This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52015DC0100
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Results of the public consultation on the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A nyilvános konzultáció eredményei az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A nyilvános konzultáció eredményei az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról
/* COM/2015/0100 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A nyilvános konzultáció eredményei az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról /* COM/2015/0100 final */
Bevezetés Az Európa 2020
stratégia 2010-ben indult, mint az EU munkahelyteremtést és növekedést szolgáló
hosszú távú, integrált stratégiája. Annak érdekében, hogy az intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedés megvalósulhasson Európában, a stratégia a
tagállamok által nemzeti célkitűzésekké átültetett öt kiemelt célra
összpontosít: a foglalkoztatásra, a kutatás-fejlesztésre, az
éghajlat-változásra és energiaügyre, az oktatásra, valamint a szegénység és a
társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre. A stratégia végrehajtása és nyomon
követése az európai szemeszter részeként történik. A stratégia emellett átfogó
keretként szolgált egy sor uniós és nemzeti szintű szakpolitikához. A
stratégia mindenekelőtt iránymutatást nyújt a 2014–2020 időszakra
vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok tervezéséhez és
programozásához. A stratégia
végrehajtásának első éveit követően félidőben a 2020-as horizont
felé, a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett, hogy számba vegye a
stratégia célkitűzéseinek eddigi eredményeit. Az a tény, hogy az Európa
2020 stratégia első évei egy súlyos pénzügyi és gazdasági válsággal estek
egybe, jelentős hatással volt a stratégia céljai felé tett
előrelépésre. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rövidtávú politikai
megfontolások gyakran óhatatlanul fölénybe kerültek a hosszú távú
szemléletmóddal szemben. Az Európa 2020 stratégiáról készült legutóbbi
Eurobarométer felmérés[1]
megállapításai szerint az EU válságra adott válaszának általános iránya az
uniós polgárok támogatását élvezi – a válaszadók közül majdnem kétszer annyian
vélik úgy, hogy az EU jó irányba halad, hogy kikerüljön a válságból és
szembenézzen a kihívásokkal, mint ahányan nem. Ez a közlemény az érdekelt feleknek az Európa 2020
stratégia tervezésével és eredményeivel kapcsolatos véleménye felmérését célzó,
2014. május és október között szervezett nyilvános konzultáció főbb
megállapításait taglalja. A közleményhez az Európa 2020 célkitűzéseire
vonatkozó aktualizált jelentés társul[2]. Összefoglalás Az Európa 2020
stratégiáról szóló nyilvános konzultációra 2014. május 5. és 2014. október 31
között került sor. A cél az volt, hogy begyűjtsék és a felülvizsgálathoz
felhasználják az érdekelt felek tapasztalatait a stratégia végrehajtásának
első éveivel kapcsolatosan. Összesen 755
véleménynyilvánítás érkezett 29 országból. A legnagyobb arányban képviselt
válaszadói kategória a szociális partnereké és az érdekcsoportoké, valamint a
nem kormányzati szervezeteké, őket a tagállamok kormányai és hatóságai, a
magánszemélyek, az agytrösztök, a tudományos szféra és az alapítványok,
valamint a vállalkozások követik. A nyilvános konzultáció fő eredményei a
következők: – az Európa 2020-t releváns, átfogó keretnek
tekintik a foglalkoztatás és növekedés uniós és nemzeti szintű
elősegítésére. Célkitűzései és prioritásai jelentősek a
jelenlegi és jövőbeli kihívások fényében. – Az öt kiemelt cél a munkahelyteremtés és növekedés
kulcsfontosságú katalizátora, továbbá segíti, hogy a stratégia célirányos
maradjon. – A kiemelt kezdeményezések nagy része betöltötte
szerepét, jóllehet azok ismertsége alacsony maradt. – Van mozgástér és igény a stratégia
eredményességének javítására a fokozottabb felelősségvállalás és a
helyszínen való szerepvállalás révén. 1. Az Európa 2020 stratégiával
kapcsolatos nyilvános konzultáció háttere 2014 márciusában az Európai Bizottság
közleményt tett közzé „Mérleg az Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedés stratégiájáról”[3] címmel, amelynek célja
annak felmérése volt, hogy az EU és tagállamai hol állnak a stratégia végrehajtásában
négy évvel annak beindítása után, továbbá hogy előkészítse a terepet a
stratégia felülvizsgálatához. Félidőben a 2020-as határidő felé
a munkahelyteremtés és a növekedési célkitűzés megvalósítása vegyes képet
mutat, főleg a válság hatása miatt. A válság
öröksége még mindig jelentősen érezteti hatását, mindenekelőtt a
munkaerőpiacon, ahol a munkanélküliségi ráta uniós szinten továbbra is
nagyon magas, és a helyzet jelentősen eltér az egyes tagállamok között. A
legnagyobb aggodalomra okot adó problémák között találjuk az ifjúsági munkanélküliségi
ráta számos tagállamban továbbra is magas szintjét, valamint a tartós
munkanélküliség növekedését. Társadalmi téren a válság megnövelte a
szegénységgel és a társadalmi kirekesztettséggel szembeni kiszolgáltatottságot,
és növekvő egyenlőtlenségekhez vezetett. Bizonyos tagállamokban
rendkívül nehéz helyzet alakult ki a súlyos anyagi nélkülözés terjedése és az
aktív kereső nélküli háztartások arányának emelkedése nyomán. A válság
mélypontján az állami kiadások kordában tartásának szükségessége számos tagállamban
a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások korlátozását vonta maga után. Most,
hogy a válság vészhelyzeteiről a figyelem fokozatosan átterelődik a
munkahelyteremtés szilárd alapjainak megteremtésére, fontos, hogy a tagállamok
elsőbbséget adjanak az olyan növekedésserkentő kiadásoknak, mint
például a kutatás-fejlesztési beruházások. Számos hosszú távú trend továbbra is
hatással van a növekedésre, például a demográfia alakulása, a globalizáció és a
nemzetközi partnerek által teremtett verseny, a termelékenység és a
digitalizáció támasztotta kihívások, valamint az erőforrásokra
nehezedő nyomás és a környezetvédelmi aggályok. A válság az Európa 2020 kiemelt céljai felé
történő előrelépésre is hatással volt. A
válság egyértelműen kedvezőtlen hatással volt a foglalkoztatásra és a
szegénységi szintekre, és visszavetette az előrelépést néhány más
célkitűzés vonatkozásában, ez alól kivétel volt az
üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére gyakorolt kedvező hatás. A
válság ellenére azonban több kedvező strukturális tendencia is
megfigyelhető volt, például a képzettségi szintek, a fenntarthatóbb
energiaszerkezet kialakítása és a gazdaság szén-dioxid-intenzitásának
mérséklése tekintetében. Következésképpen általánosságban az EU jó irányba
halad, hogy teljesítse vagy szorosan megközelítse az oktatási,
éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseit. Ez azonban nem mondható
el a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés vagy a szegénységcsökkentés terén
meghatározott célokról, ahol a válság a legerősebben éreztette a hatását.
