31.12.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 468/2

---

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 468/02)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELE

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE  (2)

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„CHEVROTIN”

EK-szám: FR-PDO-0105-0970-23.2.2012

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—

    ☐ A termék elnevezése

—

    ☒ A termék leírása

—

    ☒ Földrajzi terület

—

    ☒ A származás igazolása

—

    ☒ Az előállítás módja

—

    ☐ Kapcsolat

—

    ☐ Címkézés

—

    ☐ Nemzeti előírások

—

    ☒ Egyéb: csomagolás

2.   A módosítás(ok) típusa

—

    ☒ Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

—

    ☐ Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

—

    ☐ A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés)

—

    ☐ A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

3.1.   A termék leírása

A termék jobb jellemzése érdekében pontosításra került a sajttészta leírása.

A szárazanyag zsírtartalma 45 %-ról 40 %-ra csökkent. A csökkentést a tej zsírtartalmának ingadozása indokolta, amely a kecskék legeltetési körülményeinek függvényében változik. Mivel a tejet naponta felhasználják, a sajt zsírtartalma jelentős változásokat mutathat. Ezt a változót korábban nem vették figyelembe.

3.2.   Földrajzi terület

A földrajzi terület kiegészült Annecy-le-Vieux község területének egy részével. Az egyik gazdasági szereplő által benyújtott, a földrajzi területbe történő felvételre irányuló kérelem elbírálásához az eredeti földrajzi terület meghatározásához létrehozott szempontrendszert alkalmazták. A földrajzi terület meghatározásával megbízott szakértői bizottság Annecy-le-Vieux község területének azt a részét, amely megfelelt a kritériumoknak, felvette a földrajzi területbe.

A földrajzi terület sajátosságainak újrafogalmazott leírása átkerült a földrajzi területtel való kapcsolatot igazoló elemekről szóló fejezetbe.

3.3.   A származás igazolása

Pontosításra kerültek a gazdasági szereplők bejelentési kötelezettségei. E módosítások az eredetmegjelölések ellenőrzési rendszerének a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-ipari és tengeri termékek hasznosításáról szóló, 2006. december 7-i 2006-1547 sz. törvényerejű rendelet (loi d’ordonnance no 2006-1547 du 7 décembre 2006 relative à la valorisation des produits agricoles, forestiers ou alimentaires et des produits de la mer) által bevezetett reformjával kapcsolatosak. A módosított szöveg többek között rendelkezik egy olyan tanúsítási rendszerről, amellyel elismerhető, hogy a gazdasági szereplők képesek eleget tenni az általuk használni kívánt jelzésre vonatkozó követelményeknek, valamint rendelkezik az eredetmegjelölés alatt forgalomba hozni szándékozott termékek ismeretéhez és nyomon követéséhez, valamint az állatok takarmányozásához kapcsolódó nyilatkozatokról.

A termékelírás kiegészült egy a termékek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéssel, amelynek célja e termékek minőségének ellenőrzése az előállítási lánc végén.

A termékleírás pontosítja, hogy a sajtokon elhelyezett azonosító jelzés formája kerek.

3.4.   Az előállítás módja

A tej előállítása

Az állomány meghatározását az előző bejegyzett termékleírás és a nemzeti jogszabályszöveg alapján pontosították: „E termékleírás alkalmazásában az »állomány« kifejezés alatt a tejelő kecskékből, a szárazra állított kecskékből, a gidákból és a bakokból álló teljes kecskenyáj értendő.”

A nemzeti jogszabályszöveg átírása során keletkezett hibát kijavították, így az alpesi fajta 80 %-os részaránya az egész állományra, és nem csupán a nőstény kecskékre vonatkozik.

A szöveg kiegészült a felhasznált kecskefajtákra vonatkozó pontosítással. Az alpesi fajta valójában több fenotípusból áll, és közéjük tartozik az alpesi zergekecske, a fekete-fehér és a teljesen fekete kecske is, ezért a módosítás célja, hogy a gazdasági szereplők számára pontosan maghatározza a felhasználható fenotípusokat. Az általános szóhasználatban az alpesi zergekecskétől eltérő egyéb fenotípusokat a „savoyai kecske” kifejezéssel jelölik.

Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az egy tejelő kecskére jutó átlagos termelés felső határának kiszámítási módját az előző bejegyzett termékleírás és a nemzeti jogszabályszöveg alapján pontosították.

A takarmányozással kapcsolatban a következő módosítások történtek:

—	A takarmány jellegének szabályozása és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a termékleírás meghatározza a kiegészítő takarmányok összeállításához felhasználható engedélyezett takarmányok, nyersanyagok és adalékanyagok jegyzékét.

—	A szöveg kiegészül egy, a takarmányok kategóriájába tartozó állati táplálékokra vonatkozó pontosítással, amely e kategóriába beemeli a szárított takarmányokat is. A termékleírás ily módon jobban meghatározza a kecskéknek adható takarmánytípusokat.

—

A termékleírás ezenkívül pontosan meghatározza a kiegészítő takarmány és a szárított takarmány maximális mennyiségét, hogy azok ne vegyék át a fű helyét a kecskék takarmányozásában. Így a tejelő kecskéknek adható kiegészítő takarmány mennyisége egy liter megtermelt tejre vetítve nem haladhatja meg a 300 grammot, illetve amennyiben az állatok szárított takarmányt is kapnak, a kiegészítő takarmány és a szárított takarmány együttes mennyisége egy liter megtermelt tejre vetítve legfeljebb 500 gramm lehet.

—	Annak érdekében, hogy elősegítse a teljes takarmány származásának ellenőrzését, a termékleírás pontosan meghatározza, hogy milyen arányban van lehetőség a földrajzi területen kívülről származó szárított takarmány felhasználására.

—	A területtel való kapcsolat fenntartása érdekében a termékleírás kiegészül a genetikailag módosított takarmány felhasználását és a transzgenikus növényeknek a gazdaságok területén történő termesztését tiltó rendelkezésekkel.

—	A kecskék minőségi takarmányozása érdekében a termékleírás előírja, hogy a takarmányt olyan körülmények között kell tárolni, hogy állapota ne romoljon.

A módosított termékleírás pontosítja a trágyának a takarmánynövények termesztésére hasznosított parcellákon történő terítési feltételeit, mivel a szerves anyagok módosíthatják a legelők flórájának összetételét. A trágyázás szabályozása lehetővé teszi a természetes flóra sokféleségének fenntartását és a földrajzi területtel való kapcsolat megőrzését.

Sajtkészítés

A termékleírás pontosítja a (tej)gazdaságban végrehajtandó műveleteket, és azok átkerültek a termékleírás „Az előállítás módja” című fejezetének „Sajtkészítés” című pontjába.

A „Chevrotin” sajtot előállító sajtüzemre vonatkozó rendelkezés módosult oly módon, hogy egyértelművé teszi a más állatfajok tejét más termékek előállításához felhasználó üzemek működésére vonatkozó előírásokat.

„A tej egyszerű hűtése kedvez a természetes oltóanyagoknak, és segít elkerülni a pszichotróp flóra kialakulását” mondat törlésre került, mivel inkább informatív értéke van, és nem tartozik az ellenőrzési szempontok közé.

Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a termékleírás előírja, hogy azoknak a gazdaságoknak, amelyekben a feldolgozott tej egészét vagy egy részét „Chevrotin” sajt előállításához használják fel, a termékleírásban meghatározott valamennyi előállítási feltételt be kell tartaniuk.

A nemzeti jogszabályszöveg átvétele során keletkezett korábbi hibát az előző termékleírás és a nemzeti jogszabályszöveg alapján kijavították:

módosult az oltás hőmérséklettartománya (az oltás művelete során biztosított, a 32–36 °C-os tartományt felváltó 30–38 °C-os hőmérséklettartományt az alvasztás alatt is fenn kell tartani).

A termékleírás meghatározza a tejsavanyító kultúra összetételét, hogy a kiválasztott tejsavbaktérium-tenyészet megfeleljen a sajátos flórának és lehetővé tegye a „Chevrotin” sajt jellegzetességének kifejeződését.

Módosult a formázó vászon meghatározása. A vászon pamutból is készülhet, nemcsak lenből. A módosítás célja a csak a lent említő eredeti szöveg módosítása, mivel ehhez az eljáráshoz pamutvásznat is szokás használni.

Érlelés

A sajt érlelése ezután nem kizárólag lucfenyő deszkákon történhet. A csoportosulás arra a megállapításra jutott, hogy a kötelezően lucfenyő deszkákon történő szárítás végeztével más anyagból készült tartóelemek is használhatók. A fa valójában a szárítási szakaszban játszik szerepet a víztartalom szabályozásában és az érlelést segítő flóra kialakulásában. A gyakorlat azt mutatja, hogy az egyszerűbben alkalmazható, más típusú tartóelemek az érlelési szakaszban használva nem befolyásolják a sajt jellemzőit. A különböző sajtgyártók által másfajta tartóelemekkel (fémrács) végzett kísérletek eredményei szerint nem romlott a sajt minősége (azaz nem jelentkeztek túlzott víztartalommal vagy a flóra megtelepedésével kapcsolatos problémák). Ezek a semlegesebb, könnyen tisztítható polcok a kollektív érlelőüzemekben a nemkívánatos baktériumok eltávolítása szempontjából bizonyulnak hasznosnak.

3.5.   Címkézés

Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” felirat címkén való feltüntetésére vonatkozó kötelezettség megszűnt, és helyette az olvashatóság és az OEM jelzéssel ellátott termékek összehangolt kommunikációjának kedvéért az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölésre utaló szimbólumát kell kötelezően elhelyezni. A címkén mindazonáltal szerepeltethető az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat is.

A nemzeti szabályozás változása miatt megszűnt az INAO logójának elhelyezésére vonatkozó kötelezettség.

3.6.   Nemzeti előírások

Az eredetmegjelölések ellenőrzési rendszerének fent említett nemzeti reformjával összhangban a termékleírás kiegészült a legfontosabb ellenőrizendő szempontokat és azok értékelési módját bemutató táblázattal.

3.7.   Egyéb módosítások

Csomagolás

A csomagolás módja nem módosult (az egész sajtot egyéni csomagolással látják el, amely egy lucfenyőből készült kerek, vékony lapkát is magában foglal). A módosítás azt az időpontot érinti, amikor a sajtok már csomagolhatók (az érlelés 15. napjától, és nem „az érlelés befejeztével”, ahogy azt a bejegyzett termékleírás 2. fejezete meghatározza).

Ez a gyakorlat elősegíti, hogy a termék az érlelés végén tökéletes állapotban legyen. A csomagolás kedvezően befolyásolja a sajt állagát, mivel „miniatűr érlelőpinceként” működik, így a sajt kiszáradásának meggátolásával és a fehérjebomlás elősegítésével hozzájárul a rugalmas állag kialakulásához. Ez a gyakorlat ezenkívül segít megelőzni a hibák megjelenését (pl. a fadeszkán vagy fémrácson csomagolás nélkül tárolt sajtok felszínén az érlelés végén jelentkező fekete foltok) és a kéreg állapotromlását (repedések, deformáció).

EGYSÉGES DOKUMENTU

A TANÁCS 510/2006/EK Rendelete  (3)

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

„CHEVROTIN”

EK-szám: FR-PDO-0105-0970-23.2.2012

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Chevrotin” kizárólag nyers, teljes kecsketejből készített, henger alakú, 9–12 cm átmérőjű, 3–4,5 cm magas, 250–350 gramm tömegű sajt.

