INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE/ELŐZMÉNYEK

A csatolt javaslat képezi a jogi eszközt az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás aláírására és ideiglenes alkalmazására való felhatalmazáshoz.

Mivel az Európai Atomenergia-közösség a megállapodás részes Fele, a megállapodás Európai Atomenergia-közösség nevében történő, Bizottság általi aláírására és megkötésére külön eljárás alkalmazandó.

Az Európai Unió (EU) és Grúzia közötti kapcsolatok jelenleg az 1999 júliusában hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodáson alapulnak. 2010. május 10-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen egy új átfogó és ambiciózus társulási megállapodásról, amely mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló részt is tartalmaz.

A társulási megállapodás célja, hogy felgyorsítsa és elmélyítse a Grúzia és az Unió közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat, és hogy előmozdítsa Grúzia fokozatos gazdasági integrációját az EU belső piacának meghatározott területeivel, nevezetesen a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozása révén.

A megállapodás konkrét lehetőséget teremt arra, hogy a kulcsfontosságú reformok, a gazdasági fellendülés és növekedés, a kormányzás és a különböző ágazatokban folytatott együttműködés támogatására összpontosítva kiaknázzák az EU és Grúzia közötti kapcsolatok dinamikáját.

A megállapodás egyben olyan reformtervet is képez Grúzia számára, amely a grúziai jogszabályok uniós normákhoz és szabványokhoz való közelítésének átfogó programján alapul; Grúzia valamennyi partnerét felkérik az ehhez való igazodásra, valamint támogatásuk ennek megfelelő összpontosítására. Az Unió részéről Grúziának nyújtott támogatás kapcsolódik a reformtervhez, hiszen a támogatások alapját a megállapodás képezi. A társulási megállapodás végrehajtásának előkészítése és megkönnyítése érdekében társulási menetrend készült.

A 2013. márciusi 14. tárgyalási fordulót követően az EU és Grúzia lezárta a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokat. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről folytatott tárgyalásokat 2013 júliusában zárták le. 2013. november 29-én az EU és Grúzia parafálta a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre is kiterjedő társulási megállapodás szövegét.

A társulási megállapodás 429. cikkével összhangban a tervek szerint a megállapodás egyes részeit ideiglenesen alkalmazni fogják. Az ideiglenes alkalmazás célja a kölcsönös gazdasági érdekek és közös értékek közötti egyensúly megőrzése, valamint az EU és Grúzia együttes szándéka, hogy megkezdjék a megállapodás arra alkalmas részeinek végrehajtását és érvényesítését, hogy már a megállapodás megkötése előtt elősegítsék a reformok korai hatásainak kibontakozását az ágazatspecifikus területeken.

2.           A TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI

A Tanácsot az érintett tanácsi munkacsoportok – különösen a Kelet-Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó munkacsoport és a Kereskedelempolitikai Bizottság – keretében a tárgyalások valamennyi szakaszában rendszeresen tájékoztatták és konzultáltak vele. A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács által a tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzések teljesültek, és a társulási megállapodás tervezete az Unió számára elfogadható.

A társulási megállapodás végleges tartalma a következőképpen foglalható össze:

A megállapodás társulást hoz létre egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között. Ez az EU és Grúzia közötti szerződéses kapcsolatok alakulásának új szakaszát jelenti, melynek célja a politikai társulás, a gazdasági integráció és a további fokozatos előrehaladás lehetőségének megteremtése.

A társulás átfogó céljai a következőkre irányulnak: a Felek közös értékeken alapuló fokozatos közeledésének előmozdítása; a fokozott politikai párbeszéd keretének megerősítése; a béke és a stabilitás előmozdítása, megőrzése és megszilárdítása regionális és nemzetközi dimenzióban egyaránt; a békés konfliktusmegoldással kapcsolatos együttműködés ösztönzése, Grúziának az uniós belső piac meghatározott területeivel fokozatosan megvalósuló gazdasági integrációjának előmozdítása; fokozott együttműködés a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése érdekében, valamint az egyre szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtése egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken.

A megállapodás általános elvei „alapvető elemeket” foglalnak magukban, amelyeknek a Felek egyike részéről történő megsértése a megállapodás szerinti különleges intézkedések végrehajtását eredményezheti, ideértve a jogok és kötelezettségek felfüggesztését. Ezek az elemek a következők: a vonatkozó nemzetközi eszközökben meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása; a jogállamiság tiszteletben tartása; a szuverenitás és a területi integritás, a sérthetetlenség és a függetlenség elvei tiszteletben tartásának előmozdítása; valamint a tömegpusztító fegyverek, a kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem.

A megállapodás egyéb általános elvei a piacgazdaság, a jó kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a nemzetközi szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés előmozdítása és a hatékony multilateralizmus elveire vonatkoznak.

A megállapodás célul tűzi ki a kül- és biztonságpolitikai kérdések fokozatos közelítését ösztönző megerősített politikai párbeszéd kialakítását. A megállapodás rendelkezik továbbá a belföldi reformokra vonatkozó párbeszédről és együttműködésről, amelyek a Felek által meghatározott közös elveken alapulnak. A megállapodás ezenkívül rendelkezéseket tartalmaz a kül- és biztonságpolitikával – így például a közös biztonság- és védelempolitikával – kapcsolatos fokozott párbeszéd; a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának végrehajtása által a béke és a nemzetközi jogérvényesülés előmozdítása; valamint a regionális stabilitásra, a konfliktusmegelőzésre, a válságkezelésre, a terrorizmus elleni küzdelemre, a fegyverek elterjedése elleni küzdelemre, továbbá a leszerelésre és a fegyverzet-ellenőrzésre irányuló közös erőfeszítések tekintetében. A Felek kiemelten együttműködnek a térség megoldatlan konfliktusainak békés rendezése érdekében.

A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén a megállapodás különös figyelmet szentel a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatási intézmények és gyakorlatok megerősítésének. A megállapodás meghatározza a migrációval, a menedékjoggal, a határellenőrzéssel, a személyes adatok védelmével, a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a kábítószer-ellenes politikával kapcsolatos együttműködés keretét. A megállapodás a személyek szabad mozgására – ideértve a visszafogadást –, a vízumkönnyítésre, valamint – a jól szervezett és biztonságos mobilitás lényegs feltételeinek biztosítása esetén – a vízummentesség felé tett fokozatos, megfelelően ütemezett lépésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A megállapodás kötelezettségvállalásokat tartalmaz továbbá a bűnözés, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés további fejlesztése tekintetében – a vonatkozó nemzetközi és kétoldalú eszközök teljes mértékű kiaknázása mellett.

A társulási megállapodás számos ágazati együttműködést irányoz elő, különös tekintettel a kulcsfontosságú reformok támogatására, a gazdasági fellendülésre és növekedésre, a kormányzásra és a 28 ágazatot felölelő ágazati együttműködésre, köztük például az energia, a közlekedés, a környezetvédelem és a környezet fejlesztése, az ipari és a kis- és középvállalkozások közötti együttműködés, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, a szociálpolitika, az igazságügy, a civil társadalmi együttműködés, a fogyasztóvédelem, a közigazgatás reformja, az oktatás, a képzés és az ifjúság, valamint a kulturális együttműködés területén. E területek mindegyikén a megerősített együttműködés alapjául a jelenlegi többoldalú és kétoldalú keretek szolgálnak, a cél pedig a rendszeresebb párbeszéd, valamint az információk és bevált gyakorlatok cseréje. A megállapodás mellékleteiben szereplő, az uniós vívmányokhoz való fokozatos jogszabály-közelítésre vonatkozó átfogó programterv a megállapodás ágazati együttműködésről szóló részeinek kulcsfontosságú eleme. Az uniós vívmányok meghatározott részeinek Grúzia által történő közelítésére és végrehajtására irányuló konkrét ütemtervek a folyamatban lévő együttműködésre összpontosítanak, és Grúzia nemzeti reformjai és korszerűsítési programja központi részét képezik majd.

A megállapodás frissített intézményi keretet is tartalmaz, amely magában foglalja az együttműködés és a párbeszéd fórumait is. Különleges döntéshozatali szerepet irányoztak elő a Társulási Tanács, valamint a felhatalmazott Társulási Bizottság tekintetében, amelyek a kereskedelmi kérdések megvitatása céljából különleges formációban is ülésezhetnek. A megállapodás a civil társadalmi és parlamenti együttműködés fórumairól is rendelkezik. A megállapodás nyomon követésre, kötelezettségek teljesítésére és vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz (beleértve a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó külön rendelkezéseket).

A megállapodás mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló része tekintetében a Bizottság elérte a tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzéseket, amelyek lényegében a teljes kereskedelem tekintetében a behozatali vámok megszüntetésére irányultak, ugyanakkor egy szigorúan kötelező keretrendszer felállítására is, melynek célja a kereskedelmet korlátozó valamennyi önkéntes intézkedés – így a kiviteli vámok és a kivitel mennyiségi korlátozásainak – megszüntetése. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség az érzékeny mezőgazdasági termékekre vonatkozó kijátszásellenes mechanizmust tartalmaz.

A kereskedelem technikai akadályai tekintetében Grúzia fokozatosan az uniós gyakorlathoz igazítja technikai szabályzatait és szabványait. Fennáll a lehetősége a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodásra (ACAA) irányuló tárgyalások megkezdésének, amelyek annak biztosítását célozzák majd, hogy Grúzia jogszabályai és piacfelügyeleti rendszerei a meghatározott ágazatokban összhangban legyenek uniós megfelelőikkel annak érdekében, hogy a Felek közötti kereskedelemre az uniós tagállamok közötti kereskedelemmel megegyező feltételek mellett kerülhessen sor.

Az állatok, növények és az ezekből készült termékek kereskedelme tekintetében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség rendelkezik Grúzia állat- és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti jogszabályainak az EU állat- és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti jogszabályaihoz való közelítéséről, ami még inkább megkönnyíti majd a kereskedelmet. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség gondoskodik majd egy gyors konzultációs mechanizmus kialakításáról az állat- és növény-egészségüggyel kapcsolatos, kereskedelmet zavaró tényezők kezelése érdekében, ideértve egy különleges riasztási és korai előrejelző rendszert is állat- és növény-egészségügyi vészhelyzetek esetére.

A jelenlegi vámügyi együttműködésre építve, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv erősebb jogi keretet teremt a vámjogszabályok megfelelő alkalmazása és a vámügyi csalások elleni küzdelem biztosításához.

A letelepedés tekintetében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség nemzeti elbánást és legnagyobb kedvezményes elbánást biztosít a vállalkozásoknak, korlátozott fenntartások mellett. A szolgáltatáskereskedelem tekintetében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség széles körű piacra jutást irányoz elő, valamint a piacra jutás további liberalizálásának lehetőségét, többek közt Grúzia uniós vívmányokhoz történő jogszabály-közelítésének eredményeként a pénzügyek, a távközlés/elektronikus kereskedelem, postai és kézbesítési szolgáltatások és a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások területén.

A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség magas szintű védelmet biztosít valamennyi uniós mezőgazdasági földrajzi árujelző tekintetében, nem csak a borok és a szeszes italok esetében, továbbá bármely, az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők listájára kerülő új termék esetében is. A megállapodás magában foglalja az EU és Grúzia közötti, 2012. április 1-jén hatályba lépett, földrajzi árujelzőkről szóló megállapodás rendelkezéseit, valamint annak mellékleteit is. A megállapodás olyan mechanizmust irányoz elő, amely teljes védelmet nyújt azoknak az új árujelzőknek, amelyeket a társulási megállapodás hatálybalépése előtt foglalnak bele a földrajzi árujelzőkről szóló megállapodásba. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség továbbá olyan rendelkezéseket tartalmaz a szerzői jogok, a formatervezési minták (beleértve a nem bejegyzetteket is) és azon szabadalmak vonatkozásában, amelyek kiegészítik és frissítik a TRIPS-megállapodást, valamint rendelkezéseket tartalmaznak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről – az EU belső szabályai alapján.

A közbeszerzési piacok integrációja tekintetében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség hozzáférést fog biztosítani a nem EGT-tag Grúzia számára az EU közbeszerzési piacához bizonyos értékhatárok feletti ajánlatok esetében egy átmeneti időszakot követően, melynek során Grúzia közelíteni fogja jogszabályait a jelenlegi és jövőbeli uniós közbeszerzési jogszabályokhoz. Az uniós közbeszerzési piachoz való további, az értékhatár alatti ajánlatok tekintetében való hozzáférésről azt követően lehet tárgyalni, hogy sikeresen lezárult a jogszabály-közelítés. Ennek eredményeként a beszállítók és a szolgáltatók – a védelmi ágazat kivételével – hozzáférhetnek egymás közbeszerzési piacaihoz.

A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség révén Grúzia átfogó versenyjog végrehajtását fogja biztosítani.

Az állami támogatásokról szóló szakasz biztosítja, hogy Grúzia tartani fogja magát az átláthatóság elveihez, és e célból megfelelő jelentéstételi kötelezettségeket is tartalmaz.

A kereskedelmi vonatkozású energiaügyi kérdések tekintetében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kötelező erejű rendelkezéseket vezet be az energiahordozók megszakítás nélküli tranzitjáról és az energiaszállítási létesítményekhez való hozzáférésről az ellátásbiztonság garantálása érdekében, az energiaügyi szabályozó hatóságok függetlenségéről, valamint a megállapodás és az Energiaközösségről szóló szerződés keretében Grúzia által vállalt jövőbeni kötelezettségek közötti kapcsolat tisztázásáról.

A megállapodás rendelkezik a kereskedelem területén a fenntartható fejlődés megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokról és e tekintetben a többoldalú kötelezettségvállalások betartásáról, miközben biztosítja a hazai környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok saját szintjének maghatározására vonatkozó jogot. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséghez kapcsolódó kötelezettségvállalások egyike tiltja, hogy a Felek eltekintsenek vagy eltérjenek az ilyen szabványoktól oly módon, ami kihat a Felek közti kereskedelemre vagy beruházásokra.

A WTO vitarendezési egyetértési modelljére alapuló hatékony vitarendezési eljárások a kétoldalú kereskedelmi viták gyors rendezését biztosítják, többek között azáltal, hogy arányos szankciók alkalmazását teszik lehetővé az érintett fél részéről, a kereskedelmi vonatkozású energiaügyekkel kapcsolatos halaszthatatlan viták esetében pedig még gyorsabb eljárásokat irányoznak elő.

Megegyezés született az átláthatóságra és a civil társadalommal és az érintettekkel folytatott párbeszédre vonatkozó különleges rendelkezésekről a kereskedelemmel kapcsolatos területeken való szakpolitikai döntéshozatal konzultatív, nyílt és kiszámítható jellegének biztosítása céljából. Ezenkívül a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a jogszabály-közelítés végrehajtását és értékelését a kereskedelemmel kapcsolatos területeken.

Hosszabb távra tekintve Grúziának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség révén az EU-val megvalósuló szorosabb gazdasági integrációja jelentős ösztönzőként szolgál majd az ország gazdasági növekedése szempontjából. A társulási megállapodás központi elemét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség üzleti lehetőségeket teremt majd az Unióban és Grúziában egyaránt, és előmozdítja a tényleges gazdasági korszerűsítést, valamint Grúzia EU-val való integrációját. E folyamat magasabb színvonalú termékekhez, a polgárok számára nyújtott jobb szolgáltatásokhoz és mindenekelőtt ahhoz vezet majd, hogy Grúzia eredményesen versenyezhet a nemzetközi piacokon.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az Unió részéről a megállapodás aláírásának és ideiglenes alkalmazásának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikke, összefüggésben a 218. cikk (5) és (7) bekezdésével, valamint a 218. cikk (8) bekezdésének második albekezdésével. Az Európai Atomenergia-közösség tekintetében külön jogi eszköz alkalmazandó.

A csatolt javaslat képezi a társulási megállapodás aláírásának és ideiglenes alkalmazásának jogi eszközét.

A tárgyalások fent említett eredményeinek fényében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács határozzon az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint jelölje ki az Unió nevében aláírásra jogosult személyt vagy személyeket.

A javaslat előirányozza, hogy a megállapodás egyes részeit az Unió ideiglenesen alkalmazni fogja – a Szerződések szerinti hatáskörmegosztás sérelme nélkül.

Az a tény, hogy a Bizottság javaslatát az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti megállapodás formájában nyújtotta be, azzal áll összefüggésben, hogy e megállapodás a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtti Szerződés szabályai szerint jött létre.

2014/0085 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben a 218. cikk (5) és (7) bekezdésével, valamint a 218. cikk (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       2010. május 10-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Grúziával a partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő, az Európai Unió és Grúzia közötti új megállapodás megkötése céljából.

(2)       Figyelembe véve a Felek közötti szoros történelmi köteléket és a fokozatosan elmélyülő kapcsolatokat, valamint azon szándékukat, hogy ambiciózus és innovatív módon megerősítsék és kiterjesszék kapcsolataikat, a társulási megállapodásra irányuló tárgyalások a megállapodás 2013. november 29-i parafálásával sikeresen lezárultak.

(3)       A megállapodást ezért az Unió nevében alá kell írni és a megállapodás 429. cikkének megfelelően egy későbbi időpontban történő megkötéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(4)       A megállapodás 429. cikke a megállapodás hatálybalépéséig annak ideiglenes alkalmazásáról rendelkezik.

(5)       Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (7) bekezdése szerint helyénvaló, hogy a Tanács felhatalmazza a Bizottságot azoknak a módosításoknak a jóváhagyására, amelyeket – a megállapodás 179. cikke alapján – a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság fogad el.

(6)       Helyénvaló megállapítani az olyan földrajzi árujelzők oltalmára irányuló megfelelő eljárásokat, amelyek a megállapodás értelmében oltalom alá kerülnek.

(7)       Ez a megállapodás nem értelmezhető úgy, hogy olyan jogokat biztosítana vagy kötelességeket írna elő, amelyeknek az Európai Unió vagy a tagállamok bíróságai vagy törvényszékei előtt közvetlenül érvényt lehetne szerezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács jóváhagyja az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírását, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.

Az aláírandó megállapodás szövege e határozat mellékletében található.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága felhatalmazza a megállapodás főtárgyalója által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodásnak a megállapodás megkötése függvényében történő aláírására.

3. cikk

(1)          A megállapodás 429. cikkének megfelelően és a 429. cikkben szereplő értesítések függvényében a megállapodás hatálybalépéséig az Unió és Grúzia között a megállapodás következő részei ideiglenesen alkalmazandók:

– 1. cikk;

– I. cím; 

– II. cím;

– III. cím: 13–19. cikk;

– IV. cím;

– V. cím: 3. fejezet (285. cikk) és 4. fejezet (291. cikk);

– VI. cím: 1. fejezet, 2. fejezet (a 298. cikk k) pontjának kivételével), 3., 4., 6–8., 10., 11., 13. és 20. fejezet, valamint a 354. és a 357. cikk; 

– VII. cím;

– VIII. cím: a 420. cikk (1) bekezdésének kivételével, annyiban, amennyiben e cím rendelkezései a megállapodás e bekezdés szerinti ideiglenes alkalmazásának céljára korlátozódnak;

– az I., II–XXI., XXII–XXIII., XXIV–XXXI. és XXXIV. melléklet, valamint az I–III. jegyzőkönyv.

(2)          Az ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjáról a Tanács Főtitkársága értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

4. cikk

A megállapodás 179. cikkének alkalmazásában az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá a megállapodás azon módosításait, amelyek a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság határozataival jönnek létre. Ha valamely földrajzi árujelzőre vonatkozó kifogást követően az érdekelt felek nem tudnak megállapodásra jutni, akkor azzal kapcsolatban a Bizottság a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] 57. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás alapján álláspontot fogad el.

5. cikk

(1)          A megállapodás IV. címe 9. fejezetének „Földrajzi árujelzők” című 3. alszakasza szerint oltalom alatt álló elnevezéseket bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott leírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz.

(2)          A megállapodás 175. cikkének megfelelően a tagállamok és az Unió intézményei valamely érdekelt fél kérésére is érvényesítik a megállapodás 170–174. cikkében meghatározott oltalmat.

6. cikk

Ez a megállapodás nem értelmezhető úgy, hogy olyan jogokat biztosítana vagy kötelességeket írna elő, amelyeknek az Európai Unió vagy a tagállamok bíróságai vagy törvényszékei előtt közvetlenül érvényt lehetne szerezni.

7. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAIK, MÁSRÉSZRŐL GRÚZIA KÖZÖTT

PREAMBULUM

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, (a továbbiakban: a tagállamok),

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU) és

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, (a továbbiakban: az Euratom)

                                                                                     egyrészről, valamint

GRÚZIA,

                                                                                     másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek szoros kapcsolatait és közös értékeit, amelyek a múltban az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodás során alakultak ki, és amelyek jelenleg a keleti partnerség, az európai szomszédságpolitika különleges dimenziója keretében fejlődnek, valamint elismerve a Felek közös szándékát arra, hogy ambiciózus és innovatív módon továbbfejlesszék, erősítsék és kiterjesszék a köztük lévő kapcsolatokat;

ELISMERVE Grúzia európai törekvéseit és Európa iránti elkötelezettségét;

ELISMERVE, hogy azon közös értékek, amelyeken az EU nyugszik – a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság –, az e megállapodás által előirányzott politikai társulásnak és gazdasági integrációnak is központi elemei;

ELISMERVE, hogy Grúzia, mint Kelet-Európa egyik országa, elkötelezett ezen értékek végrehajtása és előmozdítása mellett;

ELISMERVE, hogy Grúziát történelmi kapcsolatok és közös értékek fűzik a tagállamokhoz;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás nem sértheti az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat, és megnyitja az utat azok jövőbeni fokozatos fejlődése előtt;

ELKÖTELEZVE az alapvető szabadságok, az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás további erősítése mellett, a Felek közös értékei alapján;

EGYETÉRTVE abban, hogy demokrácia és a piacgazdaság megerősítését célzó belső reformok elősegítik Grúzia részvételét az uniós szakpolitikákban, programokban és ügynökségekben. Ez a folyamat és a fenntartható konfliktusrendezés kölcsönösen erősítik egymást, és hozzájárulnak majd a konfliktus által megosztott közösségek közötti bizalom kialakításához;

KÉSZEN ARRA, HOGY HOZZÁJÁRULJANAK Grúzia politikai, társadalmi-gazdasági és intézményi fejlődéséhez az olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek széles skáláján folytatott széles körű együttműködés útján, mint például a civil társadalom fejlődése, a jó kormányzás – ideértve az adózás területét is –, kereskedelmi integráció és fokozott gazdasági együttműködés, az intézményfejlesztés, a közigazgatás és a közszolgálat reformja és a korrupció elleni küzdelem, a szegénység csökkentése és az együttműködés a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területén, amely fejlődés szükséges e megállapodás hatékony végrehajtása érdekében, és hangsúlyozva, hogy az EU kész támogatni a kapcsolódó reformokat Grúziában;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában, az 1991. illetve 1992. évi madridi, isztambuli és bécsi konferencia záródokumentumában, az új Európáért létrejött 1990. évi Párizsi Chartában, valamint az ENSZ 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. évi egyezményben foglalt valamennyi elv és rendelkezés mellett;

ÚJÓLAG HANGSÚLYOZVA azon óhajukat, hogy megerősítsék a nemzetközi békét és biztonságot, valamint hatékony multilateralizmust alakítsanak ki és elősegítsék a viták békés rendezését különösen azáltal, hogy e célból szorosan együttműködnek az Egyesült Nemzetek (ENSZ) és az EBESZ keretében;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT nemzetközi kötelezettségeik mellett a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése elleni küzdelem, valamint a leszerelés kérdésében folytatott együttműködés terén;

ELISMERVE a Felek különböző regionális együttműködési formációkban való aktív részvételének hozzáadott értékét;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább fejlesszék a rendszeres politikai párbeszédet a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről, kitérve a regionális szempontokra is, figyelembe véve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is;

TELJES MÉRTÉKBEN TISZTELETBEN TARTVA a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségének elveit a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya, a Helsinkiben megtartott Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Záróokmánya, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai szerint;

ELISMERVE Grúzia megbékélés iránti elkötelezettségének, valami arra irányuló erőfeszítéseinek fontosságát, hogy a nemzetközi jog elvei alapján folytatott békés és tartós konfliktusmegoldás során visszaállítsa területi integritását és a grúz Abházia és Chinvali körzete/Dél-Oszétia feletti teljes körű és tényleges ellenőrzést, továbbá elismerve az EU amelletti elkötelezettségének fontosságát, hogy támogatja a konfliktus békés és tartós megoldását;

ELISMERVE ebben az összefüggésben a 2008. augusztus 12-i hatpontos megállapodás folytatódó végrehajtásának és az azt követő végrehajtási intézkedések megvalósításának fontosságát, melyek a következőkre vonatkoznak: megfelelő nemzetközi jelenlét a térségben a béke és a biztonság fenntartása érdekében, egymást kölcsönösen támogató el nem ismerési és kötelezettségvállalási politikák folytatása, a Genfben zajló nemzetközi tárgyalások támogatása, valamint valamennyi belső menekült és menekült biztonságos és méltóságteljes visszatérése a nemzetközi jog elveinek megfelelően;

ELKÖTELEZETTEN az iránt, hogy Grúzia minden állampolgára részesüljön a Grúzia és az EU közötti szorosabb politikai társulás és gazdasági integráció előnyeiből, ideértve a konfliktus által megosztott közösségeket is;

ELKÖTELEZETTEN a szervezett bűnözés és az illegális kereskedelem elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés további erősítése iránt;

ELKÖTELEZETTEN a köztük folyó együttműködés és párbeszéd elmélyítése mellett a mobilitás, a migráció, a menekültügy és a határigazgatás terén, figyelembe véve az EU és Grúzia közötti mobilitási partnerséget is, átfogó megközelítést alkalmazva, amely figyelembe veszi a jogszerű migrációt, ideértve a körközös migrációt is, továbbá elkötelezetten az illegális migráció és az emberkereskedelem kezelését, valamint a visszafogadási megállapodás hatékony végrehajtását célzó együttműködés iránt;

ELISMERVE annak fontosságát, hogy Grúzia állampolgárai számára kellő időben bevezessék a vízummentes utazás rendszerét, amennyiben létrejönnek a jól irányított és biztonságos mobilitás feltételei, ideértve a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások hatékony végrehajtását is;

ELKÖTELEZETTEN a szabad piacgazdaság elvei mellett, és figyelembe véve az EU az iránti készségét, hogy hozzájáruljon Grúzia gazdasági reformjaihoz, többek közt az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretei között;

ELKÖTELEZETTEN a gazdasági integráció megvalósítása mellett, különösen a jelen megállapodás szerves részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítása révén, amely kiterjed a szabályozások közelítésére, és összhangban áll a Feleknek a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) betöltött tagságából fakadó jogaival és kötelezettségeivel;

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy e megállapodás új környezetet alakít ki a Felek közötti gazdasági kapcsolatok számára és mindenekelőtt a kereskedelem és befektetések fejlesztéséhez, továbbá ösztönözni fogja a versenyt, melyek elengedhetetlen tényezők a gazdasági átalakuláshoz és korszerűsítéshez;

ELKÖTELEZETTEN a fenntartható fejlődés elveinek tiszteletben tartása, a környezet védelme és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, a környezeti irányítás és szükségletek folyamatos javítása mellett, ideértve a határokon átnyúló együttműködést és a többoldalú nemzetközi megállapodások végrehajtását;

ELKÖTELEZETTEN az energiaellátás biztonságának javítása mellett, ideértve a Déli Gázfolyosó fejlesztését is, többek közt a következők útján: megfelelő projektek kialakításának ösztözése Grúziában a vonatkozó infrastruktúra – többek közt a Grúzián keresztül haladó tranzit céljára szolgáló – fejlesztésének előmozdítására, a piaci integráció növelése és fokozatos szabályozásközelítés az uniós vívmányok kulcsfontosságú elemeihez, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése;

ELISMERVE a megerősített energiaügyi együttműködés fontosságát, valamint a Felek elkötelezettségét az Energia Charta Egyezmény végrehajtása mellett;

JAVÍTANI KÍVÁNVA a közegészség biztonságának és az emberi egészség védelmének a szintjét, melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés lényeges elemei;

ELKÖTELEZETTEN az emberek közötti kapcsolatok gazdagítása mellett, többek közt a tudomány és technológia, az üzleti élet, az ifjúság, az oktatás és a kultúra területén folytatott együttműködés és cserék útján;

ELKÖTELEZETTEN a határokon átnyúló és régióközi együttműködés mindkét Fél általi előmozdítása mellett, a jószomszédi kapcsolatok szellemében;

ELISMERVE Grúzia elkötelezettségét az iránt, hogy a vonatkozó ágazatokban folyamatosan közelíti jogszabályait az EU jogszabályaihoz e megállapodással összhangban, és hatékonyan végrehajtja e jogszabályokat;

ELISMERVE Grúzia elkötelezettségét az iránt, hogy igazgatási és intézményi infrastruktúráját fejleszti a jelen megállapodás érvényesítéséhez szükséges mértékben;

FIGYELEMBE VÉVE az EU az iránti készségét, hogy támogatást nyújtson a reformok végrehajtásához, és ehhez minden rendelkezésre álló együttműködési eszközt és technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtást felhasználjon;

MEGERŐSÍTVE, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az EU részeként kötelezik, feltéve, hogy az EU és az Egyesült Királyság vagy Írország nem értesítette együttesen Grúziát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az EU részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra többé nem mint az EU részeire nézve kötelezőek – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően –, az EU az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Grúziát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló 22. jegyzőkönyvnek megfelelően,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

Célkitűzések

1.       Társulás jön létre egyrészről az Unió és tagállamai, és másrészről Grúzia között.

2.       E társulás célkitűzései a következők:

a)       a Felek közötti politikai társulás és gazdasági integráció előmozdítása közös értékeink és szoros kapcsolataink alapján, többek közt Grúzia részvételének növelésével az uniós szakpolitikákban, programokban és ügynökségekben;

b)      megerősített keret kialakítása a fokozott politikai párbeszédhez minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, lehetővé téve a Felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;

c)       hozzájárulás a demokrácia, valamint a politikai, gazdasági és intézményi stabilitás megerősítéséhez Grúziában;

d)      a béke és stabilitás előmozdítása, megőrzése és megerősítése regionális és nemzetközi szinten, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elvek alapján, többek közt egyesített erőfeszítéseket téve a feszültségforrások megszüntetése, a határbiztonság javítása, valamint a határokon átnyúló együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása érdekében;

e)       a békés konfliktusmegoldásra irányuló együttműködés ösztönzése;

f)       a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatban folytatott együttműködés megerősítése a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése céljából;

g)      a Grúzia által a gazdasági lehetőségei nemzetközi együttműködés útján történő fejlesztése érdekében tett erőfeszítések támogatása, többek közt a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése által;

h)      Grúzia fokozatos gazdasági integrációja az uniós belső piacba e megállapodás rendelkezései szerint, különösen mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozása útján, amely messzeható piaci hozzáférést biztosít majd a folyamatos és átfogó szabályozásközelítés alapján, a WTO-tagságból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összhangban;

i)       az egyre szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtése egyéb, közös érdeket képviselő területeken.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

2. CIKK

Általános alapelvek

1.       Az ENSZ 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az 1950. évi emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és az 1990. évi Új Európáért Párizsi chartában meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása szolgál a Felek hazai és külső szakpolitikáinak alapjául, és e megállapodás alapvető elemét képezi. A tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik terjedésének megakadályozása ugyancsak e megállapodás alapvető elemét képezi.

2.       A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a szabad piacgazdaság, a fenntartható fejlődés és a hatékony multilateralizmus elvei mellett.

3.       A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják a jogállamiság és a jó kormányzás elveit, valamint – különösen az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ szerinti – nemzetközi kötelezettségeiket. Megállapodnak különösen abban, hogy előmozdítják a szuverenitás és területi integritás, a határok sérthetetlensége és a függetlenség elveinek tiszteletben tartását.

4.       A Felek elkötelezik magukat a jogállamiság, a jó kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus különböző formái elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés előmozdítása, a hatékony multilateralizmus, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem mellett. Ez az elkötelezettség alapvető fontosságú a Felek közötti kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, és hozzájárul a regionális békéhez és stabilitáshoz.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM, EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÉN

3. CIKK

A politikai párbeszéd céljai

1.       A Felek között tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a politikai párbeszédet minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, ideértve a kül- és biztonságpolitikát, valamint a hazai reformokat is. Ez javítani fogja a politikai együttműködés hatékonyságát, és hozzájárul majd a kül- és biztonságpolitikai kérdések konvergenciájához, valamint a kapcsolatok ambiciózus és innovatív megerősítéséhez.

2.       A politikai párbeszéd céljai a következők:

a)       a politikai társulás elmélyítése, valamint a politikai és biztonságpolitikai konvergencia és hatékonyság növelése;

b)      az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában foglalt, a területi integritás, a nemzetközileg elismert határok sérthetetlensége, a szuverenitás és a függetlenség elveinek előmozdítása;

c)       a békés konfliktusmegoldás ösztönzése;

d)      a nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása a hatékony mulilateralizmus alapján;

e)       a Felek közötti, nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés és párbeszéd megerősítése, különösen a globális és regionális kihívások és legfontosabb veszélyek kezelése érdekében;

f)       a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítése, ideértve a korábban tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programokban alkalmazott tudósok alternatív foglalkoztatását is;

g)      a Felek közötti eredményorientált és gyakorlati együttműködés támogatása az európai kontinensen a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében;

h)      a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a média szabadsága és a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának megerősítése, valamint hozzájárulás a belpolitikai reformok megszilárdításához;

i)       a Felek között a biztonság és védelem terén folytatott párbeszéd fejlesztése és az együttműködés elmélyítése;

j)       erőfeszítések a regionális együttműködés különböző formáinak további előmozdítására;

k)      az EU és Grúzia közötti szorosabb politikai társulás minden előnyének biztosítása Grúzia valamennyi, az ország nemzetközileg elismert határai között élő állampolgára számára, ideértve a biztonságpolitikai konvergencia fokozását is.

4. CIKK

Belföldi reformok

A Felek együttműködése a következőkre terjed ki: a demokratikus intézmények és a jogállamiság fejlesztése, megerősítése, valamint ezek stabilitásának és hatékonyságának növelése; az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása; a bírósági és igazságügyi reform további előmozdítása, a bírói kar függetlenségének biztosítása, az igazgatási kapacitások megerősítése, valamint a bűnüldöző szervek pártatlanságának és hatékonyságának biztosítása érdekében; a közigazgatási reform továbbvitele és az elszámoltatható, hatékony, eredményes, átlátható és szakmailag kompetens közszolgálat kialakítása; valamint a korrupció elleni hatékony küzdelem folytatása, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemben folytatott nemzetközi együttműködés erősítésére, valamint az olyan vonatkozó nemzetközi jogi eszközök hatékony végrehajtásának biztosítására, mint például az ENSZ 2003. évi Korrupció elleni Egyezménye.

5. CIKK

Kül- és biztonságpolitika

1.       A Felek intenzívebbé teszik párbeszédüket és együttműködésüket, és előmozdítják a fokozatos konvergenciát a kül- és biztonságpolitika terén, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is, és különösen foglalkoznak a konfliktus-megelőzés, a békés konfliktusmegoldás és a válságkezelés, a regionális stabilitás, a leszerelés, a non-proliferáció, a fegyverzet-ellenőrzés és az exportellenőrzés kérdéseivel. Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul és célja, hogy fokozza a politikai konvergenciát és hatékonyságot, a kétoldalú, nemzetközi és regionális fórumok biztosította lehetőségek kihasználásával.

2.       A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a területi integritás, a nemzetközileg elismert határok sérthetetlensége, a szuverenitás és a függetlenség ENSZ-Alapokmányban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elveinek tiszteletben tartása, valamint ezen elveknek a két- és többoldalú kapcsolataikban való előmozdítása mellett. A Felek hangsúlyozzák továbbá teljes támogatásukat azon elv iránt, miszerint a külföldi fegyveres erőknek egy ország területén való állomásoztatásához a fogadó nemzet jóváhagyása szükséges. Megállapodnak abban, hogy területükön külföldi fegyveres erők csak a fogadó állam kifejezett jóváhagyásával állomásoztathatók, a nemzetközi jognak megfelelően.

6. CIKK

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

1.       A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az ilyen bűncselekmények büntetlenségét nemzeti és nemzetközi szinten hozott megfelelő intézkedésekkel kell elkerülni, a Nemzetközi Büntetőbíróságot is ideértve.

2.       A Felek véleménye az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a nemzetközi béke és jogérvényesülés tekintetében. A Felek megerősítik, hogy elkötelezettek a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködés folytatása mellett a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának és a kapcsolódó eszközöknek a végrehajtásával, megfelelő figyelmet fordítva annak integritása megőrzésére.

7. CIKK

Konfliktusmegelőzés és válságkezelés

A Felek megerősítik a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés területén folytatott gyakorlati együttműködést, különös tekintettel Grúzia esetleges – eseti alapon, az EU esetleges felkérését követően történő – részvételére az EU által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, valamint a kapcsolódó gyakorlatokban és képzésekben.

8. CIKK

Regionális stabilitás

1.       A Felek intenzívebbé teszik a régió stabilitásának, biztonságának és demokratikus fejlődésének előmozdítására, valamint a regionális együttműködés különböző formáinak további előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseiket, és különösen  a régió megoldatlan konfliktusainak békés megoldására összpontosítják tevékenységüket.

2.       Ezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az ENSZ Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, kölcsönösen elfogadott elveire alapozzák. A Felek teljes mértékben igénybe veszik a keleti partnerség által biztosított többoldalú kereteket, amelyek együttműködési tevékenységeket és nyílt és szabad párbeszédet biztosítanak, a partnerországok közötti kapcsolatokat erősítve.

9. CIKK

Békés konfliktusmegoldás

1.       A Felek újólag kinyilvánítják elkötelezettségüket a konfliktusok békés megoldása iránt, teljes mértékben tiszteletben tartva Grúzia szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határai között, továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy közösen elősegítik a konfliktus utáni rehabilitációt és a megbékélést célzó erőfeszítéseket. A konfliktus fenntartható megoldásáig és a konfliktussal kapcsolatos kérdések kezelése meglévő formáinak sérelme nélkül a békés konfliktusmegoldás a Felek közötti politikai párbeszéd, valamint a többi érintett nemzetközi szereplővel folytatott párbeszéd egyik központi napirendi pontját fogja képezni.

2.       A Felek elismerik Grúzia megbékélés iránti elkötelezettségének és arra irányuló törekvéseinek fontosságát, hogy a békés és tartós konfliktusmegoldás, a 2008. augusztus 12-i hatpontos megállapodás és végrehajtási intézkedései teljes mértékű végrehajtása, az egymást kölcsönösen támogató el nem ismerési és kötelezettségvállalási politikák folytatása, a genfi nemzetközi tárgyalások támogatása, valamint valamennyi belső menekült és menekült nemzetközi jog elveinek megfelelő, biztonságos és méltóságteljes visszatérése, továbbá jelentős – adott esetben az EU-t is magában foglaló – nemzetközi helyszíni beavatkozás útján helyreállítsa területi integritását.

3.       A Felek – az érintett nemzetközi szervezeteket is bevonva – koordinálják a grúziai békés konfliktusmegoldáshoz hozzájáruló erőfeszítéseiket, ideértve a humanitárius kérdéseket is.

4.       Mindezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az ENSZ Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, kölcsönösen elfogadott elveire alapozzák.

10. CIKK

Tömegpusztító fegyverek

1.       A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi békét és stabilitást veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.

2.       A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:

a)       lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy adott esetben az ahhoz történő csatlakozásra, és az ilyen eszközök teljes mértékű végrehajtására; valamint

b)      hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszert hoznak létre, ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére.

3.       A Felek egyetértenek abban, hogy ezekkel a kérdésekkel politikai párbeszédük keretében foglalkoznak.

11. CIKK

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzése

1.       A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

2.       A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a hatályos nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3.       A Felek vállalják, hogy együttműködnek és biztosítják a kézi- és könnyűfegyverek – ideértve az azokhoz szükséges lőszereket is – tiltott kereskedelmének kezelésére és a túlzott készletek megsemmisítésére irányuló erőfeszítéseik koordinálását, komplementaritását és szinergiáját globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten egyaránt.

4.       A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy folytatják együttműködésüket a hagyományos fegyverek exportellenőrzése terén, a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont tükrében.

5.       A Felek egyetértenek abban, hogy ezekkel a kérdésekkel politikai párbeszédük keretében foglalkoznak.

12. CIKK

Terrorizmus elleni küzdelem

1.       A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzésének jelentőségét, és megállapodnak abban, hogy kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus, annak valamennyi formája és megjelenési módja megelőzése és leküzdése érdekében.

2.       A Felek egyetértenek abban, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartása mellett és a nemzetközi jognak teljes mértékben megfelelve kell folytatni, ideértve a nemzetközi emberi jogokat, a nemzetközi menekültjogot és a nemzetközi humanitárius jogot, az ENSZ Alapokmányának alapelveit és valamennyi vonatkozó nemzetközi terrorizmusellenes eszközt.

3.       A Felek hangsúlyozzák az ENSZ valamennyi terrorizmusellenes egyezménye és jegyzőkönyve egyetemes megerősítésének és teljes mértékű végrehajtásának fontosságát. A Felek megállapodnak abban, hogy folytatják a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezmény tervezetéről folyó párbeszéd ösztönzését, valamint együttműködnek az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak és az Európa Tanács egyezményeinek végrehajtásában. A Felek megállapodnak abban is, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi konszenzus előmozdítása érdekében.

III. CÍM

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

13. CIKK

Jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

1.       A Felek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén folytatott együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság további előmozdításának, ideértve a bírói testület függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

2.       A Felek teljes mértékben együttműködnek az intézmények hatékony működése érdekében a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

3.       A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén folytatott valamennyi együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása irányítja.

14. CIKK

Személyes adatok védelme

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében az EU, az Európa Tanács és a nemzetközi jog e megállapodás I. mellékletében szereplő eszközeinek megfelelően.

15. CIKK

Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén

1.       A Felek megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások közös kezelésének jelentőségét és átfogó párbeszédet alakítanak ki minden migrációhoz kapcsolódó kérdésről, ideértve a jogszerű migrációt, a nemzetközi védelmet és az illegális migráció elleni küzdelmet, valamint az emberkereskedelmet és -csempészetet.

2.       Az együttműködés a szükségleteknek a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében történő felmérésén alapul, és az együttműködés a hatályban lévő jogszabályaiknak megfelelően történik. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít:

a)       a migráció kiváltó okai és következményei;

b)      a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi Genfi egyezmény és a menekültek jogállásáról szóló 1967. évi jegyzőkönyv, illetve minden további vonatkozó regionális vagy nemzetközi jogi okmány – például az 1950. évi emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény – rendelkezéseinek, valamint a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából;

c)       a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d)      a hatékony megelőzésen alapuló politika erősítése az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni a embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen, és hogyan lehet megvédeni az ilyen kereskedelem áldozatait;

e)       Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) és Grúzia Belügyminisztériuma közötti operatív együttműködés kialakításáról szóló, 2008. december 4-én aláírt megállapodás végrehajtása;

f)       a dokumentumbiztonság és a határigazgatás területeivel kapcsolatos olyan kérdések, mint a szervezés, képzés, bevált gyakorlatok és egyéni operatív intézkedések.

3.       Az együttműködés elősegítheti a fejlődést szolgáló körkörös migrációt is.

16. CIKK

A személyek mozgása és a visszafogadás

1.       A Felek biztosítják az alábbiak teljes körű végrehajtását:

a)       az Európai Unió és Grúzia közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, 2011. március 1-je óta hatályos megállapodás; valamint

b)      a Európai Unió és Grúzia közötti, 2011. március 1-je óta hatályos vízumkönnyítési megállapodás.

2.       A Felek továbbra is törekednek állampolgáraik mobilitásának javítására, és kellő időben fokozatos lépéseket tesznek a vízummentes utazási rendszer közös célkitűzésének megvalósítása felé, feltéve, hogy adottak a jól irányított és biztonságos mobilitás kétfázisú vízumliberalizációs cselekvési tervben rögzített feltételei.

17. CIKK

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

1.       A Felek együttműködnek a szervezett vagy nem szervezett bűncselekményekkel és illegális tevékenységekkel, különösen a transznacionális tevékenységekkel kapcsolatos küzdelemben és azok megelőzésében, amelyek például a következők lehetnek:

a)       emberkereskedelem, valamint kézifegyverek és tiltott kábítószerek csempészete és kereskedelme;

b)      áruk csempészete és tiltott kereskedelme;

c)       olyan illegális gazdasági és pénzügyi tevékenységek, mint például a hamisítás, az adócsalás és a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás;

d)      nemzetközi donorok által finanszírozott projektekkel kapcsolatos sikkasztás;

e)       aktív és passzív korrupció, a magán- és állami szférában egyaránt;

f)       okmányhamisítás, valótlan nyilatkozatok benyújtása; valamint

g)      számítástechnikai bűnözés.

2.       A Felek erősítik a kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést a bűnüldöző szervek között, ideértve az Europol és a vonatkozó grúziai hatóságok közötti együttműködés fejlesztését. A Felek elkötelezettek a vonatkozó nemzetközi standardok hatékony végrehajtása mellett, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek keretében létrejött 2000. évi, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményben és annak három jegyzőkönyvében, valamint az ENSZ 2003. évi Korrupció elleni Egyezményében foglaltakra.

18. CIKK

Tiltott kábítószerek

1.       A Felek saját illetékességi területükön belül együttműködnek a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerekkel kapcsolatok szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek elleni küzdelmet és a megelőzést szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése a kár csökkentésének céljával, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékonyabb megelőzése.

2.       A Felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és a 2013–2020 időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiával, valamint az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával.

19. CIKK

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1.       A Felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi és kapcsolódó nem pénzügyi rendszereiket általában bűncselekményekből és különösen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják.

Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére is.

2.       Az e területen folytatott együttműködés lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét a Felek jogszabályai keretében, valamint az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek – például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Cselekvési Munkacsoport (FATF) – által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez és annak megelőzéséhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

20. CIKK

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén

1.       A terrorizmus elleni küzdelem alapját képező, e megállapodás 12. cikkében foglalt elvekkel teljes összhangban a Felek megerősítik a bűnüldözési és igazságszolgáltatási megközelítés fontosságát a terrorizmus elleni küzdelemben, és megállapodnak a terrorizmus megelőzése és elfojtása terén folytatott együttműködésről, különösen a következők révén:

a)       terrorista bűncselekmények büntetendőségének biztosítása, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról szóló, 2008. november 28-i 2008/919/IB tanácsi kerethatározatban foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően;

b)      a terroristacsoportokra és egyénekre, valamint az őket támogató hálózatokra vonatkozó információk cseréje a nemzetközi és belső joggal összhangban, különös tekintettel az adatvédelemre és a magánélet védelmére;

c)       tapasztalatcsere a terrorizmus megelőzéséről és leküzdéséről, eszközökről, módszerekről és ezek technikai szempontjairól, valamint a képzésekről, az alkalmazandó jognak megfelelően;

d)      információcsere a bevált gyakorlatokról a radikalizálódás és a toborzás kezelésének és megfékezésének terén, valamint a rehabilitáció előmozdításáról;

e)       a terrorizmussal gyanúsított személyek határokon átnyúló mozgásával és utazásával, valamint a terrorista fenyegetésekkel kapcsolatos nézetek és tapasztalatok cseréje;

f)       az emberi jogoknak a terrorizmus elleni küzdelem – és különösen a büntetőeljárások – során történő védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása;

g)      intézkedések a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris terrortámadások fenyegetése ellen, valamint a szükséges intézkedések meghozatala a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok terrorizmus céljából történő beszerzésének, átadásának és felhasználásának megakadályozása, továbbá a magas kockázatú vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris létesítmények elleni illegális fellépések megelőzése érdekében.

2.       Az együttműködés a rendelkezésre álló vonatkozó – például az ENSZ és az Európa Tanács vonatkozó szervei által végzett – értékeléseken – alapul, és a Felek közötti kölcsönös konzultáció mellett zajlik.

21. CIKK

Jogi együttműködés

1.       A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények tárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

2.       A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy fokozzák a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó együttműködést a vonatkozó többoldalú megállapodások alapján. Ez magában foglalja adott esetben az ENSZ és az Európa Tanács vonatkozó nemzetközi eszközeihez való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést.

IV. CÍM

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK

1. FEJEZET

NEMZETI ELBÁNÁS ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSA

1. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

22. CIKK

Célkitűzés

A Felek e megállapodás rendelkezéseivel összhangban és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) XXIV. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi térséget hoznak létre, e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdve.

23. CIKK

Hatály és alkalmazási kör

1.       E fejezet rendelkezéseit a Felek közötti árukereskedelemre[1] kell alkalmazni.

2.       E fejezet alkalmazásában a „származó” azt jelenti, hogy megfelel a megállapodás I. jegyzőkönyvében meghatározott származási szabályoknak.

2. SZAKASZ

Vámok, illetékek és egyéb díjak eltörlése

24. CIKK

A vámok fogalommeghatározása

E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is. Nem minősülnek „vámnak” az alábbiak:

a)       a megállapodás 31. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díjak;

b)      a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 2. fejezetének (Kereskedelmi jogorvoslatok) megfelelően kivetett vámok;

c)       a megállapodás 30. cikkének megfelelően kivetett illetékek vagy más díjak.

25. CIKK

Áruk osztályozása

A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása a Felek saját vámnómenklatúrája szerint történik, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. évi nemzetközi egyezményen alapuló 2012. évi harmonizált rendszerrel (a továbbiakban: HR), valamint annak későbbi módosításaival összhangban.

26. CIKK

Az importvámok eltörlése

1.       A Felek eltörölnek minden, a másik Fél területéről származó árura kivetett vámot e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve, kivéve az e cikk (2) és (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseket, és e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül.

2.       Az e megállapodás II-A. mellékletében felsorolt termékek vámmentesen importálhatók az Unióba a II-A. mellékletben meghatározott vámkontingens erejéig. A vámkontingenst meghaladó behozatalra a legnagyobb kedvezmény szerinti vámtétel alkalmazandó.

3.       Az e megállapodás II-B. mellékletében felsorolt termékek értékvámmal csökkentett importvám fizetése mellett hozhatók be az Unióba.

4.       Az e megállapodás II-C. mellékletében felsorolt, Grúziából származó áruk behozatala a megállapodás 27. cikkében meghatározott kijátszásellenes mechanizmus hatálya alá tartozik.

5.       A megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével a Felek – bármely Fél kérésére – konzultálnak annak érdekében, hogy szélesebb körben alkalmazzák a közöttük érvényes kereskedelmi vámok liberalizálását. Az e bekezdés szerinti határozatot a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság hozza meg.

27. CIKK

A mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kijátszásellenes mechanizmus

1.       A megállapodás II-C. mellékletében felsorolt termékek a jelen cikkben meghatározott kijátszásellenes mechanizmus hatálya alá tartoznak. E termékek minden egyes kategóriája esetében a Grúziából az Unióba importálható átlagos éves mennyiségeket a megállapodás II-C. melléklete tartalmazza.

2.       Amennyiben az (1) bekezdésben említett egy vagy több termékkategória importjának mennyisége bármely adott, január 1-jével kezdődő évben eléri a II-C. mellékletben meghatározott mennyiség 70 %-át, az Unió értesíti Grúziát az érintett termék(ek) importjának mennyiségéről. Ezt az értesítést követően és attól az időponttól számított 14 naptári napon belül, amikor az (1) bekezdésben említett egy vagy több termékkategória importjának mennyisége eléri a II-C. mellékletben meghatározott mennyiség 80 %-át, Grúzia megalapozott indoklást ad az Uniónak arról, hogy rendelkezik a kérdéses, uniós exportra szánt termékeknek a II-C. mellékletben meghatározott mennyiségen túli előállításához szükséges kapacitásokkal. Amennyiben ezek az importok elérik a II-C. mellékletben meghatározott mennyiség 100 %-át, és amennyiben Grúzia nem szolgált megalapozott indoklással, az Unió átmenetileg felfüggesztheti a kedvezményes elbánást az érintett termék vonatkozásában.

A felfüggesztés hat hónapos időszakra alkalmazandó, és az a preferenciális elbánás felfüggesztéséről szóló határozat Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

3.       Az Unió bármely, a (2) bekezdés alapján elfogadott ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíti Grúziát.

4.       Az Unió feloldja az ideiglenes felfüggesztést a hatálybalépésétől számított hat hónap lejárta előtt, ha Grúzia megalapozott és kielégítő bizonyítékt nyújt be az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban arról, hogy a megállapodás II-C. mellékletében meghatározott mennyiséget meghaladó mértékben importált termékkategória esetében a többletmennyiség a gyártási szint és Grúzia vonatkozó terméket érintő exportkapacitása változásának eredménye.

5.       E megállapodás II-C. melléklete módosítható, és a mennyiség az Unió és Grúzia kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban történő kölcsönös jóváhagyása mellett változhat annak érdekében, hogy tükrözze Grúzia vonatkozó terméket érintő gyártási szintjének és exportkapacitásának változását.

28. CIKK

A fennálló helyzet fenntartása

Egyik Fél sem vezet be új vámot a másik Fél területéről származó áruk vonatkozásában, és nem emeli meg a megállapodás hatálybalépésének napján alkalmazandó vámokat. Ez nem zárja ki, hogy bármely Fél a WTO Vitarendezési Testületének engedélyével vámokat tarthasson fenn vagy emelhessen.

29. CIKK

Exportvámok

A megállapodás 30. cikkével összhangban alkalmazott belső terhek kivételével egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn vámot vagy adót a másik Fél területére irányuló áruexportra vagy azzal összefüggésben.

30. CIKK

Illetékek és egyéb díjak

Mindkét Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel összhangban minden díj és bármilyen jellegű illeték – a vámok vagy egyéb, a megállapodás 26. cikkében említett intézkedések kivételével –, amelyet áruk importjára vagy exportjára vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruk számára, illetve ne minősüljön az import vagy az export fiskális célú megadóztatásának.

3. SZAKASZ

NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK

31. CIKK

Nemzeti elbánás

Mindegyik Fél nemzeti elbánást biztosít a másik Fél árui számára az 1994. évi GATT III. cikke – ideértve annak értelmező megjegyzéseit is – szerint. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefoglalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

32. CIKK

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve ha e megállapodás eltérően rendelkezik, vagy ha az ilyen intézkedés összhangban áll az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefoglalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

4. SZAKASZ

ÁRUKKAL KAPCSOLATOS EGYEDI RENDELKEZÉSEK

33. CIKK

Általános kivételek

E fejezet egyik rendelkezése sem akadályozhatja a Feleket abban, hogy az 1994. évi GATT XX. és XXI. cikkének és az 1994. évi GATT ezen cikkeihez kapcsolódó bármely értelmező megjegyzésnek megfelelően – amelyeket e megállapodásba foglalnak és amelyek ennek szerves részét képezik – intézkedéseket fogadjanak el vagy hajtsanak végre.

5. SZAKASZ

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOORDINÁCIÓ MÁS ORSZÁGOKKAL

34. CIKK

A kedvezmények ideiglenes visszavonása

1.       A Felek egyetértenek abban, hogy az igazgatási együttműködés és segítségnyújtás elengedhetetlen az ebben a fejezetben biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és a kapcsolódó ügyekben tapasztalható szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2.       Ha a Felek egyike objektív információk alapján megállapítja az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás hiányát, és/vagy e fejezet rendelkezései szerinti szabálytalanság vagy csalás tényét a másik Fél részéről, akkor az érintett Fél e cikk rendelkezéseinek megfelelően az érintett termék(ek) tekintetében jogosult a preferenciális elbánás alkalmazását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni.

3.       E cikknek alkalmazásában az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás gyakorlásának elmulasztása többek között az alábbiakat jelenti:

a)       az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt elmulasztása;

b)      a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy eredményeinek közlésével kapcsolatos ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;

c)       az adott preferenciális bánásmód megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy az információk pontosságának ellenőrzésére szolgáló látogatások ismételt megtagadása vagy az azokkal kapcsolatos indokolatlan késés.

4.       E cikk alkalmazásában többek között akkor állapítható meg szabálytalanság vagy csalás, ha – kielégítő magyarázat nélkül – a másik Fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladó, gyors mennyiségi növekedés következik be az áruimportban, ami szabálytalanságra vagy csalásra utaló objektív információval párosul.

5.       Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának feltételei a következők:

a)       az a Fél, amelyik objektív információk alapján megállapította, hogy a másik Fél részéről mulasztás történt az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás és/vagy a szabálytalanságok vagy csalás tekintetében, haladéktalanul értesíti az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot erről a megállapításról és az objektív információkról, továbbá a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd e bizottság keretében annak érdekében, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak;

b)      ha a Felek a fentiek szerint konzultációkat kezdeményeztek a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságon belül, és a bejelentést követő három hónapos időszak folyamán nem képesek elfogadható megoldást találni, akkor az érintett Fél jogosult az érintett áru(k) vonatkozásában a preferenciális elbánás gyakorlását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről;

c)       az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre kell korlátozni. A felfüggesztés időtartama nem lépheti túl a hat hónapot, a felfüggesztés azonban megújítható, ha a lejárat időpontjáig nem történt változás azon feltétel tekintetében, amely eredetileg a felfüggesztés alapját képezte. A felfüggesztésekről időszakonként konzultálni kell a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban, különös tekintettel azok megszüntetésére, amikor az alkalmazásukra okot adó feltételek már nem állnak fenn.

6.       Minden Fél a belső eljárásainak megfelelően értesítéseket tesz közzé az importőrök számára a következőkről: az (5) bekezdés a) pontjában említett értesítés; az (5) bekezdés b) pontjában említett határozat; az (5) bekezdés c) pontjában említett hosszabbítás vagy megszüntetés.

35. CIKK

Igazgatási hibák kezelése

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása – és különösen e megállapodás I. jegyzőkönyvének a származó termékek és az igazgatási együttműködés fogalommeghatározását érintő rendelkezéseinek alkalmazása – során elkövetett olyan hiba esetén, amelynek hatása van az importvámokra, a hiba következményeit viselő Fél felkérheti az e megállapodás 408. cikke (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, hogy vizsgálja meg a probléma megoldását célzó megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségét.

36. CIKK

Más országokkal kötött megállapodások

1.       E megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedések fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok ellentmondanak az e megállapodásban foglalt kereskedelmi intézkedéseknek.

2.       Bármely Fél kérésére konzultációt folytatnak az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban a vámuniókat, szabadkereskedelmi térségeket vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedéseket létrehozó megállapodásokkal kapcsolatban, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelempolitikáikkal kapcsolatos más fontos kérdésekről. Ilyen konzultációkat folytatnak az Unió és Grúzia e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az EU-hoz egy harmadik ország csatlakozik.

2. FEJEZET

KERESKEDELMI JOGORVOSLATOK

1. SZAKASZ

GLOBÁLIS VÉDINTÉZKEDÉSEK

37. CIKK

Általános rendelkezések

1.       A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke, a WTO-egyezmény 1A. mellékletében szereplő védintézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: védintézkedésekről szóló megállapodás) és a a WTO-egyezmény 1A. mellékletében szereplő mezőgazdasági megállapodás (a továbbiakban: mezőgazdasági megállapodás) 5. cikke szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2.       Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3.       E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

38. CIKK

Átláthatóság

1.       A védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot indító Fél értesíti a másik Felet a vizsgálat megindításáról, amennyiben ez utóbbi Fél alapvető gazdasági érdekei érintettek.

2.       E megállapodás 37. cikkétől eltérve a másik Fél kérésére a védintézkedés vizsgálatát megindító és védintézkedéseket alkalmazni szándékozó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításához és a védintézkedések alkalmazásához vezető valamennyi vonatkozó információról, valamint adott esetben védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításáról, az előzetes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól, illetve a másik Fél számára fennálló konzultációs lehetőségekről.

3.       E cikk alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy Fél alapvető gazdasági érdekekkel rendelkezik, ha a legutóbbi hároméves időszak folyamán az említett Fél abszolút mennyiségben vagy értékben mérve a behozott termék öt legnagyobb szállítója közé tartozott.

39. CIKK

Az intézkedések alkalmazása

1.       Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.

2.       E cikk (1) bekezdése alkalmazásában amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, akkor az adott intézkedéseket alkalmazni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél elfogadhatja a probléma megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket.

2. SZAKASZ

DÖMPINGELLENES ÉS KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

40. CIKK

Általános rendelkezések

1.       A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) és a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2.       Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3.       E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

41. CIKK

Átláthatóság

1.       A Felek megállapodnak arról, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket a dömpingellenes megállapodásban, illetve a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban foglalt követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk.

2.       A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását, a dömpingellenes megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére.

3.       Amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat során minden érdekelt élhet a meghallgatás lehetőségével,  hogy kifejthesse álláspontját.

42. CIKK

A közérdek figyelembevétele

A Felek nem alkalmazhatnak dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közérdekkel. A közérdek fogalmának meghatározása a különböző érdekek összességének figyelembevételén alapul, beleértve a belföldi iparág, felhasználók és fogyasztók, valamint az importőrök érdekeit is, amennyiben azok a vizsgáló hatóságot a vizsgálat szempontjából releváns információkkal látták el.

43. CIKK

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben az egyik Fél úgy dönt, hogy ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözetét, de a dömpingkülönbözetnél vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözeténél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

3. FEJEZET

A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI, SZABVÁNYOSÍTÁS, METROLÓGIA, AKKREDITÁCIÓ ÉS MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

44. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.       Ez a fejezet a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban (a továbbiakban: TBT-megállapodás) meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

2.       Az (1) bekezdéstől eltérően e fejezet nem alkalmazandó sem a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) A. mellékletében meghatározott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre, sem a kormányzati szervek által saját termelési és fogyasztási szükségleteik tekintetében készített beszerzési műszaki előírásokra.

3.       E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található meghatározásokat kell alkalmazni.

45. CIKK

A TBT-megállapodás megerősítése

A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket belefoglalnak e megállapodásba, és amelyek ennek szerves részét képezik.

46. CIKK

Technikai együttműködés

1.       A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, a műszaki előírások, a metrológia, a piacfelügyelet, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési rendszerek terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést. Ebből a célból szabályozási párbeszédeket hozhatnak létre horizontális és ágazati szinteken egyaránt.

2.       Együttműködésük során a Felek arra törekednek, hogy azonosítsák, fejlesszék és előmozdítsák a kereskedelmet ösztönző kezdeményezéseket, amelyek többek között a következőkre terjednek ki:

a)       a szabályozási együttműködés megerősítése adat- és tapasztalatcsere, valamint tudományos és technikai együttműködés útján abból a célból, hogy javítsák a minőséget és színvonalat a műszaki előírások, a szabványok, a piacfelügyelet, a megfelelőségértékelés és az akkreditáció terén, és a szabályozási erőforrásokat hatékonyan használják fel;

b)      a metrológiával, szabványosítással, piacfelügyelettel, megfelelőségértékeléssel és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magánszervezeteik közötti kétoldalú együttműködés fejlesztése és ösztönzése;

c)       a minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdítása a szabványosítási, metrológiai, akkreditációs, megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti rendszerek számára Grúziában;

d)      a kapcsolódó európai szervezetek munkájában való grúziai részvétel előmozdítása;

e)       megoldások keresése a kereskedelmet esetlegesen gátló technikai akadályokra; valamint

f)       adott esetben erőfeszítések  a Felek álláspontjainak összehangolására a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken az olyan nemzetközi kereskedelmi és szabályozási szervezetekben, mint például a WTO és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: ENSZ-EGB).

47. CIKK

A műszaki előírások, szabványok és a megfelelőségértékelés közelítése

1.       Mivel a különböző ágazatokban végrehajtandó jogszabály-közelítés prioritást jelent Grúzia számára, megteszi a szükséges lépéseket az Unió műszaki előírásaival, szabványosításával, metrológiájával, akkreditációjával, megfelelőségértékelésével, megfelelő rendszereivel és piacfelügyeleti rendszerével való közelítés fokozatos megvalósítása érdekében, és vállalja, hogy a vonatkozó uniós vívmányokban rögzített elveket és gyakorlatot követi (ezek indikatív jegyzékét e megállapodás III-B. melléklete tartalmazza). A közelítendő intézkedések jegyzékét e megállapodás III-A. melléklete tartalmazza, amely a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatával módosítható.

2.       E célkitűzések megvalósítása érdekében Grúzia:

a)       a prioritásaira tekintettel fokozatosan közelíti jogszabályait a vonatkozó uniós vívmányokhoz; valamint

b)      megvalósítja és fenntartja az igazgatási és intézményi hatékonyság ahhoz szükséges szintjét, hogy létrehozza az e fejezet végrehajtásához szükséges hatékony és átlátható rendszert.

3.       Grúzia tartózkodik a közelítési területekkel kapcsolatos horizontális és ágazati jogszabályainak módosításától az olyan módosításokat kivéve, amelyek e jogszabályoknak a vonatkozó uniós vívmányokhoz való közelítését vagy e közelítés fenntartását szolgálják; továbbá értesíti az Uniót a belső jogalkotásában eszközölt bármely ilyen jellegű módosításról.

4.       Grúzia biztosítja és elősegíti megfelelő nemzeti szerveinek maradéktalan részvételét a szabványosítással, törvényes és alapmetrológiával, valamint az akkreditációt is magában foglaló megfelelőségértékeléssel foglalkozó európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekben, e szervezetek tevékenységi területeinek és elérhető tagsági státuszainak megfelelően.

5.       Szabványosítási rendszerének integrálása céljából Grúzia minden tőle telhető erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy szabványügyi testülete:

a)       nemzeti szabványokként fokozatosan átültesse az európai szabványok, köztük a harmonizált európai szabványok teljes jegyzékét, amelyek önkéntes alkalmazása azt vélelmezi, hogy az megfelel a Grúzia jogába átültetett uniós jogszabályoknak;

b)      az ilyen átültetéssel párhuzamosan visszavonja az uniós szabványoknak ellentmondó nemzeti szabványokat;

c)       fokozatosan teljesíti az európai szabványügyi testületek teljes jogú tagságához szükséges többi feltételt.

48. CIKK

A megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: ACAA)

A Felek végső soron megállapodhatnak abban, hogy jegyzőkönyv formájában a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodást csatolnak e megállapodáshoz, amely megegyezés szerint egy vagy több ágazatra fog kiterjedni az Unió arra vonatkozó ellenőrzését követően, hogy a vonatkozó grúziai horizontális és ágazati jogszabályokat, intézményeket és szabványokat teljes mértékben közelítették az uniós szabványokhoz. Az ilyen ACAA lehetővé teszi, hogy a megállapodás által érintett ágazatokban előállított termékek Felek közötti kereskedelme ugyanolyan feltételek mellett történjen, mint amilyenek az ilyen termékek tagállamok közötti kereskedelmére vonatkoznak.

49. CIKK

Jelölés és címkézés

1.       A megállapodás 47. és 48. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, és figyelembe véve a címkézésre és jelölésre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos műszaki előírásokat, a Felek megerősítik a TBT-megállapodás 2.2. fejezetében foglalt elveket, miszerint az ilyen követelményeket nem készítik elő, nem fogadják el, illetve nem alkalmazzák olyan szándékkal, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába. A címkézésre és jelölésre vonatkozó ilyen műszaki előírások nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami a jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami ezen cél el nem éréséből adódna.

2.       Tekintettel különösen a kötelező jelölésre vagy címkézésre, a Felek megállapodnak a következőkben:

a)       törekednek a jelölés és címkézés követelményének minimálisan szükséges szintre történő korlátozására, kivéve, ha az e téren meglévő uniós vívmányok átültetése, valamint az egészség, biztonság vagy a környezet védelme, illetve más közpolitikai célok elérése  mást kíván meg;

b)      a Felek meghatározhatják a címkézés vagy jelölés formáját, de nem írhatják elő a címkék jóváhagyását, nyilvántartásba vételét vagy tanúsítását; valamint

c)       a Felek szabadon előírhatják, hogy a jelölésen vagy a címkén található információt egy meghatározott nyelven tüntessék fel.

4. FEJEZET

ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

50. CIKK

Célkitűzés

1.       E fejezet célja, hogy az emberek, állatok és növények életének és egészségének megóvása mellett megkönnyítse az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések) – ideértve valamennyi, e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedést – hatálya alá tartozó áruk Felek közötti kereskedelmét a következők révén:

a)       teljes átláthatóság biztosítása a kereskedelemre alkalmazandó, e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedések tekintetében;

b)      Grúzia szabályozási rendszerének közelítése az EU szabályozási rendszeréhez;

c)       a Felek állat- és növény-egészségügyi állapotának elismerése és a regionalizáció elvének alkalmazása;

d)      a Felek által fenntartott, a megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedések egyenértékűségének elismerésére szolgáló mechanizmus létrehozása;

e)       az SPS-megállapodás végrehajtásának folytatása;

f)       a kereskedelem elősegítésére irányuló mechanizmusok és eljárások kialakítása; valamint

g)      a Felek közötti kommunikáció és együttműködés javítása a megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban.

2.       E fejezet célja továbbá, hogy az állatjóléti szabványokkal kapcsolatban a Felek közös megegyezésre jussanak.

51. CIKK

Többoldalú kötelezettségek

A Felek újólag megerősítik a WTO-egyezmények, és különösen az SPS-megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

52. CIKK

Alkalmazási kör

Ez a fejezet a Felek valamennyi olyan állat- és növény-egészségügyi intézkedéseire alkalmazandó, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a Felek közötti kereskedelmet, ideértve a megállapodás IV. mellékletében szereplő összes intézkedést is. Ez az alkalmazási kör nem sérti a megállapodás 55. cikkében meghatározott jogszabály-közelítés hatályát.

53. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.       „egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések”: az SPS-megállapodás A. mellékletének 1. pontjában meghatározott intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések);

2.       „állatok”: a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében vagy az Állat-egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott állatok;

3.       „állati termékek”: az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott víziállatokból származó termékeket is magukban foglaló állati eredetű termékek;

4.       „nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek”: teljes állati testek vagy testrészek, állati eredetű termékek vagy más, állatokból kinyert termékek, amelyeket nem emberi fogyasztásra szántak, és amelyeket a megállapodás IV-A. melléklete 2. részének II. pontja sorol fel.

5.       „növények”: élő növények és azok meghatározott élő részei, beleértve a magvakat és a csíraplazmát is:

a)       a botanikai értelemben vett gyümölcsök, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével;

b)      zöldségek, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével;

c)       gumók, gumós gyökerek, hagymagumók, rizómák;

d)      vágott virágok;

e)       lombos ágak;

f)       vágott fa lombos ágakkal;

g)      növényi szövetkultúrák;

h)      levelek, lombozat;

i)       élő pollen; valamint

j)       oltóágak, dugványok, oltóvesszők.

6.       „növényi termékek”: növényi eredetű termékek, amelyek feldolgozatlanok vagy olyan mértékű egyszerű előkészítésen estek át, hogy nem tartoznak a megállapodás IV-A. mellékletének 3. részében meghatározott növények közé;

7.       „magok”: a botanikai értelemben vett, ültetésre szánt magok;

8.       „károsító”: növényekre vagy növényi termékekre káros növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus (károsító szervezetek);

9.       „védett övezetek”: a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontja vagy egyéb, azt követő rendelkezés szerinti övezetek;

10.     „állatbetegség”: egy fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenése állatokban;

11.     „akvakultúra-megbetegedés” az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében említett betegségek egy vagy több fertőző ágensével való klinikai vagy nem klinikai fertőzés;

12.     „állati fertőzés”: az a helyzet, amikor az állatok fertőző kórokozót hordoznak, a fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenésével, illetve anélkül;

13.     „állatjóléti szabványok”: a Felek által kialakított és alkalmazott és – adott esetben – az OIE normáinak megfelelő állatvédelmi szabványok;

14.     az „egészségügyi és növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje”: az egészségügyi és növény-egészségügyi védelem az SPS-megállapodás A. mellékletének (5) bekezdésében meghatározott megfelelő szintje;

15.     „régió”: olyan övezet vagy régió, amelyet állat-egészségügyi tekintetben , az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, az akvakultúra tekintetében pedig az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe határoz meg. Az Unió tekintetében a „terület” vagy „ország” fogalmak az Unió területére értendők;

16.     „károsítómentes terület”: olyan térség, amelyben egy adott károsító tudományosan bizonyítottan nem fordul elő, és ezt a körülményt – adott esetben – hivatalosan alátámasztották;

17.     „regionalizáció”: a regionalizációnak az SPS-megállapodás 6. cikkében leírt fogalma;

18.     „állatok vagy állati termékek szállítmánya”: azonos típusú, egy bizonyítvány vagy okmány alá tartozó, ugyanazzal a szállítóeszközzel, azonos címzettnek feladott és azonos exportáló országból vagy országrészből származó állatok vagy állati termékek mennyisége. Egy állatszállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

19.     „növények vagy növényi termékek szállítmánya”: növények, növényi termékek és/vagy más objektumok egyik Fél területéről a másik Fél területére szállított mennyisége, amelyet szükség esetén egyetlen növény-egészségügyi bizonyítvány kísér. Egy szállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

20.     „tétel” egy árucikk száma vagy egysége, melyet összetételének homogenitása és származása jellemez, és amely egy szállítmány részét képezi;

21.     „kereskedelmi célú egyenértékűség” (a továbbiakban: egyenértékűség): olyan állapot, amikor az exportáló Félnél alkalmazott, a IV. mellékletben felsorolt intézkedések – függetlenül attól, hogy eltérnek-e az importáló Félnél alkalmazott, a IV. mellékletben felsorolt intézkedésektől – objektívan teljesítik az importáló Fél megfelelő védelmi szintjét vagy a kockázat elfogadható szintjét;

22.     „ágazat”: az egyik Félnél egy termékre vagy termékkategóriára vonatkozó termelési és kereskedelmi struktúra;

23.     „alágazat”: egy ágazat jól meghatározott és ellenőrzött része;

24.     „árucikk”: a 2–7. pontban felsorolt termékek vagy objektumok;

25.     „egyedi behozatali engedély”: az importáló Fél illetékes hatóságainak előzetes hivatalos engedélye egy egyéni importőr számára, amely engedély kötelező feltétel valamely, az exportáló Féltől származó szállítmánynak vagy egy áru többszöri szállítmányának e fejezet hatálya alá tartozó behozatalához;

26.     „munkanapok”: a hét napjai, kivéve a szombatot, a vasárnapot és valamelyik Fél hivatalos ünnepnapjait;

27.     „vizsgálat”: a takarmányok, élelmiszerek, állatok egészsége és jóléte valamely aspektusának vizsgálata annak ellenőrzése érdekében, hogy ez(ek) az aspektus(ok) megfelel(nek)-e a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti szabályoknak;

28.     „növény-egészségügyi vizsgálat”: növények, növényi termékek vagy más, szabályozás tárgyát képező tárgyak hivatalos szemrevételezése annak megállapítására, hogy tartalmaznak-e károsítókat és/vagy megfelelnek-e a növény-egészségügyi szabályoknak;

29.     „ellenőrzés”: egyes sajátos előírásoknak való megfelelés objektív bizonyítékok vizsgálatával és figyelembevételével végzett ellenőrzése.

54. CIKK

Illetékes hatóságok

Az e megállapodás 65. cikkében említett egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: SPS-albizottság) első ülésén a Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájáról, szerveződéséről és hatásköreik felosztásáról. A Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájában, szerveződésében és hatásköreik felosztásában – ideértve a kapcsolattartó pontokat is – bekövetkezett változásokról.

55. CIKK

Fokozatos jogszabály-közelítés

1.       Grúzia folytatja a megállapodás IV. mellékletében rögzített állat- és növény-egészségügyi, állatjóléti intézkedéseinek és egyéb jogszabályainak fokozatos közelítését az uniós vívmányokhoz, az e megállapodás XI. mellékletében rögzített elveknek és eljárásnak megfelelően.

2.       A Felek együttműködnek a fokozatos jogszabály-közelítés és a kapacitásépítés terén.

3.       Az SPS-albizottság rendszeresen figyelemmel kíséri az e megállapodás XI. mellékletében meghatározott jogszabály-közelítési folyamat megvalósítását annak érdekében, hogy Grúziát ellássa a szükséges ajánlásokkal a jogszabály-közelítéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

4.       E megállapodás hatálybalépése után legkésőbb hat hónappal Grúzia benyújtja a megállapodás IV. mellékletében meghatározott azon uniós állat- és növény-egészségügyi, állatjóléti intézkedések és egyéb jogszabályok jegyzékét, amelyekhez Grúzia közelíteni fogja jogszabályait. A jegyzéket prioritási területekre bontják, amelyek vonatkozásában egy adott árucikk vagy árucikkcsoport kereskedelmét jogszabály-közelítés útján segítik elő. Ez a jogszabály-közelítési jegyzék szolgál majd referenciaként e fejezet végrehajtásához.

56. CIKK

Az állat-egészségügyi és károsítóhelyzet, valamint a regionális feltételek kereskedelmi célzatú elismerése

Az állatbetegségekre, állati fertőzésekre vagy károsítókra vonatkozó helyzet elismerése

1.       Az állatbetegségek és az állati fertőzések tekintetében (a zoonózist is ideértve) a következők alkalmazandók:

a)       az importáló Fél a kereskedelem céljából elismeri az exportáló Fél vagy az exportáló Fél által e megállapodás VI. mellékletében rögzített eljárásnak megfelelően meghatározott régiók állat-egészségügyi helyzetét, a megállapodás V-A. mellékletében meghatározott állatbetegségek tekintetében;

b)      ha egy Fél úgy véli, hogy valamely sajátos, e megállapodás V-A. mellékletében nem szereplő állatbetegség tekintetében a területén vagy területének egy régiójában sajátos helyzet áll fenn, az e megállapodás VI. mellékletének C. részében szereplő eljárásnak megfelelően kérheti e helyzet elismerését. E tekintetben az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozóan indokolással kísért garanciákat kérhet, amelyek megfelelnek a Felek megállapodás szerinti helyzetének;

c)       a Felek a köztük fennálló kereskedelem alapjaként elismerik a Felek területeinek vagy régióinak, illetve egy ágazatának vagy alágazatának a megállapodás V-A. mellékletében szereplő állatbetegségektől eltérő állatbetegségek meglétével vagy előfordulásával kapcsolatos helyzetét, az OIE által meghatározott állati fertőzéseket és/vagy adott esetben a velük járó kockázatokat. E tekintetben az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozó garanciákat kérhet, amelyek az OIE ajánlásaival összhangban megfelelnek a meghatározott helyzetnek; valamint

d)      e megállapodás 58., 60. és 64. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a), b) és c) pontjának rendelkezései alapján.

2.       A károsítók tekintetében a következőket kell alkalmazni:

a)       a kereskedelem céljaira a Felek elismerik az e megállapodás VI-B. mellékletében az V-B. mellékletben meghatározott károsítók tekintetében meghatározott helyzetüket; valamint

b)      e megállapodás 58., 60. és 64. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a) pontjának rendelkezései alapján.

Regionalizáció / zónákba sorolás, károsítómentes területek és védett övezetek elismerése

3.       A Felek elismerik a regionalizációnak és a károsítómentes területeknek az 1997. évi Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben (IPPC) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványaiban (ISPM-ek) meghatározottak szerinti, valamint a védett körzeteknek a 2000/29/EK irányelvnek megfelelő fogalmát, és megállapodnak abban, hogy a köztük fennálló kereskedelem tekintetében azokat alkalmazzák.

4.       A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás V-A. mellékletében felsorolt állat- és halbetegségek, valamint az V-B. mellékletben felsorolt károsítók tekintetében a regionalizációról szóló határozataikat az e megállapodás VI. mellékletének A. és B. részében szereplő rendelkezéseknek megfelelően hozzák meg.

5.       Az állatbetegségek tekintetében e megállapodás 58. cikke rendelkezéseinek megfelelően az exportáló Fél, amely a regionalizációról szóló határozat elismerését kéri az importáló Féltől, intézkedéseiről értesítést ad, azok teljes magyarázatával és a megállapításait és döntéseit alátámasztó adatokkal együtt. A megállapodás 59. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, az értesítés szerinti, regionalizációról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 59. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot a megállapodás 62. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül hajtják végre.

6.       A károsítókat illetően minden egyes Fél gondoskodik arról, hogy a növények, növényi termékek és más objektumok kereskedelmekor adott esetben figyelembe vegye a másik Fél által védett övezetként vagy károsítómentes területként elismert térség helyzetét. Amennyiben egy Fél károsítómentes területének a másik Fél általi elismerését kéri, intézkedéseiről értesíti a másik Felet, és annak kérésére teljes körű magyarázattal, valamint a károsítómentes terület létrehozását és fenntartását alátámasztó adatokkal szolgál, a megfelelő FAO- vagy IPPC-szabványok – köztük ISPM-ek – útmutatása szerint. E megállapodás 64. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben valamely Fél nem emel kifejezetten kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül, az értesítés szerinti, károsítómentes területek regionalizációjáról szóló határozatot elfogadottnak tekintik; valamint

az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 59. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított három hónapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot a megállapodás 62. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül hajtják végre, figyelembe véve a károsító biológiai sajátosságait és az érintett terményt.

7.       A (4)–(6) bekezdésben leírt eljárások lezárását követően és a megállapodás 64. cikkének sérelme nélkül a Felek indokolatlan késedelem nélkül meghozzák az ilyen alapon folytatott kereskedelemhez szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket.

Területi egységekre osztás

8.       A Felek további egyeztetéseket folytathatnak a területi egységekre osztás kérdéséről.

57. CIKK

Az egyenértékűség elismerése

1.       Egyenértékűség az alábbiakkal összefüggésben ismerhető el:

a)       egyéni intézkedés;

b)      intézkedések csoportja; vagy

c)       egy ágazatra, alágazatra, árucikkekre vagy árucikkek csoportjára érvényes rendszer.

2.       Az egyenértékűség elismerése tekintetében a Felek az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást követik. Ezen eljárás során az exportáló Fél objektívan igazolja az egyenértékűséget, az importáló Fél pedig objektív értékelésnek veti alá a kérelmet. Ez az értékelés magában foglalhat vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket is.

3.       Amennyiben az exportáló Fél kéri az e cikk (1) bekezdése szerinti egyenértékűség elismerését, a Felek haladéktalanul, de legkésőbb három hónappal a kérelem importáló Fél általi kézhezvételét követően kezdeményezik a konzultációs eljárást, amely a megállapodás VIII. mellékletében meghatározott lépéseket tartalmazza. Ha az exportáló Fél többszörös kérelmet nyújtott be, a Felek – az importáló Fél kérésére – a megállapodás 65. cikkében említett SPS-albizottság keretében menetrendben állapodnak meg, amely szerint kezdeményezik és végrehajtják az e bekezdésben említett eljárást.

4.       Grúzia értesíti az Uniót, amint a jelen cikk (1) bekezdésében említett intézkedés, intézkedéscsoport vagy rendszer tekintetében megvalósult a közelítés, a megállapodás 55. cikke (3) bekezdésében szereplő figyelemmel kísérés eredményeképpen. Ez a tény szolgál Grúziának az e cikk (3) bekezdésében említett egyenértékűség elismerésére irányuló kérelme alapjául.

5.       Más értelmű megállapodás hiányában az importáló Fél az exportáló Féltől kézhez kapott kérelemtől számított 360 napon belül lezárja az e cikk (3) bekezdésében szereplő egyenértékűség elismerésére irányuló eljárást, valamint az egyenértékűséget igazoló dossziét. Szezonális termények esetén ez a határidő meghosszabbítható, ha az értékelés új határideje igazolható azzal, hogy így a termény megfelelő növekedési szakaszban ellenőrizhető.

6.       Az importáló Fél a növények, növényi termékek és más tárgyak egyenértékűségét a vonatkozó ISPM-eknek megfelelően határozza meg.

7.       Az importáló Fél visszavonhatja vagy felfüggesztheti az egyenértékűséget, amennyiben a Felek egyike módosítja az egyenértékűséget érintő valamely intézkedést, feltéve, hogy a következő eljárást követi:

a)       a megállapodás 58. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyek egyenértékűségét elismerték, másrészt pedig arról, hogy a javasolt intézkedések valószínűleg milyen hatást gyakorolnak az elismert egyenértékűségre. Az információ kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet arról, hogy a javasolt intézkedések alapján továbbra is elismeri-e az egyenértékűséget;

b)      a megállapodás 58. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az importáló Fél haladéktalanul tájékoztatja az exportáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyeken az intézkedések egyenértékűségének elismerése alapult, másrészt pedig a javasolt intézkedések valószínű hatásáról az elismert egyenértékűségre. Amennyiben az importáló Fél a továbbiakban nem ismeri el az egyenértékűséget, a Felek a javasolt intézkedések alapján megállapodhatnak az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás újbóli kezdeményezésének feltételeiről.

8.       Az egyenértékűség elismerése, felfüggesztése vagy visszavonása kizárólag az importáló Fél részéről történhet az igazgatási és jogszabályi keretével összhangban. Az említett Fél átadja az exportáló Félnek az e cikk szerinti megállapításainak és döntéseinek teljes írásos magyarázatát és az azokhoz felhasznált alátámasztó adatokat. Az egyenértékűség el nem ismerése, visszavonása vagy felfüggesztése esetében az importáló Fél jelzi az exportáló Félnek azokat a kívánt feltételeket, amelyek alapján a (3) bekezdésben említett eljárás újból kezdeményezhető.

9.       A megállapodás 64. cikkének sérelme nélkül az importáló Fél nem vonhatja vissza vagy nem függesztheti fel az egyenértékűséget a Felek javasolt új intézkedéseinek hatálybalépése előtt.

10.     Abban az esetben, ha az importáló Fél a megállapodás VIII. mellékletében megállapított konzultációs eljárás alapján hivatalosan elismerte az egyenértékűséget, az SPS-albizottság a megállapodás 65. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kinyilvánítja az egyenértékűség elismerését a két Fél közötti kereskedelemben. E határozat rendelkezhet a határokon való fizikai ellenőrzések csökkentéséről, a bizonyítványok egyszerűsítéséről és adott esetben a létesítmények előzetes jegyzékbevételi eljárásairól is.

Az elismert egyenértékűségi státuszt e megállapodás XII. mellékletének is tartalmaznia kell.

58. CIKK

Átláthatóság és információcsere

1.       E megállapodás 59. cikkének sérelme nélkül a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy kölcsönösen megismerjék a másik Fél e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedések alkalmazásával megbízott hivatalos ellenőrzési struktúráit és mechanizmusait, valamint javítsák e struktúrák és mechanizmusok teljesítményét. Ez többek között úgy érhető el, hogy a nemzetközi ellenőrzésekről szóló jelentéseket nyilvánossá teszik, és a Felek megosztják egymással ezen ellenőrzések eredményeit vagy adott esetben más, vonatkozó információkat.

2.       A jogszabályoknak a megállapodás 55. cikkében említett közelítése vagy a megállapodás 57. cikkében említett egyenértékűség elismerése keretében a Felek folyamatosan tájékoztatják egymást az érintett területeken elfogadott jogszabályi vagy más eljárásbeli módosításokról.

3.       Ezzel összefüggésben az Unió kellő időben tájékoztatja Grúziát az uniós jogszabályok módosításairól, ezáltal lehetővé téve Grúzia számára, hogy saját jogszabályainak módosítását ennek megfelelően mérlegelhesse.

Megfelelő együttműködési szintet kell elérni annak érdekében, hogy könnyebb legyen a jogalkotási dokumentumok átadása a Felek kérésére.

E célból mindegyik Fél értesíti a másik Felet kapcsolattartó pontjairól. A Felek továbbá értesítik egymást a kapcsolattartó pontok változásairól is.

59. CIKK

Értesítés, konzultáció és a kommunikáció megkönnyítése

1.       Mindegyik Fél két munkanapon belül írásban értesíti a másik Felet minden súlyos vagy jelentős, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázat bekövetkeztéről, beleértve bármely élelmiszer-ellenőrzési vészhelyzetet, illetve olyan helyzeteket, amikor súlyos egészségügyi hatások jól meghatározható kockázata kapcsolódik az állati vagy növényi termékek fogyasztásához, különösen a következőkkel összefüggésben:

a)       az e megállapodás 56. cikkében említett, regionalizálásról szóló határozatot érintő bármely intézkedés;

b)      a megállapodás V-A. mellékletében felsorolt állatbetegségek, illetve a megállapodás V-B. mellékletében szereplő jegyzékben található, szabályozás tárgyát képező károsítók jelenléte vagy kialakulása;

c)       járványtani szempontból fontos megállapítások vagy fontos kapcsolódó kockázatok a megállapodás V-A. és V-B. mellékletében nem szereplő, illetve új állatbetegségek és károsítók tekintetében; valamint

d)      az állatbetegségek vagy károsítók ellenőrzésére vagy kiirtására vagy a köz- illetve növényegészség védelmére hozott vonatkozó intézkedéseik alapkövetelményein túlmutató kiegészítő intézkedések, valamint a járványmegelőzési politika minden változása, beleértve az oltási politikát.

2.       Az értesítéseket a megállapodás 58. cikkének (1) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell írásban eljuttatni.

Az írásos értesítés postai úton, faxon vagy e-mailen történő értesítést jelent.

3.       Amennyiben egy Félnek komoly aggályai merülnek fel valamely, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázattal kapcsolatban, kérésére a lehető leghamarabb, de minden esetben a kéréstől számított 15 munkanapon belül konzultációt hívnak össze a helyzettel kapcsolatban. Ilyen helyzetekben mindegyik Fél törekszik arra, hogy minden szükséges információt átadjon, amellyel a kereskedelmi zavarokat elkerülhetik, és olyan, kölcsönösen elfogadható megoldást találhatnak, amely összhangban áll a emberi, állati vagy növényi egészség védelmével.

4.       Az egyik Fél kérésére az állatjóléttel kapcsolatos konzultációkra a lehető leghamarabb, de mindenképpen az értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül sort kell keríteni. Ilyen helyzetekben a Felek törekednek arra, hogy valamennyi kért információt rendelkezésre bocsássák.

5.       Az egyik Fél kérésére az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett konzultációt videó- vagy telefonkonferencia keretében tartják meg. A kérelmező Fél gondoskodik a konzultáció jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a Felek hivatalosan jóváhagynak. E jóváhagyás céljából a megállapodás 58. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók.

6.       Az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi vészhelyzetekre vonatkozó riasztási rendszer és gyors információs rendszer kölcsönös alkalmazása csak egy későbbi szakaszban indul, miután Grúzia e téren végrehajtja a szükséges jogszabályokat, és megteremti a megfelelő helyszíni működésükhöz szükséges feltételeket.

60. CIKK

Kereskedelmi feltételek

1.       Importfeltételek az egyenértékűség elismerését megelőzően:

a)       A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás IV-A. mellékletében és IV-C. mellékletének (2) és (3) bekezdésében szereplő árucikkek importját feltételekhez kötik az egyenértékűség elismerését megelőzően. A megállapodás 56. cikkével összhangban hozott intézkedések sérelme nélkül az importáló Fél importfeltételei az exportáló Fél teljes területére alkalmazandók. E megállapodás hatálybalépésétől és az 58. cikke rendelkezéseinek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet a megállapodás IV-A. és IV-C. mellékletében említett árukra vonatkozó állat- és növény-egészségügyi importkövetelményeiről. Ez az információ tartalmazza, adott esetben, az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítványok, nyilatkozatok vagy kereskedelmi dokumentumok mintáját; valamint

b)      i.        Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek módosítása vagy javasolt módosítása az SPS-megállapodás vonatkozó értesítési eljárásainak megfelelően történik;

ii.       A megállapodás 64. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módosított feltételek hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az importáló Fél figyelembe veszi a Felek közötti szállítási időt; valamint

iii.      Amennyiben az importáló Fél nem teljesíti az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő értesítési előírásokat, a módosított importfeltételek hatálybalépését követő 30 napig továbbra is köteles elfogadni a korábban alkalmazott feltételekre vonatkozó bizonyítványt vagy tanúsítványt.

2.       Importfeltételek az egyenértékűség elismerését követően:

a)       A megállapodás 57. cikke (10) bekezdésében szereplő egyenértékűség elismeréséről szóló határozat időpontját követő 90 napon belül a Felek megteszik az egyenértékűség elismerésének végrehajtásához szükséges jogszabályi és igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ennek alapján lehetővé váljon a megállapodás IV-A. mellékletében és IV-C. mellékletének (2) és (3) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme. Ezen áruk vonatkozásában az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítvány vagy hivatalos okmány mintája felváltható a megállapodás X.B. mellékletének előírásai szerint kiállított bizonyítvánnyal;

b)      Olyan ágazatok vagy alágazatok árui esetében, amelyekre nem ismerték el az összes intézkedést egyenértékűként, a kereskedelem az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek betartása alapján folyik tovább. Az exportáló Fél kérésére e cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.       E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően a megállapodás IV-A. mellékletében és IV-C. mellékletének (2) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme nincs importengedélyhez kötve.

4.       Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett áruk kereskedelmét érintő feltételek tekintetében az exportáló Fél kérésére a Felek a megállapodás 65. cikke rendelkezéseinek megfelelően konzultációkat kezdenek az SPS-albizottságban annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az importáló Fél alternatív vagy kiegészítő importfeltételeit illetően. Ezek az alternatív vagy kiegészítő importfeltételek – adott esetben – alapulhatnak az exportáló Félnek az importáló Fél által egyenértékűnek elismert intézkedésein. Megegyezés esetén az importáló Fél 90 napon belül meghozza az ahhoz szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket, hogy az import a megállapított feltételek alapján megtörténhessen.