Minden téren fenn kell tartani az erőfeszítéseket a haladás konszolidálása
és a további előrelépések érdekében. Az Európa 2020 célkitűzései politikai
kötelezettségvállalások[4]. A célok politikai természete a stratégia elválaszthatatlan részét
képezi, és azt tükrözi, hogy a nemzeti kormányoknak kellene elsődleges
szerepet betölteniük a stratégiában, a szubszidiaritás elvének
megfelelően. A legtöbb területen azonban a nemzeti célkitűzések nem
elég nagy horderejűek ahhoz, hogy együttesen felérjenek az uniós
szintű ambícióval. Például ha valamennyi tagállam elérné az egyéni nemzeti
célkitűzését, a kutatás-fejlesztésbe történő összesített befektetés
az EU szintjén 2020-ra a GDP 2,6%-át érné el, ami alacsonyabb, mint az EU által
meghatározott 3%-os célkitűzés. A kötelezettségvállalás ilyen eltérő
szintjei tükröződnek a politikai válaszok és ambíciók Unió-szerte változó
mértékében. Az Európa 2020 céljai elérése felé
történő haladás vegyes képet mutat, ez részben annak is tulajdonítható,
hogy időbeli eltolódás van a strukturális reformok és aközött, hogy azok
maradéktalanul kifejtsék a gazdaságra gyakorolt hatásukat. Jóllehet a szerkezeti reformok üteme és minősége eltérő
volt az egyes tagállamok között, a tagállamok legtöbbje jelentős
szerkezeti reformokat kezdeményezett a munkaerőpiacokon a jövőbeli
jobb stressztűrés érdekében, a termék- és szolgáltatási piacokon a
működésük optimizálása és a hatékony forráselosztás érdekében, valamint a
közigazgatásban a hatékonyság javítása érdekében. Ahhoz azonban idő kell,
hogy e reformok meghozzák gyümölcseiket és láthatóvá váljanak, ami gyors és
alapos végrehajtásukat kulcsfontosságúvá teszi. A tagállamok közötti és gyakran azokon
belüli növekvő különbségek akadályozták az Európa 2020 célkitűzései
felé tett előrelépéseket. A válság növekvő
szakadékhoz vezetett a legjobban és a legkevésbé jól teljesítő tagállamok
között gazdaságaink kívánatos közelítése helyett. Szintén szélesedett a
szakadék a régiók között a tagállamokon belül és azok között. 2013-ban például
a 20–64 év közötti népesség foglalkoztatási rátája tekintetében a legmagasabb
és legalacsonyabb teljesítmény közötti különbség 26,9 százalékpont volt:
Görögországban 52,9%-os, Svédországban 79,8%-os foglalkoztatási rátát mértek.
Ezt a 2000. évi helyzethez hasonló, amikor a legalacsonyabb és a legmagasabb
teljesítmény között 22,7 százalékpont volt a különbség: Bulgáriában 55,3%-os,
Dániában pedig 78,0%-os foglalkoztatási rátát mértek. UNIÓS SZINTŰ EURÓPA 2020 CÉLKITŰZÉSEK || LEGUTÓBBI ADATOK A 20–64 év közötti lakosság foglalkoztatási rátájának legalább 75%-ra növelése || 68,4% (2013) A K+F beruházásoknak a GDP 3%-ára történő növelése || 2,02% (2013) Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások legalább 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest || 17,9%-os csökkenés (2012) A végsőenergia-fogyasztáson belül a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése || 14,1% (2012) Elmozdulás az energiahatékonyság 20%-os javulása felé (primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás alapján) || Primerenergia-fogyasztás: az energiahatékonyság 11,9%-os javulása (2013) Végsőenergia-fogyasztás: az energiahatékonyság 12,8%-os javulása (2013) Az iskolát és képzést korán elhagyók arányának 10% alá szorítása || 12,0% (2013) A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának legalább 40 %-ra növelése a 30–34 éves korosztály körében || 36,9% (2013) Legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből vagy társadalmi kirekesztettségből (96,6 millió célszámnak felel meg) || 121,6 millió személyt fenyeget a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata (2013)[5] Forrás:
Európai Bizottság Mindezekre figyelemmel az Európa 2020
stratégiára irányuló nyilvános konzultáció egyik célja az volt, hogy alaposabb
ismeretekre tegyünk szert a stratégia helyi szintű eredményeiről. A stratégia – mint az EU és tagállamai közötti partnerség – sikere
alapvetően a tagállami kormányok, a parlamentek, a helyi és regionális
hatóságok, a szociális partnerek, az egyéb érdekelt felek és a civil társadalom
kötelezettségvállalásától és részvételétől függ. Ezért fontos volt, hogy
begyűjtsük mindazok véleményét, akik a stratégia végrehajtásában részt
vesznek, és tanuljunk tapasztalataikból és bevált módszereikből. 2. Az Európa 2020 stratégiával
kapcsolatos nyilvános konzultáció főbb adatai Az Európa 2020 stratégiáról szóló nyilvános
konzultáció 2014. május 5. és 2014. október 31 között zajlott. A Bizottság
számos eszközre támaszkodott a konzultáció ismertségének optimalizálása és a
részvétel növelése érdekében. „Az Ön hangja
Európában” portálon megjelent nyilvános konzultációról szóló közleményen
kívül egy külön erre a célra létrehozott weboldalon[6] biztosított
lehetőséget a vonatkozó kérdőív kitöltésére vagy állásfoglalás
benyújtására, továbbá az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos főbb
dokumentumokra mutató linkeket adott meg. A Bizottság ezt a kérdőívet a
stratégia első éveivel kapcsolatos vélemények és ötletek begyűjtésére
készítette a stratégia továbbfejlesztése céljából. Ez a weboldal a beérkezett
hozzászólások közzétételére szánt részt is tartalmaz[7]. 755 válaszadó vett részt a nyilvános
konzultációban. Az országok megoszlása szerint a
legtöbb válasz Belgiumból érkezett, ahol az európai szintű érdekcsoportok
székhelye található. Nagyon alacsony volt a részvételi arány a közép- és
kelet-európai országokban. Harmadik országbeli résztvevők voltak
Norvégiából, Svájcból, Kanadából és az Egyesült Államokból. A résztvevők
összetétele az Európa 2020 stratégiában érdekelt felek széles skáláját tükrözi.
A leginkább képviselt kategória a szociális partnerek, érdekcsoportok és nem
kormányzati szervezetek voltak (41%), őket követték a tagállami kormányok
és hatóságok, – ideértve a helyi és regionális hatóságokat – (20%),
magánszemélyek (19%) valamint az agytrösztök, a tudományos szféra és az
alapítványok (14%). A vállalkozások tették ki a válaszadók 6%-át, ez igen
alacsonynak számít, amit ellensúlyozott az őket képviselő
érdekcsoportok részvétele. A válaszadók megoszlása az érdekelt felek kategóriája szerint Forrás:
Európai Bizottság Az érintett területek közötti megoszlás az
Európa 2020 stratégia inkluzív jellegét tükrözte. A
résztvevők többsége válaszaiban kitért a stratégia valamennyi területére:
többek között a gazdasági és pénzügyekre, a versenyképességre, az iparra, az
egységes piacra, a foglalkoztatásra, a kutatásra, fejlesztésre és innovációra,
a digitális gazdaságra, az éghajlatra, az energia- és
erőforrás-hatékonyságra, az oktatásra és képzésre, a szegénységre és a
társadalmi kirekesztettségre. Az egy konkrét területre összpontosító
hozzászólások megoszlása általában véve kiegyensúlyozott. A nyilvános konzultációra adott hivatalos
válaszok mellett az EU és a nemzeti intézmények szintén hozzászóltak a
stratégia felülvizsgálatáról folytatott vitához. A
Tanács olasz elnökségének kezdeményezésére a stratégia felülvizsgálatát a
legtöbb ágazati tanácsi formációban megvitatták. E viták eredményeire
támaszkodva az elnökség összefoglalót nyújtott be a 2014. decemberi Általános
Ügyek Tanácsának[8].