Tésztája préselt, nem hevített, kérge mosott és azt az érlelés után teljesen vagy részben vékony, fehér, elsősorban a Geotrichum fajtából álló penészflóra borítja, a sajt teljesen száraz állapotban 100 grammonként legalább 40 gramm zsírt tartalmaz, szárazanyag-tartalma pedig 100 grammonként legalább 45 gramm.

Minden „Chevrotin” sajt külön csomagolást kap, amely egy lucfenyőből készült kerek, vékony lapkát is magában foglal.

A „Chevrotin” sajtot egészben csomagolják be.

Rugalmas és omlós tésztája középen keményebb lehet, és kis lyukak lehetnek benne. A krémszínű sajttészta kissé sós, kecskesajtokra jellemző ízű.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Chevrotin” sajt előállításához felhasznált tej legalább 80 %-ban az alpesi fajtához tartozó állományoktól, ezen belül az állattenyésztési intézet (Institut de l’élevage) által a védendő kecskefajtákkal foglalkozó program keretében jegyzékbe vett savoyai kecskepopulációba tartozó állatoktól származik.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A takarmányozást legeltetéssel és szénával biztosítják.

A takarmány alapját évente legalább öt hónapon keresztül az a növényi táplálék adja, amelyet a kecskék az előállítás területén folytatott legelés közben vesznek magukhoz.

A tenyésztők kecskénként legalább 1 000 négyzetméter legelőterülettel rendelkeznek.

Az állomány takarmányozásához kizárólag az alább felsorolt táplálékok felhasználása engedélyezett:

—	az engedélyezett szálastakarmányokat a legelés során elfogyasztott növények, illetve a fűfélékkel és hüvelyesekkel borított természetes és mesterséges legelőkről begyűjtött, megfelelő körülmények között tárolt széna képezi,

—	száraztakarmányok: szárított cukorrépapép és szárított lucerna,

—

a kiegészítő takarmány összeállításához felhasznált következő nyersanyagok: valamennyi gabonaféle és származékaik, kötőanyagként melasz, egész vagy darált borsó, lóbab, csillagfürt, szója, napraforgó-, kopra-, len-, pálmamag-, repce-, szója- és gyapotpogácsa, burgonya, növényi eredetű zsírok, valamennyi ásvány, makroelemek, valamint a gazdaságban előállított, a patogén csírák által okozott fertőzések elkerülése érdekében megfelelő körülmények között tárolt tejsavó. Adalékanyagként kizárólag nyomelemek és vitaminok felhasználása megengedett.

A területen előállított takarmány fedezi az állomány teljes takarmányozásának legalább 70 %-át, szárazanyagban kifejezve. A tejelő kecskéknek adott kiegészítő takarmány mennyisége egy liter megtermelt tejre vetítve legfeljebb 300 gramm lehet.

Amennyiben az állatok száraztakarmányt is kapnak, a kiegészítő takarmány és a száraztakarmány mennyisége egy liter megtermelt tejre vetítve legfeljebb 500 gramm lehet.

Az állatok takarmányozása során kizárólag a géntechnológiával nem módosított termékekből származó növények, melléktermékek és kiegészítő takarmányok használata megengedett.

Tilos transzgenikus növényeket termeszteni a gazdaságoknak mindazon területein, amelyeket „Chevrotin” eredetmegjelölésű sajt előállítására szánt tej termelésére használnak fel. Ez a tilalom a gazdasághoz tartozó állatoknak takarmányul adható valamennyi növényfajra vonatkozik, illetve minden olyan növénykultúrára, amely azokat megfertőzheti. A megengedett küszöbérték megfelel a hatályos jogszabályoknak és a takarmány valamennyi összetevőjére vonatkozik.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése a meghatározott földrajzi területen belül történik.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A sajt megóvása és alapvető – a sajtkérget, a sajttészta textúráját és az intenzív illatokat érintő – minőségi tulajdonságainak megőrzése érdekében a „Chevrotin” sajtot egészben csomagolják. A sajtot megfelelő csomagolóanyagba csomagolják, amelyben a sajt legalább egyik oldalán elhelyeznek egy lucfenyőből készült, vékony kerek lapkát. A csomagolás a földrajzi területen történik.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Valamennyi „Chevrotin” eredetmegjelölésű sajt egyedi, az eredetmegjelölés elnevezését tartalmazó címkével kerül forgalomba.

Az eredetmegjelölés elnevezését a címkén szereplő többi karakter méretének legalább 120 %-ával megegyező nagyságú karakterrel kell feltüntetni.

A sajton elhelyezett, kazeinalapú, kerek, áttetsző lapka az eredetmegjelölés elnevezését és a gyártó azonosító számát tartalmazza. A lapkát a gyártás során helyezik el a sajt egyik oldalán.

A címkén szerepelnie kell az Európai Unió „OEM” szimbólumának. Szerepelhet rajta az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) kifejezés is.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Haute-Savoie megye

A földrajzi területhez tartozik a következő települések egész területe:

Abondance, Alex, Allèves, Arâches, Aviernoz, Bellevaux, Bernex, Boëge, Bogève, Bluffy, Bonnevaux, Brizon, Burdignin, Chamonix-Mont-Blanc, Châtel, Chevenoz, Chevaline, Combloux, Cons-Sainte-Colombe, Cordon, Demi-Quartier, Dingy-Saint-Clair, Domancy, Doussard, Entremont, Entrevernes, Essert-Romand, Faverges, Giez, Habère-Lullin, Habère-Poche, La Balme-de-Thuy, La Baume, La Chapelle-d’Abondance, La Chapelle-Saint-Maurice, La Clusaz, La Côte-d’Arbroz, La Forclaz, La Rivière-Enverse, La Tour, La Vernaz, Lathuile, Le Biot, Le Bouchet, Le Grand-Bornand, Le Petit-Bornand-les-Glières, Le Reposoir, Les Clefs, Les Contamines-Montjoie, Les Gets, Les Houches, Les Villards-sur-Thônes, Leschaux, Lullin, Magland, Manigod, Marlens, Megève, Mégevette, Mieussy, Montmin, Montriond, Mont-Saxonnex, Morillon, Morzine, Nancy-sur-Cluses, Nâves-Parmelan, Novel, Onnion, Passy, Praz-sur-Arly, Reyvroz, Sallanches, Samoëns, Saxel, Serraval, Servoz, Seythenex, Seytroux, Sixt-Fer-à-Cheval, Saint-André-de-Boëge, Saint-Eustache, Saint-Ferréol, Saint-Gervais-les-Bains, Saint-Jean-d’Aulps, Saint-Jean-de-Sixt, Saint-Jean-de-Tholomé, Saint-Jeoire, Saint-Laurent, Saint-Sigismond, Saint-Sixt, Talloires, Taninges, Thollon-les-Mémises, Thônes, Thorens-Glières, Vacheresse, Vailly, Vallorcine, Verchaix, Villard-sur-Boëge, Villaz, Ville-en-Sallaz, Viuz-en-Sallaz.

A földrajzi területhez tartozik a következő települések területének egy része:

Annecy-le-Vieux, Ayze, Duingt, Gruffy, La Roche-sur-Foron, Lugrin, Marignier, Marnaz, Perrignier, Scionzier, Saint-Jorioz, Viuz-la-Chiésaz.

Savoie megye

A földrajzi területhez tartozik a következő települések egész területe:

Aillon-le-Jeune, Aillon-le-Vieux, Allondaz, Arith, Bellecombe-en-Bauges, Cléry, Cohennoz, Crest-Volland, Doucy-en-Bauges, École-en-Bauges, Flumet, Jarsy, La Compôte, La Giettaz, La Motte-en-Bauges, La Thuile, Le Châtelard, Le Noyer, Les Déserts, Lescheraines, Notre-Dame-de-Bellecombe, Puygros, Saint-François-de-Sales, Saint-Nicolas-la-Chapelle, Sainte-Reine, Thoiry, Ugine.