5.       Létesítmények jegyzéke, ideiglenes jóváhagyás

a)       A megállapodás IV-A. mellékletének 2. részében említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél megfelelő garanciákkal kísért kérésére az importáló Fél ideiglenesen, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül jóváhagyja a megállapodás VII. mellékletének 2. pontjában említett, az exportáló Fél területén található feldolgozó létesítményeket. A jóváhagyásnak összhangban kell állnia a megállapodás VII. mellékletében meghatározott feltételekkel és rendelkezésekkel. Az importáló Fél – kivéve, ha kiegészítő információkat kérnek – meghozza a szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek alapján a kérelemnek és a megfelelő garanciáknak az importáló Fél általi kézhezvételét követő 30 munkanapon belül sor kerülhessen az importra.

A létesítmények előzetes jegyzékét e megállapodás VII. melléklete rendelkezéseinek megfelelően hagyják jóvá.

b)      Az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet azoknak a létesítményeknek a jegyzékéről, amelyek megfelelnek az importáló Fél követelményeinek.

6.       Az egyik Fél kérésére a másik Fél a rendelkezésre bocsátja az e cikk szerinti megállapításait és döntéseit megalapozó szükséges magyarázatot és az azokat alátámasztó adatokat.

61. CIKK

A tanúsítási eljárás

1.       A tanúsítási eljárások, valamint tanúsítványok és hivatalos dokumentumok kibocsátásának céljaira a Felek megállapodnak a megállapodás X. mellékletében foglalt elvek alkalmazásában.

2.       A megállapodás 65. cikkében említett SPS-albizottság megállapodhat a bizonyítványok elektronikus úton történő tanúsítása, visszavonása vagy helyettesítése esetében követendő szabályokról.

3.       A jogszabályoknak a megállapodás 55. cikkében említett közelítése keretében a Felek adott esetben közös bizonyítványmintákban állapodnak meg.

62. CIKK

Ellenőrzés

1.       Az e fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom fenntartása érdekében mindegyik Fél jogosult arra, hogy:

a)       ellenőrzést hajtson végre a másik Fél hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerét vagy annak egy részét, és/vagy adott esetben más intézkedéseket illetően, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, valamint a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC iránymutatásaival és ajánlásaival összhangban;

b)      tájékoztatást kapjon a másik Féltől annak ellenőrzési rendszeréről, valamint az e rendszer keretében végrehajtott ellenőrzések eredményeiről, a Feleknél alkalmazandó, bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartása mellett.

2.       Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ellenőrzések eredményeit bármelyik Fél megoszthatja harmadik felekkel, és az eredményeket nyilvánosan elérhetővé teheti, amennyiben az adott Fél rendelkezései ezt előírják. A Felek esetében alkalmazandó, bizalmas kezelésre vonatkozó előírásokat az eredmények megosztásakor és/vagy közzétételekor adott esetben tiszteletben kell tartani.

3.       Amennyiben az importáló Fél úgy dönt, hogy vizsgálati látogatást tesz az exportáló Félnél, az importáló Fél a vizsgálati látogatásról legalább 60 munkanappal annak időpontja előtt értesíti az exportáló Felet, kivéve a sürgős eseteket, illetve, ha a Felek eltérően állapodnak meg. Az ilyen látogatások bármilyen módosítása kizárólag a Felek jóváhagyásával történhet.

4.       A másik Fél illetékes hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerére vagy annak egy részére, és/vagy adott esetben más intézkedésekre irányuló ellenőrzés költségeit az ellenőrzést vagy vizsgálatot végrehajtó Fél viseli.

5.       Az ellenőrzésekről szóló írásos közlemény tervezetét az ellenőrzés lezárultát követő 60 munkanapon belül továbbítják az exportáló Fél részére. Az exportáló Félnek 45 munkanap áll rendelkezésére az írásos közleménytervezet észrevételezéséhez. Az exportáló Fél észrevételeit csatolják a zárójelentéshez, és adott esetben bele is foglalják abba. Mindazonáltal amennyiben a vizsgálat súlyos emberi, állat- vagy növény-egészséget érintő kockázatot tárt fel, az exportáló Felet a lehető leghamarabb, de minden esetben a vizsgálat végrehajtását követő 10 munkanapon belül tájékoztatják.

6.       Az egyértelműség kedvéért az ellenőrzés hozzájárulhat a megállapodás 55., 57. és 63. cikkében hivatkozott, a Felek vagy az egyik Fél által folytatott eljárásokhoz.

63. CIKK

Importellenőrzések és vizsgálati díjak

1.       A Felek megállapodnak abban, hogy az exportáló Féltől származó szállítmány importáló Fél általi importellenőrzése tiszteletben tartja a megállapodás IX. mellékletének A. részében meghatározott elveket. Az ilyen ellenőrzések eredménye hozzájárulhat a megállapodás 62. cikkében említett ellenőrzés folyamatához.

2.       Az egyes Felek által elvégzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát a megállapodás IX. mellékletének B. része határozza meg. Az egyik Fél a hatáskörén belül és belső jogszabályaival összhangban módosíthatja ezek gyakoriságát a megállapodás 55., 57. és 60. cikkének megfelelően végbement fejlődés, illetve a megállapodásban előírt ellenőrzések, konzultációk vagy más intézkedések eredményeként. Ennek megfelelően a 65. cikk szerinti SPS-albizottság határozatával módosítja a IX. melléklet B. részét.

3.       A vizsgálati díjak – adott esetben – csak az illetékes hatóságnál az importellenőrzés végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő költségeket foglalhatják magukban. A vizsgálati díjakat ugyanazon az alapon számítják ki, mint a hasonló hazai termékek vizsgálatánál alkalmazott díjakat.

4.       Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél tájékoztatást nyújt számára valamennyi, az importellenőrzéseket és a vizsgálati díjakat érintő intézkedésekre vonatkozó esetleges módosításról, azok indoklásával együtt, továbbá az ellenőrzések igazgatási lebonyolításában bekövetkező valamennyi jelentős változásról.

5.       A megállapodás 65. cikkében említett SPS-albizottság által meghatározandó időponttól a Felek megállapodhatnak azokról a feltételekről, amelyek alapján jóváhagyják egymás, a 62. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzéseit annak érdekében, hogy egymáshoz igazítsák és adott esetben kölcsönösen csökkentsék a megállapodás 60. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett áruk tekintetében végzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát.

Az említett időponttól a Felek kölcsönösen jóváhagyják egymás ellenőrzéseit bizonyos áruk tekintetében, és következésképpen csökkentik vagy helyettesítik az ezekre az árukra vonatkozó importellenőrzéseket.

64. CIKK

Védintézkedések

1.       Amennyiben az exportáló Fél saját területén intézkedéseket hoz olyan okok ellenőrzésére, amelyek valószínűleg súlyos veszélyt vagy kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére, az exportáló Fél – e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – egyenértékű intézkedéseket hoz, hogy megelőzze a veszély vagy kockázat átterjedését az importáló Fél területére.

2.       Az emberi, illetve állat- vagy növényegészséget érintő súlyos okokból az importáló Fél átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyek szükségesek a emberi, illetve állat- vagy növényegészség védelme érdekében. A Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és arányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.

3.       Az e cikk (2) bekezdésének alapján intézkedéseket elfogadó Fél legkésőbb az intézkedések elfogadását követő egy munkanapon belül tájékoztatja a másik Felet. Bármelyik Fél kérésére és a megállapodás 59. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint a Felek az értesítést követő 15 munkanapon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A Felek bármely, a konzultációk során szerzett információt kellőképpen figyelembe veszik, és törekednek a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülésére, figyelembe véve – adott esetben – a megállapodás 59. cikkének (3) bekezdésében előírt konzultációk eredményét.

65. CIKK

Az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (SPS-albizottság)

1.       Ezennel létrejön az SPS-albizottság. Az SPS-albizottság a megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül, azt követően pedig valamely Fél kérésére, vagy évente legalább egyszer ülésezik. Amennyiben a Felek úgy állapodnak meg, az SPS-albizottság üléseit tarthatják video- vagy telefonkonferencia formájában. Az SPS-albizottság az üléseken kívül is megtárgyalhat kérdéseket, levelezés útján.

2.       Az SPS-albizottság feladatai a következők:

a)       megvitat bármely, e fejezethez kapcsolódó kérdést;

b)      nyomon követi e fejezet végrehajtását, és megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésben felmerülhet;

c)       felülvizsgálja a megállapodás IV–XII. mellékletét, nevezetesen az e fejezetben előírt konzultációk és eljárások során elért haladás fényében;

d)      határozat elfogadása útján módosítja a megállapodás IV–XII. mellékletét a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében, vagy a jelen fejezetben említett más módon; valamint

e)       a megállapodás VIII. címében (Intézményi, általános és záró rendelkezések) meghatározott többi szerv részére véleményt fogalmaz meg, és ajánlásokat tesz a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében.

3.       A Felek megállapodnak abban, hogy technikai munkacsoportokat hoznak létre a Felek szakértői szintű képviselőiből, amelyek feltárják és megvitatják az e fejezet alkalmazásából adódó műszaki és tudományos kérdéseket. Amennyiben további szakértelemre van szükség, a felek ad hoc csoportokat hozhatnak létre, tudományos és szakértői csoportokat is beleértve. Az ad hoc csoportokban nem szükségszerűen csak a Felek képviselői vehetnek részt tagként.

4.       Az SPS-albizottság jelentések útján rendszeresen tájékoztatja tevékenységeiről és a hatáskörén belül hozott határozatokról a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot.

5.       Az SPS-albizottság első ülésén elfogadja munkamódszereit.

6.       Az SPS-albizottság, valamint az SPS-albizottság által létrehozott bármely csoport bármely határozatát, ajánlását, jelentését vagy egyéb tevékenységét a Felek konszenzussal fogadják el.

5. FEJEZET

VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KERESKEDELEM KÖNNYÍTÉSE

66. CIKK

Célkitűzések

1.       A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a gyorsan fejlődő kétoldalú kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfelelnek a hatékony ellenőrzési célkitűzéseknek és alapvetően támogatják a jogszerű kereskedelem könnyítését.

2.       A Felek elismerik, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a jogszerű közpolitikai célkitűzéseknek, köztük a kereskedelem megkönnyítésének, a biztonságnak, a csalás megelőzésének, és ezek kiegyensúlyozott megközelítésének.

67. CIKK

Jogszabályok és eljárások

1.       A Felek egyetértenek abban, hogy kereskedelmi és vámügyi jogszabályaiknak alapvetően stabilnak és átfogónak kell lenniük, valamint hogy az előírásoknak és eljárásoknak arányosnak, átláthatónak, kiszámíthatónak, megkülönböztetésmentesnek és pártatlannak kell lenniük, és azokat egységesen és hatékonyan kell alkalmazni; emellett pedig céljuk többek közt:

a)       a jogszerű kereskedelem védelme és könnyítése a jogszabályokban meghatározott előírások hatékony érvényesítése és az azoknak való megfelelés révén;

b)      a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen és megkülönböztetéssel járó terhek elkerülése, a csalás megelőzése és a jogszabályoknak való magas szintű megfelelés további könnyítése a gazdasági szereplők számára;

c)       egységes vámokmány alkalmazása a vámáru-nyilatkozatok céljára;

d)      nagyobb hatékonyság, átláthatóság, a vámeljárások és gyakorlatok egyszerűsítése a határoknál;

e)       modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatértékelést, a vámkezelés utáni ellenőrzéseket és vállalat-ellenőrzési módszereket az áruk beléptetésének, kiléptetésének és forgalomba bocsátásának megkönnyítése érdekében;

f)       a megfelelési költségek csökkentése és a kiszámíthatóság fokozása valamennyi gazdasági szereplő számára;

g)      az objektív kockázatértékelési kritériumok alkalmazásának sérelme nélkül az importra, exportra és árutovábbításra érvényes követelmények és eljárások megkülönböztetésmentes igazgatásának biztosítása;

h)      a vámügyi és kereskedelmi területre vonatkozó nemzetközi eszközök alkalmazása, ideértve a Vámigazgatások Világszervezete, az áruk ideiglenes behozataláról szóló 1990. évi isztambuli egyezmény, a a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló 1983. évi Nemzetközi egyezmény, a WTO, az ENSZ 1975. évi TIR-egyezménye és a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló 1982. évi nemzetközi egyezmény által kidolgozottak eszközöket; a Felek adott esetben figyelembe vehetik továbbá a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló WCO-szabványrendszert és az Európai Bizottság iránymutatásait, köztük a vámügyi irányelveket;

i)       a szükséges intézkedések megtétele a felülvizsgált, a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. évi felülvizsgált Kiotói Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevétele és végrehajtása érdekében;

j)       előzetes, kötelező érvényű határozatok hozatala a tarifális besorolásra és a származási szabályokra vonatkozóan. A Felek gondoskodnak arról, hogy a határozatok visszavonására vagy semmissé nyilvánítására csak az érintett gazdasági szereplő értesítését követően kerülhessen sor, és akkor is csak visszamenőleges hatály nélkül, kivéve, ha a döntés meghozatala pontatlan vagy hiányos információk alapján történt;

k)      egyszerűsített eljárások bevezetése és alkalmazása az engedélyezett kereskedők számára objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján;

l)       olyan szabályok megállapítása, amelyek biztosítják, hogy a vámszabályok és eljárási előírások kismértékű megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek, valamint az alkalmazásuk nem vezet indokolatlan és alaptalan késedelemhez; valamint

m)     átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályok alkalmazása azokon a területeken, amelyeken a kormányzati ügynökségek a magánszektor által is kínált szolgáltatásokat nyújtanak.

2.       A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek megkülönböztetésmentességének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, integritásának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a Felek:

a)       további lépéseket tesznek a vámhatóságok és más vonatkozó hatóságok által előírt adatok és dokumentáció csökkentése, egyszerűsítése és szabványosítása felé;

b)      lehetőség szerint egyszerűsítik az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors kiadása és vámkezelése tekintetében;

c)       olyan hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes eljárásokat biztosítanak, amelyek garantálják a vámkezelésnek alávetett árukat érintő, a vám- vagy egyéb vonatkozó hatóságok által hozott igazgatási intézkedések, ítéletek és határozatok elleni jogorvoslatot. Az ilyen jogorvoslati eljárásoknak könnyen elérhetőknek kell lenniük, és költségeiknek ésszerűnek és a hatóságoknál a jogorvoslathoz való jog biztosítása céljából keletkezett költségekkel arányosnak kell lenniük;

d)      intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy amennyiben egy vitatott igazgatási intézkedés, ítélet vagy határozat jogorvoslat tárgyát képezi, az árukat rendes körülmények között kiadják, a vámok fizetését pedig felfüggeszthessék a szükségesnek ítélt védintézkedések mellett. Amennyiben szükséges, az áruk kiadása garanciákhoz köthető pl. kezesség vagy letét formájában; valamint

e)       biztosítják, hogy – különösen a határon – fennmaradjon az integritás lehető legmagasabb szintje, amely olyan intézkedések alkalmazása révén érhető el, amelyek figyelembe veszik az e téren meglévő vonatkozó nemzetközi egyezményeket és eszközöket, mindenekelőtt adott esetben a WCO átdolgozott 2003. évi Arushai Nyilatkozatát és az Európai Bizottság vámügyi etikáról szóló, 2007. évi irányelvét.

3.       A Felek megállapodnak az alábbiak megszüntetésében:

a)       vámügynökök kötelező alkalmazására vonatkozó előírások; valamint

b)      az előzetes vagy utólagos áruvizsgálat kötelező alkalmazására vonatkozó előírások.

4.       Az árutovábbítást illetően:

a)       e megállapodás alkalmazásában a WTO rendelkezéseiben (különösen az 1994. évi GATT V. cikkében, valamint az azzal összefüggő rendelkezésekben, beleértve a kereskedelem könnyítéséről szóló dohai fordulóból eredő pontosításokat és módosításokat) előírt árutovábbítási szabályok és fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezek a rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha az áruk továbbítása az egyik Fél területén kezdődik, és ott is fejeződik be;

b)      a Felek törekednek árutovábbítási rendszereik fokozatos összekapcsolására, tekintettel Grúziának a közös árutovábbítási rendszerben való jövőbeni részvételére[2];

c)       a Felek a továbbítás megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt a területükön található valamennyi illetékes hatóság között. A Felek továbbá elősegítik a hatóságok és a magánszektor közötti együttműködést az árutovábbítás területén.

68. CIKK

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkben:

a)       biztosítják, hogy jogszabályaik és eljárásaik átláthatók és – amennyiben lehetséges, elektronikus eszközök útján – elérhetők legyenek, és tartalmazzák elfogadásuk indokolását. Az új vagy módosított rendelkezések közzététele és hatálybalépése között a Feleknek rendszeres konzultációt és ésszerű időintervallumot kell biztosítaniuk;

b)      a vámügyi és kereskedelmi jellegű kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokról és eljárásokról időszerű és rendszeres konzultációkat tartanak a kereskedelmi ágazat képviselőivel;

c)       közzéteszik a vonatkozó igazgatási jellegű közleményeket, beleértve a hatósági előírásokat és a beléptetési vagy kiléptetési eljárásokat, a kikötőkben és határátkelőhelyeken található vámhivatalok nyitva tartását és operatív eljárásait, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait;

d)      ösztönzik a gazdasági szereplők és az érintett közigazgatási hivatalok közötti együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan hozzáférhető  – többek közt a WCO által kihirdetett – eljárások igénybevételével; valamint

e)       biztosítják, hogy vámügyi és egyéb vámügyekkel kapcsolatos követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítsék a kereskedő közösség jogszerű igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

69. CIKK

Díjak

1.       A Felek megtiltják az import- vagy exportilletékekkel és -díjakkal azonos hatású igazgatási díjak kivetését.

2.       Tekintettel a Felek vámhatóságai által kivetett bármilyen jellegű illetékekre és díjakra – ideértve az e hatóságok nevében elvégzett feladatokért az importokra vagy exportokra, illetve azokkal összefüggésben kirótt illetékeket és díjakat –, valamint a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetének (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül:

a)       díjak csak olyan szolgáltatásokért szabhatók ki, amelyeket a nyilatkozattevő kérésére a rendes munkakörülményektől, ügyintézési időtől és a vámügyi előírásokban szereplő helyszínektől eltérő keretek között nyújtottak, valamint az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos és az ilyen import vagy export végrehajtásához szükséges egyéb formaságokért;

b)      a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás költségeit;

c)       a díjak kiszámítása nem történhet ad valorem alapon;

d)      a díjakra vonatkozó információk közzététele hivatalosan kijelölt médium útján, továbbá – amennyiben lehetséges – hivatalos honlapon történik. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított díj indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott díjakat, valamint a díjfizetés időpontját és módját; valamint

e)       új vagy módosított díjak nem vethetők ki mindaddig, amíg az információt nem tették közzé és az nem elérhető.

70. CIKK

Vámérték-megállapítás

1.       A Felek közötti kereskedelemben az áruk vámérték-megállapítására a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás rendelkezései – beleértve bármely későbbi módosítását is – az irányadók. A WTO-egyezmény érintett rendelkezéseit belefoglalják ebbe a megállapodásba, amelynek azok szerves részét képezik. Minimum vámértékek nem alkalmazandók.

2.       A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.

71. CIKK

Vámügyi együttműködés

A Felek megerősítik együttműködésüket a vámügyek területén e fejezet célkitűzéseinek végrehajtása érdekében, hogy ezáltal előmozdítsák a kereskedelem megkönnyítését, a hatékony ellenőrzés és a biztonság garantálása, valamint a csalás megelőzése mellett. E célból a Felek adott esetben az Európai Bizottság vámügyi irányelvét használhatják irányadó eszközként.

Az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a Felek többek között a következőket teszik:

a)       információkat cserélnek a vámjogszabályokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban;

b)      közös kezdeményezéseket dolgoznak ki az importra, exportra és az árutovábbításra vonatkozóan, valamint arra törekednek, hogy biztosítsák a hatékony szolgáltatásnyújtást az üzleti közösség számára;

c)       együttműködnek a vám- és más kereskedelmi eljárások automatizálása terén;

d)      adott esetben a bizalmas kezelést igénylő különleges adatok és a védelmet élvező személyes adatok hatálya alá tartozó információkat és adatokat cserélnek;

e)       együttműködnek a határokon átnyúló illegális árukereskedelem megelőzésében és leküzdésében, ideértve a dohánytermékek kereskedelmét is;

f)       információt cserélnek vagy konzultációt kezdenek azzal a céllal, hogy – amennyiben erre lehetőség van – közös álláspontot alakítsanak ki a vámügyekre vonatkozóan a nemzetközi szervezeteken belül, így például a WTO-ban, a WCO-ban, az ENSZ-ben, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában (UNCTAD) és az ENSZ-EGB-ben;

g)      együttműködnek a technikai segítségnyújtás megtervezésében és kivitelezésében, nevezetesen a vámügyi és kereskedelemkönnyítési reformok előmozdítása érdekében, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

h)      megosztják a vámügyi műveletek terén bevált legjobb gyakorlatokat, különösen a kockázatalapú vámellenőrzési rendszerekre és a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére, azon belül pedig a hamisított termékekre összpontosítva;

i)       előmozdítják az együttműködést a Felek valamennyi határ-ellenőrzési hatósága között annak érdekében, hogy megkönnyítsék a határokon átívelő folyamatokat, erősítsék az ellenőrzést, és amennyiben helyénvaló és megvalósítható, közös határellenőrzéseket végezzenek; valamint

j)       amennyiben az szükséges és megfelelő, megvalósítják a kereskedelmi partnerségi programok és határellenőrzések kölcsönös elismerését, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is.

72. CIKK

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás vámügyekben

A megállapodás – és különösen annak 71. cikke – által előirányzott más együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak vámügyekben a megállapodás vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló II. jegyzőkönyve rendelkezéseinek megfelelően.

73. CIKK

Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

A Felek együttműködnek a kereskedelem könnyítéséhez és a vámügyi reformokhoz szükséges technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása érdekében.

74. CIKK

Vámügyekkel foglalkozó albizottság

1.       Ezennel létrejön a Vámügyekkel foglalkozó albizottság. Az albizottság a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

2.       Az albizottság feladatai közé tartozik a rendszeres konzultációk folytatása, valamint e fejezet végrehajtásának és igazgatásának nyomon követése, többek között – de nem kizárólag – az alábbi témákkal kapcsolatban: vámügyi együttműködés, határokon átnyúló vámügyi együttműködés és irányítás, technikai segítségnyújtás, származási szabályok, a kereskedelem könnyítése, valamint a vámügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás.

3.       A Vámügyekkel foglalkozó albizottság többek között:

a)       figyelemmel kíséri a megállapodás e fejezetének, valamint I. és II. jegyzőkönyvének megfelelő működését;

b)      gyakorlati rendelkezéseket, intézkedéseket és határozatokat hoz a megállapodás e fejezetének, valamint I. és II. jegyzőkönyvének végrehajtásához, beleértve az információ- és adatcserét, a vámellenőrzések és kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerését, valamint a kölcsönös megállapodás szerinti kedvezményeket;

c)       véleményt cserél bármely, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, beleértve a jövőbeni intézkedéseket és az azok végrehajtásához és alkalmazásához szükséges forrásokat is;

d)      adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg; valamint

e)       elfogadja saját eljárási szabályzatát.

75. CIKK

A vámjogszabályok közelítése

Az Unió vámügyi jogához és bizonyos nemzetközi jogszabályokhoz való fokozatos közelítést az e megállapodás XIII. mellékletében meghatározottak szerint hajtják végre.

6. FEJEZET

LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

76. CIKK

Célkitűzés, hatály és alkalmazási kör

1.       A Felek, ismételten megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a letelepedés és a szolgáltatáskereskedelem fokozatos kölcsönös liberalizációja, valamint az elektronikus kereskedelmet érintő együttműködés érdekében.

2.       A közbeszerzésekkel a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 8. fejezete (Közbeszerzés) foglalkozik, és e fejezetben semmi sem értelmezhető oly módon, hogy bármiféle kötelezettséget tartalmazna a közbeszerzések tekintetében.

3.       A támogatásokkal a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 10. fejezete (Versenypolitika) foglalkozik, és e fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a Felek által nyújtott támogatásokra.

4.       E fejezet rendelkezéseivel összhangban a jogszerű politikai célkitűzések elérése érdekében mindkét Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát.

5.       Ez a fejezet nem vonatkozik a valamely Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem terjed ki az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre sem.

6.       E fejezet rendelkezései nem akadályozzák meg a  Feleket abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak a természetes személyeknek a területükre való belépése vagy ideiglenes ott tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és az érintett Fél határán át történő szabályozott mozgásuk biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítsa vagy akadályozza a valamelyik Fél által élvezett előnyöket az ebben a fejezetben, valamint a megállapodás XIV. és XV. mellékleteiben foglalt egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint[3].

77. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)       „intézkedés”: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási intézkedés formájában vagy bármely egyéb módon;

b)      „egy Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:

i.        központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; valamint

ii.       nem kormányzati szervek a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során;

c)       „egy Fél természetes személye”: az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára vagy Grúzia állampolgára az állam vonatkozó jogszabályai alapján;

d)      „jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy állami tulajdonban áll-e, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

e)       „egy Fél jogi személye”: az Európai Unió valamely tagállama vagy Grúzia jogszabályaival összhangban létrehozott, a d) pontban meghatározott jogi személy, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy a gazdasági tevékenységének székhelye vagy olyan területen[4] található, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, vagy pedig Grúzia területén.

Amennyiben az érintett jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése található az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen vagy Grúziában, akkor nem minősül az Unió vagy Grúzia jogi személyének, kivéve, ha működése ténylegesen és folyamatosan az Unió vagy Grúzia gazdaságához kapcsolódik;

Az előző ponttól eltérve, az Unió vagy Grúzia területén kívül letelepedett uniós polgárok vagy Grúzia állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén részesülhetnek e megállapodás előnyeiből, amennyiben hajóik az adott uniós tagállam vagy Grúzia jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre, és e tagállamvagy Grúzia lobogója alatt hajóznak;

f)       egy Fél jogi személyének „leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ezen jogi személy tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt áll[5];

g)      egy jogi személy „fióktelepe”: az a jogi személyiséggel nem rendelkező üzleti hely, amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetési szerkezettel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy harmadik féllel tárgyaljon úgy, hogy az utóbbinak – bár tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat létesíthető az a külföldi székhelyű anyavállalattal anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalattal tárgyalnia, hanem ezen a kiterjesztést képező üzleti helyen is lebonyolíthatja az üzletet;

h)      „letelepedés”:

i.        az Unió vagy Grúzia jogi személyei tekintetében az ahhoz való jog, hogy gazdasági tevékenységet kezdjenek és folytassanak Grúzában vagy az Unió területén, beleértve a jogi személyiség megszerzését és/vagy fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozását is;

ii.       természetes személyek, illetve az Unió vagy Grúzia természetes személyeinek tekintetében gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, valamint olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek.

i)       a „gazdasági tevékenységek” közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket;

j)       „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

k)      „szolgáltatások”: bármely szektorban nyújtott bármilyen szolgáltatás, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat;

l)       „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek”: azok a szolgáltatások vagy tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak;

m)     „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás:

i.        amely az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányul (1. mód); vagy

ii.       amelyet az egyik Fél területén a másik Fél szolgáltatásfogyasztói számára biztosítanak (2. mód);

n)      valamely Fél „szolgáltatója”: a Fél természetes vagy jogi személye, amely szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik;

o)      „vállalkozó”: valamely Fél természetes vagy jogi személye, amely vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik.

2. SZAKASZ

LETELEPEDÉS

78. CIKK

Hatály

E szakasz a Felek által elfogadott vagy fenntartott, a letelepedést érintő intézkedésekre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, az alábbi kivételekkel:

a)       nukleáris anyagok bányászata, előállítása és feldolgozása[6];

b)      fegyver-, lőszer és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

c)       audiovizuális szolgáltatások;

d)      nemzeti tengeri kabotázs[7]; és

e)       nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások[8], valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i.        repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a szolgálatból;

ii.       légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii.      számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

iv.      földi kiszolgálás;

v.       repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

79. CIKK

Nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezményes elbánás

1.       A megállapodás XIV-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől Grúzia:

a)       az Unióhoz tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit;  vagy bármely harmadik ország leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b)      az Unióhoz tartozó, Grúziában letelepedett jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb.[9]

2.       A megállapodás XIV-A. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől az Unió:

a)       a Grúziához tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b)      a Grúziához tartozó, az Unióban letelepedett jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb.[10]

3.       A megállapodás XIV-A. és XIV-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel a Felek nem fogadnak el olyan új szabályozást vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet az Unióhoz vagy Grúziához tartozó jogi személyek területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját jogi személyeikhez viszonyítva.

80. CIKK

Felülvizsgálat

1.       A letelepedési feltételek fokozatos liberalizálása céljából a Felek rendszeresen felülvizsgálják e szakasz rendelkezéseit és a megállapodás 79. cikkében hivatkozott fenntartások jegyzékét, valamint a letelepedési környezetet, a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban.

2.       Az (1) bekezdésben szereplő felülvizsgálat tükrében a Felek értékelik a letelepedés valamennyi, a felülvizsgálat során feltárt akadályát. Abból a célból, hogy elmélyítsék e fejezet rendelkezéseit, a Felek szükség esetén feltárják az ilyen akadályok kezelésének megfelelő módját, amely kiterjedhet további tárgyalások folytására is, ideértve a befektetések védelméről és a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokról szóló tárgyalásokat is.

81. CIKK

Egyéb rendelkezések

E fejezet nem érinti a Felek vállalkozóinak bármely olyan már meglévő vagy jövőbeni befektetésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodásból fakadó jogait, amelynek az EU valamely tagállama vagy Grúzia részes fele.

82. CIKK

A fióktelepek és képviseleti irodák tekintetében előírt bánásmód

1.       A megállapodás 79. cikkének rendelkezései nem zárják ki, hogy a Felek bizonyos szabályokat alkalmazzanak egy másik Fél területükön be nem jegyzett jogi személyeinek fióktelepei és képviseleti irodái letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyek az ilyen fióktelepek és képviseleti irodák, illetve a területükön bejegyzett jogi személyek fióktelepei és képviseleti irodái közötti jogi vagy technikai különbségek, illetve pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális szempontok indokolnak.

2.       Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

3. SZAKASZ

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

83. CIKK

Hatály

E szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbiak kivételével:

a)       audiovizuális szolgáltatások;

b)      nemzeti tengeri kabotázs[11]; és

c)       nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások[12], valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i.        azt követően végzett repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, hogy a repülőgépet kivonják a szolgálatból;

ii.       légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii.      számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

iv.      földi kiszolgálás;

v.       repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

84. CIKK

Piacra jutás

1.       Ami a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, mindkét Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amilyen az e megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletében meghatározott konkrét kötelezettségvállalásaiban szerepel.

2.       A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket valamely Fél sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, a megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletének eltérő rendelkezései hiányában az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

a)       a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján;

b)      a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján; vagy

c)       a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján.

85. CIKK

Nemzeti elbánás

1.       Azon ágazatokban, amelyek a megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletében szerepelnek, és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintő valamennyi intézkedéssel összefüggésben mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.

2.       Adott Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.       A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4.       Az e cikk alapján vállalt egyedi kötelezettségvállalások nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Félnek kompenzációt kellene nyújtania azokért az eleve meglévő versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

86. CIKK

A kötelezettségvállalások jegyzéke

Az egyes Felek által az e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat a megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletében szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó jegyzékek határozzák meg.

87. CIKK

Felülvizsgálat

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Felek közötti fokozatos liberalizációja érdekében a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a megállapodás 86. cikkében említett kötelezettségvállalások jegyzékeit. E felülvizsgálat figyelembe veszi a megállapodás 103., 113., 122. és 126. cikkében említett fokozatos jogszabály-közelítés folyamatát, valamint annak hatását a Felek közötti, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén fennmaradó akadályok megszüntetésére.

4. SZAKASZ

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ IDEIGLENES JELENLÉTE

88. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.       E szakasz az e megállapodás 76. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Felek által a kulcsfontosságú személyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok, az üzleti értékesítők, a szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozik.

2.       E szakasz alkalmazásában:

a)       „kulcsfontosságú személyzet”: egy Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől[13] eltérő jogi személynél alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalkozás megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek. A „kulcsfontosságú személyzet” magában foglalja a letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatókat” és a „vállalaton belül áthelyezett személyeket” is.

i.        letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatók”: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik egy vállalkozás letelepedett státuszának létrehozásáért felelősek. Kizárólag a letelepedés céljával nyújtanak szolgáltatásokat vagy folytatnak más gazdasági tevékenységet. Nem kapnak javadalmazást a fogadó Fél területén található forrásból;

ii.       „társaságon belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éven keresztül valamely vállalkozás/jogi személy  munkavállalói voltak vagy abban partnerek voltak, és akiket ideiglenesen áthelyeznek a másik Fél területén letelepedett vállalalkozáshoz (ideértve a leányvállalatot, anyavállalatot és fióktelepet). Az érintett természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia:

(1)     „vezető beosztású személyek”: valamely jogi személynél vezető beosztásban tevékenykedő személyek, akiknek elsődleges feladata a letelepedett vállalkozás vezetése, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei, vagy ezekkel egyenrangú tagjai látják el, ideértve legalább az alábbiakat:

–        akik a letelepedett vállalkozást vagy annak egy részlegét vagy alegységét igazgatják,

–        akik felügyeleti, vezető vagy szakmai szerepet betöltő egyéb alkalmazottak munkájának felügyeletét és ellenőrzését végzik, valamint

–        akik a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre személyes illetékességgel rendelkeznek;

(2)     „szakemberek”: egy jogi személyen belül tevékenykedő olyan személyek, akik a letelepedett vállalkozás termeléséhez, a kutatóberendezések használatához, a technikák, folyamatok, eljárások alkalmazásához vagy az irányításhoz szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a letelepedés szempontjából jellemző ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy a különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is;

b)      „felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éve valamely Fél jogi személyénél vagy fiókjánál állnak alkalmazásban, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett vállalkozásához[14];

c)       „üzleti értékesítők”[15]: természetes személyek, akik az egyik Fél szolgáltatójának vagy árubeszállítójának képviselői, és akik szándékában áll, hogy a másik Fél területére belépjenek vagy ott ideiglenesen tartózkodjanak, és ott szolgáltatások vagy áruk értékesítéséről tárgyaljanak, vagy megállapodásokat kössenek az általuk képviselt szolgáltató szolgáltatásainak vagy áruinak értékesítése céljából. Nem vesznek részt a lakosság részére történő közvetlen értékesítésben, nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból és nem bizományos ügynökök;

d)      „szerződéses szolgáltató”: természetes személyek, akiket a Fél olyan jogi személye alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség és nem ilyen ügynökségen keresztül tevékenykedik, nem letelepedett a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötött az utóbbi Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából;

e)       „független szakemberek”: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le a Fél területén, nem letelepedettek a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségről van szó) az utóbbi Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából;

f)       „képesítések”: törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezések alapján kijelölt hatóság által kiadott és a szakképzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok.

89. CIKK

Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

1.       Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében és a megállapodás XIV-A. és XIV-E. mellékletében, vagy a megállapodás XIV-C. és XIV-G. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel mindegyik Fél engedélyezi a másik Fél vállalkozóinak, hogy letelepedett vállalkozásukban alkalmazzák a szóban forgó másik Fél természetes személyeit, feltéve hogy az ilyen alkalmazottak a megállapodás 88. cikkében meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. A kulcsfontosságú személyzet és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok belépése és ideiglenes tartózkodása a társaságon belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig tart, a letelepedési céllal érkező üzleti célú látogatók esetében tizenkét havonta 90 napig, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig.

2.       Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében azon intézkedéseket, amelyek az egyik Fél által sem regionális felosztás alapján, sem a területe egészét figyelembe véve nem tarthatók fenn vagy fogadhatók el – hacsak a megállapodás XIV-C. és XIV-G. melléklete másképp nem határozza meg –, a befektetőnként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként alkalmazható természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.

90. CIKK

Üzleti értékesítők

Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) és 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében, és a megállapodás XIV-A., XIV-E., XIV-B. és XIV-F. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, mindegyik Fél engedélyezi az üzleti értékesítők belépését és ideiglenes tartózkodását, legfeljebb tizenkét havonta 90 napig.

91. CIKK

Szerződéses szolgáltatók

1.       A Felek újra megerősítik a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) szerinti kötelezettségvállalásaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a szerződéses szolgáltatók belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében. A megállapodás XIV-D. és XIV-H. mellékletének megfelelően mindegyik Fél engedélyezi, hogy a másik Fél szerződéses szolgáltatói a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

2.       A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a)       a természetes személyeknek a szolgáltatást időszakos alapon, olyan jogi személy alkalmazottjaként kell nyújtaniuk, amely a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést legfeljebb 12 hónapra kapta meg;

b)      a másik Fél területére belépő természetes személyeknek azon jogi személy alkalmazottjaként kell ilyen szolgáltatásokat nyújtaniuk, amely legalább a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtása előtt közvetlenül egy évvel a vonatkozó szolgáltatásokat nyújtotta. Ezenkívül a természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hároméves szakmai tapasztalattal[16] kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c)       a másik Fél területére belépő természetes személyeknek:

i.        egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük[17]; valamint

ii.       amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy előírásai valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d)      a másik Fél területén nyújtott szolgáltatásért a természetes személy az őt foglalkoztató jogi személytől kapott díjazáson kívül nem részesül más díjazásban;

e)       a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a 25 hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

f)       az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének gyakorlására;

g)      a szolgáltatási szerződés által érintett személyek száma nem lehet több annál, mint amennyi a szerződés végrehajtásához szükséges, amit a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendelkezései vagy más jogszabályi előírásai is meghatározhatnak.

92. CIKK

Független szakemberek

1.       A megállapodás XIV-D. és XIV-H. mellékletének megfelelően a Felek engedélyezik, hogy a másik Fél független szakemberei a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

2.       A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a)       a természetes személyeknek ideiglenes alapon szolgáltatási tevékenységet kell végezniük a másik Fél területén letelepedett önálló vállalkozóként, és egy 12 hónapot meg nem haladó időtartamra szóló szolgáltatási szerződéssel kell rendelkezniük;

b)      a másik Fél területére belépő természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hatéves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c)       a másik Fél területére belépő természetes személynek:

i.        egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük[18], és

ii.       amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy más jogszabályi előírásai alapján valamely tevékenység gyakorlásához szükséges, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d)      a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a 25 hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

e)       az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének gyakorlására.

5. SZAKASZ

SZABÁLYOZÁSI KERET

1. ALSZAKASZ

HAZAI SZABÁLYOZÁS

93. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.       A következő szabályozások alkalmazandók a Felek engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal, képzettségi előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos azon intézkedéseire, amelyek a következőket érintik:

a)       határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

b)      a megállapodás 77. cikkének (9) bekezdésében meghatározott jogi és természetes személyeknek a Felek területén való letelepedése; valamint

c)       a megállapodás 88. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott természetes személyeknek a Felek területén való ideiglenes tartózkodása.

2.       A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében e szabályok kizárólag azokra az ágazatokra vonatkoznak, amelyek tekintetében a Felek egyedi kötelezettségvállalásokat tettek, és ez esetben is csak ezen egyedi kötelezettségvállalásoknak a megállapodás XIV-B. és XIV-F. melléklete szerinti alkalmazása mértékében. A letelepedést illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra, amelyek tekintetében a megállapodás XIV-A. és XIV-E. mellékletének megfelelő fenntartások érvényesek. A természetes személyek ideiglenes tartózkodását illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra, amelyek tekintetében a megállapodás XIV-C., XIV-D., XIV-G. és XIV-H. mellékletének megfelelő fenntartások érvényesek, e fenntartások mértékében.

3.       E szabályok nem alkalmazandók az olyan intézkedésekre, amelyek a megállapodás vonatkozó mellékletei szerinti korlátozásokat jelentenek.

4.       E szakasz alkalmazásában:

a)       „engedélyezési követelmények”: a képesítési követelményektől eltérő olyan lényeges követelmények, amelyeknek a természetes vagy jogi személyeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megkapják, módosítsák vagy meghosszabbítsák;

b)      „engedélyezési eljárás”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket be kell tartaniuk az engedélyezési előírásoknak való megfelelés igazolásaként azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, amelyek az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt szeretnének kapni, ideértve az engedély módosítását vagy megújítását is;

c)       „képesítési követelmények”: egy szolgáltatást nyújtó természetes személy kompetenciáival kapcsolatos lényeges előírások, és amelyek igazolását megkövetelik egy szolgáltatásnyújtás engedélyezésének céljából;

d)      „képesítési eljárások”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket szolgáltatásnyújtás engedélyének megszerzése céljából a természetes személyeknek be kell tartaniuk annak bizonyításához, hogy megfelelnek a képesítési előírásoknak;

e)       „illetékes hatóság”: olyan központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság, illetve központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által ráruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati szerv, amely – többek közt letelepedés révén törtténő – szolgáltatásnyújtás engedélyezésével kapcsolatban, vagy a szolgáltatásnyújtástól eltérő gazdasági tevékenység létesítésének engedélyezésével kapcsolatban határozatokat hoz.

94. CIKK

Az engedélyezéssel és képesítéssel kapcsolatos feltételek

1.       Az egyes Felek biztosítják, hogy az engedélyezési előírásokhoz és eljárásokhoz, illetve képesítési előírásokhoz és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések olyan feltételeken alapulnak, amelyek kizárják, hogy az illetékes hatóságok értékelési hatáskörüket önkényes módon gyakorolják.

2.       Az (1) bekezdésben említett feltételek:

a)       a közpolitikai célkitűzésekkel arányosak;

b)      világosak és egyértelműek;

c)       objektívek;

d)      előzetesen meghatározottak;

e)       előzetesen nyilvánosságra kerültek;

f)       átláthatók és hozzáférhetők.

3.       Az engedélyt meg kell adni, amint megfelelő vizsgálatot követően megállapítást nyert, hogy teljesülnek az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek.

4.       Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy igazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett vállalkozó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes jelenlétét érintő igazgatási határozatok azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott igazgatási határozatot hozó szervtől, az egyes Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.

5.       Amennyiben a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljárást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is.

6.       Az ebben a cikkben megállapított rendelkezésekre figyelemmel a kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályok megállapításakor a Felek figyelembe vehetnek közpolitikai célkitűzéseket, köztük egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és a kulturális örökség védelmét célzó megfontolásokat is.

95. CIKK

Engedélyezési és képesítési eljárások

1.       Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és az alaki követelményeknek világosnak kell lenniük, azokat előzetesen nyilvánosságra kell hozni, és a kérelmezők számára biztosítani kell, hogy kérelmük tárgyilagosan és pártatlanul kerül elbírálásra.

2.       Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és formai követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük, és nem nehezíthetik meg vagy késleltethetik indokolatlanul a szolgáltatás nyújtását. Az engedélyezési illetékeknek[19] – amelyek a kérelem benyújtásával összefüggésben a kérelmezőt terhelik – ésszerűnek és a kérdéses engedélyezési eljárás költségeivel arányosnak kell lenniük.

3.       Az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok által az engedélyezési eljárás során alkalmazott eljárások és e hatóságok határozatai valamennyi kérelmező tekintetében pártatlanok. Az illetékes hatóság függetlenül hozza meg határozatait és nem elszámoltatható olyan szolgáltatások nyújtói által, amelyekhez engedélyt írnak elő.

4.       Amennyiben a kérelem benyújtásához konkrét határidőket írnak elő, a kérelmezők számára ehhez ésszerű időtartamot kell biztosítani. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül megkezni a kérelem feldolgozását. Amennyiben lehetséges, a kérelmeknek elektronikus formátumban is benyújthatónak kell lenniük, a papíron benyújtott kérelmekével megegyező hitelességi feltételek mellett.

5.       Az egyes Felek biztosítják, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a hiánytalan kérelem benyújtásától számított ésszerű időkereten belül megtörténik. A Felek vállalják, hogy megállapítják a kérelem feldolgozásának normál időkeretét.

6.       Az illetékes hatóság az általa hiányosnak tekintett kérelem kézhezvételét követően ésszerű időn belül tájékoztatja a kérelmezőt, a megvalósíthatóság maximális mértékéig azonosítja a hiánytalan kérelemhez még szükséges kiegészítő információkat, és lehetőséget biztosít a hiányosságok pótlására.

7.       Az eredeti okmányok helyett – amikor csak lehetséges – hiteles másolatokat is el kell fogadni.

8.       Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, a kérelmezőt erről írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja. A kérelmezőt elvben – a kérésére – tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról, és a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről is.

9.       A Felek biztosítják, hogy a megítélt engedély indokolatlan késedelem nélkül és a benne foglalt feltételek szerint hatályba lép.

2. ALSZAKASZ

ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

96. CIKK

Kölcsönös elismerés

1.       E fejezet alkalmazásában semmi sem akadályozza meg a Feleket annak előírásában, hogy a természetes személyeknek rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.

2.       A Felek saját területükön ösztönzik az illetékes szakmai szervezeteket, hogy bocsássanak a kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlásokat a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendelkezésére azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok vállakozói és a szolgáltatásnyújtók – részben vagy egészben – teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások terén.

3.       A (2) bekezdésben említett ajánlás kézhezvételét követően a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság ésszerű időn belül áttekinti az ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban áll-e ezzel a megállapodással, valamint a megállapodásban foglalt információk alapján értékeli különösen a következőket:

a)       milyen mértékben illeszkednek egymáshoz az egyes Felek által a szolgáltatásnyújtól és vállalkozók engedélyezéséhez, működéséhez és tanúsításához alkalmazott szabványok és feltételek; valamint

b)      egy kölcsönös elismerési megállapodás potenciális gazdasági értékét.

4.       Amennyiben ezek az előírások teljesülnek, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság megteszi a tárgyalásokhoz szükséges lépéseket, a Felek pedig illetékes hatóságaik útján tárgyalásokat kezdenek a kölcsönös elismerési megállapodásról.

5.       Minden ilyen megállapodásnak összhangban kell állnia a WTO-egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.

97. CIKK

Átláthatóság és bizalmas információk nyilvánosságra hozatala

1.       Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél konkrét információk iránti kérését, amely ehhez a megállapodáshoz tartozó vagy ezt a megállapodást érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. Mindkét Fél létrehoz egy vagy több tájékoztatási pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél vállalkozói és szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben. A Felek a megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül értesítik egymást tájékoztatási pontjaikról. A tájékoztatási pontoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.

2.       E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.

3. ALSZAKASZ

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

98. CIKK

Egyetértés a számítástechnikai szolgáltatásokról

1.       Abban a mértékben, amennyire e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) megfelelően liberalizálják a számítástechnikai szolgáltatások kereskedelmét, a Felek megfelelnek az jelen cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak.

2.       A CPC[20] 84 – a számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt ENSZ-kód – azokra az alapvető funkciókra vonatkozik, amelyeket valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekintetében alkalmaznak:

a)       számítógépes programok: olyan utasítások összessége, amelyek a számítógépek munkájához és kommunikációjához szükségesek (ideértve ezek fejlesztését és végrehajtását is);

b)      adatfeldolgozás és -tárolás; valamint

c)       kapcsolódó szolgáltatások, mint például az ügyfelek alkalmazottai számára biztosított konzultációs és képzési szolgáltatások.

A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen alapvető funkciók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják. Például a webes vagy domén hosting szolgáltatások, az adatbányászat (data mining) és a grid számítástechnika mindegyike alapvető számítástechnikai funkciók kombinációjából tevődik össze.

3.       A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiakat nyújtja:

a)       tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, végrehajtás, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, támogatás, technikai segítségnyújtás vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rendszerek tekintetében vagy azok számára;

b)      számítógépes programok, amelyeket a számítógépek (önmagukban és önmaguktól való) működéséhez és kommunikációjához szükséges utasítások halmazaként definiálnak, ezenkívül tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, dizájn, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás (support), műszaki segítség vagy irányítás vagy felhasználás számítógépes programok tekintetében vagy azok számára; vagy

c)       adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások; vagy irodai gépek és berendezések – köztük számítógépek – karbantartása és javítása; vagy ügyfelek személyzete számára nyújtott, számítógépes programokhoz, számítógépekhez, számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások.

4.       A számítástechnikai és egyéb szolgáltatások lehetővé teszik más szolgáltatások (pl. banki szolgáltatások) elektronikus és egyéb módon történő nyújtását. Mindazonáltal lényeges különbség van a szolgáltatás lehetővé tétele (pl. web vagy alkalmazás hosting) és az elektronikusan nyújtott tartalom vagy alapvető szolgáltatás (pl. banki szolgáltatás) között. Ilyen esetekben a tartalomra vagy az alapvető szolgáltatásra a CPC 84 nem vonatkozik.

4. ALSZAKASZ

POSTAI ÉS KÉZBESÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

99. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.       Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált postai és kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.       Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)       „engedély”: a szabályozó hatóság által valamely egyéni szolgáltató számára biztosított engedély, amely egy adott szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez szükséges;

b)      „egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű postai szolgáltatások folyamatos nyújtása a Fél területének valamennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.

100. CIKK

Egyetemes szolgáltatás

Mindkét Félnek jogában áll meghatározni az általa fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Az ilyen kötelezettségek önmagában nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve hogy azokat átlátható, objektív és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.

101. CIKK

Engedélyek

1.       Engedélyt kizárólag az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan lehet előírni.

2.       Amennyiben engedélyre van szükség, a következőket kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni:

a)       az engedélyezési kritériumokat és azt az időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; valamint

b)      az engedélyezés feltételeit.

3.       Az engedély elutasításához vezető indokokról kérésre tájékoztatják a kérelmezőt, és mindkét Fél létrehoz egy független szerv általi fellebbezési eljárást. Ennek az eljárásnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, valamint objektív kritériumokon kell alapulnia.

102. CIKK

A szabályozó szerv függetlensége

A szabályozó szerv jogilag elkülönült valamennyi postai és kézbesítési szolgáltatótól, és utóbbiak által nem elszámoltatható. A szabályozó szerv határozatai és az általa alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

103. CIKK

Fokozatos közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségeit mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék az uniós vívmányok e megállapodás XV-C. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

5. ALSZAKASZ

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

104. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.       Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált elektronikus kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.       Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)       „elektronikus hírközlési szolgáltatások”: minden olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történő küldéséből áll, ideértve a távközlési szolgáltatásokat és a műsorszolgáltatásra használt hálózatokon történő továbbítási szolgáltatásokat is. Nem tartozik e szolgáltatások közé az elektronikus hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások segítségével továbbított tartalmak szolgáltatása, vagy az ezek feletti szerkesztői ellenőrzés gyakorlása;

b)      „nyilvános hírközlési hálózat”: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat;

c)       „elektronikus hírközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-szolgáltató hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;

d)      „szabályozó hatóság”: az elektronikus hírközlési ágazatban az a szerv vagy szervek, amely(ek) feladata az ebben az alszakaszban említett elektronikus hírközlés szabályozása;

e)       egy szolgáltató akkor minősül „jelentős piaci erővel” rendelkezőnek, ha vagy önállóan, vagy másokkal együtt erőfölénnyel egyenértékű pozícióban található, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen;

f)       „összekapcsolás”: egyazon vagy különböző szolgáltató által használt nyilvános hírközlési hálózatok fizikai vagy logikai összekapcsolása annak lehetővé tétele érdekében, hogy egy szolgáltató felhasználói kommunikálhassanak ugyanannak vagy egy más szolgáltatónak a felhasználóival, illetve hogy hozzáférjenek egy másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők kötött létrehozott különleges hozzáférés-típus;

g)      „egyetemes szolgáltatás”: azoknak a meghatározott minőségű szolgáltatásoknak a halmaza, amelyeket a Fél területén, megfizethető áron valamennyi felhasználó rendelkezésére kell bocsátani, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül; hatályáról és végrehajtásáról az egyes Felek döntenek;

h)      „hozzáférés”: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más szolgáltató számára meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. Idetartoznak többek között a hálózati elemek, illetve az azokhoz kapcsolódó létesítmények, amelyek a felszerelés rögzített vagy nem rögzített eszközök általi összekapcsolásához szükségesek lehetnek (különösen a helyi hurokhoz, létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amelyek a helyi hurkon keresztül nyújtott szolgáltatásokhoz szükségesek), a fizikai infrastruktúrához, köztük épületekhez, vezetékekhez és tornyokhoz való hozzáférés; a releváns szoftverrendszerekhez való hozzáférés, az operatív támogatást biztosító rendszerekhez való hozzáférést is ideértve; a számfordításhoz vagy azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférés; a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez való hozzáférés, különösen barangolás (roaming) céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférés; a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

i)       „végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem szolgáltat nyilvános hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

k)      „helyi hurok”: az a fizikai érpár, amely a nyilvános, helyhez kötött hírközlési hálózatban valamely előfizetői hálózati végpontot kapcsolja össze a fő kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel.

105. CIKK

Szabályozó hatóság

1.       A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozó hatóságai jogilag és funkcionálisan függetlenek legyenek bármely elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtótól. Amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató valamely Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt marad, az érintett Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

2.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság rendelkezzék az ágazat szabályozásához szükséges felhatalmazásokkal. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

3.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságok határozatai és eljárásai minden piaci szereplő tekintetében pártatlanok és átláthatók legyenek.

4.       A szabályozó hatóságnak jogában áll elemzést végezni az előzetes rendelettel történő szabályozás alá eső érintett termék- és szolgáltatáspiacok tekintetében. Amennyiben a szabályozó hatóságnak a megállapodás 107. cikke alapján kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról kell határoznia, azt az érintett piac hatékony versenyképességének felmérésére irányuló piacelemzés alapján teszi.

5.       Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piac versenyképessége nem hatékony, fel kell kutatnia és ki kell jelölnie az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, és amennyiben szükséges, a megállapodás 107. cikkében említett egyedi szabályozási kötelezettségeket kell megállapítania, fenntartania vagy módosítania. Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy a piac versenyképessége hatékony, akkor nem állapít meg vagy nem tart fenn semmiféle, a megállapodás 107. cikkében említett szabályozási kötelezettséget.

6.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság határozata által érintett szolgáltatónak jogában álljon jogorvoslatért folyamodni a határozat ellen egy, a határozatban érintett felektől független jogorvoslati testülethez. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ügy lényegét megfelelően figyelembe vegyék. A jogorvoslati eljárások lezárultáig a szabályozó határozata ideiglenesen érvényben marad, hacsak a jogorvoslati testület másként nem határoz. Ha a jogorvoslati testület nem bírói szerv, minden esetben írásos indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál. A jogorvoslati testület határozatait ténylegesen végre kell hajtani.

7.       A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben a szabályozó hatóságok ezen alszakasz bármely rendelkezésével kapcsolatban intézkedéseket szándékoznak hozni, és ezek az intézkedések jelentős hatással vannak az érintett piacra, az érdekelt felek lehetőséget kapjanak arra, hogy egy ésszerű időszakon belül észrevételeket tegyenek a tervezett intézkedéshez. A szabályozók közzéteszik konzultációs eljárásaikat. A konzultációs eljárás eredményeit nyilvánosságra hozzák, kivéve, ha az bizalmas információnak számít.

8.       A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat biztosító szolgáltatók minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatokat is – rendelkezésre bocsássanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen alszakasz rendelkezéseinek, illetve az ennek az alszakasznak megfelelően hozott határozatoknak való megfelelést. Ezek a szolgáltatók kérésre az adatokat kötelesek gyorsan, a szabályozó hatóság által előírt határidőn belül és részletességgel szolgáltatni. A szabályozó hatóság által kért adatszolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. A szabályozó hatóságnak meg kell indokolnia az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmét.

106. CIKK

Elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának engedélyezése

1.       A Felek biztosítják, hogy a szolgáltatásnyújtást – amennyiben lehetséges – egyszerű értesítést követően engedélyezik.

2.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a számok és frekvenciák kiosztásával kapcsolatos ügyek rendezése engedélyhez legyen köthető. Az ilyen engedélyekre vonatkozó feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3.       A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben engedélyre van szükség:

a)       az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához, nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék;

b)      a kérelmező a kérésére írásbeli tájékoztatást kapjon az engedély elutasításának okairól;

c)       az engedély kérelmezője jogorvoslati testülethez folyamodhasson, ha az engedély iránti kérelmet alaptalanul utasítják el;

d)      a bármely Fél által az engedély megadása tekintetében előírt díjak[21] ne haladják meg a vonatkozó engedélyek kezelésével, ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatban általában felmerülő igazgatási költségeket. A rádióspektrumok és számozási erőforrások használatáért fizetendő engedélyezési illetékekre nem vonatkoznak e pont követelményei.

107. CIKK

Hozzáférés és összekapcsolás

1.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására engedélyt kapó szolgáltatónak joga és kötelezettsége legyen hozzáférésről és összekapcsolásról szóló tárgyalásokat kezdeni nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. Az összekapcsolásról az érintett vállalatoknak elvben üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.

2.       A Felek gondoskodnak arról, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik szolgáltatótól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartsák az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

3.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a megállapodás 105. cikkének megfelelően nyert megállapítások alapján arra vonatkozóan, hogy az érintett piacon nem hatékony a verseny, a szabályozó hatóságnak jogában álljon a jelentős piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltatókra az összekapcsolással és/vagy hozzáféréssel kapcsolatosan egy vagy több, az alábbiakban felsorolt kötelezettséget kiróni:

a)       megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek annak biztosítására, hogy az üzemeltető azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi;

b)      a vertikálisan integrált vállalkozások azon kötelezettsége, hogy nagykereskedelmi áraikat és belső transzferáraikat átláthatóvá tegyék, amennyiben erre a megkülönböztetésmentesség követelményének biztosítása vagy a tisztességtelen kereszttámogatás megelőzése céljából szükség van. A szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazott formátumot és költségelszámolási módszert;

c)       egy másik Fél szolgáltatói részéről érkező, hozzáférésre és egyes hálózati elemek, illetve azokhoz kapcsolódó létesítmények – beleértve a helyi hurok átengedését is – használatára irányuló ésszerű kérelmek teljesítésére vonatkozó kötelezettségek, többek között olyan helyzetekben, amelyekben a szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés megtagadása vagy a hasonló hatású, ésszerűtlen feltételek meggátolnák a fenntartható versenypiac kialakulását lakossági szinten, vagy azok nem állnának a végfelhasználó érdekében.

          A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

d)      meghatározott szolgáltatások nyújtása nagykereskedelmi alapon harmadik felek számára; nyílt hozzáférés biztosítása műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy más kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások interoperabilitásához vagy a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz; helymegosztás biztosítása vagy a közös eszközhasználat egyéb formáinak – így vezetékek, épület vagy antennatartó közös használatának – biztosítása; meghatározott, a két végpont közötti szolgáltatások és a felhasználók közötti átjárhatóság biztosításához szükséges szolgáltatások nyújtása, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatások nyújtását; a szolgáltatásnyújtás terén az igazságos verseny biztosításához szükséges operációs támogatórendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez való hozzáférés biztosítása; hálózatok vagy hálózati eszközök összekapcsolása.

A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

e)       költségmegtérülésre és árellenőrzésre vonatkozó kötelezettségek, beleértve az árak költségorientálására vonatkozó kötelezettségeket, illetve az egyes összekapcsolási és/vagy hozzáférési típusok költségelszámolási rendszereire vonatkozó kötelezettségeket; olyan helyzetekben, amikor a piacelemzésből az derül ki, hogy a versenyképesség hatékonysága terén amiatt tapasztalhatók hiányosságok, mert az érintett gazdasági szereplő valószínűleg túlságosan magas szinten tartja árait vagy árprést alkalmaz a végfelhasználó kárára.

A szabályozó hatóságok figyelembe veszik az üzemeltető befektetését, és biztosítják számára a megfelelő befektetett tőke ésszerű megtérülését;

f)       a konkrét termékpiacokat, szolgáltatáspiacokat és földrajzi piacokat megjelölő szabályozó hatóság által a szolgáltatókra rótt konkrét kötelezettségek közzététele. A naprakész információk – feltéve, hogy azok nem bizalmasak és nem sértenek üzleti titkot – oly módon történő nyilvánosságra hozatala, hogy minden érdekelt számára garantált legyen az adott információkhoz való könnyű hozzáférés;

g)      átláthatósági kötelezettség, amely megköveteli az üzemeltetőktől, hogy bizonyos információkat nyilvánossá tegyenek – különösen ha az üzemeltetőt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelik –, és amelynek értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően szétválasztottnak kell lennie annak biztosításához, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan eszközökért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, továbbá tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását és a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is.

4.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként kijelölt szolgáltatóval való összekapcsolást kérő szolgáltató bármikor, illetve a nyilvánosságra hozatal elteltét követő ésszerű időszakot követően független belföldi szervhez fordulhasson, amely lehet a megállapodás 104. cikke (2) bekezdésének d) pontjában szereplő szabályozó szerv is, annak érdekében, hogy ésszerű időtartamon belül határozzon az összekapcsolás és/vagy hozzáférés megfelelő feltételeiről.

108. CIKK

Korlátos erőforrások

1.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a korlátos erőforrások – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználására vonatkozó eljárásokat objektív, arányos, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon hajtsák végre. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

2.       A Felek a területükön gondoskodnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt rádiófrekvenciák hatékony kezeléséről, a rádióspektrum használatának hatékony és hatásos biztosítása érdekében. Ha bizonyos frekvenciák iránti kereslet meghaladja azok kínálatát, megfelelő és átlátható eljárást kell lefolytatni e frekvenciák odaítélésére, a használatuk optimális biztosítása és a verseny kialakulásának előmozdítása érdekében.

3.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságot megbízzák a nemzeti számozási erőforrások odaítélésével és a nemzeti számozási tervek kezelésével.

4.       Amennyiben elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat üzemeltető szolgáltatók állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, a Felek biztosítják, hogy a jogok megadására vonatkozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

109. CIKK

Egyetemes szolgáltatás

1.       Mindkét Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.

2.       Az ilyen kötelezettségeket önmagukban nem tekintik versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségek a verseny szempontjából semleges módon kell végrehajtani, és azok nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében a Fél által meghatározottak értelmében szükséges.

3.       A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi szolgáltató jogosult legyen egyetemes szolgáltatás biztosítására, és abból eleve egyetlen szolgáltatót sem zárnak ki. A szolgáltatót egy hatékony, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes mechanizmus segítségével jelölik ki. Szükség esetén a Felek értékelik, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtása méltánytalanul nagy terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatási tevékenység végrehajtására kijelölt szervezet(ek) számára. Indokolt esetben, ilyen számítás alapján  és az egyetemes szolgáltatási tevékenységet végző szervezetnél keletkező piaci haszon figyelembevételével – amennyiben van ilyen –, a szabályozó hatóság meghatározza, hogy szükség van-e egy, az érintett szolgáltató(k) ellentételezésére vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek megosztására szolgáló mechanizmusra.

4.       A Felek biztosítják, hogy amennyiben az előfizetők teljes névjegyzékei akár nyomtatott, akár elektronikus formában elérhetők a felhasználók számára , az ilyen névjegyzékeket nyilvántartó szervezetek a más szervezetek részéről számukra nyújtott információk kezelése tekintetében a megkülönböztetésmentesség elvét alkalmazzák.

110. CIKK

Elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása

Egyik Fél sem írja elő a másik Fél szolgáltatója számára a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként a letelepedést, a jelenlét bármilyen formáját vagy azt, hogy honos legyen a területén.

111. CIKK

Az információk bizalmas kezelése

Mindkét Fél biztosítja az elektronikus hírközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas kezelését nyilvános elektronikus hírközlési hálózat és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások révén, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül.

112. CIKK

Szolgáltatók közötti viták

1.       A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között az e szakaszban említett jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban vita merül fel, az érintett szabályozó hatóság – bármelyik Fél kérésére – kötelező erejű határozatot hoz a vita legrövidebb időn, de legkésőbb négy hónapon belüli megoldása érdekében.

2.       A szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra hozzák, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az érintett elektronikus hírközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást megkapják.

3.       Ha az ilyen vita határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, az illetékes szabályozó hatóságok összehangolják erőfeszítéseiket a vita megoldása érdekében.

113. CIKK

Fokozatos jogszabály-közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségeit mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék az uniós vívmányok e megállapodás XV-B. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

6. ALSZAKASZ

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

114. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.       Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.       Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)       „pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet valamely Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

i.        biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:

(1)     közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

a)       életbiztosítás;

b)       nem életbiztosítás;

(2)     viszontbiztosítás és visszaengedményezés;

(3)     biztosításközvetítés, úgymint brókeri és ügynöki tevékenység; valamint

(4)     kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások;

ii.       banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

(1)     lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása;

(2)     mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

(3)     pénzügyi lízing;

(4)     minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

(5)     garanciák és kötelezettségvállalások;

(6)     saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:

a)       pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót és letéti jegyeket);

b)      deviza;

c)       származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek;

d)      árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ideértve olyan termékeket, mint a swap és a határidős kamatláb- és árfolyam szerződések;

e)       átruházható értékpapírok;

f)       egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, a veretlen aranyat is beleértve;

(7)     mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

(8)     pénzközvetítés;

(9)     vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

(10)   pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, származtatott termékeket és egyéb forgatható instrumentumokat;

(11)   pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek;

(12)   tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az (1)–(11) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfóliókutatást és -tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;

b)      „pénzügyi szolgáltató”: valamely Fél olyan természetes vagy jogi személye, amely pénzügyi szolgáltatást kíván nyújtani vagy nyújt. A „pénzügyi szolgáltató” kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre;

c)       „állami szerv” alatt az alábbiak értendők:

i.        a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, kivéve azokat a szerveket, amelyek elsősorban kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy

ii.       valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének, e feladatkör gyakorlása során;

d)      „új pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi jellegű szolgáltatás – ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját –, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető.

115. CIKK

Prudenciális kivételek

1.       Valamennyi Fél intézkedéseket fogadhat el vagy alkalmazhat prudenciális okokból, például:

a)       a befektetők, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;

b)      a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében.

2.       Ezek az intézkedések nem jelenthetnek a céljuk elérése érdekében szükségesnél nagyobb terhet, és nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szemben, a Fél saját hasonló pénzügyi szolgáltatóival összehasonlítva.

3.       A megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.

116. CIKK

Hatékony és átlátható szabályozás

1.       Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek arra, hogy előzetesen tájékoztassanak minden érdekelt személyt az adott Fél által elfogadni tervezett általánosan alkalmazandó intézkedésekről annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak e személyek számára az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására. Az intézkedésről való tájékoztatás történhet:

a)       hivatalos közzététel útján; vagy

b)      más írott vagy elektronikus formában.

2.       Az egyes Felek elérhetővé teszik valamennyi érdekelt személy számára a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kérelmek kitöltésére vonatkozó előírásaikat.

A kérelmező kérésére az érintett Fél tájékoztatást nyújt számára a kérelme állásáról. Amennyiben az érintett Fél további információkat igényel a kérelmezőtől, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őt.

3.       Mindkét Fél a lehető leginkább törekszik annak biztosítására, hogy területén végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen, nemzetközi szinten elfogadott előírások például többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony bankfelügyeleti alapelvei, a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének értékpapír-felügyeleti célkitűzései és alapelvei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20-ak nyilatkozata az átláthatóságról és az adózási célú információcseréről, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak a pénzmosásról szóló negyven ajánlása és a terrorizmus finanszírozásáról szóló kilenc különleges ajánlása.

A Felek továbbá figyelembe veszik a G7-ek pénzügyminiszterei által kiadott „Az információmegosztás tíz kulcselve” című dokumentumot, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy ezen elveket megpróbálják alkalmazni a kétoldalú kapcsolataikban.

117. CIKK

Új pénzügyi szolgáltatások

Mindegyik Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyhez hasonló pénzügyi szolgáltatásokat – hasonló körülmények esetén – belső joga értelmében a saját pénzügyi szolgáltatói számára engedélyezne. A Felek meghatározhatják a szolgáltatásnyújtás jogi formáját, és engedélyhez köthetik a szolgáltatás nyújtását. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról ésszerű időn belül határozatot kell hozniuk, és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

118. CIKK

Adatfeldolgozás

1.       Mindkét Fél engedélyezi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy más formában, adatfeldolgozás céljából információt továbbítson a területére vagy területéről, amennyiben az említett adatfeldolgozás a pénzügyi szolgáltató szokásos üzletviteléhez szükséges.

2.       Mindkét Fél vállalja, hogy megfelelő védintézkedéseket fogad el a magánélet és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására.

119. CIKK

Különleges kivételek

1.       E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat kizárólagosan folytasson vagy nyújtson, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél belső jogával összhangban – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

2.       A megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során végzett tevékenységekre.

3.       E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén kizárólagosan a Fél vagy annak állami szervei megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból tevékenységeket folytasson vagy szolgáltatásokat nyújtson.

120. CIKK

Önszabályozó szervezetek

Amennyiben egy Fél valamely önszabályozó szervben, értékpapír- vagy határidős tőzsdén vagy piacon, elszámoló ügynökségben vagy más szervezetben, illetve egyesületben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést ír elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója a Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatójával azonos feltételekkel nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, vagy ha a Fél közvetve vagy közvetlenül az ilyen szerveknek előjogokat vagy előnyöket biztosít a pénzügyi szolgáltatások ellátása során, akkor a Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szerv figyelembe vegye a megállapodás 79. és 85. cikkében foglalt kötelezettségeket.

121. CIKK

Elszámolási és fizetési rendszerek

Valamennyi Fél a területén letelepedett, a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonosan köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson a Fél végső hitelezői forrásaihoz.

122. CIKK

Fokozatos jogszabály-közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségét mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék a megállapodás 116. cikkének (3) bekezdésében felsorolt nemzetközi szinten bevált gyakorlatokhoz, valamint az uniós vívmányok e megállapodás XV-A. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

7. ALSZAKASZ

SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

123. CIKK

Hatály

Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakasza (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) szerint liberalizált nemzetközi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó elveket határozza meg.

124. CIKK

Nemzetközi tengeri szállítás

1.       Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)       „nemzetközi tengeri szállítás”: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal, háztól házig történő olyan multimodális szállítási műveleteket (azaz a több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást), amelyek a tengeri szállítást is magukban foglalják, és e célból annak jogát, hogy közvetlen szerződéseket kössenek más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal;

b)      „tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:

i.        az áru ki- és berakodása a hajóról, illetve a hajóra;

ii.       az áru rögzítése és az áru rögzítésének kioldása;

iii.      az áruszállítmány fogadása/szállítása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után;

c)       „vámkezelés” (vagy másképpen „vámügynöki szolgáltatások”): olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják a másik Fél nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenységét vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítését képezi-e;

d)      „konténerállomás- és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;

e)       „kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:

i.        tengerhajózás és járulékos szolgáltatások marketingje és értékesítése (az árajánlatadástól a számlázásig), a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése és üzleti információk rendelkezésre bocsátása;

ii.       eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, a hajók beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;

f)       „szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat;

g)      „átrakodási szolgáltatások”: nemzetközi tengeri – nevezetesen konténeres – szállítmányokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek és a szállítmányok továbbszállítása az egyik Fél területén található kikötők között.

2.       A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében a Felek megegyeznek abban, hogy biztosítják a rakományokhoz való korlátlan hozzáférés elvének kereskedelmi alapon történő hatékony alkalmazását, a nemzetközi tengerhajózási szolgáltatások nyújtásának szabadságát, valamint nemzeti elbánást az ilyen szolgáltatások nyújtásának keretében.

Tekintettel a Felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében meglévő liberalizáció szintjére:

a)       a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét;

b)      a Felek a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóik, illetve harmadik országokbeli hajók – attól függően, hogy melyik az előnyösebb – számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája, szolgáltatásai és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében.

3.       A Felek ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:

a)       a harmadik országokkal kötendő jövőbeli, a tengeri szállítási szolgáltatásokról – ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru szállítását és a menetrend szerinti járatokat is – szóló megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, és ésszerű időn belül felbontják az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; valamint

b)      e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.

4.       A Felek lehetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy a területükön letelepedjenek, a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek a saját szolgáltatóiknak vagy valamely harmadik ország szolgáltatóinak nyújtottaknál, attól függően, hogy melyik az előnyösebb.

5.       A Felek ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon és feltételekkel elérhetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára a következő kikötői szolgáltatásokat: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, beleértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, kikötési, parthozállási szolgáltatások.

6.       A Felek engedélyezik az olyan, nem rakományként szállított felszerelések, mint például az üres konténerek, mozgását fizetés ellenében az EU valamely tagállamának kikötői vagy Grúzia kikötői között.

7.       A Felek – az illetékes hatóság engedélyének függvényében – engedélyezik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy átrakodási szolgáltatásokat nyújtsanak a saját nemzeti kikötőik között.

125. CIKK

Légi közlekedés

A légi közlekedés Felek közötti, a kölcsönös kereskedelmi igényeikhez és a kölcsönös piacra jutás feltételeihez igazított, fokozatos liberalizálását az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia közötti közös légiközlekedési megállapodás szabályozza.

126. CIKK

Fokozatos jogszabály-közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségét mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék az uniós vívmányok e megállapodás XV-D. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

6. SZAKASZ

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM

1. ALSZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

127. CIKK

Célkitűzés és elvek

1.       A Felek – elismerve, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – megállapodnak abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben.

2.       A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének a nemzetközi adatvédelmi előírásokkal összhangban kell történnie, az elektronikus kereskedelem felhasználói bizalmának biztosítása érdekében.

3.       A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus adatátvitel e fejezet 3. szakasza (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) értelmében szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, és arra nem vethető ki vám.

128. CIKK

Együttműködés az elektronikus kereskedelem terén

1.       A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

a)       a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

b)      a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében;

c)       a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

d)      a fogyasztók védelme az elektronikus kereskedelem terén; valamint

e)       az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

2.       Az együttműködés megvalósulhat a Felek e kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végrehajtására vonatkozó információcsere útján.

2. ALSZAKASZ

A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE

129. CIKK

Közvetítők szolgáltatásainak igénybevétele

1.       A Felek elismerik, hogy a közvetítők szolgáltatásait harmadik felek jogsértő tevékenységekre használhatják fel, és a jelen alszakaszban foglalt intézkedéseket nyújtják a közvetítő szolgáltatásnyújtók számára.[22]

2.       E megállapodás 130. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: digitális online kommunikáció tartalma változtatás nélküli és a felhasználó választása szerinti anyag használója által meghatározott pontok közötti átvitelének, továbbításának vagy kapcsolódásának szolgáltatója. E megállapodás 131. és 132. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: az online szolgáltatásokra vagy hálózati hozzáférésre szolgáló létesítmények szolgáltatója vagy üzemeltetője.

130. CIKK

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „puszta továbbítás”

1.       Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a kommunikációs hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információért, feltéve hogy a szolgáltató:

a)       nem kezdeményezi a továbbítást;

b)      nem választja ki az adatátvitel címzettjét; valamint

c)       nem választja meg vagy nem módosítja a továbbított információt.

2.       Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez ésszerűen szükségesnél hosszabb ideig.

3.       Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

131. CIKK

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „ideiglenes tárolás (caching)”

1.       Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és átmeneti tárolásáért, amelynek egyedüli célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez – kérésükre – történő továbbításának hatékonyabbá tétele, feltéve hogy:

a)       a szolgáltató nem módosítja az információt;

b)      a szolgáltató betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;

c)       a szolgáltató betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabályokat;

d)      a szolgáltató nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó adatok megszerzéséhez;

e)       a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez[23] arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.

2.       Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

132. CIKK

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „tárhelyszolgáltatás (hosting)”

1.       Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve hogy:

a)       a szolgáltatónak nincs tényleges tudomása illegális cselekményről vagy információról, a kártérítés tekintetében pedig olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből az illegális cselekmény vagy információ nyilvánvaló; vagy

b)      a szolgáltató, miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.

2.       Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt működik.

3.       Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék, és nem érinti a Feleknek azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására.

133. CIKK

Az általános nyomonkövetési kötelezettség hiánya

1.       A megállapodás 130., 131. és 132. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtói tekintetében a Felek nem állapítanak meg olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk.

2.       A Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes állami hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy az illetékes hatóságok kérésére kötelezően tájékoztassák azokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.

7. SZAKASZ

KIVÉTELEK

134. CIKK

Általános kivételek

1.       A megállapodás 415. cikkében foglalt általános kivételek sérelme nélkül e fejezet rendelkezései, valamint a megállapodás XIV-A. és XIV-E., XIV-B. és XIV-F., XIV-C. és XIV-G., XIV-D. és XIV-H. mellékletei az e cikkben szereplő kivételek tárgyát képezik.

2.       Azon kötelezettségből kiindulva, hogy ezen intézkedések nem alkalmazhatók a hasonló feltételekkel élő országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetése, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában és fenntartásában:

a)       a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükséges intézkedések;

b)      az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges intézkedések;

c)       a kimerülő természeti erőforrások megőrzése, amennyiben az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtására vagy fogyasztására és a hazai vállalkozókra vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben léptetik hatályba;

d)      a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme;

e)       azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosítása, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

i.        a félrevezető és csalárd gyakorlat megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítéséből fakadó hatások kezelése;

ii.       az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, valamint az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;

iii.      biztonság;

f)       a megállapodás 79. és 85. cikkével összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, vállalkozói vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása[24].

3.       E fejezet, valamint a megállapodás XIV-A. és XIV-E., XIV-B. és XIV-F., XIV-C. és XIV-G., XIV-D. és XIV-H. mellékleteinek rendelkezései nem vonatkoznak a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.

135. CIKK

Adózási intézkedések

Az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik a Felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adózási elbánásra.

136. CIKK

Biztonsági kivételek

1.       E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:

a)       megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli;

b)      bármely Felet megakadályozna az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:

i.        fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez kapcsolódóan;

ii.       azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

iii.      a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében; vagy

iv.      amelyet háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén hoznak; vagy

c)       bármelyik Felet megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából.

7. FEJEZET

FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁSOK

137. CIKK

Folyó fizetések

A Felek vállalják, hogy nem vetnek ki korlátozásokat, és szabadon átváltható valutában, valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya VIII. cikke rendelkezéseinek megfelelően bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást lehetővé tesznek maguk között.

138. CIKK

Tőkemozgások

1.       A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében a megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek biztosítják a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal – ideértve az ingatlanszerzést is – kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezete (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházott tőkék és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását.

2.       Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt tranzakcióktól eltérő, a tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében a megállapodás hatálybalépésétől a Felek a biztosítják a következőket, e megállapodás többi rendelkezésének sérelme nélkül:

a)       az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgás, amelyekben a valamely Fél területén állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt;

b)      a másik Fél befektetői általi értékpapír-befektetésekkel, valamint pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgás.

139. CIKK

Védintézkedések

Amennyiben – kivételes körülmények fennállása esetén – a fizetések vagy tőkemozgások súlyos nehézségeket okoznak, vagy súlyos nehézségek okozásával fenyegetnek az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működését illetően – ideértve a fizetési mérleg súlyos nehézségeit is – egy vagy több tagállamban vagy Grúziában, az érintett Felek legfeljebb hat hónapos időszak során védintézkedéseket hozhatnak, amennyiben az ilyen intézkedések elengedhetetlenül szükségesek. A védintézkedést elfogadó Fél haladéktalanul értesíti a másik Felet az védintézkedés elfogadásáról, és a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújt a visszavonás ütemezéséről.

140. CIKK

A tőkemozgás könnyítésével és fejlesztésével kapcsolatos rendelkezések

1.       A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás könnyítése érdekében, ezzel támogatva a megállapodásban meghatározott célok előmozdítását.

2.       Az e megállapodás hatálybalépését követő első négy évben a felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását.

3.       A megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végéig a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság felülvizsgálja a bevezetett intézkedéseket, és meghatározza a további liberalizáció körülményeit.

8. FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

141. CIKK

Célkitűzések

1.       A Felek elismerik az átlátható, megkülönböztetésmentes, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez, és célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.

2.       Ez a fejezet kölcsönös hozzáférést irányoz elő a közbeszerzési piacokhoz a nemzeti elbánás elve alapján nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt a hagyományos és közüzemi ágazatokban odaítélt közbeszerzési szerződések és koncessziók tekintetében. A fejezet rendelkezik Grúzia közbeszerzési jogszabályainak az uniós közbeszerzési vívmányokhoz való fokozatos közelítéséről, az Unió közbeszerzésére irányadó elvei, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2004/18/EK irányelv) és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2004/17/EK irányelv) meghatározott feltételek és fogalommeghatározások alapján.

142. CIKK

Hatály

1.       E fejezet az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, valamint a közüzemi ágazatokon belüli építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, illetve – amennyiben ilyen szerződéseket alkalmaznak – az építési és szolgáltatási koncessziókra alkalmazandó.

2.       Ez a fejezet bármely olyan ajánlatkérőre és ajánlatkérő szervre (a továbbiakban: ajánlatkérők) vonatkozik, amely megfelel az Unió közbeszerzési vívmányaiban szereplő fogalommeghatározásoknak. Kiterjed továbbá a közjogi szervekre és közvállalkozásokra a közüzemek terén, mint például a vonatkozó tevékenységet végző, állami tulajdonú vállalatok, valamint a közüzemek terén különleges és kizárólagos jog alapján működő magánvállalkozások.[25]

3.       Ez a fejezet a megállapodás XVI-A. mellékletében megállapított értékhatárokat meghaladó szerződésekre vonatkozik.

4.       Valamely közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása a hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E határértékek alkalmazásakor Grúzia nemzeti bankja átváltási árfolyamának segítségével kiszámolja és átváltja a szerződések értékét saját nemzeti valutájára.

5.       A határértékeket a megállapodás hatálybalépésének évétől kezdődően kétévente rendszeresen felülvizsgálják az EUR különleges lehívási jogokban kifejezett átlagos napi értéke alapján, a január 1-jétől érvényes felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakra vonatkozóan. Az így felülvizsgált határértékeket szükség esetén lekerekítik a legközelebbi ezer EUR-ra. A határértékek felülvizsgálatát a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatával fogadják el.

143. CIKK

Intézményi háttér

1.       A Felek a közbeszerzési rendszer megfelelő működéséhez és az e fejezetben foglalt elvek végrehajtásához szükséges megfelelő intézményi keretet és mechanizmusokat hoznak létre, illetve tartanak fenn.

2.       Grúzia különösen a következőket jelöli ki:

a)       egy végrehajtó szerv a központi kormányzat szintjén, amelynek feladata, hogy biztosítsa a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi területre vonatkozó koherens politikát és annak végrehajtását. Ez a szerv előmozdítja és koordinálja e fejezet végrehajtását, és irányítja az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítés folyamatát, a megállapodás XVI-B. mellékletében rögzítettek szerint;

b)      egy pártatlan és független szerv, amelynek feladata, hogy az szerződések odaítélése során felülvizsgálja az ajánlatkérők által hozott döntéseket. Ebben az összefüggésben a „független” azt jelenti, hogy az adott szerv valamennyi ajánlatkérőtől és gazdasági szereplőtől elkülönülő közigazgatási szerv. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e szerv döntéseit bírósági felülvizsgálatnak vessék alá.

3.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a gazdasági szereplők által a belső jog megsértésével kapcsolatban benyújtott panaszok felülvizsgálatáért felelős hatóságok által hozott döntéseket hatékonyan érvényesítsék.

144. CIKK

A szerződések odaítélésére vonatkozó alapvető szabályok

1.       Legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő három évvel a Felek valamennyi szerződés odaítélése tekintetében megfelelnek az e cikk (2)–(15) bekezdése rendelkezéseiben előírt alapvető szabályoknak. Ezek az alapvető szabályok közvetlenül az uniós közbeszerzési vívmányokban szabályozott közbeszerzési szabályokból és elvekből származnak, beleértve a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az arányosság elvét is.

Közzététel

2.       A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi tervezett közbeszerzést egy megfelelő médiában[26] és oly módon közzétegyék, hogy ezáltal:

a)       a piacon verseny keletkezhessen; továbbá

b)      a szerződés odaítélését megelőzően bármely érdekelt gazdasági szereplő megfelelően hozzáférhessen a tervezett közbeszerzéssel kapcsolatos információkhoz, és jelezhesse ajánlattételi szándékát.

3.       A közzétételnek arányosnak kell lennie a gazdasági szereplők szerződéshez fűződő gazdasági érdekeivel.

4.       A közzétételnek legalább az odaítélendő szerződés lényeges részleteit, a minőségi kiválasztás kritériumait, az odaítélés módját, a szerződés odaítélésének kritériumait és bármely olyan további információt tartalmaznia kell, amelyre a gazdasági szereplőknek ésszerűen szükségük lehet ahhoz, hogy eldöntsék, jelezni kívánják-e ajánlattételi szándékukat.

Szerződések odaítélése

5.       A korrupt gyakorlatok megelőzése érdekében valamennyi szerződést átlátható és pártatlan odaítélési eljárással ítélik oda. A pártatlanságot különösen a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírása, valamennyi gazdasági szereplő egyenlő hozzáférése, megfelelő határidők és egy átlátható és objektív megközelítés révén biztosítják.

6.       A kivitelezendő építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírásakor az ajánlatkérő a teljesítésre és funkciókra vonatkozóan általános leírásokat alkalmaz, és a nemzetközi, európai vagy nemzeti szabványokat használja.

7.       Egy építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírása nem utalhat egy konkrét márkára, forrásra, valamely különleges folyamatra, illetve védjegyre, szabadalomra, típusra, konkrét eredetre vagy gyártásra, kivéve, ha a szerződés tárgya ezt indokolja, és mellette feltüntetik a „vagy azzal egyenértékű” szavakat. Előnyben kell részesíteni a teljesítés vagy funkciók általános leírásának használatát.

8.       Az ajánlatkérők nem szabhatnak olyan feltételeket, amelyek a másik Fél gazdasági szereplőit közvetlenül vagy közvetett módon megkülönböztetik, így például azt a követelményt, hogy a szerződés iránt érdeklődő gazdasági szereplők székhelyének ugyanabban az országban, régióban vagy területen kell lennie, mint az ajánlatkérőnek.

A fentiektől eltérve olyan esetekben, amikor a szerződés sajátos körülményei indokolttá teszik, a sikeres ajánlatevőtől megkövetelhetik, hogy bizonyos üzleti infrastruktúrát létesítsen a teljesítés helyén.

9.       A részvételi szándéknyilatkozatra és az ajánlatok benyújtására kiírt határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a másik Fél gazdasági szereplői érdemben értékelhessék a pályázatot és előkészíthessék ajánlatukat.

10.     Valamennyi résztvevő számára előzetesen lehetővé kell tenni, hogy tudomást szerezzen az alkalmazandó szabályokról, a kiválasztási kritériumokról és az odaítélési kritériumokról. Ezeket a szabályokat valamennyi résztvevő esetében egyformán kell alkalmazni.

11.     Az ajánlatkérők korlátozhatják az ajánlattevők számát, feltéve, hogy:

a)       azt átlátható és megkülönböztetésmentes módon teszik; valamint

b)      a kiválasztás olyan objektív tényezők alapján történik, mint az ajánlattevők tapasztalata az érintett ágazatban, vállalkozásuk mérete és infrastruktúrája, vagy műszaki és szakmai képességeik.

Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza az ajánlattevők számát, figyelembe kell vennie a megfelelő verseny biztosításának szükségességét.

12.     Az ajánlatkérők kizárólag olyan kivételes és meghatározott esetekben alkalmazhatnak tárgyalásos eljárásokat, amikor az ilyen eljárás ténylegesen nem torzítja a versenyt.

13.     Az ajánlatkérők kizárólag azzal a feltétellel alkalmazhatnak minősítési rendszereket, hogy a minősített gazdasági szereplők listáját elegendően meghirdetett, átlátható és nyílt eljárás útján állították össze. Az ilyen rendszerek hatálya alá eső szerződéseket is megkülönböztetésmentes alapon ítélik oda.

14.     A Felek gondoskodnak arról, hogy a szerződéseket átlátható módon annak az ajánlattevőnek ítéljék oda, amely gazdaságilag a legkedvezőbb vagy a legalacsonyabb árú ajánlatot tette az előzetesen megállapított és közzétett pályázati feltételek és eljárási szabályok alapján. A végső döntéseket indokolatlan késedelem nélkül közlik valamennyi ajánlattevővel. Valamely sikertelen ajánlatevő kérésére megfelelően részletes indokokat kell a rendelkezésre bocsátani a döntés felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében.

Jogi védelem

15.     A Felek gondoskodnak arról, hogy bármely személy, aki jelzi vagy jelezte ajánlattételi szándékát, és aki egy állítólagos jogsértés károsultja lett vagy lehet, hatékony, pártatlan jogi védelmet élvezhessen az ajánlatkérőnek a kérdéses szerződés odaítélésével kapcsolatos bármely döntésével szemben. A felülvizsgálati eljárás során, illetve végén hozott döntéseket oly módon teszik közzé, hogy az megfelelő tájékoztatást nyújtson valamennyi érdekelt gazdasági szereplő számára.

145. CIKK

A fokozatos jogszabály-közelítés tervezése

1.       A fokozatos jogszabály-közelítés megkezdése előtt Grúzia benyújtja a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz e fejezet végrehajtásának átfogó, határidőket és mérföldköveket tartalmazó ütemtervét, amelynek tartalmaznia kell minden, az uniós vívmányokhoz való közelítéshez és intézményi kapacitásépítéshez kapcsolódó reformot. Ennek az ütemtervnek meg kell felelnie a megállapodás XVI-B. mellékletében megállapított szakaszoknak és időbeli ütemezésnek.

2.       A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság kedvező véleménynyilvánítását követően ez az ütemterv referenciadokumentumnak tekintendő e fejezet végrehajtásához. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogatást nyújtson Grúziának az ütemterv végrehajtásához.

146. CIKK

Fokozatos jogszabály-közelítés

1.       Grúzia biztosítja, hogy közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályait fokozatosan közelíti az Unió közbeszerzési vívmányaihoz.

2.       Az uniós vívmányokhoz való közelítést több egymást követő szakaszban hajtják végre a megállapodás XVI-B. mellékletében megállapított ütemezés szerint, amelyet tovább pontosítanak a megállapodás XVI-C.–XVI-F., XVI-H., XVI-I. és XVI-K mellékletei. A megállapodás XVI-G. és XVI-J. melléklete olyan, nem kötelező elemeket is megjelöl, amelyeket nem szükséges közelíteni, a XVI-L.–XVI-O. mellékletek pedig az uniós vívmányok olyan elemeit tartalmazzák, amelyek a jogszabály-közelítés hatáskörén kívül maradnak. E folyamat során kellően figyelembe kell venni az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjogát, az Európai Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedéseket, valamint szükség esetén az uniós vívmányok időközben bekövetkezett bármely módosítását. A megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság értékeli az egyes szakaszok végrehajtását, és a pozitív értékelés a megállapodás XVI-B. mellékletében meghatározottak szerinti kölcsönös piaci hozzáférés biztosítását eredményezi. Az Európai Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értesíti Grúziát az uniós vívmányok bármely módosításáról. A módosítások végrehajtásának érdekében kérésre megfelelő tanácsadást és technikai segítségnyújtást biztosít Grúziának.

3.       A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság a következő szakasz értékelését csak akkor kezdi el, ha az előző szakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozták, és a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően jóváhagyták.

4.       A Felek gondoskodnak arról, hogy a közbeszerzés azon szempontjai és területei, amelyre e cikk nem terjed ki, összhangban álljanak a megállapodás 144. cikkében az átláthatóság, megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód tekintetében meghatározott elvekkel.

147. CIKK

Piacra jutás

1.       A Felek megállapodnak abban, hogy piacaik hatékony és kölcsönös nyitását fokozatosan és egymással párhuzamosan érik el. A jogszabály-közelítési folyamat alatt az egymásnak biztosított piacra jutás mértéke a megállapodás XVI-B. mellékletében előírtaknak megfelelően e folyamat előrehaladásához kötött.

2.       A piacnyitás következő szakaszába való áttérésről hozott döntést az elfogadott jogszabályok uniós vívmányoknak való megfelelése és e jogszabályok gyakorlati végrehajtásának értékelése alapján hozzák meg. Ezt az értékelést a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeres időközönként elvégzi.

3.       Abban a mértékben, amennyire az egyik Fél e megállapodás XVI-B. mellékletének megfelelően megnyitotta közbeszerzési piacát a másik Fél előtt:

a)       az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően és az uniós vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, az Unió hozzáférést biztosít Grúzia vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok az Unióban rendelkeznek-e székhellyel vagy sem;

b)      nemzeti közbeszerzési szabályainak megfelelően és a grúziai vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, Grúzia hozzáférést biztosít az Unió vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok Grúziában rendelkeznek-e székhellyel vagy sem.

4.       A jogszabály-közelítési folyamat utolsó szakaszának végrehajtását követően a Felek megvizsgálják a piacra jutás kölcsönös biztosításának lehetőségét a megállapodás XVI-A. mellékletében megállapított határértékek alatti közbeszerzések tekintetében.