Az Európai Parlament a stratégia beindítása óta fontos szerepet töltött be,
egyebek mellett a szerepük betöltésére mozgósította a nemzeti parlamenteket. Az
elmúlt hónapokban számos véleménycserére került sor a nemzeti parlamentekkel az
Európa 2020 stratégiáról és annak továbbfejlesztéséről. Az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatával
kapcsolatos elemzések nagy érdeklődést váltottak ki, és mozgósították a
stratégia végrehajtásában részt vevő érdekelt feleket. A Régiók Bizottsága – a nyomonkövetési platformjának munkája révén –
és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság különösen aktív volt:
véleménycseréket és vitákat szerveztek az Európa 2020 stratégia témáival
kapcsolatosan. Ehhez hasonlóan számos eseményt szerveztek a tagállamokban az
Európai Bizottság európai szemeszterért felelős tisztviselőinek
támogatásával a stratégia egészéről vagy annak néhány vonatkozásáról. Ezek
az események gazdagították a párbeszédet valamennyi érdekelt szereplővel,
hidat építettek az érdekelt felek különböző hálózatai között, valamint
fórumot biztosítottak a helyszíni tapasztalatok és bevált módszerek
begyűjtésére, hogy azokat felhasználják a stratégia felülvizsgálata során. 3. Az Európa 2020 stratégiával
kapcsolatos nyilvános konzultáció főbb eredményei 3.1. Az Európa 2020 stratégia alkalmazási
köre és célkitűzései még mindig relevánsak Messzemenő támogatást élvez a
munkahelyteremtést és növekedést célzó uniós stratégia. A válaszadók túlnyomó többsége (86%) úgy véli, hogy Európának szüksége
van a munkahelyteremtést és növekedést célzó, átfogó középtávú stratégiára az
elkövetkező években, miközben a válaszadók csak kis hányadának (14%) van
vegyes vagy kedvezőtlen véleménye. Ez utóbbiak, főleg a
magánszemélyek úgy vélik, hogy az EU-nak a meglévő eszközök végrehajtására
kellene összpontosítania; vagy a társadalmi, gazdasági vagy környezetvédelmi
fejlődés fontosabb mint a növekedés önmagában; vagy a döntéshozóknak el
kellene vetniük a végtelen növekedés gondolatát. A résztvevők túlnyomó
többsége a stratégiát a saját tevékenységi köréhez kapcsolja, és kedvezően
értékeli a stratégia átfogó jellegét. Relevánsnak ítélik és kedvezően
fogadják az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés hármasát. Az Európa 2020 stratégia a ma és a holnap
kihívásaival foglalkozik. A nyilvános konzultációhoz
való hozzászólások szoros összefüggést mutatnak a résztvevők által
prioritásként megjelölt területek és az Európa 2020 stratégiában felsorolt
területek között. 3.2. A
jelenlegi öt kiemelt cél releváns és kölcsönösen erősíti egymást A válaszadók döntő része üdvözli a
célkitűzéseket mint a stratégia megvalósításának hasznos eszközeit. A többség (87%) a célkitűzéseket az Európa 2020 stratégia
végrehajtását és nyomon követését szolgáló hasznos eszköznek tekinti, mivel
olyan teljesítménymérő referenciaértékként működnek, amelyek
segítenek ráirányítani a figyelmet számos kulcsfontosságú területre. Néhány
hozzászóló (10%) továbbfejlődési módokat jelöl meg, ugyanakkor elismeri,
hogy a célkitűzések értékes eszközök. Számos hozzászóló hangsúlyozza annak
jelentőségét, hogy ne legyen túl sok célkitűzés, és hogy fennmaradjon
a célirányos megközelítés. A célkitűzések hasznosságát mindössze néhány
válaszadó (3%) vonta kétségbe. Emellett néhány válaszadó kiemelte annak
fontosságát, hogy a célkitűzések felé tett előrelépések mennyiségi
szempontból történő értékelését minőségi elemzéssel is kiegészítsék.
