52015DC0263

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Lettország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról,

amelyben véleményezi Lettország 2015. évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására 2 ,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira 3 ,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, mely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot, amelyek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)A Tanács 2014. július 8-án ajánlást fogadott el Lettország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Lettország 2014. évi aktualizált stabilitási programját.

(4)A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést 4 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Szintén 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést 5 , amelyben Lettországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)Az Európai Tanács 2014. december 18-án meghatározta a beruházások fokozásához, a strukturális reformok felgyorsításához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)A Bizottság 2015. február 26-án közzétette a Lettországra vonatkozó 2015. évi országjelentését 6 . Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások kapcsán Lettország által elért eredményeket.

(7)Lettország 2015. április 17-én benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját és 2015. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)Lettország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik és az Eurostat megerősítésének megfelelően részesül a rendszerszintű nyugdíjreformra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának előnyeiből. Stabilitási programjában Lettország – az egészségügyi ágazat jelentős strukturális reformjának folytatása miatt – átmeneti eltérést kért a középtávú költségvetési célhoz vezető, előírt kiigazítási pályától. Az egészségügyi ágazat reformjának költségvetési kiadásai 2016-ban a GDP 0,2 %-át fogják kitenni. A becslések szerint a reform 2023-ig 0,6 %-kal növeli a foglalkoztatást és 2,2 %-kal a GDP szintjét. Az értékelés megalapozottnak tartja a növekedésre és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt pozitív hatást. Mindazonáltal a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján a 2016-ra előre jelzett, a GDP 2,2 %-ának megfelelő strukturális hiány meghaladja a megfelelő biztonsági tartalékot a Szerződés szerint a GDP 3 %-aként meghatározott referenciaérték tekintetében, amelyet a strukturális reformokra vonatkozó rendelkezések alkalmazására való jogosultsághoz be kell tartani. Ezért – elismerve a folyamatban levő egészségügyi reform indokoltságát – a Tanács véleménye szerint Lettország 2016-ban nem fog eleget tenni a kérelmezett átmeneti eltérés engedélyezéséhez szükséges feltételeknek.

(9)2015. évi stabilitási programja alapján a kormány nagyjából stabil, 2016-ban a GDP 1,4 %-ának, 2017-ben 1,3 %-ának megfelelő mértékű, 2018-ban pedig 1,7 %-ra emelkedő államháztartási hiány elérését tervezi. E célok eléréséhez a kormány 2016-ban a GDP 1,8 %-ának, majd 2017-től 1,4 %-ának megfelelő strukturális hiányt szándékozik megvalósítani. A stabilitási programban vázolt pálya a strukturális reformra vonatkozó rendelkezéseken alapuló eltérést foglal magában, úgy tűnik azonban, hogy erre Lettország nem jogosult, továbbá a 2016–2019 közötti időszakra tervezett kiegészítő védelmi kiadásokat egyszeri műveletként sorolja be. A stabilitási program szerint az államadósság-ráta a 2015. évi GDP-arányos 37 %-ról 2018-ra 34 %-ra csökken, az időszak alatt némi évenkénti ingadozással, ami a likvid eszközök adósságkezelési célból történő felhalmozásából ered majd. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. 2015-ben az intézkedéseket nagyrészt a költségvetésben előirányzottaknak megfelelően valósították meg. Ugyanakkor 2016-tól kezdődően a kitűzött hiánycélok elérését támogató intézkedések nincsenek kellőképpen kidolgozva. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján Lettország – a nyugdíjreformra vonatkozó rendelkezések alkalmazását figyelembe véve – 2015-ben teljesíti a követelményeket. 2016 vonatkozásában fennáll a jelentős eltérés kockázata. A strukturális egyenlegnek – a nyugdíjreform miatti engedmény beszámításával – a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben kell javulnia. A bizottsági előrejelzés szerint az egyenleg a GDP 0,3 %-ával romlik, ami ahhoz is kapcsolódik, hogy a védelmi kiadásokat nem lehet egyszeri műveletként besorolni. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy Lettország nem fog megfelelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(10)Folyamatban van egy független nemzeti akkreditációs ügynökség felállítása és a lett felsőoktatási rendszer új, minőségorientált finanszírozási modelljének kidolgozása. Annak ellenére, hogy az intelligens szakosodási kerettel összhangban vannak eredmények a kutatási és innovációs rendszer reformja terén, a nem megfelelő szintű állami finanszírozás és a rendszer széttagoltsága miatt az elért tudományos eredmények gyengék. Lettország 2013-ban csak körülbelül a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékben eszközölt beruházásokat a kutatás-fejlesztésbe, ami a harmadik legalacsonyabb arány az EU-ban. Az állami K+F-intenzitás 2013-ban csupán a GDP 0,43 %-a volt. Az innováció, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő és tudásintenzív ágazatokba irányuló magánberuházások hiánya gátolja a versenyképességet.

(11)A munkanélküliség kezelése terén elért eredményektől függetlenül – a munkaképes korú lakosság csökkenésére tekintettel – további intézkedésekre van szükség az ifjúsági munkanélküliség és annak negatív hosszú távú következményei megelőzéséhez. Lettország tett előrelépést a szakoktatás és -képzés, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzés reformja terén; azonban a rendszer a kkv-k csekély szerepvállalása miatt még nem rendelkezik kellő vonzerővel.