5.       Finnország fenntartja az Åland-szigetek tekintetében képviselt álláspontját.

148. CIKK

Tájékoztatás

1.       A Felek gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők megfelelő tájékoztatást kapjanak a közbeszerzési eljárásokról, beleértve a valamennyi vonatkozó jogszabály és igazgatási határozat közzététele révén történő tájékoztatást is.

2.       A Felek biztosítják a pályázati lehetőségekre vonatkozó információk hatékony terjesztését.

149. CIKK

Együttműködés

1.       A Felek fokozzák együttműködésüket a tapasztalatok, valamint a legjobb gyakorlataikra és szabályozási kereteikre vonatkozó információk cseréje révén.

2.       Az Unió elősegíti e fejezet végrehajtását, adott esetben technikai segítségnyújtás révén is. A megállapodás pénzügyi együttműködésről szóló VII. címének (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok és eszközök révén nyújtott pénzügyi támogatásról külön döntéseket hoznak.

3.       Az együttműködés tárgyát képező témák indikatív listáját a megállapodás XVI-P. melléklete tartalmazza.

9. FEJEZET

SZELLEMI TULAJDONJOGOK

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

150. CIKK

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

a)       innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának elősegítése a Felek között; valamint

b)      a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.

151. CIKK

A kötelezettségek jellege és köre

1.       A Felek biztosítják azoknak a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi szerződéseknek a megfelelő és hatékony végrehajtását, amelyeknek a részesei, beleértve a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) is. E fejezet rendelkezései kiegészítik és pontosítják a Felek TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén kötött nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit.

2.       E megállapodás alkalmazásában „szellemi tulajdon”: legalább azon szellemi tulajdonok valamennyi kategóriájára kiterjed, amelyek e megállapodás 153–189. cikkének hatálya alá tartoznak.

3.       A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.

152. CIKK

Jogkimerülés

Mindegyik Fél rendelkezik a szellemi tulajdonjogok hazai vagy regionális kimerülésének szabályairól.

2. SZAKASZ

A SZELLEMI TULAJDONJOGOKRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

1. ALSZAKASZ

SZERZŐI JOGOK ÉS SZOMSZÉDOS JOGOK

153. CIKK

A biztosított védelem

A Felek megerősítik elkötelezettségüket a következők mellett:

a)       az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményben (a továbbiakban: Berni Egyezmény) szereplő jogok és kötelezettségek;

b)      az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. évi római nemzetközi egyezmény;

c)       a TRIPS-megállapodás;

d)      a WIPO Szerzői Jogi Szerződés;

e)       a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése.

154. CIKK

Szerzők

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

a)       műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;

b)      műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként;

c)       műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy annak tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

155. CIKK

Előadók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak az előadók részére a következőkhöz:

a)       előadásik rögzítésének[27] engedélyezése vagy megtiltása;

b)      előadásaik rögzített formája egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

c)       előadásaik rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

d)      előadásaik rögzített formája vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek;

e)       előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítésének engedélyezése vagy megtiltása, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

156. CIKK

Hangfelvétel-előállítók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók számára a következőkhöz:

a)       hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

b)      hangfelvételeik és azok másolatai rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

c)       hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek.

157. CIKK

Műsorszolgáltató szervezetek

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek számára a következők engedélyezéséhez vagy megtiltásához:

a)       sugárzott műsoraik rögzítése;

b)      rögzített sugárzott műsoraik reprodukálása;

c)       rögzített sugárzott műsoraik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele a nyilvánosság számára; valamint

d)      sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve nyilvánossághoz történő közvetítése, továbbá a műsoraik lakosság felé történő kommunikálása, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében hozzáférhető.

158. CIKK

Műsorszolgáltatás és a nyilvánossághoz közvetítés

1.       A Felek biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjat fizessen a hangfelvétel kereskedelmi célú nyilvánosságra hozatala, illetve e hangfelvétel példányának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése esetén, valamint hogy e díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák.

2.       Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján közöttük a díj felosztásra kerül.

159. CIKK

A védelem időtartama

1.       A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti művek a szerző életében és a halálától számított 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozták.

2.       A szöveggel rendelkező zeneművek védelmi ideje a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője, amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült.

3.       Az előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított legalább 50 éven át védelemben részesülnek. Mindazonáltal:

a)       ha az előadás hangfelvételtől eltérő rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 50 év;

b)      ha az előadás hangfelvételen történt rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 70 év.

4.       A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább 50 év elteltével szűnnek meg. Mindazonáltal:

a)       ha a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, az említett jogok az első jogszerű nyilvánosságra hozatal időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítés időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg;

b)      amennyiben 50 évvel a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát követően a hangfelvétel-előállító nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben értékesítésre, vagy nem teszi a hangfelvételt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, az előadóművész felmondhatja azt a szerződést, amellyel az előadása rögzítéséhez kapcsolódó jogait valamely hangfelvétel-előállítóra ruházta vagy engedményezte.

5.       A műsorsugárzó szervezetek jogai legkorábban a műsor első sugárzását követő 50 év elteltével járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.

6.       Az ebben a cikkben foglalt védelmi időket az azokat megalapozó eseményt követő év januárjának első napjától kell számítani.

160. CIKK

A technológiai intézkedések védelme

1.       A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony technológiai intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az érintett személy annak tudatában visz véghez, hogy a fenti célt kívánja elérni, vagy ésszerűen ennek tudatában kellene lennie.

2.       Valamennyi Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:

a)       népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja bármely hatékony technológiai intézkedés megkerülése;

b)      a bármely hatékony technológiai intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmi jelentőségű rendeltetéssel bírnak; vagy

c)       tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának célja bármely hatékony technológiai intézkedés megkerülésének a lehetővé tétele vagy megkönnyítése.

3.       E megállapodás alkalmazásában „technológiai intézkedés”: bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más védett tárgy tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogtulajdonosa nem engedélyezett, a belső jogszabályoknak megfelelően. A technológiai intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha a mű vagy más védett tárgy használatát a jogtulajdonos hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásvédő mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.

161. CIKK

A jogkezelési információk védelme

1.       A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:

a)       bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása; vagy

b)      az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a közönség részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták,

ha ez a személy tudja, vagy ésszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével a belső jogszabályok szerinti szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el.

2.       E fejezet alkalmazásában „jogkezelési információ”: a jogtulajdonosok által szolgáltatott minden olyan információ, amely az ebben a megállapodásban említett munkát vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű illetve a más tárgy használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, valamint az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód. Az (1) bekezdést kell alkalmazni, amikor a fenti információs tételek bármelyike egy mű vagy az e fejezetben szereplő védelem hatálya alatt álló más tárgy másolatához társul, illetve a mű vagy más tárgy közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.

162. CIKK

Kivételek és korlátozások

1.       Azon egyezményekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek a Felek részesei, a Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket a megállapodás 154–159. cikkében foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a védett tárgy rendes hasznosításával, és amelyek indokolatlanul nem károsítják a jogtulajdonosok jogos érdekeit.

2.       A Felek rendelkeznek arról, hogy a megállapodás 155–158. cikkében említett azon ideiglenes reprodukciók, amelyek átmenetiek vagy esetiek, amelyek a technológiai folyamat szerves és lényeges részét képezik, és amelyek egyetlen célja, hogy lehetővé tegye egy mű vagy más tárgy:

a)       harmadik felek közötti hálózaton belüli továbbítását valamely közvetítő eszköz révén; vagy

b)      jogszerű felhasználását, és amelynek nincs független gazdasági jelentősége, kivételt képeznek a megállapodás 155–158. cikkében előírt reprodukciós jog alól.

163. CIKK

A művészek műalkotásokra vonatkozó viszonteladási joga

1.       A Felek az eredeti műalkotás szerzőjének javára viszonteladási jogot biztosítanak, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden további eladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg.

2.       Az (1) bekezdésben foglalt jogot valamennyi újraeladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek.

3.       A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt jogot nem kell alkalmazni olyan újraeladások esetében, amelyeknél az eladó az alkotást közvetlenül a szerzőtől szerezte meg az újraeladást megelőző három éven belül, és az újraeladási ár nem halad meg egy bizonyos minimumösszeget.

4.       A jogdíjat az eladó fizeti meg. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a (2) bekezdésben említett – az eladótól különböző – természetes vagy jogi személy egyedül vagy az eladóval együttesen felel a jogdíj megfizetéséért.

5.       A védelem az azon Fél által lehetővé tett mértékben igényelhető, amely Fél területén a védelmet igénylik. A díj beszedését és az összeget a belső jogszabályok határozzák meg.

164. CIKK

Együttműködés a szerzői jogok kollektív kezeléséről

A Felek törekednek a megfelelő kollektív jogkezelő szervezeteik közötti párbeszéd és együttműködés javítására, a művek és más védett anyagok hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és más védett anyagok használatáért fizetendő jogdíjak átutalásának előmozdítása érdekében.

2. ALSZAKASZ

VÉDJEGYEK

165. CIKK

Nemzetközi megállapodások

A Felek megerősítik a következők melletti elkötelezettségüket:

a)       Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz; valamint

b)      a nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról.

166. CIKK

Lajstromozási eljárás

1.       Az egyes Felek a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozzák létre, amelyben a megfelelő védjegy-hatóság által hozott minden jogerős elutasító határozatról megfelelő indoklással ellátva, írásban tájékoztatják a kérelmezőt.

2.       Valamennyi Fél biztosítja a védjegykérelmek kifogásolásának lehetőségét. A kifogásolással kapcsolatos eljárás kontradiktórikus.

3.       A Felek létrehozzák a védjegykérelmek és a lajstromozott védjegyek nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázisát.

167. CIKK

Közismert védjegyek

A Felek érvényesítik a Párizsi Egyezmény 6a. cikkét és a TRIPS-megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdését a közismert védjegyek tekintetében, és figyelembe vehetik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek huszonnegyedik üléssorozata (1999. szeptember) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre irányuló együttes ajánlást.

168. CIKK

Kivételek a védjegyek által biztosított jogok alól

Valamennyi Fél rendelkezhet a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a leíró jellegű kifejezések méltányos használatáról, a földrajzi árujelzők 176. cikkben rögzített védelméről vagy más olyan korlátozott kivételről, amely figyelembe veszi a védjegytulajdonos és a harmadik felek jogos érdekeit.

3. ALSZAKASZ

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

169. CIKK

Hatály

1.       Ez az alszakasz a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalmára vonatkozik.

2.       Annak érdekében, hogy az egyik Fél által oltalom alá helyezett földrajzi árujelzőt a másik Fél is védje, a földrajzi árujelzőnek olyan termékekre kell vonatkoznia, amelyek a másik Fél e megállapodás 170. cikkében említett jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

170. CIKK

Bevett földrajzi árujelzők

1.       A termékek eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó, 1999. augusztus 22-én elfogadott grúz törvény vizsgálatát követően az Unió arra a következtetésre jutott, hogy az megfelel e megállapodás XVII-A. melléklete elemeinek.

2.       Az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet – ideértve annak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek bejegyzéséről, ellenőrzéséről és védelméről szóló végrehajtási szabályait is–, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) II. része II. címe I. fejezetének Ia. szakasza, valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vizsgálatát követően Grúzia arra a következtetésre jutott, hogy ezek a jogszabályok, szabályok és eljárások megfelelnek e megállapodás XVII-A. melléklete elemeinek.

3.       A megállapodás XVII-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárást követően, és megvizsgálva az uniós földrajzi jelzéseknek megfelelő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek leírásainak az összegzését, valamint a megállapodás XVII-D. mellékletében felsorolt borok, ízesített borok és szeszes italok – az Unió által a jelen cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzőket, Grúzia e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

4.       A megállapodás XVII-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárást követően, és megvizsgálva a grúz földrajzi jelzéseknek megfelelő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek leírásainak az összegzését, valamint a megállapodás XVII-D. mellékletében felsorolt borok, ízesített borok és szeszes italok – Grúzia által az (1) bekezdésben említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzőket, az Unió e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

5.       Az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás 11. cikke szerint létrehozott vegyes bizottságnak az említett megállapodás III. és IV. mellékletét módosító azon határozatai, amelyeket e megállapodás hatálybalépése előtt hoztak, úgy kezelendők, mint a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság határozatai, és az említett megállapodás III. és IV. mellékletébe felvett földrajzi árujelzők e megállapodás XVII-C. és XVII-D. melléklete részeinek tekintendők. Ennek megfelelően a Felek ezeket a földrajzi árujelzőket a jelen megállapodás szerinti bevett földrajzi árujelzőként kezelik.

171. CIKK

Újabb földrajzi árujelzők felvétele

1.       A Felek megállapodnak annak lehetőségében, hogy a kifogásolási eljárást és a termékleírás összefoglalójának a megállapodás 170. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti, mindkét Fél kölcsönös megelégedésére történő vizsgálatát követően a megállapodás 179. cikkének (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint újabb tétellel egészülhessen ki e megállapodás oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket tartalmazó XVII-C. és XVII-D. melléklete.

2.       A Felek nem kérhetik egy elnevezés oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként történő bejegyzését, ha az valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

172. CIKK

A földrajzi árujelzők oltalmának terjedelme

1.       A megállapodás XVII-C. és XVII-D. mellékletében szereplő földrajzi árujelzők, beleértve a megállapodás 171. cikkének megfelelően felvett további árujelzőket is, az alábbiakkal szemben élveznek oltalmat:

a)       az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.        az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék esetében, vagy

ii.       amennyiben a névhasználat az illető földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b)      bármely visszaélés, utánzás vagy utalás[28] még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék valós eredetét vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

c)       a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)      bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

2.       Amennyiben bizonyos földrajzi árujelzők teljesen vagy részben azonos alakúak, mindegyik árujelző számára oltalmat kell biztosítani, feltéve, hogy azokat jóhiszeműen, a helyi és hagyományos használat, valamint az összetévesztés kockázatának megfelelő figyelembevételével használták. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével a megegyező nevű földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termék egy másik területről származik, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termék származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

3.       Amennyiben valamelyik Fél egy harmadik országgal való tárgyalások összefüggésében az érintett harmadik ország valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, és az elnevezés azonos alakú a másik Fél valamely földrajzi árujelzőjével, az utóbbi Felet tájékoztatni kell erről, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen, mielőtt az elnevezés oltalom alá kerül.

4.       Ebben az alszakaszban semmi sem kötelezi a Feleket arra, hogy oltalomban részesítsék a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási országban nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnik az említett országban. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelzőt származási országában már nem részesítenek oltalomban.

173. CIKK

A földrajzi árujelzők átírásának oltalma

1.       A jelen alszakasz rendelkezései szerint oltalom alatt álló, a grúz ábécé írásjeleivel vagy egyes tagállamokban hivatalosan használt, nem latin betűrendszerrel bejegyzett földrajzi árujelzőket latin betűs átírásukkal együtt kell oltalmazni. Ez az átírás használható az érintett termék címkézése céljából is.

2.       Hasonlóképpen, a jelen alszakasz szerint oltalom alatt álló, latin és egyéb, a tagállamokban hivatalosan használt, nem a latin ábécé írásjeleivel bejegyzett földrajzi árujelzőket a grúz ábécé írásjeleivel való átírásukkal együtt kell oltalmazni. Ez az átírás használható az érintett termék címkézése céljából is.

174. CIKK

A földrajzi árujelzők használatának joga

1.       Az ezen alszakasz szerint oltalom alatt álló nevet bármely gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz.

2.       Amennyiben egy földrajzi árujelző ezen alszakasz alapján oltalom alatt áll, annak használatát sem felhasználói regisztrációs, sem más díjakhoz nem lehet kötni.

175. CIKK

Az oltalomhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtása

A Felek a megállapodás 170–174. cikkében előírt oltalomhoz kapcsolódó intézkedéseket közigazgatósági hatóságaik megfelelő igazgatási eljárásai útján hajtják végre. Az oltalmat valamely érdekelt fél kérelmére is érvényesítik.

176. CIKK

Kapcsolat a védjegyekkel

1.       A Felek hivatalból vagy a Felek jogszabályainak megfelelően benyújtott kérésre megtagadják vagy érvénytelenítik a védjegy bejegyzését, ha a megállapodás 172. cikkének (1) bekezdésében említett bármely eset fennáll az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőhöz hasonló termékekkel kapcsolatban, amennyiben a védjegy bejegyzésére irányuló kérelmet a földrajzi árujelzőnek az érintett területen történő oltalmára irányuló kérelem benyújtása után nyújtották be.

2.       A megállapodás 170. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem időpontja 2012. április 1.

3.       A megállapodás 171. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem időpontja a másik Félhez intézett, a földrajzi árujelző oltalom alá helyezésére irányuló kérelem továbbításának időpontja.

4.       A Felek nem kötelesek olyan földrajzi árujelző oltalmazására, ahol az oltalom egy híres vagy közismert védjegy fényében megtévesztheti a fogyasztókat a termék valódi azonossága tekintetében.

5.       A (4) bekezdés sérelme nélkül a Felek oltalmazhatnak földrajzi árujelzőket abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A korábbi védjegy olyan védjegyet jelent, amelynek használata megfelel a megállapodás 172. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének, amelyet bejelentettek, bejegyeztek vagy használat útján hoztak létre – ha ezt a lehetőséget az adott jogszabályok biztosítják – a Felek területén a másik Fél által a földrajzi árujelző oltalmára vagy elismerésére irányuló, a jelen alszakasz alapján benyújtott kérelem időpontját megelőzően. Ezek a védjegyek továbbra is használhatók, és az oltalom a földrajzi árujelzők oltalmának sérelme nélkül megújítható, amennyiben nem indokolt a védjegy érvénytelenítése vagy visszavonása a Felek védjegyre vonatkozó szabályozása alapján.

177. CIKK

Általános szabályok

1.       Ez az alszakasz a FelekWTO-egyezményből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül alkalmazandó.

2.       A megállapodás 170. és a 171. cikkében említett bármely termék behozatala, kivitele és forgalmazása az importáló Fél területén alkalmazandó jogszabályi és igazgatási rendelkezéseknek megfelelően történik.

3.       Minden, a bejegyzett elnevezésekhez kapcsolódó termékleírásokkal összefüggő ügyet a megállapodás 179. cikkével létrehozott bizottság kezel.

4.       A jelen alszakasz értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket csak a termék származási helye szerint illetékes Fél törölheti.

5.       Az ebben az alszakaszban hivatkozott termékleírást – beleértve annak jóváhagyott módosításait is – azon Fél hatóságainak jóvá kell hagyniuk, amelynek területéről a termék származik.

178. CIKK

Együttműködés és átláthatóság

1.       A Felek közvetlenül vagy a megállapodás 179. cikke alapján létrehozott, földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak minden, az alszakasz végrehajtásához és működéséhez kapcsolódó kérdésben, különös tekintettel az egyik Fél által a másik Féltől kért, a termékleírásra, annak módosítására, valamint az ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartókra vonatkozó információkra.

2.       Minden Fél közzéteheti a temékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a másik Félnek az e cikk alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzőihez kapcsolódó ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartók adatait.

179. CIKK

Földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság

1.       Ezennel létrejön a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság. Az albizottságot az Unió és Grúzia képviselői alkotják, és célja az jelen albekezdéssel kapcsolatos fejlemények nyomon követése és a földrajzi árujelzőkhöz kötődő együttműködés és párbeszéd elmélyítése a Felek között. Az albizottság a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

2.       A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság a határozatait konszenzussal fogadja el. Meghatározza saját eljárási szabályzatát. Az albizottság bármely Fél kérésére összeül az EU-ban vagy Grúziában. Az ülésekre a kérés időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül, a Felek által közösen meghatározott időpontban, helyen és módon (ideértve a videokonferenciát is) kerül sor.

3.       A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság gondoskodik továbbá ennek az alszakasznak a megfelelő módon történő alkalmazásáról, és megvizsgálhat bármely, a megállapodás végrehajtásával és érvényesülésével kapcsolatos kérdést. Különösen a következők tartoznak a feladatkörébe:

a)       a megállapodás 170. cikke (1) és (2) bekezdésének módosítása a Feleknél alkalmazandó jogszabályokra való hivatkozás tekintetében;

b)      a megállapodás XVII-C. és XVII-D. mellékletének módosítása a földrajzi árujelzők tekintetében;

c)       a Felek kölcsönös tájékoztatása a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai változásokról és minden, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyről;

d)      információcsere a földrajzi árujelzőkről, azok jelen albekezdésnek megfelelő oltalmának vizsgálata céljából.

4. ALSZAKASZ

Formatervezési minták

180. CIKK

Nemzetközi megállapodások

A Felek megerősítik elkötelezettségüket a Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövege iránt.

181. CIKK

Lajstromozott formatervezési minták oltalma

1.       A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új és eredeti ipari minták oltalmát[29]. Az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, amely kizárólagos jogot biztosít a lajstromozott formatervezésiminta‑oltalom jogosultjainak e cikk rendelkezéseivel összhangban.

2.       Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített mintát kizárólag akkor kell újnak és eredetinek tekinteni, ha:

a)         az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

b)         az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az eredetiség követelményeinek.

3.       A (2) bekezdés a) pontjában szereplő „rendeltetésszerű használat” kifejezés a végső felhasználó részéről történő használat, amely a fenntartást, a karbantartást, illetve a javítást nem foglalja magában.

4.       A lajstromozott formatervezésiminta‑oltalom jogosultjának jogában áll harmadik feleket megakadályozni legalább abban, hogy a jogosult engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, értékesítésre felajánljon, forgalmazzon, importáljon, exportáljon, raktározzon vagy használjon az oltalmazott mintát megtestesítő olyan terméket, amely jogellenesen akadályozza a minta szokásos hasznosítását vagy nem felel meg a méltányos kereskedelmi gyakorlatnak.

5.       A kapható oltalom időtartama 25 évig terjedhet a lajstromozási kérelem benyújtásától vagy az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodással összhangban megállapított időponttól számítva, a Párizsi Egyezmény sérelme nélkül.

182. CIKK

Kivételek és kizárások

1.       A Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezési mintaoltalom hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott minta szokásos hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a lajstromozott formatervezésiminta‑oltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

2.       A formatervezési minta oltalma nem terjed ki az alapvetően műszaki vagy funkcionális megfontolások által indokolt mintákra. Nem részesülhet mintaoltalomban különösen az olyan külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

183. CIKK

A szerzői jogokkal való kapcsolat

Valamely formatervezési minta szerzői jogi oltalomra is jogosult a Felek szerzői jogai szerint, a minta létrehozatala vagy bármilyen formában történő rögzítése időpontjától kezdődően. Ezen oltalom mértékét, illetve feltételeit, beleértve az eredetiség szükséges szintjét is, az egyes Felek állapítják meg.

5. ALSZAKASZ

SZABADALMAK

184. CIKK

Nemzetközi megállapodások

A Felek megerősítik a WIPO Szabadalmi Együttműködési Szerződése melletti elkötelezettségüket.

185. CIKK

Szabadalmak és közegészség

1.       A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségről szóló nyilatkozat fontosságát.

2.       A Felek tiszteletben tartják a WTO Általános Tanácsának az e cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat (6) bekezdéséről szóló 2003. augusztus 30-i határozatát, és hozzájárulnak annak végrehajtásához.

186. CIKK

Kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítvány

1.       A Felek tudomásul veszik, hogy a területeiken szabadalom által oltalmazott gyógyszerek és növényvédő szerek közigazgatási engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek tudomásul veszik, hogy a szabadalom iránti kérelem benyújtása és a terméknek a piacukon való forgalomba hozatalára kiadott első engedélye közötti időszak átfedései következtében – a belső jogszabályokban e célból meghatározott előírások szerint – a szabadalom alapján járó tényleges oltalom időszaka az említett időszakkal rövidülhet.

2.       A Felek további oltalmi időszakot biztosítanak azokra a gyógyszerekre és növényvédő szerekre, amelyek szabadalmi oltalmat élveznek, és amelyek közigazgatási engedélyezési eljáráson mentek keresztül, és ez az oltalmi időszak az (1) bekezdés második mondatában említett időszaknál öt évvel rövidebb.

3.       A (2) bekezdés ellenére a további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

4.       Olyan gyógyszerek esetében, amelyekre vonatkozóan gyermekgyógyászati tanulmányokat végeztek, és amennyiben e tanulmányok eredményei szerepelnek a termékleírásban, a Felek további hat hónappal meghosszabbítják a (2) bekezdésben említett oltalmi időszakot.

187. CIKK

A gyógyszerek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme[30]

1.       A Felek gondoskodnak a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok bizalmas kezelését, valamint nyilvánosságra hozatali és felhasználási tilalmát biztosító átfogó rendszerről.

2.       A Felek jogszabályaikban biztosítják, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése érdekében benyújtott információkat bizalmasan kezelik, nem teszik nyilvánossá harmadik felek számára és védik a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben.

3.       E célból a Felek a valamely Fél területén való első engedélyezéstől számított legalább hatéves időszak során kizárólag akkor engedélyezhetik más kérelmező számára ugyanannak vagy egy hasonló terméknek a forgalmazását a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó kérelmezőnek megadott forgalombahozatali engedély alapján, ha a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó kérelmező ahhoz hozzájárult. Ezen időszak alatt az első engedélyezéshez benyújtott vizsgálati adatok és tanulmányok nem használhatók fel  a valamely gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezését kérő későbbi kérelmezők javára, kivéve, ha ahhoz az első kérelmező hozzájárul.

4.       A (3) bekezdésben szereplő hatéves időszak legfeljebb hét évre bővíthető, ha az első engedélyezéstől számított első hat éven belül az engedély jogosulja egy vagy több olyan új terápiás javallatra kap engedélyt, amelyeknek a meglévő terápiákkal összehasonlítva jelentős klinikai hasznot tulajdonítanak.

5.       Grúzia vállalja a gyógyszerek adatvédelmére vonatkozó jogszabályainak a vonatkozó uniós jogszabályokkal való összehangolását, a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozata szerinti időpontban.

188. CIKK

A növényvédelmi termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

1.       A Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését megelőzően.

2.       A Felek biztosítják, hogy a valamely kérelmező által növényvédelmi termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából első ízben benyújtott adatok védelemben részesülnek a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben, és ezeket az adatokat nem használják fel semmilyen más olyan személy javára, aki forgalmazási engedélyt szeretne szerezni, kivéve, ha az engedély első jogosultja kifejezetten hozzájárul ehhez.

3.       A forgalmazási engedély megszerzése céljából első ízben benyújtott tesztekről vagy tanulmányokról szóló jelentés teljesíti a következő feltételeket:

a)       a szer más növények tekintetében történő felhasználásának engedélyezéséhez vagy az engedély ilyen értelmű módosításához volt arra szükség; valamint

b)      igazoltan megfelel a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat elveinek.

4.       Az adatvédelem időtartamának legalább az érintett Félnél megszerzett első forgalmazási engedély időpontjától kezdődő tíz évre kell kiterjednie.

189. CIKK

Növényfajták

A Felek oltalomban részesítik a növényfajtákat az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezménynek megfelelően, és együttműködnek e jogok előmozdítása és érvényesítése terén.

3. SZAKASZ

A SZELLEMITULAJDON-JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

190. CIKK

Általános kötelezettségek

1.       A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat – különös tekintettel annak III. részére –, és gondoskodnak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez szükséges, e szakaszban rögzített kiegészítő intézkedések, eljárások és jogorvoslatok biztosításáról[31].

2.       Ezen kiegészítő intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és azokkal kapcsolatban nem lehetnek ésszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek.

3.       Az említett kiegészítő intézkedéseknek és jogorvoslatoknak emellett hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne gátolják a törvényes kereskedelmet, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.

191. CIKK

Jogosult bejelentők

A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak az ebben a szakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazására:

a)       szellemitulajdon-jogok jogosultjai, a vonatkozó jog rendelkezéseivel összhangban;

b)      e jogok használatára jogosult minden egyéb személy, különösen az engedélyesek, a vonatkozó jog engedélyének és rendelkezéseinek megfelelően;

c)       szellemitulajdonjog-ok kollektív kezelését végző szervezetek, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy a szellemitulajdon-jogok jogosultjait képviseljék, a vonatkozó jog rendelkezéseinek megfelelően;

d)      a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakmai szervezetek, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy a szellemitulajdon-jogok jogosultjait képviseljék, a vonatkozó jog rendelkezéseinek megfelelően.

3.1. ALSZAKASZ

POLGÁRI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

192. CIKK

A bizonyítékok megóvását célzó intézkedések

1.       A Felek biztosítják, hogy az ügy lényegére vonatkozó eljárások megkezdése előtt az illetékes bíróság – annak a személynek a kérelmére, aki hozzáférhető bizonyítékot mutatott be azon állítása alátámasztására, hogy szellemi tulajdonjogát megsértették vagy meg fogják sérteni – azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhet el az állítólagos jogsértésre vonatkozó bizonyíték megóvására, a bizalmas információk védelme mellett.

2.       Az ilyen intézkedés lehet például az állítólagos jogsértő áru részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az ilyen áru és – adott esetben – az annak előállításához és/vagy forgalmazásához felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok lefoglalása. Ezen intézkedések megtételére sor kerülhet – szükség esetén a másik Fél meghallgatása nélkül – különösen akkor, ha bármely késedelem a jogosultnak nagy valószínűséggel és visszafordíthatatlanul kárt okozna, vagy ha igazolhatóan fennáll a bizonyítékok megsemmisülésének kockázata.      

3.       Amennyiben a bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedéseket az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül hozták meg, az érintett feleket haladéktalanul és legkésőbb az intézkedések végrehajtását követően értesíteni kell.

193. CIKK

Tájékoztatási jog

1.       A Felek biztosítják, hogy – a szellemi tulajdonjog megsértésével kapcsolatos eljárás keretében, és válaszul a kérelmező indokolt és arányos kérelmére – az illetékes igazságszolgáltatási hatóság elrendelheti, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetére és forgalmazására vonatkozó információkat a szellemitulajdon-jog megsértője és/vagy minden olyan egyéb személy bocsássa rendelkezésre,

a)       akinek a birtokában kereskedelmi mennyiségben találtak jogsértő árut;

b)      akiről kiderült, hogy üzletszerűen jogsértő szolgáltatásokat vett igénybe;

c)       akiről kiderült, hogy üzletszerűen nyújtott jogsértő tevékenységek során igénybe vett szolgáltatásokat; vagy

d)      akiről kiderült, hogy jogsértő árut állít elő, gyárt vagy szállít, illetve szolgáltatásokat nyújt az a), b) vagy c) pontban szereplő személyek által szolgáltatott információk alapján.

2.       Az (1) bekezdésben említett információk – adott esetben – az alábbiakat foglalják magukban:

a)       az áruk vagy szolgáltatások előállítóinak, feldolgozóinak, forgalmazóinak, szállítóinak és más korábbi tulajdonosainak, valamint a tervezett kis- és nagykereskedőknek a neve és címe; továbbá

b)      az előállított, feldolgozott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre, valamint az érintett árukért és szolgáltatásokért kifizetett árra vonatkozó információk.

3.       Az (1) és a (2) bekezdést az olyan egyéb törvényi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek:

a)       átfogóbb tájékoztatást biztosítanak a jogosultnak;

b)      az e cikk értelmében közölt információkra vonatkozó polgári vagy büntetőjogi eljárások alkalmazása tekintetében irányadók;

c)       az információhoz való joggal történő visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák;

d)      lehetőséget nyújtanak az információnyújtás megtagadására, amely arra kényszerítené az (1) bekezdésben említett személyt, hogy beismerje saját vagy közvetlen rokonainak a részvételét egy szellemitulajdon-jog megsértésében; vagy

e)       az információforrások bizalmas kezelésének védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozzák.

194. CIKK

Ideiglenes intézkedések

1.       A Felek biztosítják, hogy a bíróságok – a bejelentő kérésére – előzetes végzést adhatnak ki a feltételezett jogsértővel szemben azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a szellemitulajdon-jogok minden küszöbön álló megsértését, vagy – ideiglenesen vagy adott esetben, ha a belföldi jog előírja, többszöri megbírságolás lehetősége mellett – megtiltsák a szóban forgó jog állítólagos megsértésének folytatását, vagy e jogsértés folytatását olyan garanciák benyújtásához kössék, amelyek célja, hogy kártérítést biztosítsanak a jogosultnak, amennyiben sor kerül a jogsértés megállapítására. Előzetes végzés – azonos feltételek mellett – azon közvetítővel szemben is kiadható, akinek a szolgáltatásait harmadik fél veszi igénybe szellemitulajdon-jog megsértése céljából.

2.       Előzetes végzést adhatnak ki annak érdekében is, hogy elrendeljék a szellemitulajdon-jogot vélhetően sértő áruk lefoglalását vagy megsemmisítését, és ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba jutását vagy kereskedelmi csatornákon keresztül történő mozgását.

3.       Feltételezett üzletszerűen elkövetett jogsértés esetében a Felek biztosítják, hogy – amennyiben a bejelentő olyan körülményekről nyújt be bizonyítékot, amelyek veszélyeztethetik a kártérítést – a bíróság óvintézkedésként elrendelheti az állítólagos jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, ami azt is jelenti, hogy zárolhatják a bankszámláit vagy egyéb vagyonát. E célból az illetékes hatóságok adott esetben elrendelhetik a feltételezett jogsértő ellenőrzése alatt álló banki, pénzügyi vagy kereskedelmi dokumentumokhoz való hozzáférést.

195. CIKK

Érdemi határozaton alapuló intézkedések

1.       A Felek biztosítják, hogy az illetékes bíróság – a kérelmező kérésére és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – elrendelhesse legalább azon áruk kereskedelmi láncból való végleges kivonását vagy megsemmisítését, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az illetékes igazságszolgáltatási hatóságok elrendelhetik a túlnyomórészt ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését.

2.       A Felek igazságügyi hatóságai hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére végrehajtsák, kivéve ha ez ellen különleges érveket hoznak fel.

3.       A Felek gondoskodnak arról, hogy – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – a bíróság tiltó határozatot adhat ki a jogsértővel szemben, valamint bármely olyan közvetítővel szemben, akinek a szolgáltatásait harmadik fél szellemitulajdon-jogok megsértésére használja fel, mely határozatban megtiltja a jogsértés további folytatását.

4.       A Felek biztosíthatják, hogy indokolt esetben azon személy kérelmére, akivel szemben az e cikkben foglalt intézkedések alkalmazhatók, az illetékes bíróságok elrendelhessék pénzbeli kártérítés megfizetését a sértett fél javára az e cikkben foglalt intézkedések alkalmazása helyett, amennyiben e személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, az intézkedések végrehajtása aránytalan kárt okozna számára, és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártérítés ésszerű ellenszolgáltatást biztosít.

196. CIKK

Kártérítés

1.       A Felek biztosítják, hogy a bíróságok a sértett fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta – vagy ésszerűen tudnia kellett volna –, hogy jogsértést valósít meg, a jogosult számára a jogsértés folytán a jogosult által elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen. A bíróságok a kár megállapításakor:

a)       figyelembe vesznek minden fontos szempontot, például a sértett fél által elszenvedett negatív gazdasági következményeket, ideértve a nyereségkiesést, a jogsértő által szerzett tisztességtelen nyereséget, és – adott esetben – a gazdasági szempontoktól eltérő tényezőket, például a jogsértő által a jogosultnak okozott erkölcsi sérelmet; vagy

b)      az a) pont mellett további lehetőségként adott esetek – a kártérítést átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint például legalább azon jogdíjak vagy díjak összege, amelyek a jogosultnak jártak volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna a szóban forgó szellemitulajdon-jog használatáért.

2.       Ha a jogsértő nem tudta – vagy ésszerűennem kellett tudnia –, hogy jogsértő tevékenységet végez, a Felek előírhatják, hogy az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a kárt szenvedett fél számára a nyereség vagy a kártérítés fizetésének behajtását, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.

197. CIKK

Jogi költségek

A Felek biztosítják, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve ha ezt a méltányosság nem engedi, és a hazai eljárási szabályokban foglalt kivételek sérelme nélkül.

198. CIKK

Bírósági határozatok közzététele

A Felek biztosítják, hogy az iparvédelmi jog megsértése vagy szerzői jog megsértése miatt folyó eljárásokban, vagy mindkét esetben az igazságügyi hatóságok a bejelentő kérésére és a jogsértő költségére elrendelhetik megfelelő intézkedések megtételét a határozattal kapcsolatos információk terjesztése érdekében, ideértve a határozat betekinthetőségét és annak teljes terjedelmében vagy részben történő közzétételét.

199. CIKK

A szerzői vagy tulajdonosi minőség vélelmezése

Az ezen alszakaszban foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásában:

a)       az irodalmi vagy művészeti mű szerzője részéről – ellenkező bizonyítás hiányában – e minőségének vélelmezéséhez, és így a jogsértési eljárás megindításához elegendő, ha nevét a művön a szokásos módon feltüntetik;

b)      az a) pontban foglalt rendelkezést a szomszédos jogi jogosultakra a védelmet élvező teljesítményeik tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

3.2. ALSZAKASZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

200. CIKK

A határokon alkalmazott intézkedések

1.       A megállapodás 75. cikkének és XIII. mellékletének sérelme nélkül ez a cikk megállapítja a megállapodásnak a szellemitulajdon-jogok vámhatóságok általi érvényesítése és a Felek vámhatóságai együttműködési kötelezettsége tekintetében irányadó általános elveit.

2.       A szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében a határokon alkalmazott intézkedések során a Felek konzisztenciát biztosítanak az 1994. évi GATT és a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségeikkel.

3.       E cikk határokon alkalmazott intézkedésekre vonatkozó rendelkezései eljárási jellegűek. A vámhatóságok fellépéseinek feltételeit és eljárásait fektetik le azokban az esetekben, amikor a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukat vámellenőrzésnek kell vagy kellett volna alávetni. Semmilyen módon nem befolyásolják a Felek szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jogát.

4.       A szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésének megkönnyítése érdekében a vámhatóságok megközelítéseket fogadnak el a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukat tartalmazó szállítmányok azonosítására vonatkozóan. E megközelítések között szerepelnek kockázatelemzési technikák, amelyek többek között a jogosultak által nyújtott információkon, az összegyűjtött információkon és a szállítmányok ellenőrzésén alapulnak.

5.       A Felek megállapodnak a TRIPS-megállapodás 69. cikkének hatékony végrehajtásáról a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított áruk nemzetközi kereskedelme tekintetében. E célból a Felek kapcsolattartó pontokat jelölnek ki saját vámigazgatásukon belül és tájékoztatják egymást ezekről, továbbá készen állnak arra, hogy adatokat és információt cseréljenek az ilyen áruk mindkét Felet érintő kereskedelméről. Különösen elősegítik a vámhatóságok közötti információcserét, és együttműködnek a hamis védjeggyel ellátott áruk és szerzői jogok bitorlásával előállított termékek kereskedelmére vonatkozóan. A megállapodás vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló II. jegyzőkönyvének sérelme nélkül a vámhatóságok adott esetben az ilyen információkat gyorsan és a Felek adatvédelmi jogszabályainak tiszteletben tartása mellett cserélik.

6.       Az egyes Felek vámhatóságai kérésre vagy saját kezdeményezésre együttműködnek a másik Fél vámhatóságaival a rendelkezésükre álló vonatkozó információk megosztásában, különösen az egyik Fél területén áthaladó olyan tranzitáruk tekintetében, amelyek célállomása (vagy származási helye) a másik Fél.

7.       A megállapodás 74. cikkében szereplő bizottság megállapítja a jelen cikk szerinti adat- és információcserével kapcsolatban szükséges gyakorlati intézkedéseket.

8.       A megállapodás vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló II. jegyzőkönyve alkalmazandó a szellemitulajdon-jogok megsértése tekintetében, a jelen cikk (5)–(7) bekezdésének alkalmazása eredményeképpen létrejött együttműködési formák sérelme nélkül.

9.       A megállapodás 74. cikkében szereplő bizottság jár el felelős bizottságként e cikk megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása érdekében.

201. CIKK

Magatartási kódexek

A Felek ösztönzik a következőket:

a)       magatartási kódexek kialakítása kereskedelmi vagy szakmai egyesületek vagy szervezetek által abból a célból, hogy hozzájáruljanak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez;

b)      magatartásikódex-tervezetek és az ilyen kódexek alkalmazására vonatkozó értékelések benyújtása saját illetékes hatóságaik részére.

202. CIKK

Együttműködés

1.       A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából.

2.       Az együttműködés területei többek között a következő tevékenységekre terjednek ki:

a)       információcsere a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi keretekről, valamint a vonatkozó oltalmi és érvényesítési szabályokról; a területtel kapcsolatos jogalkotás előrehaladására vonatkozó tapasztalatcsere;

b)      a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó tapasztalat- és információcsere;

c)       tapasztalatcsere a központi és annál alacsonyabb szintű végrehajtásról a vámszervek, a rendőrség, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek között; együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk exportálásának megelőzésére;

d)      kapacitásfejlesztés; a személyzet cseréje és képzése;

e)       a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információk népszerűsítése és terjesztése többek között az üzleti körökben és a civil társadalomban; a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése;

f)       az intézményi együttműködés javítása, például a szellemitulajdon-jogi hivatalok között;

g)      hatékony stratégiák kidolgozása a kulcsfontosságú célközönségek azonosítása és olyan kommunikációs programok létrehozása céljából, amelyek erőteljesebben felhívják a fogyasztók és a média figyelmét a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének hatásaira, valamint annak egészségügyi és biztonsági kockázataira és a szervezett bűnözéssel való kapcsolatára.

10. FEJEZET

VERSENYPOLITIKA

203. CIKK

Alapelvek

A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és az állami beavatkozás (ideértve az állami támogatásokat is) torzíthatják a piacok megfelelő működését, és általában véve gyengítik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.

204. CIKK

Trösztellenes és összefonódásokkal kapcsolatos jogszabályok és végrehajtásuk

1.       Mindegyik Fél saját területén átfogó versenyszabályokat tart fenn, amelyek hatékonyan kezelik a versenyellenes megállapodásokat, az összehangolt magatartást és a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalkozások egyoldalú versenyellenes magatartását, továbbá biztosítják az összefonódások hatékony ellenőrzését a hatékony verseny jelentős akadályozása, valamint az erőfölénnyel való visszaélés megelőzése érdekében.

2.       A Felek olyan hatóságot működtetnek, amely felelős az (1) bekezdésben említett versenyjog hatékony érvényesítéséért, és rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel.

3.       A Felek elismerik annak fontosságát, hogy vonatkozó versenyjogukat átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett vállalkozások védekezéshez való jogára.

205. CIKK

Állami monopóliumok, állami vállalkozások, valamint különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások

1.       E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy jogszabályaiknak megfelelően állami monopóliumokat vagy állami vállalkozásokat jelöljenek ki vagy tartsanak fenn, illetve hogy vállalkozásokat különleges vagy kizárólagos jogokkal ruházzanak fel.

2.       A kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, állami vállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások tekintetében a Felek biztosítják, hogy ezek a vállalkozások a 204. cikk (1) bekezdésében említett versenyjog hatálya alá tartoznak, amennyiben e jogszabályok alkalmazása nem hátráltatja jogilag vagy ténylegesen a kérdéses vállalkozásokra ruházott konkrét közérdekű feladatok ellátását.

206. CIKK

Támogatások

1.       E cikk alkalmazásában „támogatás”: olyan intézkedés, amely – függetlenül attól, hogy a támogatást termékek előállításával vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatban nyújtják-e – megfelel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 1. cikkében szereplő feltételeknek, , és amely az említett megállapodás 2. cikkének értelmében konkrétnak minősül.

2.       A támogatások területén valamennyi Fél biztosítja az átláthatóságot. E célból az egyes Felek kétévente jelentést tesznek a másik Félnek a kormányuk vagy egy állami szerv által termékek előállításával kapcsolatban nyújtott támogatások jogalapjáról, formájáról, összegéről vagy költségvetésétől, és – amennyiben lehetséges – kedvezményezettjeiről. Az ilyen jelentés akkor minősül benyújtottnak, ha a vonatkozó információt az érintett Fél nyilvánosan elérhető internetes oldalon közzéteszi.

3.       Valamely Fél kérésére a másik Fél azonnal információt szolgáltat és válaszol a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos konkrét támogatásokra vonatkozó kérdésekre.

207. CIKK

Vitarendezés

A megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vitarendezési mechanizmus rendelkezései nem alkalmazandók e megállapodás 203., 204. és 205. cikkére.

208. CIKK

Kapcsolat a WTO-val

E fejezet rendelkezései nem sértik a Felek WTO-egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásra és a vitarendezési egyetértésre.

209. CIKK

Titoktartás

Az e fejezet keretében folytatott információcsere során a Felek figyelembe veszik a saját jogrendjükben szereplő, szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó előírások szerinti korlátozásokat.

11. FEJEZET

KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ ENERGIAÜGYI RENDELKEZÉSEK

210. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.       „energiahordozók”: nyersolaj (HR-kód: 2709), földgáz (HR-kód: 2711) és villamos energia (HR-kód: 2716);

2.       „energiaszállítási létesítmények”: nagynyomású földgázvezetékek; magas feszültségű villamosenergia-alaphálózatok és vezetékek, ideértve a gáz- vagy villamosenergia-vezetékek összekapcsolásához használt rendszerösszekötőket is; nyersolaj-csővezetékek, vasútvonalak vagy energiahordozók szállítására szolgáló más rögzített létesítmények.

3.       „tranzit”: energiahordozók továbbítása az egyik Fél területén keresztül átrakással vagy anélkül, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód megváltoztatásával vagy ezek nélkül, amennyiben az áthaladás az azon Fél területhatárán kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, amelynek területén a tranzitforgalom áthalad.

4.       „jogellenes elsajátítás”: bármely olyan cselekmény, amely során az energiaszállítási létesítményekből jogellenesen energiahordozókat vesznek el.

211. CIKK

Tranzit

A Felek az 1994. évi GATT és az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseivel összhangban álló nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak megfelelően lehetővé teszik az energiahordozók tranzitját.

212. CIKK

Tranzitáruk jogellenes elsajátítása

A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek a területükön keresztül továbbított energiahordozók olyan jogi személy általi jogellenes elsajátításának megtiltása és kezelése érdekében, amely a Fél ellenőrzése vagy joghatósága alatt áll.

213. CIKK

Megszakítás nélküli tranzit

1.       Egyik Fél sem sajátítja el vagy akadályozza más módon a területén áthaladó energiahordozók tranzitját, kivéve, ha az ilyen elsajátításról vagy akadályozásról az ilyen tranzitot szabályozó szerződés vagy más megállapodás kimondottan rendelkezik, vagy ha azonnali korrekciós fellépés hiányában az energiaszállítási létesítmények folytatódó működése indokolatlanul veszélyeztetné a közbiztonságot, a kulturális örökséget, az egészséget, a biztonságot vagy a környezetet, azzal a feltétellel, hogy az ilyen fellépést nem olyan módon hajtják végre, hogy az az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, illetve a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozása eszközének minősül.

2.       A Feleket vagy az egyik Fél ellenőrzése és joghatósága alá tartozó jogalanyokat érintő bármely vitás kérdés esetén az a Fél, amelynek területén energiahordozókat továbbítanak, nem szakítja meg vagy nem csökkenti, illetve az ellenőrzése és joghatósága alá tartozó egyik jogalanynak sem – beleértve az állami kereskedelmi vállalatokat is – engedélyezi, hogy megszakítsa vagy csökkentse az energiahordozók folyamatban lévő továbbítását a vonatkozó szerződés szerinti vitarendezési eljárás vagy a megállapodás XVIII. mellékletében vagy IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vészhelyzeti eljárás lezárulta előtt, kivéve az (1) bekezdésben felsorolt körülmények fennállása esetén.

3.       Egy Fél nem tekinthető felelősnek a tranzit e cikk szerinti megszakításáért vagy csökkenéséért, amennyiben a Fél valamely harmadik országnak vagy egy harmadik ország ellenőrzése vagy joghatósága alá tartozó jogalanynak tulajdonítható cselekmény következtében képtelen biztosítani az energiahordozók szállítását vagy továbbítását.

214. CIKK

Üzemeltetők tranzitkötelezettségei

Mindkét Fél biztosítja, hogy az energiaszállítási létesítmények üzemeltetői meszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a)       minimalizálják a tranzit véletlenszerű megszakadásának vagy csökkenésének kockázatát;

b)      haladéktalanul helyreállítsák az ilyen, véletlenszerűen megszakadt vagy lecsökkent tranzit normális működését.

215. CIKK

Szabályozó hatóságok

1.       A Felek a gáz- és villamosenergia-piacok működésének szabályozására felhatalmazott független szabályozó hatóságokat jelölnek ki. E szabályozó hatóságok jogilag elkülönülnek és a működésükett tekintve függetlenek bármely más állami vagy magánvállalkozástól, piaci résztvevőtől vagy üzemeltetőtől.

2.       A szabályozó hatóság határozatai és eljárásai pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

3.       A szabályozó hatóság bármely határozata által érintett üzemeltetőnek jogában áll jogorvoslatért fordulni a határozat ellen egy, az érintett felektől független jogorvoslati testületnél. Ha a jogorvoslati testület nem bírói szerv, minden esetben írásos indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál. A jogorvoslati testület határozatait végre kell hajtani.

216. CIKK

A piacok szervezése

1.       A Felek biztosítják, hogy az energiapiacokat úgy működtetik, hogy versenyszerű, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható körülmények szülessenek, és hogy nem történik megkülönböztetés a vállalkozások között jogaik és kötelezettségeik tekintetében.

2.       Az (1) bekezdés sérelme nélkül valamely Fél – általános gazdasági érdek miatt – kiróhat olyan kötelezettségeket a vállalkozásokra, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak: biztonság, ideértve az ellátásbiztonságot is; a szállítmányok rendszeressége, minősége és ára; valamint környezetvédelem, ideértve az energiahatékonyságot, a megújuló energiákat és az éghajlatvédelmet is. Az ilyen kötelezettségeknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük.

3.       Amennyiben valamely Fél szabályozza a belföldi piacon értékesített gáz és villamos energia árát, ez a Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozott ár számításához alkalmazott módszert a szabályozott ár hatálybelépését megelőzően közzétegyék.

217. CIKK

Az energiaszállítási létesítményekhez való hozzáférés

1.       A Felek biztosítják területükön az energiaszállítási létesítményekhez és cseppfolyósítottföldgáz-tárolási létesítményekhez való hozzáférést harmadik felek számára lehetővé tevő, valamennyi felhasználó tekintetében alkalmazandó rendszer végrehajtását, és annak átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon történő alkalmazását.

2.       A Felek biztosítják, hogy az energiaszállítási létesítményekhez való hozzáférés tarifái és az ilyen hozzáféréssel kapcsolatos minden más feltétel objektív, ésszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes az energiahordozó eredete, tulajdonosa vagy rendeltetési helye tekintetében.

3.       A Felek biztosítják, hogy minden műszaki és szerződéses fizikai és virtuális kapacitást átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok és eljárások szerint osztanak ki.

4.       Harmadik fél hozzáférésének elutasítása esetén a Felek biztosítják, hogy kérésre az energiaszállítási létesítmények üzemeltetői megfelelően indokolt magyarázatot adnak a kérelmező félnek, ami ellen jogorvoslat kérhető.

5.       Valamely Fél kivételes esetben eltérhet az (1)–(4) bekezdések rendelkezéseitől a saját jogszabályaiban rögzített objektív kritériumok szerint. A Felek különösen a fontos új energiaszállítási létesítmények esetében hajthatják végre jogszabályaikban a harmadik felek hozzáférési szabályai tekintetében alkalmazhazó kivételek lehetőségét eseti elbírálás alapján, korlátozott időtartamra.

218. CIKK[32]

Kapcsolat az Energiaközösségről szóló szerződéssel

1.       Amennyiben e fejezet és az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezései vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandó uniós jogszabályok rendelkezései között ellentmondás lenne, akkor az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezései vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandó uniós jogszabályok rendelkezései irányadók.

2.       E fejezet végrehajtásakor előnyt élvez az olyan jogszabályok vagy más jogi aktusok elfogadása, amelyek összhangban állnak az Energiaközösségről szóló szerződéssel vagy amelyek az Unióban alkalmazandó jogszabályokon alapulnak. Az e fejezettel kapcsolatban felmerült vita esetén a fentiekben említett kritériumoknak megfelelő jogszabályokat vagy más jogi aktusokat úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek e fejezetnek. Annak vizsgálata során, hogy valamely jogszabály vagy más jogi aktus megfelel-e ezeknek a kritériumoknak, az Energiaközösségről szóló szerződés 91. cikke szerint hozott bármely döntést figyelembe kell venni.

12. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG

219. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.       az „általánosan alkalmazandó intézkedések ” közé a következők tartoznak: törvények, rendeletek, bírósági határozatok, eljárások és igazgatási intézkedések, amelyek hatást gyakorolhatnak az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó bármely kérdésre. A fogalom nem terjed ki a konkrét személynek vagy személyek konkrét csoportjának címzett intézkedésekre.

2.       „érintett személy”: valamely Fél területén letelepedett, egy általánosan alkalmazandó intézkedés által közvetlenül érintett bármely természetes vagy jogi személy.

220. CIKK

Célkitűzés

Elismerve a szabályozási környezetnek a Felek közötti kereskedelemre és befektetésekre gyakorolt esetleges hatását, a Felek kiszámítható szabályozási környezetet és hatékony eljárásokat biztosítanak a gazdasági szereplők számára – ideértve a kis- és középvállalkozásokat is –, megfelelően figyelembe véve a jogbiztonság és az arányosság követelményeit.

221. CIKK

Közzététel

1.       A Felek biztosítják, hogy az általánosan alkalmazandó intézkedések:

a)       gyorsan és könnyen elérhetőek legyenek egy hivatalosan kijelölt médiumban és – amennyiben megvalósítható – elektronikus úton, oly módon, hogy bárki megismerhesse azokat;

b)      az ilyen intézkedések célját és ésszerűségét megindokolják; valamint

c)       kellő időt biztosítsanak a közzététel és az ilyen intézkedés hatálybalépése között, a kellően indokolt esetek kivételével, ideértve a biztonsági vagy vészhelyzeti kérdéseket is.

2.       Minden Fél:

a)       törekszik arra, hogy előzetesen nyilvánosan és megfelelően korai szakaszban közzétegyen valamennyi olyan általánosan alkalmazandó intézkedést, amelynek elfogadását vagy módosítását javasolja, ideértve a javaslat céljának és ésszerűségének indoklását is;

b)      ésszerű lehetőséget biztosítanak az érdekelt személyek részére ahhoz, hogy az ilyen javaslatokat véleményezhessék, és különösen, hogy ennek megtételére elegendő idő álljon rendelkezésre; valamint

c)       arra törekednek, hogy figyelembe vegyék az érdekelt személyektől származó véleményeket az ilyen javaslatokkal kapcsolatban.

222. CIKK

Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok

1.       Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kommunikációt a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alá tartozó bármely kérdésben, a Felek koordinátori szerepet betöltő kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.

2.       A Felek létrehozzák vagy fenntartják a bármely személytől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre történő válaszadás megfelelő mechanizmusait az általánosan alkalmazandó, javasolt vagy hatályos intézkedésekkel és ezek alkalmazásával kapcsolatban. A tájékoztatás iránti kérelmek kezelhetők az (1) bekezdés szerint létrehozott kapcsolattartó pontok, illetve bármely más megfelelő mechanizmus útján.

3.       A Felek elismerik, hogy a (2) bekezdés alapján adott válasz nem szükségképpen meghatározó és jogilag nem szükségképpen kötelező, hanem csak tájékoztatási célokat szolgál, kivéve, ha saját törvényeik és rendeleteik másképp rendelkeznek.

4.       Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul tájékoztatást ad és válaszol az általánosan alkalmazandó intézkedéseket érintő olyan kérdésekre vagy az általánosan alkalmazandó intézkedések elfogadására vagy módosítására irányuló bármely javaslatra, amelyek vonatkozásában a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy azok érintik az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) működését , függetlenül attól, hogy a kérelmező Felet korábban tájékoztatták-e az adott intézkedésről.

223. CIKK

Az általánosan alkalmazandó intézkedések igazgatása

1.       A Felek miden általánosan alkalmazandó intézkedést objektív, pártatlan és ésszerű módon igazgatnak.

2.       E célból az egyes Felek, amikor ezeket az intézkedéseket egyedi esetekben egy másik Fél konkrét személyeire, áruira vagy szolgáltatásaira alkalmazzák,

a)       arra törekednek, hogy az igazgatási eljárás által közvetlenül érintett érdekelt személyek részére a rájuk vonatkozó eljárásokkal összhangban ésszerű tájékoztatást adjanak az eljárás megindításakor, ideértve az eljárás jellegének meghatározását, az eljárás kezdeményezésére vonatkozó joghatóság megnevezését és a vitatott kérdések általános leírását;

b)      az ilyen érdekelt személyek részére ésszerű lehetőséget biztosítanak arra, hogy bármely végleges igazgatási cselekményt megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek lehetővé teszi; valamint

c)       biztosítják, hogy eljárásaik a jogszabályaikon alapuljanak, és azokkal összhangban álljanak.

224. CIKK

Felülvizsgálat és jogorvoslat

1.       Valamennyi Fél bírói, választottbírói vagy közigazgatási törvényszékeket vagy eljárásokat hoz létre vagy tart fenn az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatási cselekmények haladéktalan felülvizsgálata és – ha indokolt – kiigazítása érdekében. Ezek a törvényszékek vagy eljárások pártatlanok és függetlenek az igazgatási végrehajtással megbízott hivataltól vagy hatóságtól, és az azokért felelős személyeknek semmiféle lényeges érdekük nem fűződhet az ügy kimeneteléhez.

2.       Valamennyi Fél biztosítja, hogy bármely ilyen törvényszék vagy eljárás során az eljárás felei jogosultak legyenek a következőkre:

a)       ésszerű lehetőség saját álláspontjuk alátámasztása, illetve megvédése érdekében; valamint

b)      olyan döntéshozatal, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a jogszabálya előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul.

3.       Valamennyi Fél biztosítja – a jogszabályai által biztosított jogorvoslatra vagy további felülvizsgálatra figyelemmel –, hogy az ilyen határozatot a szóban forgó igazgatási cselekmény tekintetében illetékes hivatal vagy hatóság végrehajtja és gyakorlatában alkalmazza.

225. CIKK

A szabályozás minősége és teljesítménye, helyes hivatali magatartás

1.       A Felek vállalják, hogy együttműködnek a szabályozás minősége és teljesítménye fejlesztésében, ideértve a vonatkozó szabályozási szakpolitikáikra és szabályozási hatáselemzéseikre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

2.       A Felek elismerik a helyes hivatali magatartásra vonatkozó elvek[33] betartásának fontosságát, és vállalják, hogy együttműködnek ezen elvek előmozdításában, ideértve az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét is.

226. CIKK

Egyedi szabályok

E fejezet rendelkezései a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) többi fejezetében megállapított konkrét átláthatósági szabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

13. FEJEZET

KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

227. CIKK

Háttér és célkitűzések

1.       A Felek emlékeztetnek az ENSZ által 1992-ben közzétett, a környezetről és a fejlődésről szóló Agenda 21-re, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a munka világára vonatkozó alapelvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatára, a fenntartható fejlődés végrehajtásáról szóló 2002. évi johannesburgi tervre[34], az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi miniszteri nyilatkozatára és az ILO-nak a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatára. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem oly módon történő ösztönzése mellett, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez a jelen és jövő generációk jóléte érdekében, és annak biztosítása mellett, hogy ez a célkitűzés minden szinten beépül és tükröződik a kereskedelmi kapcsolataikban.

2.       A Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat a fenntartható fejlődés elérése iránt, és elismerik, hogy ennek a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem a kölcsönösen összefüggő és egymást erősítő pillérei. Hangsúlyozzák a kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi és környezetvédelmi megfontolások előnyeit, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális megközelítés részeként.

228. CIKK

A szabályozási jog és a védelem szintje

1.       A Felek elismerik az egyes Felek jogát a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikáik és prioritásaik meghatározására, a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok ennek megfelelő – a megállapodás 229. és 230. cikkében hivatkozott nemzetközileg elismert normák és megállapodások melletti kötelezettségvállalással következetes – kiigazítására vagy módosítására.

2.       Ebben az összefüggésben a Felek törekednek annak biztosítására, hogy jogszabályaik és szakpolitikáik biztosítják és bátorítják a környezetvédelem és munkaügyi védelem magas szintjét, és igyekeznek folyamatosan javítani jogszabályaikat és szakpolitikáikat, valamint az ezeket alátámasztó védelmi szintet.

229. CIKK

Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások

1.       A Felek elismerik, hogy a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a tisztességes munka a globalizáció kezelésének kulcseleme, és újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem olymódon történő fejlesztése érdekében, amely elősegíti a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztességes munkát. Ebben az összefüggésben a Felek vállalják, hogy szükség esetén konzultálnak és együttműködnek a kölcsönös érdek által fedett kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi kérdésekben.

2.       A Felek az ILO-tagságukból fakadó kötelezettségeikkel és az 1998-ban, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 86. ülésszakán elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak mellékleteivel összhangban kötelezettséget vállalnak a nemzetközi szinten elismert, az alapvető ILO-egyezményekben megtestesülő alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartására, előmozdítására és megvalósítására a jogszabályaikban és gyakorlataikban és a teljes területükön, különös tekintettel a következőkre:

a)       az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése;

b)      a kényszer- és kötelező munka minden formájának felszámolása;

c)       a gyermekmunka eredményes eltörlése; valamint

d)      a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

3.       A Felek megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy jogszabályaikban és gyakorlatukban hatékonyan végrehajtják az alapvető, prioritást élvező és egyéb, Grúzia illetve a tagállamok által megerősített ILO-egyezményeket.

4.       A Felek megfontolják az olyan többi prioritást élvező és egyéb egyezmények megerősítését, amelyeket az ILO naprakésznek minősített. A Felek rendszeresen információt cserélnek e tekintetben egymás helyzetéről és fejleményeiről.

5.       A Felek elismerik, hogy a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok megsértése nem szolgálhat hivatkozásul és nem használható fel jogos komparatív előnyként, valamint a munkaügyi normákat nem szabad protekcionista kereskedelmi célokra felhasználni.

230. CIKK

Többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások

1.       A Felek elismerik a többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások értékét mint a nemzetközi közösségnek a globális és regionális környezeti problémákra adott válaszát, és hangsúlyozzák a kereskedelem és a környezetvédelmi politikák közötti kölcsönös támogatás megerősítésének szükségességét. Ebben az összefüggésben a Felek vállalják, hogy szükség esetén konzultálnak és együttműködnek a kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről szóló tárgyalások és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések tekintetében.

2.       A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat azoknak a többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a jogszabályaikban és gyakorlatukban történő végrehajtására, amelyeknek részes felei.

3.       A Felek rendszeresen információt cserélnek egymás helyzetéről és előrelépéseiről a többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítése vagy az ilyen megállapodások módosításai tekintetében.

4.       A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) és annak jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiotói Jegyzőkönyv) végső célkitűzésének elérésére. Elkötelezettek a jövőbeli nemzetközi éghajlat-változási keret fejlesztése érdekében az UNFCCC, valamint a vonatkozó megállapodások és határozatok keretében folytatott együttműködés mellett.

5.       E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtására hozott intézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyeknek részes felei, feltéve hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem vezet a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához.

231. CIKK

A fenntartható fejlődést ösztönző kereskedelem és beruházások

A Felek újólag megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy növeljék a kereskedelem hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzésének eléréséhez annak gazdasági, szociális és környezetvédelmi dimenzióiban. Ennek megfelelően:

a)       a Felek elismerik, hogy az alapvető munkaügyi előírások és a méltányos munka kedvező hatással lehetnek a gazdasági hatékonyságra, az innovációra és a termelékenységre, és nagyobb szakpolitikai koherenciára törekednek egyrészről a kereskedelempolitikák, másrészről a munkaügyi politikák között;

b)      a Felek törekednek a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak a megkönnyítésére és előmozdítására, egyebek mellett a kapcsolódó nem vámjellegű akadályok kérdésének kezelése révén;

c)       a Felek törekednek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése szempontjából különösen releváns áruk és szolgáltatások – például a fenntartható megújuló energiák és az energiahatékony termékek és szolgáltatások – kereskedelme előtti akadályok lebontásának megkönnyítésére. Idetartozhat a megfelelő technológiák átvétele és az olyan normák kialakítása, amelyek kielégítik a környezeti és gazdasági szükségleteket és minimalizálják a kereskedelem technikai akadályait;

d)      a Felek megállapodnak az olyan áruk kereskedelmének előmozdításában, amelyek hozzájárulnak a szociális körülmények és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok javításához, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerek alá tartozó árukat és az ökocímkéket is;

e)       a Felek megállapodnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzésében, többek közt az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján. E tekintetben a Felek a vonatkozó nemzetközileg elismert elvekre és iránymutatásokra, és különösen az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaira hivatkoznak.

232. CIKK

Biológiai sokféleség

1.       A Felek elismerik a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható felhasználásának fontosságát mint a fenntartható fejlődés megvalósításának egyik kulcselemét, és újólag megerősítik elkötelezettségüket a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható felhasználása mellett, összhangban a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és a többi olyan vonatkozó nemzetközi eszközzel, amelyeknek részes feleik.

2.       Ennek érdekében a Felek vállalják a következőket:

a)       ösztönzik a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása útján előállított és a biodiverzitás megőrzéséhez hozzájáruló természetierőforrás-alapú termékek kereskedelmét;

b)      információt cserélnek a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és a biológiai sokféleségre nehezedő nyomás csökkentését célzó természetierőforrás-alapú termékek kereskedelmével kapcsolatos tevékenységekről, valamint adott esetben együttműködnek a hatás maximalizálása és vonatkozó szakpolitikáik egymást kölcsönösen támogató jellegének biztosítása érdekében;

c)       ösztönzik a fajok felvételét a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménybe (CITES), amennyiben e fajok védettségi helyzete veszélyeztetettnek minősül; valamint

d)      regionális és globális szinteken együttműködnek azzal a céllal, hogy előmozdítsák a természetes vagy mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható felhasználását, ideértve a veszélyeztetett fajokat, azok élőhelyeit, a különleges természetvédelmi területeket és a genetikai sokféleséget; az ökoszisztémák helyreállítását, valamint az élő és nem élő természeti erőforrások vagy ökoszisztémák felhasználása okozta negatív természeti hatások felszámolását vagy csökkentését.

233. CIKK

Fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészeti termékek kereskedelme

1.       A Felek elismerik az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát, valamint az erdők hozzájárulását a Felek gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseihez.

2.       E célból a Felek vállalják a következőket:

a)       ösztönzik a fenntartható erdőgazdálkodásból származó, a kitermelés szerinti ország belső jogának megfelelően kitermelt erdészeti termékek kereskedelmét, ami kiterjedhet e célból kétoldalú vagy regionális megállapodásokra is;

b)      információt cserélnek a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa és fatermékek fogyasztását ösztönző intézkedésekről, és adott esetben együttműködnek ilyen intézkedések kialakítása érdekében;

c)       intézkedéseket fogadnak el az erdővel borított területek megőrzése, valamint az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem ösztönzésére, adott estben harmadik országok tekintetében is;

d)      információt cserélnek az erdőgazdálkodás javítását célzó tevékenységekről és adott esetben együttműködnek az illegálisan kitermelt fa és fatermékek kereskedelemből való kizárását célzó, vonatkozó szakpolitikáik hatásának és egymást kölcsönösen erősítő jellegének maximalizálása érdekében;

e)       előmozdítják a fafajok felvételét a CITES-be, amennyiben e fajok védettségi helyzete veszélyeztetettnek minősül; valamint

f)       regionális és globális szinten együttműködnek az erdővel borított területek megőrzésének, valamint az összes típusú erdővel való fenntartható gazdálkodás előmozdításának céljából.

234. CIKK

Halászati termékek kereskedelme

Figyelemmel annak fontosságára, hogy a halállományok felelősségteljes kezelését fenntartható módon biztosítsák, és a kereskedelem terén a jó kormányzást ösztönözzék, a Felek vállalják a következőket:

a)       ösztönzik a bevált gyakorlatokat a halászati gazdálkodás területén a halállomány fenntartható módon történő és ökoszisztéma szemléletű megközelítésen alapuló megőrzésének és kezelésének biztosítása céljából;

b)      hatékony intézkedéseket hoznak a halászati tevékenységek nyomon követésére és ellenőrzésére;

c)       megfelelnek a legfontosabb vonatkozó ENSZ- és FAO-eszközökben meghatározottak szerinti tengeri biológiai erőforrások hosszú távú megőrzésére és fenntartható kiaknázására irányuló intézkedéseknek;

d)      előmozdítják a Felek közötti koordinált adatgyűjtési rendszereket és tudományos együttműködést a halászati gazdálkodáshoz nyújtott jelenlegi tudományos tanácsadás javítása érdekében;

e)       a lehető legszélesebb mértékben együttműködnek a vonatkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében; valamint

f)       átfogó, hatékony és átlátható intézkedések útján együttműködnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek elleni küzdelemben. A Felek szakpolitikákat és intézkedéseket foganatosítanak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati termékeknek a kereskedelemből és piacaikról való kizárása érdekében.

235. CIKK

A védelem szintjének fenntartása

1.       A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelem vagy a befektetések belső környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szintjének csökkentésével való ösztönzése.

2.       A Felek nem mondhatnak le, illetve nem térhetnek el a munkajogi és környezetvédelmi jogszabályaiktól, és nem is ajánlhatják fel, azokról lemondanak vagy eltérnek  annak érdekében,  hogy bártorítsák a területükön befektetések vagy befektetők letelepedését, megszerzését, kiterjesztését vagy megtartását.

3.       A Felek nem mulasztják el hatékonyan érvényesíteni környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaikat folyamatos vagy visszatérő tevékenység vagy annak hiánya útján, a kereskedelem vagy a befektetések bátorítása érdekében.

236. CIKK

Tudományos adatok

A kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedések előkészítése vagy végrehatjása során a Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, valamint a vonatkozó nemzetközi normákat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ha léteznek ilyenek. Ebben a tekintetben a Felek az elővigyázatosság elvét is alkalmazhatják.

237. CIKK

Átláthatóság

A Felek belső jogszabályaiknak és a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 12. fejezetének (Átláthatóság) megfelelően biztosítják, hogy a kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedéseket átlátható módon, kellő figyelemmel és nyilvános konzultáció keretében alakítják ki, vezetik be és hajtják végre, , a nem állami szereplőket pedig megfelelően és kellő időben tájékoztatják, és azokkal konzultálnak.

238. CIKK

A fenntarthatóság hatásainak felülvizsgálata

A Felek vállalják, hogy a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) végrehajtásának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásait a vonatkozó részvételi folyamataik és intézményeik, valamint a megállapodás alapján létrehozott intézmények segítségével felülvizsgálják, ellenőrzik és értékelik – például kereskedelmi vonatkozású fenntarthatósági hatásvizsgálatok útján.

239. CIKK

Együttműködés a kereskedelem és a fenntartható fejlődés terén

A Felek elismerik az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) célkitűzéseinek megvalósítása céljából a környezetvédelmi és munkaügyi politikák kereskedelmi vonatkozású szempontjait illetően folytatott együttműködés fontosságát. Az együttműködés többek között a következő területeket foglalhatja magában:

a)       a kereskedelem és a fenntartható fejlődés munkaügyi és környezetvédelmi szempontjai a nemzetközi fórumokon, ideértve különösen a WTO-t, az ILO-t, az ENSZ Környezetvédelmi Programját és a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat;

b)      a kereskedelem fenntarthatóságával kapcsolatos hatásvizsgálatok módszerei és mutatói;

c)       a munkaügyi és környezetvédelmi szabályozások, normák és előírások hatása, valamint a kereskedelmi és beruházási szabályok hatása a munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályokra, ideértve a munkaügyi és környezetvédelmi szabályozások és szakpolitikák kialakítását is;

d)      a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) pozitív és negatív hatásai a fenntartható fejlődésre, valamint ezek javításának, illetve megelőzésének és enyhítésének módjai, figyelembe véve az egyik Fél vagy a Felek által végrehajtott fenntarthatósági hatásértékeléseket is;

e)       a kereskedelem szempontjából releváns alapvető, prioritást élvező és egyéb naprakész ILO-egyezmények és többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítésének és hatékony végrehajtásának ösztönzésére vonatkozó nézetek és bevált gyakorlatok cseréje;

f)       magán és állami tanúsítási, nyomonkövethetőségi és címkézési rendszerek előmozdítása, ideértve az ökocímkéket is;

g)      a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, például tudatosságnöveléssel kapcsolatos tevékenységek, nemzetközi szinten elismert irányelvek és alapelvek végrehajtása és terjesztése útján;

h)      az ILO méltányos munka programja (Decent Work Agenda) kereskedelmi vonatkozásai, ideértve a kereskedelem és a teljes és produktív foglalkoztatás közötti összefüggéseket, a munkaerő-piaci kiigazításokat, az alapvető munkaügyi normákat, a munkaügyi statisztikát, a humánerőforrás-fejlesztést és az egész életen át tartó tanulást, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, a szociális párbeszédet, valamint a nemek közötti egyenlőséget;

i)       a többoldalú környezetvédelmi megállapodások kereskedelmi vonatkozású szempontjai, ideértve a vámügyi együttműködést is;

j)       a jelenlegi és jövőbeli éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi rendszer kereskedelmi vonatkozású szempontjai, ideértve a karbonszegény technológia és az energiahatékonyság előmozdításának eszközeit is;

k)      a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható kiaknázásának ösztönzésére irányuló, kereskedelmi vonatkozású intézkedések;

l)       az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodás ösztönzését, és ezáltal az erdőirtásra irányuló nyomás csökkentését célzó kereskedelmi vonatkozású intézkedések, tekintettel az illegális fakitermelésre is; valamint

m)     a fenntartható halászati gyakorlatok előmozdítását célzó kereskedelmi vonatkozású intézkedések, valamint a fenntartható halászat útján előállított halászati termékek kereskedelme.

240. CIKK

Intézményi felépítés és felügyeleti mechanizmusok

1.       E fejezet végrehajtása érdekében valamennyi Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot saját közigazgatásán belül, amely kapcsolattartó pontként szolgál a másik Fél felé.

2.       Létrejön a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság. Az albizottság a tevékenységéről a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést. Az albizottság az egyes Felek vezető közigazgatási tisztségviselőiből áll.

3.       A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság a megállapodás hatálybalépését követő első évben ül össze, azt követően pedig szükség szerint, hogy áttekintse e fejezet végrehajtását, beleértve a megállapodás 239. cikke alapján végrehajtott tevékenységeket is. Az albizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát.

4.       A Felek a fenntartható fejlődéssel foglalkozó új hazai tanácsadó csoporto(ka)t hívnak össze – vagy a már meglévőkkel konzultálnak –, amelyek feladata az e fejezettel kapcsolatos kérdésekben történő tanácsadás. Az ilyen csoport(ok) megfogalmazhatják nézeteiket és ajánlásaikat e fejezet végrehajtását illetően, többek közt saját kezdeményezésükre is.

5.       A hazai tanácsadó csoport(ok)ban a civil társadalom független képviseleti szervezetei vesznek részt kiegyensúlyozottan képviselve a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szereplőket, ideértve többek közt a munkáltatók és a munkavállalók szervezeteit, a nem kormányzati szervezeteket, üzleti szervezeteket, valamint az egyéb érdekelt feleket.

241. CIKK

A civil társadalommal folytatott párbeszéd közös fóruma

1.       A Felek előmozdítják a területükön letelepedett civil társadalommal folytatott párbeszéd közös fórumának létrehozását, ideértve a hazai tanácsadó csoporto(ka)t, valamint a nagy nyilvánosságot is annak érdekében, hogy párbeszédet folytassanak e megállapodás fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontjairól. A Felek előmozdítják a releváns érdekek, egyebek mellett a munkáltatók, munkavállalók független képviseleti szervei, a környezetvédelmi és üzleti szervezetek, valamint adott esetben egyéb kapcsolódó érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét.

2.       A közös civil társadalmi párbeszéd fórum a Felek eltérő megállapodásának hiányában évente egyszer ül össze. A Felek legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül megállapodnak a közös civil társadalmi párbeszéd fórum működéséről.

3.       A Felek benyújthatják e fejezet végrehajtásának frissítését a közös civil társadalmi párbeszéd fórumhoz. A közös civil társadalmi párbeszéd fórum nézeteit és véleményeit benyújtják a Feleknek, és nyilvánosan elérhetővé teszik ezeket.

242. CIKK

Kormányzati konzultációk

1.       Az ezzel a fejezettel kapcsolatban felmerülő bármely kérdésben a Felek kizárólag a megállapodás e cikkében és 243. cikkében meghatározott eljárásokkal élhetnek.

2.       A másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérés útján bármely Fél konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, e cím alapján felmerülő témában. A kérelemben világosan be kell mutatni az ügyet, azonosítani kell a kérdéses problémát és röviden össze kell foglalni az e fejezet alapján felmerült igényeket. A konzultációt haladéktalanul meg kell kezdeni azt követően, hogy a Fél kézbesíti a konzultációra vonatkozó kérelmét.

3.       A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. A Felek figyelembe veszik az ILO, illetve az illetékes többoldalú környezetvédelmi szervezetek vagy testületek tevékenységét, hogy előmozdítsák a Felek és e szervezetek munkája közötti szorosabb együttműködést és összehangoltságot. Adott esetben a Felek e szervezetek vagy testületek, vagy bármely olyan személy vagy szerv tanácsát kérik, akit vagy amelyet a kérdéses ügy teljes körű vizsgálatára megfelelőnek tartanak.

4.       Ha egy Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy további megvitatást igényel, akkor az adott Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján kérheti, hogy az ügy megvitatása érdekében hívják össze a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságot. Az albizottság haladéktalanul összeül, és arra törekszik, hogy az ügyben határozatot hozzon.

5.       Adott esetben az albizottság kérheti az egyik vagy mindkét Fél hazai tanácsadó csoportjának tanácsát vagy más szakértők segítségét.

6.       A konzultáló Felek által elért bármely megoldást nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

243. CIKK

Szakértői testület

1.       90 nappal a megállapodás 242. cikkének (2) bekezdése szerinti konzultációs kérelmet követően bármely Fél kérheti, hogy az olyan ügy megvizsgálása érdekében, amelyet a kormányzati konzultációk során nem rendeztek kielégítően, szakértői testületet hívjanak össze.

2.       A megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezete (Vitarendezés) 3. szakaszának (Vitarendezési eljárások) 1. alszakasza (Választottbírósági eljárás) és 3. alszakasza (Közös rendelkezések), valamint 270. cikke, továbbá a megállapodás XX. mellékletének eljárási szabályzata és a megállapodás XXI. mellékletében szereplő választottbírák és közvetítők magatartási kódexe (a továbbiakban: magatartási kódex) alkalmazandó, kivéve, ha e cikk másként rendelkezik.

3.       A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első ülésén összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a testület eljárásaiban szakértőként részt venni. A Felek mindegyike legalább öt személyt javasol szakértőnek. A két Fél kiválaszt továbbá legalább öt olyan személyt is, akik nem állampolgárai egyik Félnek sem, és a szakértői testület elnökeként járhatnak el. A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság biztosítja a jegyzék folyamatos  szinten tartását.

4.       A jelen cikk (3) bekezdésében említett jegyzék az e fejezetben tárgyalt jogi, munkaügyi vagy környezetvédelmi kérdésekben, illetve nemzetközi megállapodások keretében felmerülő vitás kérdések rendezése terén szaktudással vagy szakértelemmel rendelkező személyeket tartalmazza. A szakértők függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és semmilyen szervezettől vagy kormánytól nem fogadnak el utasításokat a tárgyalt üggyel kapcsolatos kérdésekben,  nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, és teljesítik a megállapodás XXI. mellékletében foglaltakat.

5.       Az e fejezet keretében felmerülő kérdések tekintetében a szakértői testület a jelen cikk (3) bekezdésében említett jegyzékben szereplő szakértőkből áll a megállapodás 249. cikkének és a megállapodás XX. mellékletében rögzített eljárási szabályok 8. pontjának megfelelően.

6.       A szakértői testület a belátása szerint tanácsot kérhet bármelyik Féltől, a belföldi tanácsadó csoport(ok)tól vagy bármely más, általa megfelelőnek tekintett forrástól. A megállapodás 229. és 230. cikkében foglaltaknak megfelelően a többoldalú megállapodáshoz kapcsolódó kérdésekben a szakértői testületnek tájékoztatást és tanácsot kell kérnie az ILO-tól, illetve a többoldalú környezetvédelmi megállapodás testületeitől.

7.       A szakértői testület megküldi jelentését a Feleknek a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vonatkozó eljárások szerint, melyben szerepelteti a ténymegállapításokat, a vonatkozó rendelkezések alkalmazandóságát, valamint az általa tett ténymegállapítások és ajánlások alapvető indokait. A Felek a kibocsátástól számított 15 napon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a jelentést.

8.       A Felek megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket a szakértői testület jelentésének és ajánlásainak figyelembevételével. Az érintett Fél a jelentés nyilvános közzétételétől számított legfeljebb három hónapon belül tájékoztatja tanácsadó csoportjait és a másik Felet a végrehajtandó tevékenységekről és intézkedésekről szóló határozatairól. A szakértői testület jelentésének és ajánlásainak nyomon követését a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság ellenőrzi. A tanácsadó testületek és a közös civil társadalmi párbeszéd fórum e tekintetben benyújthatják észrevételeiket a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságnak.

14. FEJEZET

VITARENDEZÉS

1. SZAKASZ

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

244. CIKK

Célkitűzés

E fejezet célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek közötti viták elkerülésére és rendezésére e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.

245. CIKK

Alkalmazási kör

E fejezet – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandó az e megállapodás IV címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) rendelkezéseinek értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen vita rendezésére.

2. SZAKASZ

KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS

246. CIKK

Konzultációk

1.       A felek törekednek a megállapodás 245. cikkében említett jogviták oly módon történő rendezésére, hogy a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése céljából jóhiszemű konzultációt kezdeményeznek.

2.       Valamely Fél a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján indítványozza a konzultációt, melyről másolatot küld a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak, a kérelmét megindokolva, ideértve a kérdéses intézkedés és a megállapodás 245. cikkében szereplő azon rendelkezés azonosítását, amelyet alkalmazandónak tekint.

3.       A konzultációt a kérelem beérkezésének időpontjától számított 30 napon belül megtartják, és annak helyszíne – ha a Felek másként nem állapodnak meg – annak a Félnek a területe, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a Felek által a konzultációk során közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban.

4.       Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelemnek a megkeresett Félhez való beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, és a konzultáció e 15 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek megállapodnak a konzultáció folytatásában.

5.       Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a jelen cikk (3), illetve (4) bekezdésében megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a konzultációt kérelmező Fél a megállapodás 248. cikkéhez folyamodhat.

6.       A konzultációk során a Felek elengendő ténybeli információt szolgáltatnak, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által a jelen megállapodás működésére és alkalmazására gyakorolt hatás teljes körű vizsgálatát.

7.       Amennyiben a konzultáció az energiahordozók hálózatokon történő szállítását érinti és a vita rendezését egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítéli meg, a konzultációt a kérelem benyújtásának időpontjától számított három napon belül kell megtartani, és az a kérelem benyújtásának időpontjától számított három napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a konzultáció folytatásával mindkét Fél egyetért.

247. CIKK

Közvetítés

Bármely Fél kérheti a másik Felet az e megállapodás XIX. melléklete szerinti közvetítési eljárás megkezdésére bármilyen olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan befolyásolja e fél kereskedelmi érdekeit.

3. SZAKASZ

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

1. ALSZAKASZ

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

248. CIKK

A választottbírósági eljárás kezdeményezése

1.       Amennyiben a Feleknek a megállapodás 246. cikkében előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél e cikknek megfelelően kérheti egy választottbírói testület felállítását.

2.       A választottbírói testület felállítására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a másik Fél és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság számára. A panaszos Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismerteti, hogy az intézkedés miért nem felel meg a megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó módon.

249. CIKK

A választottbírói testület létrehozása

1.       A választottbírói testület három választottbíróból áll.

2.       A választottbírói testület létrehozására vonatkozó kérelem beérkezésekor a Felek haladéktalanul konzultálnak, és arra törekednek, hogy megállapodásra jussanak a választottbírói testület összetételét illetően. E cikk (3) és (4) bekezdése sérelme nélkül a Felek a választottbírói testület létrehozása előtt bármikor dönthetnek úgy, hogy a választottbírói testületet kölcsönös megállapodással hozzák létre.

3.       Ha nem sikerül megállapodásra jutni a választottbírói testület összetételét illetően, bármely fél kérheti a választottbírói testület e bekezdésben szereplő eljárás szerinti létrehozását a testület létrehozására irányuló kérelem után öt nappal. Az egyes Felek a megállapodás 268. cikke szerint létrehozott jegyzékről jelölhetnek ki választottbírát az e bekezdésben szereplő eljárás alkalmazására irányuló kérelemtől számított tíz napon belül. Amennyiben valamelyik Fél nem jelöl ki választottbírát, a választottbírát a másik Fél kérésére sorsolás útján választják ki a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnöke vagy társelnökei, illetve ezek küldöttei a megállapodás 268. cikke szerint létrehozott jegyzéknek a kérdéses Félre vonatkozó aljegyzékéről. Amennyiben a Felek nem jutnak megállapodásra a választottbírói testület elnökét illetően, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnöke vagy társelnökei, illetve ezek küldöttei bármelyik Fél kérésére sorsolás útján választják ki az elnököt a megállapodás 268. cikke szerint létrehozott jegyzék elnökökre vonatkozó aljegyzékéről.

4.       Amennyiben egy vagy több választottbírát sorsolás útján jelölnek ki, a sorsolásnak a (3) bekezdésben hivatkozott sorshúzás útján történő kijelölés iránti kérelemtől számított öt napon belül kell megtörténnie.

5.       A választottbírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három választottbíró közül az utolsó is elfogadta kijelölését a megállapodás XX. mellékletében szereplő eljárási szabályzatnak megfelelően.

6.       Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában nem került sor a megállapodás 268. cikke szerinti valamelyik jegyzék összeállítására, vagy amennyiben ezek nem tartalmaznak elegendő nevet, a választottbírákat sorsolás útján választják ki. A sorsolás azon személyek közül történik, akiket a Felek hivatalosan javasoltak, vagy amennyiben valamelyik Fél nem tett ilyen javaslatot, a sorsolás a másik Fél által javasolt személyek közül történik.

7.       Amennyiben a Felek nem állapodnak meg másról, a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket az egyik Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, az e cikk (3) bekezdésében előírt sorsolásos kiválasztási eljárás alkalmazandó a jelen cikk (2) bekezdése első mondatának vagy a jelen cikk (3) bekezdésében szereplő további lépések alkalmazása nélkül, és a jelen cikk (4) bekezdésében szereplő határidő két nap.

250. CIKK

A sürgősségre vonatkozó előzetes határozat

Amennyiben valamely Fél úgy kívánja, a választottbírói testület a létrehozásától számított tíz napon belül előzetes határozatot hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

251. CIKK

A választottbírói testület jelentése

1.       A választottbírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90. nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a ténymegállapításokról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Amennyiben úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés közlésére semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásától számított 120 napnál később. Az időközi jelentés nem kerül nyilvánosságra.

2.       Az időközi jelentés közlésétől számított 14 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

3.       Sürgős esetekben– ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentésének a választottbírói testület létrehozásától számított 45 napon belül, de legkésőbb 60 napon belül történő közlése érdekében. Az időközi jelentés közlésétől számított 7 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

4.       A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli észrevételek vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését, és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le. A testület végleges határozatának megállapításai tartalmazzák az időközi felülvizsgálat szakaszában kifejtett érvek megfelelő tárgyalását, és világos válaszokat adnak a két Fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.

5.       A IV. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, az időközi jelentést a választottbírói testület létrehozásától számított 20 napon belül kell közölni, és az e cikk (2) bekezdése szerinti bármely kérelmet az írásbeli jelentés közlését követő öt napon belül kell benyújtani. A választottbírói testület dönthet úgy is, hogy eltekint az időközi jelentéstől.

252. CIKK

Egyeztetés a sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében

1.       A megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, a testülethez benyújtott kérelem útján bármely Fél kérheti, hogy a választottbírói testület elnöke a vitával kapcsolatos kérdésekben egyeztetőként járjon el.

2.       Az egyeztető a vita megegyezés útján történő rendezésére, illetve egy olyan eljárásban való megegyezésre törekszik, amely a vita rendezéséhez vezet. Amennyiben a kinevezésétől számított 15 napon belül nem sikerül ilyen egyezséget elérnie, a vita rendezése, illetve az ilyen rendezés elérésére alkalmas eljárás tekintetében ajánlást tesz, és meghatározza azokat a feltételeket, melyeket az általa kijelölt naptól kezdve a vita rendezéséig be kell tartani.

3.       Az egyeztető döntésétől számított három hónapig, illetve a vita rendezésének időpontjáig – attól függően, hogy ezen időpontok közül melyik a korábbi – a feltételek tekintetében a Felek és a Felek ellenőrzése, illetve joghatósága alatt álló egységek a (2) bekezdés szerint hozott ajánlásoknak megfelelően járnak el.

4.       Az egyeztető tiszteletben tartja a megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódexet.

253. CIKK

A választottbírói testület határozatáról szóló értesítés

1.       A választottbírói testület a létrehozásától számított 120 napon belül értesíti végleges határozatáról a Feleket és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, jelezve a késedelem okait és a határozat kibocsátásának várható időpontját. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásától számított 150 napnál később.

2.       Sürgős esetekben– ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül közölje határozatát. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a testület létrehozásától számított 75 napnál később.

3.       A megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, a választottbírói testület a létrehozásától számított 40 napon belül közli határozatát.

2. ALSZAKASZ

TELJESÍTÉS

254. CIKK

A választottbírói testület határozatának teljesítése

A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy késedelem nélkül és jóhiszeműen teljesítse a választottbírói testület határozatát.

255. CIKK

A határozat ésszerűen elvárható időtartamon belüli teljesítése

1.       Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, a Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a határozat teljesítésének határidejében. Ilyen esetben a bepanaszolt Fél legkésőbb 30 nappal a választottbírói testület határozatának a Felekkel történt közlését követően értesíti a panaszos Felet és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a teljesítéshez szükséges időről („ésszerű határidő”).

2.       Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a választottbírói testület határozatának teljesítéséhez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. Az eredeti választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 20 napon belül értesíti határozatáról a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot.

3.       A bepanaszolt Fél köteles legalább egy hónappal az ésszerű időtartam lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad előre a választottbírói testület határozatának teljesítése.

4.       Az ésszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

256. CIKK

A választottbírói testület határozatának teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

1.       Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, értesíti a másik Felet és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot az ésszerű időtartam vége előtt azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott.

2.       Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a megállapodás 245. cikkében említett rendelkezésekkel való megfelelés érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kikérheti az eredeti választottbírói testület határozatát a kérdésben. Az ilyen kérelemben meg kell határozni a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismertetni kell, hogy az intézkedés miért nem felel meg a megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó módon. Az eredeti választottbírói testület a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesíti határozatáról.

257. CIKK

Ideiglenes jogorvoslat a határozat nem teljesítése esetén

1.       Amennyiben a bepanaszolt Fél elmulasztja közölni a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az ésszerű időtartam lejárta előtt, illetve ha a választottbírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy a megállapodás 256. cikkének (1) bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze a megállapodás 245. cikkének rendelkezései alapján az említett Félre háruló kötelezettségekkel, akkor a bepanaszolt Fél – amennyiben a panaszos Fél erre felkéri és e Féllel konzultációt folytatott – ideiglenes kártérítést ajánl fel.

2.       Ha a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem kér ideiglenes kártérítési ajánlatot e cikk (1) bekezdése alapján, vagy abban az esetben, ha – ilyen kérelem benyújtása esetén – nem sikerül megállapodni a kártérítésről az ésszerű határidő lejárta vagy a választottbírói testület e megállapodás 256. cikke szerinti határozatának közzétételétől számított 30 napon belül, és nincs hatályban intézkedés a teljesítésre, vagy a teljesítés érdekében tett intézkedés nem egyeztethető össze a megállapodás 245. cikkének rendelkezéseivel, a panaszos Fél jogosult arra, hogy a másik fél és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság értesítésével olyan megfelelő szinten felfüggessze a megállapodás 245. cikkéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ami megegyezik a jogsértéssel okozott érvénytelenítésnek vagy károkozásnak. Az értesítésben meg kell határozni a kötelezettségek teljesítése felfüggesztésének szintjét. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz nap elteltét követő bármely időpontban megkezdheti a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a jelen cikk (4) bekezdése szerint választottbírósági eljárást kérelmezett.

3.       A kötelezettségek felfüggesztése során a panaszos Fél választhatja a vámtarifáinak felemelését a más WTO-tagokkal szemben alkalmazott szintre, olyan kereskedelmi mennyiségre, amelyet úgy állapít meg, hogy a vámtarifa-emelés és a kereskedelmi mennyiség szorzata megegyezzen a sérelem által okozott érvénytelenítés vagy károkozás értékével.

4.       Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott lehetetlenülése vagy a hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választottbírói testület határozatát. Az ilyen kérelmet a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Félnek és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak elküldeni. Az eredeti választottbírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a Felekkel és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott határozatát. Az eredeti választottbírói testület határozatának közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választottbírói testület határozatának.

5.       A kötelezettségek felfüggesztése és az e cikk szerinti kártérítés ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően:

a)       a Felek a megállapodás 262. cikke értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást; vagy

b)      a Felek megállapodtak abban, hogy a megállapodás 256. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedések azt eredményezik, hogy a bepanaszolt Fél megfelel a megállapodás 245. cikkében hivatkozott rendelkezéseknek; vagy

c)       a 245. cikkben hivatkozott rendelkezéseknek nem megfelelőnek talált bármely intézkedést visszavonták vagy úgy módosították, hogy megfeleljenek a szóban forgó rendelkezéseknek, a megállapodás 256. cikkének (2) bekezdésében szereplő szabályok szerint.

258. CIKK

Jogorvoslat sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében

1.       A megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, a melyeket az egyik Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, a jogorvoslat tekintetében e cikk rendelkezései alkalmazandók.

2.       A megállapodás 255., 256. és 257. cikkétől eltérve a panaszos Fél felfüggesztheti a megállapodás IV. címéből (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) fakadó kötelezettségeit olyan megfelelő mértékben, amely megfelel a lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékének, melyet a Fél okozott azáltal, hogy a választottbírói testület határozatát követő 15 napon belül nem felelt meg az említett határozatban foglaltaknak. A felfüggesztés azonnali hatállyal érvényes. A felfüggesztés fenntartható mindaddig, amíg a bepanaszolt Fél nem felel meg a választottbírói testület határozatának.

3.       Amennyiben a bepanaszolt Fél vitatja a határozatnak való meg nem felelés tényét, illetve a felfüggesztés vagy meg nem felelés szintjét, a megállapodás 257. ciikének (4) bekezdése és 259. cikke alapján eljárásokat kezdeményezhet, amelyeket haladéktalanul megvizsgálnak. A panaszos Felet a felfüggesztés megszüntetésére vagy kiigazítására kizárólag a választottbírói testület határozata után kötelezhetik; az eljárások alatt a felfüggesztést fenntarthatja.

259. CIKK

A meg nem felelés miatt elfogadott ideiglenes jogorvoslatot követően a határozat teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

1.       A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, az esettől függően az engedmények felfüggesztését vagy az ideiglenes kártérítés alkalmazását követően. A jelen cikk (2) bekezdésében szereplő esetek kivételével a panaszos Fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véget vet az engedmények felfüggesztésének. Azokban az esetekben, amikor kártérítést alkalmaztak, és a jelen cikk (2) bekezdése szerinti esetek kivételével a bepanaszolt Fél felfüggesztheti az ilyen kártérítés alkalmazását az arról szóló értesítésétől számított 30 napon belül, hogy teljesítette a választottbírói testület határozatát.

2.       Amennyiben a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e a megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választottbírói testület határozatáról a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesítik a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Amennyiben a választottbírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése vagy – esettől függően – a kártérítés megszűnik. Adott esetben a panaszos Fél az engedmények felfüggesztésének szintjét a választottbírói testület által megállapított szinthez igazítja.

260. CIKK

A választottbírók helyettesítése

Amennyiben az e fejezet szerinti választottbírói eljárás során az eredeti testület vagy annak bizonyos tagjai nem tudják folytatni részvételüket, visszalépnek vagy azért kell helyettesíteni őket, mert nem felelnek meg a megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódex követelményeinek, a megállapodás 249. cikkében szereplő eljárás alkalmazandó. A választottbírói testület határozatáról szóló értesítés határidejét 20 nappal meghosszabbítják, kivéve a 249. cikk (7) bekezdése szerinti sürgős vitákat, melyek esetében a határidőt öt nappal hosszabbítják meg.

3. ALSZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

261. CIKK

A választottbírói és teljesítési eljárások felfüggesztése és lezárása

A választottbírói testület mindkét Fél írásos kérésére 12 egymást követő hónapot meg nem haladó, a Felek által megállapított időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A választottbírói testület mindkét Fél írásos kérésére újra megkezdi munkáját ezen időtartam vége előtt, vagy valamely Fél írásos kérésére ezen időtartam lejártakor. A kérelmező Fél tájékoztatja a a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnökét vagy társelnökeit, valamint a másik Felet. Amennyiben valamely Fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választottbírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választottbírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait a megállapodás 269. cikkének hatálya alá eső más eljárásokban.

262. CIKK

Kölcsönösen elfogadható megoldás

A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó vitájukban. Az ilyen megoldásról közösen értesítik a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, valamint adott esetben a választottbírói testület elnökét. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek említenie kell e követelményt, és a vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról értesítést küldtek, a vitarendezési eljárás lezárul.

263. CIKK

Eljárási szabályzat

1.       Az e fejezetre vonatkozó vitarendezési eljárásokra a megállapodás XX. mellékletében szereplő eljárási szabályok és a megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódex alkalmazandó.

2.       A választottbírói testület minden meghallgatása nyilvános, kivéve ha az eljárási szabályzat másképp rendelkezik.

264. CIKK

Információk és technikai tanácsadás

A választottbírói testület az egyik Fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választottbírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be bármilyen forrásból, ideértve a vitában érintett Feleket is. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a Felekkel. Az egyik Fél területén letelepedett természetes vagy jogi személyek amicus curiae leveleket nyújthatnak be a választottbírói testületnek az eljárási szabályoknak megfelelően. Az e cikk alapján kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.

265. CIKK

Értelmezési szabályok

A választottbírói testület a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezi a megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is. A testület figyelembe veszi a választottbírói testületek jelentéseiben és a Fellebbezési Testületnek a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott jelentéseiben kialakított vonatkozó értelmezéseket is. A választottbírósági testület határozatai nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Feleknek a megállapodásban előírt jogait és kötelezettségeit.

266. CIKK

A választottbírói testület döntései és határozatai

1.       A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A testület tanácskozásai bizalmasak, és nem adnak ki eltérő véleményeket.

2.       A választottbírói testület határozatait a Felek feltétel nélkül elfogadják. A határozatok nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek számára. A határozatok rögzítik a ténymegállapításokat, a megállapodás 245. cikkében említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. A megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi a választottbírói testület határozatait az azokról kapott értesítéstől számított tíz napon belül, kivéve, ha eltérően határoz a valamely Fél által a jogszabályai alapján bizalmasként benyújtott információ bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.

267. CIKK

Az Európai Unió Bírósága elé utalás

1.       Az e cikkben szereplő eljárásokat azokra a vitákra kell alkalmazni, amelyek e megállapodás olyan rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkoznak, amelyek valamely Félre egy uniós jogszabály rendelkezéseire hivatkozva rónak kötelezettségeket.

2.       Abban az esetben, ha egy vita során az (1) bekezdésben hivatkozott uniós jog valamely rendelkezésének az értelmezésére irányuló kérdés merül fel, a választottbírói testület nem dönt a kérdésben, hanem felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ítéletet ebben a kérdésben. Ilyen esetekben a választottbírói testület határozataira vonatkozó határidőket az Európai Unió Bírósága ítéletének meghozataláig felfüggesztik. Az Európai Unió Bíróságának ítélete a választottbírói testületre nézve kötelező érvényű.

4. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

268. CIKK

A választottbírók névjegyzékei

1.       A megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik betölthetik a választottbírói testület elnöki tisztségét. Minden egyes aljegyzéken legalább öt személy szerepel. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság biztosítja a jegyzék folyamatos szinten tartását.

2.       A választottbírók szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódexnek.

3.       A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság további 12 főből álló névjegyzékeket is összeállíthat, amelyeken a megállapodás hatálya alá tartozó konkrét ágazatokban tudással és tapasztalattal rendelkező egyének szerepelnek. A Felek megegyezése esetén e további jegyzékek használhatók a választottbírói testületnek a megállapodás 249. cikkében szereplő eljárás szerinti összeállításához.

269. CIKK

Kapcsolat a WTO-egyezményben foglalt kötelezettségekkel

1.       E fejezet vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési eljárásokat is.

2.       Azonban ha az egyik Fél egy adott intézkedés tekintetében vitarendezési eljárást kezdeményezett akár e fejezet vagy a WTO-egyezmény alapján, akkor más fórumon nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást ugyanarról az intézkedésről mindaddig, amíg az első eljárás be nem fejeződött. Ezen túlmenően, a Fél nem kereshet jogorvoslatot a két fórumon az e megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos kötelezettségre. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezése után a Felek a választott fórumot használják a másik fórum kizárásával, kivéve, ha a választott fórum eljárási vagy joghatósági okokból az adott kötelezettségre jogorvoslatot kereső kérelem tekintetében nem tesz megállapításokat.

3.       E cikk (2) bekezdése alkalmazásában:

a)       a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a WTO-egyezmény 2. mellékletében található, a vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (a továbbiakban: DSU) 6. cikke szerinti bizottság létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a Vitarendezési Testület (a továbbiakban: DSB) elfogadja a bizottság jelentését és – adott esetben – a Fellebbviteli Testület jelentését a DSU 16. cikke és a 17.14. cikke alapján; valamint

b)      az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a megállapodás 248. cikke szerinti választottbírói testület létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a választottbírói testület kibocsátja határozatát a megállapodás 253. cikke értelmében a Felek és a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság részére.

4.       E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a DSB által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-egyezményre annak megakadályozása érdekében nem lehet hivatkozni, hogy egy Fél felfüggessze az e fejezet szerinti kötelezettségeit.

270. CIKK

Határidők

1.       Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választottbírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

2.       Az ebben a fejezetben említett határidők a vitás Felek kölcsönös megállapodásával módosíthatók. A választottbírói testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben hivatkozott határidők módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.

15. FEJEZET

A IV. CÍM SZERINTI JOGHARMONIZÁCIÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

271. CIKK

A jogharmonizáció előrehaladása a kereskedelemmel kapcsolatos területeken

1.       A megállapodás 419. cikkében hivatkozott, a megállapodás IV. címében szereplő (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) kereskedelemmel kapcsolatos területekre vonatkozó grúz és uniós jogszabályok harmonizációja értékelésének megkönnyítése céljából a Felek rendszeresen, de legalább évente egyszer a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban, vagy annak a megállapodás által létrehozott valamelyik albizottságában megvitatják a jogharmonizáció előrehaladását a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6. és 8. fejezetében megállapított határidőkhöz képest.

2.       Az Unió kérésére és az ilyen tárgyalások céljából Grúzia írásban benyújtja a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság vagy adott esetben annak egy albizottsága számára a jogharmonizáció előrehaladására és a harmonizált belső jogszabályok hatékony végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó információkat, a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) vonatkozó fejezetei tekintetében.

3.       Grúzia tájékoztatja az Uniót, amint úgy tekinti, hogy végrehajtotta az (1) bekezdésben hivatkozott fejezetek valamelyikében szereplő jogharmonizációt.

272. CIKK

A nem megfelelő belső jogszabályok hatályon kívül helyezése

A jogharmonizáció részeként Grúzia hatályon kívül helyezi belső jogszabályainak azon rendelkezéseit vagy megszünteti azon igazgatási gyakorlatát, amelyek nem felelnek meg a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti jogharmonizációs rendelkezések tárgyát képező uniós jogszabályoknak, illetve az uniós joggal megfelelően harmonizált belső jognak.

273. CIKK

A jogharmonizáció értékelése a kereskedelemmel kapcsolatos területeken

1.       A megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hivatkozott jogharmonizáció Unió általi értékelése azt követően kezdődik, hogy Grúzia a megállapodás 271. cikkének (3) bekezdése szerint értesítette az Uniót, kivéve, ha a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 4. és 8. fejezete másképp rendelkezik.

2.       Az Unió értékeli, hogy Grúzia joga összhangban áll-e az uniós joggal, és azt hatékonyan végrehajtják és érvényesítik-e. Grúzia egy közös megállapodás tárgyát képező nyelven az Unió rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az ilyen értékelés végrehajtásához szükséges információt, .

3.       A (2) bekezdés szerinti uniós értékelés figyelembe veszi a grúz jog hatékony végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges grúziai vonatkozó infrastruktúra, szervek és eljárások meglétét és működését.

4.       A (2) bekezdés szerinti uniós értékelés figyelembe veszi a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti jogharmonizációs rendelkezések tárgyát képező uniós jogszabályoknak, illetve az uniós joggal megfelelően harmonizált belső jognak nem megfelelő belső jogi rendelkezések vagy igazgatási gyakorlat meglétét.

5.       Eltérő rendelkezés hiányában az Unió a megállapodás 276. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott határidőn belül tájékoztatja Grúziát értékelésének eredményeiről. Eltérő rendelkezés hiányában a Felek megvitathatják az értékelést a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban vagy annak vonatkozó albizottságaiban, a megállapodás 419. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

274. CIKK

A jogharmonizáció szempontjából releváns fejlemények

1.       Grúzia biztosítja a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerint harmonizált belső jogszabályok hatékony végrehajtását, és minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy belső jogszabályaiban a megállapodás 418. cikkének megfelelően tükrözze az uniós jog változásait, .

2.       Az Unió tájékoztatja Grúziát minden olyan uniós jogszabály elfogadására vagy módosítására irányuló végleges bizottsági javaslatról, amely releváns Grúzia jogharmonizációs kötelezettségei tekintetében a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) vonatkozásában.

3.       Grúzia tájékoztatja az Uniót az olyan fellépésekről – ideértve a jogalkotási javaslatokat és az igazgatási gyakorlatot is –, amelyek hatással lehetnek a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítésére.

4.       Kérésre a Felek megvitatják a (2) és (3) bekezdésben hivatkozott valamennyi javaslat vagy fellépés Grúzia jogára vagy a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti kötelezettségeknek való megfelelésre gyakorolt hatását.

5.       Amennyiben a megállapodás 273. cikke szerinti értékelést követően Grúzia modosítja belső jogszabályait annak érdekében, hogy figyelembe vegye a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6. és 8. fejezetében szereplő jogharmonizációra vonatkozó változásokat, az Unió új értékelést készít e megállapodás 273. cikke alapján. Amennyiben Grúzia bármilyen más olyan lépést tesz, amely befolyásolhatja a harmonizált belső jogszabályok végrehajtását és érvényesítését, az Unió új értékelést készíthet e megállapodás 273. cikke alapján.

6.       Amennyiben a körülmények úgy kívánják, ideiglenesen felfüggeszthetők az Unió által biztosított különleges előnyök, amelyeket azon értékelés alapján nyújtottak, miszerint Grúzia jogát harmonizálták az uniós joggal, és e jogszabályokat hatékonyan végrehajtották és érvényesítették, amennyiben Grúzia nem harmonizálja belső jogát a megállapodás IV. címét (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) érintő változások figyelembevétele érdekében, ha a jelen cikk (5) bekezdésében hivatkozott értékelés azt mutatja, hogy Grúzia joga már nem áll összhangban az uniós joggal, vagy ha a Társulási Tanács határoz e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) az uniós jog változásait követő frissítéséről.

7.       Amennyiben az Unió ilyen felfüggesztést szándékozik végrehajtani, erről Grúziát haladéktalanul értesíti. Grúzia az ügyet az értesítéstől számított három hónapon belül a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elé utalhatja, írásos indokolás benyújtásával. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság az innen számított három hónapon belül megvitatja az ügyet. Ha az ügyet nem utalják a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elé, vagy ha azt ez a bizottság nem tudja az elé utalástól számított három hónapon belül megoldani, az Unió végrehajthatja az előnyök biztosításának felfüggesztését. A felfüggesztést haladéktalanul fel kell oldani, ha a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság később megoldja a kérdést.

275. CIKK

Információcsere

A megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alá tartozó jogharmonizációval kapcsolatos információcserére a megállapodás 222. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott kapcsolattartó pontokon keresztül kerül sor.

276. CIKK

Általános rendelkezések

1.       A megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság eljárásokat fogad el a jogharmonizáció értékelésének elősegítése, valamint a jogharmonizációval kapcsolatos hatékony információcsere biztosítása érdekében, ideértve az értékelés határidejét, valamint az információcsere formáját, tartalmát és nyelvét.

2.       A megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hivatkozott bármely konkrét uniós jogszabály kiterjed ezeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. november 29. előtt közzétett módosításaira, kiegészítéseire és helyettesítő intézkedéseire

3.       Ellentmondás esetén a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6. és 8. fejezeteiben szereplő rendelkezések elsőbbséget élveznek az e fejezetben rögzített rendelkezésekkel szemben.

4.       A jelen fejezet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó panaszokat nem e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetének (Vitarendezés) megfelelően kezelik.

V. CÍM

GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. FEJEZET

GAZDASÁGI PÁRBESZÉD

277. CIKK

1.       Az EU és Grúzia elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy jobban megértik egymás gazdaságainak alapelemeit, valamint gazdaságpolitikáik kialakítását és végrehajtását.

2.       Grúzia törekszik arra, hogy működő piacgazdaságot alakítson ki, és fokozatosan harmonizálja gazdasági és pénzügyi szabályozását az Unióéval, miközben stabil makrogazdasági szakpolitikákat folytat.

278. CIKK

E célból a Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres gazdasági párbeszédet folytatnak a következők céljából:

a)       információcsere a makrogazdasági tendenciákról és szakpolitikákról, valamint a strukturális reformokról, ideértve a gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégiákat is;

b)      a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje az olyan területeken, mint az államháztartás, a monetáris és árfolyam-politikai keretek, a pénzügyi ágazattal kapcsolatos szakpolitika és a gazdasági statisztikák;

c)       a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje a regionális gazdasági integrációról, ideértve az európai gazdasági és monetáris unió működését is;

d)      a kétoldalú együttműködés helyzetének áttekintése a gazdasági, pénzügyi és statisztikai területeken.

2. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS

279. CIKK

A Felek együttműködnek az államháztartási belső ellenőrzés (a továbbiakban: PIFC) és a külső ellenőrzés területén a következő célkitűzésekkel:

a)       a PIFC-rendszer további fejlesztése és végrehajtása, a vezetői elszámoltathatóság elve alapján, és ideértve egy, a működését tekintve  független belső ellenőrzési funkciót is a teljes közszférában, az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal és módszerekkel, valamint az uniós bevált gyakorlatokkal való harmonizáció útján, a Grúzia kormánya által jóváhagyott PIFC-re vonatkozó szakpolitikai dokumentum alapján;

b)      annak tükrözése a PIFC-re vonatkozó szakpolitikai dokumentumban, hogy foganatosítanak-e és milyen feltételek mellett pénzügyi felügyeleti rendszert, és amennyiben igen, ez a funkció panaszvezérelt módon fog működni, valamint kiegészíti, de nem kettőzi meg a belső ellenőrzési funkciót;

c)       a PIFC-re vonatkozó szakpolitikai dokumentumban meghatározott szereplők közötti hatékony együttműködés az irányítás fejlesztésének előmozdítása érdekében;

d)      a PIFC Központi Harmonizációs Egységének támogatása, hatásköreinek megerősítése;

e)       Grúzia Állami Számvevőszékének mint Grúzia legfőbb ellenőrzési intézményének további erősítése a függetlensége, szervezeti és ellenőrzési kapacitásai, pénzügyi és humánerőforrásai, valamint a külső pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó nemzetközileg elismert szabványok legfőbb ellenőrzési intézménye általi végrehajtása tekintetében; továbbá

f)       az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

3. FEJEZET

ADÓZÁS

280. CIKK

A Felek együttműködnek a jó adóügyi kormányzás fokozása érdekében, a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem, a beruházások és a tisztességes verseny további javítása céljából.

281. CIKK

Hivatkozással a megállapodás 280. cikkére, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit – azaz az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóügyi verseny elvét –, ahogyan azokat a tagállamok uniós szinten elfogadták, és kötelezettséget vállalnak ezen elvek végrehajtására. Ennek érdekében a Felek – az uniós és a tagállami hatáskörök sérelme nélkül – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

282. CIKK

Továbbá a Felek fokozzák és erősítik a grúz adórendszer és adóigazgatás fejlesztésére irányuló együttműködésüket – ideértve az adóbehajtás és az ellenőrzési kapacitás javítását –, a hatékony adóbehajtás biztosítása és az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem erősítése érdekében. A Felek törekednek az együttműködés és a tapasztalatmegosztás fokozására az adócsalás elleni küzdelemben, különös tekintettel a körhintacsalásra.

283. CIKK

A Felek fokozzák az együttműködést és összehangolják szakpolitikáikat a csalás és a jövedékiadó-köteles termékek csempészete elleni fellépés és küzdelem terén. Ez az együttműködés magában foglalja többek között a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó mértékének fokozatos közelítését – amennyire az lehetséges, figyelembe véve a regionális összefüggésekből fakadó kötöttségeket –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezményével összhangban. E célból a Felek törekednek a regionális viszonylatban folytatott együttműködésük erősítésére.

284. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

285. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XXII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

4. FEJEZET

STATISZTIKA

286. CIKK

A Felek fejlesztik és erősítik a statisztikai kérdésekre vonatkozó együttműködésüket, ezáltal hozzájárulnak az időszerű, nemzetközileg összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok nyújtásának hosszú távú célkitűzéséhez. A fenntartható, hatékony és szakmailag független nemzeti statisztikai rendszer várhatóan olyan releváns információkat nyújt Grúzia és az EU állampolgárai, vállalkozásai és döntéshozói számára, amelyek alapján megalapozott döntések születhetnek. A nemzeti statisztikai rendszer tiszteletben tartja a hivatalos statisztikák ENSZ által elfogadott alapelveit és számításba veszi a statisztikákra vonatkozó uniós vívmányokat – köztük az európai statisztika gyakorlati kódexét –, a nemzeti statisztikai rendszernek az európai normákhoz és szabványokhoz történő igazítása érdekében.

287. CIKK

Az együttműködés a következőkre irányul:

a)       a nemzeti statisztikai rendszer kapacitásainak további erősítése, hangsúlyt helyezve a szilárd jogalapra, a megfelelő adatok és metaadatok előállítására, az adatterjesztési politikára és a felhasználóbarát megközelítésre, a különböző felhasználócsoportok – és különösen a köz- és magánszektor, a tudományos közösség és más felhasználók – figyelembevételével;

b)      Grúzia statisztikai rendszerének fokozatos hozzáigazítása az európai statisztikai rendszerhez;

c)       az EU felé történő adatszolgáltatás pontosítása a releváns nemzetközi és európai módszerek alkalmazásának figyelembevételével, ideértve az osztályozást;

d)      a nemzeti statisztikai állomány szakmai és igazgatási kapacitásának javítása az európai statisztikai szabványok alkalmazásának megkönnyítése érdekében és az grúz statisztikai rendszer fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából;

e)       tapasztalatcsere a Felek között a statisztikával kapcsolatos know-how fejlesztéséről; valamint

f)       az összes statisztikai termelési folyamat és a terjesztés teljes körű minőségirányításának előmozdítása.

288. CIKK

A Felek együttműködnek az európai statisztikai rendszer keretében, amelyen belül az európai statisztikai hatóság az Eurostat. Az együttműködés a következő területekre összpontosul:

a)       makrogazdasági statisztikák, ideértve a nemzeti számlákat, külkereskedelmi statisztikákat, fizetési mérlegre vonatkozó statisztikákat, és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikákat;

b)      demográfiai statisztikák, ideértve a népszámlálásokat és a társadalomstatisztikákat;

c)       mezőgazdasági statisztikák, ideértve a mezőgazdasági cenzusokat és a környezeti statisztikákat;

d)      üzleti statisztikák, ideértve az üzleti nyilvántartásokat és a közigazgatási források statisztikai célra történő felhasználását;

e)       energiastatisztikák, ideértve a mérlegeket;

f)       regionális statisztikák;

g)      horizontális tevékenységek, ideértve a statisztikai osztályozásokat, a minőségirányítást, a képzéseket, a terjesztést, a modern információs technológiák használatát; valamint

h)      egyéb vonatkozó kérdések.

289. CIKK

A Felek többek között információkat és tapasztalatokat cserélnek, valamint fokozzák az együttműködést, figyelembe véve a statisztikai rendszer különböző támogatási programok keretében indított reformja terén már korábban szerzett tapasztalatokat. Az erőfeszítéseknek a statisztikákkal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való további igazodásra kell irányulniuk, amely a grúz statisztikai rendszer fejlesztését célzó nemzeti stratégia alapján, és az európai statisztikai rendszer fejlesztésének figyelembevételével történik. A statisztikai adatok előállításának folyamata tekintetében a hangsúlyt a mintavételes felmérés további fejlesztésére és a közigazgatási nyilvántartások felhasználására kell helyezni, mindeközben figyelembe véve a válaszadási teher csökkentésének szükségességét. Az adatoknak relevánsaknak kell lenniük ahhoz, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági élet kulcsfontosságú területeit érintő szakpolitikák kidolgozását és figyelemmel kísérését.

290. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Az európai statisztikai rendszeren belül végrehajtott tevékenységek – ideértve a képzéseket is – a lehetőségek függvényében nyitva állnak Grúzia részvétele előtt.

291. CIKK

Ahol és amennyiben a grúz jogszabályok relevánsak és alkalmazandók a statisztikai uniós vívmányok szempontjából, azokat fokozatosan harmonizálják az évente frissített Statisztikai Követelmények Gyűjteményének megfelelően, amelyet a Felek úgy tekintenek, mint e megállapodás mellékletét (XXIII. melléklet).

VI. CÍM

EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSI POLITIKÁK

1. FEJEZET

KÖZLEKEDÉS

292. CIKK

A Felek:

a)       kiterjesztik és erősítik együttműködésüket a közlekedés területén, hogy ezáltal hozzájáruljanak a fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztéséhez;

b)      elősegítik a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési műveleteket, valamint a közlekedési rendszerek intermodalitását és interoperabilitását; valamint

c)       arra törekednek, hogy területeik között javítsák a közlekedési összeköttetést.

293. CIKK

Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:

a)       egy valamennyi közlekedési módra kiterjedő fenntartható nemzeti közlekedési szakpolitika kidolgozása, különösen a környezetbarát, hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési rendszerek biztosítása, illetve e közlekedéshez kapcsolódó szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásának előmozdítása érdekében;

b)      ágazati stratégiák kidolgozása a közúti, vasúti, légi, tengeri közlekedésre és az intermodalitásra vonatkozó nemzeti közlekedési politika figyelembevételével (ideértve a műszaki berendezések korszerűsítésére vonatkozó jogi követelményeket és a megállapodás XXIV. és XV. mellékleteiben meghatározott nemzetközi normáknak megfelelő szállítási flottákat), amelyek magában foglalják a menetrendeket, valamint a megvalósítás főbb szakaszait, az igazgatási feladatokat és a pénzügyi terveket;

c)       az infrastruktúra-politika megerősítése a különböző közlekedési módokra vonatkozó infrastrukturális projektek azonosítása és értékelése érdekében;

d)      a fenntartásra, a kapacitáshiányra és a hiányzó infrastrukturális láncszemekre vonatkozó finanszírozási politikák kidolgozása, valamint a magánszektor közlekedési projektekben való részvételének ösztönzése;

e)       csatlakozás a vonatkozó nemzetközi közlekedési szervezetekhez és megállapodásokhoz, ideértve a nemzetközi közlekedési megállapodások és egyezmények szigorú végrehajtásának és hatékony érvényesítésének biztosítását célzó eljárásokat;

f)       tudományos és műszaki együttműködés és információcsere új közlekedési technológiák – köztük intelligens közlekedési rendszerek – kidolgozása és továbbfejlesztése céljából; valamint

g)      az intelligens közlekedési rendszerek és az információtechnológia alkalmazásának előmozdítása minden releváns közlekedési mód igazgatására és működtetésére vonatkozóan, valamint az intermodalitás és az együttműködés támogatása a közlekedés megkönnyítését szolgáló űrrendszerek és kereskedelmi alkalmazások használata során.

294. CIKK

1.       Az együttműködés célja az utasok és az áruk mozgásának megkönnyítése, a Gúzia, az EU és a régió harmadik országai közötti szállítások zökkenőmentességének javítása, az igazgatási, műszaki és egyéb akadályok megszüntetésével, a közlekedési hálózatok javításával és az infrastruktúra korszerűsítésével, különösen a Feleket összekötő fő közlekedési hálózatok tekintetében. Az együttműködés kiterjed továbbá a határátlépés megkönnyítését szolgáló intézkedésekre is.

2.       Az együttműködés információcserét és közös tevékenységeket is magában foglal:

a)       regionális szinten, különösen az egyes regionális közlekedési együttműködési megállapodások – köztük a keleti partnerség közlekedési panelje, az Európa–Kaukázus–Ázsia közlekedési folyosó (TRACECA), a bakui folyamat és más közlekedési kezdeményezések – figyelembevételével és az azok révén elért haladás integrálásával;

b)      nemzetközi szinten, többek közt a nemzetközi közlekedési szervezetekre és a Felek által megerősített nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre is tekintettel; valamint

c)       az EU különböző közlekedési ügynökségeinek keretében.

295. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

296. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XXIV. és XV-D. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, e mellékletek rendelkezéseinek megfelelően.

2. FEJEZET

ENERGIAÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

297. CIKK

Az együttműködés a partnerség, a kölcsönös érdekek, az átláthatóság és a kiszámíthatóság elveire épül, célja pedig a piaci integráció és a szabályozásközelítés az energiaágazatban, figyelembe véve biztonságos, környezetbarát és megfizethető energiához való hozzáférés biztosításának szükségességét.

298. CIKK

Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:

a)       energiaügyi stratégiák és szakpolitikák;

b)      versenyalapú, átlátható és hatékony energiapiacok kialakítása, ami lehetővé teszi harmadik felek megkülönböztetésmentes hozzáférését a hálózatokhoz és az ügyfelekhez az uniós normákat követve, ideértve szükség esetén a vonatkozó szabályozási keret fejlesztését is;

c)       a regionális energiaügyekben való együttműködés és Grúzia lehetséges csatlakozása az Energiaközösségről szóló szerződéshez, amelyben Grúzia jelenleg megfigyelői státusszal rendelkezik;

d)      vonzó és stabil befektetési környezet kialakítása az intézményi, jogi, pénzügyi és egyéb szempontok kezelésével;

e)       közös érdekű energia-infrastruktúrák az energiaforrások, szállítók és szállítási útvonalak gazdasági és környezeti szempontból stabil módón történő diverzifikálása érdekében;

f)       az energiaellátás biztonságának javítása, a piaci integráció növelése és a szabályozások fokozatos közelítése az uniós vívmányok legfontosabb elemeihez;

g)      az energiakereskedelem, -tranzit és -szállítás, valamint az árpolitika hosszú távú stabilitásának és biztonságának fokozása és megerősítése, ideértve az energiaforrások átvitelének általános költségalapú rendszerét, kölcsönösen előnyös és megkülönböztetésmentes alapon a nemzetközi szabályoknak – köztük az Energiaközösségről szóló szerződésnek – megfelelően;

h)      az energiahatékonyság és energiatakarékosság gazdasági és környezeti szempontból stabil előmozdítása;

i)       a megújuló energiák fejlesztése és támogatása, különös hangsúlyt fektetve a vízi energiára, valamint a kétoldalú és regionális integráció ösztönzése ezen a téren;

j)       tudományos és technikai együttműködés és információcsere az energiatermelés, -szállítás és -ellátás, valamint a végfelhasználás terén használt technológiák fejlesztése és javítása érdekében, különös figyelmet fordítva az energiahatékonyságra és a környezetbarát technológiákra; valamint

k)      együttműködés a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem terén, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) elveivel és normáival, valamint a NAÜ keretében megkötött vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, továbbá – ahol alkalmazandó – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

299. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

300. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XXV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

3. FEJEZET

KÖRNYEZET

301. CIKK

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem területén, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődés, valamint a gazdaság környezetbarátabbá tételének hosszú távú célkitűzéséhez. A környezet fokozottabb védelme várhatóan előnyökkel jár a polgárok és a vállalkozások számára Grúziában és az EU-ban egyaránt, többek között a közegészségügy javulása, a természeti erőforrások megóvása, a gazdasági és környezeti hatékonyság növelése, valamint a fenntarthatóbb termelési mintákhoz hozzájáruló korszerű, tisztább technológiák alkalmazása révén. Az együttműködés a Felek érdekeinek figyelembevételével, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között a környezetvédelem területén fennálló kölcsönös függőség és a terület vonatkozó többoldalú megállapodásainak tiszteletben tartásával zajlik.

302. CIKK

1.       Az együttműködés célja a környezet megóvása, védelme, javítása, valamint a környezet minőségének rehabilitációja, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása és a regionális és globális környezeti problémák megoldását célzó nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása, többek között az alábbi területeken:

a)       környezeti irányítás és horizontális kérdések, ideértve a stratégiai tervezést, a környezeti hatásvizsgálatokat és stratégiai környezeti vizsgálatokat, az oktatást és képzést, a nyomon követést és a környezeti információs rendszereket, a vizsgálatokat és az érvényesítést, a környezeti felelősséget, a környezeti bűnözés elleni küzdelmet, a határokon átnyúló együttműködést, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést, a döntéshozatali eljárásokat és a hatékony közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárásokat;

b)      levegőminőség;

c)       vízminőség és erőforrás-gazdálkodás, ideértve az árvízkockázatok kezelését, a vízhiányt és az aszályokat, valamint a tengeri környezetet;

d)      hulladékkezelés,

e)       természetvédelem, ideértve az erdészetet és a biológiai sokféleség megőrzését;

f)       ipari szennyezés és ipari veszélyek; valamint

g)      vegyianyag-kezelés.

2.       Az együttműködés célja továbbá a környezeti kérdések integrálása egyéb, a környezetpolitikától eltérő szakpolitikákba.

303. CIKK

A Felek többek közt információt és szakértelmet cserélnek; együttműködnek kétoldalú, regionális – többek közt a dél-kaukázusi együttműködés meglévő struktúráin keresztül – és nemzetközi szinten, különösen a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodások tekintetében, és adott esetben együttműködnek a ügynökségek keretei között.

304. CIKK

1.       Az együttműködés többek között a következő célkitűzéseket foglalja magában:

a)       nemzeti környezeti cselekvési terv kidolgozása, amely kiterjed a Grúzia környezetével kapcsolatos átfogó nemzeti és ágazatspecifikus stratégiai irányokra, valamint intézményi és igazgatási kérdésekre;

b)      a környezetvédelem más szakpolitikai területekbe való integrálásának előmozdítása; valamint

c)       a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások meghatározása.

2.       A nemzeti környezeti cselekvési tervet rendszeresen frissítik, és a grúz jogszabályoknak megfelelően fogadják el.

305. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

306. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XXVI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

4. FEJEZET

ÉGHAJLAT-POLITIKA

307. CIKK

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a területtel kapcsolatos kétoldalú és többoldalú kötelezettségvállalások közötti kölcsönös függőség figyelembevételével zajlik.

308. CIKK

Az együttműködés célja az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása, többek közt a következő területeken:

a)       az éghajlatváltozás mérséklése;

b)      alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;

c)       kibocsátáskereskedelem;

d)      biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, demonstráció, rendszerbe állítás és elterjesztés; valamint

e)       az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítése az ágazati politikákban.

309. CIKK

A Felek többek közt információt és szakértelmet cserélnek; közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról; regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében. A Felek különös figyelmet fordítanak a határokon átnyúló kérdésekre és a regionális együttműködésre.

310. CIKK

A kölcsönös érdekek alapján az együttműködés többek közt a következők fejlesztésére és végrehajtására terjed ki:

a)       nemzeti alkalmazkodási cselekvési terv;

b)      dekarbonizációs fejlesztési stratégia, ideértve a nemzeti szinten megfelelő mérséklő intézkedéseket;

c)       a technológiatranszfert előmozdító intézkedések a technológiai igények értékelése alapján;

d)      az ózonkárosító anyagokkal és fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos intézkedések.

311. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

312. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XXVII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

5. FEJEZET

IPAR- ÉS VÁLLALKOZÁSPOLITIKA, BÁNYÁSZAT

313. CIKK

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket az ipar- és vállalkozáspolitika terén, ezáltal javítják az üzleti környezetet valamennyi gazdasági szereplő számára, különös hangsúlyt fektetve azonban az uniós, illetve grúz jog szerint meghatározott kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). A fokozott együttműködésnek javítania kell az igazgatási és szabályozási keretetaz EU-ban, illetve Grúziában működő uniós és grúz vállalkozások számára, és annak az Európai Unió kkv-kra vonatkozó politikáján és iparpolitikáján kell alapulnia, figyelembe véve az e területen nemzetközileg elismert elveket és gyakorlatokat.

314. CIKK

E célok érdekében a Felek együttműködnek azért, hogy:

a)       végrehajtsák az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elvein alapuló, a kkv-k fejlesztésére vonatkozó szakpolitikákat, és rendszeres párbeszéd révén figyelemmel kísérjék a végrehajtási folyamatot. Ez az együttműködés hangsúlyt helyez a mikro- és kisipari vállalkozásokra is, amelyek rendkívül fontosak mind az EU, mind Grúzia gazdasága számára;

b)      jobb keretfeltételeket hozzanak létre az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, hozzájárulva ezzel a versenyképesség javításához. Az együttműködés kiterjed az olyan strukturális kérdések igazgatására (szerkezetátalakítás), mint a környezet és az energia;

c)       egyszerűsítsék és racionalizálják a szabályozást és a szabályozási gyakorlatot, különös hangsúlyt fektetve a a szabályozási technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve az uniós elveket is;

d)      ösztönözzék az innovációs politika fejlesztését, az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, a kutatás-fejlesztés üzleti alapokra való helyezése tekintetében (beleértve a technológia-alapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközöket, a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz való hozzáférést);

e)       ösztönözzék a jobb kapcsolattartást az uniós és grúz vállalkozások között, valamint e vállalkozások és a hatóságok között az EU-ban és Grúziában;

f)       bátorítsák az exportösztönző tevékenységeket az EU és Grúzia között;

g)      megkönnyítsék mind az uniós, mind a grúz ipar azon ágazatainak korszerűsítését és szerkezetátalakítását, amelyek esetében erre szükség van;

h)      fejlesszék és megerősítsék az együttműködést a bányászati ipar és a nyersanyagok kitermelése területén, a kölcsönös megértés előmozdításának, az üzleti környezet javításának, valamint a nem energetikai célú bányászat területével kapcsolatos információcsere és együttműködés céljával, különös tekintettel a fémércekre és az ipari ásványokra. Az információcsere kiterjed a bányászati és nyersanyagágazat fejleményeire, a nyersanyagok kereskedelmére, a bányászati iparágak fenntartható fejlesztésével kapcsolatos bevált gyakorlatokra, valamint a képzésre, készségekre, egészségre és biztonságra is.

315. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Ebben az uniós és grúz vállalkozások képviselői egyaránt részt vesznek.

6. FEJEZET

TÁRSASÁGI JOG, SZÁMVITEL ÉS KÖNYVVIZSGÁLAT, VÁLLALATIRÁNYÍTÁS

316. CIKK

Felismerve a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a számvitel és a könyvvizsgálat területén a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése és a kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következők céljából:

a)       a részvényesek, hitelezők és egyéb érdekeltek védelme a területre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban;

b)      a vonatkozó nemzetközi normák nemzeti szintű végrehajtásával, valamint a számviteli és könyvvizsgálati uniós szabályok fokozatos közelítése; valamint

c)       a vállalatirányítási politika további fejlesztése a területre vonatkozó nemzetközi normákkal, valamint az uniós jogszabályok és ajánlások fokozatos közelítésével összhangban.

317. CIKK

A Felek törekedni fognak az információk és a szakértelem megosztására e területeken mind a meglévő rendszerekre, mind a releváns új fejlesztésekre vonatkozóan. Ezenkívül a Felek törekednek majd arra, hogy biztosítsák az uniós tagállamok vállalkozásainak nyilvántartása és a grúz vállalkozások nyilvántartása közötti hatékony információcserét.

318. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

319. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XXVIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

7. FEJEZET

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

320. CIKK

Felismerve a pénzügyi szolgáltatások területén a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése, valamint a Felek közötti kereskedelmi forgalom előmozdítása szempontjából, a Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a pénzügyi szolgáltatások területén, a következő célkitűzések érdekében:

a)       a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának a nyitott piacgazdaság igényeihez való hozzáigazítására irányuló folyamat támogatása;

b)      hatékony és megfelelő védelem biztosítása a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói számára;

c)       a teljes grúz pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítása;

d)      a pénzügyi rendszer különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve a szabályozókat és felügyelőket; valamint

e)       független és hatékony felügyelet biztosítása.

321. CIKK

1.       A Felek ösztönzik az érintett szabályozó és felügyeleti hatóságok közötti együttműködést, beleértve az információcserét, a pénzügyi piacokra vonatkozó szakértelem megosztását és egyéb hasonló intézkedéseket.

2.       Külön figyelmet fordítanak az ilyen hatóságok igazgatási kapacitásának fejlesztésére, többek között személyzeti csereprogramok és közös képzés révén.

322. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

323. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XV-A. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

8. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TERÜLETÉN

324. CIKK

A Felek ösztönzik az együttműködést az információs társadalom fejlesztésére vonatkozóan, amely a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű hozzáférhetősége, valamint megfizethető áron kínált, jobb minőségű szolgáltatások révén. Az együttműködés célja az elektronikus kommunikációs piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a verseny és a befektetések bátorítása az ágazatban.

325. CIKK

Az együttműködés többek között a következőkre terjed ki:

a)       az információk és bevált gyakorlatok cseréje a nemzeti információs társadalmi kezdeményezések végrehajtásáról, ideértve többek közt a szélessávú hozzáférés előmozdítására, a hálózatbiztonság javítására és az online közszolgáltatások fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket; valamint

b)      az információk és a bevált gyakorlatok cseréje az elektronikus kommunikáció átfogó szabályozási kerete fejlesztésének ösztönzése érdekében, és különösen a nemzeti független szabályozó igazgatási kapacitásainak megerősítése, a frekvenciaforrások jobb kihasználásának előmozdítása és a grúziai, valamint a Grúzia és az EU közötti hálózatok interoperabilitásának ösztönzése céljából.

326. CIKK

A Felek ösztönzik a nemzeti szabályozók közötti együttműködést az uniós és a grúz szabályozó elektronikus kommunikációja terén.

327. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XV-B. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

9. FEJEZET

TURIZMUS

328. CIKK

A Felek együttműködnek a turizmus területén a gazdasági növekedést és függetlenséget teremtő, a foglalkoztatást növelő és nemzetközi devizát termelő, versenyképes és fenntartható idegenforgalmi ágazat fejlesztésének erősítése érdekében.

329. CIKK

A kétoldalú és európai szintű együttműködés a következő elveken alapul:

a)       a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása – különösen a vidéki területeken –, a helyi fejlesztési szükségletek és prioritások szem előtt tartásával;

b)      a kulturális örökség fontossága; valamint

c)       a turizmus és a környezet megóvása közötti pozitív interakció.

330. CIKK

Az együttműködés különösen a következő kérdésekre összpontosul:

a)       az információk, bevált gyakorlatok, tapasztalatok és know-how cseréje;

b)      állami, magán- és helyi közösségi érdekekre alapozott partnerségek fenntartása a turizmus fenntartható fejlesztése érdekében;

c)       a turistaforgalom, a turisztikai termékek és piacok, az infrastruktúra, a humánerőforrás és az intézményi szerkezet támogatása és fejlesztése;

d)      hatékony szakpolitikák kialakítása és végrehajtása;

e)       turisztikai képzés és kapacitásépítés a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében;

f)       többek közt a közösségeken alapuló turizmus fejlesztése és előmozdítása.

331. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

10. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS

332. CIKK

A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés elősegítése érdekében, különösen a szakpolitikák és jogszabályok fokozatos közelítése révén.

333. CIKK

A Felek közötti együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén többek között a következőkre terjed ki:

a)       a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése;

b)      a központi és helyi szintű igazgatási kapacitások javítása a szakpolitikák tervezése, értékelése, végrehajtása és érvényesítése érdekében, az uniós szabályozással és bevált gyakorlatokkal összhangban;

c)       a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntarthatóságának előmozdítása;

d)      a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása a vidéki közösségek gazdasági jólétének elősegítésére;

e)       a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, valamint a hatékonyság és az átláthatóság fokozása az összes piaci szereplőre vonatkozóan;

f)       a minőségpolitikák és azok ellenőrzési mechanizmusainak előmozdítása, ideértve a földrajzi árujelzőket és a biogazdálkodást;

g)      bortermelés és agroturizmus;

h)      tudásmegosztás és mezőgazdasági szaktanácsadás a mezőgazdasági termelők részére; valamint

i)       törekvés az azon nemzetközi szervezetek keretein belül tárgyalt kérdések harmonizálására, amelyeknek a Felek tagjai.

334. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

11. FEJEZET

HALÁSZATI ÉS TENGERPOLITIKA

1. SZAKASZ

HALÁSZATI POLITIKA

335. CIKK

1.       A Felek együttműködnek többek közt a halászati ágazat következő, kölcsönös érdeklődésre számot tartó és kölcsönösen előnyös területein: az élő vízi erőforrások megőrzése és kezelése, vizsgálat és ellenőrzés, adatgyűjtés, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem a FAO 2001. évi nemzetközi cselekvési tervében meghatározottak szerint, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, az attól való elrettentés és annak megszüntetése érdekében.

2.       Az ilyen együttműködés során tiszteletben tartják a Feleknek az élő vízi erőforrások kezelésére és megőrzésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit.

336. CIKK

A Felek közösen lépnek fel, információt cserélnek és támogatják egymást a következők elősegítése érdekében:

a)       jó kormányzás és bevált gyakorlatok a halászati gazdálkodás területén, a halállomány fenntartható módon történő és ökoszisztéma szemléletű elvén alapuló megőrzésének és kezelésének biztosítása céljából;

b)      felelős halászat és halgazdálkodás, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődés elveivel, mint például a halállomány és az ökoszisztémák egészséges állapotban történő megőrzése; valamint

c)       regionális együttműködés, adott esetben a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében is.

337. CIKK

A megállapodás 336. cikkének megfelelően, és tekintettel a legjobb tudományos szakvéleményre, a Felek erősítik az együttműködést és tevékenységeik koordinálását a Fekete-tengeren az élő vízi erőforrások kezelésének és megőrzésének területén. Mindkét Fél ösztönözni fogja a Fekete-tengerre kiterjedő regionális együttműködést és adott esetben a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való kapcsolatokat.

338. CIKK

A Felek támogatják az olyan kezdeményezéseket, mint a kölcsönös tapasztalatcsere, és támogatást nyújtanak a fenntartható halászatbiztosítására irányuló szakpolitikák végrehajtásához, amelyek az erre az ágazatra vonatkozó uniós vívmányokon és a Felek prioritást élvező érdeklődési területein alapulnak, beleértve a következőket:

a)       az élő vízi erőforrásokkal való gazdálkodás, halászati erőkifejtés és technikai intézkedések;

b)      a halászati tevékenységek vizsgálata és ellenőrzése, a szükséges felügyeleti berendezések használatával, ideértve az elektronikus nyomkövető berendezéseket és a nyomonkövethetőséget biztosító eszközöket, valamint érvényesíthető jogszabályok és ellenőrzési mechanizmusok biztosítását;

c)       a fogásokra, kirakodásra, a flottára vonatkozó biológiai és gazdasági jellegű, egymással összeegyeztethető adatok gyűjtésének harmonizációja;

d)      a halászati kapacitással való gazdálkodás, beleértve egy jól működő halászflotta-nyilvántartásra is kiterjedő flottanyilvántartást is;

e)       piaci hatékonyság, különösen a termelői szervezetek támogatása, a fogyasztók tájékoztatása, valamint forgalmazási előírások és nyomonkövethetőség révén; valamint

f)       olyan strukturális szakpolitika kialakítása a halászati ágazat számára, amely biztosítja a gazdasági, környezeti és társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot.

2. SZAKASZ

TENGERPOLITIKA

339. CIKK

A halászat, a tengerrel kapcsolatos közlekedés, a környezet és más szakpolitikák terén folytatott együttműködésükre tekintettel, és az ENSZ Tengerjogi Egyezményén alapuló vonatkozó nemzetközi tengerjogi megállapodásokkal összhangban, a Felek együttműködést alakítanak ki az integrált tengerpolitika területén is, és különösen:

a)       elősegítik az integrált megközelítést a tengerügyekben, a felelős kormányzást és a bevált gyakorlatok cseréjét a tengeri területek használata terén;

b)      előmozdítják a tengeri területrendezést mint olyan eszközt, amely hozzájárul a jobb döntéshozatalhoz az egymással versengő emberi tevékenységek közötti egyensúly megteremtésével, az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel összhangban;

c)       előmozdítják a tengerparti övezetek integrált kezelését az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel összhangban a tengerpartok fenntartható fejlesztésének biztosítása, valamint a tengerparti régiók tengerparti kockázatokkal – köztük az éghajlatváltozás hatásaival – szembeni ellenálló képességének javítása érdekében;

d)      ösztönzik a gazdasági növekedés és foglalkoztatás hajtóerejének számító innovációt és a forráshatékonyságot a tengerészeti ágazatokban, a bevált gyakorlatok cseréje útján is;

e)       elősegítik a stratégiai szövetségeket a tengerészeti ágazatok, szolgáltatások és a tengerkutatásra és a tengerhasznosítási célú kutatásra szakosodott tudományos intézmények között;

f)       vállalják a határokon átnyúló és ágazatokon átnyúló tengeri felügyelet javítását az intenzív tengeri közlekedéssel, a hajók működéséből eredő kibocsátásokkal, a tengeri balesetekkel és a tengeren folytatott illegális tevékenységekkel kapcsolatos növekedő kockázatok kezelése érdekében; valamint

g)      rendszeres párbeszédet alakítanak ki, és támogatják a tengeri ügyekben érdekelt felek közötti különböző hálózatokat.

340. CIKK

Az együttműködés a következőket öleli fel:

a)       információk, bevált módszerek és tapasztalatok cseréje, valamint a tengeri „know-how” átadása, beleértve az innovatív technológiákat a tengerészeti ágazatokban és a tengeri környezettel kapcsolatos kérdésekben;

b)      információcsere és a bevált módszerek megosztása a projektek finanszírozási lehetőségeire vonatkozóan, beleértve a köz- és magánszféra partnerségeit; valamint

c)       a Felek közötti együttműködés fokozása az érintett nemzetközi tengerészeti fórumokon.

Rendszeres párbeszéd a halászati és tengerpolitikai kérdésekről.

341. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor a Felek között.

12. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS, A TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS ÉS A DEMONSTRÁCIÓ TERÉN

342. CIKK

A Felek ösztönzik az együttműködést a polgári kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén a kölcsönös előnyök alapján, valamint a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony szintű védelme mellett.

343. CIKK

A kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció területén folytatott együttműködés a következőkre terjed ki:

a)       szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere;

b)      a Felek egyes programjaihoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

c)       a kutatási kapacitás növelése, valamint a grúz kutatók részvételének fokozása az EU kutatási keretprogramjában;

d)      a közös kutatási projektek ösztönzése a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén;

e)       képzési tevékenységek és mobilitási programok akadémikusok, kutatók, valamint a Felek kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeiben részt vevő egyéb kutató személyzet részére;

f)       az alkalmazandó jogszabályok keretén belül a megállapodás által érintett tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése; valamint

g)      az együttműködés más formái a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció terén, kölcsönös megállapodás alapján.

344. CIKK

Az ilyen együttműködési tevékenységek végrehajtása során keresni kell a szinergiákat a megállapodás VII. címében (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) szereplő, az EU és Grúzia közötti pénzügyi együttműködés keretében végrehajtott egyéb tevékenységekkel.

13. FEJEZET

FOGYASZTÓVÉDELEM

345. CIKK

A Felek együttműködnek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása és a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti kompatibilitás megvalósítása érdekében.

346. CIKK

E célkitűzések elérése érdekében az együttműködés magában foglalhatja adott esetben a következőket:

a)       törekvés a fogyasztóvédelmi jogszabályok közelítésére, a kereskedelem útjában álló akadályok kiküszöbölése mellett;

b)      az információcsere előmozdítása a fogyasztóvédelmi rendszerekről, ideértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és azok érvényesítését, a fogyasztót védő termékbiztonságot, az információcserére szolgáló rendszereket, a fogyasztók nevelését/tudatosságának növelését és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, valamint a fogyasztói jogorvoslatot;

c)       képzési tevékenységek a közigazgatási tisztviselők és más fogyasztói érdekvédelmi képviselők számára; valamint

d)      a független fogyasztói szövetségek tevékenyégének előmozdítása és a fogyasztói képviseletek közötti kapcsolatok ösztönzése.

347. CIKK

Grúzia összhangba hozza jogszabályait a megállapodás XXIX. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

14. FEJEZET

FOGLALKOZTATÁS, SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG

348. CIKK

A Felek megerősítik párbeszédüket és együttműködésüket a következők előmozdítása terén: méltányos munka program, foglalkoztatáspolitika, munkahelyi egészség és biztonság, szociális párbeszéd, szociális védelem, társadalmi befogadás, nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség és vállalati társadalmi felelősségvállalás, és ezáltal hozzájárulnak a több és jobb munkahely, a szegénység csökkentése, a nagyobb társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés és a jobb életminőség előmozdításához.

349. CIKK

Az információk és bevált gyakorlatok cseréjén alapuló együttműködés több meghatározásra váró kérdésre is kiterjedhet, többek közt a következő területeken:

a)       a szegénység csökkentése és a társadalmi kohézió javítása;

b)      foglalkoztatáspolitika, amely méltányos munkakörülményeket kínáló, több és jobb munkahely megteremtésére irányul, többek közt az informális gazdaság és az informális foglalkoztatás csökkentése útján;

c)       az aktív munkaerő-piaci intézkedések és adott esetben hatékony foglalkoztatási szolgáltatások ösztönzése a munkaerőpiacok korszerűsítése és a Felek munkaerő-piaci igényeihez való igazodás érdekében;

d)      inkluzívabb munkaerőpiacok és olyan szociális védelmi rendszerek előmozdítása, amelyek integrálják a hátrányos helyzetű – köztük fogyatékos – személyeket és a kisebbségi csoportok tagjait;

e)       egyenlő esélyek és megkülönböztetésmentesség, melyek célja a nemek közti egyenlőség javítása, valamint a férfiak és nők egyenlő esélyeinek biztosítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdése;

f)       a szociális védelem szintjének növelését és a szociális védelmi rendszereknek a minőség, hozzáférhetőség és pénzügyi fenntarthatóság szempontjából történő korszerűsítését célzó szociálpolitika;

g)      a szociális partnerek részvételének javítása és a szociális párbeszéd ösztönzése, többek közt az összes érintett résztvevő kapacitásának erősítése útján;

h)      a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítása; valamint

i)       tudatosság és párbeszéd a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén.

350. CIKK

A Felek bátorítják valamennyi érintett résztvevő bevonását – ideértve a civil társadalmi szervezeteket és különösen a szociális partnereket – a szakpolitika fejlesztésébe és a reformokba, valamint a megállapodás VIII. címének (Intézményi, általános és záró rendelkezések) vonatkozó részében rögzített Felek közötti együttműködésbe.

351. CIKK

A Felek törekednek az együttműködés fokozására a foglalkoztatás és a szociálpolitika kérdéseiben valamennyi érintett regionális, multilaterális és nemzetközi fórumon és szervezetben.

352. CIKK

A Felek előmozdítják a vállalati társadalmi felelősségvállalást és elszámoltathatóságot, valamint bátorítják a felelős üzleti gyakorlatokat, például a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó számos nemzetközi iránymutatásban – és különösen az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaiban – foglaltakat.

353. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

354. CIKK

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait a megállapodás XXX. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

15. FEJEZET

KÖZEGÉSZSÉGÜGY

355. CIKK

A Felek megállapodnak együttműködésük fejlesztéséről a közegészségügy területén, a közegészségügy biztonságának és az emberi egészségvédelem szintjének – melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés lényeges elemeit képezik – növelése céljából.

356. CIKK

Az együttműködés különösen a következő területeket öleli fel:

a)       Grúzia közegészségügyi rendszerének erősítése, különösen az egészségügyi ágazat reformjának továbbvitele útján, biztosítva a magas színvonalú egészségügyi ellátást, az egészségügyi humánerőforrások fejlesztését, a egészségügyi irányítás és az egészségügyi ellátás finanszírozásának javítását;

b)      az olyan fertőző betegségek járványügyi felügyelete és ellenőrzése, mint például a HIV/AIDS, a vírusos májgyulladás, a tuberkulózis, valamint az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia, továbbá a felkészültség javítása a közegészségügyi veszélyekre és vészhelyzetekre;

c)       a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése, elsősorban az információk és bevált gyakorlatok cseréje, az egészséges életmód, a testmozgás és az egészséget befolyásoló főbb tényezők, pl. a táplálkozási zavarok, az alkohol-, kábítószer- és dohányfüggőség kezelésének ösztönzése útján;

d)      az emberi eredetű anyagok minősége és biztonsága;

e)       az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés; valamint

f)       azon nemzetközi egészségügyi megállapodások hatékony végrehajtása, amelyeknek a Felek részes felei, különös tekintettel a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra és a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményre.

357. CIKK

Grúzia összhangba hozza jogszabályait a megállapodás XXXI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

16. FEJEZET

OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS IFJÚSÁG

358. CIKK

A Felek együttműködnek az oktatás és képzés területén az együttműködés és a párbeszéd intenzívebbé tétele érdekében – ideértve a szakpolitikai kérdésekről folytatott párbeszédet is–, és törekednek a vonatkozó uniós szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz való közeledéshez. A Felek együttműködnek az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, valamint az oktatás és a képzés minden szintjén az együttműködés és az átláthatóság bátorítása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a felsőoktatásra.

359. CIKK

Ez az oktatási és képzési együttműködés többek között a következő területekre összpontosul:

a)       az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, amely kulcsfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és lehetővé teheti a polgárok számára a teljes körű részvételt a társadalomban;

b)      az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése, a minőség, a relevancia és a hozzáférés javítása az oktatás teljes időtartama alatt, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól a felsőoktatásig;

c)       a felsőoktatás minőségének oly módon történő javítása, amely összhangban áll a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló uniós programmal és a bolognai folyamattal;

d)      a nemzetközi tudományos együttműködés erősítése, részvétel az EU együttműködési programjaiban, a diákok és tanárok mobilitásának növelése;

e)       az idegennyelv-tanulás bátorítása;

f)       a képesítések és készségek elismerése felé történő előrelépés támogatása, valamint átláthatóság biztosítása ezen a területen;

g)      az együttműködés ösztönzése a szakképzés terén, figyelembe véve a vonatkozó uniós bevált gyakorlatokat; valamint

h)      az európai integrációs folyamatra vonatkozó ismeretek és tudás, az EU és a keleti partnerség országai közötti kapcsolatokról szóló tudományos párbeszéd erősítése, valamint részvétel a vonatkozó uniós programokban.

360. CIKK

A Felek megállapodnak az ifjúság területén folytatandó együttműködésről, amelynek céljai a következők:

a)       az együttműködés és a cserék erősítése az ifjúságpolitika és a fiatalok és fiatal munkavállalók iskolarendszeren kívüli oktatása területén;

b)      a fiatalok és fiatal munkavállalók mobilitásának  – amely a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának, valamint a tudás, készségek és kompetenciák iskolarendszeren kívüli megszerzésének eszköze – támogatása, többek közt az önkéntesség útján;

c)       az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés ösztönzése.

361. CIKK

Grúzia – hivatkozással a megállapodás XXXII. mellékletében szereplő dokumentumokra – az uniós szakpolitikák és gyakorlatok keretével kösszhangban álló politikát folytat és alakít ki, a nevezett melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

17. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KULTURÁLIS TERÜLETEN

362. CIKK

A Felek ösztönzik a kulturális együttműködést, megfelelően figyelembe véve az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO)  a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi egyezményében szereplő elveket. A Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédre törekednek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, ideértve a kulturális iparágak fejlesztését az EU-ban és Grúziában egyaránt. A Felek közötti együttműködés előmozdítja majd a kultúrák közötti párbeszédet, többek közt az uniós és grúziai kulturális ágazat és civil társadalom részvétele útján.

363. CIKK

A Felek együttműködése számos területre összpontosul:

a)       kulturális együttműködés és kulturális csereprogramok;

b)      a művészet és a művészek mobilitása és a kulturális ágazat kapacitásainak erősítése;

c)       kultúrák közötti párbeszéd;

d)      a kultúrpolitikáról folytatott párbeszéd, valamint

e)       együttműködés többek közt olyan kulturális fórumokon, mint az UNESCO és az Európa Tanács, a kulturális sokféleség előmozdítása, valamint a kulturális és történelmi örökség megőrzése és értékelése.

18. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ AUDIOVIZUÁLIS ÁGAZAT ÉS A MÉDIA TERÉN

364. CIKK

A Felek ösztönzik az együttműködést az audiovizuális területen. Az együttműködés erősíti az uniós és a grúziai audiovizuális iparágakat különösen a szakemberek képzése, az információcsere, valamint a mozi és a televíziózás területén a koprodukciók bátorítása útján.

365. CIKK

1.       A Felek rendszeres párbeszédet alakítanak ki az audiovizuális és médiapolitikák terén, és együttműködnek a média függetlenségének és szakmaiságának erősítése érdekében, továbbá fejlesztik a kapcsolatokat az uniós médiával a vonatkozó európai normáknak megfelelően, ideértve az Európa Tanács normáit és az UNESCO 2005. évi, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményét is.

2.       Az együttműködés kiterjed többek közt az újságírók és más médiaszakemberek képzésére is.

366. CIKK

A Felek együttműködése számos területre összpontosul:

a)       az audiovizuális és médiapolitikáról folytatott párbeszéd;

b)      a nemzetközi fórumokon (pl. az UNESCO-n és a WTO-n belül) folytatott párbeszéd; valamint

c)       az audiovizuális területtel és a médiával kapcsolatos együttműködés, ideértve a filmgyártás területén folytatott együttműködést is.

367. CIKK

Grúzia összhangba hozza jogszabályait a megállapodás XXXIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

19. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SPORT ÉS A TESTMOZGÁS TERÜLETÉN

368. CIKK

A Felek az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján ösztönzik az együttműködést a sport és a testmozgás területén az egészséges életmód és a sport társadalmi és nevelési értékeinek, a sport területén a mobilitásnak az előmozdítása érdekében, valamint a sportot érő olyan globális fenyegetések elleni küzdelem érdekében, mint a dopping, a rasszizmus és az erőszak.

20. FEJEZET

A CIVIL TÁRSADALOMMAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

369. CIKK

A Felek előmozdítják a civil társadalommal való együttműködésről szóló párbeszédet a következő célkitűzésekkel:

a)       a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az uniós és a grúz civil társadalom valamennyi ágazata között;

b)      Grúzia behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése az EU-ban – ideértve annak történelmét és kultúráját is –, és különösen a tagállamokban letelepedett civil társadalmi szervezetek körében, lehetővé téve ezáltal a jövőbeli kapcsolatokban gyökerező lehetőségek és kihívások jobb megismerését;

c)       és ugyanakkor az EU behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése Grúziában, és különösen a grúz civil társadalmi szervezetek körében, nem kizárólagosan az EU alapját képező értékeket, illetve annak szakpolitikáit és működését helyezve a középpontba.

370. CIKK

A Felek előmozdítják a  civil társadalmaik érdekeltjei közötti párbeszédet és együttműködést az EU és Grúzia közötti kapcsolatok szerves részeként. Az ilyen párbeszéd és együttműködés céljai a következők:

a)       a civil társadalom részvételének biztosítása az EU és Grúzia közötti kapcsolatokban, különös tekintettel e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtására;

b)      a civil társadalom részvételének fokozása a közszféra döntéshozatali folyamatában, különösen nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd fenntartása útján a közintézmények, valamint az érdekképviseleti szervezetek és a civil társadalom között;

c)       az intézményfejlesztés és a civil társadalmi szervezetek fejlesztése szempontjából kedvező feltételek előmozdítása különböző módszerekkel, ideértve többek közt a tanácsadási támogatást, a formális és informális hálózatépítést, a kölcsönös látogatásokat és a civil társadalom munkáját lehetővé tevő jogi keret kialakítására irányuló műhelytalálkozókat; valamint

d)      annak lehetővé tétele a két Fél civil társadalmi képviselői számára, hogy megismerjék a civil társadalmak közötti konzultáció és párbeszéd folyamatait, ideértve a szociális partnereket és a közhatóságokat is, különös tekintettel a civil társadalompolitikai döntéshozatali folyamatban játszott szerepének megerősítésére.

371. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor a Felek közt.

21. FEJEZET

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS, HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ÉS REGIONÁLIS SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

372. CIKK

1.       A Felek ösztönzik a kölcsönös megértést és a kétoldalú együttműködést a regionális fejlesztési politika terén, ideértve a regionális politikák kialakítására és végrehajtásra vonatkozó módszereket, a többszintű kormányzást és partnerséget, különös hangsúlyt fektetve a kedvezőtlen adottságú területek és a területi együttműködés fejlesztésére, hogy ezáltal kommunikációs csatornákat hozzanak létre, valamint fokozzák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a társadalmi-gazdasági szereplők és a civil társadalom közötti információ- és tapasztalatcserét.

2.       A Felek együttműködése különösen arra irányul, hogy a grúz gyakorlatot hozzáigazítsák a következő elvekhez:

a)       a többszintű kormányzás erősítése, mivel az kihat a központi szintre és a helyhatósági közösségekre egyaránt, különös hangsúlyt helyezve a helyi szereplők bevonásának módszereire;

b)      a partnerség megerősítése a regionális fejlesztésben érintett valamennyi fél között; valamint

c)       a regionális fejlesztési programok és projektek végrehajtásában érintettek pénzügyi hozzájárulása révén megvalósuló társfinanszírozás.

373. CIKK

1.       A Felek támogatják és fokozzák a helyi és regionális szintű hatóságok bevonását a határokon átnyúló együttműködésre is kiterjedő regionális politikai együttműködésbe és a kapcsolódó irányítási struktúrákba, ösztönözik az együttműködést a mindezt lehetővé tevő kölcsönös jogi keret létrehozásával, fenntartják és kidolgozzák a kapacitásépítést szolgáló intézkedéseket, valamint ösztönzik a határokon átnyúló és regionális gazdasági és üzleti hálózatok megerősítését.

2.       A Felek együttműködnek a grúz intézmények intézményi és működési kapacitásainak erősítése érdekében a regionális fejlesztés és a területfelhasználás-tervezés területein, többek közt a következők útján:

a)       az intézményközi koordináció javítása, különös tekintettel a központi és helyi szintű közhatóságok közötti vertikális és horizontális interakciót szolgáló mechanizmusra a regionális politika fejlesztésének és végrehajtásának folyamatában;

b)      a helyi közhatóságok kapacitásainak fejlesztése a kölcsönös határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében, az uniós elveknek és gyakorlatoknak megfelelően;

c)       a regionális fejlesztési politikákra vonatkozó ismeretek, információk és bevált gyakorlatok megosztása a helyi közösségek gazdasági jólétének és a régiók egységes fejlesztésének előmozdítása érdekében.

374. CIKK

1.       A Felek megerősítik és bátorítják a megállapodás által tárgyalt egyéb területeken folytatott határokon átnyúló együttműködés fejlesztését is, többek között a közlekedés, az energia, a távközlési hálózatok, a kultúra, az oktatás, a turizmus és az egészségügy területén.

2.       A Felek transznacionális és interregionális programok formájában intenzívebbé teszik a régióik közötti együttműködést, ösztönzik a grúz régiók részvételét az európai regionális struktúrákban és szervezetekben, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó projektek végrehajtásával előmozdítják azok gazdasági és intézményi fejlődését.

3.       Ezekre a tevékenységekre a következők keretében  kerül majd sor:

a)       folytatódó területi együttműködés az európai régiókkal, többek közt transznacionális és határokon átnyúló együttműködési programok útján;

b)      együttműködés az uniós szervekkel – ideértve a Régiók Bizottságát – a keleti partnerség keretében, és részvétel a különböző európai regionális projektekben és kezdeményezésekben;

c)       együttműködés többek közt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságon és az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózaton belül.

375. CIKK

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

22. FEJEZET

POLGÁRI VÉDELEM

376. CIKK

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket a természeti és ember által okozott katasztrófákkal kapcsolatban. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között fennálló kölcsönös függőség és a terület vonatkozó többoldalú tevékenységeinek figyelembevételével zajlik.

377. CIKK

Az együttműködés célja a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás javítása.

378. CIKK

A Felek többek közt kétoldalú alapon és/vagy többoldalú programok keretében információt és tapasztalatot cserélnek, valamint közös tevékenységeket hajtanak végre. Az együttműködésre sor kerülhet többek közt a Felek között e kérdést illetően megkötött konkrét megállapodások és/vagy igazgatási rendelkezések végrehajtása útján.

379. CIKK

Az együttműködés a következő célkitűzésekre terjedhet ki:

a)       egymás elérhetőségeinek megadása és rendszeres frissítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a párbeszéd folytonossága, és a Felek napi 24 órában lkapcsolatba léphessenek egymással;

b)      a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése jelentős vészhelyzetek esetén, adott esetben és arendelkezésre álló kielégítő erőforrások függvényében;

c)       az EU-ra és Grúziára kiható nagy volumenű vészhelyzetekről szóló korai előrejelzések és frissített információk napi 24 órás cseréje, a segítségnyújtási kérelmeket és felajánlásokat is ideértve;

d)      információcsere a Felek által harmadik országoknak nyújtott segítségről olyan vészhelyzetek esetében, amikor életbe lépett az EU polgári védelmi mechanizmusa;

e)       segítségkérés/segítségnyújtás esetén együttműködés a befogadó nemzeti támogatás terén;

f)       a katasztrófák megelőzésével, valamint az azokra való felkészüléssel és reagálással kapcsolatos bevált gyakorlatok és iránymutatások cseréje;

g)      együttműködés a katasztrófakockázatok csökkentése terén, többek közt az intézményi kapcsolatok és tanácsadás, tájékoztatás, oktatás és kommunikáció  és a természeti veszélyek megelőzését és azok hatásának enyhítését célzó bevált gyakorlatok cseréje útján;

h)      együttműködés a katasztrófákra és veszélyekre vonatkozó ismeretek, valamint a kockázatfelmérés és katasztrófavédelem javítása terén;

i)       együttműködés a katasztrófák környezetre és közegészségügyre gyakorolt hatásának felmérése terén;

j)       szakértők meghívása polgári védelmi kérdésekről tartott speciális technikai workshopokra és szimpóziumokra;

k)      egyedi alapon megfigyelők meghívása az EU és/vagy Grúzia által rendezett speciális gyakorlatokra és képzésekre; valamint

l)       a rendelkezésre álló polgári védelmi képességek leghatékonyabb kiaknázását célzó együttműködés erősítése.

23. FEJEZET

EURÓPAI UNIÓS ÜGYNÖKSÉGEKBEN ÉS PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

380. CIKK

Grúzia részt vehet az Unió minden olyan ügynökségében, amely az ezen ügynökségeket létrehozó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva áll számára. Grúzia külön megállapodásokat köt az EU-val, amelyek lehetővé teszik számára az összes ilyen ügynökségben való részvételt, beleértve a pénzügyi hozzájárulásának összegét is.

381. CIKK

Grúzia részt vehet az Unió minden olyan jelenlegi és jövőbeni programjában, amely az e programokat elfogadó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva áll számára. Grúzia uniós programokban való részvételének összhangban kell állnia a megállapodás Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Grúzia közötti keretmegállapodásról szóló III. jegyzőkönyvében felsorolt rendelkezésekkel.

382. CIKK

A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak Grúzia részvételéről az EU programjaiban és ügynökségeiben. Az EU tájékoztatja Grúziát különösen az új uniós ügynökségek és új uniós programok létrehozásáról, valamint a megállapodás 380. és 381. cikkében szereplő uniós programokban és ügynökségekben való részvétel feltételeinek változásairól.

VII. CÍM

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS, VALAMINT CSALÁS ELLENI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

383. CIKK

Grúzia pénzügyi támogatásban részesül a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusokon és eszközökön keresztül. Grúzia együttműködhet továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is. A pénzügyi támogatás hozzájárul a megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez, és azt az alábbi cikkeknek megfelelően biztosítják.

384. CIKK

A pénzügyi támogatás fő elvei a pénzügyi eszközökről szóló vonatkozó uniós rendeletekben szerepelnek.

385. CIKK

Az uniós pénzügyi támogatás prioritási területeit a Felek által megállapított, az elfogadott szakpolitikai prioritásokat  tükröző, lehetőség szerint többéves kereteken alapuló éves cselekvési programokban kell meghatározni. Az ilyen programokban meghatározott támogatási összegeknek figyelembe kell venniük Grúzia szükségleteit, ágazati kapacitásait és a reformok terén – különösen a megállapodás által érintett területeken – elért haladást.

386. CIKK

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a Felek törekednek annak biztosítására, hogy az uniós támogatást a donor országokkal, donor szervezetekkel és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel szoros együttműködésben és koordináció révén, valamint a segélyhatékonyság nemzetközi alapelveivel összhangban hajtsák végre.

387. CIKK

A pénzügyi támogatás alapvető jogi, igazgatási és technikai alapját a Felek közötti vonatkozó megállapodások keretén belül kell megállapítani.

388. CIKK

A Társulási Tanácsot tájékoztatni kell a pénzügyi támogatás kapcsán történt előrelépésről és annak végrehajtásáról, valamint annak a megállapodás célkitűzéseire gyakorolt hatásáról. E célból a Felek illetékes szerveinek erre vonatkozó nyomon követést és értékelési információkat kell nyújtaniuk kölcsönös alapon és folyamatos jelleggel.

389. CIKK

A Felek a támogatást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtják végre, és együttműködnek az EU és Grúzia pénzügyi érdekeinek védelme érdekében e cím 2. fejezetének (Csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) megfelelően.

2. FEJEZET

CSALÁS ELLENI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDELKEZÉSEK

390. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában a megállapodás III. jegyzőkönyvében megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók.

391. CIKK

Alkalmazási kör

E fejezetet kell alkalmazni minden további, a Felek által kötendő megállapodásra vagy finanszírozási eszközre és minden olyan egyéb uniós finanszírozási eszközre, amelyhez Grúzia csatlakozhat, az ellenőrzésekre, helyszíni ellenőrzésekre, vizsgálatokra és csalás elleni intézkedésekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések sérelme nélkül, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék által elvégzetteket is.

392. CIKK

A csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek megelőzését célzó intézkedések

A Felek a megállapodás hatálya alá tartozó területeken hatékony intézkedéseket hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb, az uniós pénzeszközök végrehajtásával kapcsolatban elkövetett jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös igazgatási és jogi segítségnyújtás révén.

393. CIKK

Információcsere és operatív szintű együttműködés

1.       E fejezet megfelelő végrehajtása érdekében Grúzia és az EU illetékes hatóságai rendszeresen információt cserélnek, és bármelyik Fél kérésére konzultációt folytatnak.

2.       Az OLAF megegyezhet illetékes grúziai partnereivel a grúz jogszabályokkal összhangban a csalás elleni területen folytatandó további együttműködésről, ideértve az operatív intézkedésekről való megállapodást is a grúziai hatóságokkal.

3.       A személyes adatok átadása és feldolgozása tekintetében a megállapodás III. címének (Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) 14. cikke alkalmazandó.

394. CIKK

A csalás, a korrupció és a szabálytalanságok megelőzése

1.       Az EU és a grúz hatóságok rendszeresen ellenőrzik az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek megfelelő végrehajtását. A szabálytalanságok és a csalás megelőzése és orvoslása érdekében megteszik a megfelelő intézkedéseket.

2.       Az EU és a grúz hatóságok megtesznek minden szükséges intézkedést mindenfajta aktív vagy passzív korrupciós gyakorlat megelőzése és orvoslása, valamint az összeférhetetlenség kizárása érdekében az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos eljárások minden szakaszában.

3.       A grúz hatóságok tájékoztatják az Európai Bizottságot a megtett megelőző intézkedésekről.

4.       Az Európai Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet 56. cikkével összhangban jogosult bizonyítékok beszerzésére.

5.       A Bizottság különösen jogosult azzal kapcsolatos bizonyítékok beszerzésére is, hogy a közbeszerzési és támogatási eljárások megfelelnek az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének, kizárnak bármely összeférhetetlenséget, a nemzetközileg elfogadott előírásokkal egyenértékű garanciákat biztosítanak, valamint biztosítják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás rendelkezéseinek való megfelelést.

6.       A Felek saját eljárásaiknak megfelelően átadják egymásnak az uniós források végrehajtásával kapcsolatos információkat. és haladéktalanul tájékoztatják egymást az eljárásaikban vagy rendszereikben bekövetkező lényeges változásokról.

395. CIKK

Bírósági eljárások, nyomozás és büntetőeljárás

A grúz hatóságok biztosítják, hogy a csalás, korrupció vagy bármely egyéb szabálytalanság – beleértve az összeférhetetlenséget – gyanújával vagy tényleges előfordulásával kapcsolatban a nemzeti vagy uniós ellenőrzést követően adott esetben bírósági eljárást, nyomozást és büntetőeljárást folytatnak. Adott esetben az OLAF az illetékes grúz hatóságok segítségére lehet e feladat végrehajtásában.

396. CIKK

A csalás, a korrupció és a szabálytalanságok bejelentése

1.       A grúz hatóságok késedelem nélkül továbbítják az Európai Bizottságnak az uniós támogatások végrehajtásával kapcsolatos csalás és korrupció tényleges előfordulásáról tudomásukra jutott információkat, és haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot bármely egyéb szabálytalanságról, ideértve az összeférhetetlenséget is. Csalás vagy korrupció gyanúja esetén az OLAF-ot és az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell.

2.       A grúz hatóságok valamennyi, e cikk értelmében közölt ténnyel kapcsolatban meghozott intézkedésről is beszámolnak. Amennyiben nem merül fel bejelenteni való csalás, korrupció vagy bármely egyéb szabálytalanság, a grúz hatóságok az egyes naptári évek végét követően tájékoztatják a Bizottságot.

397. CIKK

Auditok

1.       Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jogosult megvizsgálni az uniós támogatások végrehajtása során felmerült valamennyi kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét.

2.       Az auditokat a vállalt kötelezettségek és a teljesített kifizetések alapján végzik. Az auditokat dokumentumok alapján folytatják le, és amennyiben szükséges, az uniós támogatások végrehajtását irányító vagy abban részt vevő gazdálkodó egységek telephelyén helyszíni auditot végeznek. Ezekre az auditokra a szóban forgó pénzügyi év zárszámadását megelőzően, illetve a zárkifizetés dátumát követő öt éven belül kerülhet sor.

3.       Az Európai Bizottság ellenőrei vagy egyéb, az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által megbízott személyek okmányellenőrzést vagy helyszíni ellenőrzést és auditot végezhetnek a Grúziában uniós támogatások végrehajtását irányító vagy abban részt vevő gazdálkodó egységek és alvállalkozóik telephelyén.

4.       Az Európai Bizottság ellenőrei vagy egyéb, az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által megbízott személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani – elektronikus formában is – a telephelyekhez, munkálatokhoz és dokumentumokhoz, hogy végre tudják hajtani az ilyen auditokat. E betekintési jogról tájékoztatni kell valamennyi grúz közintézményt, és azt kifejezetten rögzíteni kell a megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben.

5.       A fentiekben részletezett ellenőrzések és auditok az uniós támogatásban részesülő valamennyi vállalkozó és alvállalkozó esetében alkalmazandók. Feladatuk ellátása során az Európai Számvevőszék és a grúz ellenőrző szervek a függetlenségük megőrzése mellett, a bizalom szellemében együttműködnek.

398. CIKK

Helyszíni ellenőrzések

1.       E megállapodás keretében az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek védelmében jogosult helyszíni ellenőrzéseket végezni az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

2.       A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF készíti elő és folytatja le, az illetékes grúz hatóságokkal szoros együttműködésben, a vonatkozó grúz jogszabályok figyelembevételével.

3.       Annak érdekében, hogy biztosíthassák a kért segítséget, a grúz hatóságok idejében értesítést kapnak az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogi alapjáról. E célból az illetékes grúz hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

4.       Amennyiben az érintett grúz hatóságok érdeklődésüket fejezik ki, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF-fal közösen végezhetik.

5.       Amennyiben egy gazdasági szereplő ellenáll a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a grúz hatóságok a belső jogszabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-nak, amely szükséges a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos feladatai teljesítéséhez.

399. CIKK

Igazgatási intézkedések és szankciók

A grúz jogszabályok sérelme nélkül az Európai Bizottság igazgatási intézkedéseket és szankciókat szabhat ki az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően.

400. CIKK

Követelések beszedése

1.       A grúz hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy végrehajtsák az alább említett rendelkezéseket a finanszírozó kormányzati ügynökségnek jogosulatlanul kifizetett uniós források beszedése érdekében.

2.       Abban az esetben, ha a grúz hatóságok megbízást kapnak uniós támogatások végrehajtására, az Európai Bizottságnak jogában áll – elsősorban pénzügyi korrekció révén – a jogosulatlanul kifizetett uniós finanszírozás beszedése. Az Európai Bizottság figyelembe veszi a grúz hatóságok azon intézkedéseit, amelyeket az érintett uniós finanszírozás elvesztésének megelőzése érdekében tettek.

3.       Az Európai Bizottság a kérdéses ügyben konzultációt folytat Grúziával a követelés beszedésével kapcsolatos döntés meghozatala előtt. A követelés beszedésével kapcsolatos vitákat a Társulási Tanács elé terjesztik.

4.       Abban az esetben, ha az Európai Bizottság közvetlenül, vagy a költségvetés végrehajtásával megbízott harmadik felek bevonásával közvetetten hajt végre uniós támogatásokat, az Európai Bizottságnak a megállapodás jelen címének hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Grúziában az alábbi elvekkel összhangban:

a)       A végrehajtásra Grúzia hatályos polgári eljárási szabályai vonatkoznak. A határozatot az a nemzeti hatóság látja el végrehajtási záradékkal — az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve —, amelyet Grúzia kormánya erre a célra kijelöl, és amelyről az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát tájékoztatják.

b)      Ha ezeknek az alakiságoknak az érintett Fél kérelmére eleget tettek, a Fél a grúz jognak megfelelően közvetlenül az illetékes hatóságtól kérheti a végrehajtást.

c)       A végrehajtást kizárólag az Európai Unió Bíróságának határozata függesztheti fel. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a grúz igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek hatáskörrel.

5.       A végrehajtható okiratot – az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve – a Grúzia kormánya által kijelölt hatóságok bocsátják ki. A végrehajtás a grúz eljárási szabályokkal összhangban történik. A vonatkozó uniós hatóságok végrehajtási határozata jogszerűségének vizsgálata az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozik.

6.       Az Európai Unió Bíróságának egy adott szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján hozott ítéletei e fejezet hatályán belül azonos feltételek mellett végrehajtandók.

401. CIKK

Titoktartás

Az e fejezet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a Grúzia jogában, valamint az uniós intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet. Az ilyen információk kizárólag azoknak a személyeknek adhatók ki, akiknek az uniós intézményeknél, a tagállamokban vagy Grúziában betöltött tisztségüknél fogva ismerniük kell azokat, és tilos ezen információkat a Felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosításán kívüli egyéb célokra felhasználni.

402. CIKK

A jogszabályok közelítése

Grúzia összhangba hozza jogszabályait a megállapodás XXIV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

VIII. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

INTÉZMÉNYI KERET

403. CIKK

A Felek között bármilyen szinten sor kerülhet politikai és szakpolitikai párbeszédre, ideértve az ágazati együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszédet is. Rendszeres magas szintű szakpolitikai párbeszédet kell folytatni 401. cikk által létrehozott Társulási Tanácsban, valamint a Felek képviselői közötti kölcsönös megállapodáson alapuló rendszeres miniszteri szintű találkozók keretén belül.

Társulási Tanács

404. CIKK

1.       Ezennel létrejön a Társulási Tanács. A Társulási Tanács felügyeli és nyomon követi a megállapodás alkalmazását és végrehajtását, valamint rendszeresen felülvizsgálja annak működését a célkitűzések vonatkozásában.

2.       A Társulási Tanács rendszeres időközönként ülésezik miniszteri szinten, évente legalább egyszer, illetve amikor a körülmények ezt megkövetelik. A Társulási Tanács kölcsönös megállapodás alapján bármilyen formációban ülésezhet.

3.       A megállapodás alkalmazásának és végrehajtásának felügyelete és nyomon követése mellett a Társulási Tanács megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi jelentős kérdést, valamint az egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú vagy nemzetközi ügyeket.

405. CIKK

1.       A Társulási Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a tagjaiból, másrészről Grúzia kormányának képviselőiből áll.

2.       A Társulási Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

3.       A Társulási Tanács elnöki tisztjét az Unió egyik képviselője és a Grúziát képviselő személy felváltva tölti be.

4.       Adott esetben és kölcsönös megállapodással, a Felek egyéb szerveinek képviselői is részt vesznek megfigyelőként a Társulási Tanács munkájában.

406. CIKK

1.       A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a megállapodás alkalmazási körében határozatokat hozzon. A határozatok kötelező érvényűek a Felekre nézve, akik megfelelő intézkedéseket hoznak – ideértve szükség esetén a megállapodás alapján a megállapodás rendelkezéseivel összhangban létrehozott konkrét szerveken belüli intézkedéseket – a meghozott határozatok végrehajtására. A Társulási Tanács továbbá ajánlásokat is tehet. A Társulási Tanács a határozatait és ajánlásait a Felek közötti megállapodás értelmében fogadja el, adott esetben a Felek vonatkozó belső eljárásainak teljesítését követően.

2.       A grúziai jogszabályoknak az EU jogszabályaihoz való fokozatos közelítésére irányuló célkitűzéssel összhangban, a megállapodásban meghatározottak szerint, a Társulási Tanács fórumot biztosít az Európai Unió és Grúzia még előkészítés alatt álló vagy már hatályos kiválasztott jogalkotási aktusaival, valamint a végrehajtási, kényszerítő és megfelelési intézkedésekkel kapcsolatos információcseréhez.

3.       E cikk (1) bekezdésének megfelelően a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik e megállapodás mellékleienek frissítésére vagy módosítására, a megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szereplő bármely konkrét rendelkezés sérelme nélkül.

Társulási Bizottság

407. CIKK

1.       Ezennel létrejön a Társulási Bizottság. A Társulási Bizottság segíti a Társulási Tanácsot a feladatai és hatáskörei végrehajtásában.

2.       A Társulási Bizottság a Felek képviselőiből áll, rendszerint vezető tisztviselői szinten.

3.       A Társulási Bizottság elnöki tisztjét az EU egyik képviselője és a Grúziát képviselő személy felváltva tölti be.

408. CIKK

1.       A Társulási Tanács eljárási szabályzatában meghatározza a Társulási Bizottság feladatait és működését, amelynek felelősségi körébe tartozik a Társulási Tanács üléseinek előkészítése. A Társulási Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, valamint akkor, amikor a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények ezt megkövetelik.

2.       A Társulási Tanács bármely jogkörét átruházhatja a Társulási Bizottságra, beleértve a kötelező érvényű döntések meghozatalára vonatkozó jogkört is.

3.       A Társulási Bizottság hatáskörrel rendelkezik olyan területekkel kapcsolatos határozatok elfogadására, amelyek a megállapodásban előírt esetekre vonatkoznak és amelyek kapcsán a Társulási Tanács hatáskört ruházott rá, és amelyek a megállapodás 406. cikkének (1) bekezdésében szerepelnek. Ezek a határozatok kötelező érvényűek a Felekre nézve, és azok megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Társulási Bizottság a Felek közötti megállapodás alapján hozza határozatait, figyelembe véve azok belső eljárásait.

4.       A Társulási Bizottság különleges formációban ülésezik a megállapodás IV. címével (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) kapcsolatos valamennyi kérdés kezelése érdekében. A Társulási Bizottság ebben a formációban évente legalább egy alkalommal ülésezik.

409. CIKK

Különbizottságok, albizottságok és testületek

1.       A Társulási Bizottságot az e megállapodás alapján létrehozott albizottságok segítik.

2.       A Társulási Tanács határozhat bármely különbizottság vagy testület felállításáról a megállapodás végrehajtásához szükséges konkrét területeken, valamint meghatározza ezen különbizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működését. Továbbá e különbizottságok vagy testületek megbeszéléseket tarthatnak bármely általuk lényegesnek vélt kérdésről, a megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szereplő különös rendelkezések sérelme nélkül.

3.       A Társulási Bizottság albizottságokat hozhat létre, többek között a megállapodás V. címében (Gazdasági együttműködés) és VI. címében (Egyéb együttműködési politikák) említett rendszeres párbeszédek során elért előrehaladás áttekintése céljából.

4.       Az albizottságok hatáskörrel rendelkeznek a megállapodásban előírt esetekre vonatkozó határozatok elfogadására. Amennyiben ez előírt, rendszeresen jelentést tesznek tevékenységükről a Társulási Bizottságnak.

5.       A megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alapján létrehozott albizottságok az üléseik időpontjáról és napirendjéről megfelelő időben tájékoztatják a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Az albizottságok a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság minden egyes rendszeres ülésén jelentés tesznek tevékenységeikről.

6.       Az albizottságok létrehozása nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy bármely ügyet közvetlenül a Társulási Bizottság elé terjesszenek, ideértve annak kereskedelmi formációját is.

Parlamenti Társulási Bizottság

410. CIKK

1.       Ezennel létrejön a Parlamenti Társulási Bizottság. A grúz parlamenti képviselők és az európai parlamenti képviselők e fórum keretében találkoznak véleménycsere céljából. A Parlamenti Társulási Bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.

2.       A Parlamenti Társulási Bizottság egyrészről európai parlamenti képviselőkből, másrészről pedig a grúz parlament tagjaiból áll.

3.       A Parlamenti Társulási Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

4.       A Parlamenti Társulási Bizottság elnöki tisztjét az Európai Parlament egy képviselője és a grúz parlament egy képviselője felváltva tölti be, az eljárási szabályzatban szereplő rendelkezésekkel összhangban.

411. CIKK

1.       A Parlamenti Társulási Bizottság a megállapodás végrehajtása tekintetében tájékoztatást kérhet a Társulási Tanácstól, amely megadja számára a kért tájékoztatást.

2.       A Parlamenti Társulási Bizottság tájékoztatást kap a Társulási Tanács döntéseiről és ajánlásairól.

3.       A Parlamenti Társulási Bizottság ajánlásokat terjeszthet a Társulási Tanács elé.

4.       A Parlamenti Társulási Bizottság parlamenti társulási albizottságokat hozhat létre.

Civil társadalmi platform

412. CIKK

1.       A Felek támogatják továbbá a civil társadalmak képviselőinek rendszeres üléseit annak érdekében, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtsanak számukra a megállapodás végrehajtásáról, valamint összegyűjtsék a megállapodásra vonatkozó javaslataikat.

2.       Ezennel létrejön az EU–Grúzia civil társadalmi platform. A platform találkozási és eszmecsere-fórumként szolgál egyrészről az uniós civil társadalom képviselői számára és azok részvételével – ideértve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjait is – , másrészről pedig Grúzia civil társadalmi képviselői számára és azok részvételével, ideértve a keleti partnerség civil társadalmi fóruma nemzeti platformjának képviselőit is. A platform az általa meghatározott időközönként ül össze.

3.       A civil társadalmi platform maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

4.       A civil társadalmi platform elnöki tisztjét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy képviselője és a grúz civil társadalom képviselői felváltva töltik be, az eljárási szabályzatban szereplő rendelkezésekkel összhangban.

413. CIKK

1.       A civil társadalmi platformot tájékoztatják a Társulási Tanács határozatairól és ajánlásairól.

2.       A civil társadalmi platform ajánlásokat tehet a Társulási Tanácsnak.

3.       A Társulási Bizottság és a Parlamenti Társulási Bizottság rendszeresen kapcsolatot tart a civil társadalmi platform képviselőivel, hogy megismerje véleményüket a megállapodás célkitűzéseinek eléréséről.

2. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

414. CIKK

A bíróságokhoz és közigazgatási szervekhez való hozzáférés

E megállapodás hatályán belül a Felek vállalják, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei számára az egyéni jogaik – köztük tulajdonjogaik – védelme érdekében a saját állampolgárainak biztosított hozzáféréssel azonos, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez.

415. CIKK

Biztonsági kivételek

A megállapodás egyik része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:

a)       amelyeket szükségesnek ítélnek az alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétes információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozásához;

b)      amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, valamint kutatásával, fejlesztésével vagy védelmi szempontból elengedhetetlen gyártásával kapcsolatosak, feltéve, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;

c)       amelyeket a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok esetében, háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség idején saját biztonságuk szempontjából vagy az általuk a béke és nemzetközi biztonság fenntartása céljából vállalat kötelezettségek teljesítéséhez fontosnak ítélnek meg.

416. CIKK

A megkülönböztetés tilalma

1.       Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken, és azok egyes rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a)       a Grúzia által az EU-val vagy a tagállamokkal szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a tagállamok és azok állampolgárai, vállalkozásai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez;

b)      az EU vagy a tagállamok által Grúziával szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul Grúzia állampolgárai, vállalkozásai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez.

2.       Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik lakóhelyüket tekintve nincsenek azonos helyzetben.

417. CIKK

Fokozatos jogszabály-közelítés

Grúzia fokozatosan közelíti jogszabályait az uniós joghoz a megállapodás mellékleteiben hivatkozottak szerint, a megállapodásban szereplő kötelezettségvállalások alapján, és a mellékletek rendelkezéseivel összhangban. Ez a rendelkezés nem sértheti a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) értelmében a jogszabály-közelítésére vonatkozó egyetlen egyedi elvet és kötelezettséget sem.

418. CIKK

Dinamikus jogszabály-közelítés

Grúzia jogszabályainak az uniós joghoz történő fokozott közelítésének céljával összhangban a Társulási Tanács rendszeres időközönként felülvizsgálja és frissíti a megállapodás mellékleteit, többek közt az uniós jogszabályok és a Felek által relevánsnak tekintett nemzetközi eszközökben szereplő, alkalmazandó normák fejlődésének tükrözése céljából, és adott esetben a Felek saját belső eljárásainak lezárását követően. Ez a rendelkezés nem sérti a megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti egyetlen egyedi rendelkezést sem.

419. CIKK

A jogszabály-közelítés nyomon követése

1.       A nyomon követés a megállapodásban szereplő intézkedések végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos előrelépés folyamatos értékelését jelenti.

2.       A nyomon követés magában foglalja a grúz jogrendszer uniós joghoz való közelítésének értékelését a megállapodásban meghatározottak szerint, beleértve a végrehajtás és érvényesítés szempontjait is. Ezt az értékelést az EU elvégezheti a megállapodás IV. címében () részletezettek szerint egyénileg, saját kezdeményezésére, Grúzia egyetértésével, illetve azt a Felek közösen is elvégezhetik. Az értékelési folyamat elősegítése érdekében Grúzia jelentést tesz az EU-nak a jogszabály-közelítés terén elért előrehaladásról, adott esetben a megállapodásban az uniós jogi aktusok kapcsán meghatározott átmeneti időszakok lejárta előtt. A jelentéstételi és értékelési folyamat – beleértve az értékelések szabályait és gyakoriságát – figyelembe veszi a megállapodásban meghatározott különös szabályokat, vagy a megállapodás értelmében létrehozott intézményi testületek határozatait.

3.       A nyomon követés helyszíni vizsgálatokat is tartalmazhat az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, nem kormányzati szervek, felügyeleti hatóságok, független szakértők és szükség esetén mások részvételével.

4.       A nyomonkövetési tevékenységek eredményeit – köztük a jogszabály-közelítés értékeléseit – az e cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint, a megállapodás keretében létrehozott illetékes testületek keretében kell megtárgyalni. Az ilyen testületek közös ajánlásokat fogadhatnak el, amelyeket a Társulási Tanácshoz nyújtanak be.

5.       Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározott szükséges intézkedéseket végrehajtották és betartják, a Társulási Tanács a megállapodás 406. és 408. cikke szerint ráruházott hatáskörök értelmében határoz a további piacnyitásról a megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) foglaltaknak megfelelően.

6.       Az e cikk (4) bekezdésében említett, a Társulási Tanácsnak benyújtott közös ajánlás, vagy az ajánlás megfogalmazásának elmulasztása nem képezi vitarendezés tárgyát a megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározottak szerint. Az illetékes intézményi szerv által hozott határozat, illetve a határozat meghozatalának elmulasztása nem képezi vitarendezés tárgyát a megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározottak szerint.

420. CIKK

A kötelezettségek teljesítése

1.       A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

2.       A Felek megállapodnak abban, hogy bármelyik Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak a megállapodás jóhiszemű értelmezése, végrehajtása vagy alkalmazása, valamint a Felek közötti kapcsolatok más lényeges szempontjait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

3.       A Felek a Társulási Tanácshoz utalják a megállapodás jóhiszemű értelmezésével, végrehajtásával vagy alkalmazásával kapcsolatos valamennyi vitát a 421. cikkel összhangban. A Társulási Tanács a vitát kötelező erejű határozattal zárhatja le.

421. CIKK

Vitarendezés

1.       Amennyiben a megállapodás jóhiszemű értelmezését, végrehajtását vagy alkalmazását illetően vita keletkezik a Felek között, bármely Fél hivatalos kérelem formájában értesíti a másik Felet és a Társulási Tanácsot arról, hogy a vitatott kérdés megoldásra szorul. Ettől eltérve, a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) jóhiszemű értelmezését, végrehajtását vagy alkalmazását kizárólag az említett cím 14. fejezete (Vitarendezés) szabályozza.

2.       A Felek törekednek a vita jóhiszemű egyeztetések útján történő megoldására a Társulási Tanácsban és a megállapodás 407. és 409. cikkében említett egyéb más testületekben azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

3.       A Felek a Társulási Tanács és az egyéb illetékes testületek rendelkezésére bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához.

4.       A vita rendeződéséig a kérdés a Társulási Tanács minden találkozóján tárgyalásra kerül. A vita akkor tekintendő lezártnak, ha a Társulási Tanács kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről a 420. cikk (3) bekezdése alapján, vagy ha a vitát lezártnak nyilvánította. A vitával kapcsolatban a Felek megegyezése alapján vagy bármelyik Fél kérésére egyeztetésre kerülhet sor a Társulási Bizottság vagy bármely más, a megállapodás 407. vagy 409. cikke alapján létrehozott vonatkozó testület valamely találkozóján. Az egyeztetésekről írásos feljegyzés is készülhet.

5.       A konzultációk során közzétett valamennyi információ bizalmas természetű marad.

422. CIKK

Megfelelő intézkedések a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén

1.       Mindegyik Fél megfelelő intézkedéseket hozhat, amennyiben a kérdés nem zárul le a vitarendezésre vonatkozó hivatalos kérelemről szóló értesítés napjától számított három hónapon belül a megállapodás 421. cikke értelmében, és amennyiben a panaszos Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem tett eleget az e megállapodásból származó kötelezettségének. A Felek kölcsönös megegyezésével feloldható a három hónapos konzultációs időszakra vonatkozó kötelezettség, és e kötelezettség nem alkalmazandó a jelen cikk (3) bekezdésében szereplő kivételes esetekben.

2.       A megfelelő intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a megállapodás működését. Az e cikk (3) bekezdésében szereplő esetek kivételével ezek az intézkedések adott esetben nem tartalmazzák a megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) említett rendelkezéseiben meghatározott jogok és kötelezettségek felfüggesztését. A jelen cikk (1) bekezdése alapján hozott intézkedéseket a Felek haladéktalanul bejelentik a Társulási Tanácsnak, és azokról egyeztetéseket folytatnak a megállapodás 420. cikkének (2) bekezdése értelmében, és azok a megállapodás 420. cikke (3) bekezdésével és 421. cikkével összhangban vitarendezési eljárás tárgyát képezik.

3.       Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kivételek a következőkre vonatkoznak:

a)       a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása; vagy

b)      a megállapodás I. címének (Általános alapelvek) 2. cikkében említett lényeges elemek bármelyikének a másik Fél általi megsértése.

Más megállapodásokkal való kapcsolat

423. CIKK

1.       Ezennel hatályát veszti az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia között létrejött, 1996. április 22-én Luxembourgban aláírt és 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás.

2.       Ez a megállapodás az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodás helyébe lép. A Felek közötti valamennyi egyéb megállapodásban található, az említett megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat az erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni.

3.       E megállapodás az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2011. július 14-én Brüsszelben aláírt és 2012. április 1-jén hatályba lépett megállapodás helyébe lép.

424. CIKK

1.       A megállapodás mindaddig nem érintheti a természetes és jogi személyek számára egyrészről egy vagy több tagállamra, másrészről Grúziára nézve kötelező, meglévő megállapodásokban biztosított jogokat, amíg a megállapodás alapján nem biztosítanak számukra ugyanolyan jogokat.

2.       Az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő megállapodásokat az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.

425. CIKK

1.       A Felek a megállapodást kiegészíthetik a hatálya alá tartozó bármely területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

2.       Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Grúziával, vagy adott esetben új együttműködési megállapodásokat kössenek Grúziával.

426. CIKK

Mellékletek és jegyzőkönyvek

A megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei a megállapodás szerves részét képezik.

427. CIKK

Időtartam

1.       Ez a megállapodás határozatlan időre szól.

2.       A megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félhez intézett értesítés útján. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

428. CIKK

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről az EU-ra vagy annak tagállamaira, vagy az EU-ra és annak tagállamaira – az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben –, valamint adott esetben az Euratomra – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésből eredő saját hatáskörében –, másrészről pedig Grúziára vonatkozik.

429. CIKK

Területi hatály

1.       A megállapodás egyrészről azokon a területeken alkalmazandó, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó – az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel –, másrészről pedig Grúzia területén.

2.       E megállapodás, illetve IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazása Grúzia Abházia, Chinvali körzete/Dél-Oszétia régióinak vonatkozásában – melyek felett Grúzia kormánya nem gyakorol tényleges hatalmat – azt követően kezdődik, hogy Grúzia teljes területén biztosítja e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtását és érvényesítését.

3.       A Társulási Tanács határozatot fogad el arról, hogy mely időponttól biztosított e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtása és érvényesítése Grúzia teljes területén.

4.       Amennyiben valamelyik Fél úgy tekinti, hogy e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtása és érvényesítése már nem biztosított Grúzia e cikk (2) bekezdésében említett régióiban, ez a Fél kérheti a Társulási Tanácsot, hogy vizsgálja felül e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) további alkalmazását az érintett régiók vonatkozásában. A Társulási Tanács megvizsgálja a helyzetet és a kérelemtől számított három hónapon belül határozatot fogad el e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) további alkalmazásáról. Amennyiben a Társulási Tanács nem fogad el határozatot a kérelemtől számított három hónapon belül, e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazását felfüggesztik az érintett régiók vonatkozásában mindaddig, míg a Társulási Tanács határozatot fogad el.

5.       A Társulási Tanács e cikk szerinti, e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazásáról szóló határozatai e cím teljes egészére vonatkoznak, és nem fedhetik le a címnek csupán bizonyos részeit.

430. CIKK

A megállapodás letéteményese

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága.

431. CIKK

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1.       A megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően erősítik meg vagy hagyják jóvá. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán helyezik letétbe.

2.       Ez a megállapodás az azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó ratifikációs vagy jóváhagyási okmányt letétbe helyezték.

3.       E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az Unió és Grúzia megegyeznek abban, hogy a megállapodás Unió által megállapított, e cikk (4) bekezdésében meghatározott részeit ideiglenesen alkalmazzák, saját vonatkozó belső eljárásaikkal és jogszabályaikkal összhangban.

4.       Az ideiglenes alkalmazás az azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a megállapodás letéteményeséhez a következő dokumentumok beérkeztek:

a)       értesítés az Unió részéről az e célból szükséges eljárások befejeződéséről, amely megjelöli a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint

b)      Grúzia letétbe helyezett megerősítő okirata – Grúzia eljárásaival és alkalmazandó jogszabályaival összhangban.

5.       A megállapodás vonatkozó rendelkezései alkalmazásában – ideértve a vonatkozó mellékleteket és jegyzőkönyveket is –, e cikk (3) bekezdésének megfelelően az említett rendelkezésekben a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” hivatkozás alatt a „megállapodás ideiglenes alkalmazásának időpontja” értendő.

6.       Az ideiglenes alkalmazás időszaka alatt, amennyiben az 1996. április 22-én Luxembourgban aláírt és 1999. július 1-jén hatályba lépett, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodás valamely rendelkezései nem tartoznak e megállapodás ideiglenes alkalmazásának hatálya alá, az említett rendelkezések továbbra is alkalmazandók.

7.       Bármely Fél a megállapodás letéteményesénél elhelyezett írásbeli értesítéssel jelezheti arra irányuló szándékát, hogy fel kívánja mondani a megállapodás ideiglenes alkalmazását. Az ideiglenes alkalmazás felmondása hat hónappal azt követően lép hatályba, amikor az értesítés a megállapodás letéteményeséhez beérkezett.

432. CIKK

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint grúz nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak e megállapodást alább aláírásukkal látták el.

Kelt ….-ban/-ben, a … év … havának … napján.

A BELGA KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A DÁN KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

ÍRORSZÁG RÉSZÉRŐL,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A LETT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG RÉSZÉRŐL,

MAGYARORSZÁG RÉSZÉRŐL,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

ROMÁNIA RÉSZÉRŐL,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A FINN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL,

A SVÉD KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA RÉSZÉRŐL,

AZ EURÓPAI UNIÓ RÉSZÉRŐL,

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG RÉSZÉRŐL,

GRÚZIA RÉSZÉRŐL.

[1]        E megállapodás alkalmazásában „áru”: az 1994. évi GATT szerinti értelemben vett termék, amennyiben e megállapodás másként nem határozza meg. A WTO Mezőgazdasági Megállapodásának hatálya alá tartozó árukra e fejezetben „mezőgazdasági termékekként” vagy „termékekként” történik utalás.

[2]        Az 1987. május 20-i egyezmény a közös árutovábbítási eljárásról.

[3]        Az a tény, hogy egyes országok természetes személyei számára vízumkötelezettséget írnak elő, míg mások számára nem, önmagában nem minősül úgy, hogy hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket valamely egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint.

[4]        Az egyértelműség kedvéért e terület magában foglalja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti kizárólagos gazdasági övezetet és kontinentális talapzatot is.

[5]        Egy jogi személy akkor áll egy másik jogi személy ellenőrzése alatt, ha az utóbbinak jogában áll az igazgatók többségét kinevezni, vagy másképpen törvényesen irányítani tevékenységeit.

[6]        A nagyobb bizonyosság érdekében a nukleáris anyagok feldolgozása alatt valamennyi, az ENSZ Statisztikai Hivatala által készített gazdasági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerében (ISIC) foglalt tevékenység értendő , REV 3.1, 2330. kód.

[7]        A vonatkozó belső jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá Grúzia vagy az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

[8]        A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

[9]        E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

[10]       E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

[11]       A vonatkozó belső jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá Grúzia vagy az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

[12]       A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

[13]       A „nonprofit szervezettől eltérő” szervezetre történő hivatkozás kizárólag Belgiumra, a Cseh Köztársaságra, Dániára, Németországra, Észtországra, Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Franciaországra, Olaszországra, Ciprusra, Lettországra, Litvániára, Luxemburgra, Máltára, Hollandiára, Ausztriára, Portugáliára, Szlovéniára, Finnországra és az Egyesült Királyságra alkalmazandó.

[14]       A fogadó vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik. A Cseh Köztársaság, Németország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország és Ausztria esetében a képzésnek a megszerzett egyetemi képesítéshez kell kapcsolódnia.

[15]       Az Egyesült Királyság az üzleti értékesítők kategóriáját csak a szolgáltatások értékesítői tekintetében ismeri el.

[16]       Amelyet az alkalmazandó belső jogszabályokban meghatározottak szerinti nagykorúság elérését követően szereztek meg.

[17]       Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

[18]       Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

[19]       Az engedélyezési illetékek nem foglalják magukba az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.

[20]       A CPC az ENSZ Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

[21]       Az engedélyezési díjak nem foglalják magukban az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítéléséért fizetendő összegeket.

[22]       Grúzia ezen alszakasz rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtja.

[23]       Ezen alszakasz alkalmazásában a „tényleges tudomás” kifejezést az egyes Felek belső jogszabályainak megfelelően kell értelmezni.

[24]       Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott olyan intézkedések tartoznak, amelyek: a) a nem belföldi illetőségű vállalkozókra vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg; b) a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén; c) a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is; d) az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókat terhelő adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le; e) különbséget tesznek azon vállalkozók és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más vállalkozók és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy f) belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját. Az e rendelkezés f) pontjában és az ebben a lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső joga szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.

[25]       A „különleges és kizárólagos jog alapján működő magánvállalkozások” kifejezés az Európai Bizottság 2004. június 18-i CC/2004/33 magyarázó feljegyzése szerint értendő.

[26]       Amennyiben egy olyan uniós jogszabály, amely az e fejezet szerinti jogszabály-közelítés hatálya alá tartozik, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre/kihirdetésre utal, a Felek úgy értik, hogy Grúziában az ilyen közzététel/kihirdetés Grúzia hivatalos közzétételi eszközein keresztül történik.

[27]       E fejezet alkalmazásában „rögzített forma”: hangok vagy képek, vagy azok leképezéseinek felvétele, amely valamely eszköz révén érzékelhető, reprodukálható vagy közölhető.

[28]       Az „utalás” kifejezés különösen a HR 20.09 vámtarifaszáma alá tartozó termékek megnevezésének használatára vonatkozik, bár csak abban a mértékben, amennyiben azokra a 22.04 vtsz. alá tartozó borként, a 22.05 vtsz. alá tartozó ízesített borként és a 22.08 vtsz. alá tartozó szeszes italként utalnak.

[29]       E cikk alkalmazásában a Felek tekinthetik úgy, hogy az egyedi jellegű formatervezési minták eredetiek.

[30]       Ez a cikk nem sérti a gyógyszerek Grúziában való bejegyzésének egyszerűsített rendszere hatálya alá tartozó országok és illetékes hatóságok jegyzékének létrehozásáról szóló 2009. október 22-i 188. sz grúz kormányrendeletet. Az említett rendelet jegyzéke a következő országokat/hatóságokat tartalmazza: EMA – Európai Gyógyszerügynökség; Ausztrália; Ausztria; Belgium; Bulgária; Kanada; Ciprus; Cseh Köztársaság; Dánia; Észtország; Finnország; Franciaország; Németország; Görögország; Magyarország; Izland; Írország; Olaszország; Japán; Korea; Lettország; Litvánia; Luxemburg; Málta; Hollandia; Új-Zéland; Norvégia; Lengyelország; Portugália; Románia; Szlovákia; Szlovénia; Spanyolország; Svédország; Svájc; Egyesült Királyság; Egyesült Államok.

[31]       E szakasz alkalmazásában a „szellemitulajdon-jogok” fogalma kiterjed legalább a következő jogokra: szerzői jog; a szerzői joggal szomszédos jogok; az adatbázis-készítők sui generis joga; a félvezető termékek topográfiáját létrehozók jogai; védjegyoltalmi jogok; formatervezési mintaoltalmi jogok; szabadalmi jogok, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat; földrajzi árujelzők; használati mintaoltalmi jogok; növényfajta-oltalmi jogok; kereskedelmi nevek, amennyiben a belső jogban kizárólagos jogként védelmet élveznek.

[32]       E fejezet Grúzia általi végrehajtásának céljából ez a cikk csak akkor alkalmazandó, amennyiben és amikor Grúzia az Energiaközösségről szóló szerződés részes felévé válik, és csak abban a mértékben, amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandóvá vált uniós jogszabályok különös rendelkezései Grúziára alkalmazandók.

[33]       Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamoknak szóló, a megfelelő ügyintézésre vonatkozó, 2007. június 20-i CM/Rec(2007)7 ajánlásában foglaltak szerint.

[34]       E fejezet vonatkozásában a munka fogalma az ILO stratégiai célkitűzései szempontjából releváns kérdéseket foglalja magában, amelyeken keresztül a méltányos munka program kifejeződik, az ILO-nak a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatában megállapítottak szerint.

I. MELLÉKLET

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

E megállapodás vagy más megállapodások végrehajtásának összefüggésében mindkét Fél legalább a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint az Európa Tanács 1981. január 28-án aláírt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményében (ETS 108. szám) és annak a felügyelő hatóságokról és az adatok határon átnyúló áramlásáról szóló, 2001. november 8-án aláírt kiegészítő jegyzőkönyvében (ETS. 181. szám) meghatározottnak megfelelő, törvény által előírt adatvédelmi szintet biztosít. Adott esetben mindkét Fél figyelembe veszi a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R(87)15. ajánlását.

________________

II. MELLÉKLET

VÁMOK ELTÖRLÉSE

________________

II-A. MELLÉKLET

AZ ÉVES VÁMMENTES VÁMKONTINGENSEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK (UNIÓ)

2012. évi KN-kód || Árumegnevezés || Mennyiség (tonna)

07032000 || Fokhagyma frissen vagy hűtve || 220

________________

II-B. MELLÉKLET

A BELÉPÉSI ÁR HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK[1]

amelyek az importvám értékvám hányada alóli felmentésben részesülnek (UNION)

2012. évi KN-kód || Árumegnevezés

07020000 || Paradicsom frissen vagy hűtve

07070005 || Uborka frissen vagy hűtve

07099100 || Articsóka frissen vagy hűtve

07099310 || Cukkini, frissen vagy hűtve

08051020 || Édes narancs frissen

08052010 || Klementin

08052030 || Monreale és satsuma

08052050 || Mandarin és wilking

08052070 || Tangerine

08052090 || Tangelo, ortanique, malaquina és hasonló citrushibridek (a klementin, a monreale, a satsuma, a mandarin, a wilking és a tangerine kivételével)

08055010 || Citrom „Citrus limon, Citrus limonum”

08061010 || Csemegeszőlő, frissen

08081080 || Alma, frissen (az ömlesztett ipari alma (boralma) kivételével, szeptember 16-tól december 15-ig)

08083090 || Körte, frissen (az ömlesztett borkörte kivételével, augusztus 1-jétől december 31-ig)

08091000 || Kajszibarack, frissen

08092100 || Meggy „Prunus cerasus”, frissen

08092900 || Cseresznye (a meggy kivételével), frissen

08093010 || Nektarin, frissen

08093090 || Őszibarack (a nektarin kivételével), frissen

08094005 || Szilva, frissen

20096110 || Szőlőlé (ideértve a szőlőmustot is), nem erjesztve, 20°C-on legfeljebb 30 Brix-értékkel, 100 kg tömegre jutó értéke meghaladja a 18 EUR-t, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (kivéve alkoholtartalommal)

20096919 || Szőlőlé (ideértve a szőlőmustot is), nem erjesztve, 20°C-on legfeljebb 67 Brix-értékkel, 100 kg tömegre jutó értéke meghaladja a 22 EUR-t, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (kivéve alkoholtartalommal)

20096951 || Koncentrált szőlőlé (ideértve a szőlőmustot is), nem erjesztve, 20°C-on több mint 30, de legfeljebb 67 Brix-értékkel, 100 kg tömegre jutó értéke meghaladja a 18 EUR-t, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (kivéve alkoholtartalommal)

20096959 || Szőlőlé (ideértve a szőlőmustot is), nem erjesztve, 20°C-on több mint 30, de legfeljebb 67 Brix-értékkel, 100 kg tömegre jutó értéke meghaladja a 18 EUR-t, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (kivéve alkoholtartalommal)

22043092 || Szőlőmust, nem erjesztve, a 22. árucsoporthoz tartozó 7. kiegészítő megjegyzés értelmében koncentrált, sűrűsége 20°C-on mérve több mint 1,33 g/cm³, és tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1, de több mint 0,5 térfogatszázalék (kivéve az alkohol hozzáadásával erjesztéssel lefojtott szőlőmustot)

22043094 || Szőlőmust, nem erjesztve, nem koncentrált, sűrűsége 20°C-on mérve legfeljebb 1,33 g/cm³, és tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1, de több mint 0,5 térfogatszázalék (kivéve az alkohol hozzáadásával erjesztéssel lefojtott szőlőmustot)

22043096 || Szőlőmust, nem erjesztve, a 22. árucsoporthoz tartozó 7. kiegészítő megjegyzés értelmében koncentrált, sűrűsége 20°C-on mérve több mint 1,33 g/cm³, és tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1, de több mint 0,5 térfogatszázalék (kivéve az alkohol hozzáadásával erjesztéssel lefojtott szőlőmustot)

22043098 || Szőlőmust, nem erjesztve, nem koncentrált, sűrűsége 20°C-on mérve több mint 1,33 g/cm³, és tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1, de több mint 0,5 térfogatszázalék (kivéve az alkohol hozzáadásával erjesztéssel lefojtott szőlőmustot)

________________

II-C. MELLÉKLET

A KIJÁTSZÁS ELLENI MECHANIZMUS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK (UNIÓ)

Termékkategória || 2012. évi KN-kód || Árumegnevezés || Küszöbmennyiségek (tonna)

Mezőgazdasági termékek

1. Marha-, sertés- és juhhús || 02011000 || Egész vagy fél szarvasmarha frissen vagy hűtve || 4 400

02012020 || Szarvasmarhafélék „kompenzált” negyedei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02012030 || Szarvasmarhafélék bontatlan vagy bontott elülső testnegyedei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02012050 || Szarvasmarhafélék bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyedei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02012090 || Darabolt szarvasmarha csonttal, frissen vagy hűtve (az egész és a fél, a „kompenzált” negyedek, elülső testnegyedek és hátulsó testnegyedek kivételével) ||

02013000 || Szarvasmarha csont nélkül, frissen vagy hűtve ||

02021000 || Egész és fél szarvasmarha fagyasztva ||

02022010 || Szarvasmarha „kompenzált” negyedei csonttal, fagyasztva ||

02022030 || Szarvasmarha bontatlan vagy bontott elülső testnegyedei csonttal, fagyasztva ||

|| 02022050 || Szarvasmarha bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyedei csonttal, fagyasztva ||

02022090 || Darabolt szarvasmarha csonttal, fagyasztva (az egész és a fél, a „kompenzált” negyedek, elülső testnegyedek és hátulsó testnegyedek kivételével) ||

02023010 || Szarvasmarha elülső testnegyedei, egyben vagy legfeljebb öt részre vágva, minden negyed külön csomagolva; „kompenzált” negyedek két részben, amelyből az egyik az elülső negyedet tartalmazza egyben, vagy legfeljebb öt darabra vágva, a másik pedig a hátulsó negyedet a bélszín nélkül, egy darabban ||

02023050 || Szarvasmarha lapockája és szegye csont nélkül, fagyasztva ||

|| 02023090 || Szarvasmarha csont nélkül, fagyasztva (kivéve az elülső testnegyedeket, egyben vagy legfeljebb öt részre vágva, minden negyed külön csomagolva; „kompenzált” negyedek két részben, amelyből az egyik az elülső negyedet tartalmazza egyben, vagy legfeljebb öt darabra vágva, a másik pedig a hátulsó negyedet a bélszín nélkül, egy darabban, a lapockát és a szegyet) ||

|| 02031110 || Egész vagy fél házi sertés, frissen vagy hűtve ||

02031211 || Comb és részei házi sertésből csonttal, frissen vagy hűtve ||

02031219 || Lapocka és részei házi sertésből csonttal, frissen vagy hűtve ||

02031911 || Házi sertés elülső részei, frissen vagy hűtve ||

02031913 || Tarja, karaj és részei házi sertésből, frissen vagy hűtve ||

02031915 || Oldalas és dagadó és részei házi sertésből, frissen vagy hűtve ||

02031955 || Házi sertés csont nélkül, frissen vagy hűtve (oldalas és részei kivételével) ||

02031959 || Házi sertés csonttal, frissen vagy hűtve (az egész és fél házi sertés, comb, lapocka és részei, elülső részek, tarja, karaj, oldalas és részei kivételével) ||

02032110 || Egész és fél házi sertés fagyasztva ||

|| 02032211 || Comb és részei házi sertésből csonttal, fagyasztva ||

02032219 || Lapocka és részei házi sertésből csonttal, fagyasztva ||

02032911 || Házi sertés elülső részei, fagyasztva ||

02032913 || Tarja, karaj és részei házi sertésből csonttal, fagyasztva ||

02032915 || Oldalas és dagadó és részei házi sertésből, fagyasztva ||

02032955 || Házi sertés csont nélkül, fagyasztva (oldalas és részei kivételével) ||

02032959 || Házi sertés csonttal, fagyasztva (az egész és fél házi sertés, comb, lapocka és részei, elülső részek, tarja, karaj, oldalas és részei kivételével) ||

02042250 || Juhláb, frissen vagy hűtve ||

|| 02042290 || Juhhús részei csont nélkül, frissen vagy hűtve (az egész és félbárány, rövid elülső negyedek, bélszín és/vagy bestendek és lábak kivételével) ||

02042300 || Másképpen darabolt juhhús csont nélkül, frissen vagy hűtve ||

02044230 || Bélszín és/vagy bestend juhhúsból, fagyasztva ||

02044250 || Juhláb fagyasztva ||

02044290 || Másképpen darabolt juhhús csonttal, fagyasztva (az egész és félbárány, rövid elülső negyedek, bélszín és/vagy bestendek és lábak kivételével) ||

02044310 || Bárányhús csont nélkül, fagyasztva ||

02044390 || Juhhús csont nélkül, fagyasztva (bárány kivételével) ||

2. Baromfihús || 02071130 || Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas, tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os csirke”, frissen vagy hűtve || 550

02071190 || Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas, tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „65 %-os csirke”, vagy más módon feldolgozva, nem darabolt (a „83 %-os és a 70 %-os csirke” kivételével), frissen vagy hűtve ||

|| 02071210 || Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas, tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os csirke”, fagyasztva ||

|| 02071290 || Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas, tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „65 %-os csirke”, vagy más módon feldolgozva, nem darabolt (a „83 %-os és a 70 %-os csirke” kivételével), fagyasztva ||

02071310 || Gallus domesticus fajhoz tartozó csirkéből való darabok csont nélkül, frissen vagy hűtve ||

02071320 || Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas felezve vagy negyedelve, frissen vagy hűtve ||

02071330 || Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas szárnya egészben, szárnyvéggel vagy anélkül, frissen vagy hűtve ||

02071350 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok melle és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02071360 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok lába és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02071399 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), frissen vagy hűtve ||

|| 02071410 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból való darabok csont nélkül, fagyasztva ||

02071420 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas felezve vagy negyedelve, fagyasztva ||

02071430 || Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyas szárnya egészben, szárnyvéggel vagy anélkül, fagyasztva ||

02071450 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok melle és részei csonttal, fagyasztva ||

02071460 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok lába és részei csonttal, fagyasztva ||

02071499 || A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), fagyasztva ||

02072410 || Házi pulyka, tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „80 %-os pulyka”, frissen vagy hűtve ||

02072490 || Házi pulyka, tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „73 %-os pulyka”, vagy más módon feldolgozva, nem darabolt (a 80 %-os pulyka” kivételével), frissen vagy hűtve ||

02072510 || Házi pulyka, tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „80 %-os pulyka”, fagyasztva ||

|| 02072590 || Házi pulyka, tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj, zúza nélkül, ún. „73 %-os pulyka”, vagy más módon feldolgozva, nem darabolt (a „80 %-os pulyka” kivételével), fagyasztva ||

02072610 || Házi pulykából való darabok csont nélkül, frissen vagy hűtve ||

02072620 || Házi pulyka felezve vagy negyedelve, frissen vagy hűtve ||

02072630 || Házi pulyka szárnya egészben, szárnyvéggel vagy anélkül, frissen vagy hűtve ||

02072650 || Házi pulyka melle és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02072660 || Házi pulyka alsócombja és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02072670 || Házi pulyka lába és részei csonttal (az alsócomb kivételével), frissen vagy hűtve ||

|| 02072680 || Házi pulykából való darabok csonttal (a felezett vagy negyedelt házi pulyka, egész szárnyak szárnyvéggel vagy anélkül, hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég, mell, láb és részei kivételével) frissen vagy hűtve ||

02072699 || Házi pulyka élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), frissen vagy hűtve ||

02072710 || Házi pulykából vett darabok csont nélkül, fagyasztva ||

02072720 || Házi pulyka felezve vagy negyedelve, fagyasztva ||

02072730 || Házi pulyka szárnya egészben, szárnyvéggel vagy anélkül, fagyasztva ||

02072750 || Házi pulyka melle és részei csonttal, fagyasztva ||

02072760 || Házi pulyka alsócombja és részei csonttal, fagyasztva ||

02072770 || Házi pulyka lába és részei csonttal (az alsócomb kivételével), fagyasztva ||

|| 02072780 || Házi pulykából való darabok csonttal (a felezett vagy negyedelt házi pulyka, egész szárnyak szárnyvéggel vagy anélkül, hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég, mell, láb és részei kivételével), fagyasztva ||

02072799 || Házi pulyka élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), fagyasztva ||

02074130 || Házi kacsa, nem darabolt, tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os kacsa”, frissen vagy hűtve ||

02074180 || Házi kacsa, nem darabolt, tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „63 %-os kacsa”, vagy más módon bemutatva, frissen vagy hűtve ||

02074230 || Házi kacsa, nem darabolt, tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os kacsa”, fagyasztva ||

02074280 || Házi kacsa, nem darabolt, tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „63 %-os kacsa”, vagy más módon bemutatva, fagyasztva ||

|| 02074410 || Házi kacsából való darabok csont nélkül, frissen vagy hűtve ||

02074421 || Házi kacsa felezve vagy negyedelve, frissen vagy hűtve ||

|| 02074431 || Házi kacsa szárnya egészben, frissen vagy hűtve ||

02074441 || Házi kacsa háta, nyaka, fara egyben vagy külön, fara és szárnyvége, frissen vagy hűtve ||

02074451 || Házi kacsa melle és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02074461 || Házi kacsa lába és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02074471 || Kacsakabát csonttal, frissen vagy hűtve ||

02074481 || Máshol nem említett, házi kacsából való darabok csonttal, frissen vagy hűtve ||

02074499 || Házi kacsa élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), frissen vagy hűtve ||

02074510 || Házi kacsából való darabok csont nélkül, fagyasztva ||

02074521 || Házi kacsa felezve vagy negyedelve, fagyasztva ||

02074531 || Házi kacsa szárnya egészben, fagyasztva ||

02074541 || Házi kacsa háta, nyaka, fara egyben vagy külön, fara és szárnyvége, fagyasztva ||

|| 02074551 || Házi kacsa melle és részei csonttal, fagyasztva ||

02074561 || Házi kacsa lába és részei csonttal, fagyasztva ||

02074581 || Máshol nem említett, házi kacsából való darabok csonttal, fagyasztva ||

02074599 || Házi kacsa élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), fagyasztva ||

02075110 || Házi liba, nem darabolt, tisztított, kivérzett, nem bontott, fejjel és lábbal, ún. „82 %-os liba”, frissen vagy hűtve ||

02075190 || Házi liba, nem darabolt, tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „75 %-os liba”, vagy más módon bemutatva, frissen vagy hűtve ||

02075290 || Házi liba, nem darabolt, tisztított és bontott, fej és láb nélkül, szívvel és zúzával, vagy anélkül, ún. „75 %-os liba”, vagy más módon bemutatva, fagyasztva ||

02075410 || Házi libából való darabok csont nélkül, frissen vagy hűtve ||

02075421 || Házi liba felezve vagy negyedelve, frissen vagy hűtve ||

02075431 || Házi liba szárnya egészben, frissen vagy hűtve ||

|| 02075441 || Házi liba háta, nyaka, fara egyben vagy külön, fara és szárnyvége, frissen vagy hűtve ||

02075451 || Házi liba melle és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02075461 || Házi liba lába és részei csonttal, frissen vagy hűtve ||

02075471 || Libakabát csonttal, frissen vagy hűtve ||

02075481 || Máshol nem említett, házi libából való darabok csonttal, frissen vagy hűtve ||

02075499 || Házi liba élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), frissen vagy hűtve ||

02075510 || Házi libából való darabok csont nélkül, fagyasztva ||

02075521 || Házi liba felezve vagy negyedelve, fagyasztva ||

02075531 || Házi liba szárnya egészben, fagyasztva ||

02075541 || Házi liba háta, nyaka, fara egyben vagy külön, fara és szárnyvége, fagyasztva ||

02075551 || Házi liba melle és részei csonttal, fagyasztva ||

02075561 || Házi liba lába és részei csonttal, fagyasztva ||

|| 02075581 || Máshol nem említett, házi libából való darabok csonttal, fagyasztva ||

02075599 || Házi liba élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével), fagyasztva ||

02076005 || Házi gyöngytyúk nem darabolva, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

02076010 || Házi gyöngytyúkból való darabok csont nélkül, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

02076031 || Házi gyöngytyúk szárnya egészben, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

02076041 || Házi gyöngytyúk háta, nyaka, fara egyben vagy külön, fara és szárnyvége, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

02076051 || Házi gyöngytyúk melle és részei csonttal, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

02076061 || Házi gyöngytyúk lába és részei csonttal, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

02076081 || Máshol nem említett, házi gyöngytyúkból való darabok csonttal, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

|| 02076099 || Házi gyöngytyúk élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke (a máj kivételével) frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

16023111 || Kizárólag főzés nélküli pulykahúst tartalmazó termékek (kolbász és hasonló termékek kivételével) ||

|| 16023119 || Elkészített vagy konzervált baromfihús vagy vágási melléktermék, belsőség pulykából, legalább 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal (a kizárólag főzés nélküli pulykahúst tartalmazó termék, a kolbász és hasonló termék, a kiskereskedelmi forgalom számára gyermekételként vagy diétás célra legfeljebb 250 g nettó tömegű tartályokban kiszerelt finoman homogenizált termék, valamint a májból és húskivonatokból készült termékek kivételével) ||

16023180 || Elkészített vagy konzervált hús vagy vágási melléktermék, belsőség házi pulykából kevesebb, mint 57 tömegszázalék csont nélküli baromfihús- vagy belsőségtartalommal (a kolbász és hasonló termék, a kiskereskedelmi forgalom számára gyermekételként vagy diétás célra legfeljebb 250 g nettó tömegű tartályokban kiszerelt finoman homogenizált termék, valamint a májból és húskivonatokból készült termékek kivételével) ||

16023211 || Elkészített vagy konzervált hús vagy vágási melléktermék, belsőség a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból, legalább 57 % hús- vagy belsőségtartalommal, főzés nélkül (a kolbász és hasonló termékek, és a májból készült termékek kivételével) ||

|| 16023219 || Főzött, elkészített vagy konzervált hús vagy vágási melléktermék, belsőség a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból, legalább 57 % baromfihús- vagy belsőségtartalommal (a kolbász és hasonló termék, a kiskereskedelmi forgalom számára gyermekételként vagy diétás célra legfeljebb 250 g nettó tömegű tartályokban kiszerelt finoman homogenizált termék, valamint a májból és húskivonatokból készült termékek kivételével) ||

16023230 || Elkészített vagy konzervált hús vagy vágási melléktermék, belsőség a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból, legalább 25 %, de kevesebb mint 57 % baromfihús- vagy belsőségtartalommal (a kolbász és hasonló termék, a kiskereskedelmi forgalom számára gyermekételként vagy diétás célra legfeljebb 250 g nettó tömegű tartályokban kiszerelt finoman homogenizált termék, valamint a májból és húskivonatokból készült termékek kivételével) ||

16023290 || Elkészített vagy konzervált hús vagy vágási melléktermék, belsőség a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (a legalább 25 % baromfihús- vagy belsőségtartalommal és pulykahús- vagy gyöngytyúkhús- vagy belsőségtartalommal készült termék, a kolbász és hasonló termék, a kiskereskedelmi forgalom számára gyermekételként vagy diétás célra legfeljebb 250 g nettó tömegű tartályokban kiszerelt finoman homogenizált termék, valamint a májból és húskivonatokból és húslevekből készült termékek kivételével) ||

|| 16023921 || Elkészített vagy konzervált hús vagy vágási melléktermék, belsőség házi kacsából, libából és gyöngytyúkból, legalább 57 % baromfihús- vagy belsőségtartalommal, főzés nélkül (a kolbász és hasonló termékek, és a májból készült termékek kivételével) ||

3. Tejtermékek || 04021011 || Tej és tejszín szilárd alakban, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, legfeljebb 2,5 kg-os kiszerelésben || 1650

04021019 || Tej és tejszín szilárd alakban, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, több mint 2,5 kg-os kiszerelésben ||

04021091 || Tej és tejszín szilárd alakban, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával, legfeljebb 2,5 kg-os kiszerelésben ||

04021099 || Tej és tejszín szilárd alakban, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal, cukor hozzáadásával, több mint 2,5 kg-os kiszerelésben. ||

04051011 || Természetes vaj legalább 80, de legfeljebb 85 tömegszázalék zsírtartalommal, legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben (a víztelenített vaj és a ghee kivételével) ||

|| 04051019 || Természetes vaj legalább 80, de legfeljebb 85 tömegszázalék zsírtartalommal (a legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelés, valamint a víztelenített vaj és a ghee kivételével) ||

04051030 || Rekombinált vaj legalább 80, de legfeljebb 85 tömegszázalék zsírtartalommal (a víztelenített vaj és a ghee kivételével) ||

04051050 || Savóvaj legalább 80, de legfeljebb 85 tömegszázalék zsírtartalommal (a víztelenített vaj és a ghee kivételével) ||

04051090 || Vaj több mint 80, de legfeljebb 95 tömegszázalék zsírtartalommal (a víztelenített vaj és a ghee kivételével) ||

4. Tojás héjában || 04072100 || Friss tojás héjában, a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás kivételével) || 6 600[2]

04072910 || Friss baromfitojás héjában (a szárnyasok tojása és a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás kivételével) ||

04079010 || Baromfitojás héjában, tartósítva vagy főzve ||

5. Tojás és albuminok || 04081180 || Emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgája szárítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is || 330

04081981 || Emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgája, folyékony, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is ||

|| 04081989 || Emberi fogyasztásra alkalmas (nem folyékony) tojássárgája, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (a szárított tojássárgája kivételével) ||

04089180 || Emberi fogyasztásra alkalmas madártojás héj nélkül, szárítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (a tojássárgája kivételével) ||

04089980 || Emberi fogyasztásra alkalmas madártojás héj nélkül, frissen, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (a szárított madártojás és a tojássárgája kivételével) ||

35021190 || Tojásfehérje, szárított, például lap, pikkely, pehely, por alakban, emberi fogyasztásra alkalmas ||

35021990 || Tojásfehérje, emberi fogyasztásra alkalmas (a szárított (például lap, pehely, kristály, por alakú) tojásfehérje kivételével) ||

|| 35022091 || Tejalbumin, beleértve a legalább két savófehérjét tartalmazó koncentrátumot, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz, emberi fogyasztásra alkalmas, szárított (például lap, pikkely, pehely, por alakban) ||

|| 35022099 || Tejalbumin, beleértve a legalább két savófehérjét tartalmazó koncentrátumot, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz, emberi fogyasztásra alkalmas (a szárított (például lap, pehely, kristály, por alakban) tejalbumin kivételével) ||

6. gombák || 07115100 || Az Agaricus nemhez tartozó ehető gombák ideiglenesen tartósítva, pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban, de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban || 220

20031020 || Nem ecetben vagy ecetsavban ideiglenesen tartósított, az Agaricus nemhez tartozó ehető gomba teljesen megfőzött állapotban ||

20031030 || Nem ecetben vagy ecetsavban elkészített vagy tartósított Agaricus nemű ehető gomba (a teljesen megfőzött és ideiglenesen tartósított gombák kivételével) ||

7. Gabonafélék || 10019190 || Búza vetőmag (a durumbúza, közönséges búza és tönköly kivételével) || 200 000

10019900 || Közönséges búza és kétszeres (a vetőmag és a durumbúza kivételével) ||

10039000 || Árpa (a vetőmag kivételével) ||

10041000 || Zab vetőmag ||

10049000 || Zab (a vetőmag kivételével) ||

10059000 || Kukorica (a vetőmag kivételével) ||

11010015 || Közönséges búzából és tönkölyből készült liszt ||

11010090 || Kétszeres liszt ||

11022010 || Kukoricaliszt, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal ||

11022090 || Kukoricaliszt, több mint 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal ||

11029010 || Árpaliszt ||

11029090 || Gabonaliszt (a búzaliszt, a kétszeres liszt, a rozsliszt, a kukoricaliszt, a rizsliszt, az árpaliszt és a zabliszt kivételével) ||

11031190 || Durva őrlemény és dara közönséges búzából és tönkölyből ||

11031310 || Durva őrlemény és dara kukoricából, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal ||

|| 11031390 || Durva őrlemény és dara kukoricából, több mint 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal ||

11031920 || Durva őrlemény és dara rozsból vagy árpából ||

11031990 || Durva őrlemény és dara gabonából (a búza, a zab, a kukorica, a rizs, a rozs és az árpa kivételével) ||

11032025 || Labdacs (pellet) rozsból vagy árpából ||

11032040 || Labdacs (pellet) kukoricából ||

11032060 || Labdacs (pellet) búzából ||

11032090 || Labdacs (pellet) gabonából (a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a rizs és a búza kivételével) ||

11041910 || Lapított vagy pelyhesített búza ||

11041950 || Lapított vagy pelyhesített kukorica ||

11041961 || Lapított árpa ||

11041969 || Pelyhesített árpa ||

11042340 || Hántolt, egyenletesen szeletelt vagy durván darált kukoricaszemek; fényezett kukoricaszemek ||

11042398 || Szeletelt, durván darált vagy máshogyan megmunkált kukoricaszemek (a lapított, pelyhesített, hántolt, fényezett, és a labdacs (pellet) és liszt kivételével) ||

|| 11042904 || Hántolt, egyenletesen szeletelt vagy durván darált árpaszemek ||

11042905 || Fényezett árpa ||

11042908 || Szeletelt, durván darált vagy máshogyan megmunkált árpaszemek (a lapított, pelyhesített, hántolt, fényezett, és a labdacs (pellet) és liszt kivételével) ||

11042917 || Hántolt, egyenletesen szeletelt vagy durván darált gabonaszemek (a rizs, a zab, a kukorica és az árpa kivételével) ||

11042930 || Fényezett gabona (az árpa, a zab, a kukorica vagy a rizs kivételével) ||

11042951 || Kizárólag durván darált búza ||

11042959 || Kizárólag durván darált gabona (az árpa, a zab, a kukorica, a búza és a rozs kivételével) ||

11042981 || Búza, szeletelt, durván darált vagy másképpen megmunkált (a lapított, pelyhesített, a liszt, a labdacs (pellet), a hántolt, a fényezett és a durva daráláson kívül másképpen megmunkált kivételével) ||

|| 11042989 || Gabona, szeletelt, durván darált vagy másképpen megmunkált (az árpa, a zab, a kukorica, a búza és a rozs, valamint a lapított, a pelyhesített, a liszt, a labdacs (pellet), a hántolt, a fényezett, a durva daráláson kívül másképpen nem megmunkált, és a félig vagy teljesen megőrölt rizs és törtrizs kivételével) ||

|| 11043010 || Búzacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve ||

11043090 || Gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve (a búza kivételével) ||

8. Maláta és búzasikér || 11071011 || Búzamaláta liszt formában (a pörkölt búzamaláta kivételével) || 330

11071019 || Búzamaláta (a liszt és a pörkölt búzamaláta kivételével) ||

11071091 || Maláta liszt formában (a pörkölt maláta és a búzamaláta kivételével) ||

11071099 || Maláta (a pörkölt maláta, a búzamaláta és a liszt kivételével) ||

11072000 || Pörkölt maláta ||

11090000 || Búzasikér, szárítva is ||

9. Keményítő || 11081100 || Búzakeményítő || 550

11081200 || Kukoricakeményítő ||

11081300 || Burgonyakeményítő ||

10. Cukrok || 17011210 || Nyers répacukor finomításra (az ízesítő- vagy színezőanyagot tartalmazó cukor kivételével) || 8 000

17011290 || Nyers répacukor (a finomításra szánt és az ízesítő- vagy színezőanyagot tartalmazó cukor kivételével) ||

17019100 || Finomított nád- vagy répacukor, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával, szilárd állapotban ||

17019910 || Fehér cukor, szárazanyagra számítva legalább 99,5 tömegszázalék szacharóztartalommal (az ízesítő- vagy színezőanyagot tartalmazó cukor kivételével) ||

|| 17019990 || Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban (a nád- vagy répacukor ízesítő- vagy színezőanyagot tartalmazó nyers cukor és a fehér cukor kivételével) ||

17022010 || Juharcukor szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával ||

17023010 || Izoglükóz szilárd állapotban, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy szárazanyagra számítva 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal ||

17023050 || Szőlőcukor (dextróz) fehér kristályos por formájában, összetömörítve is, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy szárazanyagra számítva 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal (az izoglükóz kivételével) ||

|| 17023090 || Szőlőcukor szilárd állapotban és szőlőcukorszirup, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy szárazanyagra számítva 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal (kivéve az izoglükózt és a szőlőcukrot (dextróz) fehér kristályos por formájában, összetömörítve is) ||

17024010 || Izoglükóz szilárd állapotban, szárazanyagra számítva legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal (az invertcukor kivételével) ||

|| 17024090 || Szőlőcukor szilárd formában és szőlőcukorszirup, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül és szárazanyagra számítva legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal (az izoglükóz és az invertcukor kivételével) ||

17026010 || Izoglükóz szilárd állapotban, szárazanyagra számítva több mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal (a vegytiszta gyümölcscukor és az invertcukor kivételével) ||

17026080 || Közvetlenül inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyert inulinszirup, szárazanyagra számítva több mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szabadon vagy szacharóz formájában ||

17026095 || Gyümölcscukor szilárd formában és gyümölcscukorszirup, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül és szárazanyagra számítva 50 tömegszázaléknál nagyobb gyümölcscukor-tartalommal (az izoglükóz, az inulinszirup, a vegytiszta gyümölcscukor és az invertcukor kivételével) ||

17029030 || Szőlőcukor-polimerekből nyert izoglükóz szilárd állapotban, szárazanyagra számítva 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal ||

|| 17029050 || Maltodextrin szilárd állapotban és maltodextrinszirup (az ízesítő- vagy színezőanyagot tartalmazó cukor kivételével) ||

17029071 || Égetett cukor és melasz, legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva ||

17029075 || Égetett cukor és melasz, szárazanyagra számítva kevesebb mint 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, por alakban, összetömörítve is ||

17029079 || Égetett cukor és melasz, szárazanyagra számítva kevesebb mint 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (kivéve a cukor és a melasz por alakban, összetömörítve is) ||

17029080 || Közvetlenül inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyert inulinszirup, szárazanyagra számítva legalább 10, de legfeljebb 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szabadon vagy szacharóz formájában ||

17029095 || Cukorfajták szilárd formában, beleértve az invertcukrot és más cukor- és cukorszirup-keveréket szárazanyagra számítva 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül (a nád- vagy répacukor, a vegytiszta szacharóz és malátacukor, tejcukor, juharcukor, glükóz, gyümölcscukor, maltodextrin, és az ezekből készült szirup, az izoglükóz, az inulinszirup és az égetett cukor kivételével) ||

|| 21069030 || Ízesített vagy színezett izoglükózszirup ||

21069055 || Ízesített vagy színezett szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup ||

21069059 || Ízesített vagy színezett cukorszirup (az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével) ||

11. Korpa, korpás liszt és más maradék || 23021010 || Kukorica szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is, legfeljebb 35 tömegszázalék keményítőtartalommal || 2 200

23021090 || Kukorica szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is, több mint 35 tömegszázalék keményítőtartalommal ||

23023010 || Búza szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is, legfeljebb 28 tömegszázalék keményítőtartalommal és egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 tömegszázalék, vagy a szitán átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 tömegszázalék, szárazanyagra számítva ||

|| 23023090 || Búza szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is (kivéve a legfeljebb 28 % keményítőtartalommal rendelkezőt, feltéve, ha egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 %, vagy ha a szitán több mint 10 % jut át, az átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 tömegszázalék, szárazanyagra számítva) ||

23024010 || Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is, legfeljebb 28 tömegszázalék keményítőtartalommal és egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 tömegszázalék, vagy ha a szitán több mint 10 % jut át, az átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 tömegszázalék, szárazanyagra számítva (a kukoricából, a rizsből vagy a búzából keletkező korpa, korpás liszt és más maradék kivételével) ||

|| 23024090 || Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is (kivéve a kukoricából, a rizsből vagy a búzából keletkezőt és a legfeljebb 28 % keményítőtartalommal rendelkezőt, feltéve, ha egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 %, vagy ha több mint 10 % jut át, az átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 %) ||

23031011 || Keményítő gyártásánál keletkező maradék kukoricából, amelynek szárazanyagra számított fehérjetartalma több mint 40 tömegszázalék (kivéve az áztatólé-koncentrátumot) ||

Feldolgozott mezőgazdasági termékek

12. Csemegekukorica || 07104000 || Csemegekukorica, nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva || 1 500

07119030 || Csemegekukorica, ideiglenesen tartósítva, pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban, de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban ||

|| 20019030 || Csemegekukorica (Zea Mays var. Saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva ||

20049010 || Csemegekukorica (Zea Mays var. Zaccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva ||

20058000 || Csemegekukorica (Zea Mays var. Saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (fagyasztás kivételével) ||

13.  Feldolgozott cukor || 13022010 || Száraz pektintartalmú anyagok, pektinátok és pektátok por alakban || 6 000

13022090 || Folyékony pektintartalmú anyag, pektinát és pektát ||

17025000 || Vegytiszta gyümölcscukor szilárd állapotban ||

17029010 || Vegytiszta malátacukor szilárd állapotban ||

17049099 || Massza, marcipán, nugát és más elkészített cukorkaáru kakaótartalom nélkül (a rágógumi, fehér csokoládé, torokpasztilla és köhögés elleni cukorka, gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcsmasszát is, főzött édesség, tejkaramella, égetett cukor és hasonló édességek, sajtolt tabletta, valamint massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben) ||

|| 18061030 || Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal, beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is, vagy szacharózban kifejezett izoglükóz- tartalommal ||

18061090 || Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal, beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is, vagy szacharózban kifejezett izoglükóz- tartalommal ||

18062095 || Csokoládé és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, 2 kg-nál nagyobb tömegben, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben, több mint 18 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal (a kakaópor, a csokoládéízű bevonat és a tejcsokoládé-morzsa kivételével) ||

|| 19019099 || Lisztből, durva őrleményből, darából, keményítőből vagy malátakivonatból előállított élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz, továbbá tejből, tejszínből, íróból, aludttejből, tejfölből, savóból, joghurtból, kefirből és a 0401–0404 vtsz. alá tartozó hasonló árukból előállított, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz (a malátakivonat, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos módon kiszerelt gyermektápszer, az 1901 90 91 vtsz. alá tartozó pékáruk előállításához használt keverékek és tészták kivételével) ||

21011298 || Kávéalapú készítmények ||

21012098 || Más tea- vagy matéalapú készítmények ||

21069098 || Máshol nem említett élelmiszer-készítmények legalább 1,5 tömegszázalék tejzsír-, legalább 5 tömegszázalék szacharóz- vagy izoglükóz-, és legalább 5 tömegszázalék szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal ||

33021029 || Italgyártáshoz használt, a valamely italfajtára jellemző összes ízesítőanyagot tartalmazó illatanyag-alapú készítmények legalább 1,5 tömegszázalék tejzsír-, legalább 5 tömegszázalék szacharóz- vagy izoglükóz-, és legalább 5 tömegszázalék szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal (a több mint 0,5 % tényleges alkoholtartalommal rendelkező készítmények kivételével) ||

14.  Gabonafélék feldolgozva || 19043000 || Bulgur búza megmunkált szem formában, kemény búzaszemből főzéssel előállítva || 3 300

22071000 || Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal ||

22072000 || Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal ||

22089091 || Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, legfeljebb 2 literes tartályban (palackban) ||

22089099 || Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, több mint 2 literes tartályban (palackban) ||

29054300 || Mannit ||

29054411 || Szorbit (D-glucit) vizes oldatban, legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalommal, a szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva ||

29054419 || Szorbit (D-glucit) vizes oldatban (kivéve legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalommal, a szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva) ||

29054491 || Szorbit (D-glucit), legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalommal, a szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva (kivéve vizes oldatban) ||

|| 29054499 || Szorbit (D-glucit) (kivéve vizes oldatban és legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalommal, a szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva) ||

35051010 || Dextrinek ||

|| 35051050 || Keményítők, éterezett vagy észterezett (a dextrin kivételével) ||

35051090 || Átalakított keményítők (az éterezett keményítők, az észterezett keményítők és a dextrinek kivételével) ||

35052030 || Legalább 25, de kevesebb mint 55 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv (a kiskereskedelmi forgalomba hozott és legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelést kivéve) ||

35052050 || Legalább 55, de kevesebb mint 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv (a kiskereskedelmi forgalomba hozott és legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelést kivéve) ||

35052090 || Legalább 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv (a kiskereskedelmi forgalomba hozott és legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelést kivéve) ||

|| 38091010 || Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények, mint például appretálószerek és pácanyagok, amelyek ezeket az anyagokat kevesebb mint 55 tömegszázalékban tartalmazzák ||

38091030 || Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények, mint például appretálószerek és pácanyagok, amelyek ezeket az anyagokat legalább 55 és kevesebb mint 70 tömegszázalékban tartalmazzák ||

38091050 || Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények, mint például appretálószerek és pácanyagok, amelyek ezeket az anyagokat legalább 70 és kevesebb mint 83 tömegszázalékban tartalmazzák ||

|| 38091090 || Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények, mint például appretálószerek és pácanyagok, amelyek ezeket az anyagokat legalább 83 tömegszázalékban tartalmazzák ||

38246011 || Szorbit vizes oldatban, legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalomra számítva (a D‑glucit [szorbit] kivételével) ||

38246019 || Szorbit vizes oldatban, több mint 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit [D-glucit] tartalomra számítva (a D‑glucit [szorbit] kivételével) ||

38246091 || Szorbit, legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit [D-glucit] tartalomra számítva (kivéve a szorbitot vizes oldatban és a D‑glucitot [szorbit]) ||

38246099 || Szorbit, több mint 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit [D-glucit] tartalomra számítva (kivéve a szorbitot vizes oldatban és a D‑glucitot [szorbit]) ||

15. cigaretta || 24021000 || Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar) és kis alakú szivar (cigarillos) dohánytöltettel || 500

24022090 || Cigaretta dohánytöltettel (kivéve szegfűszegtartalommal) ||

________________

III. MELLÉKLET

KÖZELÍTÉS

________________

III-A. MELLÉKLET

ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE A KÖZELÍTÉSHEZ

A következő jegyzék tükrözi Grúzia azon, tekintettel az Unió új és globális megközelítésre vonatkozó irányelveinek közelítésére meghatározott prioritásait, amelyeket Grúzia kormányának a szabványosítással, akkreditálással, megfelelőségi értékeléssel, műszaki szabályozással és mérésüggyel, a jogszabályi reformokra vonatkozó programmal és a műszaki szabályok elfogadásával kapcsolatos, 2010. márciusi stratégiája magában foglal.

1.       Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/9/EK irányelve a személyszállító kötélvontatású vasutakról

Ütemezés: közelítés 2011-ben

2.       Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/16/EK irányelve a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

Ütemezés: közelítés 2011-ben

3.       Az Európai Parlament és a Tanács 1997. május 29-i 97/23/EK irányelve a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

Ütemezés: közelítés 2013 folyamán

4.       A Tanács 1992. május 21-i 92/42/EK irányelve a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről

Ütemezés: közelítés 2013 folyamán

5.       Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK irányelve az egyszerű nyomástartó edényekről

Ütemezés: közelítés 2013 folyamán

6.       Az Európai Parlament és a Tanács 1994. június 16-i 94/25/EK irányelve a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

Ütemezés: közelítés 2013 folyamán

7.       A Bizottság 2008. április 4-i 2008/43/EK irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

8.       Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 23-i 94/9/EK irányelve a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül

9.       Az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i 1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül

10.     Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/108/EK irányelve az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított nyolc éven belül

11.     Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/95/EK irányelve a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított nyolc éven belül

12.     A Tanács 1993. június 14-i 93/42/EGK irányelve az orvostechnikai eszközökről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

13.     Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/79/EK irányelve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

14.     A Tanács 1990. június 20-i 90/385/EGK irányelve az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

15.     Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/142/EK irányelve a gázüzemű berendezésekről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

16.     A Tanács 1989. december 21-i 89/686/EGK irányelve az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

17.     Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/37/EK irányelve a tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

18.     Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 2009/48/EK irányelve a játékok biztonságáról

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül

19.     Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított nyolc éven belül

20.     Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/23/EK irányelve a nem automatikus működésű mérlegekről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított nyolc éven belül

21.     Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/22/EK irányelve a mérőműszerekről

Ütemezés: a megállapodás hatálybalépésétől számított nyolc éven belül

________________

III-B. MELLÉKLET

A HORIZONTÁLIS JOGSZABÁLYOK INDIKATÍV JEGYZÉKE

A következő jegyzék felvázolja az ezen megállapodás 47. cikkének (1) bekezdésében említett, „a vonatkozó uniós vívmányokban rögzített  elveket és gyakorlatokat”. Célja egy nem teljes körű iránymutatás biztosítása Grúzia számára az Unió horizontális intézkedéseinek közelítésének érdekében.

1.         Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

2.         Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről

3.         Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról

4.         Az Európai Parlament és a Tanács 2009/3/EK irányelve által módosított 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

5.         Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról

6.         A Tanács 1985. július 25-i 85/374/EGK irányelve a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

________________

IV. MELLÉKLET

ALKALMAZÁSI KÖR

________________

IV-A. MELLÉKLET

ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

1. rész

A fő élőállat-kategóriákra alkalmazandó intézkedések

I.                 Lófélék (ideértve a zebrákat is) vagy szamárfajok, illetve az e fajok keresztezéséből létrejött utódok

II.               Szarvasmarhafélék (beleértve a Bubalus bubalist és a Bisont)

III.              Juh- és kecskefélék

IV.              Sertések

V.               Baromfik (beleértve a szárnyasokat, pulykákat, gyöngytyúkokat, kacsákat, libákat)

VI.              Élő hal

VII.            Rákfélék

VIII.           Puhatestűek

IX.              Élő halak ikrái és ivarsejtjei

X.               Keltetőtojások

XI.              Sperma, petesejt, embrió

XII.            Egyéb emlősök

XIII.           Egyéb madarak

XIV.           Hüllők

XV.            Kétéltűek

XVI.           Egyéb gerincesek

XVII.         Méhek

2. rész

Az állati termékekre alkalmazandó intézkedések

I.       Az emberi fogyasztásra szánt állati termékek fő termékkategóriái

1.       Háziasított patások, baromfik és nyúlalakúak, tenyésztett vadak és vadon élő állatok friss húsa, beleértve a belsőségeket

2.       Darált hús, húskészítmények, mechanikai úton leválasztott hús és húsipari termékek

3.       Élő kéthéjú kagylók

4.       Halászati termékek

5.       Nyerstej, kolosztrum, tejtermékek és kolosztrumtartalmú termékek

6.       Tojás és tojástermékek

7.       Békacomb és csigák

8.       Kiolvasztott állati zsírok és töpörtyű

9.       Kezelt gyomor, hólyag és belek

10.     Zselatin, emberi fogyasztásra szánt zselatin előállításához felhasznált nyersanyagok

11.     Kollagén

12.     Méz és méhészeti termékek

II.      Állati melléktermékek fő termékkategóriái

Vágóhidakon || Prémes állatok takarmányozására használt állati melléktermékek

Kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására szánt állati melléktermékek

Lófélék takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt vére és vértermékei

Patás állatok friss vagy hűtött nyersbőre vagy irhája

Takarmányláncon kívüli felhasználás céljából előállított állati melléktermékek

Tejüzemekben || Tej, tejalapú termékek és a tejből származó termékek

Kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek

Állati melléktermékeket (fel nem dolgozott / kezeletlen anyagokat) gyűjtő vagy kezelő más létesítményekben || Lófélék takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt vére és vértermékei

A lófélék vére és vértermékei kivételével a haszonállatok takarmányláncán kívüli célra szánt származtatott termékek előállítására szánt kezeletlen vértermékek

A lófélék vére és vértermékei kivételével a haszonállatok takarmányláncán kívüli célra szánt származtatott termékek előállítására szánt kezelt vértermékek

Patás állatok friss vagy hűtött nyersbőre vagy irhája

Afrikai sertéspestistől mentes harmadik országból vagy harmadik országok régiójából származó sertéssörte

Takarmányként, szerves trágyaként és talajjavító szerként történő felhasználástól eltérő célra szánt csont és csonttermékek (kivéve a csontlisztet), szarv és szarvtermékek (kivéve a szarulisztet), valamint pata és patatermékek (kivéve a patalisztet)

|| Szerves trágya vagy talajjavító szerek előállítására szánt szarv és szarvtermékek (kivéve a szarulisztet), valamint pata és patatermékek (kivéve a patalisztet)

Nem emberi fogyasztásra szánt, a fényképészeti iparban felhasználható zselatin

Gyapjú és szőr

Kezelt toll, tollrészek és pihe

Feldolgozóüzemekben || Feldolgozott állati fehérje, beleértve az ilyen fehérjét tartalmazó keverékeket és termékeket, a kedvtelésből tartott állatok ilyen fehérjét tartalmazó eledele kivételével

Takarmány-alapanyagként használható vértermék

Patás állatok kezelt nyersbőre és irhája

|| Kérődző állatok és lófélék kezelt nyersbőre és irhája (21 nap)

Afrikai sertéspestistől nem mentes harmadik országból vagy harmadik országok régiójából származó sertéssörte

Takarmány-alapanyagként vagy a takarmányláncon kívüli célokra használandó halolaj

Takarmány-alapanyagként használandó kiolvasztott zsír

Haszonállatok takarmányláncán kívüli bizonyos célokra szánt kiolvasztott zsírok

Takarmány-alapanyagként vagy a takarmányláncon kívüli célokra használandó zselatin vagy kollagén

Hidrolizált fehérje, dikalcium-foszfát vagy trikalcium-foszfát takarmány-alapanyagként vagy a takarmányláncon kívüli célokra

Kizárólag méhészeti felhasználásra szánt méhészeti melléktermékek

|| A takarmányláncon kívül felhasználandó zsírszármazékok

Takarmányként vagy a takarmányláncon kívül felhasználandó zsírszármazékok

Takarmány-alapanyagként felhasználható tojástermékek

Kedvtelésből tartott állatok eledelét gyártó üzemekben (beleértve a műcsontot és az ízesítő belsőségeket gyártó üzemeket) || Kedvtelésből tartott állatoknak készült dobozos konzerveledel

Kedvtelésből tartott állatoknak szánt, a dobozos konzerv eledeltől eltérő feldolgozott eledel

|| Műcsont

Kedvtelésből tartott állatoknak szánt, közvetlen értékesítésű, nyers állateledel

Kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához használt ízesítő belsőség

Vadásztrófeákat gyártó üzemben || Madarakból és patás állatokból származó, kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogakból, nyersbőrből vagy irhából álló, kezelt vadásztrófeák és egyéb preparátumok

|| Madarak és patás állatok teljes testrészből álló, kezeletlen vadásztrófeája vagy egyéb készítményei

Köztes termékeket gyártó létesítményekben vagy üzemekben || Köztes termékek

Műtrágyák és talajjavító szerek || A kedvtelésből tartott állatok eledelétől eltérő, feldolgozott állati fehérje, beleértve az ilyen fehérjét tartalmazó keverékeket és termékeket

Feldolgozott trágya, feldolgozott trágyából származó termékek és denevérürülék

A származtatott termékek tárolása során || Minden származtatott termék

III.    Kórokozók

3. rész

Növények, növényi termékek és egyéb áruk

Olyan növények, növényi termékek és egyéb áruk[3], amelyek jellegük vagy feldolgozásuk jellege miatt károsítók potenciális hordozói, és a károsítók megjelenésének és terjedésének kockázatát okozhatják.

4. rész

Az élelmiszer- és takarmány-adalékanyagokra alkalmazandó intézkedések

Élelmiszer:

1.       élelmiszer-adalékanyagok (valamennyi élelmiszeradalék- és színezőanyag);

2.       technológiai segédanyagok;

3.       élelmiszer-aromaanyagok;

4.       élelmiszer-enzimek;

Takarmány[4]:

5.       Takarmány-adalékanyagok;

6.       Takarmány-alapanyagok;

7.       Összetett takarmányok és kedvtelésből tartott állatok eledelei, kivéve, ha a 2. részben szerepelnek (II);

8.       A takarmányban előforduló nemkívánatos anyagok.

________________

IV-B. MELLÉKLET

ÁLLATJÓLÉTI ELŐÍRÁSOK

Állatjóléti előírások az alábbiakra vonatkozóan:

1.       az állatok elkábítása és levágása;

2.       az állatok szállítása és a kapcsolódó tevékenységek;

3.       gazdasági haszonállatok.

________________

IV-C. MELLÉKLET

A IV. CÍM 4. FEJEZETE ÁLTAL LEFEDETT EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1.       A csomagolóanyagok összetevőinek vándorlásából származó vegyi anyagok

2.       Összetett termékek

3.       Géntechnológiával módosított szervezetek (GMSZ)

4.       Növekedésserkentő hormonok, tireosztatikumok, bizonyos hormonok és Béta-agonisták

Grúzia közelíti a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó jogszabályait az ezen megállapodás 55. cikkének (4) bekezdésében foglalt jogszabály-közelítési jegyzékben meghatározott uniós jogszabályokhoz.

________________

IV-D. MELLÉKLET

INTÉZKEDÉSEK AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSÉT KÖVETŐEN

1.       Élelmiszerek szennyeződésmentesítésére szolgáló vegyi anyagok;

2.       Klónok

3.       Besugárzás (ionizálás).

________________

V. MELLÉKLET

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ ÁLLATBETEGSÉGEK ÉS AKVAKULTÚRÁS BETEGSÉGEK, VALAMINT AZON SZABÁLYOZOTT KÁROSÍTÓK JEGYZÉKE, AMELYEK ESETÉBEN ELISMERHETŐ A REGIONÁLIS SZABADSÁG

_________________

V-A. MELLÉKLET

BEJELENTENDŐ ÁLLAT- ÉS HALBETEGSÉGEK, AMELYEK ESETÉBEN ELISMERT A FELEK STÁTUSA, ÉS AMELYEK ESETÉBEN REGIONALIZÁLÁSRÓL SZÓLÓ HATÁROZATOK HOZHATÓK

1.       Ragadós száj- és körömfájás

2.       Sertések hólyagos betegsége

3.       Hólyagos szájgyulladás

4.       Afrikai lópestis

5.       Afrikai sertéspestis

6.       Kéknyelv-betegség

7.       Madárinfluenza

8.       Newcastle-betegség (NCD)

9.       Keleti marhavész

10.     Klasszikus sertéspestis

11.     Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja

12.     Keleti marhavész (kiskérődzők pestise)

13.     Juhhimlő és kecskehimlő

14.     Rift-völgyi láz

15.     Bőrcsomósodáskór

16.     Lovak venezuelai járványos agy- és gerincvelő-gyulladása

17.     Takonykór

18.     Tenyészbénaság

19.     Fertőző sertésbénulás

20.     Fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN)

21.     Pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

22.     Lazacok fertőző vérszegénysége (ISA)

23.     Bonamia ostreae

24.     Marteilia refringens

_________________

V-B. MELLÉKLET

A KÁROSÍTÓHELYZET, A KÁROSÍTÓMENTES TERÜLETEK ÉS A VÉDETT ÖVEZETEK ELISMERÉSE

A.      A károsítóhelyzet elismerése

Mindegyik Fél létrehozza és rendelkezésre bocsátja a szabályozott károsítók jegyzékét az alábbi elvek szerint:

1.       károsítók, amelyek előfordulása saját területén nem ismert;

2.       károsítók, amelyek előfordulása saját területén ismert, és hatósági ellenőrzés alatt állnak;

3.       károsítók, amelyek előfordulása saját területén ismert, hatósági ellenőrzés alatt állnak, és amelyek tekintetében károsítómentes területeket vagy védett övezeteket jelöltek ki.

A károsítóhelyzetről szóló jegyzék bármely módosítását haladéktalanul jelenteni kell a másik Félnek, kivéve, ha az illetékes nemzetközi szervezetnek más módon jelentették.

B.      A károsítómentes térségek és védett övezetek elismerése

A Felek elismerik a védett övezeteket és a károsítómentes térségek fogalmát, valamint annak alkalmazását a megfelelő növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványok (ISPM) tekintetében.

________________

VI. MELLÉKLET

REGIONALIZÁLÁS/ZÓNÁKBA SOROLÁS, KÁROSÍTÓMENTES TERÜLETEK ÉS VÉDETT ÖVEZETEK

A.      Állatbetegségek és akvakultúrás betegségek

1.       Állatbetegségek

A Felek térségei vagy régiói állatbetegség-helyzete elismerésének alapját az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe képezi.

Az állatbetegségek esetében a regionalizálásról szóló határozatok alapját az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe képezi.

2.       Akvakultúrás betegségek

Az akvakultúrás betegségek esetében a regionalizálásról szóló határozatok alapját az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe képezi.

B.      Károsítók

A károsítómentes területeknek vagy védett övezeteknek bizonyos károsítók tekintetében történő kialakítására vonatkozó kritériumoknak meg kell felelniük az alábbi előírások valamelyikének:

–        a károsítómentes terület kialakításának követelményeire vonatkozó, a FAO növény-egészségügyi intézkedések nemzetközi előírásainak 4. előírása és a megfelelő növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványok (ISPM) meghatározásai, vagy

–        a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontja.

C.      Kritériumok egy Fél területének vagy régiójának állatbetegségek szempontjából speciális helyzete elismerésére

1.       Amennyiben az importáló Fél úgy véli, hogy területe vagy területének egy része mentes egy, az e megállapodás V-A. mellékletében felsorolt betegségtől különböző állatbetegségtől, bemutatja az exportáló félnek a megfelelő alátámasztó dokumentációt, amely különösen a következő kritériumokat határozza meg:

–        a betegség jellege és a területén történő megjelenésének

–        előzményei;

–        az ellenőrző vizsgálat eredményei, amelyek a szerológiai, mikrobiológiai, patológiai vagy epidemiológiai vizsgálaton, valamint azon a tényen alapulnak, hogy a betegségről a törvény szerint értesíteni kell az illetékes hatóságokat;

–        a végrehajtott ellenőrzés időtartama;

–        adott esetben a betegség elleni vakcinázás tilalmának időtartama és a tilalom által érintett földrajzi terület;

–        a betegség elmaradásának ellenőrzésére vonatkozó intézkedések.

2.       Az importáló Fél által megkövetelhető általános vagy egyedi kiegészítő garanciák nem haladhatják meg azokat, amelyeket az importáló Fél nemzeti szinten bevezet.

3.       A Felek értesítik egymást minden, az e melléklet C. pontjának (1) bekezdésében meghatározott kritériumokban bekövetkező változásról, amely a betegséggel kapcsolatos. E melléklet C. pontja (2) bekezdésének megfelelően meghatározott kiegészítő garanciákat az állat- és növény-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó albizottság az ilyen értesítés figyelembevételével módosíthatja vagy visszavonhatja.

________________

VII. MELLÉKLET

A LÉTESÍTMÉNYEK IDEIGLENES JÓVÁHAGYÁSA

A létesítmények ideiglenes jóváhagyására vonatkozó feltételek és rendelkezések

1.       A létesítmények ideiglenes jóváhagyása azt jelenti, hogy az importáló Fél a behozatal céljából ideiglenesen jóváhagyja az exportáló Fél területén található létesítményeket az utóbbi Fél által biztosított megfelelő garanciák alapján és az egyes létesítményeknek az importáló Fél által az e melléklet (4) bekezdésének rendelkezései szerint történő előzetes vizsgálata nélkül. Az e melléklet (4) bekezdésében meghatározott eljárások és feltételek alkalmazandók az e melléklet (2) bekezdésében előírt jegyzék módosítására vagy kiegészítésére a beérkezett új kérelmek és garanciák figyelembevétele céljából. A vizsgálat csak a létesítmények első jegyzéke tekintetében képezheti az eljárás részét a (4) bekezdés d) pontja rendelkezéseinek megfelelően.

2.       Az ideiglenes jóváhagyás kezdetben a következő létesítménykategóriákra alkalmazandó:

2.1. emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekkel dolgozó létesítmények:

–        háziasított patások, baromfik és nyúlalakúak, valamint tenyésztett vadak friss húsát előállító vágóhidak (IV-A. melléklet, 1. rész);

–        vadfeldolgozó létesítmények;

–        darabolóüzemek;

–        a darált húst, húskészítményeket, mechanikai úton leválasztott húst és húsipari termékeket előállító létesítmények;

–        élő kéthéjú kagylók tisztító és elosztó központjai;

–        az alábbiakkal foglalkozó létesítmények:

–        tojástermékek,

–        tejtermékek,

–        halászati termékek,

–        kezelt gyomor, hólyag és belek,

–        zselatin és kollagén,

–        halolaj,

–        feldolgozóhajók,

–        fagyasztóhajók.

2.2.    Az állati melléktermékeket előállító engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítmények és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek fő kategóriái

Az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemek és létesítmények típusa || A termék

Vágóhidak || Prémes állatok takarmányozására használt állati melléktermékek

Kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására szánt állati melléktermékek

Lófélék takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt vére és vértermékei

Patás állatok friss vagy hűtött nyersbőre vagy irhája

Takarmányláncon kívüli felhasználás céljából előállított állati melléktermékek

Tejüzemek || Tej, tejalapú termékek és a tejből származó termékek

Kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek

Állati melléktermékeket (fel nem dolgozott / kezeletlen anyagokat) gyűjtő vagy kezelő más létesítmények || Lófélékből származó, a takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt vér és vértermékek

A lófélékből származó vértermékek kivételével a haszonállatok takarmányláncán kívüli célra szánt származtatott termékek előállítására szánt kezeletlen vértermékek

|| A lófélékből származó vértermékek kivételével a haszonállatok takarmányláncán kívüli célra szánt származtatott termékek előállítására szánt kezelt vértermékek

Patás állatok friss vagy hűtött nyersbőre vagy irhája

Afrikai sertéspestistől mentes harmadik országból vagy harmadik országok régiójából származó sertéssörte

Takarmányként, szerves trágyaként és talajjavító szerként történő felhasználástól eltérő célra szánt csont és csonttermékek (kivéve a csontlisztet), szarv és szarvtermékek (kivéve a szarulisztet), valamint pata és patatermékek (kivéve a patalisztet)

Szerves trágya vagy talajjavító szerek előállítására szánt szarv és szarvtermékek (kivéve a szarulisztet), valamint pata és patatermékek (kivéve a patalisztet)

Nem emberi fogyasztásra szánt, a fényképészeti iparban felhasználható zselatin

|| Gyapjú és szőr

Kezelt toll, tollrészek és pihe

Feldolgozóüzemek || Feldolgozott állati fehérje, beleértve az ilyen fehérjét tartalmazó keverékeket és termékeket, a kedvtelésből tartott állatok eledele kivételével

Takarmány-alapanyagként használható vértermék

Patás állatok kezelt nyersbőre és irhája

Kérődző állatok és lófélék nyersbőre és irhája (21 nap)

Afrikai sertéspestistől nem mentes harmadik országból vagy harmadik országok régiójából származó sertéssörte

Takarmány-alapanyagként vagy a takarmányláncon kívüli célokra használandó halolaj

Takarmány-alapanyagként használandó kiolvasztott zsír

|| Haszonállatok takarmányláncán kívüli bizonyos célokra szánt kiolvasztott zsírok

Takarmány-alapanyagként vagy a takarmányláncon kívüli célokra használandó zselatin vagy kollagén

Hidrolizált fehérje, dikalcium-foszfát vagy trikalcium-foszfát takarmány-alapanyagként vagy a takarmányláncon kívüli célokra

Kizárólag méhészeti felhasználásra szánt méhészeti melléktermékek

A takarmányláncon kívül felhasználandó zsírszármazékok

Takarmányként vagy a takarmányláncon kívül felhasználandó zsírszármazékok

Takarmány-alapanyagként felhasználható tojástermékek

Kedvtelésből tartott állatok eledelét gyártó üzemek (beleértve a műcsontot és az ízesítő belsőségeket gyártó üzemeket) || Kedvtelésből tartott állatoknak készült dobozos konzerv eledel

Kedvtelésből tartott állatoknak szánt, a dobozos konzerv eledeltől eltérő feldolgozott eledel

Műcsont

Kedvtelésből tartott állatoknak szánt, közvetlen értékesítésű, nyers állateledel

Kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához használt ízesítő belsőség

Vadásztrófeákat gyártó üzemek || Madarakból és patás állatokból származó, kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogakból, nyersbőrből vagy irhából álló, kezelt vadásztrófeák és egyéb preparátumok

|| Madarak és patás állatok teljes testrészből álló, kezeletlen vadásztrófeája vagy egyéb készítményei

Köztes termékeket gyártó létesítmények vagy üzemek || Köztes termékek

Műtrágyák és talajjavító szerek || Feldolgozott állati fehérje, beleértve az ilyen fehérjét tartalmazó keverékeket és termékeket, a kedvtelésből tartott állatok eledele kivételével

Feldolgozott trágya, feldolgozott trágyából származó termékek és denevérürülék

A származtatott termékek tárolása során || Minden származtatott termék

3.       Az importáló Fél összeállítja a (2.1.) és (2.2.) bekezdésben említett, ideiglenesen jóváhagyott létesítmények jegyzékeit, és azokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

4.       Az ideiglenes jóváhagyás feltételei és eljárásai:

a)       az érintett állati termék exportáló Féltől való importját az importáló Félnek engedélyeznie kell, és meg kell állapítani az érintett termékek importjára vonatkozó feltételeket és bizonyítványkiállítási követelményeket;

b)      az exportáló Fél illetékes hatóságának kielégítő garanciákat kell nyújtania az importáló Félnek arra vonatkozóan, hogy a jegyzékében vagy jegyzékeiben szereplő létesítmények megfelelnek az importáló Fél által feldolgozott termékekre vonatkozó egészségügyi követelményeknek, és az importáló Félnek hivatalosan jóvá kell hagynia a jegyzékben szereplő létesítményekből az importáló Fél felé történő kivitelt;

c)       az exportáló Fél illetékes hatóságának megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy felfüggessze az importáló Fél területére irányuló exporttevékenységet egy olyan létesítményből, amelyre garanciát adott, amennyiben az nem felel meg az említett garanciának;

d)      a megállapodás 62. cikkének rendelkezései szerint az importáló Fél által elvégzett vizsgálat az ideiglenes jóváhagyási eljárás részét képezheti. Ez a vizsgálat a létesítmények engedélyezéséért felelős illetékes hatóság felépítésének és szervezetének ellenőrzésére irányul, valamint ezen illetékes hatóság jogköreire, illetve azon garanciákra, amelyeket az importáló Fél szabályainak alkalmazására való tekintettel nyújt. Ez a vizsgálat kiterjedhet bizonyos reprezentatív számú olyan létesítmény helyszíni ellenőrzésére is, amely az exportáló Fél által adott jegyzéken vagy jegyzékeken szerepel.

Tekintetbe véve az Európai Unión belül a hatáskörök egyedi szerkezetét és megosztását, ez a vizsgálat az Európai Unión belül egyes tagállamokat érinthet.

e)       az ezen bekezdés d) pontjában előírt vizsgálat eredményei alapján az importáló Fél módosíthatja a létesítmények meglévő jegyzékét.

________________

VIII. MELLÉKLET

AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG ELISMERÉSÉNEK ELJÁRÁSA

1.       Alapelvek:

a)       az egyenértékűség meghatározható egy bizonyos áruhoz vagy árukategóriához kapcsolódó egyedi intézkedés vagy intézkedéscsoport vagy rendszer, vagy mindezek tekintetében;

b)      amennyiben az exportáló Fél specifikus termékekre vonatkozó intézkedéseinek elismerésére vonatkozó kérésére az importáló Fél megvizsgálja az egyenértékűséget, ez nem adhat alapot a szóban forgó áru kereskedelmének megszakítására vagy exportáló Féltől folyamatban lévő behozatalának felfüggesztésére;

c)       az egyenértékűség elismerésének folyamata az exportáló Fél és az importáló Fél közötti interaktív folyamat. A folyamat az exportáló Fél egyedi intézkedéseinek objektív bemutatásából és az egyenértékűség tárgyilagos értékeléséből áll, azzal a céllal, hogy az importáló Fél lehetőleg elismerje az egyenértékűséget;

d)      az exportáló Fél vonatkozó intézkedései egyenértékűségének végső elismerése kizárólag az importáló Félen múlik.

2.       Előfeltételek:

a)       A folyamat függ az exportáló Fél egészségügyi vagy károsítóhelyzetétől, az árura vonatkozó jogtól, valamint a vizsgálati és ellenőrző rendszere hatékonyságától. Ebből a célból figyelembe kell venni az érintett ágazat jogszabályait, valamint az exportáló Fél illetékes hatóságának felépítését, utasítási láncát, hatáskörét, működési eljárásait és erőforrásait, valamint az illetékes hatóságok eredményességét a vizsgálati és ellenőrző rendszerek tekintetében, beleértve az áruval kapcsolatos jogalkalmazás szintjét, valamint az azonosított veszélyekről az importáló Fél felé irányuló információáramlás rendszerességét és gyorsaságát. Az elismerés alátámasztható dokumentációval, vizsgálattal és a korábbi tapasztalatokra, értékelésekre és vizsgálatokra vonatkozó dokumentumokkal, jelentésekkel és tájékoztatással;

b)      a Felek az ezen megállapodás 55. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jogszabály-közelítési jegyzékben foglalt valamely intézkedés, vagy intézkedéscsoport vagy -rendszer közelítésének sikeres lezárását követően kezdeményezik az egyenértékűség elismerésére szolgáló eljárását ezen megállapodás 57. cikkének megfelelően;

c)       az exportáló Fél csak akkor kezdeményezi az eljárást, ha az importáló Fél által bevezetett védintézkedések nem vonatkoznak az exportáló Félre az adott áru tekintetében.

3.       Az eljárás:

a)       az exportáló Fél a folyamatot egy kérelemnek az importáló Félhez történő benyújtásával kezdeményezi, hogy az ismerje el egy ágazaton vagy alágazaton belül egy bizonyos áruhoz vagy árukategóriához kapcsolódó egyedi intézkedésének vagy intézkedéscsoportjának vagy -rendszerének, vagy mindezeknek az egyenértékűségét;

b)      adott esetben ez a kérelem tartalmazhatja az importáló Fél általi jóváhagyáshoz szükséges kérelmet és dokumentációt az exportáló Fél valamely programjának vagy tervének egyenértékűsége alapján, amelyet az importáló Fél megszabott és/vagy a közelítés állapotát ezen megállapodás XI. mellékletében meghatározottak szerint, tekintettel az ezen bekezdés a) pontjában ismertetett, az adott áru vagy árukategóriák behozatalának engedélyezéséhez szükséges előfeltételként meghatározott intézkedések vagy rendszerek tekintetében;

c)       ezzel a kérelemmel az exportáló Fél:

i.       indokolja az adott áru vagy áruk kategóriái kereskedelmének 

fontosságát;

ii.      az importáló Félnek az adott árura vagy áruk kategóriájára alkalmazandó importfeltételeiben kifejezett összes intézkedés közül megadja azt az egyedi intézkedést/azokat az egyedi intézkedéseket, amelynek/amelyeknek meg tud felelni;

iii.     az importáló Félnek az adott árura vagy áruk kategóriáira alkalmazandó behozatali feltételeiben kifejezett intézkedések közül megadja azt az egyedi intézkedést/azokat az egyedi intézkedéseket, amelyre/amelyekre az egyenértékűség megállapítását kéri;

d)      az erre a kérelemre adott válaszában az importáló Fél elmagyarázza általános és egyedi célkitűzéseit és az intézkedése/intézkedései mögött húzódó okokat, a kockázatok azonosításával együtt;

e)       ezzel a magyarázattal az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet a belföldi intézkedései és az adott árura vonatkozó behozatali feltételek közötti kapcsolatról;

f)       az exportáló Fél objektíven bemutatja az importáló Félnek, hogy az általa megnevezett intézkedések egyenértékűek az adott árura vagy árukategóriára vonatkozó behozatali feltételekkel;

g)      az importáló Fél tárgyilagosan értékeli az exportáló Fél egyenértékűség-bemutatását;

h)      az importáló Fél eldönti, hogy az egyenértékűség fennáll-e;

i)       az importáló Fél megállapításairól és döntéseiről az exportáló Fél kérésére teljes magyarázatot nyújt, alátámasztó adatokkal együtt.

4.       Az exportáló Fél intézkedései egyenértékűségének bemutatása és e bemutatás értékelése az importáló Fél által;

a)       az exportáló Fél objektíven bemutatja az egyenértékűséget az importáló Fél valamennyi megnevezett intézkedésére, amelyet a behozatali feltételek tartalmaznak. Adott esetben objektíven bemutatja az egyenértékűséget az exportáló Fél valamely programjára vagy tervére, amelyet az importáló Fél az adott áru behozatalának engedélyezéséhez előfeltételként megszabott (pl. szermaradék-vizsgálati terv stb.).

b)      az objektív bemutatásnak és értékelésnek ebben az összefüggésben lehetőség szerint a következőkre kell épülnie:

i.       nemzetközileg elismert szabványok; és/vagy

ii.      megfelelő tudományos bizonyítékon alapuló normák; és/vagy

iii.     kockázatértékelés; és/vagy

iv.     korábbi tapasztalatokra, értékelésekre és/vagy vizsgálatokra vonatkozó dokumentumok, jelentések és

v.      tájékoztatások; valamint

vi.     az intézkedések jogi formája vagy közigazgatási státuszának szintje; valamint

vii.    az alkalmazás és végrehajtás szintje, különösen a következők alapján:

–        a felügyeleti és nyomonkövetési programok megfelelő és releváns eredményei;

–        az exportáló Fél vizsgálatának eredményei;

–        elismert analitikai módszerekkel kapott elemzési eredmények;

–        az importáló Fél vizsgálatának és behozatali ellenőrzésének eredményei;

–        az exportáló Fél illetékes hatóságainak teljesítménye; valamint

–        korábbi tapasztalatok.

5.       Az importáló fél döntése;

Az eljárás vizsgálatot vagy ellenőrzést is magában foglalhat.

Amennyiben az importáló Fél negatív döntésre jut, részletes és indokolással ellátott magyarázatot ad az exportáló Félnek.

6.       A növények és növényi termékek esetében a növény-egészségügyi intézkedések egyenértékűségét ezen megállapodás 57. cikkének (6) bekezdésében említett feltételek alapján kell megállapítani.

_________________

IX. MELLÉKLET

BEHOZATALI ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATI DÍJAK

A.      A behozatali ellenőrzések elvei

A behozatali ellenőrzések okmányellenőrzésből, azonosításból és fizikai ellenőrzésből állnak

Az állatok és az állati termékek esetében a fizikai ellenőrzések és azok gyakorisága a behozatallal járó kockázat szintjén alapul.

A növény-egészségügyi célú ellenőrzések végrehajtása során az importáló Fél biztosítja, hogy a növényeket, növényi eredetű termékeket és egyéb árukat vagy teljes egészében vagy egy reprezentatív minta vizsgálatával alapos hatósági vizsgálatnak veti alá annak biztosítására, hogy semmilyen károsítóval nem fertőzöttek.

Amennyiben az ellenőrzések a vonatkozó normák és/vagy követelmények be nem tartását tárják fel, az importáló Fél a kockázattal arányos intézkedéseket hoz. Amennyiben lehetséges, az importőrnek vagy képviselőjének hozzáférést kell biztosítani a szállítmányhoz, és lehetőséget kell kapnia arra, hogy releváns információk rendelkezésre bocsátásával segítse az importáló Felet a szállítmányt illető végső döntés meghozatalában. Az ilyen döntés arányos a behozatallal járó kockázat szintjével.

B.      A fizikai ellenőrzések gyakorisága

B.1.   Az állatok és állati termékek importja Grúziából az Európai Unióba és az Európai Unióból Grúziába

A határellenőrzés típusa || Gyakoriság

1. Okmányellenőrzések || 100 %

2. Azonosítás || 100 %

3. Fizikai ellenőrzések ||

Élő állatok 100 % || 100 %

Az I. kategóriába tartozó termékek A friss hús termelésére és forgalmazására vonatkozó egészségügyi feltételekről szóló 1964. június 26-i 64/433/EGK módosított tanácsi irányelvben meghatározott friss hús, beleértve a belsőségeket és a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóhúskészítményeket Légmentesen zárt tartályokban szobahőmérsékleten eltartható halkészítmények, friss és fagyasztott hal és száraz és/vagy sózott halászati termékek Egész tojások Zsír és kiolvasztott zsírok Állati belek Keltetőtojások || 20 %

A II. kategóriába tartozó termékek Baromfihús és baromfikészítmények Nyúlhús, vadhús (vadonélő/tenyésztett) és az azokból származó termékek Emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek Tojástermékek Emberi fogyasztásra szánt feldolgozott állati fehérje (100 % az első hat ömlesztett szállítmány esetében – a Tanács 1992. december 17-i 92/118/EGK módosított irányelve a 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról). Egyéb, a kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok, tengeri haslábúak és halászati termékek behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok és területek jegyzékének létrehozásáról szóló, 2006. november 6-i 2006/766/EK módosított bizottsági határozatban említettektől eltérő halászati termékek (az értesítés a C(2006) 5171 számú dokumentummal történt). Kéthéjú kagylók Méz || 50 %

A III. kategóriába tartozó termékek Sperma Embrió Trágya Tej és tejtermék (nem emberi fogyasztásra szánt) Zselatin Békacomb és csigák Csont és csontkészítmények Nyersbőr és irha Sörte, gyapjú, szőr és toll Szarv, szarvtermékek, pata és patatermékek Méhészeti termékek Vadállattrófeák Kedvtelésből tartott állatoknak készült, feldolgozott eledel Nyersanyag kedvtelésből tartott állatok részére szolgáló állateledel készítéséhez Nyersanyag, vér, vértermékek, mirigyek és szervek gyógyszeripari vagy technikai felhasználásra Széna és szalma Kórokozók Feldolgozott állati eredetű fehérje (csomagolt) || Legalább 1 % Legfeljebb 10 %

Nem emberi fogyasztásra szánt feldolgozott állati fehérje (ömlesztett) || 100 % az első hat szállítmány esetében (a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK módosított európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklete II. fejezetének 10. és 11. pontja)

B.2.   Nem állati eredetű élelmiszerek importja Grúziából az Európai Unióba és az Európai Unióból Grúziába

— Chilipaprika (Capsicum annuum), zúzva vagy őrölve — ex 0904 20 90 — Chilipaprikából készült termékek (curry) — 0910 91 05 — Curcuma longa (kurkuma) — 0910 30 00 (Élelmiszer — szárított fűszer) — Pálmaolaj — ex 1511 10 90 || 10 % a szudán színezékek esetében

B.3.   Növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk importja az Európai Unióba vagy Grúziába

A 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növényekre, növényi eredetű termékekre és egyéb árukra vonatkozóan:

Az importáló Fél ellenőrzéseket hajt végre a szállítmányok növény-egészségügyi helyzetének ellenőrzésére.

A Felek értékelik a növény-egészségügyi importellenőrzések szükségességét a bilaterális árukereskedelemben azon áruk tekintetében, amelyekre a fent említett melléklet a nem uniós országokból származó árukként hivatkozik.

A növény-egészségügyi importellenőrzések gyakorisága csökkenthető a szabályozott áruk esetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk növény-egészségügyi ellenőrzése redukálási típusához és szintjéhez előírt bizonyítékok és kritériumok részletes feltételeinek meghatározásáról szóló 2004. október 11-i 1756/2004/EK bizottsági rendelettel összhangban meghatározott növények, növényi termékek és egyéb áruk kivételével.

_________________

X. MELLÉKLET

BIZONYÍTVÁNYOK

A.      A bizonyítványok kiadásának elvei

Növények, növényi termékek és egyéb áruk:

Növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk tanúsítása tekintetében az illetékes hatóságok a megfelelő növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokban (ISPM) foglalt elvek alapján járnak el.

Állatok és állati termékek:

1.       A Felek illetékes hatóságai biztosítják, hogy a bizonyítványokat kiállító tisztviselők a hitelesítendő állatok és állati termékek tekintetében az állat-egészségügyi jogszabályok kielégítő ismeretével rendelkezzenek, és általában tájékozottak legyenek a bizonyítványok kiállításának és kibocsátásának szabályairól, és amennyiben szükséges, a kiállítás előtt elvégzendő ellenőrzések, tesztek vagy vizsgálatok jellegéről és mértékéről.

2.       A bizonyítványokat kiállító tisztviselők nem igazolhatnak olyan adatokat, amelyeket személyesen nem ismernek, vagy amelyről nem bizonyosodtak meg.

3.       A bizonyítványokat kiállító tisztviselők nem írhatnak alá üres vagy nem teljesen kitöltött bizonyítványokat, vagy olyan állatokra vagy állati termékekre vonatkozó bizonyítványokat, amelyeket nem vizsgáltak meg, vagy amelyek kikerültek az ellenőrzésük alól. Amennyiben egy bizonyítványt egy másik bizonyítvány vagy tanúsítvány alapján írnak alá, annak a bizonyítványt kiállító tisztviselő birtokában kell lennie a szóban forgó okmány aláírását megelőzően.

4.       A bizonyítványokat kiállító tisztviselő azokat az adatokat hitelesítheti:

a)       amelyekről valamely, az illetékes hatóság által erre felhatalmazott és e hatóság ellenőrzése alatt tevékenykedő személy e melléklet (1), (2) és (3) bekezdése alapján meggyőződött, feltéve, hogy a kiállító tisztviselő igazolni tudja az adatok pontosságát; vagy

b)      amelyeket a nyomkövetési programok keretében hivatalosan elismert minőségbiztosító rendszerekre hivatkozással, illetve járványügyi felügyeleti rendszereken keresztül kaptak, amennyiben azokat a vonatkozó állat-egészségügyi jog engedélyezi.

5.       A Felek illetékes hatóságai meghozzák a szükséges intézkedéseket a bizonyítványkiadás egységességének biztosítására. Biztosítják különösen azt, hogy az általuk kijelölt, bizonyítványokat kiállító tisztviselők:

a)       olyan státusszal rendelkeznek, amely biztosítja a pártatlanságukat, nincs közvetlen kereskedelmi érdekük a bizonyítványok hatálya alá tartozó állatok vagy állati termékek tekintetében, illetve azokban a vállalkozásokban vagy létesítményekben, amelyekből származnak; valamint

b)      teljes mértékben tudatában vannak az általuk aláírt valamennyi bizonyítvány tartalma jelentőségének.

6.       A bizonyítványokat úgy kell kiállítani, hogy azok biztosítsák, hogy egy meghatározott bizonyítvány egy meghatározott szállítmányra vonatkozzon; továbbá a bizonyítványokat legalább egy, a bizonyítványt kiállító tisztviselő által értett nyelven, valamint az importáló Fél e melléklet C. pontjában meghatározott hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

7.       Minden illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy képes legyen megállapítani a bizonyítványok és a megfelelő kiállító tisztviselő közötti kapcsolatot, és hogy minden kiállított bizonyítványról rendelkezésre álljon egy másolat az említett hatóság által meghatározott időtartam erejéig.

8.       Mindegyik Fél olyan ellenőrzéseket és kontrollokat vezet be, amelyek szükségesek annak megelőzéséhez, hogy hamis vagy félrevezető bizonyítványokat bocsássanak ki, vagy az állat-egészségügyi jogban meghatározott célokra kiállítandó bizonyítványokat csalárd módon használják fel.

9.       A jogi eljárások vagy büntetések sérelme nélkül az illetékes hatóságok vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket folytatnak, és meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy megbüntessék a hibás vagy félrevezető bizonyítványok kiállításának a tudomásukra jutott eseteit. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a bizonyítványokat kiállító tisztviselő ideiglenes felfüggesztését a vizsgálat végéig. Így tehát:

a)       ha az ellenőrzések folyamán kiderül, hogy a bizonyítványokat kiállító tisztviselő tudatosan állított ki hamis bizonyítványt, az illetékes hatóság meghoz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy – amennyire lehetséges – az érintett személy ne ismételhesse meg a bűncselekményt;

b)      ha az ellenőrzések folyamán kiderül, hogy egy személy vagy egy vállalkozás csalárd módon használt fel, illetve megváltoztatott egy hatósági bizonyítványt, az illetékes hatóság meghoz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy – amennyiben lehetséges – a személy vagy a vállalkozás ne ismételhesse meg a bűncselekményt. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják azt, hogy visszautasítják az érintett személy vagy vállalkozás hivatalos bizonyítvány kiállítása iránti kérelmét.

B.      A megállapodás 60. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett bizonyítvány

A bizonyítványon belül az egészségügyi tanúsítvány tükrözi az érintett áru egyenértékűségi helyzetét. Az egészségügyi tanúsítvány megállapítja az exportáló félnek az importáló Fél által egyenértékűként elismert termelési normáinak betartását.

C.      A bizonyítványok kiállításának hivatalos nyelve

1.       Behozatal az Európai Unióba

Növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk

A bizonyítványokat egy, a bizonyítványt kiállító tisztviselő által értett nyelven, valamint az importáló ország hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

Állatok és állati eredetű termékek:

Az egészségügyi bizonyítványt a rendeltetési tagállamnak az egyik hivatalos nyelvén, valamint annak az uniós tagállamnak legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani, ahol az ezen megállapodás 63. cikkében előírt behozatali ellenőrzést végrehajtják. Valamely uniós tagállam azonban engedélyezheti a sajátjától eltérő hivatalos uniós nyelv használatát is.

2.       Grúziába irányuló import

Az egészségügyi bizonyítványt grúz nyelven, valamint a bizonyítványt kiállító tagállam hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

_________________

XI. MELLÉKLET

KÖZELÍTÉS

________________

XI-A. MELLÉKLET

A KÖZELÍTÉSI FOLYAMATBAN ELÉRT ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG ELISMERÉSÉNEK CÉLJÁRA

I. rész – Fokozatos közelítés

1.       Általános szabályok

Grúzia egészségügyi, növény-egészségügyi és állatjóléti jogát fokozatosan, az Unió egészségügyi, növény-egészségügyi és állatjóléti jogára vonatkozó közelítési jegyzék alapján közelíti a megfelelő uniós joghoz. Az említett jegyzéket az ezen megállapodás IV. mellékletében meghatározott módon prioritási területekre kell bontani az intézkedésekhez kapcsolódóan. Ezért Grúzia meghatározza kereskedelmi prioritási területeit.

Grúzia nemzeti jogszabályait a következő módokon közelíti az uniós vívmányokhoz:

a)       a megfelelő uniós vívmányokban foglalt jogszabályok végrehajtása és érvényesítése további nemzeti jogszabályok vagy eljárások elfogadása által, vagy

b)      a megfelelő nemzeti jogszabályok vagy eljárások módosítása a megfelelő uniós vívmányokban foglalt jogszabályok beépítése érdekében.

Grúzia mindkét esetben:

a)       hatályon kívül helyezi azokat a jogszabályokat, rendeleteket vagy egyéb olyan intézkedéseket, amelyek nem állnak összhangban a közelített nemzeti jogszabályokkal;

b)      biztosítja a közelített nemzeti jogszabályok hatékony végrehajtását.

Grúzia ezeket a közelítéseket minta alapján készített megfelelési táblázatokban dokumentálja, és ennek során feltünteti a nemzeti jogszabály hatálybalépésének időpontját, valamint annak a hivatalos lapnak a számát, amely a jogszabályt közzétette. A megfelelési táblázatok mintáját, amely előkészítési és értékelési célokat szolgál, e melléklet II. része tartalmazza. Amennyiben a közelítés nem zárult le, a vizsgálatot végző személy[5] a hiányosságokat az észrevételek számára fenntartott oszlopban tünteti fel.

Tekintet nélkül az azonosított prioritási területre, Grúzia speciális megfelelési táblázatokat hoz létre, amelyek ismertetik a közelítést az egyéb általános és különös jogszabályok tekintetében, ideértve mindenekelőtt a következőkkel kapcsolatos általános előírásokat:

a)       ellenőrző rendszerek:

–        belföldi piac,

–        behozatal,

b)      állategészségügy és -jólét:

–       az állatok azonosítása és nyilvántartása, valamint mozgásaik nyilvántartása,

–       az állatbetegségek ellenőrzésére szolgáló intézkedések,

–       az állatokkal, spermával, petesejtekkel, embriókkal való belföldi kereskedelem,

–       állatjólét a gazdaságokban, a szállítás és a levágás során;

c)       élelmiszer-biztonság:

–       élelmiszer és takarmány piaci forgalomba hozatala,

–       élelmiszer címkézése, kiszerelése és reklámozása, ideértve a tápértékre és egészségügyi hatásokra vonatkozó állításokat,

–       maradékanyag-ellenőrzés,

–       a takarmányra vonatkozó különös szabályok;

d)      állati melléktermékek

e)       növényegészségügy:

–       károsító szervezetek,

–       növényvédő szerek;

f)       géntechnológiával módosított szervezetek,

–       a környezetbe kibocsátva,

–       géntechnológiával módosított élelmiszer és takarmány.

II. rész – Értékelés

1.       Eljárás és módszertan

Grúzia egészségügyi, növény-egészségügyi és állatjóléti jogát, amellyel ezen megállapodás IV. címének (Kereskedelem és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 4. fejezete (Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések) foglalkozik, fokozatosan közelíti az uniós joghoz és hatékonyan végrehajtja[6].

A megfelelési táblázatokat minden egyes közelített jogi aktus tekintetében az ezen melléklet 2. pontjában meghatározott minta alapján kell elkészíteni és angol nyelven benyújtani a vizsgálatot végző személyek általi vizsgálat céljára.

Amennyiben az értékelés eredménye valamely egyedi intézkedés vagy intézkedések csoportja vagy egy ágazatra, alágazatra, árucikkekre vagy árucikkek csoportjára érvényes rendszer tekintetében pozitív, az e megállapodás 57. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeket kell alkalmazni.

2.       Megfelelési táblázat

2.1.    A megfelelési táblázatok elkészítése során a következőket kell figyelembe venni:

A megfelelési táblázat elkészítésének alapját az uniós jogi aktusok képezik. E célból az aktusoknak a közelítés időpontjában hatályos változatát kell használni. Különös figyelmet kell fordítani az adott nemzeti nyelvre való pontos fordításra, mivel a nyelvi pontatlanság téves értelmezéshez vezethet, különösen ha az a jogszabály alkalmazási körét érinti[7].

2.2.    A megfelelési táblázat mintája:

Megfelelési táblázat

A KÖVETKEZŐ JOGI AKTUSOK KÖZÖTT

Az uniós jogi aktus címe, ideértve az aktus által tartalmazott legutóbbi módosításokat:

VALAMINT

A nemzeti jogi aktus címe

(Közzététel helye: )

Közzététel időpontja:

A végrehajtás időpontja:

Uniós jogi aktus || Nemzeti jogszabályok || Megjegyzések (Grúzia részéről) || A vizsgálatot végző személy megjegyzései

|| || ||

Magyarázat:

Uniós jogi aktus: a cikkek, bekezdések, albekezdések stb. említése esetén a megfelelési táblázat bal oldali oszlopában fel kell tüntetni a jogi aktus teljes címét és a hivatkozást[8].

Nemzeti jogi aktus: a bal oldali oszlopban feltüntetett uniós rendelkezésnek megfelelő nemzeti jogszabályok rendelkezéseit azok teljes címével és hivatkozásával kell feltüntetni. Ezek tartalmát a második oszlopban kell részletesen ismertetni.

Grúzia észrevételei: ebben az oszlopban Grúzia feltünteti az adott cikkel, bekezdéssel, albekezdéssel stb. kapcsolatos hivatkozást vagy egyéb rendelkezést, különösen abban az esetben, ha a rendelkezés szövege nem került közelítésre. Fel kell tüntetni a közelítés elmaradásának vonatkozó okát.

A vizsgálatot végző személyek észrevételei: abban az esetben, ha a vizsgálatot végző személy úgy ítéli meg, hogy nem teljesült a közelítés, indokolással kell szolgálnia ezt illetően, és ismertetnie kell a főbb hiányosságokat ebben az oszlopban.

________________

XI-B. MELLÉKLET

A GRÚZIA ÁLTAL KÖZELÍTENDŐ UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

Grúzia e megállapodás hatálybalépését követő hat hónapon belül benyújtja az ezen megállapodás 55. cikkének (4) bekezdésében meghatározott közelítési jegyzéket.

_________________

XII. MELLÉKLET

AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG STÁTUSZA

________________

XIII. MELLÉKLET

A VÁMJOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE

Vámkódex

A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról

Ütemezés: a fent említett rendelet rendelkezéseinek közelítésére az 1–3. cikk, a 8. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdése, a 18. cikk, a 19. cikk, a 94. cikk (1) bekezdése, a 97. cikk, a 113. cikk, a 117. cikk c) pontja, a 129. cikk, a 163–165. cikk, a 174. cikk, a 179. cikk, a 209. cikk, a 210. cikk, a 211. cikk, a 215. cikk (4) bekezdése, és a 247–253. cikk kivételével e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül sor kerül. A Felek a közelítésre vonatkozó fent meghatározott időkeret lejárta előtt felülvizsgálják a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó 84. cikk, valamint a 130–136. cikk közelítését. A 173. cikknek, a 221. cikk (3) bekezdésének és a 236. cikk (2) bekezdésének közelítésére a legjobb törekvés elvének alapján kerül sor.

Egységes árutovábbítás és egységes vámokmány (SAD)

Az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezmény

Az 1987. május 20-i egyezmény a közös árutovábbítási eljárásról.

Ütemezés: A fent említett egyezmények rendelkezéseihez való közelítésre, ideértve Grúziának az említett egyezményekhez való esetleges csatlakozását, e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül sor kerül.

Vámmentességek

A Tanács 2009. november 16-i 1186/2009/EGK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról

Ütemezés: a fent említett rendelet I. és II. címéhez való közelítésre e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül sor kerül.

A szellemi alkotáshoz fűződő jogok védelme

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 12-i 608/2013/EU rendelete a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Ütemezés: a fent említett rendelet rendelkezéseihez való közelítésre, kivéve a 26. cikket, e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül sor kerül. A 608/2013/EU rendelethez való kötelező közelítés önmagában nem keletkeztet kötelezettséget Grúziára nézve, hogy intézkedéseket alkalmazzon olyan esetekben, amikor a szellemi alkotáshoz fűződő valamely jogot nem védi a szellemi alkotásra vonatkozó megfelelő törvény vagy rendelet.

________________

[1]        Lásd a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2012. október 9-i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletét.

[2]        132 millió darab x 50 g = 6 600 t

[3]        Csomagolás, szállító eszközök, szállítótartályok, talaj, termesztőközeg és más olyan organizmus, tárgy vagy anyag, amely képes a károsítók befogadására és terjesztésére.

[4]        A haszonállatok takarmányláncába kizárólag állatokból vagy állatok részeiből származó, emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített állati melléktermékek kerülhetnek be.

[5]        A vizsgálatot végző szakértőket az Európai Bizottság jelöli ki.

[6]        Ennek során támogatást kaphat az Unió tagállamainak szakértőitől külön vagy az intézmények megerősítését szolgáló általános programok (CIB – Comprehensive Institution-Building Programme) keretében (twinning projektek, TAIEX stb.).

[7]        A közelítési folyamat megkönnyítése érdekében valamennyi uniós jogszabály egységes szerkezetbe foglalt változata elérhető az EUR-LEX alábbi weboldalán:

          http://eur-lex.europa.eu/RECH_menu.do?ihmlang=en

[8]        Az EUR-LEX weboldalon feltüntetetteknek megfelelően például: http://eur-lex.europa.eu/RECH_menu.do?ihmlang=en&locale=hu

XIV. MELLÉKLET

A LETELEPEDÉSRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA; A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK LISTÁJA; A KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMÉLYZETRE, A FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ GYAKORNOKOKRA ÉS ÜZLETI ÉRTÉKESÍTŐKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA; A SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓKRA ÉS A FÜGGETLEN SZAKEMBEREKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA

Unió:

1.       A letelepedésre vonatkozó fenntartások listája: XIV-A. melléklet

2.       A határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek listája: XIV-B. melléklet

3.       A kulcsfontosságú személyzetre, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra és az üzleti értékesítőkre vonatkozó fenntartások listája: XIV-C. melléklet

4.       A szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó fenntartások listája: XIV-D. melléklet

Grúzia

5.       A letelepedésre vonatkozó fenntartások listája: XIV-E. melléklet

6.       A határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek listája: XIV-F. melléklet

7.       A kulcsfontosságú személyzetre, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra és az üzleti értékesítőkre vonatkozó fenntartások listája: XIV-G. melléklet

8.       A szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó fenntartások listája: XIV-H. melléklet

A XIV-A., XIV-B., XIV-C. és XIV-D. mellékletben a következő rövidítések szerepelnek:

AT || Ausztria

BE || Belgium

BG || Bulgária

CY || Ciprus

CZ || Cseh Köztársaság

DE || Németország

DK || Dánia

EU || Európai Unió, valamennyi tagállamát beleértve

ES || Spanyolország

EE || Észtország

FI || Finnország

FR || Franciaország

EL || Görögország

HR || Horvátország

HU || Magyarország

IE || Írország

IT || Olaszország

LV || Lettország

LT || Litvánia

LU || Luxemburg

MT || Málta

NL || Hollandia

PL || Lengyelország

PT || Portugália

RO || Románia

SK || Szlovák Köztársaság

SI || Szlovénia

SE || Svédország

UK || Egyesült Királyság

A XIV-E., XIV-F., XIV-G. és XIV-H. mellékletben a következő rövidítés szerepel:

GE || Grúzia

________________

XIV-A. MELLÉKLET

A LETELEPEDÉSRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA (UNIÓ)

1.       Az alábbi lista azokat a gazdasági tevékenységeket ismerteti, amelyek esetében az Unió e megállapodás 79. cikkének (2) bekezdése alapján Grúzia letelepedett vállalkozásaira és vállalkozóira a nemzeti elbánással vagy a legnagyobb kedvezményes elbánással kapcsolatos fenntartásokat alkalmazza.

A lista a következő elemekből áll:

a)       valamennyi ágazatra vagy alágazatra vonatkozó horizontális fenntartások listája;

b)      ágazat- vagy alágazat-specifikus fenntartások listája, megadva az érintett ágazatot vagy alágazatot, valamint a vonatkozó fenntartás(oka)t.

A nem liberalizált (kötelezettség nélküli) tevékenységekre vonatkozó fenntartás a következőképpen került megfogalmazásra: „Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.”

Amennyiben az a) vagy b) pontban említett fenntartás csak egyes tagállamokra vonatkozó fenntartásokat tartalmaz, az ott nem említett tagállamok fenntartások nélkül vállalják a 79. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségeket az érintett ágazatban (a meghatározott tagállamokra vonatkozó fenntartások hiánya nem sérti az alkalmazható horizontális fenntartásokat vagy az egész Unióra kiterjedő ágazati fenntartásokat).

2.       E megállapodás 76. cikkének (3) bekezdésével összhangban az alábbi lista nem tartalmazza a Felek által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

3.       Az alábbi listából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

4.       E megállapodás 79. cikkével összhangban a megkülönböztetésmentes követelmények, úgymint a területen működő szolgáltatók jogi formájára vagy a rájuk vonatkozó licencek és engedélyek beszerzésére állampolgárság, tartózkodási hely vagy ezzel egyenértékű kritériumok alapján történő különbségtétel nélkül érvényes követelmények, nem szerepelnek ebben a mellékletben, mivel a megállapodás nem sérti őket.

5.       Ha az Unió valamely fenntartása megkívánja, hogy a területén történő szolgáltatásnyújtáshoz a szolgáltató saját állampolgára legyen, vagy területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen, a megállapodás XIV-C. mellékletében felsorolt fenntartások az e melléklet szerinti letelepedésre vonatkozó fenntartásként működnek, az alkalmazandó mértékben.

Horizontális fenntartások

Közüzemi szolgáltatások

EU: A nemzeti vagy helyi szinten közüzemi szolgáltatásnak tekintett gazdasági tevékenységekre állami monopóliumok vagy magánüzemeltetőkre ruházott kizárólagos jogok vonatkozhatnak[1].

A letelepedés típusai

EU: A (grúziai vállalkozásoknak) egy adott tagállam joga szerint létesített és az Unión belüli létesítő okirat szerinti székhellyel, központi ügyvezetéssel vagy fő telephellyel rendelkező leányvállalatai számára biztosított elbánás nem terjed ki a grúziai vállalkozásoknak egy adott tagállamban létesített fióktelepére vagy képviseletére.[2]

AT: A jogi személyek fióktelepei ügyvezető igazgatóinak tartózkodási hellyel kell rendelkezniük Ausztriában; a jogi személyen belül vagy egy fióktelepen az osztrák kereskedelmi törvény betartásáért felelő természetes személyeknek lakóhellyel kell rendelkezniük Ausztriában.

EE: Az igazgatótanácsi tagok legalább felének tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EU-ban.

FI: Az egyéni vállalkozóként kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi személyeknek és a közkereseti társaságok legalább egyik tagjának vagy a betéti társaságok legalább egyik beltagjának állandó lakóhellyel kell rendelkeznie az Európai Gazdasági Térségben (EGT). Az igazgatótanács legalább egyik rendes vagy póttagjának és az ügyvezető igazgatónak minden ágazat esetében EGT-beli tartózkodási hellyel kell rendelkeznie; e fenntartás alól azonban bizonyos vállalatok mentességet kaphatnak. Amennyiben egy grúziai szervezet finnországi fióktelep alapításával szeretne kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet folytatni, kereskedelmi engedélyt kell beszereznie.

HU: Állami tulajdonban lévő ingatlan vásárlása esetén nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.

IT: Az ipari, kereskedelmi vagy kisüzemi tevékenységek végzéséhez tartózkodási engedély lehet szükséges.

PL: Grúziai vállalkozók csak betéti társaság, korlátolt felelősségű részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formájában (jogi szolgáltatások esetén csak bejegyzett társulás és betéti társaság formájában) kezdhetnek és folytathatnak gazdasági tevékenységet.

RO: Az egyedüli ügyvezető vagy az igazgatótanács elnöke, valamint a kereskedelmi vállalatok összes ügyvezetőjének legalább fele román állampolgár, kivéve, ha a társasági szerződés vagy az alapszabály másként rendelkezik. A kereskedelmi vállalatok többségének könyvvizsgálói és azok helyettesei román állampolgárok.

SE: Az a külföldi vállalat, amely nem létesített jogi személyt Svédországban vagy üzleti tevékenységét ügynökön keresztül végzi, kereskedelmi műveleteit egy Svédországban bejegyzett fióktelepen keresztül gyakorolja, amelynek független vezetősége és külön számlája van. A fióktelep ügyvezető igazgatójának és – ha kineveznek helyettest – helyettesének, EGT-n belüli tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. Az EGT-ben tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy, aki kereskedelmi tevékenységet végez Svédországban, kijelöl és bejegyeztet egy tartózkodási hellyel rendelkező képviselőt, aki a svédországi tevékenységéért felel. A svédországi tevékenységhez külön számlát tartanak fenn. Az illetékes hatóság egyedi esetekben mentességet adhat a fióktelepre é a tartózkodási helyre vonatkozó fenntartások alól. Az egy évnél rövidebb időtartamú építési projektek – amelyeket az EGT-n kívül működő vállalat vagy az EGT-n kívüli tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy bonyolít le –, mentesülnek a fióktelep-alapításra vagy tartózkodási hellyel rendelkező képviselő kinevezésére vonatkozó fenntartás alól. Svéd korlátolt felelősségű társaságot alapíthat olyan természetes személy, aki tartózkodási hellyel rendelkezik az EGT-n belül, svéd jogi személy vagy olyan jogi személy, amelyet egy EGT-állam jogszabályai szerint hoztak létre, és amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központja vagy gazdasági tevékenysége székhelye az EGT-n belül található. Társaság csak akkor lehet alapító, ha minden korlátlan személyes felelősséggel rendelkező tulajdonos rendelkezik tartózkodási hellyel az EGT-n belül. Az EGT-n kívüli alapítók az illetékes hatósághoz fordulhatnak engedélyért. Korlátolt felelősségű társaságok és szövetkezeti gazdasági társaságok esetén az igazgatótanács tagjainak legalább 50 %-a, az igazgatótanácsi póttagok legalább 50 %-a, az ügyvezető igazgató, az ügyvezető igazgató helyettese, az igazgatótanácsi póttagok és legalább egy aláírási joggal rendelkező személy, ha van ilyen, tartózkodási hellyel kell rendelkezzen az EGT-n belül. Az illetékes hatóság mentességet adhat e követelmény alól. Ha a vállalat/társaság egyik képviselője sem rendelkezik tartózkodási hellyel Svédországban, az igazgatótanácsnak ki kell jelölnie és be kell jegyeztetnie egy olyan, Svédországban tartózkodási hellyel rendelkező személyt, aki felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a vállalat/társaság nevében küldeményeket vegyen át. Hasonló feltételek érvényesek minden más típusú jogi személy alapítására.

SK: Azoknak a grúziai természetes személyeknek, akiket a vállalkozó nevében eljárásra felhatalmazott személyként kívánnak bejegyeztetni a cégbíróságon, szlovákiai tartózkodási engedélyt kell kérniük.

Beruházás

ES: A kormány előzetes engedélyére van szükség külföldi kormányok és külföldi állami szervek olyan (az ország gazdasági érdekei mellett vélhetően nem gazdasági érdekeire is kiható) spanyolországi befektetéseihez, amelyeket közvetlenül vagy vállalatokon, illetve más, külföldi kormányok által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött gazdálkodó egységeken keresztül végeznek.

BG: Külföldi befektetők nem vehetnek részt a privatizációban. A külföldi befektetőknek és a grúz ellenőrző részesedéssel rendelkező bolgár jogi személyeknek engedélyre van szükségük ahhoz, hogy

a)       természetes erőforrásokat kutassanak, tárjanak fel vagy aknázzanak ki a felségvizekből, a kontinentális talapzatból vagy a kizárólagos gazdasági zónából, és

b)      ellenőrző tőkerészesedést szerezzenek az a) pontban meghatározott tevékenységek egyikében érdekelt vállalatokban.

FR: Egy meglévő francia vállalat tőkerészvényeinek vagy szavazati jogának 33,33 %-ot meghaladó részére vagy egy nyilvánosan jegyzett francia vállalat tőkerészvényeinek vagy szavazati jogának 20 %-ot meghaladó részére vonatkozó grúz vásárlás az alábbi szabályozás alá esik:

-        a 76 millió eurót meg nem haladó forgalommal rendelkező francia vállalatokba legfeljebb 7,6 millió euró szabadon fektethető be 15 nappal az arról szóló értesítést és annak ellenőrzését követően, hogy ezeket az összeghatárokat betartották;

-        egy hónappal az előzetes értesítést követően az engedélyt hallgatólagosan megadják más befektetésekre, hacsak a gazdasági miniszter kivételes körülmények között nem él azon jogával, hogy elhalassza a befektetést.

Az újonnan privatizált vállalatokban a külföldi részesedést a nyilvánosan kínált tőkerészesedés változó összegében korlátozhatják, amelyet a francia kormány eseti alapon határoz meg. Bizonyos kereskedelmi, ipari vagy kisüzemi tevékenységek megkezdéséhez speciális engedély szükséges, ha az ügyvezető igazgató nem rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel.

HU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az újonnan privatizált vállalatokban szerzett grúz részesedés tekintetében.

IT: A kormány gyakorolhat bizonyos speciális jogokat a nemzetvédelem és nemzetbiztonság területén működő vállalatokban (a nemzetvédelem és nemzetbiztonság területén stratégiai fontosságú tevékenységet végző minden jogi személy vonatkozásában) és bizonyos stratégiai fontosságú tevékenységekben az energia, szállítás és kommunikáció területén.

PL: Külföldiek (természetes vagy jogi személyek) közvetlen vagy közvetett ingatlanvásárlása engedélyhez kötött. Kötelezettség nélküli az állami tulajdon felvásárlása, azaz a privatizációs folyamatot érintő szabályok tekintetében.

Ingatlan

A föld- és ingatlanvásárlás az alábbi korlátozások alá esik[3]:

AT: Egy külföldi természetes vagy jogi személy általi ingatlanszerzéshez, -vásárláshoz vagy -bérléshez az illetékes regionális hatóságok (Länder) engedélyére van szükség; a hatóságok megvizsgálják, hogy ez érint-e fontos gazdasági, társadalmi vagy kulturális érdekeket.

BG: Külföldi természetes és jogi személyek nem szerezhetnek (fióktelepen keresztül sem) földtulajdont. Külföldi részvétellel működő bolgár jogi személyek nem szerezhetnek mezőgazdasági földtulajdont. Külföldi jogi személyek és külföldi állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgárok vásárolhatnak épületeket és korlátozott ingatlan-tulajdonjogokat (használati jog, építési jog, ráépítési jog és szolgalmak).

CZ: Mezőgazdasági földtulajdont és erdőt csak a Cseh Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkező külföldi természetes személyek és a Cseh Köztársaságban állandó székhellyel rendelkező jogi személyként létrehozott vállalkozások szerezhetnek. Különleges szabályok vonatkoznak az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földekre és erdőkre. Állami mezőgazdasági földtulajdont csak cseh állampolgárok, önkormányzatok és állami egyetemek (képzési és kutatási célokra) vásárolhatnak. Jogi személyek (formától és székhelytől függetlenül) csak akkor vásárolhatnak állami mezőgazdasági földtulajdont az államtól, ha egy már tulajdonukban lévő épület ilyen területre épült, vagy ha a földterület nélkülözhetetlen az épület használatához. Csak önkormányzatok és állami egyetemek vásárolhatnak erdőket.

CY: Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.

DK: Nem honos természetes és jogi személyek ingatlantulajdon-szerzése korlátozott. Külföldi természetes és jogi személyek mezőgazdasági földtulajdonszerzése korlátozott.

HU: A szántóföldekre vonatkozó jogszabályokban szereplő kivételekkel a külföldi természetes és jogi személyek nem szerezhetnek szántóföldet. Külföldiek ingatlant csak az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes államigazgatási szerv engedélyével vásárolhatnak.

EL: Az 1892/90. törvény értelmében a határok közelében fekvő területeken földtulajdon csak a védelmi minisztérium engedélyével szerezhető. A közigazgatási gyakorlat szerint közvetlen befektetés céljára könnyen szerezhető engedély.

HR: Kötelezettség nélküli a Horvátországban nem letelepedett és nem bejegyzett szolgáltatók ingatlanszerzése esetében. A szolgáltatásnyújtás céljából történő ingatlanszerzés a Horvátországban letelepedett és bejegyzett cégek mint jogi személyek számára engedélyezett. Leányvállalatok számára a szolgáltatásnyújtás céljából történő ingatlanszerzéshez az igazságügyi minisztérium jóváhagyása szükséges. Külföldi természetes, illetve jogi személyek nem szerezhetnek mezőgazdasági területet.

IE: A helyi vagy külföldi vállalatoknak vagy külföldi állampolgároknak a Földbizottság előzetes írásos engedélyét kell kérniük ahhoz, hogy ír földben érdekeltséget szerezzenek. Ha az ilyen földterület (agráripari hasznosítástól eltérő) ipari hasznosítás alá esik, ettől a követelménytől a vállalkozásügyi, kereskedelmi és foglalkoztatásügyi miniszter igazolása alapján eltekinthetnek. Ez a törvény nem vonatkozik a városhatárokon belül található földekre.

IT: A természetes és jogi személyek ingatlanvásárlása viszonossági feltétel alá esik.

LT: Az európai és transzatlanti integráció kritériumait teljesítő külföldi természetes és jogi személyek tulajdonszerzése földben, belső vizekben és erdőkben megengedett. A földszerzési eljárást, annak feltételeit és korlátait az alkotmányjog határozza meg.

LV: Földterület szerzésére vonatkozó korlátozások vidéki területeken és városokban; a 99 évet meg nem haladó földbérbeadás megengedett.

PL: A közvetlen és közvetett ingatlanszerzés engedélyköteles. Az engedély kiadása a belügyekért felelős miniszter által hozott közigazgatási határozat alapján történik a honvédelmi miniszter, illetve a mezőgazdasági ingatlanok esetében ezenkívül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jóváhagyásával.

RO: Román állampolgársággal és romániai lakóhellyel nem rendelkező természetes személyek, valamint román honossággal és romániai székhellyel nem rendelkező jogi személyek tulajdonjogot semmilyen földterület felett sem szerezhetnek élők közötti ügyletek során.

SI: A Szlovén Köztársaságban külföldi személyek által alapított fióktelepek csak az alapításuk szerinti gazdasági tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlanokat szerezhetik meg, a föld kivételével.

SK: Mezőgazdasági földtulajdont és erdőt külföldi természetes vagy jogi személyek nem szerezhetnek. Az ingatlanok bizonyos egyéb kategóriáira különleges szabályok vonatkoznak. Külföldi gazdálkodó egységek szlovák jogi személyek alapítása vagy közös vállalkozásokban való részvétel útján szerezhetnek ingatlant. A külföldi gazdálkodó egységek földszerzése engedélyhez kötött (a 3. és 4. módozatok esetében).

Ágazati korlátozások

A.      Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és fakitermelés

FR: Mezőgazdasági vállalatok nem uniós vállalatok általi létesítése és szőlőültetvények nem uniós befektetők általi vásárlása engedélyhez kötött.

AT, HU, MT, RO: A mezőgazdasági szolgáltatások esetében nincs nemzeti elbánásra vagy a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.

CY: A befektetők részvétele csak 49 %-ig megengedett.

IE: A grúz állampolgárok által lisztőrlési tevékenység létesítése engedélyhez kötött.

BG: A fakitermelési tevékenységek esetében nincs nemzeti elbánásra vagy a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.

B:      Halászat és halgazdálkodás

EU: Az Európai Unió tagállamainak felségjoga vagy fennhatósága alá eső tengeri vízterületeken és halászterületeken a biológiai erőforrásokhoz a hozzáférés és használat joga ellentétes értelmű rendelkezések hiányában az EU területeinek a lobogója alatt közlekedő halászhajókra korlátozott.

SE: Egy hajó akkor tekintendő svédnek és akkor közlekedhet svéd zászló alatt, ha több mint a fele svéd állampolgárok vagy jogi személyek tulajdonában van. A kormány engedélyezheti külföldi hajóknak, hogy svéd zászló alatt közlekedjenek, ha működésük svéd ellenőrzés alatt áll, vagy a tulajdonosuk állandó lakóhellyel rendelkezik Svédországban. Olyan hajókat is lajstromozhatnak Svédországban, amelyek 50 %-ban EGT-állampolgárok vagy olyan vállalatok tulajdonában vannak, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EGT-ben van, és amelyek működését Svédországból irányítják. A hivatásos halászat gyakorlásához szükséges hivatalos engedélyt csak akkor adhatják ki, ha a halászat kapcsolódik a svéd halászati iparhoz. Ilyen kapcsolat lehet például az, ha egy naptári év során a fogás felét (értékben) Svédországban rakodják ki, a halászutak fele svéd kikötőből indul, vagy a flotta halászainak fele svédországi lakóhellyel rendelkezik. Az öt méternél hosszabb hajóknak a halászat gyakorlásához szükséges hivatalos engedély mellett hajóengedélyre is szükségük van. Az engedélyt akkor adják ki, ha – többek között – a hajót nemzeti lajstromba vették és valós gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik Svédországgal.

UK: Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az Egyesült Királyság zászlója alatt hajózó hajók megszerzésére, hacsak a befektetés legalább 75 %-a az Egyesült Királyságban állandó lakóhellyel rendelkező brit állampolgárok és/vagy olyan vállalatok tulajdonában van, amelyek legalább 75 %-a az Egyesült Királyságban állandó lakóhellyel rendelkező brit állampolgárok tulajdonában van. A hajókat az Egyesült Királyságból kell kezelni, irányítani és ellenőrizni.

C:      Bányászat és kőfejtés

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség[4] azon jogi személyek esetében, amelyeket olyan nem uniós ország természetes vagy jogi személyei irányítanak, amely az EU kőolaj- és földgázimportjának több mint 5 %-át adja. Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség közvetlen fióktelep létrehozása tekintetében (cégbejegyzés szükséges).

D:      Gyártás

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség[5] azon jogi személyek esetében, amelyeket olyan nem uniós ország természetes vagy jogi személyei irányítanak, amely az EU kőolaj- és földgázimportjának több mint 5 %-át adja. Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség közvetlen fióktelep létrehozása tekintetében (cégbejegyzés szükséges).

HR: Állandó lakóhely szükséges a kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységek esetében.

IT: A kiadó- és nyomdai vállalatok tulajdonosainak, valamint a kiadóknak uniós tagállam állampolgárainak kell lenniük. A vállalatok központjának valamelyik tagállamban kell lennie.

SE: A Svédországban nyomtatott és kiadott folyóiratok tulajdonosainak, amennyiben természetes személyek, tartózkodási hellyel kell rendelkezniük Svédországban vagy EGT-állampolgároknak kell lenniük. A folyóiratok tulajdonosainak, amennyiben jogi személyek, az EGT-ben kell illetőséggel rendelkezniük. A Svédországban nyomtatott és kiadott folyóiratok és a technikai feljegyzések felelős szerkesztőjének svédországi lakóhellyel kell rendelkeznie.

Saját villamosenergia-, gáz-, gőz- és melegvíz-előállítás, -szállítás és -elosztás[6] (kivéve a villamos energia nukleáris termelését)

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a saját energiatermelés, energiaszállítás és -elosztás, valamint a gáztermelés és a gáztartalmú üzemanyag elosztása esetében.

Gőz- és melegvíz-előállítás, -szállítás és -elosztás esetében.

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség[7] azon jogi személyek esetében, amelyeket olyan nem uniós ország természetes vagy jogi személyei irányítanak, amely az EU kőolaj-, villamosenergia- és földgázimportjának több mint 5 %-át adja. Kötelezettség nélküli a közvetlen fióktelep létrehozása tekintetében (cégbejegyzés szükséges).

FI: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség gőz- és melegvíz-előállítás, -szállítás és -elosztás esetében.

1.       Üzleti szolgáltatások

Szakmai szolgáltatások

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a közfeladatokkal megbízott jogi szakértő, például közjegyző, „huissiers de justice” vagy más „officiers publics et ministériels” által nyújtott jogi tanácsadási, jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatások és hivatalos kormányaktus útján kinevezett bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások esetében.

EU: A teljes körű ügyvédi kamarai tagság, amely a belföldi (uniós és tagállami) jogi praktizáláshoz szükséges, és állampolgársághoz és/vagy tartózkodási helyhez kötött.

AT: A jogi szolgáltatások esetében a külföldi ügyvédek (akiknek a honi országukban teljes képesítéssel kell rendelkezniük) részesedése és bármely jogi cég működési eredményéből való részesedése nem haladhatja meg a 25 %-ot. Nem lehet döntő befolyásuk a döntéshozatalra. A külföldi kisebbségi befektetők vagy képesített személyzetük esetében a jogi szolgáltatások nyújtása csak a nemzetközi közjog és azon joghatóság tekintetében engedélyezett, amelyben jogász szakképesítést szereztek; belföldi (uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróságok előtti képviseletet, teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges, amely állampolgársághoz kötött.

A számviteli, könyvelési, könyvvizsgálói szolgáltatások és adótanácsadás tekintetében külföldi jog szerint feljogosított személyek részesedésszerzése és szavazati joga nem haladhatja meg a 25 %-ot.

Orvosi ellátás (kivéve a fogorvosi és pszichológiai ellátást és a pszichoterápiát) és állat-egészségügyi szolgáltatások esetén nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.

BG: A jogi szolgáltatások esetében bizonyos jogi formák („advokatsko sadrujee” és „advokatsko drujestvo”) olyan ügyvédeknek vannak fenntartva, akik teljes jogú tagjai a kamarának a Bolgár Köztársaságban. Közvetítő szolgáltatáshoz állandó tartózkodási hely szükséges. Az adótanácsadási szolgáltatások uniós állampolgársághoz kötöttek. Az építészeti szolgáltatások, városfejlesztési és tájrendezési szolgáltatások, a mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások esetében Bulgáriában csak azok a nemzeti jogszabályaik alapján elismert, engedélyezett tervezői kompetenciákkal rendelkező külföldi természetes vagy jogi személyek végezhetnek felmérési és tervezési tevékenységet önállóan, akiket a közbeszerzési törvény által szabályozott versenyeljárás nyerteseiként ajánlattevőként kiválasztottak; nemzeti és regionális jelentőségű projektek esetében a grúz vállalkozóknak helyi vállalkozókkal partnerségben, vagy azok alvállalkozójaként kell eljárniuk. A várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások állampolgársághoz kötöttek. Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a szülésznői szolgáltatások és az ápolói, fizioterápiás és paramedikális szolgáltatások esetében.

DK: A külföldi könyvvizsgálók társulásra léphetnek a dán állam által felhatalmazott könyvelőkkel, miután engedélyt kaptak a Dán Kereskedelmi és Céghivataltól.

FI: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az állami vagy magánfinanszírozású egészségügyi és szociális szolgáltatások esetében (azaz orvosi szolgáltatások, ideértve a pszichológiai és fogorvosi szolgáltatásokat; szülésznői szolgáltatások; fizioterapeuták és paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatások).

FI: A könyvvizsgálói tevékenység folytatása lakóhely meglétéhez kötött a finn korlátolt felelősségű társaságok könyvvizsgálóinak legalább egyike tekintetében.

FR: Jogi szolgáltatások esetében a jogi forma bizonyos típusait („association d’avocats” és „société en participation d’avocat”) fenntartják a Franciaországban teljes jogú kamarai tagsággal rendelkező ügyvédek számára. Az építészeti szolgáltatások, az orvosi (beleértve a pszichológiai) és fogorvosi szolgáltatások, a szülésznői szolgáltatások és az ápolói, fizioterápiás és paramedikális szolgáltatások esetében a külföldi befektetők csak a „société d’exercice liberal” (sociétés anonymes, sociétés à responsabilité limitée ou sociétés en commandite par actions) és „société civile professionnelle” jogi formákat vehetik igénybe. Az állat-egészségügyi szolgáltatások állampolgársághoz és viszonossághoz kötöttek.

EL: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a fogtechnikusok esetében. A hivatalos könyvvizsgálói engedély és az állat-egészségügyi szolgáltatás uniós állampolgársághoz kötött.

ES: A hivatalos könyvvizsgálókra és az iparjogvédelmi ügyvédekre uniós állampolgársági feltétel vonatkozik.

HR: Kötelezettség nélküli, kivéve a nemzeti, a külföldi és a nemzetközi jogi tanácsadást. A felek bíróságok előtti képviseletét kizárólag a horvát ügyvédi kamara tagjai („odvjetnici”) láthatják el. A horvát ügyvédi kamarai tagság horvát állampolgársághoz kötött. Nemzetközi kérdéseket érintő jogviták esetében választott – ad hoc bíróságok előtt más országok kamaráihoz tartozó ügyvédek is elláthatják a felek képviseletét.

Könyvvizsgálói tevékenység folytatása engedélyhez kötött. Természetes vagy jogi személyek a horvát építészkamara, illetve a horvát mérnöki kamara jóváhagyásával nyújthatnak építészeti vagy mérnöki szolgáltatást.

HU: A letelepedésnek magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával történő társulás vagy képviseleti iroda létrehozása formájában kell történnie. Nem EGT-állampolgárok számára az állat-egészségügyi szolgáltatás tartózkodási helyhez kötött.

LV: A hites könyvvizsgálók kereskedelmi társaságában a szavazatra jogosító tőkerészesedés legalább 50 %-át EU- vagy EGT-beli hites könyvvizsgálók vagy hites könyvvizsgálók kereskedelmi társaságának kell birtokolnia.

LT: A könyvvizsgálói tevékenység folytatásának feltétele, hogy a könyvvizsgáló vállalatokban a részesedés legalább háromnegyed részét EU- vagy EGT-beli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló társaságok birtokolják.

PL: Míg az uniós ügyvédek számára egyéb jogi formák is rendelkezésre állnak, a külföldi ügyvédek csak bejegyzett társulás és betéti társaság formájában működhetnek. Az állat-egészségügyi szolgáltatások nyújtása uniós állampolgársághoz kötött.

SK: Az építészeti, mérnöki és állat-egészségügyi szolgáltatások nyújtása tartózkodási helyhez kötött.

SE: Jogi szolgáltatások esetén az ügyvédi kamarai tagság, amely csak a svéd „advokat” megnevezés használatához szükséges, tartózkodási helyhez kötött. A felszámolóbiztosoknak svédországi tartózkodási hellyel kell rendelkezniük. Az illetékes hatóság mentességet adhat e követelmény alól. EGT-követelmények kapcsolódnak a gazdaságiterv-hitelesítők kinevezéséhez. A könyvvizsgálati szolgáltatások EGT-beli tartózkodási helyhez kötöttek.

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

EU: Az állami forrásból finanszírozott kutatási és fejlesztési szolgáltatások tekintetében kizárólagos jogok és/vagy engedélyek csak EU-állampolgároknak és olyan EU-beli jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban van.

Bérbeadás/lízing, üzemeltető nélkül

A.      Hajókra vonatkozóan:

LT: A hajóknak litván természetes személyek vagy Litvániában létesített vállalatok tulajdonában kell lenniük.

SE: Amennyiben grúz tulajdoni érdekeltség áll fenn, igazolni kell a svéd dominanciát a működtetésben ahhoz, hogy a hajó svéd zászló alatt hajózhasson.

B.      Légi járművekre vonatkozóan:

EU: Légi járművek kölcsönzése és lízingje tekintetében, bár rövid futamidejű bérleti szerződések esetén mentesség adható, a légi jármű tulajdonosai csak meghatározott állampolgársági követelményeket teljesítő természetes személyek vagy a tőketulajdonra és az ellenőrzésre vonatkozó meghatározott kritériumokat (ideértve az igazgatók állampolgárságát is) teljesítő jogi személyek lehetnek.

Egyéb üzleti szolgáltatások

EU, kivéve HU és SE: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a háztartási kisegítő személyzet, egyéb kereskedelmi vagy ipari dolgozók, ápoló- és egyéb személyzet kölcsönzése esetében. Tartózkodási helyhez vagy kereskedelmi jelenléthez kötött, és állampolgársági feltétel fennállhat.

EU, kivéve BE, DK, EL, ES, FR, HU, IE, IT, LU, NL, SE és UK: A munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött.

EU kivéve AT és SE: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a nyomozási szolgáltatások esetében. Tartózkodási helyhez vagy kereskedelmi jelenléthez kötött, és állampolgársági feltétel fennállhat.

AT: A munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel kapcsolatos szolgáltatások tekintetében engedély csak olyan jogi személyeknek adható, amelyek székhelye az EGT területén található és amelyek igazgatótanácsának tagjai vagy vezető partnerei/részvényesei, akik felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a jogi személyt képviseljék, EGT-állampolgárok és az EGT-ben lakóhellyel rendelkeznek.

BE: Az EGT-n kívül központi irodával rendelkező vállalatnak igazolnia kell, hogy munkaerő-közvetítő szolgáltatásait származási országában nyújtja. A biztonsági szolgáltatások a vezetők esetében uniós állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötöttek.

BG: A légi fényképezés, a geodézia, a kataszteri felmérés és a kartográfia állampolgársághoz kötött. Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség munkaerő-közvetítés és –kölcsönzés; munkaerő-közvetítési szolgáltatások; irodai munkaerő-kölcsönzés; nyomozási szolgáltatások; biztonsági szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemzőszolgáltatások; olaj- és gázmezős berendezések javítására és szétszerelésére vonatkozó, szerződéses alapú szolgáltatások esetében. A hivatalos fordításra és tolmácsolásra nincs nemzeti elbánásra vagy a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.

DE: A hiteles tolmácsolás állampolgársághoz kötött.

DK: A biztonsági szolgáltatások az igazgatótanácsi tagok többsége és az igazgatók esetében tartózkodási helyhez és állampolgársághoz kötöttek. Nincs nemzeti elbánásra vagy a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a repülőtéri védelmi szolgáltatások nyújtására vonatkozóan.

EE: A biztonsági szolgáltatások esetében nincs nemzeti elbánásra vagy a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség. A hiteles fordítás EU-állampolgársághoz kötött.

FI: A hiteles fordítás EGT-beli tartózkodási helyhez kötött.

FR: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a jogok odaítélése tekintetében a munkaerő-közvetítés területén.

FR: Tudományos és műszaki szaktanácsadás esetén a külföldi befektetőknek specifikus engedéllyel kell rendelkezniük kutatásra és feltárásra.

HR: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a munkaerő-közvetítési szolgáltatások; a nyomozási és biztonsági szolgáltatások tekintetében.

IT: A biztonsági őri szolgáltatásokhoz szükséges engedélyek beszerzése olasz vagy uniós állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött. A kiadó- és nyomdai vállalatok tulajdonosainak, valamint a kiadóknak uniós tagállam állampolgárainak kell lenniük. A vállalatok központjának valamelyik tagállamban kell lennie. Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség behajtóügynökségi és hitelminősítési szolgáltatások esetében.

LV: A nyomozási szolgáltatások tekintetében csak azok a nyomozóirodák szerezhetnek engedélyt, amelyek vezetője és igazgatásának valamennyi tisztségviselője uniós vagy EGT-állampolgár. A biztonsági szolgáltatások esetében az engedély megszerzésének feltétele, hogy a saját tőke legalább felét uniós vagy EGT-beli természetes vagy jogi személyek birtokolják.

LT: Biztonsági szolgáltatási tevékenységet csak egy EGT- vagy NATO-tagország állampolgárságával rendelkező személyek végezhetnek.

PL: A nyomozási szolgáltatások tekintetében a szakma gyakorlására engedélyt lengyel, más uniós tagállambeli, EGT-tagállambeli vagy svájci állampolgársággal rendelkező személy szerezhet. A biztonsági szolgáltatások tekintetében a szakma gyakorlására engedélyt csak lengyel, más uniós tagállambeli, EGT-tagállambeli vagy svájci állampolgársággal rendelkező személy szerezhet. A hiteles fordítás uniós állampolgársághoz kötött. A légi fényképezés és az újságok és napilapok főszerkesztői posztja lengyel állampolgársághoz kötött.

PT: A nyomozási szolgáltatások esetén nincs nemzeti elbánásra vagy a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség. A behajtóügynökségi és hitelminősítési szolgáltatások nyújtása a befektetők esetében uniós állampolgársághoz kötött. Állampolgársági kötelezettség a biztonsági szolgáltatásokat nyújtó szakképzett személyzete esetében.

SE: A kiadóknak, valamint a kiadó- és nyomdai vállalatok tulajdonosainak svédországi tartózkodási hellyel kell rendelkezniük. Csak lappok birtokolhatnak rénszarvasokat és foglalkozhatnak rénszarvastenyésztéssel.

SK: A nyomozási és biztonsági szolgáltatások esetében engedély csak akkor adható, ha biztonsági kockázat nem áll fenn, és ha valamennyi igazgató uniós, EGT- vagy svájci állampolgár.

4.       Forgalmazási szolgáltatások

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok esetében.

EU: Bizonyos országokban a gyógyszertárak és trafikok működtetése állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött.

FR: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a dohány-kiskereskedelem területén nyújtott kizárólagos jogok esetében.

FI: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az alkohol és gyógyszerek forgalmazása esetében.

AT: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a gyógyszerek forgalmazása esetében.

BG: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a szeszes italok, vegyipari termékek, dohány és dohányáruk, gyógyszerek, orvosi és ortopédiai áruk; fegyverek, lőszerek és hadi felszerelések; kőolaj és kőolajtermékek, gáz, nemesfém, drágakő forgalmazása esetében.

DE: Csak természetes személyek nyújthatnak kiskereskedelmi szolgáltatásokat a gyógyszerek és speciális orvosi termékek területén. Tartózkodási helyre van szükség a gyógyszerészeti engedély beszerzéséhez és/vagy gyógyszertár nyitásához gyógyszerek és speciális orvosi termékek kiskereskedelmére. Más országok állampolgárai vagy azok a személyek, akik nem feleltek meg a német gyógyszerészvizsgán, csak arra kaphatnak engedélyt, hogy egy, az elmúlt három évben már meglévő patikát átvegyenek.

HR: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a dohánytermékek forgalmazása esetében.

6.       Környezetvédelmi szolgáltatások

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség azon szolgáltatások esetében, amelyek víz gyűjtésére, tisztítására és elosztására irányulnak a háztartások, az ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználók között, beleértve az ivóvíz-szolgáltatást és a vízgazdálkodást.

7.       Pénzügyi szolgáltatások[8]

EU: Csak az EU-ban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező cégek végezhetik befektetési alapok eszközeinek letétkezelését. Olyan szakosodott alapkezelő társaság létrehozása szükséges a befektetési alapok kezelésének ellátásához és a befektetési társaságok tevékenységéhez, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye és tevékenységének központi helye ugyanabban a tagállamban van.

AT: A külföldi biztosítók fióktelepére vonatkozó engedélyt visszautasítják, ha a külföldi biztosító jogi formája nem részvénytársaság, illetve kölcsönös biztosítási szövetség, vagy ahhoz hasonló. A fiókiroda vezetőségének két, Ausztriában tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyből kell állnia.

BG: A nyugdíjbiztosítási tevékenységet bejegyzett nyugdíjbiztosító társaságban való részesedésszerzéssel lehet folytatni. A menedzsment vezetőjének és az igazgatótanács elnökének állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie Bulgáriában. Amennyiben egy külföldi biztosító fiók vagy képviselet létrehozásával bizonyos osztályú biztosítási szolgáltatást kíván nyújtani, származási országában működési tapasztalattal kell rendelkeznie ugyanabban a biztosítási osztályban.

CY: Csak a ciprusi tőzsde tagjai (brókerek) végezhetnek értékpapír-alkuszi tevékenységet Cipruson. Egy alkuszcéget  csak akkor jegyeznek be a ciprusi tőzsde tagjaként, ha azt a ciprusi társasági jog szerint alapították és jegyezték be (nem fióktelepek).

EL: A letelepedési jog nem vonatkozik biztosítótársaságok képviseleti irodáinak vagy egyéb állandó képviseletének létrehozására, kivéve, ha ezeket az irodákat ügynökségként, fióktelepként vagy központi irodaként alapítják.

ES: Amennyiben egy külföldi biztosító fiók vagy képviselet létrehozásával bizonyos osztályú biztosítási szolgáltatást kíván nyújtani, származási országában működési tapasztalattal kell rendelkeznie ugyanabban a biztosítási osztályban.

HU: Külföldi intézmények fiókirodái nem nyújthatnak eszközkezelési szolgáltatásokat magánnyugdíjalapoknak vagy végezhetnek kockázatitőke-kezelést. A pénzintézetek igazgatótanácsában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki magyar állampolgár, a vonatkozó devizaszabályok szerint belföldi illetőségű és legalább egy éve állandó lakóhellyel rendelkezik Magyarországon.

IE: A befektetési alapként létrehozott kollektív befektetési rendszerek és változó tőkéjű vállalatok (nem átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások – ÁÉKBV) esetén a vagyonkezelőnek/letéteményesnek és a kezelő vállalatnak Írországban vagy egy másik tagállamban bejegyzett gazdasági szereplőnek kell lennie (nem fióktelepek). Befektetési betéti társaság esetében legalább az egyik tagnak Írországban bejegyzett gazdasági szereplőnek kell lennie. Az ír tőzsdei tagsághoz arra van szükség, hogy a gazdasági szereplő:

a)       Írországban rendelkezzen engedéllyel, ami megköveteli, hogy írországi központi irodával/bejegyzett székhellyel rendelkező bejegyzett társaság vagy partnerség legyen, vagy

b)      egy másik tagállamban rendelkezzen engedéllyel a befektetésekről és szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel összhangban.

PT: Nyugdíjalap-kezelést csak olyan vállalatok végezhetnek, amelyeket Portugáliában e célból bejegyeztek, vagy olyan biztosítótársaságok, amelyeket Portugáliában alapítottak és felhatalmazással rendelkeznek az életbiztosítási üzletág felvételére, illetve egy másik uniós tagállamban nyugdíjalap-kezelésre engedéllyel rendelkező szervezetek.

Portugáliai fióktelep létrehozásához a külföldi biztosítótársaságoknak bizonyítaniuk kell, hogy legalább ötéves működési tapasztalattal rendelkeznek. Közvetlen fióktelep létrehozása nem engedélyezett biztosításközvetítés céljából, amelyet a tagállamok törvényeivel összhangban létrehozott vállalatoknak tartanak fenn.

FI: A kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtó biztosítótársaságok esetében az igazgatótanács és felügyelőbizottság támogatói és tagjai legalább felének uniós tartózkodási hellyel kell rendelkeznie, kivéve, ha az illetékes hatóságok mentességet adtak ez alól.

A kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtó társaságoktól eltérő biztosítótársaságok esetében az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagok legalább egyikének és az ügyvezető igazgatónak tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.

A grúz biztosítótársaságok általános ügynökeinek tartózkodási hellyel kell rendelkezniük Finnországban, kivéve, ha a vállalatnak az EU-ban van a központi irodája.

Külföldi biztosítók nem kaphatnak engedélyt Finnországban kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtó fióktelepként.

Banki szolgáltatások esetén: tartózkodási hellyel kell rendelkeznie legalább egy alapítónak, az igazgatótanács és a felügyelőbizottság egy tagjának, az ügyvezető igazgatónak és a hitelintézet nevében aláírásra jogosult személynek.

IT: Az értékpapír-elszámolási rendszer kezeléséhez szükséges engedélyhez az Olaszországban telephellyel rendelkező vállalatnak Olaszországban bejegyzett cégnek kell lennie (nem fióktelepek). A központi értékpapír-letéti szolgáltatások kezeléséhez szükséges engedélyhez az Olaszországban telephellyel rendelkező vállalatoknak Olaszországban bejegyzett cégeknek kell lenniük (nem fióktelepek). Az uniós jogszabályok alapján harmonizált ÁÉKBV-ktől eltérő kollektív befektetési rendszerek esetében a vagyonkezelőnek/letéteményesnek Olaszországban vagy egy másik tagállamban bejegyzett cégnek kell lennie, és egy olaszországi fióktelepen keresztül kell működnie. Az uniós jogszabályok alapján nem harmonizált ÁÉKBV-ket kezelő cégeknek szintén Olaszországban bejegyzett cégeknek kell lenniük (nem fióktelepek). Csak olyan bankok, biztosítótársaságok, uniós jogszabály alapján harmonizált ÁÉKBV-ket kezelő befektetési cégek és társaságok, amelyeknél a tevékenység végzésének központja az EU-ban van, valamint az Olaszországban bejegyzett ÁÉKBV-k végezhetik nyugdíjalapok forráskezelését. A házaló kereskedés során a közvetítőknek Olaszországban nyilvántartásba vett pénzügyi ügynököket kell alkalmazniuk. A külföldi közvetítők képviseleti irodái nem végezhetnek befektetési szolgáltatásra irányuló tevékenységet.

LT: Eszközkezelés céljából szakosodott kezelővállalat (nem fióktelepek) alapítása szükséges.

Nyugdíjalapok letéteményeseként kizárólag Litvániában bejegyzett székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező cégek léphetnek fel.

A nyugdíjalapok eszközeinek letéteményeseként kizárólag Litvániában bejegyzett székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező és a tagállamban vagy EGT-államban befektetési szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező bankok léphetnek fel.

PL: Biztosításközvetítéshez helyi cégalapításra (nem fióktelep) van szükség.

SK: Külföldi állampolgárok részvénytársaság formájában alapíthatnak biztosítótársaságot, vagy Szlovákiában bejegyzett székhellyel rendelkező leányvállalataikon (nem fióktelepek) keresztül végezhetnek biztosítási tevékenységet.

Szlovákiában bankok, befektetési vállalatok, befektetési alapok és értékpapír-kereskedők nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat, ha jogi formájuk a törvény által előírt törzstőkével rendelkező részvénytársaság (nem fióktelepek).

SE: Nem Svédországban bejegyzett biztosítási alkuszvállalkozást csak fióktelepen keresztül lehet alapítani. Takarékpénztárt az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy alapíthat.

8.       Egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az államilag finanszírozott egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások esetében.

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a magánfinanszírozású egyéb egészségügyi szolgáltatások esetében.

EU: A magánfinanszírozású oktatási szolgáltatások esetében a vezetőség tagjainak többségére állampolgárságra vonatkozó feltételek alkalmazhatók.

EU (kivéve NL, SE és SK): Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a magánfinanszírozású egyéb oktatási szolgáltatások esetében, amelyek az alapfokú, középfokú, felsőfokú és felnőttoktatástól különböző szolgáltatásokat jelentenek.

BE, CY, CZ, DK, FR, DE, EL, HU, IT, ES, PT és UK: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a magánfinanszírozású szociális szolgáltatások esetében, kivéve a szanatóriumokat, üdülőket és idősotthonokat.

FI: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a magánfinanszírozású egészségügyi, és szociális szolgáltatások esetében.

BG: Külföldi középiskolák nem nyithatnak részlegeket Bulgária területén. Külföldi középiskolák karokat, szervezeti egységeket, intézményeket és kollégiumokat Bulgáriában csak a bolgár középiskolák keretein belül és velük együttműködésben nyithatnak.

EL: A felsőoktatási szolgáltatások tekintetében nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az elismert állami okleveleket nyújtó oktatási intézmények létrehozása tekintetében. Uniós állampolgároknak kell lenniük a magánfinanszírozású alapfokú és középfokú iskolák tulajdonosainak, igazgatótanácsi tagjaik többségének és tanáraiknak.

HR: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az alapfokú oktatás esetében.

SE:    fenntartja a jogot arra, hogy intézkedéseket hozzon és hajtson végre az állami hatóságok által oktatási tevékenység végzésére jóváhagyott oktatási szolgáltatókkal kapcsolatban. Ez a fenntartás vonatkozik az államilag finanszírozott és bizonyos állami támogatásban részesülő magánfinanszírozású oktatási szolgáltatásokra, többek között az állam által elismert oktatási szolgáltatókra, az állami felügyelet alatt működő oktatási szolgáltatókra vagy a tanulmányi támogatásra jogosító oktatásra.

UK: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a magánfinanszírozású mentőszolgálatok vagy a magánfinanszírozású kórházon kívüli ellátás esetében, kivéve a kórházi szolgáltatásokat.

9.       Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások

BG, CY, EL, ES és FR: Állampolgársági feltétel vonatkozik az idegenvezetőkre.

BG: Cégbejegyzés (nem fióktelep létrehozása) szükséges a szállodai, éttermi és étkeztetési szolgáltatások esetében (kivéve a légi szállítás során biztosított étkeztetést).

IT: A nem uniós országokból származó idegenvezetőknek külön engedélyt kell beszerezniük.

10.     Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások

Hír- és sajtóügynökségi tevékenység

FR: A francia nyelvű kiadványokat megjelentető, működő kiadókban a külföldi részvétel a vállalat tőkéjének vagy szavazati jogainak 20 %-át nem haladhatja meg. Sajtóügynökségek esetében a jogi személyek létrehozására vonatkozó nemzeti elbánás viszonossághoz kötött.

Sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a szerencsejáték és fogadás esetében. A jogbiztonság érdekében tisztázni kell, hogy piaci hozzáférés nem biztosítható.

AT: A síiskolák és a hegyi vezetői szolgáltatások esetében a jogi személyek vezetőinek EGT-állampolgároknak kell lenniük.

Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások

BE, FR, HR és IT: Nincs nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezményes elbánás a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb nyilvános kulturális szolgáltatások esetében.

11.     Szállítás

Tengeri szállítás

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség olyan bejegyzett társaság letelepedésére, amelynek célja a letelepedés helye szerinti állam nemzeti lobogója alatt közlekedő flotta üzemeltetése.

FI: Csak finn lobogó alatt közlekedő hajók nyújthatnak a tengeri szállítást kiegészítő szolgáltatásokat.

HR: A tengeri szállítást kiegészítő szolgáltatások nyújtásához külföldi jogi személynek céget kell alapítania Horvátországban, amelynek nyilvános pályázati eljárást követően koncessziót kell kapnia a kikötőhatóságtól. A kikötő kapacitásától függően korlátozhatják a szolgáltatók számát.

Belvízi szállítás[9]

EU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a nemzeti kabotázs esetében. A belvízi hajózáshoz való hozzáférésről szóló jelenlegi és jövőbeli megállapodásokon alapuló intézkedések (beleértve a Rajna–Majna–Duna-összeköttetéssel kapcsolatos megállapodásokat is) bizonyos szállítási jogokat tartanak fenn az érintett országokban letelepedett és a tulajdonjoggal kapcsolatos állampolgársági követelményeknek megfelelő üzemeltetők számára. A kérdés a rajnai hajózásról szóló mannheimi egyezményt végrehajtó rendeletek hatálya alá tartozik.

AT és HU: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség olyan bejegyzett társaság letelepedésére, amelynek célja a letelepedés helye szerinti állam nemzeti lobogója alatt közlekedő flotta üzemeltetése.

AT: A belvízi utak esetében koncesszió csak EGT-beli jogi személyeknek nyújtható, és a szavazati jogok, valamint a tőkerészesedés több mint 50 %-a és az irányítóbizottsági helyek többsége EGT-állampolgároknak van fenntartva.

HR: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a belvízi szállítás esetében.

Légi szállítási szolgáltatások

EU: A légi szállítás területén a kölcsönös piacra jutási feltételeket az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között létrejött, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásban kell szabályozni.

EU: Az uniós légi fuvarozók által használt légi járműveket a légi fuvarozót engedélyező tagállamban vagy az EU-ban máshol kell lajstromozni. Repülőgép személyzettel történő bérlése esetében a légi jármű tulajdonosai csak az egyedi állampolgársági követelménynek megfelelő természetes személyek vagy a tőketulajdonra és az ellenőrzésre vonatkozó egyedi kritériumokat teljesítő jogi személyek lehetnek. A légi jármű tulajdonosai csak az egyedi állampolgársági követelménynek megfelelő természetes személyek vagy a tőketulajdonra és az ellenőrzésre vonatkozó egyedi kritériumokat teljesítő jogi személyek lehetnek.

EU: A számítógépes helyfoglalási (CRS) szolgáltatások esetében, amennyiben az EU légi fuvarozói az EU-n kívül nem részesülnek az EU által a CRS-szolgáltatóknak biztosított elbánással egyenértékű elbánásban[10], vagy ha az uniós CRS-szolgáltatók nem részesülnek az EU-ban a nem uniós légi fuvarozóknak biztosított elbánással egyenértékű elbánásban, akkor intézkedések hozhatók az egyenértékű elbánás biztosítása érdekében, adott esetben a nem uniós légi fuvarozókkal szemben az uniós CRS-szolgáltatók által, vagy a nem uniós CRS-szolgáltatókkal szemben az uniós légi fuvarozók által.

Vasúti szállítás

HR: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás és tolatás tekintetében.

Közúti szállítás

EU: Cégbejegyzés (nem fióktelep létrehozása) szükséges kabotázsműveletek esetében. A szállítási igazgatónak tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.

AT: A személy- és árufuvarozás tekintetében kizárólagos jogok és/vagy engedélyek csak az uniós tagállamok állampolgárainak és olyan EU-beli jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban van.

BG: A személy- és árufuvarozás tekintetében kizárólagos jogok és/vagy engedélyek csak az uniós tagállamok állampolgárainak és olyan EU-beli jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban van. Cégbejegyzés szükséges. Természetes személyek esetében az uniós állampolgárság feltétel.

EL: Közúti teherszállítás végzéséhez görög engedélyre van szükség. Az engedélyeket megkülönböztetésmentes feltételek szerint nyújtják. A Görögországban alapított közúti teherszállítási tevékenységet csak Görögországban nyilvántartott járművekkel lehet végezni.

FI: A közúti teherszállítási szolgáltatásokhoz engedély szükséges, amely nem terjed ki a külföldön nyilvántartott járművekre.

FR: Külföldi vállalkozók nem nyújthatnak városok közötti autóbusz-szolgáltatást.

LV: Személy- és teherszállítási szolgáltatások esetében engedélyre van szükség, amely nem terjed ki a külföldön nyilvántartott járművekre. A működő vállalkozásoknak az országban nyilvántartott járműveket kell használniuk.

RO: Az engedély beszerzéséhez a közúti árufuvarozást és a közúti személyszállítást végzők csak Romániában nyilvántartott járműveket használhatnak, amelyek tulajdonviszonyait és használatát kormányrendelet szabályozza.

SE: Közúti szállítás végzéséhez svéd engedélyre van szükség. A taxiengedély megszerzésének feltétele, hogy a vállalat kijelöljön egy természetes személyt szállítási igazgatónak (de facto tartózkodási helyhez kötött – lásd a letelepedéssel kapcsolatos svéd fenntartást). Egyéb közúti szállítók engedélyszerzésének feltétele az, hogy a vállalatot az EU-ban alapítsák, legyen Svédországban telephelye és jelöljön ki egy természetes személyt szállítási igazgatónak, aki uniós tartózkodási hellyel rendelkezik. Az engedélyeket megkülönböztetésmentes feltételek szerint nyújtják, kivéve, hogy a közúti árufuvarozási és a közúti személyszállítási szolgáltatáshoz csak a nemzeti közúti nyilvántartásban szereplő járműveket használhatnak. Amennyiben a járművet külföldön tartják nyilván, tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és a járművet ideiglenes használatra vitték Svédországba, azt csak ideiglenesen lehet az országban használni. Az ideiglenes használatot általában a svéd szállítási ügynökség határozza meg, és legfeljebb egy évre vonatkozik.

14.     Energiaszolgáltatások

EU: Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség azon grúziai jogi személyek esetében [11], amelyeket olyan ország természetes vagy jogi személyei irányítanak, amely az EU kőolaj- és földgázimportjának több mint 5 %-át adja, kivéve, ha az EU az adott országgal kötött gazdasági integrációs megállapodás keretében általános hozzáférést biztosít ezen ágazathoz az ország természetes vagy jogi személyei számára.

EU: Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a villamos energia nukleáris termelése és a nukleáris üzemanyag feldolgozása esetében. 

EU: A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint a harmadik országból vagy harmadik országokból származó természetes vagy jogi személy vagy személyek által ellenőrzött átviteli rendszer-üzemeltető tanúsítása megtagadható, ha a gazdasági szereplő nem bizonyította, hogy a tanúsítás megadása nem veszélyezteti az energiaellátás biztonságát egy tagállamban és/vagy az Európai Unióban.

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az üzemanyagok csővezetékes szállítási szolgáltatása esetében, a tanácsadási szolgáltatások kivételével.

BE és LV: Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a földgáz csővezetékes szállítási szolgáltatása esetében, a tanácsadási szolgáltatások kivételével.

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, IE, HU, IT, LU, LT, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SE és UK: Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások esetében, a tanácsadási szolgáltatások kivételével.

SI: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások esetében, a gázelosztási szolgáltatások kivételével.

CY: Fenntartja magának a jogot a szénhidrogének kutatásának, feltárásának és kiaknázásának engedélyezésére vonatkozó kölcsönösség megkövetelése tekintetében.

15.     Egyéb, máshová nem sorolt szolgáltatások

PT: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség berendezések értékesítésével vagy szabadalmak átadásával kapcsolatos szolgáltatások esetében.

SE: Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a temetési, hamvasztási és temetkezési szolgáltatások esetében.

________________

XIV-B. MELLÉKLET

A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK LISTÁJA (UNIÓ)

1.       A kötelezettségek alábbi listája a megállapodás 86. cikke alapján az EK-fél által liberalizált gazdasági tevékenységeket mutatja be, valamint – fenntartások révén – az említett tevékenységekben a grúziai szolgáltatásokra és szolgáltatókra alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat. A lista a következő elemekből áll:

a)       az első oszlop jelzi azt az ágazatot vagy alágazatot, amelyben a fél vállalta a kötelezettséget, valamint a liberalizáció hatókörét, amelyre a fenntartások alkalmazandók;

b)      a második oszlop ismerteti az alkalmazandó fenntartásokat.

Amennyiben a b) pontban említett oszlop csak a tagállamokra vonatkozó fenntartásokat tartalmazza, az ott nem említett tagállamok fenntartások nélkül vállalnak kötelezettséget az érintett ágazatban (egy adott ágazatban a tagállamokra vonatkozó fenntartások hiánya nem sérti az alkalmazható horizontális fenntartásokat vagy az egész unióra kiterjedő ágazati fenntartásokat).

Azon ágazatok vagy alágazatok tekintetében, amelyeket a lista nem említ, nem vállalnak kötelezettséget.

2.       Az egyes ágazatok vagy alágazatok kijelölésekor:

a)       a CPC az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991)

b)      a CPC ver. 1.0 az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC ver 1.0, 1998).

3.       Az alábbi lista nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amikor azok nem korlátozzák a piacra jutást vagy a nemzeti elbánást e megállapodás 84. és 85. cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, egyetemes szolgáltatási kötelezettség, a képesítések elismerésének szükségessége a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, megkülönböztetés-mentességre vonatkozó követelmények, hogy bizonyos tevékenységek nem végezhetők környezetvédelmi övezetekben vagy kiemelt történelmi vagy művészeti jelentőségű területeken), még ha nincsenek is felsorolva, mindenképpen alkalmazandók a másik fél vállalkozóira.

4.       Az alábbi lista nem sérti az 1. módozat megvalósíthatóságát bizonyos szolgáltatási ágazatokban és alágazatokban, és nem sérti a letelepedésre vonatkozó kötelezettségek listájában előírt állami monopóliumok és kizárólagos jogok meglétét.

5.       E megállapodás 76. cikkének (3) bekezdése szerint az alábbi jegyzék nem tartalmazza a Felek által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

6.       A kötelezettségek listájából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

7.       Az 1. és 2. módozat értelemszerűen a megállapodás 77. cikk (14) bekezdésének a) és b) pontjában leírt szolgáltatások nyújtásának eszközeire vonatkozik.

Ágazat vagy alágazat || A fenntartások leírása

1. ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK

A. Szakmai szolgáltatások ||

a) Jogi szolgáltatások || 1. és 2. módozat AT, CY, ES, EL, LT és MT: A hazai (uniós és tagállami) jog gyakorlásához szükséges teljes jogú ügyvédi kamarai tagság állampolgársághoz kötött.

(CPC 861)[12] (kivéve a közfeladatokkal megbízott jogi szakértő, például közjegyző, huissiers de justice vagy más officiers publics et ministériels által nyújtott jogi tanácsadási, jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatásokat)

|| BE: A jogi képviselethez szükséges teljes jogú ügyvédi kamarai tagság állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött. Büntetőügyeken kívüli ügyekben a „Cour de cassation” előtt eljárni jogosultak számára kvóták vannak érvényben.

BG: Külföldi ügyvédek csak anyaországuk állampolgárának nyújthatnak jogi képviseletet a viszonosság elve alapján, bolgár ügyvédekkel együttműködve. Jogi közvetítő szolgáltatáshoz állandó tartózkodási hely szükséges.

FR: Az ügyvédeknél az „avocat auprès de la Cour de Cassation” és az „avocat auprès du Conseil d’Etat” szakma felvétele kvótákhoz és állampolgársághoz kötött.

HU: Külföldi ügyvédeknél a jogi tevékenység hatóköre a jogi tanácsadásra korlátozódik.

LV: Az esküt tett ügyvédeknek a büntetőeljárásokban jogi képviselőként történő eljáráshoz állampolgársággal kell rendelkezniük.

DK: Jogi tanácsadást csak dán jogi praxisengedéllyel rendelkező ügyvédek és Dániában bejegyzett jogi cégek értékesíthetnek. A dán engedély megszerzése dán jogi vizsga letételéhez kötött.

SE: Az ügyvédi kamarai tagság, amely csak a svéd „advokat” megnevezés használatához szükséges, lakóhely meglétéhez kötött. 1. módozat HR: Korlátozás nélkül a külföldi és nemzetközi jogi tanácsadás esetében. Kötelezettség nélkül a horvát jogi tevékenységek esetében.

b) 1. Számviteli és könyvviteli szolgáltatások || 1. módozat

(CPC 86212, a „könyvvizsgálat (audit)” kivételével, CPC 86213, CPC 86219 és CPC 86220) || FR, HU, IT, MT, RO és SI: Kötelezettség nélkül

AT: Állampolgársághoz kötött az illetékes hatóság előtti képviseletre vonatkozóan.

|| 2. módozat

|| Az összes tagállam: Korlátozás nélkül

b) 2. Könyvvizsgálat || 1. módozat

(CPC 86211 és 86212, a könyvelési szolgáltatások kivételével) || BE, BG, CY, DE, ES, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LU, MT, NL, PT, RO, SI és UK: Kötelezettség nélkül

|| AT: Az illetékes hatóságok előtti képviselet és az egyes osztrák törvényekben (pl. részvénytársasági törvény, tőzsdetörvény, banktörvény stb.) meghatározott könyvvizsgálatok végzése állampolgársághoz kötött. HR: A Horvátország területén a cégtörvény rendelkezdéseinek megfelelően fiókot létesített külföldi könyvvizsgáló cégek nyújthatnak könyvvizsgáló szolgáltatásokat.

|| SE: Csak a Svédországban engedélyezett könyvvizsgálók végezhetnek törvényes könyvvizsgálói szolgáltatást bizonyos jogi személyeknél, többek között az összes korlátolt felelősségű társaságban és természetes személyeknél. Csak olyan személyek és bejegyzett könyvelő cégek rendelkezhetnek részesedéssel vagy hozhatnak létre társulást társaságokban, amelyek minősített könyvvizsgálatot végeznek (hivatalos célból). A jóváhagyás EGT vagy svájci tartózkodási helyhez kötött. Az „elismert könyvvizsgáló” és a „felhatalmazott könyvvizsgáló” címeket csak a Svédországban elismert és felhatalmazott könyvvizsgálók használhatják. A szövetkezeti gazdasági társaságok és bizonyos, egyéb vállalkozások könyvvizsgálói, akik nem elismert vagy felhatalmazott könyvvizsgálók, tartózkodási hellyel kell, hogy rendelkezzenek az EGT-n belül, kivéve, ha a kormány vagy a kormány által kijelölt kormányzati hatóság külön esetben másként nem dönt.

2. módozat

Korlátozás nélkül

c) Adótanácsadási szolgáltatások || 1. módozat

(CPC 863)[13] || AT: Állampolgársághoz kötött az illetékes hatóság előtti képviseletre vonatkozóan.

|| CY: Az adóügyi képviselőknek megfelelő pénzügyminiszteri engedéllyel kell rendelkezniük. Az engedélyezés a gazdasági igényfelméréstől függ. Az alkalmazott kritériumok analógok a külföldi befektetőknek adott engedélyekre vonatkozó és erre az alágazatra alkalmazandó (a horizontális szakaszban felsorolt) kritériumokkal, mindig figyelembe véve az alágazat foglalkoztatottsági helyzetét.

|| BG, MT, RO és SI: Kötelezettség nélkül

|| 2. módozat

|| Korlátozás nélkül

d) Építészeti szolgáltatások valamint e) Várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások (CPC 8671 és CPC 8674) || 1. módozat AT: Kötelezettség nélkül, kivéve a tervezési szolgáltatásokat. BE, CY, EL, IT, MT, PL, PT és SI: Kötelezettség nélkül DE: Az összes külföldről teljesített szolgáltatás tekintetében a nemzeti díjazási és jövedelmi szabályok alkalmazandók. HR: Építészeti szolgáltatások: természetes és jogi személyek a horvát építész kamara engedélyével nyújthatják e szolgáltatásokat. Külföldön kidolgozott tervet vagy projektet a horvát jognak való megfelelés tekintetében el kell ismertetni (érvényesíttetni kell) egy erre engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy által Horvátországban. Az elismerési (érvényesítési) engedélyt az építőipari és várostervezési minisztérium bocsátja ki. Várostervezés: természetes és jogi személyek az építőipari és várostervezési minisztérium engedélyével nyújthatják e szolgáltatásokat.

HU és RO: Kötelezettség nélkül a tájrendezés tekintetében.

2. módozat

Korlátozás nélkül

f) Mérnöki szolgáltatások; és || 1. módozat

g) Integrált mérnöki szolgáltatások || AT, SI: Kötelezettség nélkül, kivéve a tisztán tervezési szolgáltatásokat.

(CPC 8672 és CPC 8673) || CY, EL, IT, MT és PT: Kötelezettség nélkül HR: Természetes és jogi személyek a horvát mérnöki kamara engedélyével nyújthatják e szolgáltatásokat. Külföldön kidolgozott tervet vagy projektet a horvát jognak való megfelelés tekintetében el kell ismertetni (érvényesíttetni kell) egy erre engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy által Horvátországban. Az elismerési (érvényesítési) engedélyt az építőipari és várostervezési minisztérium bocsátja ki.

|| 2. módozat

|| Korlátozás nélkül

h) Orvosi (pszichológiai is) és fogorvosi ellátás (CPC 9312 és a CPC 85201 egy része) || 1. módozat AT, BE, BG, CY, DE, DK, EE, ES, FI, FR, EL, IE, IT, LU, MT, NL, PT, RO, SK és UK: Kötelezettség nélkül HR: Kötelezettség nélkül, kivéve a távorvoslás esetében, ahol: Korlátozás nélkül. SI: Kötelezettség nélkül a társadalom-orvostan, a higiéniai, járványügyi, orvosi/ökológiai ellátás, a véradás, a vérkészítmények és transzplantátumok, valamint a boncolás esetében.

2. módozat

Korlátozás nélkül

i) Állat-egészségügyi szolgáltatások (CPC 932) || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, ES, FR, EL, HU, IE, IT, LV, MT, NL, PT, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül UK: Kötelezettség nélkül, kivéve: az állatorvosoknak nyújtott állatorvosi laboratóriumi és műszaki szolgáltatások, általános tanácsadás, útmutatás és tájékoztatás, pl. táplálkozási, viselkedéstani és gondozási szolgáltatások.

2. módozat

Korlátozás nélkül

j) 1. Szülésznői ellátás (CPC 93191 része) j) 2. Ápolói, fizioterápiás és paramedikális ellátás (CPC 93191 része) || 1. módozat

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, ES, FR, EL, HU, IE, IT, LV, LT, LU, MT, NL, PT, RO, SI, SK és UK: Kötelezettség nélkül

FI és PL: Kötelezettség nélkül, kivéve az ápolókat HR: Kötelezettség nélkül, kivéve a távorvoslás esetében: Korlátozás nélkül.

2. módozat

Korlátozás nélkül

k) Gyógyszer-kiskereskedelem és gyógyszer- és ortopédiai termékek kiskereskedelme (CPC 63211) és más gyógyszerészeti szolgáltatások[14] || 1. módozat AT, BE, BG, CZ, DE, CY, DK, ES, FI, FR, EL, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SE, SI és UK: Kötelezettség nélkül LV és LT: Kötelezettség nélkül, kivéve a postai rendelést. HU: Kötelezettség nélkül, kivéve a CPC 63211-t. 2. módozat Korlátozás nélkül

B. Számítástechnikai tevékenység ||

(CPC 84) || 1. és 2. módozat

|| Korlátozás nélkül

C. Kutatási és fejlesztési szolgáltatások ||

a) Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés || 1. és 2. módozat EU: Az állami forrásból finanszírozott K+F szolgáltatások tekintetében kizárólagos jogok és/vagy engedélyek csak az EU tagállamai állampolgárainak és olyan EU-beli jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban van.

(CPC 852, kivéve a pszichológiai ellátást)[15]

b) Természettudományi kutatás és fejlesztés (CPC 851) és

c) Interdiszciplináris K+F szolgáltatások (CPC 853)

D. Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások[16] ||

a) Saját tulajdonú vagy bérbe adott ingatlanra vonatkozóan || 1. módozat

(CPC 821) || BG, CY, CZ, EE, HU, IE, LV, LT, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül HR: Üzleti jelenlét szükséges.

|| 2. módozat

|| Korlátozás nélkül

b) Díjazással vagy szerződéses alapon || 1. módozat BG, CY, CZ, EE, HU, IE, LV, LT, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül HR: Üzleti jelenlét szükséges. 2. módozat Korlátozás nélkül

(CPC 822)

E. Kölcsönzési szolgáltatások üzemeltető nélkül ||

a) Hajók kölcsönzése || 1. módozat BG, CY, DE, HU, MT és RO: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

(CPC 83103)

b) Légi járművek kölcsönzése || 1. módozat BG, CY, CZ, HU, LV, MT, PL, RO és SK: Kötelezettség nélkül. 2. módozat BG, CY, CZ, LV, MT, PL, RO és SK: Kötelezettség nélkül. AT, BE, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LT, LU, NL, PT, SI, SE és UK: Az uniós légi fuvarozók által használt légi járműveket a légi fuvarozót engedélyező tagállamban vagy az EU-ban máshol kell lajstromozni.  Mentesség adható a rövid futamidejű bérleti szerződések vagy kivételes körülmények esetén.

(CPC 83104)

c) Egyéb járművek kölcsönzése || 1. módozat

BG, CY, HU, LV, MT, PL, RO és SI: Kötelezettség nélkül

(CPC 83101, CPC 83102 és CPC 83105) || 2. módozat

Korlátozás nélkül

d) Egyéb gépek kölcsönzése (CPC 83106, CPC 83107, CPC 83108 és CPC 83109) || 1. módozat BG, CY, CZ, HU, MT, PL, RO és SK: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

e) Fogyasztási cikkek kölcsönzése (CPC 832) || 1. és 2. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI, SE, SK és UK: Kötelezettség nélkül

f) Távközlési cikkek kölcsönzése (CPC 7541) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül.

F. Egyéb üzleti szolgáltatások ||

a) Hirdetés (CPC 871) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül.

b) Piac- és közvélemény-kutatás (CPC 864) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c) Üzletviteli tanácsadás (CPC 865) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d) Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866) || 1. és 2. módozat HU: Kötelezettség nélkül a választottbírósági és békéltető szolgáltatások esetében (CPC 86602).

e) Műszaki vizsgálat, elemzési szolgáltatások (CPC 8676) || 1. módozat IT: Kötelezettség nélkül a biológus és a vegyész szakma esetében. BG, CY, CZ, MT, PL, RO, SK és SE: Kötelezettség nélkül 2. módozat CY, CZ, MT, PL, RO, SK és SE: Kötelezettség nélkül

f) Mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások (CPC 881 része) || 1. módozat IT: Kötelezettség nélkül az agronómus és a „periti agrari” szakmáknak fenntartott tevékenységek esetében. EE, MT, RO és SI: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

g) Halászathoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások (CPC 882 része) || 1. módozat LV, MT, RO és SI: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

h) Feldolgozóiparhoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások (CPC 884 egy része és CPC 885 egy része) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

i) Munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés ||

i) 1. Vezetőközvetítés (CPC 87201) || 1. módozat AT, BG, CY, CZ, DE, EE, ES, FI, HR, IE, LV, LT, MT, PL, PT, RO, SK, SI és SE: Kötelezettség nélkül 2. módozat AT, BG, CY, CZ, EE, FI, HR, LV, LT, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül.

i) 2. Munkaerő-közvetítés (CPC 87202) || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, ES, EL, FI, FR, HR, IE, IT, LU, LV, LT, MT, NL, PL, PT, RO, SI, SE, SK és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat AT, BG, CY, CZ, EE, FI, HR, LV, LT, MT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül.

i) 3. Irodai munkaerő kölcsönzése (CPC 87203) || 1. módozat AT, BG, CY, CZ, DE, EE, FI, FR, HR, IT, IE, LV, LT, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SK és SI: Kötelezettség nélkül 2. módozat AT, BG, CY, CZ, EE, FI, HR, LV, LT, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül

i) Háztartási kisegítő személyzet, egyéb kereskedelmi vagy ipari dolgozók, ápoló- és egyéb személyzet kölcsönzése (CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206 és CPC 87209) || 1. és 2. módozat Valamennyi tagállam, kivéve HU: Kötelezettség nélkül. HU: Korlátozás nélkül

j) 1. Nyomozási szolgáltatások (CPC 87301) || 1. és 2. módozat BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HR, HU, IE, IT, LV, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI és UK: Kötelezettség nélkül

j) 2. Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304 és CPC 87305) || 1. módozat HU: Kötelezettség nélkül a CPC 87304 és CPC 87305 tekintetében. BE, BG, CY, CZ, ES, EE, FI, FR, HR, IT, LV, LT, MT, PT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül. 2. módozat HU: Kötelezettség nélkül a CPC 87304 és CPC 87305 tekintetében. BG, CY, CZ, EE, HR, LV, LT, MT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül.

k) Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675) || 1. módozat BE, BG, CY, DE, DK, ES, FR, EL, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI és UK: Kötelezettség nélkül a feltárási szolgáltatások esetében. HR: Nincs, kivéve az alapvető geológiai, földmérési és bányászati kutatási szolgáltatásokat, valamint a kapcsolódó környezetvédelmi kutatási szolgáltatásokat, amelyek Horvátország területén csak helyi jogi személyekkel együtt, illetve e személyek tevékenységei révén végezhetők. 2. módozat Korlátozás nélkül

l) 1. Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || 1. módozat Tengeri szállítást végző hajókra: BE, BG, DE, DK, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LU, NL, PT, SI és UK: Kötelezettség nélkül. Belvízi szállítást végző hajókra: EU, kivéve EE, HU, LV és PL: Kötelezettség nélkül. 2. módozat Korlátozás nélkül

l) 2. Vasúti járművek karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || 1. módozat AT, BE, BG, DE, CY, CZ, DK, ES, FI, FR, EL, HR, IE, IT, LT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

l) 3. Motor, motorkerékpár, motoros szán és közúti járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, CPC 6122, CPC 8867 egy része és CPC 8868 egy része) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

l) 4. Légi járművek és ezek részeinek karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || 1. módozat BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HR, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

l) 5. Fémtermékek, (nem irodai) gépek, (nem közlekedési és nem irodai) felszerelések és fogyasztási és háztartási cikkek karbantartása és javítása[17] (CPC 633, CPC 7545, CPC 8861, CPC 8862, CPC 8864, CPC 8865 és CPC 8866) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

m) Épületek takarítása (CPC 874) || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HR, IE, IT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SI, SE, SK és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

n) Fényképészeti szolgáltatások (CPC 875) || 1. módozat BG, EE, MT és PL: Kötelezettség nélkül a légi fényképezés esetében HR, LV: Kötelezettség nélkül a speciális fényképezés esetében (CPC 87504) 2. módozat Korlátozás nélkül

o) Csomagolási szolgáltatások (CPC 876) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

p) Nyomdai és kiadói tevékenység (CPC 88442) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

q) Konferenciaszervezési szolgáltatások (CPC 87909 része) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

r) Egyéb ||

r) 1. Fordítói és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905) || 1. módozat PL: Kötelezettség nélkül a hiteles fordítók és tolmácsok szolgáltatásai esetében. HU, SK: Kötelezettség nélkül a hivatalos fordítás és tolmácsolás esetében. HR: Kötelezettség nélkül a hivatalos dokumentumok esetében 2. módozat Korlátozás nélkül

r) 2. Belső formatervezési szaktanácsadás és egyéb speciális formatervezési szaktanácsadás (CPC 87907) || 1. módozat DE: Az összes külföldről teljesített szolgáltatás tekintetében a nemzeti díjazási és jövedelmi szabályok alkalmazandók. HR: Kötelezettség nélkül. 2. módozat Korlátozás nélkül

r) 3. Díjbeszedési, pénzbehajtási szolgáltatások (CPC 87902) || 1. és 2. módozat BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HR, HU, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül

r) 4. Hitelminősítési szolgáltatások (CPC 87901) || 1. és 2. módozat BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HR, HU, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül

r) 5. Sokszorosítási szolgáltatások (CPC 87904)[18] || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HR, HU, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI, SE, SK és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

r) 6.   Távközlési tanácsadási szolgáltatások (CPC 7544) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

r) 7. Telefonos válaszadási szolgáltatások (CPC 87903) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

2. KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK

A. Postai, futárpostai szolgáltatás (Postai küldemények [19] kezelésével kapcsolatos [20] szolgáltatások az alágazatok alábbi jegyzéke szerint, függetlenül attól, hogy a rendeltetési hely belföldön vagy külföldön van: ||

i. Címzett, bármilyen típusú fizikai hordozón [21]  továbbított írásos közlemények kezelése, ideértve a vegyes postai szolgáltatásokat és címzett reklámküldeményeket is; ii. Címzett csomagküldemények vagy csomagok kezelése,[22], iii. Címzett sajtótermékek kezelése[23], iv. A fenti i–iii. pontban említett küldemények kezelése ajánlott vagy biztosított levélként, || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül[24]

v. Sürgős kézbesítési szolgáltatás [25] a fenti i–iii. pontban említett küldeményekre, vi. Nem címzett küldemények kezelése, vii. Dokumentumcsere[26] Az i., iv. és v. alágazat azonban nem tartozik ebbe a körbe, amennyiben olyan szolgáltatások alkalmazási körébe esnek, amelyekkel szemben fenntartásokkal élhetnek; ezek a következők: olyan levélküldemények , amelyek ára nem haladja meg az állami alaptarifa 5-szeresét, feltéve, hogy súlyuk kevesebb mint 350 gramm[27], valamint a bírósági és közigazgatási eljárások során használt ajánlott postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások.) (CPC 751 egy része, CPC 71235 egy része[28] és CPC 73210 egy része[29]) ||

B. Távközlés (Ezek a szolgáltatások nem terjednek ki az olyan tartalomszolgáltatásból álló gazdasági tevékenységekre, amelyek továbbításuk céljából távközlési szolgáltatást igényelnek.) ||

a) Valamennyi, jelek elektromágneses eszközökkel történő továbbításából és vételéből álló szolgáltatás[30], kivéve a műsorszolgáltatást[31] || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b) Műholdas közvetítési szolgáltatások[32] || 1. és 2. módozat EU: Korlátozás nélkül, kivéve azt, hogy ezen ágazat szolgáltatóit kötelezhetik arra, hogy védelmezzék a hálózatukon keresztül továbbított tartalomhoz kapcsolódó közérdekű célkitűzéseket az EU elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozási keretével összhangban. BE: Kötelezettség nélkül

3. ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK

Építési és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások (CPC 511, CPC 512, CPC 513, CPC 514, CPC 515, CPC 516, CPC 517 és CPC 518) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

4. FORGALMAZÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

(kivéve a fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és más hadianyagok forgalmazását)

A. Bizományosi ügynöki szolgáltatások a) Gépjárművek, motorkerékpárok, motoros szánok, valamint azok alkatrészeinek és kiegészítőinek jutalékos értékesítése (CPC 61111 egy része, CPC 6113 egy része és CPC 6121 egy része) b) Egyéb jutalékos ügynöki szolgáltatások (CPC 621) || 1. és 2. módozat EU, kivéve AT, SI, SE és FI: Kötelezettség nélkül a vegyipari termékek és a nemesfémek (és drágakövek) forgalmazása esetében. AT: Kötelezettség nélkül a pirotechnikai áruk, gyúlékony árucikkek, robbanóeszközök és toxikus anyagok forgalmazása esetében.

B. Nagykereskedelmi szolgáltatások a) Gépjárművek, motorkerékpárok, motoros szánok, valamint azok alkatrészeinek és kiegészítőinek nagykereskedelme (CPC 61111 egy része, CPC 6113 egy része és CPC 6121 egy része) b) Távközlési végberendezések nagykereskedelme (CPC 7542 része) c) Egyéb nagykereskedelmi szolgáltatások (CPC 622, kivéve az energiatermékek nagykereskedelmét[33]) || AT, BG: Kötelezettség nélkül az orvosi felhasználású termékek, például orvosi és sebészeti eszközök, orvosi anyagok és orvosi felhasználású tárgyak forgalmazása esetében. HR: Kötelezettség nélkül a dohánytermékek forgalmazása esetében. 1. módozat AT, BG, FR, PL és RO: Kötelezettség nélkül a dohány és dohánytermékek forgalmazása esetében. BG, FI, PL és RO: Kötelezettség nélkül a szeszesitalok forgalmazása esetében. SE: Kötelezettség nélkül a szeszesitalok kiskereskedelmi forgalmazása esetében. AT, BG, CZ, FI, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül a gyógyszerkészítmények forgalmazása esetében.

C. Kiskereskedelmi szolgáltatások[34] Gépjárművek, motorkerékpárok, motoros szánok, valamint azok alkatrészeinek és kiegészítőinek kiskereskedelme (CPC 61112, CPC 6113 egy része és CPC 6121 egy része ) Távközlési végberendezések kiskereskedelme (CPC 7542 része) Élelmiszer-kiskereskedelem (CPC 631) Egyéb (nem energia-) termékek kiskereskedelme, kivéve a gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelmét[35] (CPC 632, kivéve a CPC 63211 és 63297) D. Franchise (CPC 8929) || BG, HU és PL: Kötelezettség nélkül az árutőzsdei szolgáltatások esetében. FR: Jutalékos értékesítés esetében kötelezettség nélkül olyan kereskedők és közvetítők tekintetében, akik a 17 állami frissélelmiszer-piacon működnek. Kötelezettség nélkül a gyógyszer-nagykereskedelem esetében. MT: Kötelezettség nélkül a jutalékos értékesítés esetében. BE, BG, CY, DE, DK, ES, FR, EL, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SK és UK: Kiskereskedelmi értékesítés esetében kötelezettség nélkül, kivéve a postai rendelést.

5. OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK (csak magánfinanszírozású szolgáltatások)

A. Alapfokú oktatási szolgáltatások (CPC 921) || 1. módozat BG, CY, FI, HR, MT, RO, SE és SI: Kötelezettség nélkül FR: Állampolgársághoz kötött. A külföldi állampolgárok azonban engedélyt kaphatnak az illetékes hatóságoktól oktatási intézmény létesítésére, igazgatására és oktatásra. IT: Állampolgársághoz kötött az államilag elismert diplomákat kibocsátó szolgáltatók vonatkozásában. 2. módozat CY, FI, HR, MT, RO, SE és SI: Kötelezettség nélkül

B. Középfokú oktatási szolgáltatások (CPC 922) || 1. módozat BG, CY, FI, HR, MT, RO és SE: Kötelezettség nélkül FR: Állampolgársághoz kötött. A külföldi állampolgárok azonban engedélyt kaphatnak az illetékes hatóságoktól oktatási intézmény létesítésére, igazgatására és oktatásra. IT: Állampolgársághoz kötött az államilag elismert diplomákat kibocsátó szolgáltatók vonatkozásában. 2. módozat CY, FI, MT, RO és SE: Kötelezettség nélkül 1. és 2. módozat LV: Kötelezettség nélkül a másodfokú műszaki és szakképzési iskolatípusok hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatásai esetében (CPC 9224).

C. Felsőfokú oktatási szolgáltatások (CPC 923) || 1. módozat AT, BG, CY, FI, MT, RO és SE: Kötelezettség nélkül FR: Állampolgársághoz kötött. A külföldi állampolgárok azonban engedélyt kaphatnak az illetékes hatóságoktól oktatási intézmény létesítésére, igazgatására és oktatásra. IT: Állampolgársághoz kötött az államilag elismert diplomákat kibocsátó szolgáltatók vonatkozásában. 2. módozat AT, BG, CY, FI, MT, RO és SE: Kötelezettség nélkül 1. és 2. módozat CZ és SK: Kötelezettség nélkül a felsőoktatás esetében, kivéve a felsőfokú műszaki és szakképzési szolgáltatásokat (CPC 92310)

D. Felnőttoktatási szolgáltatások (CPC 924) || 1. és 2. módozat CY, FI, MT, RO és SE: Kötelezettség nélkül. AT: Kötelezettség nélkül a rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatás keretében folytatott felnőttoktatás esetében.

E. Egyéb oktatási szolgáltatások (CPC 929) || 1. és 2. módozat AT, BE, BG, CY, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LV, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül. 1. módozat HR: Korlátozás nélkül a levelező oktatás, illetve a telekommunikációs úton folytatott távoktatás esetében.

6. KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

A. Szennyvízszolgáltatások (CPC 9401)[36] || 1. módozat EU, kivéve EE, LT és LV: Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE, LT és LV: Korlátozás nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

B. Szilárd/veszélyes hulladék kezelése, kivéve a veszélyes hulladékok határokon átnyúló szállítását a) Hulladékkezelési szolgáltatások (CPC 9402) || 1. módozat EU, kivéve EE és HU: Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE és HU: Korlátozás nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

b) Köztisztasági és hasonló szolgáltatások (CPC 9403) || 1. módozat EU, kivéve EE, HU és LT: Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE, HU és LT: Korlátozás nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

C. A környezeti levegő és az éghajlat védelme (CPC 9404)[37] || 1. módozat EU, kivéve EE, FI, LT, PL és RO: Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE, FI, LT, PL, RO: Korlátozás nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

D. Szennyeződésmentesítés, talaj és víz tisztítása a) Fertőzött/szennyezett talaj és víz kezelése, szennyeződésmentesítése (CPC 94060 része)[38] || 1. módozat EU, kivéve EE, FI és RO: Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE, FI, RO: Korlátozás nélkül   2. módozat Korlátozás nélkül

E. Zaj és vibráció mérséklése (CPC 9405) || 1. módozat EU, kivéve EE, FI, LT, PL és RO: Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE, FI, LT, PL és RO: Korlátozás nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

F. A biodiverzitás és a táj védelme a) Természet és tájvédelmi szolgáltatások (CPC 9406 része) || 1. módozat EU, kivéve EE, FI és RO: Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE, FI és RO: Korlátozás nélkül   2. módozat Korlátozás nélkül

G. Egyéb környezetvédelmi és kiegészítő szolgáltatások (CPC 94090) || 1. módozat EU, kivéve EE, FI és RO:Kötelezettség nélkül, kivéve a konzultációs szolgáltatásokat. EE, FI és RO: Korlátozás nélkül   2. módozat Korlátozás nélkül

7. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ||

A. Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások || 1. és 2. módozat AT, BE, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LU, NL, PL, PT, RO, SK, SE, SI és UK: Kötelezettség nélkül a közvetlen biztosítások esetében, kivéve a következőkkel kapcsolatos kockázatok biztosítását: i. tengeri szállítás és gazdasági célú repülés, valamint űrrepülés és űrfuvarozás (ideértve a műholdakat is), olyan biztosítással, ami a következők bármelyikét vagy mindegyikét fedezi: szállított áruk, az árukat szállító jármű és bármely ebből származó kötelezettség; valamint ii. nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk. AT: Tilos a promóciós tevékenység és közvetítés az Unióban nem letelepedett leányvállalat vagy az Ausztriában nem letelepedett fióktelep részéről (kivéve a viszontbiztosítást és a visszaengedményezést illetően). Kötelező légi szállítási biztosítási szerződést, a nemzetközi kereskedelmi légi szállítás kivételével, csak az Unióban letelepedett leányvállalat vagy Ausztriában letelepedett fióktelep köthet.

|| DK: Kötelező légi szállítási biztosítási szerződést csak az Unióban letelepedett cégek köthetnek. Dániában a dán jog alapján vagy a dán illetékes hatóságok által engedélyezett biztosítótársaságokon kívül más személyek vagy társaságok (beleértve a biztosítótársaságokat is) nem működhetnek közre közvetlen biztosítás kötésében Dániában letelepedett személyek, dán hajók vagy dán ingatlanok számára. DE: Kötelező légi szállítási biztosítási szerződést csak az Unióban letelepedett leányvállalat vagy Németországban letelepedett fióktelep köthet. Amennyiben külföldi biztosítótársaság fióktelepet hozott létre Németországban, akkor biztosítási szerződést Németországban a nemzetközi szállítással kapcsolatban csak a Németországban létrehozott fióktelepen keresztül köthet. FR: A szárazföldi szállításhoz kapcsolódó kockázatok biztosítását csak az Unióban letelepedett biztosítócégek végezhetik. PL: Kötelezettség nélkül a viszontbiztosítás és a visszaengedményezés esetében, kivéve a nemzetközi kereskedelemi forgalomban lévő árukra vonatkozó kockázatokat. PT: Légi és tengeri szállítási biztosítást, amely árukra, repülőgépre, hajótörzsre és felelősségre vonatkozik, csak az EU-ban letelepedett vállalat köthet; kizárólag az EU-ban letelepedett személyek vagy vállalatok léphetnek fel közvetítőként ilyen biztosítási ügylet esetében Portugáliában.

|| 1. módozat AT, BE, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LU, NL, PT, RO, SK, SE, SI és UK: Kötelezettség nélkül a közvetlen biztosításközvetítési szolgáltatások esetében, kivéve a következőkkel kapcsolatos kockázatok biztosítását: i. tengeri szállítás és gazdasági célú repülés, valamint űrrepülés és űrfuvarozás (ideértve a műholdakat is), olyan biztosítással, ami a következők bármelyikét vagy mindegyikét fedezi: szállított áruk, az árukat szállító jármű és bármely ebből származó kötelezettség; valamint ii. nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk. BG: Kötelezettség nélkül a közvetlen biztosítás esetében, kivéve a külföldi szolgáltató által külföldi személy számára a Bolgár Köztársaság területén nyújtott szolgáltatásokat. Szállítási biztosítást, amely az árukra és a járművek biztosítására terjed ki, valamint a Bolgár Köztársaság területén fellelhető kockázatokra vonatkozó felelősségbiztosítást külföldi biztosítótársaságok közvetlenül nem köthetnek. Külföldi biztosítótársaság kizárólag fióktelepen keresztül köthet biztosítási szerződést. Kötelezettség nélkül a letétbiztosítás és hasonló kárrendezési rendszerek, valamint a kötelező biztosítási rendszerek esetében.

B. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével): || CY, LV és MT: Kötelezettség nélkül a közvetlen biztosítások esetében, kivéve a következőkkel kapcsolatos kockázatok biztosítását: i. tengeri szállítás és gazdasági célú repülés, valamint űrrepülés és űrfuvarozás (ideértve a műholdakat is), olyan biztosítással, ami a következők bármelyikét vagy mindegyikét fedezi: szállított áruk, az árukat szállító jármű és bármely ebből származó kötelezettség; valamint ii. nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk. LT: Kötelezettség nélkül a közvetlen biztosítások esetében, kivéve a következőkkel kapcsolatos kockázatok biztosítását: i. tengeri szállítás és gazdasági célú repülés, valamint űrrepülés és űrfuvarozás (ideértve a műholdakat is), olyan biztosítással, ami a következők bármelyikét vagy mindegyikét fedezi: szállított áruk, az árukat szállító jármű és bármely ebből származó kötelezettség; valamint

|| ii. nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk, kivéve az olyan szárazföldi szállítást, ahol a kockázat Litvániában van. BG, LV, LT és PL: Kötelezettség nélkül a biztosításközvetítés esetében. ES: Biztosításmatematikai szolgáltatások esetén követelmény a tartózkodás és a hároméves szakirányú tapasztalat. FI: Csak olyan biztosító nyújthat biztosítási szolgáltatást (együttes biztosítást is beleértve), amelynek tevékenységének központi helye az EU-ban van, illetve fiókteleppel rendelkezik Finnországban. A biztosításalkuszi szolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy a szolgáltató üzletvitelének állandó helye az EU-ban legyen. HR: Kötelezettség nélkül a közvetlen biztosítás és a közvetlen biztosítási közvetítő szolgáltatások esetében, kivéve a következőket: a) életbiztosítás: a Horvátországban lakóhellyel rendelkező külföldi személyeknek nyújtott életbiztosításra; b) nem-életbiztosítás: a Horvátországban lakóhellyel rendelkező külföldi személyeknek nyújtott nem-életbiztosításra, a kötelező gépjármű-biztosítás kivételével; c) tengeri, légiközlekedési, közlekedési biztosítás. HU: Magyarország területén közvetlen biztosítási szolgáltatást az EU-ban nem letelepedett biztosítótársaság csak Magyarországon bejegyzett fióktelepen keresztül nyújthat.

|| IT: Kötelezettség nélkül a biztosításmatematikusi szakma esetében. Csak az Unióban letelepedett biztosítótársaságok köthetnek olyan biztosítást, amely az Olaszország területén felmerülő kockázatok tekintetében fedezi az árukat, magának a járműnek a biztosítását és a felelősséget. Ez a kitétel nem vonatkozik olaszországi importot is magában foglaló nemzetközi szállítmányozásra. SE: Közvetlen biztosítás csak Svédországban engedélyezett biztosítási szolgáltatón keresztül nyújtható, feltéve, hogy a külföldi szolgáltató és a svéd biztosítótársaság ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik, illetve együttműködési megállapodást kötöttek. 2. módozat AT, BE, BG, CZ, CY, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SE, SI és UK: Kötelezettség nélkül a közvetítés esetében.

|| BG: A közvetlen biztosítást illetően bolgár természetes és jogi személyek, valamint a Bolgár Köztársaság területén üzleti tevékenységet folytató külföldi személyek csak olyan szolgáltatóval köthetnek biztosítást bulgáriai tevékenységükre vonatkozóan, amelyek engedéllyel rendelkeznek biztosítási tevékenység folytatására Bulgáriában. Az e szerződések eredményeként fellépő biztosítási kompenzációt Bulgáriában kell kifizetni. Kötelezettség nélkül a letétbiztosítás és hasonló kárrendezési rendszerek, valamint a kötelező biztosítási rendszerek esetében. HR: Kötelezettség nélkül a közvetlen biztosítás és a közvetlen biztosítási közvetítő szolgáltatások esetében, kivéve a következőket: a) életbiztosítás: a Horvátországban lakóhellyel rendelkező külföldi személyeknek biztosított lehetőség életbiztosítás kötésére; b) nem-életbiztosítás: i. a Horvátországban lakóhellyel rendelkező külföldi személyeknek biztosított lehetőség nem-életbiztosítás kötésére, a kötelező gépjármű-biztosítás kivételével; ii. - a Horvát Köztársaságban nem elérhető személyi, illetve vagyonbiztosítás; - a külföldön beruházó cégek tevékenységéhez és az ahhoz szükséges berendezésekhez kapcsolódó külföldön kötött biztosítás; - a külföldi kölcsönök visszafizetésének biztosítása (biztosíték biztosítása); - külföldi országban gazdasági tevékenységet végző 100 %-ban tulajdonolt vállalkozások és közös vállalkozások személyi és vagyonbiztosítása, amennyiben ezt a külföldi ország jogszabályai, illetve a vállalkozás bejegyzése megköveteli; - építés és felújítás alatt álló hajók, amennyiben ezt a külföldi ügyféllel (vevő) kötött szerződés előírja; c) tengeri, légiközlekedési, közlekedési biztosítás

|| IT: Csak az Unióban letelepedett biztosítótársaságok köthetnek olyan biztosítást, amely az Olaszország területén felmerülő kockázatok tekintetében fedezi az árukat, magának a járműnek a biztosítását és a felelősséget. Ez a kitétel nem vonatkozik olaszországi importot is magában foglaló nemzetközi szállítmányozásra. 1. módozat AT, BE, BG, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LU, NL, PL, PT, SK, SE és UK: Kötelezettség nélkül, kivéve a pénzügyi információnyújtást és a pénzügyi adatok feldolgozását, valamint a tanácsadást és egyéb kisegítő szolgáltatásokat, a közvetítés kivételével. CY: Kötelezettség nélkül, kivéve az átruházható értékpapírokkal folytatott kereskedést, a pénzügyi információnyújtást és a pénzügyi adatok feldolgozását, valamint a tanácsadást és egyéb kisegítő szolgáltatásokat, a közvetítés kivételével. BE: A befektetési tanácsadási szolgáltatások nyújtásához belgiumi lakóhely szükséges. BG: A távközlési hálózat használatára korlátozások és feltételek vonatkozhatnak. EE: Letétek átvételéhez az észt Pénzügyi Felügyeleti Hatóság engedélye és az észt jog szerint részvénytársaságként, leányvállalatként vagy fióktelepként való bejegyzés szükséges.

|| Szakosodott alapkezelő társaság létrehozása szükséges a befektetési alapok kezelésének ellátásához, és csak az Unióban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező cégek végezhetik befektetési alapok eszközeinek letétkezelését. HR: Kötelezettség nélkül, kivéve a hitelezési, a pénzügyi lízing-, fizetési és pénzátutalási szolgáltatásokat, kezességvállalásokat és kötelezettségvállalásokat, a pénzügynöki tevékenységet, a pénzügyi információszolgáltatást és -transzfert, valamint a tanácsadói és egyéb kiegészítő pénzügyi tevékenységeket a közvetítés kivételével. LT: Szakosodott alapkezelő társaság létrehozása szükséges a befektetési alapok kezelésének ellátásához, és befektetési alapok eszközeinek letétkezelését csak a Litvániában létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező cégek végezhetik. IE: Befektetési szolgáltatás nyújtásához vagy befektetési tanácsadáshoz a következők valamelyike szükséges: I. a szervezetnek felhatalmazással kell rendelkeznie Írországban, amely rendszerint megköveteli, hogy a szervezet be legyen jegyezve, vagy személyegyesítő társaság vagy egyéni vállalkozó legyen, minden esetben írországi központi irodával/létesítő okirat szerinti székhellyel (előfordulhat, hogy nem szükséges engedély bizonyos esetekben, pl. ha harmadik országbeli szolgáltató üzletileg nincs jelen Írországban, és magánszemélyeknek nem nyújtanak szolgáltatást); vagy II. a befektetési szolgáltatásokról szóló EU-irányelvnek megfelelően rendelkezzen felhatalmazással egy másik tagállamban. IT: Kötelezettség nélkül a „promotori di servizi finanziari” (pénzügyi ügynökök) esetében.

|| LV: Kötelezettség nélkül, kivéve a pénzügyi információnyújtást és a tanácsadást és egyéb kisegítő szolgáltatásokat, a közvetítés kivételével. LT: Üzleti jelenlét szükséges a nyugdíjalap-kezeléshez. MT: Kötelezettség nélkül, kivéve a letétek átvételét, bármilyen típusú hitelezést, a pénzügyi információnyújtást és a pénzügyi adatok feldolgozását, valamint a tanácsadást és egyéb kisegítő szolgáltatásokat, a közvetítés kivételével. PL: Pénzügyi információnyújtás és pénzügyi információk átadása, valamint pénzügyi adatok feldolgozása és a kapcsolódó szoftver tekintetében: Az állami távközlési hálózat használatára vonatkozó követelmény, illetve más felhatalmazott üzemeltető hálózatának használatára vonatkozó követelmény. RO: Kötelezettség nélkül a pénzügyi lízing, a pénzpiaci eszközökkel folytatott kereskedés, a deviza, a származékos értékpapírok, az árfolyammal és a kamatlábbal kapcsolatos eszközök, az átruházható értékpapírok és más forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, bármilyenfajta értékpapír-kibocsátásában való részvétel, a vagyonkezelés, valamint pénzügyi eszközökre vonatkozó elszámolási és klíringszolgáltatások esetében. Kifizetéseket és pénzátutalást csak letelepedett bankok teljesíthetnek. SI: i. Kincstárjegyek kibocsátásában való részvétel, nyugdíjalap-kezelés: Kötelezettség nélkül.

|| ii. Minden más alágazat, kivéve pénzügyi információk nyújtását és átadását, hitelek befogadását (bármilyen típusú kölcsönzés), külföldi hitelintézetektől garanciák és kötelezettségvállalások elfogadását belföldi jogi személyek és egyéni vállalkozók által, valamint tanácsadást és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat: Kötelezettség nélkül. A Szlovén Értéktőzsde tagjait be kell jegyezni a Szlovén Köztársaságban, illetve azoknak külföldi befektetési cégek vagy bankok fióktelepeinek kell lenniük. 2. módozat BG: A távközlési hálózat használatára korlátozások és feltételek vonatkozhatnak. PL: Pénzügyi információnyújtás és pénzügyi információk átadása, valamint pénzügyi adatok feldolgozása és a kapcsolódó szoftver tekintetében: Az állami távközlési hálózat használatára vonatkozó követelmény, illetve más felhatalmazott üzemeltető hálózatának használatára vonatkozó követelmény.

8. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

(csak magánfinanszírozású szolgáltatások)

A. Kórházi szolgáltatások (CPC 9311) || 1. módozat AT, BE, BG, DE, CY, CZ, DK, ES, EE, FI, FR, EL, IE, IT, LV, LT, MT, LU, NL, PL, PT, RO, SI, SE, SK és UK: Kötelezettség nélkül HR: Kötelezettség nélkül, kivéve a távorvoslást.

C. Kórházon kívüli fekvőbeteg-ellátás (CPC 93193) || 2. módozat Korlátozás nélkül

D. Szociális ellátások (CPC 933) || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, ES, EL, FI, FR, HU, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat BE: Kötelezettség nélkül a szociális ellátások esetében, kivéve a szanatóriumokat, üdülőket és idősotthonokat

9. IDEGENFORGALOM ÉS UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK

A. Szálloda, étterem és étkeztetés (CPC 641, CPC 642 és CPC 643) kivéve a légi szállítás során biztosított étkeztetést[39] || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FR, EL, IE, IT, LV, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE and UK: Kötelezettség nélkül, kivéve az étkeztetést. HR: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

B. Utazásközvetítés, utazásszervezés (beleértve az utazásvezetést is) (CPC 7471) || 1. módozat BG, HU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

C. Idegenvezetés (CPC 7472) || 1. módozat BG, CY, CZ, HU, IT, LT, MT, PL, SK és SI: Kötelezettség nélkül. 2. módozat Korlátozás nélkül

10. SZABADIDŐS, KULTURÁLIS ÉS SPORTSZOLGÁLTATÁSOK (az audiovizuális szolgáltatások kivételével)

A. Szórakoztatás (beleértve: színház, élő koncert, cirkusz és diszkó) (CPC 9619) || 1. módozat BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HR, HU, IE, IT, LV, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat CY, CZ, FI, HR, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül BG: Kötelezettség nélkül, kivéve a színházi producerek, énekes csoportok, együttesek és zenekarok szórakoztató szolgáltatásait (CPC 96191); az írók, zeneszerzők, szobrászok, előadóművészek és más, egyénileg alkotó művészek szolgáltatásait (CPC 96192);     az előadó-művészethez kapcsolódó kisegítő szolgáltatásokat (CPC 96193) EE: Kötelezettség nélkül az egyéb szórakoztatás esetében (CPC 96199), kivéve a filmszínházat. LT és LV: Kötelezettség nélkül, kivéve a filmszínház-üzemeltetést (a CPC 96199 része).

B. Hír- és sajtóügynökségi szolgáltatások (CPC 962) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C. Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális szolgáltatások (CPC 963) || 1. módozat BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, HR, HU, IE, IT, LT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HR, HU, IE, IT, LT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül

D. Sportszolgáltatások (CPC 9641) || 1. és 2. módozat AT: Kötelezettség nélkül a síoktatói és hegyi vezetői szolgáltatások esetében. BG, CZ, LV, MT, PL, RO és SK: Kötelezettség nélkül 1. módozat CY, EE és HR: Kötelezettség nélkül

E. Szabadidőpark és vízparti szolgáltatások (CPC 96491) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

11. SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A. Tengeri szállítás a) Nemzetközi személyszállítás (CPC 7211, kivéve a nemzeti kabotázst[40]). b) Nemzetközi teherszállítás (CPC 7212, kivéve a nemzeti kabotázst)[41] || 1. és 2. módozat BG, CY, DE, EE, ES, FR, FI, EL, IT, LT, MT, PT, RO, SI és SE: Az átrakodás engedélyhez kötött.

B. Belvízi szállítás a) Személyszállítás (CPC 7221, kivéve a nemzeti kabotázst). b) Teherszállítás (CPC 7222, kivéve a nemzeti kabotázst). || 1. és 2. módozat EU: A belvízi hajózáshoz való hozzáférésről szóló jelenlegi és elkövetkező megállapodásokon alapuló intézkedések (beleértve a Rajna-Majna-Duna-kapcsolatot követő megállapodásokat is) bizonyos fogalmi jogokat tartanak fenn az érintett országokban letelepedett és a tulajdonjoggal kapcsolatos állampolgársági követelményeknek megfelelő üzemeltetők számára. A rajnai hajózásról szóló Mannheimi Egyezményt és a dunai hajózásról szóló Belgrádi Egyezményt végrehajtó rendelkezések. AT: Ausztriában bejegyzett társaság vagy állandó letelepedés szükséges. BG, CY, EE, FI, HR, HU, LT, MT, RO, SE és SI: Kötelezettség nélkül CZ és SK: Csak az 1. módozat esetében kötelezettség nélkül

C. Vasúti szállítás a) Személyszállítás (CPC 7111) b) Teherszállítás (CPC 7112) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

D. Közúti szállítás a) Személyszállítás (CPC 7121 és CPC 7122) b) Teherszállítás (CPC 7123, kivéve a levél szállítását saját felelősségre[42]). || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

E. Áruk csővezetékes szállítása a tüzelőanyagok kivételével[43] (CPC 7139) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül

12. SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK[44]

A. Tengeri szállítás kiegészítő szolgáltatásai a) Rakománykezelés tengeri szállításnál b) Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742 része) c) Vámkezelési szolgáltatások d) Konténerek állomásoztatása és raktározási szolgáltatások ||  

e) Kereskedelmi hajózási képviselet f) Tengeri árutovábbítási szolgáltatások g) Hajók kölcsönzése személyzettel (CPC 7213) h) Vontatási és tolatási szolgáltatások (CPC 7214) i) Tengeri szállítást támogató szolgáltatások (CPC 745 része) j) Egyéb támogató és kiegészítő szolgáltatások (CPC 749 része) || 1. módozat EU: A tengeri rakománykezelési szolgáltatások, a vontatási és tolatási szolgáltatások, a vámkezelés és a konténerek állomásoztatása és raktározása esetében kötelezettség nélkül AT, BG, CY, CZ, DE, EE, HU, LT, MT, PL, RO, SK, SI és SE: Kötelezettség nélkül a hajók személyzettel együtt való kölcsönzése esetében. BG: Kötelezettség nélkül AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül a tárolás és raktározás esetében. HR: Kötelezettség nélkül, kivéve az áruszállítási ügynöki szolgáltatások esetében. 2. módozat Korlátozás nélkül

B. Belvízi szállítás kiegészítő szolgáltatásai a) Rakománykezelési szolgáltatások (CPC 741 része) b) Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742 része) c) Áruszállítási ügynöki szolgáltatások (CPC 748 része) || 1. és 2. módozat EU: A belvízi hajózáshoz való hozzáférésről szóló jelenlegi és elkövetkező megállapodásokon alapuló intézkedések (beleértve a Rajna–Majna–Duna-kapcsolat létrejöttét követő megállapodásokat is) bizonyos forgalmi jogokat tart fenn az érintett országokban letelepedett és a tulajdonjoggal kapcsolatos állampolgársági követelményeknek megfelelő üzemeltetők számára. A rajnai hajózásról szóló Mannheimi Egyezményt végrehajtó rendeletek. EU: Kötelezettség nélkül a vontatási és tolatási szolgáltatások esetében, kivéve CZ, LV és SK 2. módozatban, ahol: Korlátozás nélkül HR: Kötelezettség nélkül, kivéve az áruszállítási ügynöki szolgáltatások esetében.

d) Hajók kölcsönzése személyzettel (CPC 7223) e) Vontatási és tolatási szolgáltatások (CPC 7224) f) Belföldi vízi utakon történő szállítással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 745 része) g) Egyéb támogató és kiegészítő szolgáltatások (CPC 749 része) || 1. módozat AT, BG, CY, CZ, DE, EE, FI, HU, LV, LT, MT, RO, SK, SI és SE: Kötelezettség nélkül a hajók személyzettel együtt való kölcsönzése esetében.

C. Vasúti szállítás kiegészítő szolgáltatásai a) Rakománykezelési szolgáltatások (CPC 741 része) b) Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742 része) ||

c) Áruszállítási ügynöki szolgáltatások (CPC 748 része) d) Vontatási és tolatási szolgáltatások (CPC 7113) e) Vasúti szállítást támogató szolgáltatások (CPC 743) f) Egyéb támogató és kiegészítő szolgáltatások (CPC 749 része) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül a vontatás és tolatás esetében. HR: Kötelezettség nélkül, kivéve az áruszállítási ügynöki szolgáltatások esetében. 2. módozat Korlátozás nélkül

D. Közúti szállítás kiegészítő szolgáltatásai a) Rakománykezelési szolgáltatások (CPC 741 része) b) Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742 része) || 1. módozat AT, BG, CY, CZ, EE, HU, LV, LT, MT, PL, RO, SK, SI és SE: Kötelezettség nélkül a kereskedelmi célra használt közúti járművek személyzettel együtt való kölcsönzése esetében. HR: Kötelezettség nélkül, kivéve az áruszállítási ügynöki szolgáltatások és az engedélyköteles közúti szállítás támogató tevékenységei esetében 2. módozat

c) Áruszállítási ügynöki szolgáltatások (CPC 748 része) d) Kereskedelmi célra használt közúti járművek kölcsönzése személyzettel (CPC 7124) e) Közúti szállítást támogató szolgáltatások (CPC 744) f) Egyéb támogató és kiegészítő szolgáltatások (CPC 749 része) || Korlátozás nélkül

E. Légi szállítás kiegészítő szolgáltatásai ||

a) Földi kiszolgálás (beleértve az étkeztetést is) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül, kivéve az étkeztetést. 2. módozat BG, CY, CZ, HR, HU, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül.

b) Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742 része) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c) Áruszállítási ügynöki szolgáltatások (CPC 748 része) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d) Légi járművek kölcsönzése személyzettel (CPC 734) || 1. és 2. módozat EU: Az uniós légi fuvarozók által használt légi járműveket a légi fuvarozót engedélyező tagállamokban vagy az Unióban máshol kell lajstromozni. A lajstromozás feltétele lehet az, hogy a légi jármű tulajdonosai csak az egyedi állampolgársági követelménynek megfelelő természetes személyek lehetnek, vagy olyan jogi személyek, amelyek teljesítik a tőketulajdonra és az ellenőrzésre vonatkozó egyedi kritériumokat.

|| Kivételesen egy Unión kívüli légi fuvarozó egy külföldi lajstromozású légi járművet bérbe adhat egy uniós légi fuvarozónak egyedi körülmények között, amelyek az uniós légi fuvarozó kivételes szükségleteivel, szezonális kapacitási szükségleteivel vagy a működési nehézségei leküzdésének szükségességével függnek össze, és ezek ésszerű kielégítése nem oldható meg az Európai Unión belül lajstromozott légi jármű bérletével, feltéve, hogy az uniós légi fuvarozót engedélyező EU-tagállam ezt korlátozott időre jóváhagyja.  

e) Értékesítés és marketing f) Számítógépes helyfoglalási rendszer || 1. és 2. módozat EU: Amennyiben az Európai Unió légi fuvarozói az Európai Unión kívül nem részesülnek az Európai Unió által a CRS-szolgáltatóknak biztosított elbánással egyenértékű elbánásban[45] vagy ha az uniós CRS-szolgáltatók nem részesülnek az Európai Unióban a nem uniós légi fuvarozóknak biztosított elbánással egyenértékű elbánásban, akkor intézkedések hozhatók az egyenértékű elbánás biztosítása érdekében, adott esetben a nem uniós légi fuvarozókkal szemben az uniós CRS-szolgáltatók által, vagy a nem uniós CRS-szolgáltatókkal szemben az uniós légi fuvarozók által.

g) Repülőtér-irányítás || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

F. Az üzemanyagok kivételével áruk csővezetékes szállításának kiegészítő szolgáltatásai[46] a) Csővezetéken szállított áruk tárolása és raktározása, az üzemanyagok kivételével, (CPC 742 része) || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HR, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

13. EGYÉB SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

Kombinált szállítási szolgáltatások nyújtása || BE, DE, DK, EL, ES, FI, FR, IE, IT, LU, NL, PT és UK: Korlátozás nélkül, az adott szállítási módra vonatkozó, e kötelezettségek listájában meghatározott korlátok sérelme nélkül. AT, BG, CY, CZ, EE, HR, HU, LT, LV, MT, PL, RO, SE, SI és SK: Kötelezettség nélkül.

14. ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK

A. Bányászati szolgáltatások (CPC 883)[47] || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

B. Tüzelőanyagok csővezetékes szállítása (CPC 7131) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül. 2. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, EE, FI, FR, EL, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül

C. Csővezetéken szállított tüzelőanyagok tárolása és raktározása (CPC 742 része) || 1. módozat AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FI, FR, EL, HR, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SI, SE és UK: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

D. Szilárd, folyékony és gáznemű üzemanyag, és kapcsolódó termékek nagykereskedelme (CPC 62271) és villamos áram, gőz és melegvíz nagykereskedelme || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül a villamos áram, gőz és meleg víz nagykereskedelme esetében. 2. módozat Korlátozás nélkül

E. Üzemanyag-kiskereskedelem (CPC 613) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

F. Tüzelőanyag-, palackos gáz-, szén- és fa-kiskereskedelem (CPC 63297) és villamosáram-, (nem palackozott) gáz, gőz- és melegvíz-kiskereskedelem || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül a villamos áram, a (nem palackozott) gáz, a gőz és a meleg víz kiskereskedelme esetében. BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FR, EL, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SK és UK: Kötelezettség nélkül a tüzelőanyag, a palackozott gáz, a szén és fa kiskereskedelme esetében, kivéve a postai rendelést, ahol: korlátozás nélkül. 2. módozat Korlátozás nélkül

G. Energiaelosztási szolgáltatások (CPC 887) || 1. módozat EU: A konzultációs szolgáltatások kivételével kötelezettség nélkül, ahol: nincs 2. módozat Korlátozás nélkül

15. EGYÉB, MÁSHOVÁ NEM SOROLT SZOLGÁLTATÁSOK

A) Mosás, tisztítás és ruhafestési szolgáltatások (CPC 9701) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

b) Fodrászszolgáltatások (CPC 97021) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

c) Kozmetikai kezelés, manikűr és pedikűrszolgáltatások (CPC 97022) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

d) Egyéb, máshová nem sorolt szépségápolási szolgáltatások (CPC 97029) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

e) Fürdőszolgáltatások és nem terápiás masszázs, amennyiben azt lazító, a fizikai közérzetet javító szolgáltatásként és nem gyógyászati vagy rehabilitációs célból nyújtják[48] (CPC ver.1.0 97230) || 1. módozat EU: Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

g) Távközlési továbbító szolgáltatások (CPC 7543) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

________________

XIV-C. MELLÉKLET

A KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMÉLYZETRE, A FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ GYAKORNOKOKRA ÉS ÜZLETI ÉRTÉKESÍTŐKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA

1.       Az alábbi fenntartások a megállapodás IV. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezetének (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) 2. és 3. szakasza szerint olyan liberalizált gazdasági tevékenységeket jelölnek, amelyekre a megállapodás 89. cikke értelmében a kulcsfontosságú személyzetre és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra vonatkozó korlátozások és a megállapodás 90. cikke értelmében az üzleti értékesítőkre vonatkozó korlátozások érvényesek, és meghatározzák ezeket a korlátozásokat. Az alábbi lista a következő elemekből áll:

a)       az első oszlop azt az ágazatot vagy alágazatot jelzi, amelyekben a fenntartások alkalmazandók; és

b)      a második oszlop az alkalmazandó korlátozásokat ismerteti.

Amennyiben a b) pontban említett oszlop csak a tagállamokra vonatkozó fenntartásokat tartalmazza, az ott nem említett tagállamok fenntartások nélkül vállalnak kötelezettséget az érintett ágazatban (egy adott ágazatban a tagállamokra vonatkozó fenntartások hiánya nem sérti az alkalmazható horizontális fenntartásokat vagy az egész unióra kiterjedő ágazati fenntartásokat).

Az Unió nem vállal semmilyen kötelezettséget a kulcsfontosságú személyzetre és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra olyan gazdasági tevékenységekben, amelyek nem liberalizáltak (kötelezettség nélküli marad) a megállapodás IV. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezetének (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) 2. és 3. szakasza szerint.

2.       Az egyes ágazatok vagy alágazatok kijelölésekor:

a)       a CPC az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991); és

b)      a CPC ver. 1.0 az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC ver 1.0, 1998).

3.       A kulcsfontosságú személyzettel és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokkal, üzleti értékesítőkkel és áruértékesítőkkel kapcsolatos kötelezettségek nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor tervezett ideiglenes jelenlétük vagy annak tényleges hatása zavarja vagy más módon érinti a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét.

4.       Az alábbi lista nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást e megállapodás a 89. és 90. cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, a képesítések elismerésének szükségessége a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, a kötelező jogi letelepedés azon a területen, ahol a gazdasági tevékenységet ellátják), még ha nincsenek is felsorolva, a grúziai kulcsfontosságú személyzetre, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra és az üzleti értékesítőkre mindenképpen alkalmazandók.

5.       Az EU és tagállamai belépésről, tartózkodásról, foglalkoztatási és szociális biztonsági intézkedésekről szóló törvényeiben és rendeleteiben foglalt bármely egyéb követelmény továbbra is alkalmazandó, beleértve a tartózkodási időszakról, a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló szabályozásokat is.

6.       E megállapodás 76. cikkének (3) bekezdése szerint az alábbi jegyzék nem tartalmazza az egyik Fél által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

7.       A lista nem sérti a letelepedésre vonatkozó kötelezettségek listájában előírt állami monopóliumok és kizárólagos jogok meglétét.

8.       Azokban az ágazatokban, ahol elvégzik a gazdasági igényfelmérést, a fő kritériumok közé a megfelelő piac helyzetének értékelése tartozik abban a tagállamban vagy régióban, ahol a szolgáltatást nyújtani kívánják, ideértve a meglévő szolgáltatók számát és az azokra gyakorolt hatás értékelését.

9.       Az alábbi listából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

Ágazat vagy alágazat || A fenntartások leírása

VALAMENNYI ÁGAZAT || A vállalatok közötti áthelyezettek köre BG: A vállalatok közötti áthelyezettek száma nem haladhatja meg az érintett bolgár jogi személy által alkalmazott EU állampolgárok évi átlagos számának 10 %-át. Ahol 100 személynél kevesebben alkalmaznak, a vállalatok közötti áthelyezettek száma, engedélyezés esetén, meghaladhatja az összes alkalmazott 10 %-át. HU: Kötelezettség nélkül olyan természetes személy esetében, aki partner egy grúziai jogi személyben.

VALAMENNYI ÁGAZAT || Felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok AT, CZ, DE, ES, FR és HU: A képzést a megszerzett egyetemi fokozathoz kell kapcsolni. BG és HU: Gazdasági igényfelméréshez kötött a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében[49].

VALAMENNYI ÁGAZAT || Ügyvezető igazgatók és könyvvizsgálók AT: Jogi személyek fióktelepei ügyvezető igazgatóinak Ausztriában kell letelepedniük. Egy jogi személyben vagy fióktelepen az osztrák kereskedelmi törvény betartásáért felelős természetes személyek állandó lakóhelyének Ausztriában kell lennie. FI: Az egyéni vállalkozóként kereskedelmi tevékenységet folytató külföldinek kereskedelmi engedéllyel és állandó lakóhellyel kell rendelkeznie az EGT-ben. Minden ágazatban EGT állampolgárságra van szükség az ügyvezető igazgató esetében; azonban mentességek nyújthatók bizonyos vállalatoknak. FR: Az ipari, kereskedelmi vagy kisüzemi tevékenységek ügyvezető igazgatójának speciális engedély szükséges, ha nem rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel. RO: A kereskedelmi vállalatok könyvvizsgálóinak és helyetteseiknek többsége román állampolgár. SE: Egy jogi személy vagy fióktelep ügyvezető igazgatója tartózkodási hellyel rendelkezik Svédországban.

VALAMENNYI ÁGAZAT || Elismerés EU: Az oklevelek kölcsönös elismeréséről szóló közösségi irányelvek csak az EU polgáraira alkalmazandók.  A szabályozott szakmai szolgáltatásnyújtás joga az egyik EU tagállamban nem biztosít ugyanilyen jogot egy másik tagállamban[50].

6. ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK ||

A. Szakmai szolgáltatások ||

a) Jogi szolgáltatások (CPC 861)[51] kivéve a közfeladatokkal megbízott jogi szakértő, például közjegyző, „huissiers de justice” vagy más „officiers publics et ministériels” által nyújtott jogi tanácsadási, jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatásokat. || AT, CY, ES, EL, LT, MT, RO és SK: A hazai (uniós és tagállami) jog gyakorlásához szükséges teljes jogú ügyvédi kamarai tagság állampolgársághoz kötött. ES: Az illetékes hatóságok felmentést adhatnak . BE, FI: A jogi képviselethez szükséges teljes jogú ügyvédi kamarai tagság állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött. BE-ben büntetőügyeken kívüli ügyekben a „Cour de cassation” előtti képviseletre jogosultak számára kvóták vannak érvényben. BG: Grúz ügyvédek csak Grúzia állampolgárának nyújthatnak jogi képviseletet a viszonosság elve alapján, bolgár ügyvédekkel együttműködve. Jogi közvetítő szolgáltatáshoz állandó tartózkodási hely szükséges. FR: Az ügyvédeknél az „avocat auprès de la Cour de Cassation” és az „avocat auprès du Conseil d’Etat” szakma felvétele kvótákhoz és állampolgársághoz kötött.

|| HR: A jogi képviseleti szolgáltatásokhoz szükséges, teljes jogú ügyvédi kamarai tagság állampolgársághoz kötött (horvát állampolgárság és egy EU tagállam állampolgársága). HU: A jogi képviselethez szükséges teljes jogú ügyvédi kamarai tagság állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött. Külföldi ügyvédek jogi tevékenységet csak jogi tanácsadás formájában végezhetnek, egy magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött együttműködési megállapodás keretében. LV: Az esküt tett ügyvédeknek a büntetőeljárásokban jogi képviselőként történő eljáráshoz állampolgársággal kell rendelkezniük. DK: Jogi tanácsadást csak dániai tevékenységi engedéllyel rendelkező ügyvéd folytathat. A dán engedély megszerzése dán jogi vizsga letételéhez kötött. LU: Jogi szolgáltatások nyújtása a luxemburgi és uniós jog tekintetében állampolgársághoz kötött. SE: Az ügyvédi kamarai tagság, amely csak a svéd „advokat” megnevezés használatához szükséges, lakóhely meglétéhez kötött.

b) 1. Számviteli és könyvviteli szolgáltatások (CPC 86212, a „könyvvizsgálat (audit)” kivételével, CPC 86213, CPC 86219 és CPC 86220) || FR: A számviteli és könyvviteli szolgáltatások nyújtása a gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter határozatától függ, amelyet az a külügyminiszterrel egyetértésben hoz meg. Az állandó lakóhellyel rendelkezés követelménye nem haladhatja meg az öt évet. IT: Állandó lakóhely szükséges.

b) 2. Könyvvizsgálati szolgáltatások (CPC 86211 és 86212, a könyvelési szolgáltatások kivételével) || AT: Az illetékes hatóságok előtti képviselet és az egyes osztrák törvényekben (pl. részvénytársasági törvény, tőzsdetörvény, banktörvény stb.) meghatározott könyvvizsgálatok végzése állampolgársághoz kötött. DK: Állandó lakóhely szükséges. ES: Állampolgársághoz kötött a bejegyzett könyvvizsgálók és az EGK 8. irányelve alá nem tartozó vállalatok tisztviselői, igazgatói és partnerei vonatkozásában. FI: Egy finn korlátolt felelősségű társaság könyvvizsgálói közül legalább egynek tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. EL: A bejegyzett könyvvizsgálóknak állampolgársággal kell rendelkezniük. HR: Csak a horvát könyvvizsgálói kamara által hivatalosan elismert engedéllyel rendelkező, hiteles könyvvizsgáló nyújthat könyvvizsgálói szolgáltatásokat. IT: Az egyes könyvvizsgálóknak állampolgársággal kell rendelkezniük. SE: Csak a Svédországban engedélyezett könyvvizsgálók végezhetnek törvényes könyvvizsgálói szolgáltatást bizonyos jogi személyeknél, többek között az összes korlátolt felelősségű társaságban. A jóváhagyáshoz letelepedés szükséges.

c) Adótanácsadási szolgáltatások (CPC 863)[52] || AT: Állampolgársághoz kötött az illetékes hatóság előtti képviselet vonatkozásában. BG és SI: Állampolgársághoz kötött a szakértők vonatkozásában. HU: Állandó lakóhely szükséges.

d) Építészeti szolgáltatások továbbá e) Településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások (CPC 8671 és CPC 8674) || EE: Legalább egy felelős személynek (projektmenedzser vagy tanácsadó) állandó lakóhellyel kell rendelkeznie Észtországban. BG: A külföldi szakértőknek legalább kétéves gyakorlattal kell rendelkezniük az építőipar területén. A településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások állampolgársághoz kötöttek. EL, HU és IT: Állandó lakóhely szükséges. SK: A vonatkozó kamarai tagság kötelező; a vonatkozó külföldi intézmények tagsága elismerhető. Állandó lakóhely szükséges, de kivételek figyelembe vehetők

f) Mérnöki szolgáltatások továbbá g) Integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8672 és CPC 8673) || EE: Legalább egy felelős személynek (projektmenedzser vagy tanácsadó) állandó lakóhellyel kell rendelkeznie Észtországban. BG: A külföldi szakértőknek legalább kétéves gyakorlattal kell rendelkezniük az építőipar területén. HR, IT és SK: Állandó lakóhely szükséges. EL és HU: Állandó lakóhely szükséges (CPC 8673 esetén állandó lakóhellyel csak a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokoknak kell rendelkezniük).

h) Orvosi (pszichológiai is) és fogorvosi ellátás (CPC 9312 és a CPC 85201 egy része) || CZ, IT és SK: Állandó lakóhely szükséges.       CZ, RO és SK: Az illetékes hatóságok engedélye szükséges külföldi természetes személyeknek. BE és LU: Felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében az illetékes hatóságok engedélye szükséges külföldi természetes személyeknek. BG, MT:  Állampolgársághoz kötött. DK: Korlátozott engedély adható legfeljebb 18 hónapra egy bizonyos funkció elvégzésére és tartózkodási helyhez kötött. FR: Állampolgársághoz kötött. Hozzáférés lehetséges azonban évente meghatározott kvótákon belül. HR: A betegeknek közvetlenül nyújtott szolgáltatásokat/betegellátást végző személyeknek a szakmai kamara engedélyével kell rendelkezniük. LV: Az orvosi hivatás gyakorlásához a külföldiek számára a helyi egészségügyi hatóságok engedélye szükséges, amely az adott régió orvosokra és fogorvosokra vonatkozó gazdasági igényén alapul. PL: Az orvosi hivatás gyakorlásához a külföldiek számára engedély szükséges. A külföldi orvosok korlátozott választójoggal rendelkeznek a szakmai kamarákon belül. PT: Állandó lakóhely szükséges a pszichológusoknak.

i) Állat-egészségügyi szolgáltatások (CPC 932) || BG, DE, EL, FR, HR és HU: Állampolgársághoz kötött. CZ és SK: Állampolgársághoz és állandó lakóhelyhez kötött. IT: Állandó lakóhely szükséges. PL: Állampolgársághoz kötött. Külföldi személyek kérhetnek praktizálási engedélyt.

j) 1. Szülésznői ellátás (CPC 93191 része) || AT: Szakmai praxis alapításához Ausztriában az érintett személynek legalább három éves, előzetes gyakorlattal kell rendelkeznie a kérdéses szakmában. BE és LU: Felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében az illetékes hatóságok engedélye szükséges külföldi természetes személyeknek. CY, EE, RO és SK: Az illetékes hatóságok engedélye szükséges külföldi természetes személyeknek. FR: Állampolgársághoz kötött. Azonban éves szinten meghatározott kvóták keretében a tevékenység folytatása engedélyezett. HR: A betegeknek közvetlenül nyújtott szolgáltatásokat/betegellátást végző személyeknek a szakmai kamara engedélyével kell rendelkezniük. HU: Kötelezettség nélkül. IT:  Állandó lakóhely szükséges. LV: A gazdasági szükséglettől függ, amelyet a szülésznők adott régióra vonatkozó összlétszáma határoz meg; a helyi egészségügyi hatóságok engedélye szükséges. PL: Állampolgársághoz kötött. Külföldi személyek kérhetnek praktizálási engedélyt.

j) 2. Ápolói, fizioterápiás és paramedikális ellátás (CPC 93191 része) || AT:  Külföldi szolgáltatók csak az alábbi tevékenységeket végezhetik: ápolók, fizioterapeuták, foglalkozás terapeuták, logopédusok, dietetikusok és táplálkozási szakértők. Szakmai praxis alapításához Ausztriában az érintett személynek legalább három éves, előzetes gyakorlattal kell rendelkeznie a kérdéses szakmában. BE, FR és LU: Felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében az illetékes hatóságok engedélye szükséges külföldi természetes személyeknek. CY, CZ, EE, RO és SK: Az illetékes hatóságok engedélye szükséges külföldi természetes személyeknek. HR: A betegeknek közvetlenül nyújtott szolgáltatásokat/betegellátást végző személyeknek a szakmai kamara engedélyével kell rendelkezniük. HU:  Állampolgársághoz kötött. DK: Korlátozott engedély adható legfeljebb 18 hónapra egy bizonyos funkció elvégzésére és tartózkodási helyhez kötött. CY, CZ, EL és IT: gazdasági igényfelméréshez kötött: a döntés a helyi üresedésektől és hiányoktól függ. LV: A gazdasági szükséglettől függ, amelyet az ápolók adott régióra vonatkozó összlétszáma határoz meg; a helyi egészségügyi hatóságok engedélye szükséges.

k) Gyógyszer-kiskereskedelem és gyógyszer- és ortopédiai termékek kiskereskedelme (CPC 63211) és más gyógyszerészeti szolgáltatások[53] || FR:  Állampolgársághoz kötött. Meghatározott kvótákon belül azonban a grúz állampolgárok végezhetnek ilyen tevékenységet, ha a szolgáltató francia gyógyszerész végzettséggel rendelkezik. DE, EL és SK:  Állampolgársághoz kötött. HU: Állampolgársághoz kötött, kivéve a gyógyszer-kiskereskedelmet és a gyógyszer- és ortopédiai termékek kiskereskedelmét (CPC 63211). IT és PT: Állandó lakóhely szükséges.

D. Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások[54] ||

a) Saját tulajdonú vagy bérbe adott ingatlanra vonatkozóan (CPC 821) || FR, HU, IT és PT:  Állandó lakóhely szükséges. LV, MT és SI: Állampolgársághoz kötött.

b) Díjazással vagy szerződéses alapon (CPC 822) || DK: Tartózkodási helyhez kötött, hacsak a Dán Kereskedelmi és Céghivatal a kötöttséget meg nem szünteti. FR, HU, IT és PT: Állandó lakóhely szükséges. LV, MT és SI: Állampolgársághoz kötött.

E. Kölcsönzési szolgáltatások üzemeltető nélkül ||

e) Fogyasztási cikkek kölcsönzése (CPC 832) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában

f) Távközlési cikkek kölcsönzése  (CPC 7541) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában

F. Egyéb üzleti szolgáltatások ||

e) Műszaki vizsgálat, elemzési szolgáltatások (CPC 8676) || IT és PT: Állandó lakóhely szükséges biológusok és vegyészek számára.

f) Mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások (CPC 881 része) || IT: Állandó lakóhely szükséges agronómusok és a „periti agrari” számára.

j) 2. Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304 és CPC 87305) || BE: Állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött az igazgatási személyzet vonatkozásában. BG, CY, CZ, EE, LV, LT, MT, PL, RO, SI és SK: Állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött. DK: Állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött az igazgatók és a repülőtéri védelmi szolgáltatások vonatkozásában. ES and PT: Állampolgársághoz kötött a szakosodott személyzet vonatkozásában. FR: Állampolgársághoz kötött ügyvezető igazgatók és igazgatók vonatkozásában. IT: Olasz vagy EU állampolgárság és tartózkodási hely szükséges a biztonsági őri szolgáltatás és az értékszállítás engedélyeinek beszerzéséhez.

k) Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675) || BG: Állampolgársághoz kötött a szakértőkre vonatkozóan. DE: Állampolgársághoz kötött az államilag kinevezett földmérők vonatkozásában. FR: Állampolgársághoz kötött a tulajdonjoggal és földtörvénnyel kapcsolatos „felmérő” tevékenységek vonatkozásában. IT és PT:  Tartózkodási helyhez kötött.

l) Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || MT: Állampolgársághoz kötött.

l) 2. Vasúti járművek karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || LV: Állampolgársághoz kötött.

 l) Motor, motorkerékpár, motoros szán és közúti járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, CPC 6122, CPC 8867 egy része és CPC 8868 egy része) || EU: Motor, motorkerékpár és motoros szán karbantartása és javítása esetén állampolgárság szükséges a szakértők és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok számára.

l) 5. Fémtermékek, (nem irodai) gépek, (nem közlekedési és nem irodai) felszerelések és fogyasztási és háztartási cikkek karbantartása és javítása[55] (CPC 633, CPC 7545, CPC 8861, CPC 8862, CPC 8864, CPC 8865 és CPC 8866) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában, kivéve: BE,  DE, DK, ES, FR, EL, HU, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SE és UK: CPC 633, 8861, 8866; BG-ben háztartási cikkek karbantartása és javítása (kiv. ékszerek) esetében: CPC 63301, CPC 63302, CPC 63303 része, CPC 63304 és CPC 63309; AT: CPC 633, CPC 8861 - CPC 8866; EE, FI, LV és LT: CPC 633, CPC 8861 - CPC 8866; CZ és SK: CPC 633, CPC 8861 - CPC 8865; és SI: CPC 633, CPC 8861 és CPC 8866.

m) Épületek takarítása (CPC 874) || CY, EE, HR, MT, PL, RO és SI: Állampolgársághoz kötött a szakértőkre vonatkozóan.

n) Fényképészeti szolgáltatások (CPC 875) || HR és LV: Állampolgársághoz kötött a speciális fényképészeti szolgáltatások vonatkozásában. PL: Állampolgársághoz kötött a légi fényképezés vonatkozásában.

p) Nyomdai és kiadói tevékenység (CPC 88442) || HR: Tartózkodási helyhez kötött a kiadók vonatkozásában. SE: Tartózkodási helyhez kötött a kiadók, valamint a kiadó és nyomdai vállalatok tulajdonosainak vonatkozásában. IT: A kiadó és nyomdai vállalatok tulajdonosainak, valamint a kiadóknak egy EU tagállam állampolgárainak kell lenniük.

q) Konferenciaszervezési szolgáltatások (CPC 87909 része) || SI: Állampolgársághoz kötött.

r) 1. Fordítói és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905) || FI: Tartózkodási helyhez kötött a hiteles fordítók vonatkozásában. DK: Tartózkodási helyhez kötött a hiteles fordítók és tolmácsok vonatkozásában, hacsak a Dán Kereskedelmi és Céghivatal a kötöttséget meg nem szünteti.

r) 3. Díjbeszedési, pénzbehajtási szolgáltatások (CPC 87902) || BE és EL: Állampolgársághoz kötött. IT: Kötelezettség nélkül. 

r) 4. Hitelminősítési szolgáltatások (CPC 87901) || BE és EL: Állampolgársághoz kötött. IT: Kötelezettség nélkül.

r) 5. Sokszorosítási szolgáltatások (CPC 87904)[56] || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában

8. ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK (CPC 511, CPC 512, CPC 513, CPC 514, CPC 515, CPC 516, CPC 517 és CPC 518) || BG: A külföldi szakértőknek legalább kétéves gyakorlattal kell rendelkezniük az építőipar területén.

9. FORGALMAZÁSI SZOLGÁLTATÁSOK (kivéve a fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és más hadianyagok forgalmazását) ||

C. Kiskereskedelem[57] ||

c) Élelmiszer-kiskereskedelem (CPC 631) || FR: Állampolgársághoz kötött a dohányárusok (buraliste) vonatkozásában.

10. OKTATÁS (csak magánfinanszírozású szolgáltatások) ||

A. Alapfokú oktatás (CPC 921) || FR: Állampolgársághoz kötött. A grúz állampolgárok azonban engedélyt kaphatnak az illetékes hatóságoktól oktatási intézmény létesítésére, igazgatására és oktatásra. IT: Állampolgársághoz kötött az államilag elismert diplomákat kibocsátó szolgáltatók vonatkozásában. EL: Állampolgársághoz kötött a tanárok vonatkozásában.

B. Középfokú oktatási szolgáltatások (CPC 922) || FR: Állampolgársághoz kötött. A grúz állampolgárok azonban engedélyt kaphatnak az illetékes hatóságoktól oktatási intézmény létesítésére, igazgatására és oktatásra. IT: Állampolgársághoz kötött az államilag elismert diplomákat kibocsátó szolgáltatók vonatkozásában. EL: Állampolgársághoz kötött a tanárok vonatkozásában. LV: Állampolgársághoz kötött másodfokú műszaki és szakképzési iskolatípusok hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatásaira (CPC 9224).

C. Felsőfokú oktatási szolgáltatások (CPC 923) || FR: Állampolgársághoz kötött. A grúz állampolgárok azonban engedélyt kaphatnak az illetékes hatóságoktól oktatási intézmény létesítésére, igazgatására és oktatásra. CZ és SK: Állampolgársághoz kötött a felsőoktatási szolgáltatások vonatkozásában, kivéve a felsőfokú műszaki és szakképzési szolgáltatásokat (CPC 92310).  IT: Állampolgársághoz kötött az államilag elismert diplomákat kibocsátó szolgáltatók vonatkozásában. DK: Állampolgársághoz kötött a professzorok vonatkozásában.

12. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ||

A. Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások || AT: A fiókiroda vezetőségének két, Ausztriában tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyből kell állnia. EE: Közvetlen biztosításhoz egy grúz tőkerészesedéssel bíró biztosító részvénytársaság irányító testületének csak a grúz részesedés arányában kell grúz állampolgárokat magában foglalnia és azok száma nem haladhatja meg az irányító testület tagjainak felét. Egy leányvállalat vagy egy független vállalat vezetőjének állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie Észtországban. ES: A biztosításmatematikusi szakma tartózkodási helyhez (vagy alternatívaként két év tapasztalathoz) kötött. FI: Egy biztosítótársaság ügyvezető igazgatóinak és legalább egy könyvvizsgálójának EU tartózkodási hellyel kell rendelkeznie, kivéve, ha az illetékes hatóságok mentességet adnak. Egy grúz biztosítótársaság ügynökének tartózkodási hellyel kell rendelkeznie Finnországban, kivéve, ha a vállalatnak az EU-ban van a központi irodája. HR: Tartózkodási helyhez kötött. IT: A biztosításmatematikusi szakma tartózkodási helyhez kötött.

B. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével): || BG: Ügyvezetőknek és a vezető tisztviselőnek állandó bulgáriai tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. FI: Egy hitelintézet ügyvezető igazgatójának és legalább egy könyvvizsgálójának EU tartózkodási hellyel kell rendelkeznie, kivéve, ha a pénzügyi felügyeleti hatóság mentességet ad. HR: Tartózkodási helyhez kötött. Az igazgatótanács a Horvát Köztársaság területéről irányítja egy hitelintézet tevékenységét.  Az igazgatótanácsi tagok közül legalább egynek folyékonyan kell beszélnie horvátul. IT: „Promotori di servizi finanziari" (pénzügyi ügynökök) esetében az EU egy tagállamán belüli tartózkodási helyhez kötött. LT: A bankvezetőség legalább egy tagjának állandó lakóhellyel kell rendelkeznie a Litván Köztársaságban. PL: A banki vezetők legalább egyike tekintetében teljesülnie kell az állampolgársági feltételnek.

13. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK (csak magánfinanszírozású szolgáltatások) ||

A. Kórházi szolgáltatások (CPC 9311) B. Mentőszolgálatok (CPC 93192) C. Kórházon kívüli fekvőbeteg-ellátás (CPC 93193) E. Szociális ellátások (CPC 933) || FR: Az irányítási funkciókhoz engedélyre van szükség. A helyi igazgatók elérhetőségét figyelembe veszik az engedélynél. HR: A betegeknek közvetlenül nyújtott szolgáltatásokat/betegellátást végző személyeknek a szakmai kamara engedélyével kell rendelkezniük. LV: Gazdasági igényfelmérés orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, fizioterapeuták és paramedikális személyzet vonatkozásában. PL: Az orvosi hivatás gyakorlásához a külföldiek számára engedély szükséges. A külföldi orvosok korlátozott választójoggal rendelkeznek a szakmai kamarákon belül.

14. IDEGENFORGALOM ÉS UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK ||

A. Szálloda, étterem és étkeztetés (CPC 641, CPC 642 és CPC 643) kivéve a légi szállítás során biztosított étkeztetést[58] || BG: A külföldi igazgatók száma nem lépheti túl a bolgár állampolgársággal rendelkező igazgatók számát olyan esetekben, amikor az állami és/vagy önkormányzati részvények egy bolgár vállalat törzstőkéjében meghaladják az 50 %-ot. HR: A háztartásokban és vidéki családi gazdaságokban nyújtott vendéglátási és étkeztetési szolgáltatások állampolgársághoz kötöttek.

B. Utazásközvetítés, utazásszervezés (beleértve az utazásvezetést is) (CPC 7471) || BG: A külföldi igazgatók száma nem lépheti túl a bolgár állampolgársággal rendelkező igazgatók számát olyan esetekben, amikor az állami és/vagy önkormányzati részvények egy bolgár vállalat törzstőkéjében meghaladják az 50 %-ot. HR: Az idegenforgalmi minisztérium jóváhagyására van szükség az irodavezetői pozícióhoz.

C. Idegenvezetés (CPC 7472) || BG, CY, ES, FR, EL, HR, HU, LT, MT, PL, PT és SK: Állampolgársághoz kötött. IT: A nem EU országokból származó idegenvezetőknek külön engedélyt kell beszerezniük.

15. SZABADIDŐS, KULTURÁLIS ÉS SPORTSZOLGÁLTATÁSOK (az audiovizuális szolgáltatások kivételével) ||

A. Szórakoztatás (beleértve: színház, élő koncert, cirkusz és diszkó szolgáltatások) (CPC 9619) || FR: A vezető beosztások betöltéséhez engedélyezés szükséges. Ha az engedélyt két évnél hosszabb időre kérik, az állampolgársághoz kötött.

16. KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ||

A. Tengeri szállítás ||

a) Nemzetközi személyszállítás (CPC 7211, kivéve a nemzeti kabotázst). b) Nemzetközi teherszállítás (CPC 7212, kivéve a nemzeti kabotázst). || EU: Állampolgársághoz kötött a hajó legénysége vonatkozásában. AT: Állampolgársághoz kötött az ügyvezető igazgatók többsége vonatkozásában.

D. Közúti szállítás ||

a) Személyszállítás (CPC 7121 és CPC 7122) || AT: Állampolgársághoz kötött egy jogi személy vagy partnerség képviseletére jogosult személyek és részvényesek vonatkozásában. DK, HR:  Állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött az igazgatók vonatkozásában. BG, MT: Állampolgársághoz kötött.

b) Teherszállítás (CPC 7123, kivéve a postai és futárpostai tételek szállítását saját felelősségre[59]). || AT: Állampolgársághoz kötött egy jogi személy vagy partnerség képviseletére jogosult személyek és részvényesek vonatkozásában. BG és MT: Állampolgársághoz kötött. HR: Állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött az igazgatók vonatkozásában.

E. Áruk csővezetékes szállítása a tüzelőanyagok kivételével[60] (CPC 7139) || AT: Állampolgársághoz kötött az igazgatók vonatkozásában.

17. SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK[61] ||

A. Tengeri szállítás kiegészítő szolgáltatásai a) Rakománykezelés tengeri szállításnál b) Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742 része) c) Vámkezelési szolgáltatások d) Konténerek állomásoztatása és raktározási szolgáltatások e) Kereskedelmi hajózási képviselet f) Tengeri árutovábbítási szolgáltatások g) Hajók kölcsönzése személyzettel (CPC 7213) h) Vontatási és tolatási szolgáltatások (CPC 7214) || AT: Állampolgársághoz kötött az ügyvezető igazgatók többsége vonatkozásában. BG és MT: Állampolgársághoz kötött. DK: Tartózkodási helyhez kötött a vámkezelési szolgáltatások vonatkozásában. EL: Állampolgársághoz kötött a vámkezelési szolgáltatások vonatkozásában.

i) Tengeri szállítást támogató szolgáltatások (CPC 745 része) j) Egyéb támogató és kiegészítő szolgáltatások (kivéve az étkeztetést) (CPC 749 része) ||

D. Közúti szállítás kiegészítő szolgáltatásai d) Kereskedelmi célra használt közúti járművek kölcsönzése személyzettel (CPC 7124) || AT: Állampolgársághoz kötött egy jogi személy vagy partnerség képviseletére jogosult személyek és részvényesek vonatkozásában. BG és MT: Állampolgársághoz kötött.

F. Az üzemanyagok kivételével áruk csővezetékes szállításának kiegészítő szolgáltatásai[62] a) Csővezetéken szállított áruk tárolása és raktározása, az üzemanyagok kivételével (CPC 742 része) || AT: Állampolgársághoz kötött az igazgatók vonatkozásában.

19. ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK ||

A. Bányászati szolgáltatások (CPC 883)[63] || SK: Tartózkodási helyhez kötött.

20. EGYÉB, MÁSHOVÁ NEM SOROLT SZOLGÁLTATÁSOK ||

A) Mosás, tisztítás és ruhafestési szolgáltatások (CPC 9701) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában.

b) Fodrászszolgáltatások (CPC 97021) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában.

c) Kozmetikai kezelés, manikűr és pedikűr (CPC 97022) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában.

d) Egyéb, máshová nem sorolt szépségápolási szolgáltatások (CPC 97029) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában.

e) Fürdőszolgáltatások és nem terápiás masszázs, amennyiben azt lazító, a fizikai közérzetet javító szolgáltatásként és nem gyógyászati vagy rehabilitációs célból nyújtják[64] (CPC ver.1.0 97230) || EU: Állampolgársághoz kötött szakértők és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában.

________________

XIV-D. MELLÉKLET

A SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓKRA ÉS A FÜGGETLEN SZAKEMBEREKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA (UNIÓ)

1.       A Felek lehetővé teszik a másik Fél szerződéses szolgáltatói és független szakemberei számára, hogy természetes személyek jelenlétén keresztül szolgáltatásokat nyújtsanak területén a megállapodás 91. és 92. cikke szerint az alábbiakban felsorolt gazdasági tevékenységekre és a vonatozó korlátozásoknak megfelelően.

2.       A lista a következő elemekből áll:

a)       az első oszlop azt az ágazatot vagy alágazatot jelzi, amelyekben a fenntartások alkalmazandók; és

b)      a második oszlop az alkalmazandó korlátozásokat ismerteti.

Az Unió semmiféle kötelezettséget sem vállal a szerződéses szolgáltatókra és független szakemberekre vonatkozóan az alábbi felsorolásban szereplő, gazdasági ágazatok kivételével.

3.       Az egyes ágazatok vagy alágazatok kijelölésekor:

a)       a CPC az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991); és

b)      a CPC ver. 1.0 az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC ver 1.0, 1998).

4.       A szerződéses szolgáltatókkal és független szakemberekkel kapcsolatos kötelezettségek nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor ideiglenes jelenlétük szándéka vagy hatása zavarja vagy más módon érinti a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét.

5.       Az alábbi lista nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást e megállapodás 91. és 92. cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, a képesítések elismerésének szükségessége a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, a kötelező jogi letelepedés azon a területen, ahol a gazdasági tevékenységet ellátják), még ha nincsenek is felsorolva, a grúziai szerződéses szolgáltatókra és egyéni vállalkozókra mindenképpen alkalmazandók.

6.       Az EU és tagállamai belépésről, tartózkodásról, foglalkoztatási és szociális biztonsági intézkedésekről szóló törvényeiben és rendeleteiben foglalt bármely egyéb követelmény tovább alkalmazandó, beleértve a tartózkodási időszakról, a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló szabályozásokat is.

7.       Az alábbi lista nem tartalmazza a Fél által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

8.       Az alábbi lista nem sérti a megállapodás XIV-A. mellékletében az Unió által felsorolt állami monopóliumok vagy kizárólagos jogok meglétét az érintett ágazatokban.

9.       Azokban az ágazatokban, ahol elvégzik a gazdasági igényfelmérést, a fő kritériumok közé a megfelelő piac helyzetének értékelése tartozik abban a tagállamban vagy régióban, ahol a szolgáltatást nyújtani kívánják, ideértve a meglévő szolgáltatók számát és az azokra gyakorolt hatás értékelését.

10.     Az alábbi listából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

A Felek lehetővé teszik a másik Fél szerződéses szolgáltatói számára, hogy természetes személyek jelenlétén keresztül szolgáltatásokat nyújtsanak területén a megállapodás 91. cikke szerint meghatározott feltételek szerint az alábbi ágazatokban:

a)       jogi szolgáltatások a nemzetközi jog és a külföldi jog (azaz nem uniós jog) tekintetében;

b)      számviteli és könyvelési szolgáltatások;

c)       adótanácsadási szolgáltatások;

d)      építészeti szolgáltatások, várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások;

e)       mérnöki szolgáltatások, integrált mérnöki szolgáltatások;

f)       számítógépes és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások;

g)      kutatási és fejlesztési szolgáltatások;

h)      hirdetés;

i)       üzleti tanácsadási szolgáltatások;

j)       üzleti tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások;

k)      műszaki vizsgálatok és elemzési szolgáltatások;

l)       kapcsolódó tudományos és technikai tanácsadási szolgáltatások;

m)     berendezések karbantartása és javítása az értékesítést vagy lízinget követő szolgáltatásokra vonatkozó szerződéssel összefüggésben;

n)      fordítási szolgáltatások;

o)      építkezési terület felmérése;

p)      környezetvédelmi szolgáltatások;

r)       utazásközvetítés, utazásszervezés;

s)       szórakoztatás.

A Felek lehetővé teszik a másik Fél független szakemberei számára, hogy természetes személyek jelenlétén keresztül szolgáltatásokat nyújtsanak területén a megállapodás 92. cikke szerint meghatározott feltételek szerint az alábbi alágazatokban:

a)       jogi szolgáltatások a nemzetközi jog és a külföldi jog (azaz nem uniós jog) tekintetében;

b)      építészeti szolgáltatások, várostervezés és tájépítészet;

c)       mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások;

d)      számítógépes és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások;

e)       vezetői tanácsadói szolgáltatások és vezetői tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások;

f)       fordítási szolgáltatások.

Ágazat vagy alágazat || A fenntartások leírása

VALAMENNYI ÁGAZAT || Elismerés EU: Az oklevelek kölcsönös elismeréséről szóló közösségi irányelvek csak az EU-tagállamok állampolgáraira alkalmazandók. A szabályozott szakmai szolgáltatásnyújtás joga az egyik tagállamban nem biztosít ugyanilyen jogot egy másik tagállamban.[65]

Jogi tanácsadási szolgáltatások nemzetközi közjoggal és külföldi joggal (azaz nem uniós joggal) kapcsolatban (CPC 861 része)[66] || AT, CY, DE, EE, IE, LU, NL, PL, PT, SE és UK: Korlátozás nélkül BE, ES, HR, IT és EL: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. LV: Gazdasági igényfelmérés a CSS-re vonatkozóan. BG, CZ, DK, FI, HU, LT, MT, RO, SI és SK: Gazdasági igényfelmérés. DK: Jogi tanácsadást csak dániai tevékenységi engedéllyel rendelkező ügyvéd folytathat. A dán engedély megszerzése dán jogi vizsga letételéhez kötött. FR: Teljes jogú (egyszerűsített) kamarai tagság, amihez szakmai alkalmassági vizsgát kell letenni. Az ügyvédeknél az „avocat auprès de la Cour de cassation” és az „avocat auprès du Conseil d’Etat” szakma felvétele kvótákhoz és állampolgársági feltételhez van kötve. HR: A jogi képviseleti szolgáltatásokhoz teljes jogú kamarai tagság szükséges, amely horvát állampolgársághoz kötött.

Számviteli és könyvviteli szolgáltatások (CPC 86212, a „könyvvizsgálati szolgáltatások (audit)” kivételével, CPC 86213, CPC 86219 és CPC 86220) || BE, CY, DE, EE, ES, IE, IT, LU, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül AT: A munkaadónak a megfelelő szakmai szerv tagjának kell lennie a befogadó országban, amennyiben létezik ilyen szerv. FR: Engedélyezési követelmény. A számviteli és könyvviteli szolgáltatások nyújtása a gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter határozatától függ, amelyet az a külügyminiszterrel egyetértésben hoz meg. BG, CZ, DK, EL, FI, HU, LT, LV, MT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. HR: Állandó lakóhely szükséges.

Adótanácsadási szolgáltatások (CPC 863)[67] || BE, DE, EE, ES, FR, IE, IT, LU, NL, PL, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül AT: A munkaadónak a megfelelő szakmai szerv tagjának kell lennie a befogadó országban, amennyiben létezik ilyen szerv; állampolgársági feltétel az illetékes hatóságok előtti képviseletre vonatkozóan. BG, CZ, DK, EL, FI, HU, LT, LV, MT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. CY: Kötelezettség nélkül az adóbevallások esetében. PT: Kötelezettség nélkül. HR, HU: Állandó lakóhely szükséges.

Építészeti szolgáltatások továbbá Várostervezés és tájépítési szolgáltatások (CPC 8671 és CPC 8674) || EE, EL, FR, IE, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül BE, ES, HR, IT: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. LV: Gazdasági igényfelmérés a CSS-re vonatkozóan. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy a nyújtott szolgáltatás szempontjából releváns szaktudással rendelkezik. BG, CY, CZ, DE, FI, HU, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. AT: Csak a tervezési szolgáltatások, ahol: Gazdasági igényfelmérés. HR, HU és SK: Állandó lakóhely szükséges.

Mérnöki szolgáltatások továbbá Integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8672 és CPC 8673) || EE, EL, FR, IE, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül BE, ES, HR és IT: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. LV: Gazdasági igényfelmérés a CSS-re vonatkozóan. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy a nyújtott szolgáltatás szempontjából releváns szaktudással rendelkezik. BG, CY, CZ, DE, FI, HU, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. AT: Csak a tervezési szolgáltatások, ahol: Gazdasági igényfelmérés. HR és HU: Állandó lakóhely szükséges.

Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások (CPC 84) || EE, EL, FR, IE, LU, MT, NL, PL, PT, SI és SE: Korlátozás nélkül ES és IT: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. LV: Gazdasági igényfelmérés a CSS-re vonatkozóan. BE: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. AT, DE, BG, CY, CZ, FI, HU, LT, RO, SK és UK: Gazdasági igényfelmérés. HR: Állandó lakóhely szükséges a CSS-re vonatkozóan. Kötelezettség nélkül az IP-re vonatkozóan.

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások (CPC 851, 852, kivéve a pszichológiai ellátást[68], 853) || EU, kivéve BE: Egy jóváhagyott kutatószervezettel fogadási megállapodást kell kötni.[69]. CZ, DK és SK: Gazdasági igényfelmérés. BE és UK: Kötelezettség nélkül. HR: Állandó lakóhely szükséges.

Hirdetés (CPC 871) || BE, CY, DE, EE, ES, FR, HR, IE, IT, LU, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, DK, FI, HU, LT, LV, MT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés.

Üzletviteli tanácsadás (CPC 865) || DE, EE, EL, FR, IE, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE, UK: Korlátozás nélkül. ES és IT: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. BE és HR: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. AT, BG, CY, CZ, FI, HU, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés.

Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866) || DE, EE, EL, FR, IE, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül. BE, ES, HR és IT: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. AT, BG, CY, CZ, DK, FI, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. HU: Gazdasági igényfelmérés, kivéve a választottbírósági és egyeztető szolgáltatásokat (CPC 86602), ahol: Kötelezettség nélkül.

Műszaki vizsgálat és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) || BE, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LU, NL, PL, SI, SE, UK: Korlátozás nélkül. AT, BG, CY, CZ, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO, SK: Gazdasági igényfelmérés.

Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadási szolgáltatások (CPC 8675) || BE, EE, EL, ES, HR, IE, IT, LU, NL, PL, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül. AT, CY, CZ, DE, DK, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. DE: Kötelezettség nélkül az államilag kinevezett földmérőkre. FR: Kötelezettség nélkül a tulajdonjoggal és földtörvénnyel kapcsolatos „felmérő” tevékenységekre. BG: Kötelezettség nélkül.

Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || BE, CY, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, NL, PL, PT, SI és SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, DE, DK, FI, HU, IE, LT, MT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. UK: Kötelezettség nélkül

Vasúti járművek karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || BE, CY, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI és SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, DE, DK, FI, HU, IE, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. UK: Kötelezettség nélkül

Motor, motorkerékpár, motoros szán és közúti járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, CPC 6122, CPC 8867 egy része és CPC 8868 egy része) || BE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, NL, PL, PT, SI és SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CY, CZ, DE, DK, FI, HU, IE, LT, MT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. UK: Kötelezettség nélkül

Légi járművek és ezek részeinek karbantartása és javítása (CPC 8868 része) || BE, CY, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI és SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, DE, DK, FI, HU, IE, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. UK: Kötelezettség nélkül

Fémtermékek, (nem irodai) gépek, (nem közlekedési és nem irodai) felszerelések és fogyasztási cikkek karbantartása és javítása[70] (CPC 633, CPC 7545, CPC 8861, CPC 8862, CPC 8864, CPC 8865 és CPC 8866) || BE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül. AT, BG, CY, CZ, DE, DK, FI, HU, IE, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés.

Fordítás (CPC 87905, kivéve a hivatalos és hitelesített tevékenységeket) || DE, EE, FR, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül. BE, ES, IT és EL: Gazdasági igényfelmérés az IP-re vonatkozóan. CY és LV: Gazdasági igényfelmérés a CSS-re vonatkozóan. AT, BG, CZ, DK, FI, HU, IE, LT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. HR: Kötelezettség nélkül az IP-re vonatkozóan.

Építkezési terület felmérése (CPC 5111) || BE, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül. AT, BG, CY, CZ, FI, HU, LT, LV, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés.

Környezetvédelmi szolgáltatások (CPC 9401[71], CPC 9402, CPC 9403, CPC 9404[72], CPC 94060 része[73], CPC 9405, CPC 9406 része és CPC 9409) || BE, EE, ES, FR, HR, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE és UK: Korlátozás nélkül. AT, BG, CY, CZ, DE, DK, EL, FI, HU, LT, LV, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés.

Utazásközvetítés, utazásszervezés (beleértve az utazásvezetést is)[74]) (CPC 7471) || AT, CZ, DE, EE, ES, FR, IT, LU, NL, PL, SI és SE: Korlátozás nélkül. BG, EL, HU, LT, LV, MT, PT, RO és SK: Gazdasági igényfelmérés. BE, CY, DK, FI és IE: Kötelezettség nélkül, kivéve az utazásmenedzsereket (az ilyen személyek feladata egy legalább 10 főből álló turistacsoport kísérése, de nem feladata az egyes helyszíneken történő idegenvezetés) HR: Állandó lakóhely szükséges. UK: Kötelezettség nélkül

Szórakoztatás az audiovizuális szolgáltatások kivételével (színház, élő koncert, cirkusz és diszkó szolgáltatások is) (CPC 9619) || BG, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, HU, IE, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SK és SE: Felsőfokú képesítést[75] írhatnak elő. Gazdasági igényfelmérés. AT: Felsőfokú képesítés és Gazdasági igényfelmérés, kivéve azokat a személyeket, akik fő szakmai tevékenységüket a képzőművészet területén végzik, akik jövedelmük nagyobb részét ebből a tevékenységből szerzik, és feltéve, hogy ezek a személyek nem végeznek egyéb kereskedelmi tevékenységet Ausztriában, ahol: Korlátozás nélkül. CY: Gazdasági igényfelmérés az élő koncertek és diszkók esetében. FR: Kötelezettség nélkül a CCS-re vonatkozóan, a következők kivételével: - Munkavállalási engedély kilenc hónapot meg nem haladó időszakra, amely három hónapra meghosszabbítható. Gazdasági igényfelmérés - A szórakoztatóipari vállalkozásnak adót kell fizetnie Francia Bevándorlási és Integrációs Hivatal számára (Office Français de l’Immigration et de l’Intégration). SI: A tartózkodás időtartama eseményenként legfeljebb 7 nap. Cirkusz és vidámpark esetén a tartózkodás időtartama naptári évenként legfeljebb 30 nap. BE és UK: Kötelezettség nélkül.

________________

XVI-E. MELLÉKLET

A LETELEPEDÉSRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA (GRÚZIA)[76]

1.       Az alábbi lista azokat a gazdasági tevékenységeket ismerteti, amelyek esetében Grúzia e megállapodás 79. cikkének (1) bekezdése alapján az Unió létesítményeire és vállalkozóira a nemzeti elbánással vagy a legnagyobb kedvezményes elbánással kapcsolatos fenntartásokat alkalmazza.

A lista a következő elemekből áll:

a)       valamennyi ágazatra vagy alágazatra vonatkozó horizontális fenntartások listája és

b)      ágazat- vagy alágazat-specifikus fenntartások listája, jelezve az érintett ágazatot vagy alágazatot, valamint a vonatkozó fenntartás(oka)t.

A nem liberalizált (kötelezettség nélküli) tevékenységekre vonatkozó fenntartások a következőképpen vannak kifejezve: „Nincs nemzeti elbánásra vagy legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség.”

Azokban az ágazatokban, ahol Grúzia nem élt fenntartással, az ország fenntartás nélkül vállalja a megállapodás 79. cikk (1) bekezdésének kötelezettségeit (a fenntartás hiánya egy adott ágazatban nem sérti a horizontális fenntartásokat).

2.       E megállapodás 76. cikkének (3) bekezdése szerint az alábbi jegyzék nem tartalmazza a Felek által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

3.       Az alábbi listából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

4.       E megállapodás 79. cikkével összhangban a megkülönböztetés-mentességi követelmények, úgymint az állampolgárság, tartózkodási hely vagy ennek megfelelő kritérium alapján történő különbségtétel nélkül a területen működő szolgáltatók jogi formáját vagy a rájuk vonatkozó licencek és engedélyek beszerzését érintő követelmények, nem szerepelnek ebben a mellékletben, mivel a megállapodás nem sérti őket.

5.       Ha Grúzia egyik fenntartása megkívánja, hogy a területén történő szolgáltatásnyújtáshoz a szolgáltató saját állampolgára legyen, állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen területén, a megállapodás XIV-G. mellékletében felsorolt fenntartások az e melléklet szerinti letelepedésre vonatkozó fenntartásként működnek, az alkalmazandó mértékben.

Horizontális fenntartások

Támogatások

A támogatásokra való jogosultság a Grúzia egy bizonyos földrajzi részén letelepedett személyekre korlátozható.

Privatizáció

Olyan szervezet, amelyben a kormány részesedése meghaladja a 25 %-ot, nem vehet részt vevőként a privatizációs folyamatban (piacra jutás korlátozása).

Egy „korlátolt felelősségű társaság” legalább egyik igazgatójának lakóhellyel kell rendelkeznie Grúziában. Egy fióktelep alapításához olyan, Grúziában lakóhellyel rendelkező képviselőre (természetes személy) van szükség, akit a vállalat teljes képviseletre hatalmaz fel.

Ingatlanvásárlás

Kötelezettség nélkül, kivéve a következőkre vonatkozóan:

i)       nem mezőgazdasági földterület vásárlása;

ii)      a szolgáltatási tevékenységekhez szükséges épületek vásárlása;

iii)     mezőgazdasági földterület bérlése legfeljebb 49 évre és nem mezőgazdasági földterület bérlése legfeljebb 99 évre;

iv)     mezőgazdasági földterületek vásárlása közös vállalatok által.

Ágazati fenntartások

Halászat

Nincs piacra jutás, nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a halászatra vonatkozóan. A grúziai vizek halász zsákmány céljából a viszonosság elve alapján hozzáférhetők.

Üzleti szolgáltatások

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a transzplantátumokra és a boncolásra (9312)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb szakmai szolgáltatások esetében (1,A(k))*[77]

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdészethez kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában (CPC 881, kiv. 88110)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség koksz, finomított kőolajtermékek és nukleáris üzemanyag gyártásához kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában, díjazással vagy szerződéses alapon (CPC 8845)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a légi fényképezésre (87504)

Kommunikációs szolgáltatások

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a postai szolgáltatásokra (CPC 7511)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a kombinált műsorkészítéshez és közvetítéshez kapcsolódó szolgáltatásokra (CPC 96133)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a program átviteli szolgáltatásokra (CPC 7524)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb kommunikációs szolgáltatásokra (2,E)*.

Építési és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások

A személyzet legalább 50 %-ának grúz állampolgárnak kell lennie.

Forgalmazási szolgáltatások

Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb forgalmazási szolgáltatásokra (4,E)*.

Oktatási szolgáltatások

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az államilag finanszírozott oktatási szolgáltatásokra (CPC 922).

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az államilag finanszírozott felsőfokú oktatási szolgáltatásokra (CPC 923).

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb oktatási szolgáltatásokra (CPC 929)

Pénzügyi szolgáltatások

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb pénzügyi szolgáltatásokra, ideértve a dolgozók kártalanítását (7,C)*.

Egészségüggyel kapcsolatos és szociális szolgáltatások

–        A grúz nyelv (állami hivatalos nyelv) ismerete kötelező a Grúziában dolgozó orvosok számára.

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egészségüggyel kapcsolatos és szociális szolgáltatások esetében (8,D)*.

Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások

Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb idegenforgalommal és utazással kapcsolatos szolgáltatások esetében (9,D)*.

Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások

Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások esetében (10,E)*.

Szállítási szolgáltatások

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a tengeri személyszállításra (CPC 7211) és a tengeri szállítást támogató szolgáltatások (CPC 745 része) esetében

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a légi szállítási szolgáltatások esetében, beleértve: személyszállítás (CPC 731), teherszállítás (CPC 732), légi járművek kölcsönzése személyzettel (CPC 734) és légi szállítást támogató szolgáltatás (CPC 746).

–        Vasúti szállítási szolgáltatások (CPC 7111, CPC 7112 és CPC 7113) – A vasúti infrastruktúra állami tulajdon és kiaknázása monopólium. Nincs fenntartás a vasúti szállításra.

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a vasúti szállítást támogató szolgáltatások esetében (CPC 743)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a közúti szállítási szolgáltatások esetében, beleértve: személyszállítás (CPC 7121 és CPC 7122), kereskedelmi járművek kölcsönzése személyzettel (CPC 7124) és közúti szállítást támogató szolgáltatás (CPC 744). Kétoldalú közúti szállítási megállapodások viszonosság alapján, amelyek lehetővé teszik az érintett országoknak, hogy nemzetközi személy- és teherszállítást végezzenek.

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a csővezetékes szállítás esetében, beleértve: tüzelőanyagok szállítása (CPC 7131) és egyéb áruk szállítása (CPC 7139)

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség az egyéb szállítási szolgáltatások esetében (11,I)*.

–        Nincs nemzeti elbánásra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség a máshová nem sorolt, egyéb szolgáltatások esetében (CPC 95, CPC 97, CPC 98 és CPC99)

________________

XIV-F. MELLÉKLET

A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK LISTÁJA (GRÚZIA)[78]

1.       A kötelezettségek alábbi listája a megállapodás 86. cikke alapján a Grúzia által liberalizált gazdasági tevékenységeket mutatja be, valamint – fenntartások révén – az említett tevékenységekben az uniós szolgáltatásokra és szolgáltatókra alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat. A lista a következő elemekből áll:

a)       az első oszlop jelzi azt az ágazatot vagy alágazatot, amelyben a fél vállalta a kötelezettséget, valamint a liberalizáció hatókörét, amelyre a fenntartások alkalmazandók; és

b)      a második oszlop ismerteti az alkalmazandó fenntartásokat.

Azon ágazatok vagy alágazatok tekintetében, amelyeket a lista nem említ, nem vállalnak kötelezettséget.

2.       Az egyes ágazatok és alágazatok azonosításakor a CPC a WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listája (MTN.GNS/W/120) által meghatározott központi termékosztályozást jelenti.

3.       Az alábbi lista nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amikor azok nem korlátozzák a piacra jutást vagy a nemzeti elbánást e megállapodás 84. és 85. cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, egyetemes szolgáltatási kötelezettség, a képesítések elismerésének szükségessége a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, megkülönböztetés-mentességre vonatkozó követelmények, hogy bizonyos tevékenységek nem végezhetők környezetvédelmi övezetekben vagy kiemelt történelmi vagy művészeti jelentőségű területeken), még ha nincsenek is felsorolva, mindenképpen alkalmazandók a másik fél vállalkozóira.

4.       Az alábbi lista nem sérti az 1. módozat megvalósíthatóságát bizonyos szolgáltatási ágazatokban és alágazatokban, és nem sérti a letelepedésre vonatkozó kötelezettségek listájában előírt állami monopóliumok és kizárólagos jogok meglétét.