A minőségi elemzés és értékelés fontosságát a Bizottság is osztja, és erre
az európai szemeszter keretében sor is kerül. Sokan foglalnak állást amellett, hogy a
jelenlegi öt kiemelt célt változatlanul kell hagyni. A
válaszadók túlnyomó többsége (78%) úgy véli, hogy a jelenlegi célok
elégségesek. Néhány válaszadó új célokat javasol, miközben mások
megkérdőjelezik a felsőoktatással kapcsolatos célt, és a szakértelem
munkaerő-piaci szükségletekhez való igazításának jelentőségét
hangsúlyozzák. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a célok nem az EU politikájának
és ambíciójának egészét tükrözik – azok az Európa 2020 stratégia által
szorgalmazott változások reprezentatív mércéi. A hozzászólók által javasolt
néhány cél, mint például az erőforrás-hatékonyságra és az ipar GDP-hez
való hozzájárulására vonatkozó indikatív célok már beépültek más uniós
politikákba. Végül, a nyilvános konzultációból nem rajzolódik ki a célok
egyértelmű rangsora. Körülbelül a válaszadók fele volt azon az
állásponton, hogy a célok egyformán fontosak és egymással kölcsönösen
összefüggőek, kölcsönösen erősítik egymást, és együttesen
hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. 3.3. A kiemelt kezdeményezések
betöltötték rendeltetésüket A kiemelt kezdeményezések általánosságban
betöltötték rendeltetésüket, és az egyes területekre vonatkozó intézkedéseket
más formában kell továbbfolytatni. Összességében a
résztvevők a kiemelt kezdeményezések céljának az EU teljesítményének
javítását tekintik az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. Jelentős
számú résztvevő (32%) azonban – köztük kormányok és képviseleti szervek –
vegyes értékelést adott: a kiemelt kezdeményezéseket úgy tekintették, mint
amelyek betöltötték céljukat azzal, hogy ösztönzést adtak egy sor prioritást
élvező intézkedésnek. A hozzáadott értéküket azonban csökkentette a
tudatosság hiánya, és azok az egymást átfedő politikai intézkedések miatt
feleslegessé váltak. Néhány válaszadó azt nyilatkozta, hogy a kiemelt kezdeményezések
elvesztették a kapcsolatot a hozzátartozó szélesebb szakpolitikai területtel,
mások pedig úgy érzékelik, hogy a prioritási sorrend felállításának hiánya és
az átfedések miatt elmosódott a határ. A válaszadók ezért úgy vélekednek, hogy
ezeket a kiemelt kezdeményezéseket mostanra koherensebben szervezett és átfogó
szakpolitikai programoknak kellene felváltaniuk. 3.4. Fontos
és kívánatos lenne a stratégia eredményességének és végrehajtásának javítása Van mozgástér az Európa 2020 stratégia
eredményességének javítására. Arra a kérdésre, hogy
hozott-e eredményeket az Európa 2020, a válaszadók 60%-a adott igenlő
választ, sokan (40%) azonban kedvezőtlenül nyilatkoztak és a
végrehajtással kapcsolatos hiányosságokat, valamint azok orvoslásának módját emelték
ki. A stratégia sikeres végrehajtását
hátrányosan érintették az ismeret, a részvétel, és az alkalmazás tekintetében
tapasztalt gyengeségek. A nyilvános konzultációhoz
való hozzászólások először is a stratégia ismeretének hiányosságaira
mutatnak rá, vagy explicit módon, amikor a válaszadók jelzik, hogy egyes
kérdésekre nem tudnak válaszolni vagy implicit módon, amikor a válaszokban
félreértelmezik a stratégia tartalmát vagy célját. Másodszor a válaszadók
kevesebb mint fele (46%) állítja, hogy részt vesz a stratégiában, és a
válaszadók háromnegyede (77%) fejezi ki hajlandóságát a stratégiában való
nagyobb részvételre. Néhány hasznos bevált módszer is kirajzolódik a
hozzászólásokból, például a dán kormány által létrehozott érdekeltek
bizottsága, amely – a vállalkozói szövetségektől és
szakszervezetektől kezdve a önkormányzatokig és nem kormányzati
szervezetekig – körülbelül 30 szervezetet fog össze. A válaszadók támogatnak
egy megerősített végrehajtási keretet annak biztosítására, hogy a stratégia
– a megfelelő ambíciószint és végrehajtási eszköztárak révén –
eredményeket hozzon. A válaszadók több mint fele (58%) véli fontosnak és