(12)Bár jelentős elemző és tervező munkára került sor, a szociális támogatás reformja nem haladt előre, és azt nem támasztja alá megfelelő költségvetési terv. Az álláskeresési járadék és a szociális ellátások csekély lefedettsége és nem kielégítő mértéke megakadályozza a szegénység csökkentésére, valamint a társadalmi kirekesztettség és a nagyfokú egyenlőtlenség megszüntetésére irányuló hatékony fellépést. E körülmények között a szociális kiadások csekély hatást gyakorolnak a szegénység visszaszorítására. 2014-ben a lett lakosság körülbelül 32,7 %-a volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, és a jövedelmi egyenlőtlenség változatlanul a legmagasabbak között van az Unióban. Más tagállamokkal összehasonlítva az aktív munkaerő-piaci intézkedések finanszírozása és alkalmazási köre továbbra is csekély. Az alacsony keresetűek magas adóéke még mindig hátráltatja a hivatalos foglalkoztatást és csökkenti az alacsony képzettségűek iránti keresletet; eközben kiaknázatlan a környezetvédelmi adózásban és a hatékony ingatlanadókban rejlő tetemes potenciál. Az egészségügyre fordított csekély állami finanszírozás és a betegek által közvetlenül teljesítendő kifizetések nagy aránya, a teljesítményösztönzőkre és a hatékonyságra való összpontosítás nem megfelelő mértéke, továbbá az egészségügyi ellátás koordinációjának hiánya azt eredményezi, hogy a lakosság jelentős része csak korlátozott mértékben fér hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Nagy szükség van a rendszer költséghatékonyságának és minőségének javítására és a kórház-finanszírozásnak a teljesítményen alapuló mechanizmusokkal való összekapcsolására.

(13)Lettország jelentős eredményeket ért el az igazságszolgáltatási rendszer reformja terén. Azonban változatlanul alacsony a lezárt polgári és kereskedelmi ügyek aránya, ami további terhet jelent a vállalkozások számára, és meg kell erősíteni a bírói tanács és a bírósági elnökök szerepét az igazságszolgáltatás reformjának végrehajtásában. Hiányosságok vannak az adócsalás elleni küzdelem és a megfelelő adóbeszedés terén, és még mindig magas az adókikerülés aránya. Bár elfogadták a fizetésképtelenségre vonatkozó törvényt, még vannak kihívások a megfelelő fizetésképtelenségi eljárások és a felszámolók hatékony felügyeleti rendszerének kialakítása tekintetében. Az üzleti környezet és a közszolgáltatások minősége szempontjából fontos lenne szigorúbb intézkedéseket hozni az összeférhetetlenség és a korrupció megakadályozása érdekében, különösen az érzékeny területeken, mint a közbeszerzés, az építőipar és az egészségügy. Nem történt előrelépés a versenyjogi tanács által a versenyjogi törvény módosítására tett javaslatok kapcsán, melyek révén a tanács nagyobb intézményi és pénzügyi függetlenséget kapott volna, hogy eredményesebben tudjon fellépni az állami szervekkel szemben. A közszolgáltatásokra vonatkozó törvényt nem fogadta el a parlament. A törvénybe bele kell majd foglalni a helyi önkormányzatokat is.

(14)Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Lettország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Lettországnak címzett ajánlások nyomán hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programok Lettország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat.

(15)A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta Lettország stabilitási programját, és arról alkotott véleményét 7 mindenekelőtt az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

AJÁNLJA, hogy Lettország 2015–2016-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Biztosítsa, hogy 2015–2016-ban a középtávú költségvetési céltól való eltérés a rendszerszintű nyugdíjreformhoz kapcsolódó engedményre korlátozódik.

2.Javítsa a szakoktatást és -képzést, gyorsítsa fel a tantervek reformját és szélesítse a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatát. Biztosítsa, hogy a felsőoktatás új finanszírozási modellje jutalmazza a minőséget. Az intelligens szakosodási keret alapján tegye célzottabbá a kutatásfinanszírozást és ösztönözze az innovációra irányuló magánberuházásokat.

3.Tegyen konkrét lépéseket a szociális támogatás reformja céljából, biztosítva az ellátások megfelelőségét, és tegyen intézkedéseket a foglalkoztathatóság növelése érdekében. Az adótehernek a növekedést kevésbé visszafogó egyéb forrásokra való áthelyezésével csökkentse az alacsony keresetűek magas adóékét. Tegyen intézkedéseket az egészségügyi rendszer hozzáférhetőségének, költséghatékonyságának és minőségének javításához és kapcsolja össze a kórház-finanszírozást teljesítményalapú mechanizmusokkal.

4.Javítsa az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát valamennyi fél (beleértve a felszámolókat) elszámoltathatóságának fokozásával, az adókikerülés elleni küzdelemhez szükséges megfelelő eszközök biztosításával és a bírói tanács szerepének erősítésével. Módosítsa a közszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat az összeférhetetlenségi szabályok megerősítése érdekében, és a javadalmazást kapcsolja a felelősségi körökhöz.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök