1.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 240/24

1.

szükségesnek ítéli, hogy a végső fogyasztók – a háztartások, a vállalkozások és az ipar – teljes mértékben élhessenek az energetikai átállás nyújtotta előnyökkel. Ennek keretében az energiagazdálkodási politikáknak a fogyasztók támogatását kell célul kitűzniük, hogy azok kézben tudják tartani a saját fogyasztásukat, és így kihasználhassák az új technológiákat számláik csökkentése érdekében, hozzájárulva ezzel az EU-nak a párizsi COP 21-en vállalt ambiciózus éghajlatvédelmi célok elérésére tett erőfeszítéseihez. E politikáknak lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy aktívan részt vehessenek a piaci folyamatokban, valamint hatékony és megfelelő védelemben részesüljenek, amire szükség lehet az energiaszegénység leküzdéséhez;

2.

úgy látja, hogy többek között az önkéntes és dinamikus európai szabályozási keretnek köszönhetően előrelépés történt az észszerű energiafelhasználás, a fogyasztás csökkentése, továbbá a megfelelőbb helyi szintű és végső fogyasztói energiagazdálkodást elősegítő technológiák és szolgáltatások kifejlesztése, valamint megvalósítása terén. A jövőbeli szabályozásnak ügyelnie kell arra, hogy az energiahatékonysággal, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és a megújuló energiatermelési kapacitásokkal – ideértve a decentralizált energiatermelési kapacitásokat is – kapcsolatos teljesítményük további javítása érdekében erőfeszítéseik folytatására ösztönözze a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat;

3.

megállapítja a keresletoldali válaszintézkedés és a fogyasztói szabályozás, továbbá a decentralizált energiatermelés szabályozása területén fennálló vagy jelenleg fejlesztés alatt álló műszaki és technológiai szolgáltatások és megoldások nagy számát és változatosságát. Az Európai Uniónak elsősorban ezen eszközök kifejlesztésének ösztönzéséről és támogatásáról, energetikai, gazdasági és környezetvédelmi alkalmazhatóságuk és hatásuk vizsgálatáról, valamint a biztonságos, egyszerű és gazdaságos felhasználás érdekében történő szabályozásukról kell gondoskodnia;

4.

ezzel a véleménnyel szeretne hozzájárulni az energiaunióval foglalkozó keretstratégiáról folytatott, szélesebb körű vitához, és örömmel fogadja az energiafogyasztókat érintő új irányvonalról szóló közlemény (COM(2015) 339 final) számos fő üzenetét. Ez a közlemény megteremtette a legsérülékenyebb fogyasztók védelmét elősegítő polgárközpontú energiaunió alapjait. Az RB kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy e közlemény nyomán, az abban megjelölt területeken, világos határidők rögzítésével fogadjon el és valósítson meg célzott és gyakorlati kezdeményezéseket, megfelelően figyelembe véve a helyi és regionális önkormányzatok aggályait és tapasztalatait is;

5.

ennek kapcsán újfent tájékoztatást kér arról, hogy a harmadik „energiaügyi” csomagban, az energiahatékonyságról szóló irányelvben és a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló irányelvben meghatározott intézkedések közül melyek azok, amelyeket teljes egészében végrehajtottak;

6.

javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az energiafogyasztók tényleges energiapiaci részvételéhez kapcsolódó kihívásokat, akadályokat és lehetőségeket részletesen vizsgálja meg annak érdekében, hogy széles körű ismereteket szerezzen e fogyasztók helyzetéről, valamint az őket érő esetleges nehézségekről, amelyek az EU vagy a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok vagy a civil szervezetek támogatási intézkedéseit teszik szükségessé;

7.

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok szerepének jelentőségét az erre a területre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásában, az elosztást, az energiakereslet felmérését és kezelését ellátó infrastruktúrák létrehozásában és finanszírozásában, a decentralizált energiatermelés szabályozásában és a helyi szinten kidolgozott helyes gyakorlat terjesztésében, valamint az energiafogyasztók tájékoztatásában és tanácsokkal való segítésében. Ennek megfelelően a Régiók Európai Bizottsága kéri, hogy vonják be az Európai Unióban e tárgyban a jövőben elfogadandó politikák kidolgozásának valamennyi szakaszába;

8.

ezzel összefüggésben megerősíti, hogy alapvetően fontos, hogy az energiakereslet és a megújuló energiák decentralizált előállításának kezelését, valamint a fogyasztók és jogaik védelmét a jövőben a szubszidiaritás elve alapján szabályozzák. A Régiók Európai Bizottsága kéri az Európai Uniót, hogy kellő mértékben vegye figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörét annak érdekében, hogy a beavatkozás szintje megfeleljen a szubszidiaritás elvének;

9.

megerősíti, hogy továbbra is szándékában áll hozzájárulni a lakossági energiafórum folyamatának előkészítéséhez és folyamatához, továbbá hogy a korábbi és a jövőbeni kezdeményezésekre, valamint ezek helyi szintű társadalmi és gazdasági hatásaira vonatkozó ajánlások megfogalmazásával aktívan részt kíván venni az uniós politikák kidolgozásában;

10.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a Polgármesterek Szövetségére (1) hivatkozik. Emlékeztet arra, hogy e Szövetség aláírói, azaz az Unió helyi és regionális önkormányzatai a fenntartható energiafogyasztás tényleges modelljei, és önként népszerűsítik a fogyasztók körében a saját villamosenergia-termelés megfelelő gyakorlatát; hangsúlyozza, hogy az RB-nek immár több mint 180 tagja képvisel a Polgármesterek Szövetségéhez csatlakozott felet, és hogy az RB elkötelezetten népszerűsíti a Polgármesterek Szövetségét mind saját tagjai körében, mind pedig az uniós és Unión kívüli helyi és regionális önkormányzatokkal fenntartott kapcsolatai révén. Megismétli ugyanakkor, hogy a Polgármesterek Szövetsége nem az összes európai helyi és regionális önkormányzatot képviseli. Hasonlóképpen más olyan kezdeményezéseket sem szabad hátrányosan megkülönböztetni, amelyek lehetővé teszik, hogy a városok megközelíthessék az ambiciózus célkitűzéseket (2);

11.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottságnak a Szigetek Szövetségére is utalnia kellene. Ez egy a Polgármesterek Szövetségéhez hasonló és azzal párhuzamos kezdeményezés, amelyben több mint száz sziget vesz részt, és amelynek keretében a szigetek kormányzó hatóságai fontos munkát végeznek az EU 2020-ra kitűzött fenntarthatósági céljainak elérése érdekében;

12.

ismételten kéri, hogy képviseltethesse magát mind az uniós (ACER), mind a tagállami (ANR) szintű főbb nemzeti szabályozó hatóságokban (3);

13.

rámutat arra, hogy az energiakereslet és a megújuló energiák előállításának kezelésére, valamint a kapcsolódó gazdasági eszközökre vonatkozó új célokat az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell elfogadni. A Régiók Európai Bizottsága kéri, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe, hogy az új intézkedések milyen hatást gyakorolhatnak a helyi és regionális önkormányzatokra, azok költségvetésére, valamint adminisztratív és operatív kapacitásaira, számításba véve az egyes szervezettípusok sajátosságait és egyedi nehézségeit; egyúttal hangsúlyozza, hogy az elővigyázatosság elvét, amely az uniós környezetvédelmi jog alapvető eleme, az uniós energiapolitikában is alkalmazni kellene;

14.

az energiaipari infrastruktúrák vonatkozásában megerősíti, hogy a fogyasztók pozíciójának és öntudatának erősítése megfizethető, megtérülő, hatékony, csalás elleni erős védelemmel rendelkező, egyszerűen használható, biztonságos, valamint a fogyasztók szükségleteihez és az információkra, energiafogyasztásukra és számláik csökkentésére vonatkozó elvárásaikhoz alkalmazkodó intelligens hálózatoknak és mérőóráknak a végfogyasztók gazdasági érdekeit tiszteletben tartó bevezetésével lenne elősegíthető;

15.

hangsúlyozza a hálózatok, és elsősorban az elosztórendszerek üzemeltetői által a hálózatok helyi szintű kiépítésében, az intelligens mérőórák felszerelésében és működtetésében, valamint az új rugalmassági kihívásokra választ adó, a jövő piacának megfelelő működése szempontjából alapvető fontosságú megoldások (bevezetéssel vagy kivonással történő) végrehajtásában betöltött szerep jelentőségét; tudomásul veszi az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy szorosan nyomon követi az intelligens fogyasztásmérésre, az intelligens energiahálózatokra és az információkezelésre vonatkozó meglévő uniós normák végrehajtását, és egyetért azzal, hogy a fogyasztók és az általuk megjelölt harmadik felek adatokhoz való hozzáférésének „hatékonynak” és „megkülönböztetéstől mentesnek” kell lennie; várakozással tekint a szükséges jogi keretnek az európai digitális egységes piaci stratégia és az EU általános adatvédelmi rendelete keretében történő kidolgozása elé;

16.

kiemeli, hogy számos régióban az elavult vagy egyáltalán nem létező energetikai infrastruktúra miatt magas költségeket generál az új technológiák bevezetése. Szükségesnek véli tehát egy módszertan kidolgozását helyi vagy regionális szinten annak meghatározására, hogy hogyan oszlanak el a költségek a szolgáltató, a fogyasztó és az önkormányzatok között, illetve milyen támogatásra lehet számítani a beruházások finanszírozásához. Az átállásoknak úgy kell megtörténniük, hogy az végső soron a fogyasztók számláinak csökkenését vonja maga után. Az RB ugyanakkor fontosnak tartja a fogyasztók megfelelő informálását az esetleges aggályaikról, a technológiák előnyeiről, az esetleges hozzájárulásuk mértékéről, így csökkentve az új technológiával szembeni ellenállást.

17.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság figyelmet fordít az energiaszegénység kérdésére, amely nagy kihívást jelent számos helyi és regionális önkormányzat számára, mivel mind szociálpolitikai, mind energiapolitikai oldalról intézkedést igényel; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az „adatgyűjtés javításán” túllépve, az energiához való hozzáférés alapvető szociális jogként való felfogásából kiindulva dolgozza ki az energiaszegénység átfogó, közös meghatározását, valamint egy megfelelő cselekvési tervet;

18.

hangsúlyozza az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) finanszírozásának fontosságát az európai gazdaságélénkítési terv megvalósítása és az energiahatékonyság növelését célzó intézkedések terén;

19.

kéri az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy teremtsenek meg egy olyan jogszabályi hátteret, amely hasznos lehet mind az energiafogyasztók, mind a „termeléshez hozzájáruló fogyasztók”, mind pedig a többi energiaszolgáltató számára, akik aktívan jelen vannak a kiskereskedelmi energiapiacokon. Másfelől biztosítani kell egy, a fenntartható és befogadó kiskereskedelmi energiapiacra való energetikai átállásban részt vevő helyi és regionális önkormányzatok számára könnyen hozzáférhető és elegendő mértékű finanszírozást;

20.

kiemeli, hogy a fogyasztók tényleges önállóságához szükség van arra, hogy a polgárokat megfelelő intézkedések – például intelligens mérőóra beszerelése és a fogyasztók óraadatokhoz való hozzáférése – révén nyitottabbá tegyük az észszerű energiafelhasználásra, a környezetvédelemre – különösen a levegő minőségének javítására – és a globális felmelegedés elleni küzdelemre. Ehhez a nyitottsághoz az őket megillető, elfogadható árú és fenntartható energiaszolgáltatás és -gazdálkodás kiválasztásának lehetőségére vonatkozó egyértelmű és teljes körű információnak kell kapcsolódnia;

21.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztónak egyszerű, egyértelmű, teljes, valós, megbízható, ingyenes és független energetikai információkhoz kell hozzáférnie, mind az ellátási ajánlatokat, mind a szerződéseket, a jogait és kötelezettségeit, valamint a fogyasztásának és számláinak csökkentését vagy saját energiatermelő eszközök beszerzését és működtetését elősegítő termékeket és szolgáltatásokat illetően, beleértve az uniós és állami támogatásokat is; ez magában foglalja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztók célzott információkhoz való hozzáférését is, amelyeket alkalmas formátumban kell megkapniuk (azoknak is, akik nem tudják megfelelően kezelni az elektronikus kommunikációs eszközöket, vagy nincs hozzáférésük ilyenekhez);

22.

hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatok alapvető segítséggel és tanáccsal szolgálhatnak a fogyasztók számára – tekintve, hogy ők állnak a legközelebb a polgárokhoz –, és támogató hátteret teremthetnek a helyi szintű kezdeményezéseknek; hangsúlyozza azonban, hogy további erőforrásokra van szükség ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben kibontakoztathassák ezen a téren a lehetőségeiket, és innovatív megoldásokat fejlesszenek ki;

23.

javasolja a szállító- és elosztórendszerek üzemeltetői számára új követelmények és ösztönző intézkedések elfogadását annak érdekében, hogy az energiahálózatok rugalmassága intelligens rendszerek, energiatárolók és az energiahordozók közötti átváltás révén növelhető legyen;

24.

megállapítja, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell bevezetni valamennyi energiát előállító, elosztó és/vagy szállító eljövendő gazdasági szereplő számára annak érdekében, hogy megvalósítható legyen például egy rugalmas hálózat és a „termeléshez hozzájáruló fogyasztók” (ideértve az aggregátorok) által termelt energia bekapcsolása;

25.

felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy az energiapolitikának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy csökkenjen a villamosenergia-fogyasztás, és ezáltal a végső számlák súlya a háztartások és a vállalkozások költségvetésében. Ebben az összefüggésben a Régiók Európai Bizottsága aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos esetekben a kereslet szabályozása azzal a veszéllyel jár, hogy a fogyasztók a nagykereskedelmi piacok szerkezeti változásainak hatása alá kerülnek, ami az áraknak a fogyasztók számára vállalhatatlan változásához vezethet. Ahhoz, hogy megóvjuk a fogyasztókat az árak ingadozásától, garantált és hosszú távra szóló árakat alkalmazó árazási modelleket kell kínálni. Emellett a fogyasztókat fel kell világosítani arról, hogy hogyan tudják a saját előnyükre igénybe venni a tőzsdén jegyzett tarifák alapján változó árakat;

26.

egyetért azzal, hogy ezek a problémák egyes esetekben piaci hiányosságokhoz vezetnek az energiaipari szektorban, illetve hogy a verseny hiánya komoly akadály lehet egy még fogyasztóbarátabb piac kialakulása előtt; úgy véli azonban, hogy a szabályozási változtatásokat a különböző érdekeltek – köztük a helyi és regionális önkormányzatok, illetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók – sajátos érdekeit megfelelően figyelembe véve kell végrehajtani;

27.

sajnálatát fejezi ki a szolgáltatóváltási eljárás bonyolultsága, kifejezetten bürokratikus jellege, valamint a határidők hossza miatt, és kéri a különböző jogalkotó szerveket, hogy gondoskodjanak a szolgáltatóváltás feltételeire vonatkozó hatályos jogszabályok végrehajtásáról;

28.

támogatja az Európai Bizottság annak biztosítására irányuló elkötelezettségét, hogy valamennyi fogyasztó számára hozzáférhető legyen legalább egy „független és ellenőrzött összehasonlító eszköz”. Ezeknek az alkalmazásoknak egyértelműnek, teljes körűnek, megbízhatónak, függetlennek, könnyen használhatónak és ingyenesnek kell lenniük, továbbá lehetővé kell tenniük a folyamatban lévő szerződések összehasonlítását a piacon található ajánlatokkal. Mindaddig, amíg a szolgáltatók azzal próbálják megkülönböztetni az ajánlataikat egymástól, hogy különböző szolgáltatásokat foglalnak az energiaszolgáltatási szerződéseikbe, az összehasonlító alkalmazásoknak segíteniük kell a fogyasztóknak abban, hogy a különböző „csomagajánlatokat” úgy tudják összehasonlítani, hogy összevetik azok kifejezetten az „energiaszolgáltatásra” vonatkozó részeit;

29.

javasolja a szolgáltatóváltásra vonatkozó tájékoztatási kampányok indítását, amennyiben azokat a helyi és regionális önkormányzatok energiaügyi szabályozó szervei vagy a fogyasztóvédelmi szervezetek kezdeményezik. Ezek a kampányok hivatkozhatnak a már meglévő összehasonlító alkalmazásokra;

30.

megállapítja, hogy az Európai Bizottság, valamint a nemzeti és helyi szabályozó szervek feladata, hogy gondoskodjanak a szolgáltatóváltás megfelelő lebonyolításáról és arról, hogy a fogyasztók, különösen a legsérülékenyebbek, a szolgáltatói szerződés kiválasztásának kérdésében testre szabott tanácsadásban, a szolgáltató és/vagy a szerződés lecserélése folyamán pedig segítségben részesüljenek;

31.

amellett foglal állást, hogy az ügyfél részéről történő szolgáltatóváltáshoz szükséges idő csökkentésére és e folyamat automatizálására az Európai Uniónak ambiciózus szabályozást kell elfogadnia;

32.

bízik abban, hogy az e téren jelentkező visszaélésszerű magatartások elhárítása és az áringadozások csökkentése céljából európai szinten jobban kezelik az energiaszolgáltatók kereskedelmi gyakorlatára és az e téren folytatott ügynöki tevékenységre vonatkozó kérdéseket. Ezzel összefüggésben a Régiók Európai Bizottsága sürgeti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és a fogyasztók jogairól szóló irányelv teljes körű végrehajtását;

33.

kéri a közintézmények, a háztartások és a vállalkozások részére történő csoportos energiabeszerzési tevékenységek szabályozását és támogatását. Ezek a tevékenységek javítják a piac működését, mindenki számára biztosítják az energiához való hozzáférést, valamint az energiaszámláknak a fogyasztók költségvetésére gyakorolt hatását ténylegesen és fenntartható módon csökkentve megkönnyítik ezt a hozzáférést;

34.

kéri az Európai Uniót, hogy vizsgálja meg az energiaszámlák egyes összetevőit egy európai szintű „típusszámla” kidolgozása érdekében, amely szabványos, érthető és összehasonlítható tételeket tartalmaz, és lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy optimalizálják energiafelhasználásukat. E tekintetben a Régiók Európai Bizottsága támogatja az Európai Energiaszabályozók Tanácsának kezdeményezését, amely az energiaszámlákban alkalmazandó különböző elemek harmonizált meghatározására irányul;

35.

szót emel azért, hogy az egységesítés mellett a végső számlán kötelezően szerepeljenek az ellátási ajánlatok összehasonlításához rendelkezésre álló ingyenes alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó információk, valamint a háztartásoknak és a vállalkozásoknak szóló fogyasztóvédelmi információk és támogatás is;

36.

kéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan alkalmazásokat és szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik a háztartások és a vállalkozások számára a számlák értelmezését, elemzését, továbbá adott esetben tanáccsal látják el és nyomon követik a végső felhasználókat a feltárt szabálytalanságok kijavításához szükséges lépések megtételében, vagy e felhasználókat a szükségleteikhez jobban igazodó ellátási szerződések felé irányítsák;

37.

szorgalmazza, hogy a szolgáltatók a végső fogyasztóik felé kibocsátott számláikat és tájékoztatásaikat a végső fogyasztók által választott módon – azaz postai úton vagy elektronikusan –, megkülönböztetés nélkül küldjék meg;

38.

hangsúlyozza, hogy különösen a kiszolgáltatott fogyasztók számára jelent nehézséget a legmegfelelőbb tarifák kiválasztása a széles körű ajánlatok közül, és gyakran ők azok, akik a hozzájuk legközelebb található kormányzati szinten segítséget kérnek. Következésképpen a Régiók Európai Bizottsága kéri az Európai Uniót, hogy támogassák a helyi és regionális önkormányzatokat az energiaágazat támogatási rendszerének kiépítésében, amennyiben azt nem tagállami szinten kezelik;

39.

úgy véli, hogy a fogyasztók számára többféle módon (akár intelligens online mérőóra, akár a havi energiaszámlában feltüntetett részletes óraállás-kimutatás formájában, egyéni nyomon követés mellett stb.) könnyű hozzáférést kell biztosítani mérőóra-leolvasó készülékükhöz;

40.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztók számára érthető tájékoztatást kell adni az óraállás-kimutatások kezeléséről és a fogyasztásaikra vonatkozó adatok felhasználásáról, pontosan megjelölve az összegyűjtésre és tárolásra kerülő adatokat, valamint ennek gyakoriságát és időtartamát;

41.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztók adatai vonatkozásában a biztonság és a magánélet védelme szempontjából szigorú európai jogi szabályozást kell elfogadni;

42.

ismételten felszólít egy intelligens rendszer hálózatok és termelők/fogyasztók szintjén történő kialakításának felgyorsítására, a rendszer egészének, valamint az intelligens mérőórák bevezetésének optimalizálására, ami a fogyasztó tevékeny bevonásával fontos eleme a hatékony keresletszabályozásnak;

43.

szorgalmazza az intelligens mérőórák bevezetésének, valamint használatuk és funkcióik kiválasztásának vonatkozásában szigorú európai jogi szabályozás elfogadását, emlékeztetve arra, hogy a bevezetésük célja a fogyasztás észszerűsítése és csökkentése. Ezzel összefüggésben az RB szorgalmazza, hogy minden új technológia kiválasztása előtt – a technológia szabványként való bevezetése esetén – vizsgálják meg annak esetleges energetikai, gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait;

44.

kéri az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a fogyasztás szabályozására és csökkentésére, a be- és kikapcsolásra, a leolvasórendszerek elhelyezésére, az intelligens, biztonságos, megbízható és megtérülő elosztó- és átviteli rendszerekre, valamint az ipari és háztartási tároló rendszerekre vonatkozó kutatásokat;

45.

kiemeli, hogy a városok fejlődése és működése jelentős hatást gyakorol az energiaszükségletre, mivel ezek a világ energiafelhasználásának 60–80 %-át teszik ki, és a CO2-kibocsátásoknak is körülbelül ugyanilyen arányáért felelősek. Ezért az intelligens városok és községek európai innovációs partnersége és más üzleti modellek, illetve innovatív finanszírozási eszközök jelentősen hozzájárulhatnak az intelligens technológiák energiaszektorban történő alkalmazásának megkönnyítéséhez;

46.

sajnálja, hogy a közlemény csupán a „fogyasztói részvétel fokozása” szűken meghatározott körében ismeri el a helyi és regionális önkormányzatok és különösen a Polgármesterek Szövetsége szerepét, és nem sorolja fel a helyi és regionális önkormányzatokat a szereplők között például az általános következtetésekben, ahol további intézkedéseket tart szükségesnek tagállami szinten, „de emellett az ágazat, a fogyasztói szervezetek és a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködési kezdeményezései” révén is; arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy – főként energiatermelőként és -fogyasztóként – szélesebb körben vonja be a helyi és regionális szintet az ezen a területen folytatandó jövőbeli tevékenységébe;

47.