A földrajzi területhez tartozik a következő települések területének egy része:

Hauteluce, Le Montcel, Marthod, Mercury, Montailleur, Plancherine, Saint-Jean-d’Arvey, Saint-Jean-de-la-Porte, Saint-Offenge-Dessus, Thénésol, Verrens-Arvey, Villard-sur-Doron.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A földrajzi terület Haute-Savoie megye három hegyláncolatból – Chablais, Mont-Blanc és Aravis – álló hegyvidéki részét és a Savoie megyében található Bauges-hegységet foglalja magában. A területet a következők jellemzik:

—	hideg és nedves éghajlat (az éves csapadékmennyiség több mint 1 200 milliméter, ezen belül a nyári csapadékmennyiség több mint 60 milliméter),

—	az egész területet a hegyi bioklimatikus szint élővilága és időjárása határozza meg,

—	a tájat kemény mészkővonulatok uralják, amelyek egyébiránt a legelők meszes talaját is meghatározzák,

—	az e hegyi szint jellemzőihez alkalmazkodott fajok által uralt réti növényzet.

Az eredetmegjelölés földrajzi területét szelektív éghajlati körülmények és a biotópok sokfélesége jellemzi. A flóra és a vegetáció ebből következően eredeti és változatos.

A flóra eredetisége a különleges fajok (a leggyakoribb mezei pázsitfűfélék között szerepel a havasi perje és a Festuca violacea) vagy akár a szomszédos síkságokon kevéssé reprezentált növénynemzetségek és -családok (például a tárnicsfélék) nagy arányában (kisebb magasságban, a hegyi szint kezdetétől), illetve túlsúlyában (1 500 m felett) mutatkozik meg.

A „Chevrotin” sajt előállítási területén fekvő hegyi legelők növényzetét a síkságon intenzív körülmények között uralkodó egyes pázsitfűfélék – nevezetesen az angolperje (magassági hatás) és az ezzel összefüggésben elszaporodott egyes sajátos kétszikűek, az erdei gólyaorr és a szőrös baraboly – ritka előfordulása különbözteti meg.

A legnagyobb sokféleség a magaslati legelőkön figyelhető meg, mégpedig a talajtakaró különbségei miatt. A talajok a havas időszak hossza, a helyi anyakőzet, a vízfolyások eredete, a hegyoldalakon zajló vízáramlás és a sziklák dőlésszöge szerint változnak ugyanazon hegységen belül egyik hegyoldalról a másikra.

Ebből következően a nyájak gyakorta egyazon legeltetési körzeten belül sokféle környezettel és növénycsoporttal találkoznak, a mészkedvelőktől a mészkerülőkig, a szárazságkedvelőktől a frissekig.

Emberi tényezők

Az éghajlat és a geológiai környezet együttese jelentős takarmányozási lehetőségeket biztosít a földrajzi területnek, és ez szabta meg a regionális gazdaságot, amely alapvetően a fűfélék hasznosítására, az állattenyésztésre és főleg a tejtermelésre épülő mezőgazdasági rendszereken alapul.

A századok során az emberek kialakítottak egy mezőgazdasági-pásztorkodási rendszert, amely egy legalább 5 hónapig tartó, részben magaslati legelőkön zajló legeltetési időszakból és egy téli időszakból áll, amikor az állatokat többek között szénával etetik.

Ezt a hegyi környezetet igen kedvelik az alpesi fajtájú kecskék és köztük az úgynevezett savoyai populáció, amely igénytelenségének köszönhetően kiválóan alkalmazkodott a nehéz körülményekhez, és az adottságokat hasznosítva jó tejhozamot biztosít, lehetőséget adva a sajtkészítésre.

Ennek megfelelően a kecsketenyésztés, a marhatenyésztést kiegészítve, hosszú ideig jövedelmet hozott a régióban élő családoknak. Az állatok hasznosításából származó termékeket (tejet, sajtot, húst) családi fogyasztásra készítették.

Egyes dokumentumok már a 18. században említést tesznek a régió „Chevrotin” elnevezésű sajtjáról.

A legjobban minderről a bérleti okiratok tanúskodnak, amelyek szerint a legeltetési joggal bíró gazdálkodók gyakran sajt formájában voltak kötelesek járandóságot fizetni. Ezek között rendszeresen szerepel a „Chevrotin” sajt.

A sajtkészítés mestersége nemzedékről nemzedékre szállt (a meleg tej felhasználása közvetlenül a fejés után vagy legfeljebb 14 órányi, legalább 10 °C-on történő tárolást követően, mérsékelt melegítés sajtkádban, előérlelés és mosás).

5.2.   A termék sajátosságai

A kecskesajtok családján belül a „Chevrotin” sajt sajátossága az, hogy gyors alvasztási technológiával készül, és kérge mosott.

A „Chevrotin” préselt, nem hevített tésztájú, mosott kérgű, nyers, teljes kecsketejből készített, kizárólag háztáji jellegű gazdaságokban előállított sajt.

A „Chevrotin” sajt kérge vékony, kissé rózsaszínes, és felületének egy részét vagy egészét vékony fehér penészflóra borítja. Rugalmas és omlós tésztája középen keményebb lehet, és kis lyukak lehetnek benne. A krémszínű sajttészta kissé sós, kecskesajtokra jellemző ízű.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi terület a mészköves északi Elő-Alpokban terül el, és a nyugati légáramlatoknak való közvetlen kitettsége miatt jelentős mennyiségű csapadékot kap. A nedves éghajlat a viszonylag mérsékelt magassággal párosulva elősegíti a füves rétek és az erdők fejlődését.

A természeti erőforrások extenzív hasznosításán alapuló kecsketartási technika jót tesz az alpesi flóra sokféleségének, ami a sajt ízében és zamatában is megmutatkozik.

A földrajzi területen a szarvasmarha- és a kecsketenyésztés egymás szomszédságában zajlik, és talán ez a magyarázata annak, hogy a „Chevrotin” sajt készítésénél igénybe vett technológia közel áll ahhoz, amelyet a régióban a tehénsajtok előállítása során alkalmaznak.

Mivel a „Chevrotin” sajt kizárólag háztáji módszerrel, az oltás előtt nem módosított nyers tejből készül, megmarad a tej eredeti flórája, azaz a tejbaktériumok, illetve a felszíni baktériumflóra.

Az egyes sajtkészítők szaktudása az előállítás valamennyi fontos szakaszában szerepet játszik (a meleg tej felhasználása közvetlenül a fejés után vagy legfeljebb 14 órányi, legalább 10 °C-on történő tárolást követően, mérsékelt melegítés sajtkádban, előérlelés és mosás) és hozzájárul ahhoz, hogy kidomborodjanak a tej fizikai-kémiai tulajdonságai (ásványi anyagok egyensúlya, a zsírtartalom megőrzése) és a tejben lévő baktériumflóra kifejtse hatását.

A mikroflóra és különösen a Geotrichum candidum nemcsak sajátos megjelenést kölcsönöz a „Chevrotin” sajtnak, de nagyban hozzájárul a sajttészta kialakulásához is. A flóra tehát jelentősen befolyásolja a sajt minőségét, mind a külső megjelenés, mind a (rugalmas és omlós) állag, mind pedig az íz tekintetében. Ez az egyetlen baktériumflóra, amely állandóan jelen van a „Chevrotin” sajt felszínén, és ez felel a jellegzetes vékony fehér penészflóra kialakulásáért is. A sajt kis tömegű és kisméretű, ezért rövid érlelési időre van szüksége és kérge vékony marad.

A sajtkészítők egymást követő generációi egy olyan sajátos mikroflórát választottak ki – időnként tapasztalati úton –, amely a természeti környezet mikroklímája és a sajtgyártási technológia szempontjából egyaránt megfelelő.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCChevrotin.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4)  Lásd a 3. lábjegyzetet.

---