célszerűnek, hogy legyenek nemzeti célkitűzések, közel harmaduk (28%)
hangsúlyozza, hogy azoknak elég ambiciózusnak kell lenniük, és az EU-nak
növelnie kellene a tagállamok elkötelezettségét a nyomonkövetési eljárás
megerősítésével. A válaszadók kiemelik az Európa 2020
stratégia eredményességének javítására szolgáló lehetőségeket. A résztvevők a következő a főbb lehetőségeket
részesítik előnyben: célirányosabb kommunikáció és tájékoztatás, a
tapasztalatok és bevált gyakorlatok intenzívebb cseréje, minden releváns
szintű érdekelt fél bevonása, az előrehaladás szoros figyelemmel
kísérése, valamint ösztönzők bevezetése a stratégia céljai iránti
elkötelezettség fokozása érdekében. 3.5. A főbb tanulságok
összefoglalása A beérkező hozzászólások alapján a
Bizottság az Európa 2020 stratégiával kapcsolatban az alábbi erősségeket,
gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket állapítja meg. ERŐSSÉGEK • Az uniós szintű munkahely-teremtési és növekedési stratégia messzemenő támogatása • Az Európa 2020 stratégia által lefedett területek összhangban állnak a megválaszolandó kihívásokkal • Releváns és egymást kölcsönösen erősítő célkitűzések • Már néhány kézzelfogható eredmény: az EU jó irányba halad, hogy teljesítse vagy szorosan megközelítse az oktatásra, éghajlat-változásra és energiaügyre vonatkozó célkitűzéseit || GYENGESÉGEK • A kiemelt kezdeményezések ismertségének hiánya • A stratégia eredményességének és végrehajtásának javítására van szükség • Az érdekelt felek nem kielégítő részvétele • Távol van a foglalkoztatással, kutatással és fejlesztéssel, valamint a szegénységcsökkentéssel kapcsolatos célkitűzések elérése LEHETŐSÉGEK • A szereplők hajlandók aktív szerepet betölteni a stratégiában • A stratégia szoros nyomon követése az európai szemeszteren keresztül • Az Európa 2020 hozzáigazítása a Bizottság prioritásaihoz (munkahelyteremtés, növekedés és beruházás) || VESZÉLYEK • A válság elmélyítette a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli különbségeket • A célok politikai természete és a tagállamok ambícióhiánya Következtetés A Bizottság figyelembe fogja venni a nyilvános
konzultáció eredményeit az arra vonatkozó jövőbeli elemzésekben, hogy
miként kellene az Európa 2020 stratégiát továbbfejleszteni. A nyilvános
konzultáció eredményein kívül a Bizottság mérlegelni fogja az Európai
Parlamenttől, a Tanácstól, a nemzeti parlamentektől, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságtól, valamint a Régiók Bizottságától
érkező véleményeket. A Bizottság azt is biztosítani fogja, hogy a
javaslatok teljes mértékben összhangban legyenek a gazdasági és monetáris unió
elmélyítését célzó munkával. A 2015. évre vonatkozó munkaprogramjával összhangban a Bizottság az év
vége előtt javaslatokat fog benyújtani az Európa 2020 stratégia
felülvizsgálatára. [1] 2014. tavaszi Standard Eurobarométer felmérés (Standard Eurobarometer
81) – Európa 2020 jelentés [2] „Smarter, greener, more inclusive? Indicators to support the Europe
2020 strategy”, 2015 edition, Eurostat (Intelligensebb, zöldebb és inkluzívebb?
Mutatók az Európa 2020 stratégia szolgálatában, az Eurostat 2015. évi kiadása). [3] COM(2014) 130 final [4] Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások, illetve a megújuló energia
használatára vonatkozó célkitűzések kivételével, amelyek jogilag
kötelező erejű, uniós szintű keretbe vannak ágyazva, és
megjelölik a nemzeti szinten elérendő értékeket. [5] A célkitűzés az EU27-re lett megállapítva, mivel Horvátország
tekintetében nem állnak rendelkezésre 2008-ra, vagyis a célkitűzés
bázisévére vonatkozó adatok. [6] http://ec.europa.eu/europe2020/public-consultation/index_hu.htm, amely az Európa 2020 stratégia általános weboldalán
található [7] http://ec.europa.eu/europe2020/public-consultation/contributions/index_en.htm [8] http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-16559-2014-INIT/hu/pdf