úgy véli, hogy az intelligens fogyasztásmérés is fontos eszköz lehet az energiaszegénység problémájának kezelésében, de emlékeztet arra, hogy biztosítani kell, hogy az intelligens fogyasztásmérési technológia ne okozzon túlzott költségeket a fogyasztók számára, illetve ne korlátozza túlzott mértékben az energiafelhasználásukat;

48.

kéri az Európai Uniót és a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és a helyi energiaszolgáltatók könnyen hozzáférhető és elegendő mértékű finanszírozáshoz jussanak az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák előállítása és felhasználása terén megvalósított politikáikhoz és projektjeikhez, például az energiagazdálkodási tanácsadáshoz. A Régiók Európai Bizottsága szót emel azért, hogy az Európai Unió ezt a tételt illessze be a jövőben e területen elfogadandó valamennyi finanszírozási programjába;

49.

javasolja egy egyértelmű, a fogyasztó által termelt energiákat könnyen befogadó intelligens hálózatot biztosító jogszabályi keret létrehozását, amely megkönnyíti és lerövidíti az időigényes engedélyezési eljárásokat, és elhárítja a tényleges versenyt gátló adminisztratív és jogi akadályokat;

50.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy teremtsék meg az olyan új gazdasági szereplők, mint a termeléshez hozzájáruló fogyasztók, egyenlő versenyfeltételeinek biztosításához szükséges jogi keretet, valamint vezessenek be megfelelő intézkedéseket és szükséges garanciákat a saját termelésű megújuló energia decentralizált módon történő felhasználásának ösztönzésére, valamint az energiatermelés méltányos díjazására;

51.

megállapítja, hogy számos példa létezik olyan helyes gyakorlatokra, amikor a fogyasztók részt vesznek a hatékony energiagazdálkodásban és a megújuló energiák előállításában; hangsúlyozza a Régiók Európai Bizottsága jelentős szerepét a bevált gyakorlatok megosztásában;

52.

különösen fontosnak tartja a helyben rendelkezésre álló, egyéni és közösségi, saját megújulóenergia-termelésben rejlő csodálatos lehetőséget, és kéri az Európai Uniót, hogy vizsgálja meg, melyek azok a szabályozási és pénzügyi akadályok – többek között a meglévő villamosenergia-hálózatoknak a saját termelésű energiafogyasztás mechanizmusaihoz történő igazításával kapcsolatos problémák –, amelyek e kezdeményezések kidolgozását gátolják, továbbá fogadja el az ezen akadályok elhárítását lehetővé tevő intézkedéseket. Ezzel összefüggésben a Régiók Európai Bizottsága kiemeli, hogy a felelősségvállalás fogalma nagyon fontos a polgároknak az energetikai átállásba történő tényleges bevonása szempontjából, és szorgalmazza, hogy kiemelt figyelem kísérje azokat a fogyasztókat, akik nem rendelkeznek a saját energiatermelés technológiájához szükséges befektetés pénzügyi vagy gyakorlati eszközeivel; kiemeli emellett azt a fontos szerepet, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok játszhatnak a közösségi, a szövetkezeti, illetve a saját termelést célzó energiatermelési, -elosztási és -fogyasztási rendszerekre irányuló helyi kezdeményezések szervezésében és támogatásában;

53.

üdvözli a lakossági energiafórumra irányuló kezdeményezést, miközben hangsúlyozza, hogy kívánatos lenne egyéb időszakos struktúrák és mechanizmusok létrehozása, amelyek lehetővé teszik az energiafogyasztók számára, hogy a megfelelő időpontban kifejtsék álláspontjukat, és ezzel befolyásolják az energiapiacokra vonatkozó döntéseket.