képet mutatott. Jóllehet az intézkedések száma összességében csökkent, az új vizsgálatok száma, és különösen a védőintézkedésekkel kapcsolatos új vizsgálatok száma magas.

A Bizottság 2014-ben folytatta a harmadik országok által elrendelt piacvédelmi intézkedések negatív hatásainak mérséklésére irányuló – szakértői, illetve bizonyos esetekben politikai szintű – beavatkozások formáját öltő erőfeszítéseit. Az esetek egy részében ezek a beavatkozások – a fent bemutatottak szerint – sikeresnek bizonyultak.

Mindazonáltal az elmúlt években felmerült problémák közül számos továbbra is aggodalomra ad okot, sőt némelyikük még súlyosabb problémaként jelentkezik: ide tartozik különösen a védőintézkedések kiterjedt alkalmazása, valamint ennek az eszköznek számos ország esetében megkérdőjelezhető alkalmazási módja. Általánosságban elmondható, hogy a piacvédelmi intézkedések indokolatlan alkalmazása egyértelműen ellentétes az uniós stratégiával, amely a nyitott piacokra és a tisztességes kereskedelem tárgyát képező áruk piacra jutására épül.

A harmadik országok által elrendelt piacvédelmi intézkedések, valamint a folyamatban lévő vizsgálatok jelentős hatást gyakorolnak az uniós kivitelre. A Bizottság ezért az eszközök alkalmazásakor folytatni fogja az Európai Unió által követett szigorú szabályoknak a kereskedelmi partnereink körében való előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. A Bizottság emellett még intenzívebben fog fellépni az uniós exportőrök védelmében és fokozni fogja a számukra nyújtott technikai segítséget, különösen azokban az esetekben, amikor az exportőrök harmadik országok által esetlegesen visszaélésszerűen alkalmazott piacvédelmi eszközökkel szembesülnek. Ezek az erőfeszítések teljes mértékben összhangban vannak a Bizottságnak a piacra jutás elősegítésére irányuló más erőfeszítéseivel. Ebben az értelemben a Bizottság harmadik országok által alkalmazott piacvédelmi eszközök tekintetében folytatott tevékenysége messze túlmutat az egyszerű nyomon követésen.