5.       E megállapodás 76. cikkének (3) bekezdése szerint az alábbi jegyzék nem tartalmazza a Felek által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

6.       A kötelezettségek listájából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

7.       Az 1. és 2. módozat értelemszerűen a megállapodás 77. cikk (14) bekezdésének a) és b) pontjában leírt szolgáltatások nyújtásának eszközeire vonatkozik

Horizontális fenntartások

Nincs kötelezettség a támogatásokra

Ágazati fenntartások

Ágazat vagy alágazat || A fenntartások leírása

1.       ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szakmai szolgáltatások

Jogi szolgáltatások (ideértve a hazai joggal és a nemzetközi joggal kapcsolatos tanácsadást) (CPC 861) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Számviteli, könyvvizsgálási és könyvelési szolgáltatások (CPC 862) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Adótanácsadási szolgáltatások (CPC 863) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Építészeti szolgáltatások (CPC 8671) || Korlátozás nélkül

e)       Mérnöki szolgáltatások (CPC 8672) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

f)       Integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8673) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

g)      Várostervezés és tájépítési szolgáltatások  (CPC 8674*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

h)      Orvosi és fogorvosi szolgáltatások (kivéve a transzplantátumokat és a boncolást) (CPC 9312) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

i)       Állat-egészségügyi szolgáltatások (CPC 932) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások

a)       Hardverinstallálással kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások (CPC 841) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Szoftvertelepítési szolgáltatások (CPC 842) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Adatfeldolgozási szolgáltatások (CPC 843) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Adatbázis szolgáltatások (CPC 844) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Irodai gépek és berendezések, ideértve a számítógépeket, karbantartása és javítása (CPC 845) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Adat-előkészítési szolgáltatások (CPC 849) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

a)       Természettudományos kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 851) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 852) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Interdiszciplináris kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 853) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

D.      Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások

a)       Saját tulajdonú vagy bérbe adott ingatlanra vonatkozóan (CPC 821) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Díjazással vagy szerződéses alapon (CPC 822) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

E.      Kölcsönzési szolgáltatások üzemeltető nélkül

a)       Hajók kölcsönzése (CPC 83103) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Légi járművek kölcsönzése (CPC 83104) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Egyéb járművek kölcsönzése (CPC 83101, CPC 83102 és CPC 83105) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Egyéb gépek kölcsönzése (CPC 83106 és CPC 83109) || 1. és 2. módozat  Korlátozás nélkül

e)       Videokazetták és optikai lemezek lízing vagy kölcsönzési szolgáltatásai (CPC 83202) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

F)      Egyéb üzleti szolgáltatások

a)       Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Piackutatási szolgáltatások (CPC 864) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Vezetői tanácsadói szolgáltatások; (CPC 865) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Vezetői tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

f)       Mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdészethez kapcsolódó szolgáltatások  (CPC 88110) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

g)      Halászattal kapcsolatos szolgáltatások (CPC 882**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

h)      Bányászattal kapcsolatos szolgáltatások   (CPC 883**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

i)       Feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatás (CPC 885, CPC 886, CPC 8841 - CPC 8844 és CPC 8846 - CPC 8849) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

j)       Energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 887**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

k)      Munkaerő-közvetítés és –kölcsönzési szolgáltatások (CPC 87205 és CPC 87206) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

m)     Tudományos és technikai tanácsadási szolgáltatások (CPC 8675) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

p)      Fényképészeti szolgáltatások (CPC 875) kivéve a légi fényképezést) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

q)      Csomagolási szolgáltatások (CPC 876) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

r)       Nyomdai és kiadói szolgáltatások (CPC 88442) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

s)       Rendezvényszervezői szolgáltatások (CPC 8790 része) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

t)       Egyéb Fogyasztási és háztartási cikkek javítási szolgáltatásai (CPC 633) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Fémtermékekkel, gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos javítási szolgáltatások (CPC 886) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Egyéb üzleti szolgáltatások (CPC 879 kiv. 87909) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

2        KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK

B.      Kézbesítési szolgáltatások  (CPC 7512) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Távközlési szolgáltatások

a)       Beszédalapú telefonos szolgáltatás  (CPC7521)         || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások (CPC7523**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Vonalkapcsolt adatátviteli szolgáltatások (CPC7523**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Telexszolgáltatások  (CPC 7523*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Távíró-szolgáltatások (CPC 7522) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

f)       Faxszolgáltatások (CPC 7521* és CPC 7529*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

g)      Bérelt vonalkapcsolt szolgáltatás (CPC 7522* és CPC 7523*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

h)      Elektronikus posta  (CPC 7523*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

i)       Hangposta (CPC 7523*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

j)       Online információ és adatkeresés (CPC 7523**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

k)      Elektronikus adatcsere (EDI) (CPC 7523*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

l)       Javított/értéknövelt faxszolgáltatás, beleértve: tárolás és továbbítás, tárolás és vétel (CPC 7523*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

m)     Kód- és protokoll-átalakítás || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

n)      Online információ és/vagy adatfeldolgozás (beleértve a tranzakció feldolgozást)  (CPC 843*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

o)      Egyéb mobilszolgáltatások analóg/digitális mobilszolgáltatások  (CPC 75213*) PSC (személyes kommunikációs szolgáltatások,  CPC 75213*) Személyhívó szolgáltatások  (CPC 75291*) Mobil adatszolgáltatások  (CPC 7523*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

D.      Audiovizuális szolgáltatások

a)       Mozgó film és videó kazetta gyártási és forgalmazási szolgáltatások  (CPC 9611) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Mozgófilm vetítési szolgáltatások (CPC 9612) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Rádió és televízió szolgáltatások, kivéve a közvetítési szolgáltatásokat  (CPC 9613 kiv.96133) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Hangfelvétel || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

3.       ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Épület építési munka (CPC 512) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Építőmérnöki építési munka (CPC 513) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Szerelési és összeszerelési munka (CPC 514+516) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

D.      Befejező építési munkák (CPC 517) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

E.      Egyéb (CPC 511, CPC 515 és CPC 518) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

4.       FORGALMAZÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Jutalékos ügynöki szolgáltatások (CPC 621) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Nagykereskedelem (CPC 622) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Kiskereskedelem (CPC 631, CPC 632, CPC 611 és CPC 612) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

D.      Franchise  (CPC 8929) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

5.       OKTATÁS

A.      Alapfokú oktatás  (CPC 921) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Magánfinanszírozású középfokú oktatás (CPC 922*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Magánfinanszírozású felsőfokú oktatás (CPC 923*) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

D.      Felnőttoktatás (CPC 924) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

6.       KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 9401) || 1. mód Kötelezettség nélkül, kivéve a tanácsadói szolgáltatásokat 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Hulladékkezelés (CPC 9402) || 1. módozat Kötelezettség nélkül, kivéve a tanácsadói szolgáltatásokat 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Köztisztasági és hasonló szolgáltatások (CPC 9403) || 1. módozat Kötelezettség nélkül, kivéve a tanácsadói szolgáltatásokat 2. módozat Korlátozás nélkül

D.      Kipufogógáz-tisztítás (CPC 9404) || 1. módozat Kötelezettség nélkül, kivéve a tanácsadói szolgáltatásokat 2. módozat Korlátozás nélkül

E       Zajcsökkentés (CPC 9405) || 1. módozat Kötelezettség nélkül, kivéve a tanácsadói szolgáltatásokat 2. módozat Korlátozás nélkül

F.      Egyéb táj- és természetvédelmi szolgáltatások (CPC 9406) || 1. módozat Kötelezettség nélkül, kivéve a tanácsadói szolgáltatásokat 2. módozat Korlátozás nélkül

G.      Egyéb környezetvédelmi szolgáltatások (CPC 9409) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

7.       PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások

a)       Élet-, baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások (kivéve a dolgozók kártalanítási biztosítását) (CPC 81211, CPC 81291 és CPC 81212) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Nem életbiztosítás (CPC 8129 kiv. CPC 81291 és kiv. CPC 81293) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

-        Tengeri, légiközlekedési és egyéb közlekedési biztosítás (CPC 81293) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Viszontbiztosítás és visszaengedményezés (CPC 81299) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Járulékos biztosítási szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások (CPC 8140) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Biztosítási közvetítés, beleértve az ügynökséget és képviseletet (CPC 8140) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások

a)       Lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése (CPC 81115 - CPC81119) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Mindenfajta hitelezés, beleértve többek között a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását (CPC 8113) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Pénzügyi lízing (CPC 8112) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás (CPC 81339) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Garancia és kötelezettségvállalás (CPC 81199) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

f)       A következőkkel folytatott kereskedelem saját számlára vagy az ügyfelek számlájára, tőzsdén vagy tőzsdén kívüli forgalomban vagy egyéb módon: || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

-        pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);  (CPC 81339); -        deviza (CPC 81333); || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

-        származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek; (CPC 81339); || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

-        árfolyam- és kamatlábeszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swap-ügyletek, kamatláb-megállapodások stb. (CPC 81339); || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

-        átruházható értékpapírok; (CPC 81321) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

-        egyéb forgatható instrumentumok és pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany  (CPC 81339) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

g)      Bármilyen fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zártkörű) kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzést és az elhelyezést ügynökként, és az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtását; (CPC 8132) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

h)      Pénzközvetítés; (CPC 81339) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

i)       Vagyonkezelés, például készpénz- és portfóliókezelés, mindenfajta kollektív befektetés kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letéti őrzés, értékpapír-letétkezelés és bizományosi szolgáltatások (CPC 8119 és CPC 81323) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

j)       Elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások pénzügyi eszközökhöz, beleértve az értékpapírokat, származékos termékeket és más, forgatható eszközöket (CPC 81339 és CPC 81319) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

k)      A GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének 5(a) v–xv. alpontjaiban felsorolt bármely tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, beruházási és portfóliókutatást és -tanácsadást, és a szerzéssel, vállalati átszervezéssel és stratégiaalkotással kapcsolatos tanácsadást (CPC 8131 és CPC 8133) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

l)       Más pénzügyi szolgáltatóktól származó pénzügyi információ, illetve pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása (CPC 8131, CPC 842 és CPC 844) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

A.      Humán-egészségügyi szolgáltatások (CPC 931, kivéve CPC 93191) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Szociális ellátások  (CPC 933) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

9.       IDEGENFORGALOM ÉS UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szálloda és étterem (ideértve az étkeztetést) (CPC 641 - CPC 643) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Utazásközvetítés, utazásszervezés (CPC 7471) || 1. és 2. módozat Nincs

C.      Idegenvezetés (CPC 7472) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

10.     SZABADIDŐS, KULTURÁLIS ÉS SPORTSZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szórakoztatás (ideértve a színházat, élő koncertet és cirkuszt) (CPC 9619) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

B.      Hírügynökségi szolgáltatás (CPC 962) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások (CPC 963) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

D.      Sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások (CPC 964) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

11.     SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Tengeri szállítási szolgáltatások

b)      Teherszállítás (CPC 7212) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Hajók kölcsönzése személyzettel (CPC 7213) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Hajók karbantartása és javítása  (CPC 8868**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Vontatás és tolatás (CPC 7214) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Belvízi szállítás

Személyszállítás  (CPC 7221) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Teherszállítás (CPC 7222) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Hajók kölcsönzése személyzettel  (CPC 7223) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Hajók karbantartása és javítása  (CPC 8868**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Vontatás és tolatás (CPC 7224) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Belföldi vízi utakon történő szállítással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 745**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

C.      Légi szállítási szolgáltatások

b)      Értékesítés és marketing || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

Számítógépes helyfoglalási rendszer || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Légi járművek karbantartása és javítása (CPC 8868**) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

E       Vasúti szállítási szolgáltatások (CPC 7111, CPC 7112 és CPC 7113) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Vasúti járművek karbantartása és javítása (CPC 8868**) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

F.      Közúti fuvarozási szolgáltatások

d)      Közúti járművek karbantartása és javítása  (CPC 6112 és CPC 8867) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

e)       Teherszállítási szolgáltatások (CPC 7123) || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

H.      Minden szállítási módhoz kapcsolódó szolgáltatások

a)       Árukezelési szolgáltatások (CPC 741) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

b)      Tárolás, raktározás (CPC 742) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

c)       Áruszállítási ügynöki szolgáltatások (CPC 748) || 1. módozat Kötelezettség nélkül 2. módozat Korlátozás nélkül

d)      Egyéb támogató és kiegészítő szállítási szolgáltatások (CPC 749*) -        Fuvarozási bróker szolgáltatások; -        Számla vizsgálati és fuvardíj információs szolgáltatások || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

-        Áruvizsgálati szolgáltatások || 1. és 2. módozat Korlátozás nélkül

________________

XIV-G. MELLÉKLET

A KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMÉLYZETRE, A FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ GYAKORNOKOKRA ÉS ÜZLETI ÉRTÉKESÍTŐKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA[79] (GRÚZIA)

1.       Az alábbi fenntartások a megállapodás IV. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezetének (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) 2. és 3. szakasza szerint olyan liberalizált gazdasági tevékenységeket jelölnek, amelyekre a megállapodás 89. cikke értelmében a kulcsfontosságú személyzetre és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra vonatkozó korlátozások és a megállapodás 90. cikke értelmében az üzleti értékesítőkre vonatkozó korlátozások érvényesek, és meghatározzák ezeket a korlátozásokat. Az alábbi lista a következő elemekből áll:

a)       az első oszlop azt az ágazatot vagy alágazatot jelzi, amelyekben a fenntartások alkalmazandók; és

b)      a második oszlop az alkalmazandó korlátozásokat ismerteti.

Grúzia nem vállal semmilyen kötelezettséget a kulcsfontosságú személyzetre és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra olyan gazdasági tevékenységekben, amelyek nem liberalizáltak (kötelezettség nélküli marad) a megállapodás IV. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezetének (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) 2. és 3. szakasza szerint.

2.       Az egyes ágazatok és alágazatok azonosításakor a CPC a WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listája (MTN.GNS/W/120) által meghatározott központi termékosztályozást jelenti.

3.       A kulcsfontosságú személyzettel és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokkal, üzleti értékesítőkkel és áruértékesítőkkel kapcsolatos kötelezettségek nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor tervezett ideiglenes jelenlétük vagy annak tényleges hatása zavarja vagy más módon érinti a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét.

4.       Az alábbi lista nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást e megállapodás a 89. és 90. cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, a képesítések elismerésének szükségessége a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, a kötelező jogi letelepedés azon a területen, ahol a gazdasági tevékenységet ellátják), még ha nincsenek is felsorolva, az uniós kulcsfontosságú személyzetre, felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra és üzleti értékesítőkre mindenképpen alkalmazandók.

5.       Grúzia belépésről, tartózkodásról, foglalkoztatási és szociális biztonsági intézkedésekről szóló törvényeiben és rendeleteiben foglalt bármely egyéb követelmény tovább alkalmazandó, beleértve a tartózkodási időszakról, a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló rendeleteket is.

6.       E megállapodás 76. cikkének (3) bekezdése szerint az alábbi jegyzék nem tartalmazza az egyik Fél által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

7.       A lista nem sérti a letelepedésre vonatkozó kötelezettségek listájában előírt állami monopóliumok és kizárólagos jogok meglétét.

8.       Azokban az ágazatokban, ahol elvégzik a gazdasági igényfelmérést, a fő kritériumok közé a megfelelő piac helyzetének értékelése tartozik Grúziában vagy abban a régióban, ahol a szolgáltatást nyújtani kívánják, ideértve a meglévő szolgáltatók számát és az azokra gyakorolt hatás értékelését.

9.       Az alábbi listából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

Ágazati fenntartások

Ágazat vagy alágazat || A fenntartások leírása

1.       ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szakmai szolgáltatások

Transzplantátumok és boncolás (CPC 9312 része) || Kötelezettség nélkül

Egyéb szakmai szolgáltatások (1, A(k))*[80] || Kötelezettség nélkül

F)      Egyéb üzleti szolgáltatások

Mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdészethez kapcsolódó szolgáltatások(CPC 881, kiv. CPC 88110) || Kötelezettség nélkül

Koksz, finomított kőolajtermékek és nukleáris üzemanyag gyártásához kapcsolódó szolgáltatások, díjazással vagy szerződéses alapon (CPC 8845) || Kötelezettség nélkül

Munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés (CPC 872, kiv. CPC 87205 és CPC 87206)) || Kötelezettség nélkül

Nyomozás és biztonság (CPC 873) || Kötelezettség nélkül

Légi fényképezés (CPC 87504) || Kötelezettség nélkül

2        KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK

Postai szolgáltatás (CPC 7511) || Kötelezettség nélkül

4.       FORGALMAZÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

E       Egyéb forgalmazási szolgáltatások (4,E)* || Kötelezettség nélkül

5.       OKTATÁS

E.      Egyéb oktatási szolgáltatások (CPC 929) || Kötelezettség nélkül

7.       PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások

Dolgozói kártalanítási biztosítás || Kötelezettség nélkül

C. Egyéb pénzügyi szolgáltatások (7,C)* || Kötelezettség nélkül

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Egyéb egészségügyi szolgáltatások és szociális ellátások (8,D)* || Kötelezettség nélkül

9.       IDEGENFORGALOM ÉS UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK

Egyéb idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások (9,D)* || Kötelezettség nélkül

10.     SZABADIDŐS, KULTURÁLIS ÉS SPORTSZOLGÁLTATÁSOK

Egyéb szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások (10,E)* || Kötelezettség nélkül

11.     SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Tengeri szállítási szolgáltatások

Személyszállítás  (CPC 7211) || Kötelezettség nélkül

d) f) Tengeri szállítást támogató szolgáltatások  (CPC 745**) || Kötelezettség nélkül

Belvízi szállítás

Hajók karbantartása és javítása  (CPC 8868**) || Kötelezettség nélkül

f) Belföldi vízi utakon történő szállítással kapcsolatos szolgáltatások  (CPC 745**) || Kötelezettség nélkül

C.      Légi szállítási szolgáltatások

Személyszállítás  (CPC 731) || Kötelezettség nélkül

Teherszállítás  (CPC 732) || Kötelezettség nélkül

Légi járművek kölcsönzése személyzettel  (CPC 734) || Kötelezettség nélkül

c) e)  Légi szállítást támogató szolgáltatások  (CPC 746) || Kötelezettség nélkül

E.      Vasúti szállítási szolgáltatások

Vasúti szállítást támogató szolgáltatás  (CPC 743) || Kötelezettség nélkül

F.      Közúti fuvarozási szolgáltatások

Személyszállítás  (CPC 7121 és CPC 7122) || Kötelezettség nélkül

c) Kereskedelmi járművek kölcsönzése személyzettel  (CPC 7124) || Kötelezettség nélkül

e) Közúti szállítást támogató szolgáltatások  (CPC 744) || Kötelezettség nélkül

Csővezetékes szállítás

Tüzelőanyagok szállítása  (CPC 7131) || Kötelezettség nélkül

Egyéb áruk szállítása  (CPC 7139) || Kötelezettség nélkül

Egyéb szállítási szolgáltatások (11,I)* || Kötelezettség nélkül

12. Egyéb, máshová nem sorolt szolgáltatások  (CPC 95, CPC 97, CPC 98 és CPC 99) || Kötelezettség nélkül

________________

XIV-H. MELLÉKLET

A SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓKRA ÉS A FÜGGETLEN SZAKEMBEREKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK LISTÁJA[81] (GRÚZIA)

1.       A Felek lehetővé teszik a másik Fél szerződéses szolgáltatói és független szakemberei számára, hogy természetes személyek jelenlétén keresztül szolgáltatásokat nyújtsanak területén a megállapodás 91. és 92. cikke szerint az alábbiakban felsorolt gazdasági tevékenységekre és a vonatozó korlátozásoknak megfelelően.

2.       A lista a következő elemekből áll:

a)       az első oszlop azt az ágazatot vagy alágazatot jelzi, amelyekben a fenntartások alkalmazandók; és

b)      a második oszlop az alkalmazandó korlátozásokat ismerteti.

Grúzia semmiféle kötelezettséget sem vállal a szerződéses szolgáltatókra és független szakemberekre vonatkozóan az e Mellékletben felsorolt, gazdasági ágazatok kivételével.

3.       Az egyes ágazatok és alágazatok azonosításakor a CPC a WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listája (MTN.GNS/W/120) által meghatározott központi termékosztályozást jelenti.

4.       A szerződéses szolgáltatókkal és független szakemberekkel kapcsolatos kötelezettségek nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor ideiglenes jelenlétük szándéka vagy hatása zavarja, vagy más módon érinti a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét.

5.       Az alábbi lista nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást e megállapodás a 91. és 92. cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, a képesítések elismerésének szükségessége a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, a kötelező jogi letelepedés azon a területen, ahol a gazdasági tevékenységet ellátják), még ha nincsenek is felsorolva, az uniós szerződéses szolgáltatókra és egyéni vállalkozókra mindenképpen alkalmazandók.

6.       Grúzia belépésről, tartózkodásról, foglalkoztatási és szociális biztonsági intézkedésekről szóló törvényeiben és rendeleteiben foglalt bármely egyéb követelmény tovább alkalmazandó, beleértve a tartózkodási időszakról, a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló rendeleteket is.

7.       Az alábbi lista nem tartalmazza a Fél által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

8.       Az alábbi lista nem sérti a megállapodás XIV-E. mellékletében Grúzia által felsorolt állami monopóliumok vagy kizárólagos jogok meglétét az érintett ágazatokban.

9.       Azokban az ágazatokban, ahol elvégzik a gazdasági igényfelmérést, a fő kritériumok közé a megfelelő piac helyzetének értékelése tartozik Grúziában vagy abban a régióban, ahol a szolgáltatást nyújtani kívánják, ideértve a meglévő szolgáltatók számát és az azokra gyakorolt hatás értékelését.

10.     Az alábbi listából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.

11.     A Felek lehetővé teszik a másik Fél független szakemberei számára, hogy természetes személyek jelenlétén keresztül szolgáltatásokat nyújtsanak területén a megállapodás 92. cikke szerint meghatározott feltételek szerint az alábbi ágazatokban:

a)       Jogi szolgáltatások (ideértve a hazai joggal és a nemzetközi joggal kapcsolatos tanácsadást) (CPC 861)

b)      Építészeti szolgáltatás (CPC 8671)

c)       Mérnöki szolgáltatás (CPC 8672)

d)      Integrált mérnöki szolgáltatás (CPC 8673)

e)       Település-, tájrendezési tervezés (CPC 8674*)

f)       Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások

g)      Vezetői tanácsadói szolgáltatások (CPC 865)

h)      Vezetői tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866)

i)       Egyéb üzleti szolgáltatások (CPC 879)

Ágazati fenntartások

Ágazat vagy alágazat || A fenntartások leírása

1.       ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szakmai szolgáltatások

a)       Jogi szolgáltatások (ideértve a hazai joggal és a nemzetközi joggal kapcsolatos tanácsadást) (CPC 861) || CSS – korlátozás nélkül IP – Tartózkodási helyhez kötött. A teljes jogú kamarai tagság állampolgársághoz köthető.

b)      Számviteli, könyvvizsgálási és könyvelési szolgáltatások (CPC 862) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Adótanácsadási szolgáltatás (CPC 863) || CSS –korlátozás nélkül

d)      Építészeti szolgáltatás (CPC 8671) || CSS – korlátozás nélkül IP – Tartózkodási helyhez kötött. Gazdasági igényfelmérés.

e)       Mérnöki szolgáltatás (CPC 8672) || CSS – korlátozás nélkül IP – Tartózkodási helyhez kötött. Gazdasági igényfelmérés.

f)       Integrált mérnöki szolgáltatás (CPC 8673) || CSS – korlátozás nélkül IP – Tartózkodási helyhez kötött. Gazdasági igényfelmérés.

g)      Település-, tájrendezési tervezés (CPC 8674*) || CSS – korlátozás nélkül IP – Tartózkodási helyhez kötött. Gazdasági igényfelmérés.

h)      Orvosi és fogorvosi ellátás (CPC 9312, kiv. transzplantátumok és boncolás) || CSS – korlátozás nélkül

i)       Állat-egészségügyi szolgáltatás (CPC 932) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások

a)       Hardverinstallálással kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások (CPC 841) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés.

b)      Szoftvertelepítési szolgáltatások (CPC 842) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

c)       Adatfeldolgozási szolgáltatások (CPC 843) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

d)      Adatbázis szolgáltatások (CPC 844) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

Irodai gépek és berendezések, ideértve a számítógépeket, karbantartása és javítása (CPC 845) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

e)       Adat-előkészítési szolgáltatások (CPC 849, kiv. CPC 8499) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

C.      Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

a)       Természettudományos kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 851) || CSS – korlátozás nélkül

b)      Társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 852) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Interdiszciplináris kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 853) || CSS – korlátozás nélkül

D.      Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások

a)       Saját tulajdonú vagy bérbe adott ingatlanra vonatkozóan (CPC 821) || CSS –korlátozás nélkül

b)      Díjazással vagy szerződéses alapon  (CPC 822) || CSS – korlátozás nélkül

E.      Kölcsönzési szolgáltatások üzemeltető nélkül

a)       Hajók kölcsönzése  (CPC 83103) || CSS – korlátozás nélkül

b)      Légi járművek kölcsönzése (CPC 83104) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Egyéb járművek kölcsönzése (CPC 83101, CPC 83102 és CPC 83105) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Egyéb gépek kölcsönzése (CPC 83106 - CPC 83109) || CSS – korlátozás nélkül

e)       Videokazetták és optikai lemezek lízing vagy kölcsönzési szolgáltatásai (CPC 83202) || CSS – korlátozás nélkül

F.      Egyéb üzleti szolgáltatások

a)       Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) || CSS – korlátozás nélkül

b)      Piackutatási szolgáltatások (CPC 864) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Vezetői tanácsadói szolgáltatások; (CPC 865) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

d)      Vezetői tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

e)       Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások  (CPC 8676) || CSS – korlátozás nélkül

f)       Mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdészethez kapcsolódó szolgáltatások (CPC 88110) || CSS – korlátozás nélkül

g)      Halászattal kapcsolatos szolgáltatások (CPC 882**) || CSS – korlátozás nélkül

h)      Bányászattal kapcsolatos szolgáltatás       (CPC 883**) || CSS – korlátozás nélkül

i)       Feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatás (CPC 885, CPC 886, CPC 8841 – CPC 8844 és CPC 8846 –  CPC8849) || CSS – korlátozás nélkül

j)       Energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 887**) || CSS – korlátozás nélkül

k)      Munkaerő-közvetítés és –kölcsönzési szolgáltatások (CPC 87205 és CPC 87206) || CSS – korlátozás nélkül

m)     Tudományos és technikai tanácsadási szolgáltatások (CPC 8675) || CSS – korlátozás nélkül

p)      Fényképészeti szolgáltatások (CPC 875, kiv. CPC 87504)) || CSS – korlátozás nélkül

q)      Csomagolási szolgáltatások (CPC 876) || CSS – korlátozás nélkül

r)       Nyomdai és kiadói szolgáltatások (CPC 88442) || CSS – korlátozás nélkül

s)       Rendezvényszervezői szolgáltatások (CPC 8790 része) || CSS – korlátozás nélkül

t)       Egyéb fogyasztási és háztartási cikkek javítási szolgáltatásai (CPC 633) || CSS – korlátozás nélkül

Fémtermékekkel, gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos javítási szolgáltatások  (CPC 886) || CSS – korlátozás nélkül

Egyéb üzleti szolgáltatások  (CPC 879) || CSS – korlátozás nélkül IP – Gazdasági igényfelmérés

2        KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK

B.      Kézbesítési szolgáltatások (CPC 7512) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Távközlési szolgáltatások

a)       Beszédalapú telefonos szolgáltatás  (CPC 7521) || CSS – korlátozás nélkül

Csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások  (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Vonalkapcsolt adatátviteli szolgáltatások  (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Telexszolgáltatások  (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

e)       Távíró-szolgáltatások  (CPC 7522) || CSS – korlátozás nélkül

f)       Faxszolgáltatás  (CPC 7521*+7529*) || CSS – korlátozás nélkül

g)      Bérelt vonalkapcsolt szolgáltatás  (CPC 7522* és CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

h)      Elektronikus posta  (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

i)       Hangposta  (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

j)       Online információ és adatkeresés (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

k)      Elektronikus adatcsere (EDI)  (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

l)       Javított/értéknövelt faxszolgáltatás, beleértve: tárolás és továbbítás, tárolás és vétel (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

m)     Kód- és protokoll-átalakítás || CSS – korlátozás nélkül

n)      Online információ és/vagy adatfeldolgozás (beleérve a tranzakció feldolgozást)  (CPC 843*) || CSS – korlátozás nélkül

o)      Egyéb mobilszolgáltatások analóg/digitális mobilszolgáltatások  (CPC 75213*) PSC (személyes kommunikációs szolgáltatások  CPC 75213*) Személyhívó szolgáltatások  (CPC 75291*) Mobil adatszolgáltatások  (CPC 7523*) || CSS – korlátozás nélkül

3.        ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Épület építési munka (CPC 512) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Építőmérnöki építési munka (CPC 513) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Szerelési és összeszerelési munka (CPC 514+516) || CSS – korlátozás nélkül

D.      Befejező építési munkák  (CPC 517) || CSS – korlátozás nélkül

E.      Egyéb  (CPC 511, CPC 515 és CPC 518) || CSS – korlátozás nélkül

4.       FORGALMAZÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Jutalékos ügynöki szolgáltatások  (CPC 621) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Nagykereskedelem  (CPC 622) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Kiskereskedelem  (CPC 631, CPC 632, CPC 611 és CPC 612) || CSS – korlátozás nélkül

D.      Franchise  (CPC 8929) || CSS – korlátozás nélkül

5.       OKTATÁS

A.      Alapfokú oktatás  (CPC 921) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Középfokú oktatási szolgáltatások, csak magánfinanszírozású (CPC 922*) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Felsőfokú oktatási szolgáltatások, csak magánfinanszírozású  (CPC 923*) || CSS – korlátozás nélkül

D.      Felnőttoktatás  (CPC 924) || CSS – korlátozás nélkül

6.       KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatások  (CPC 9401) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Hulladékkezelés  (CPC 9402) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Köztisztasági és hasonló szolgáltatások  (CPC 9403) || CSS – korlátozás nélkül

D.      Kipufogógáz-tisztítás  (CPC 9404) || CSS – korlátozás nélkül

E.      Zajcsökkentés  (CPC 9405) || CSS – korlátozás nélkül

F.      Egyéb táj- és természetvédelmi szolgáltatások  (CPC 9406) || CSS – korlátozás nélkül

G.      Egyéb környezetvédelmi szolgáltatások  (CPC 9409) || CSS – korlátozás nélkül

7.       PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások

a)       Élet-, baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások (kivéve a dolgozók kártalanítási biztosítását) (CPC 81211, CPC 81291 és CPC 81212) || CSS – korlátozás nélkül

b)      Nem életbiztosítás  (CPC 8129) || CSS – korlátozás nélkül

-        Tengeri, légiközlekedési és egyéb közlekedési biztosítás (CPC 81293) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Viszontbiztosítás és visszaengedményezés  (CPC 81299) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Járulékos biztosítási szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások (CPC 8140) || CSS – korlátozás nélkül

Biztosítási közvetítés, beleértve az ügynökséget és képviseletet (CPC 8140) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások

a)       Lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése   (CPC 81115 - CPC 81119) || CSS – korlátozás nélkül

b)      Mindenfajta hitelezés, beleértve többek között a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását (CPC 8113) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Pénzügyi lízing  (CPC 8112) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás (CPC 81339) || CSS – korlátozás nélkül

e)       Garancia és kötelezettségvállalás  (CPC 81199) || CSS – korlátozás nélkül

f)       A következőkkel folytatott kereskedelem saját számlára vagy az ügyfelek számlájára, tőzsdén vagy tőzsdén kívüli forgalomban vagy egyéb módon: || CSS – korlátozás nélkül

-        pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.)  (CPC 81339); -        deviza  (CPC 81333); || CSS – korlátozás nélkül

-        származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek; (CPC 81339); || CSS – korlátozás nélkül

-        árfolyam- és kamatlábeszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swap-ügyletek, kamatláb-megállapodások stb. (CPC 81339); || CSS – korlátozás nélkül

-        átruházható értékpapírok  (CPC 81321); || CSS – korlátozás nélkül

-        egyéb forgatható instrumentumok és pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany  (CPC 81339). || CSS – korlátozás nélkül

g)      Bármilyen fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zártkörű) kibocsátásában való részvétel, ideértve jegyzést és az elhelyezést ügynökként, és az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtását; (CPC 8132) || CSS – korlátozás nélkül

h)      Pénzközvetítés; (CPC 81339); || CSS – korlátozás nélkül

i)       Vagyonkezelés, például készpénz- és portfóliókezelés, mindenfajta kollektív befektetés kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letéti őrzés, értékpapír-letétkezelés és bizományosi szolgáltatások  (CPC 8119 és CPC 81323) || CSS – korlátozás nélkül

j)       Elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások pénzügyi eszközökhöz, beleértve az értékpapírokat, származékos termékeket és más, forgatható eszközöket  (CPC 81339 és CPC 81319) || CSS – korlátozás nélkül

k)      A pénzügyi szolgáltatásokról szóló melléklet 5(a) v–xv. alpontjaiban felsorolt bármely tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, beruházási és portfóliókutatást és -tanácsadást, és a szerzéssel, vállalati átszervezéssel és stratégiaalkotással kapcsolatos tanácsadást  (CPC 8131 és CPC 8133) || CSS – korlátozás nélkül

l)       Más pénzügyi szolgáltatóktól származó pénzügyi információ, illetve pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása  (CPC 842, CPC 844 és CPC 8131) || CSS – korlátozás nélkül

9. 8. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

A.      Humán-egészségügyi szolgáltatások (CPC 931, kivéve CPC 93191) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Szociális ellátások  (CPC 933) || CSS – korlátozás nélkül

9.       IDEGENFORGALOM ÉS UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szálloda és étterem (ideértve az étkeztetést)  (CPC 641, CPC 642 és CPC 643) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Utazásközvetítés, utazásszervezés  (CPC 7471) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Idegenvezetés  (CPC 7472) || CSS – korlátozás nélkül

10.     SZABADIDŐS, KULTURÁLIS ÉS SPORTSZOLGÁLTATÁSOK

A.      Szórakoztatás (ideértve a színházat, élő koncertet és cirkuszt)  (CPC 9619) || CSS – korlátozás nélkül

B.      Hírügynökségi szolgáltatás (CPC 962) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások (CPC 963) || CSS – korlátozás nélkül

D.      Sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások (CPC 964) || CSS – korlátozás nélkül

11.     SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A.      Tengeri szállítási szolgáltatások

b)      Teherszállítás (CPC 7212**) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Hajók kölcsönzése személyzettel (CPC 7213) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Hajók karbantartása és javítása  (CPC 8868**) || CSS – korlátozás nélkül

e)       Vontatás és tolatás (CPC 7214) || CSS – korlátozás nélkül

C.      Légi szállítási szolgáltatások

Értékesítés és marketing, ideértve a számítógépes helyfoglalási rendszereket || CSS – korlátozás nélkül

d)      Légi járművek karbantartása és javítása (CPC 8868**) || CSS – korlátozás nélkül

E.      Vasúti szállítási szolgáltatások (CPC 7111, CPC 7112 és CPC 7113) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Vasúti járművek karbantartása és javítása (CPC 8868**) || CSS – korlátozás nélkül

F.      Közúti fuvarozási szolgáltatások

c)       Közúti járművek karbantartása és javítása (CPC 6112 és CPC 8867) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Teherszállítás  (CPC 7123) || CSS – korlátozás nélkül

H.      Minden szállítási módhoz kapcsolódó szolgáltatások

a)       Árukezelési szolgáltatások (CPC 741) || CSS – korlátozás nélkül

b)      Tárolás, raktározás (CPC 742) || CSS – korlátozás nélkül

c)       Áruszállítási ügynöki szolgáltatások (CPC 748) || CSS – korlátozás nélkül

d)      Egyéb támogató és kiegészítő szállítási szolgáltatások (CPC 749*) -        Fuvarozási bróker szolgáltatások; -        Számla vizsgálati és fuvardíj információs szolgáltatások || CSS – korlátozás nélkül

-        Áruvizsgálati szolgáltatások || CSS – korlátozás nélkül

________________

XV. MELLÉKLET

KÖZELÍTÉS

________________

XV-A. MELLÉKLET

A pénzügyi szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok

Grúzia vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti az alábbi uniós jogszabályokhoz:

A.      BANKI SZOLGÁLTATÁSOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról

Menetrend: a 2007/44/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról[82]

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről[83]

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/19/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják. Grúzia azonban az irányelvben szereplőktől eltérő küszöbérték szinteket mérlegelhet, és legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követő öt éven belül javaslatot nyújt be a társulási tanácsnak figyelembe véve a grúz helyi piac fejlődését.

A Tanács 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/65/EK irányelve a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról

Menetrend: a 2001/65/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról

Menetrend: a 2003/51/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/46/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról

Menetrend: a 2006/46/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-i 2001/24/EK irányelve a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

B.      BIZTOSÍTÁS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II)

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják.

A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit, a 33. cikket kivéve, a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják. Az irányelv 33. cikkének végrehajtására vonatkozó javaslatot legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül benyújtják a társulási tanácsnak.

A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosításközvetítőkről

Menetrend: nem alkalmazandó

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított 8 éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről

Menetrend: az irányelv végrehajtására vonatkozó javaslatot figyelembe véve a grúz helyi piac fejlődését legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül benyújtják a társulási tanácsnak.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

C.      BIZTOSÍTÉKOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról

Menetrend: a 2007/14/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektető-kártalanítási rendszerekről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják. Grúzia azonban a befektető-kártalanítási rendszerektől eltérő küszöbérték szinteket mérlegelhet, és legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követő öt éven belül javaslatot nyújt be a társulási tanácsnak figyelembe véve a grúz helyi piac fejlődését.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés)

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: a 2004/72/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: a 2003/124/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: a 2003/125/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2003. december 22-i 2273/2003/EK rendelete a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK rendelete a hitelminősítő intézetekről

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül végrehajtják.

D.      Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2007. március 19-i 2007/16/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról

Menetrend: a 2007/16/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják.

E.      PIACI INFRASTRUKTÚRA

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/44/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról

Menetrend: a 2009/44/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

F.      FIZETÉSEK

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK rendelete a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

G.      PÉNZMOSÁS ELLENI SZABÁLYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtják.

A Bizottság 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK irányelve a politikai közszereplők fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról

Menetrend: a 2006/70/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1781/2006/EK rendelete a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

________________

XV-B. MELLÉKLET

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA alkalmazandó szabályok

Grúzia vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti az alábbi uniós jogszabályokhoz:

A 2009/140/EK irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Keretirányelv)

A 2002/21/EK irányelv alábbi rendelkezései alkalmazandók:

–        az elektronikus hírközlés terén illetékes nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének és igazgatási kapacitásának megerősítése,

–        nyilvános konzultációs eljárások létrehozása az új jogszabályi intézkedések tekintetében,

–        hatékony jogorvoslati mechanizmusok kidolgozása az elektronikus hírközlés terén illetékes nemzeti szabályozó hatóságok határozatai elleni jogorvoslathoz,

–        az elektronikus hírközlési ágazat várhatóan előzetes szabályozás alá eső érintett termék- és szolgáltatáspiacainak meghatározása, valamint a szóban forgó piacok elemzése annak meghatározása céljából, hogy jelentős piaci erővel rendelkeznek-e.

Menetrend: a 2002/21/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

A 2009/140/EK irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Engedélyezési irányelv)

A 2002/20/EK irányelv alábbi rendelkezései alkalmazandók:

–        az általános felhatalmazási rendszert meghatározó rendelkezés végrehajtása, az egyéni engedélyek alkalmazásának egyedi, alaposan indokolt esetekre történő korlátozása.

Menetrend: a 2002/20/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

A 2009/140/EK irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlőhálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Hozzáférési irányelv)

A 2002/21/EK irányelvvel összhangban végzett piacelemzés alapján az elektronikus hírközlés terén illetékes nemzeti szabályozó hatóságok az alábbiak tekintetében megfelelő szabályozási kötelezettségeket rónak azokra az üzemeltetőkre, amelyek az adott piacokon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülnek:

–        adott hálózati létesítményekhez való hozzáférés és azok használata,

–        a hozzáférés és az összekapcsolás díjaira alkalmazott árellenőrzés, beleértve a költségalapúságra vonatkozó kötelezettségeket,

–        átláthatóság, megkülönböztetés-mentesség és számviteli szétválasztás.

Menetrend: a 2002/19/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

A 2009/136/EK irányelvvel módosított, az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv)

A 2002/22/EK irányelv alábbi rendelkezései alkalmazandók:

–        az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek szabályozásának végrehajtása, beleértve a költségszámítási és finanszírozási szabályok meghatározását,

–        a felhasználói érdekek és jogok tiszteletben tartásának biztosítása, különösen a számhordozhatóság és a „112” egységes európai segélyhívószám bevezetése révén.

Menetrend: a 2002/22/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

A 2009/136/EK irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)

A 2002/58/EK irányelv alábbi rendelkezései alkalmazandók:

–        végrehajtási rendelet, hogy biztosítsa az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelése vonatkozásában az alapvető jogok és szabadságok védelmének egyenértékű szintjét, valamint biztosítsa az ilyen adatok, az elektronikus hírközlő berendezések és az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabad mozgását.

Menetrend: a 2002/58/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 676/2002/EK határozata az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról

–        a spektrum összehangolt és hatékony alkalmazását biztosító szakpolitika és szabályozás elfogadása.

Menetrend: az e határozat működéséből adódó intézkedéseket a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

_________________

XV-C. MELLÉKLET

A POSTAI ÉS FUTÁRPOSTAI SZOLGÁLTATÁSOKRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Grúzia vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti az alábbi uniós jogszabályokhoz:

Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 10-i 2002/39/EK irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról

Menetrend: a 2002/39/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 2008/6/EK irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról

Menetrend: a 2008/6/EK irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

________________

XV-D. MELLÉKLET

A NEMZETKÖZI TENGERI SZÁLLÍTÁSRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Grúzia vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti az alábbi uniós jogszabályokhoz és nemzetközi egyezményekhez:

Tengerbiztonság – Lobogó szerinti állam/hajóosztályozó társaságok

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/15/EK irányelve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 391/2009/EK rendelete a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Lobogó szerinti állam

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/21/EK irányelve a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/16/EK irányelve a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről[84]

Az irányelv rendelkezései az alábbiak kivételével alkalmazandók:

–        az irányelv preambulumának 15. bekezdése,

–        az irányelv 12. melléklet 1. bekezdésének 4. albekezdése (a lobogó szerinti államok fehér, szürke és fekete listáinak összeállításáról),

–        az irányelv 16. cikke a bizonyos hajókra vonatkozó kitiltó intézkedésekkel kapcsolatban,

–        az irányelv kifejezetten a párizsi memorandumra hivatkozó rendelkezései, mégpedig a preambulum (9), (13), (14) és (40) bekezdései, a 1. cikk b) és c) pontjai, a 2. cikk (2), (4) és (22) bekezdései, a 3. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja és (3) bekezdésének a) pontja, a 10. cikk (3) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 19. cikk (4) bekezdése, a 24. cikk (1) bekezdése, a 26. cikk, a 32. cikk (a) bekezdése és a 33. cikk, az I. melléklet I. cikk 1. bekezdése c) pontjának i. és ii alpontjai, 1. bekezdése d) pontjának i. és ii. alpontjai, 1. bekezdése e) pontjának i. és ii. alpontjai, az I. melléklet II. cikk 1., 2A. és 2B. bekezdései, a III. melléklet f) pontja, a VI. melléklet, a VIII. melléklet (2) és (11) bekezdései, a X. melléklet (13) bekezdésének 3.2 albekezdése, a XII. melléklet (1) bekezdése

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit, a fenti lista kivételével, a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

A hajóforgalomra vonatkozó megfigyelés

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 2002/59/EK irányelve a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Baleset kivizsgálás

A Tanács 1999. április 29-i 1999/35/EK irányelve a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az utasszállítók baleseti felelőssége

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 392/2009/EK rendelete a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. február 15-i 336/2006/EK rendelete a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

Technikai és működési szabályok

Utasszállító hajók

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/45/EK irányelve a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

A Tanács 1999. április 29-i 1999/35/EK irányelve a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. április 14-i 2003/25/EK irányelve a ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Olajszállító tartályhajók

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 18-i 417/2002/EK rendelete a kettős héjazatú vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldással rendelkező egyhéjazatú olajszállító tartályhajók gyorsított bevezetéséről, valamint a 2978/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Az egyhéjazatú olajszállító tartályhajók kivonásának menetrendje a MARPOL-egyezményben meghatározott menetrend alapján történik.

Ömlesztettáru-szállító hajók

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 4-i 2001/96/EK irányelve az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Személyzet

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/106/EK irányelve a tengerészek képzésének minimumszintjéről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

Környezetvédelem

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 27-i 2000/59/EK irányelve a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. április 14-i 782/2003/EK rendelete a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról

Menetrend: a rendelet rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Technikai feltételek

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 2010/65/EU irányelve a tagállamok kikötőibe érkező és/vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Szociális feltételek

A Tanács 1992. március 31-i 92/29/EGK irányelve a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

A Tanács 1999. június 21-i 1999/63/EK irányelve az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról – Melléklet: Európai megállapodás a tengerészek munkaidejének szervezéséről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/95/EK irányelve a tengerészeknek a közösségi kikötőkbe befutó hajók fedélzetén töltött munkaidejére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Tengerbiztonság

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/65/EK irányelve a kikötővédelem fokozásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit (a bizottsági ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezésektől eltekintve) a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 725/2004/EK rendelete a hajók és kikötő-létesítmények védelmének fokozásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit (a bizottsági ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezésektől eltekintve) a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

________________

[1]        A közüzemi szolgáltatások olyan ágazatokban működnek, mint a kapcsolódó tudományos és technikai tanácsadási szolgáltatások, társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztési szolgáltatások, műszaki vizsgálati és elemzőszolgáltatások, környezetvédelmi szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások, szállítási szolgáltatások és valamennyi szállítási módozatot kiegészítő szolgáltatások ágazata. Gyakran biztosítanak kizárólagos jogokat ilyen szolgáltatásokra a magánszektor gazdasági szereplőinek, amelyre példa a közigazgatási hatóságok által a gazdasági szereplőknek speciális szolgáltatási kötelezettségek mellett adott koncesszió. Mivel a közüzemi szolgáltatások gyakran a központi kormányzási szint alatt is megtalálhatók, gyakorlati szempontból nem ésszerű részletes és kimerítő ágazatspecifikus ütemezést adni. Ez a fenntartás nem vonatkozik a távközlési és számítógépes, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra.

[2]        Az EUMSZ 54. cikke értelmében ezek a leányvállalatok az EU jogi személyeinek tekintendők. Mivel folyamatos és tényleges kapcsolatban állnak az EU gazdaságával, az Unió belső piacának kedvezményezettjei, ami többek között magában foglalja az EU tagállamaiban letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

[3]        A szolgáltatási ágazatokat illetően azok a korlátozások nem haladják meg a jelenlegi GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokat.

[4]        Egy jogi személy akkor áll másik természetes vagy jogi személy(ek) irányítása alatt, ha az utóbbinak lehetősége van az igazgatói többségének kinevezésére vagy más módon jogi utasításokat adhat számára. Ellenőrzésnek minősül különösen a jogi személy tőkéjében 50 %-nál magasabb részesedéssel való rendelkezés.

[5]        Egy jogi személy akkor áll másik természetes vagy jogi személy(ek) irányítása alatt, ha az utóbbinak lehetősége van az igazgatói többségének kinevezésére vagy más módon jogi utasításokat adhat számára. Ellenőrzésnek minősül különösen a jogi személy tőkéjében 50 %-nál magasabb részesedéssel való rendelkezés.

[6]        A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.

[7]        Egy jogi személy akkor áll másik természetes vagy jogi személy(ek) irányítása alatt, ha az utóbbinak lehetősége van az igazgatói többségének kinevezésére vagy más módon jogi utasításokat adhat számára.  Ellenőrzésnek minősül különösen a jogi személy tőkéjében 50 %-nál magasabb részesedéssel való rendelkezés.

[8]        A fiókok és leányvállalatok közötti eltérő elbánásra horizontális korlátozás alkalmazandó. A külföldi fiókok egy tagállam területén az adott tagállam vonatkozó jogszabályaiban meghatározott feltételek mellett kaphatnak engedélyt a működésre, és ezért számos egyedi prudenciális előírás teljesítésére kötelezhetők.

[9]        Ideértve a belvízi szállítás kisegítő szolgáltatásait.

[10]       Az egyenértékű elbánás az uniós légi fuvarozókra és uniós CRS-szolgáltatókra vonatkozó megkülönböztetésmentes elbánást jelenti.

[11]       Egy jogi személy akkor áll egy másik természetes vagy jogi személy(ek) irányítása alatt, ha utóbbinak lehetősége van az igazgatói többségének kinevezésére vagy más módon jogi utasításokat adhat számára. Ellenőrzésnek minősül különösen a jogi személy tőkéjében 50 %-nál magasabb részesedéssel való rendelkezés.

[12]       Kiterjed a jogi tanácsadási, jogi képviseleti, jogi döntőbíráskodási és békéltető/közvetítő szolgáltatásokra, valamint a jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatásokra. A jogi szolgáltatásnyújtás csak a nemzetközi közjog, az uniós jog és olyan joghatóság joga tekintetében engedélyezett, ahol a szolgáltató vagy személyzete képesítéssel rendelkezik az ügyvédi praxisra, és más szolgáltatásokhoz hasonlóan az Európai Unió tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak rá. A nemzetközi közjoggal vagy külföldi joggal kapcsolatban jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeket illetően ez történhet többek között úgy, hogy az ügyvédek betartják a helyi etikai kódexeket, az anyaországbeli titulust használják (kivéve, ha elismertették azt a befogadó ország szerinti titulussal egyenértékűként), biztosítási követelményekkel, egyszerű nyilvántartásba vétellel a befogadó ország ügyvédi kamarájánál, amelyhez szakmai alkalmassági vizsgát kell letenni és jogilag vagy szakmailag le kell telepedni a befogadó országban. Az uniós joggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az EU-ban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el, míg az Európai Unió egyik tagállamának jogával kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az adott tagállamban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el. Az EU-ban a bíróságok és más illetékes hatóságok előtti képviselethez ezért szükséges lehet a teljes jogú kamarai tagság az Európai Unió megfelelő tagállamában, mivel ez uniós és nemzeti eljárásjog gyakorlását is maga után vonja. Azonban néhány tagállamban a teljes jogú kamarai tagsággal nem rendelkező külföldi ügyvédek polgári eljárásban képviselhetnek olyan felet, aki annak az államnak az állampolgára vagy ahhoz az államhoz tartozik, ahol az ügyvéd jogosult a praxisra.

[13]       Nem terjed ki az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokra, amelyek az 1.A.a) pontban találhatók. Jogi szolgáltatások.

[14]       A lakosság gyógyszerellátására más szolgáltatásokhoz hasonlóan a tagállamokban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak. Általános szabályként ez a tevékenység a gyógyszerészek számára van fenntartva. Néhány tagállamban csak az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek szállítása van fenntartva a gyógyszerészeknek.

[15]       A CPC 85201 része, amely az 1.A. h) pontban található – Orvosi és fogorvosi ellátás.

[16]       Az ide tartozó szolgáltatás az ingatlanügynöki szakmához kapcsolódik, és nem érinti az ingatlant vásárló természetes és jogi személyek jogait és/vagy a rájuk vonatkozó korlátozásokat.

[17]       A járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, 6122, 8867 és CPC 8868) az 1.F. l) 1.—1.F. l) 4. pontban található.

[18]       Nem terjed ki a nyomtatási szolgáltatásokra, amelyek a CPC 88442 alá tartoznak, és az 1.F. p) pont alatt találhatók.

[19]       A „postai küldemény” a bármilyen típusú – állami vagy magán – kereskedelmi szereplő által kezelt küldeményre vonatkozik.

[20]       A „kezelés” fogalom magában foglalja a vámkezelést, válogatást, szállítást és kézbesítést.

[21]       Pl. levél, képeslap.

[22]       Ide tartoznak a könyvek, katalógusok.

[23]       Napilapok, újságok, időszaki kiadványok.

[24]       Az i–iv. alágazat tekintetében meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket előíró egyedi engedélyeket és/vagy egy kompenzációs alaphoz való hozzájárulást követelhetnek meg.

[25]       A sürgős kézbesítési szolgáltatások a nagyobb sebesség és megbízhatóság mellett hozzáadott értéket jelentő elemeket is magukban foglalhatnak, mint például a küldemények összegyűjtése a feladási ponton, személyes kézbesítés a címzettnek, a küldemény útvonalának nyomon követése, lehetőség a rendeltetési hely vagy a címzett megváltoztatására szállítás közben, kézhezvételi igazolás.

[26]       Eszközök biztosítása, beleértve alkalmi helyiségek rendelkezésre bocsátását, valamint harmadik fél által történő szállítást, amely lehetővé teszi a saját kézbesítést postai küldeményeknek a szolgáltatásra előfizető felhasználók között történő kölcsönös cseréjével. A postai küldemény a bármilyen típusú – állami vagy magán – kereskedelmi szereplő által kezelt küldeményekre vonatkozik.

[27]       "Levélküldemény": bármilyen fizikai adathordozón rögzített, illetőleg írásos formában megjelenített közlemény, amelyet a feladó által magán a küldeményen vagy annak csomagolásán megjelölt címre kell kézbesíteni. Könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok nem tekintendők levélküldeménynek.

[28]       Levél saját szállítása bármilyen szárazföldi szállítási móddal.

[29]       Levél saját szállítása légi úton.

[30]       E szolgáltatások nem terjednek ki az online tájékoztatásra és/vagy adatfeldolgozásra (beleértve a tranzakciók feldolgozását is) (a CPC 843 része), amelyek az 1.B. pontban találhatók. Számítástechnikai szolgáltatások.

[31]       A műsorszolgáltatás a televízió- és rádióprogramok jeleinek a nagyközönség számára történő eljuttatásához szükséges, megszakításmentes átviteli láncolata, azonban nem terjed ki az üzemeltetők közötti közreműködési kapcsolatokra.

[32]       E szolgáltatások magukban foglalják a rádiós és televíziós műsorok műholdas vételéből és továbbításából álló távközlési szolgáltatásokat (a televízió- és rádióprogramok jeleinek a nagyközönség számára történő eljuttatásához szükséges, megszakításmentes átviteli láncolata). Ez kiterjed a műholdas szolgáltatások használatának értékesítésére, de nem terjed ki televíziós programcsomagok háztartások számára történő értékesítésére.

[33]       E szolgáltatások közé tartozik a CPC 62271, amely az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 18.D. pontban.

[34]       Nem terjed ki a karbantartásra és a javításra, amelyek az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között találhatók az 1.B. és 1.F. 1) pontban.

[35]       A gyógyszeripari, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme a SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK között található az 1.A. k) pontban.

[36]       Megfelel a szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatásoknak.

[37]       Megfelel a kipufogógáz tisztítási szolgáltatásoknak.

[38]       Megfelel a természet- és tájvédelmi szolgáltatások részeinek.

[39]       A légi szállítás során biztosított étkeztetés a SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK KISEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSAI között található a 12.D. a) pontban (Földi kiszolgálással kapcsolatos szolgáltatások).

[40]       Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.

[41]       Kiterjed az átrakodásra és a berendezések mozgatására nemzetközi tengeri szállítók által az ugyanabban a tagállamban lévő kikötők között, amikor ez nem jár bevétellel.

[42]       A CPC 71235 része, amely a KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK között található a 2.A. pontban (Postai, futárpostai szolgáltatás).

[43]       A tüzelőanyagok csővezetékes szállítása az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 13.B. pontban.

[44]       Nem terjed ki a járművek karbantartására és javítására, amely az ÜZLETII SZOLGÁLTATÁSOK között található az 1.F. l) 1.–1.F. l) 4. pontban.

[45]       Az „egyenértékű elbánás” az uniós légi fuvarozókra és uniós CRS-szolgáltatókra vonatkozó megkülönböztetés-mentes elbánást jelenti.

[46]       A tüzelőanyagok csővezetékes szállításának kisegítő szolgáltatásai az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 13. C. pontban.

[47]       A következő, díjazás vagy megbízás alapján teljesített szolgáltatásokra terjed ki: tanácsadási és konzultációs szolgáltatások a bányászattal, a terület előkészítésével, szárazföldi fúrótorony telepítésével kapcsolatban, fúrás, fúrókorona rendelkezésre bocsátása, zsaluzás és csövezés, iszappal kapcsolatos mérnöki munka és iszapszállítás, szárazanyagok mérése, fogómunkához és mélyfúráshoz kapcsolódó különleges műveletek, wellsit geológiai és fúrási ellenőrzése, magfúrás, fúrólyukvizsgálat, vezetékelés, kitöltőfolyadék (sóoldat) szállítása és üzembe helyezése, kiegészítő eszközök szállítása és telepítése, cementerősítés (nyomásszivattyúzás), gerjesztés (rétegrepesztés, savazás, nyomásszivattyúzás), lyukbefejezés és a mélyfúrólyuk helyreállítása, a mélyfúrólyuk betömése és elhagyása.

[48]       A terápiás masszázs és a gyógyvizes kezelés a 1.A. h) pontban (Orvosi szolgáltatások), a 1.A. j) 2. pontban (Ápolói, fizioterápiás és paramedikális ellátás) és az egészségügyi ellátások (8.A. és 8.C.) között található.

[49]       A szolgáltatási ágazatokat illetően ezek a korlátozások nem haladják meg a jelenlegi GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokat.

[50]       Ahhoz, hogy nem-EU országok állampolgárai az egész EU-ban elismertessék képesítésüket, kölcsönös elismerésre irányuló megállapodásról kell tárgyalni a megállapodás 96. cikkében meghatározott keretek között.

[51]       Kiterjed a jogi tanácsadási, jogi képviseleti, jogi döntőbíráskodási és békéltető/közvetítő szolgáltatásokra, valamint a jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatásokra. A jogi szolgáltatásnyújtás csak a nemzetközi közjog, az uniós jog és olyan joghatóság joga tekintetében engedélyezett, ahol a szolgáltató vagy személyzete képesítéssel rendelkezik az ügyvédi praxisra, és más szolgáltatásokhoz hasonlóan az EU tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak rá. A nemzetközi közjoggal vagy külföldi joggal kapcsolatban jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeket illetően ezek az engedélyezési követelmények és eljárások történhetnek többek között úgy, hogy az ügyvédek betartják a helyi etikai kódexeket, az anyaországbeli titulust használják (kivéve, ha elismertették azt a befogadó ország szerinti titulussal egyenértékűként), biztosítási követelményekkel, egyszerű nyilvántartásba vétellel a befogadó ország ügyvédi kamarájánál, amelyhez szakmai alkalmassági vizsgát kell letenni és jogilag vagy szakmailag le kell telepedni a befogadó országban. Az uniós joggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az EU egy tagállamában ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el, míg az Európai Unió egyik tagállamának jogával kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az adott tagállamban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el. Az EU-ban a bíróságok és más illetékes hatóságok előtti képviselethez ezért szükséges lehet a teljes jogú kamarai tagság az EU megfelelő tagállamában, mivel ez uniós és nemzeti eljárásjog gyakorlását is maga után vonja. Azonban néhány tagállamban a teljes jogú kamarai tagsággal nem rendelkező külföldi ügyvédek polgári eljárásban képviselhetnek olyan felet, aki annak az államnak az állampolgára vagy ahhoz az államhoz tartozik, ahol az ügyvéd jogosult a praxisra.

[52]       Nem terjed ki az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokra, amelyek a Jogi szolgáltatás 6.A. a) pontjában találhatók.

[53]       A lakosság gyógyszerellátására más szolgáltatásokhoz hasonlóan a tagállamokban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak. Általános szabályként ez a tevékenység a gyógyszerészek számára van fenntartva. Néhány tagállamban csak az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek szállítása van fenntartva a gyógyszerészeknek.

[54]       Az ide tartozó szolgáltatás az ingatlanügynöki szakmához kapcsolódik, és nem érinti az ingatlant vásárló természetes és jogi személyek jogait és/vagy a rájuk vonatkozó korlátozásokat.

[55]       A járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, 6122, 8867 és CPC 8868) a 6.F. l) 1.–6.F. l) 4. pontban található. Az irodai gépek és felszerelések karbantartása és javítása a (CPC 845) a 6.B. pontban található (Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások).

[56]       Nem terjed ki a nyomtatási szolgáltatásokra, amelyek a CPC 88442 alá tartoznak, és az 6.F. p) pont alatt találhatók.

[57]       Nem terjed ki a karbantartásra és a javításra, amelyek az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között találhatók az 6.B. és 6.F. 1) pontban.

[58]       A légi szállítás során biztosított étkeztetés a SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK KISEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSAI között található a 17.E. a) pontban (Földi kiszolgálás).

[59]       A CPC 71235 része, amely a KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK között található a 7.A. pontban (Postai, futárpostai szolgáltatás).

[60]       A tüzelőanyagok csővezetékes szállítása az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 19.B. pontban.

[61]       Nem terjed ki a járművek karbantartására és javítására, amely az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között található az 6.F. l) 1.–6.F. l) 4. pontban.

[62]       A tüzelőanyagok csővezetékes szállításának kisegítő szolgáltatásai az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 19. C. pontban.

[63]       A következő, díjazás vagy megbízás alapján teljesített szolgáltatásokra terjed ki: tanácsadási és konzultációs szolgáltatások a bányászattal, a terület előkészítésével, szárazföldi fúrótorony telepítésével kapcsolatban, fúrás, fúrókorona rendelkezésre bocsátása, zsaluzás és csövezés, iszappal kapcsolatos mérnöki munka és iszapszállítás, szárazanyagok mérése, fogómunkához és mélyfúráshoz kapcsolódó különleges műveletek, wellsit geológiai és fúrási ellenőrzése, magfúrás, fúrólyukvizsgálat, vezetékelés, kitöltőfolyadék (sóoldat) szállítása és üzembe helyezése, kiegészítő eszközök szállítása és telepítése, cementerősítés (nyomásszivattyúzás), gerjesztés (rétegrepesztés, savazás, nyomásszivattyúzás), lyukbefejezés és a mélyfúrólyuk helyreállítása, a mélyfúrólyuk betömése és elhagyása. Nem terjed ki a természeti erőforrásokhoz való közvetlen hozzáférésre vagy azok kiaknázására. Nem terjed ki a bányászati terület előkészítésére – az olaj és a gáz kivételével (CPC 5115) –, amely a 8. pontban található (ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK).

[64]       A terápiás masszázs és a gyógyvizes kezelés a 6.A. h) pontban (Orvosi szolgáltatások), a 6.A. j) 2. pontban (Ápolói, fizioterápiás és paramedikális ellátás) és az egészségügyi ellátások (13.A. és 13.C.) között található.

[65]       Ahhoz, hogy harmadik országok állampolgárai az egész Unióban elismertessék képesítésüket, kölcsönös elismerésre irányuló megállapodásról kell tárgyalni az e megállapodás 96. cikkében meghatározott keretek között.

[66]       Akárcsak más szolgáltatások nyújtására, a jogi szolgáltatások nyújtására az EU tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások alkalmazandók. A nemzetközi közjoggal vagy külföldi joggal kapcsolatban jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeket illetően ez történhet többek között úgy, hogy az ügyvédek betartják a helyi etikai kódexeket, az anyaországbeli titulust használják (kivéve, ha elismertették azt a befogadó ország szerinti titulussal egyenértékűként), biztosítási követelményekkel, egyszerű nyilvántartásba vétellel a befogadó ország ügyvédi kamarájánál, amelyhez szakmai alkalmassági vizsgát kell letenni és jogilag vagy szakmailag le kell telepedni a befogadó országban.

[67]       Nem terjed ki az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokra, amelyek a nemzetközi közjoggal és külföldi joggal kapcsolatos jogi tanácsadás alatt találhatók.

[68]       A CPC 85201 része, amely az Orvosi és fogorvosi ellátás alatt található.

[69]       DK kivételével valamennyi tagállam tekintetében a jóváhagyott kutatószervnek és a fogadási megállapodásnak teljesítenie kell a harmadik országbeli állampolgárok tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK irányelvben rögzített feltételeket.

[70]       Az irodai gépek és felszerelések karbantartása és javítása a (CPC 845) a található Számítógépes szolgáltatás alatt található.

[71]       Megfelel a szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatásoknak.

[72]       Megfelel a kipufogógáz tisztítási szolgáltatásoknak.

[73]       Megfelel a természet és tájvédelmi szolgáltatások részeinek.

[74]       Olyan szolgáltatók, akik feladata egy legalább 10 főből álló turistacsoport kísérése, de nem feladata az egyes helyszíneken történő idegenvezetés.

[75]       Amennyiben a képesítést nem az EU-ban vagy annak tagállamaiban szerezték meg, az érintett tagállam értékelheti, hogy ez a képesítés egyenértékű-e a területén megkövetelt képesítéssel.

[76]       Ez a dokumentum a WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listáján (MTN.GNS/W/120) alapul.

[77]*     A WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listája (MTN.GNS/W/120) szerinti szolgáltatás besorolás.

[78]       Ez a dokumentum a WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listáján (MTN.GNS/W/120) alapul.

[79]       Ez a dokumentum a WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listáján (MTN.GNS/W/120) alapul.

[80]*     A WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listája (MTN.GNS/W/120) szerinti szolgáltatás besorolás.

[81]       Ez a dokumentum a WTO 1991. július 10-i szolgáltatások ágazati besorolási listáján (MTN.GNS/W/120) alapul.

[82]       Grúzia azonban elhalaszthatja a vonatkozó kockázatokat érintő, haladóbb megközelítések megvalósítását és a kereskedési könyv szabályainak végrehajtását. Grúzia ösztönzi a képességek fejlesztését bankszektorán és szabályozó hatóságain belül, hogy haladóbb megközelítéseket alkalmazzanak az elkövetkező években azzal a céllal, hogy azokat nyolc éven belül megvalósítsák. Grúzia biztosítja, hogy amíg a kereskedési könyv szabályait nem hajtják végre, a grúziai bankok és befektetési cégek kereskedési könyvei a 2006/49/EK irányelv 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott de minimis küszöbök alá esnek.

[83]       Grúzia azonban elhalaszthatja a vonatkozó kockázatokat érintő, haladóbb megközelítések megvalósítását és a kereskedési könyv szabályainak végrehajtását. Grúzia ösztönzi a képességek fejlesztését bankszektorán és szabályozó hatóságain belül, hogy haladóbb megközelítéseket alkalmazzanak az elkövetkező években azzal a céllal, hogy azokat nyolc éven belül megvalósítsák. Grúzia biztosítja, hogy amíg a kereskedési könyv szabályait nem hajtják végre, a grúziai bankok és befektetési cégek kereskedési könyvei a 2006/49/EK irányelv 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott de minimis küszöbök alá esnek.

[84]       A Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról (kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés) szóló 1995. június 19-i 95/21/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

XVI. MELLÉKLET

KÖZBESZERZÉS

________________

XVI-A. MELLÉKLET

ÉRTÉKHATÁROK

1.       A megállapodás 142. cikkének (3) bekezdésében említett értékhatárok mindkét Fél esetében a következők:

a)       130 000 EUR a központi kormányzati hatóságok által odaítélt árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke b) pontjának harmadik franciabekezdésében meghatározott közbeszerzési szerződések kivételével;

b)      200 000 EUR az a) pont hatályán kívül eső, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében;

c)       5 000 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és a koncessziók tekintetében;

d)      5 000 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében a közüzemi ágazatban;

e)       400 000 EUR az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében a közüzemi ágazatban.

2.       Az (1) bekezdésben szereplő értékhatárt kiigazítják a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 13-i 1336/2013/EU bizottsági rendelet szerint a megállapodás hatálybalépésekor alkalmazandó értékhatároknak megfelelően.

________________

XVI-B. melléklet

AZ INTÉZMÉNYI REFORM, A JOGSZABÁLY-KÖZELÍTÉS ÉS A PIACRA JUTÁS INDIKATÍV ÜTEMEZÉSE

Szakasz || || Indikatív ütemezés || Grúzia részéről az Unió számára biztosított piacra jutás || Az Unió részéről Grúzia számára biztosított piacra jutás ||

1. || a megállapodás 143. cikke (2) bekezdésének és 144. cikkének végrehajtása megegyezés a megállapodás 145. cikkében meghatározott reformstratégiáról || a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül || beszerzések a központi kormányzati szervek számára || beszerzések a központi kormányzati szervek számára ||

2. || a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 89/665/EGK tanácsi irányelv alapvető elemeinek közelítése és végrehajtása || a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül || beszerzések állami, regionális és helyi hatóságok és közjogi intézmények számára || beszerzések állami, regionális és helyi hatóságok és közjogi intézmények számára || a megállapodás XVI-C. és XVI-D. melléklete

3. || a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 92/13/EGK tanácsi irányelv alapvető elemeinek közelítése és végrehajtása || a megállapodás hatálybalépésétől számított hat éven belül || beszerzések a közüzemi ágazat valamennyi ajánlatkérője számára || beszerzések valamennyi ajánlatkérő számára || a megállapodás XVI-E. és XVI-F. melléklete

4. || a 2004/18/EK irányelv egyéb elemeinek közelítése és alkalmazása || a megállapodás hatálybalépésétől számított hét éven belül || szolgáltatásnyújtásra, építési beruházásra és koncessziókra vonatkozó szerződések valamennyi ajánlatkérő hatóság számára || szolgáltatásnyújtásra, építési beruházásra és koncessziókra vonatkozó szerződések valamennyi ajánlatkérő hatóság számára || a megállapodás XVI-G., XVI-H. és XVI-I. melléklete

5. || a 2004/17/EK irányelv egyéb elemeinek közelítése és alkalmazása || a megállapodás hatálybalépésétől számított nyolc éven belül || szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra vonatkozó szerződések a közüzemi ágazat valamennyi ajánlatkérője számára || szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra vonatkozó szerződések a közüzemi ágazat valamennyi ajánlatkérője számára || a megállapodás XVI-J. és XVI-K. melléklete

________________

XVI-C. MELLÉKLET

A 2004/18/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI IRÁNYELV ALAPVETŐ ELEMEI[1] (2. SZAKASZ)

I. CÍM

Fogalommeghatározások és általános elvek

1. cikk        Fogalommeghatározások ((1), (2), (8), (9) bekezdés, a (11) bekezdés a), b) és d) pontja, valamint a (12), (13), (14) és (15) bekezdés)

2. cikk        A szerződések odaítélésének elvei

3. cikk        Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula

II. CÍM

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. cikk        Gazdasági szereplők

6. cikk        Titoktartás

II. FEJEZET

Alkalmazási kör

1. szakasz — Értékhatárok

8. cikk        Az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben támogatott szerződések

9. cikk        A közbeszerzési szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek

2. szakasz — Különleges helyzetek

10. cikk      Közbeszerzés a védelem terén

3. szakasz — Kizárt szerződések

12. cikk      Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban (amennyiben a 2004/17/EK irányelv alapvető szabályait átültették)

13. cikk      Különleges kizárások a távközlés terén

14. cikk      Titkos szerződések és különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések

15. cikk      Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

16. cikk      Különleges kizárások

18. cikk      Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

4. szakasz — Különleges szabályozás

19. cikk      Fenntartott szerződések

III. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályozás

20. cikk      A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

21. cikk      A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

22. cikk      Vegyes, a IIA. és a IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések

IV. FEJEZET

A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

23. cikk      Műszaki leírások

24. cikk      Változatok

25. cikk      Alvállalkozás

26. cikk      Szerződésteljesítési feltételek

27. cikk      Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

V. FEJEZET

Eljárások

28. cikk      Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd alkalmazása

30. cikk      Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

31. cikk      Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

VI. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz — A hirdetmények közzététele

35. cikk      Hirdetmények: az (1) bekezdés értelemszerűen; (2) bekezdés; a (4) bekezdés első, harmadik és negyedik albekezdése

36. cikk      A hirdetmények közzétételének formája és módja: (1) bekezdés; (7) bekezdés

2. szakasz — Határidők

38. cikk      A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

39. cikk      Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ

3. szakasz — A tájékoztatás tartalma és módja

40. cikk      Ajánlattételre, versenypárbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

41. cikk      A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

4. szakasz — Kommunikáció

42. cikk      A kommunikációra vonatkozó szabályok

VII. FEJEZET

Az eljárás menete

1. szakasz — Általános rendelkezések

44. cikk      A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

2. szakasz — A minőségi kiválasztás kritériumai

45. cikk      A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete

46. cikk      A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság

47. cikk      Gazdasági és pénzügyi kapacitás

48. cikk      Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság

49. cikk      Minőségbiztosítási szabványok

50. cikk      Környezetgazdálkodási szabványok

51. cikk      Kiegészítő iratok és további információ

3. szakasz — A szerződés odaítélése

53. cikk      A szerződés odaítélésének szempontjai

55. cikk      Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

A 2004/18/EK irányelv MELLÉKLETEI

I. melléklet Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek jegyzéke

II. melléklet         Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett szolgáltatások

IIA. Melléklet

IIB. Melléklet

V. melléklet         A 7. cikkben említett termékek jegyzéke az ajánlatkérő szervek által a védelem terén odaítélt szerződések tekintetében

VI. melléklet        Egyes műszaki leírások meghatározása

VII. melléklet      A hirdetményekben feltüntetendő adatok

VIIA. melléklet   A közbeszerzési szerződések hirdetményeiben feltüntetendő adatok

X. melléklet         Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervpályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények

________________

XVI-D. melléklet

A 2007/66/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVVEL[2] MÓDOSÍTOTT 89/665/EGK TANÁCSI IRÁNYELV[3] ALAPVETŐ ELEMEI (2. SZAKASZ)

1. cikk        A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

2. cikk        A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások

2a. cikk       Szerződéskötési tilalmi időszak

2b. cikk      Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A 2b. cikk első bekezdésének b) pontja

2c. cikk       A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje

2d. cikk      Érvénytelenség (1) bekezdés b) pont (2) és (3) bekezdés

2e. cikk       Ezen irányelv megsértése és alternatív szankciók

2f. cikk       Határidők

________________

XVI-E. melléklet

A 2004/17/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV[4] ALAPVETŐ ELEMEI (3. SZAKASZ)

I. CÍM

Szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó általános rendelkezések

I. FEJEZET

Alapfogalmak

1. cikk           Fogalommeghatározások ((2), (7), (9), (11), (12) és (13) bekezdés)

II. FEJEZET

Az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek és szervezetek

1. szakasz – Szervezetek

2. cikk           Ajánlatkérők

2. szakasz – Tevékenységek

3. cikk           Gáz, hő és villamos energia

4. cikk           Víz

5. cikk           Közlekedési szolgáltatások

6. cikk           Postai szolgáltatások

7. cikk           Kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; kikötők és repülőterek

9. cikk           Több tevékenységre is irányuló szerződések

III. FEJEZET

Általános elvek

10. cikk         A szerződések odaítélésének elvei

II. CÍM

Szerződésekre alkalmazandó szabályok

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

11. cikk         Gazdasági szereplők

13. cikk         Titoktartás

II. FEJEZET

Értékhatárok és kizáró rendelkezések

1. szakasz – Értékhatárok

16. cikk         Szerződési értékhatárok

17. cikk         A szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek

2. szakasz – Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

2. alszakasz – Valamennyi ajánlatkérőre és valamennyi szerződéstípusra vonatkozó kizárások

19. cikk         Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

20. cikk         Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt szerződések: (1) bekezdés

21. cikk         Titkos vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések

22. cikk         Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

23. cikk         Kapcsolt vállalkozás, közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések

3. alszakasz – Valamennyi ajánlatkérőre, de csak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó kizárások

24. cikk         Az ezen irányelv alkalmazási köréből kizárt egyes szolgáltatásokra irányuló szerződések

25. cikk         Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

4. alszakasz – Csak bizonyos ajánlatkérőkre vonatkozó kizárások

26. cikk         Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések

III. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályok

31. cikk         A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

32. cikk         A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

33. cikk         Vegyes, a XVIIA. és a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések

IV. FEJEZET

A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

34. cikk         Műszaki leírás

35. cikk         Műszaki leírások közzététele

36. cikk         Változatok

37. cikk         Alvállalkozás

39. cikk         Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

V. FEJEZET

Eljárások

40. cikk         (kivéve a (3) bekezdés i) és l) pontját) Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás alkalmazása

VI. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz – A hirdetmények közzététele

41. cikk         Időszakos előzetes tájékoztatók és a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények

42. cikk         Pályázati felhívásként használt hirdetmények ((1) és (3) bekezdés)

43. cikk         Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények (az (1) bekezdés második és harmadik albekezdése kivételével)

44. cikk         A hirdetmények közzétételének formája és módja (a (2) bekezdés első albekezdése, valamint a (2), (4), (5) és (7) bekezdés kivételével)

2. szakasz – Határidők

45. cikk         A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

46. cikk         Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ

47. cikk         Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

3. szakasz – Kommunikáció és tájékoztatás

48. cikk         A kommunikációra vonatkozó szabályok

49. cikk         A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

VII. FEJEZET

Az eljárás menete

51. cikk         Általános rendelkezések

1. szakasz – Minősítés és minőségi kiválasztás

52. cikk         Adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése

54. cikk         A minőségi kiválasztás szempontjai

2. szakasz – A szerződés odaítélése

55. cikk         A szerződés odaítélésének szempontjai

57. cikk         Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

A 2004/17/EK irányelv MELLÉKLETEI

XIII. melléklet    A hirdetményekben feltüntetendő adatok:

A. Nyílt eljárás

B. Meghívásos eljárás

C. Tárgyalásos eljárás

XIV. melléklet    Minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok

XVA. melléklet   Az időszakos előzetes tájékoztatóban feltüntetendő adatok

XVB. melléklet   A nem pályázati felhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok

XVI. melléklet    A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok

XVIIA. melléklet          A 31. cikk szerinti szolgáltatások

XVIIB. melléklet          A 32. cikk szerinti szolgáltatások

XX. melléklet      A közzététel jellemzői

XXI. melléklet    Egyes műszaki leírások meghatározása

XXIII. melléklet Az 59. cikk (4) bekezdése szerinti nemzetközi munkajogi rendelkezések

XXIV. melléklet Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények

________________

XVI-F. MELLÉKLET

A 2007/66/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVVEL[5] MÓDOSÍTOTT 92/13/EGK TANÁCSI IRÁNYELV[6] ALAPVETŐ ELEMEI (3. SZAKASZ)

1. cikk        A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

2. cikk        A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások

2a. cikk       Szerződéskötési tilalmi időszak

2b. cikk      Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A 2b. cikk első bekezdésének b) pontja

2c. cikk       A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje

2d. cikk      Érvénytelenség (1) bekezdés b) pont (2) és (3) bekezdés

2e. cikk       Ezen irányelv megsértése és alternatív szankciók

2f. cikk       Határidők

________________

XVI-G. MELLÉKLET

A 2004/18/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV[7] EGYÉB NEM KÖTELEZŐ ELEMEI (4. SZAKASZ)

A 2004/18/EK irányelv jelen mellékletben feltüntetett elemeinek harmonizálása nem kötelező, de ajánlott. Grúzia ezeket az elemeket a XVI-B. mellékletben szereplő időszakon belül harmonizálhatja.

I. CÍM

Fogalommeghatározások és általános elvek

1. cikk        Fogalommeghatározások ((5), (6), (7), (10) bekezdés és a (11) bekezdés c) pontja)

II. CÍM

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok

II. FEJEZET

Alkalmazási kör

2. szakasz — Különleges helyzetek

11. cikk      Központi beszerző szervek által odaítélt közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások

4. szakasz — Különleges szabályozás

19. cikk      Fenntartott szerződések

V. FEJEZET

Eljárások

29. cikk      Versenypárbeszéd

32. cikk      Keretmegállapodások

33. cikk      Dinamikus beszerzési rendszerek

34. cikk      Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szociális lakásépítési programokra vonatkozó különös szabályok

VI. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz — A hirdetmények közzététele

35. cikk      Hirdetmények ((3) bekezdés és a (4) bekezdés (2) és (3) albekezdése)

VII. FEJEZET

Az eljárás menete

2. szakasz — A minőségi kiválasztás kritériumai

52. cikk      Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás

3. szakasz — A szerződés odaítélése

54. cikk      Elektronikus árverés alkalmazása

________________

XVI-H. MELLÉKLET

A 2004/18/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV[8] EGYÉB KÖTELEZŐ ELEMEI (4. SZAKASZ)

I. CÍM

Fogalommeghatározások és általános elvek

1. cikk        Fogalommeghatározások ((3), (4) bekezdés és a (11) bekezdés e) pontja)

II. CÍM

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok

II. FEJEZET Alkalmazási kör

3. szakasz – Kizárt szerződések

17. cikk      Szolgáltatási koncessziók

III. CÍM Építési koncessziókra vonatkozó szabályok

I. FEJEZET Az építési koncesszióra irányadó szabályok

56. cikk      Alkalmazási kör

57. cikk      Kizárás az alkalmazási körből (az utolsó bekezdés kivételével)

58. cikk      Építési koncesszióra vonatkozó hirdetmények közzététele

59. cikk      Határidő

60. cikk      Alvállalkozás

61. cikk      A koncessziós jogosult megbízása kiegészítő munkák elvégzésével

II. FEJEZET Ajánlatkérő szervnek minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok

62. cikk      Alkalmazandó szabályok

III. FEJEZET Ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok

63. cikk      Közzétételi szabályok: értékhatár és kivételek

64. cikk      A hirdetmény közzététele

65. cikk      A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésének határideje

IV. CÍM Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra irányadó szabályok

66. cikk      Általános rendelkezések

67. cikk      Alkalmazási kör

68. cikk      Kizárás az alkalmazási körből

69. cikk      Hirdetmények

70. cikk      A pályázati hirdetmények közzétételének formája és módja

71. cikk      Kommunikációs eszközök

72. cikk      Pályázók kiválasztása

73. cikk      A bírálóbizottság összetétele

74. cikk      A bírálóbizottság döntései

A 2004/18/EK irányelv MELLÉKLETEI

VIIB. melléklet   Az építési koncesszióra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok

VIIC. melléklet   Az ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosultak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződési hirdetményeiben feltüntetendő adatok

VIID. melléklet   A tervpályázatra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok

________________

XVI-I. MELLÉKLET

A 2007/66/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVVEL[9] MÓDOSÍTOTT 89/665/EGK TANÁCSI IRÁNYELV[10] EGYÉB ELEMEI (4. SZAKASZ)

2b. cikk      Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A 2b. cikk első bekezdésének c) pontja

2d. cikk      Érvénytelenség A 2d. cikk első bekezdésének c) pontja (5) bekezdés

________________

XVI-J. MELLÉKLET

A 2004/17/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV[11] EGYÉB NEM KÖTELEZŐ ELEMEI (5. SZAKASZ)

A 2004/18/EK irányelv jelen mellékletben feltüntetett elemeinek harmonizálása nem kötelező, de ajánlott. Grúzia ezeket az elemeket a XVI-B. mellékletben szereplő időszakon belül harmonizálhatja.

I. CÍM Szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó általános rendelkezések

I. FEJEZET Alapfogalmak

1. cikk        Fogalommeghatározások ((4), (5), (6) és (8) bekezdés)

II. CÍM Szerződésekre alkalmazandó szabályok

I. FEJEZET Általános rendelkezések

14. cikk      Keretmegállapodások

15. cikk      Dinamikus beszerzési rendszerek

2. szakasz – Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

5. alszakasz – Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések, valamint a versenynek való közvetlen kitettség esetére vonatkozóan alkalmazandó általános eljárás

28. cikk      Fenntartott szerződések

29. cikk      Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások

V. FEJEZET Eljárások

A 40. cikk (3) bekezdésének i) és (l) pontja

VI. FEJEZET A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz – A hirdetmények közzététele

42. cikk      Pályázati felhívásként használt hirdetmények: (2) bekezdés

43. cikk      Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények (kizárólag az (1) bekezdés második és harmadik albekezdése tekintetében)

VII. FEJEZET Az eljárás menete

2. szakasz – A szerződés odaítélése

56. cikk      Az elektronikus árverés alkalmazása

A 2004/17/EK irányelv MELLÉKLETEI

XIII. melléklet     A hirdetményekben feltüntetendő adatok:

D. Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény

________________

XVI-K. MELLÉKLET

A 2007/66/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVVEL[12] MÓDOSÍTOTT 92/13/EGK TANÁCSI IRÁNYELV[13] EGYÉB ELEMEI (5. SZAKASZ)

2b. cikk      Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A 2b. cikk első bekezdésének c) pontja

2d. cikk      Érvénytelenség A 2d. cikk első bekezdésének c) pontja (5) bekezdés

________________

XVI-L. MELLÉKLET

A 2004/18/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV[14] JOGSZABÁLY-KÖZELÍTÉSEN KÍVÜL ESŐ RENDELKEZÉSEI

A jelen mellékletben szereplő elemek nem képezik a jogszabály-közelítési folyamat tárgyát.

II. CÍM A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok

I. FEJEZET Általános rendelkezések

5. cikk        A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek

VI. FEJEZET A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz — A hirdetmények közzététele

36. cikk      A hirdetmények közzétételének formája és módja: (2), (3), (4), (5), (6) és (8) bekezdés

37. cikk      Nem kötelező közzététel

5. szakasz — Jelentések

43. cikk      A jelentések tartalma

V. CÍM Statisztikai kötelezettségek, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

75. cikk      Statisztikai kötelezettségek

76. cikk      A statisztikai jelentés tartalma

77. cikk      Tanácsadó bizottság

78. cikk      Az értékhatárok felülvizsgálata

79. cikk      Módosítások

80. cikk      Végrehajtás

81. cikk      Ellenőrző mechanizmusok

82. cikk      Hatályon kívül helyezés

83. cikk      Hatálybalépés

84. cikk      Címzettek

A 2004/18/EK irányelv MELLÉKLETEI

III. melléklet     Az 1. cikk (9) bekezdésének második albekezdésében említett közjogi intézmények és intézménykategóriák jegyzéke

IV. melléklet     Központi kormányzati szervek

VIII. melléklet A közzététel jellemzői

IX. melléklet     Nyilvántartások

IXA. melléklet Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések

IXB. melléklet Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések

IXC. melléklet Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések

XI. melléklet     Az átültetés és a végrehajtás határideje (80. cikk)

XII. melléklet    Megfelelési táblázat

________________

XVI-M. MELLÉKLET

A 2004/17/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV[15] JOGSZABÁLY-KÖZELÍTÉSEN KÍVÜL ESŐ RENDELKEZÉSEI

A jelen mellékletben szereplő elemek nem képezik a jogszabály-közelítési folyamat tárgyát.

I. CÍM Szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó általános rendelkezések

II. FEJEZET Az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek és szervezetek

2. szakasz – Tevékenységek

8. cikk        Ajánlatkérők jegyzéke

II. CÍM Szerződésekre alkalmazandó szabályok

I. FEJEZET Általános rendelkezések

12. cikk      A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek

2. szakasz – Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

1. alszakasz

18. cikk      Építési és szolgáltatási koncessziók

2. alszakasz – Valamennyi ajánlatkérőre és valamennyi szerződéstípusra vonatkozó kizárások

20. cikk      Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt szerződések

5. alszakasz – Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések, valamint a versenynek való közvetlen kitettség esetére vonatkozóan alkalmazandó általános eljárás

27. cikk      Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

30. cikk      Eljárás egy adott tevékenység versenynek való közvetlen kitettségének megállapítására

IV. FEJEZET A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

38. cikk      Szerződésteljesítési feltételek

VI. FEJEZET A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz – A hirdetmények közzététele

44. cikk      A hirdetmények közzétételének formája és módja (kizárólag a (2) bekezdés első albekezdése, valamint a (4), (5) és (7) bekezdés tekintetében)

3. szakasz – Kommunikáció és tájékoztatás

50. cikk      Az odaítélt szerződésekre vonatkozóan tárolandó adatok

VII. FEJEZET Az eljárás menete

3. szakasz – Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok

58. cikk      Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok

59. cikk      Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok

IV. CÍM Statisztikai kötelezettségek, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

67. cikk      Statisztikai kötelezettségek

68. cikk      Tanácsadó bizottság

69. cikk      Az értékhatárok felülvizsgálata

70. cikk      Módosítások

71. cikk      Az irányelv végrehajtása

72. cikk      Ellenőrző mechanizmusok

73. cikk      Hatályon kívül helyezés

74. cikk      Hatálybalépés

75. cikk      Címzettek

A 2004/17/EK irányelv MELLÉKLETEI

I. melléklet Ajánlatkérők a gáz- és hőenergia-szállítási, illetve -elosztási ágazatban

II. melléklet         Ajánlatkérők a villamosenergia-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

III. melléklet        Ajánlatkérők az ivóvíz-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

IV. melléklet        Ajánlatkérők a vasúti szolgáltatások területén

V. melléklet         Ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén

VI. melléklet        Ajánlatkérők a postai szolgáltatások ágazatában

VII. melléklet      Ajánlatkérők az olaj-, illetve gázfeltárás és -kitermelés ágazatában

VIII. melléklet  Ajánlatkérők a szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásának és kitermelésének ágazataiban

IX. melléklet     Ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén

X. melléklet       Ajánlatkérők a repülőtéri létesítmények területén

XI. melléklet     A 30. cikk (3) bekezdésében említett közösségi jogszabályok jegyzéke

XII. melléklet    Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek jegyzéke

XXII. melléklet A 45. cikkben megállapított határidők összefoglaló táblázata

XXV. melléklet Az átültetés és a végrehajtás határideje

XXVI. melléklet Megfelelési táblázat

________________

XVI-N. MELLÉKLET

A 2007/66/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVVEL[16] MÓDOSÍTOTT 89/665/EGK TANÁCSI IRÁNYELV[17] JOGSZABÁLY-KÖZELÍTÉSEN KÍVÜL ESŐ RENDELKEZÉSEI

A jelen mellékletben szereplő elemek nem képezik a jogszabály-közelítési folyamat tárgyát.

2b. cikk      Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A 2b. cikk első bekezdésének a) pontja

2d. cikk      Érvénytelenség A 2d. cikk első bekezdésének a) pontja (4) bekezdés

3. cikk        Korrekciós mechanizmusok

3a. cikk       Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma

3b. cikk      Bizottsági eljárás

4. cikk        Végrehajtás

4a. cikk       Felülvizsgálat

________________

XVI-O. MELLÉKLET

A 2007/66/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVVEL[18] MÓDOSÍTOTT 92/13/EGK TANÁCSI IRÁNYELV[19] JOGSZABÁLY-KÖZELÍTÉSEN KÍVÜL ESŐ RENDELKEZÉSEI

A jelen mellékletben szereplő elemek nem képezik a jogszabály-közelítési folyamat tárgyát.

2b. cikk      Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A 2b. cikk első bekezdésének a) pontja

2d. cikk      Érvénytelenség    A 2b. cikk első bekezdésének a) pontja (4) bekezdés

3a. cikk       Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma

3b. cikk      Bizottsági eljárás

8. cikk        Korrekciós mechanizmusok

12. cikk      Végrehajtás

12a. cikk     Felülvizsgálat

________________

XVI-P. MELLÉKLET

GRÚZIA: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TÉMÁK INDIKATÍV JEGYZÉKE

Képzés a közbeszerzésben érintett kormányzati szervek grúziai köztisztviselői számára – az uniós országokban és Grúziában;

Képzés a közbeszerzésben részt venni kívánó szállítók számára;

A bevált gyakorlatokkal és a szabályozási előírásokkal kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje a közbeszerzés területén;

A közbeszerzési weboldal funkcióinak fejlesztése és közbeszerzés-nyomonkövetési rendszer felállítása;

A modern elektronikus technológiák alkalmazásával kapcsolatos konzultációk és módszertani segítségnyújtás az Unió részéről a közbeszerzés területén;

A közbeszerzés valamennyi területére vonatkozó koherens politika biztosításával megbízott szervek megerősítése, valamint az ajánlatkérő szervek döntéseinek független és pártatlan megítélése (felülvizsgálata). (vö.: a megállapodás 143. cikkének (2) bekezdése)

________________

[1]        Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról

[2]        Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról.

[3]        A Tanács 1989. december 21-i 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

[4]        Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról.

[5]        Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról.

[6]        A Tanács 1992. február 25-i 92/13/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

[7]        Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról.

[8]        Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról.

[9]        Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról.

[10]       A Tanács 1989. december 21-i 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

[11]       Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról.

[12]       Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról.

[13]       A Tanács 1992. február 25-i 92/13/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

[14]       Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról.

[15]       Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról.

[16]       Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról.

[17]       A Tanács 1989. december 21-i 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

[18]       Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról.

[19]       A Tanács 1992. február 25-i 92/13/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

XXII. MELLÉKLET

ADÓZÁS

Grúzia vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti az alábbi uniós jogszabályokhoz és nemzetközi okmányokhoz.

Közvetett adózás

A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről.

Az irányelv rendelkezéseit alkalmazni kell, az alábbiak kivételével:

–        HÉA-hatály: a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése, 3. cikk és 4. cikk;

–        Területi hatály: az egész cím: 5–8. cikk;

–        Adóalanyok: a 9. cikk (2) bekezdése;

–        Adóztatandó ügyletek: 17. cikk és 20–23. cikk;

–        Teljesítési hely: 33., 34. és 35. cikk, a 36. cikk (2) bekezdése, 37., 40., 41. és 42. cikk, a 43. cikk (2) bekezdése, 50., 51., 52. és 57. cikk;

–        Adóztatandó tényállás és az adófizetési kötelezettség keletkezése: 67., 68. és 69. cikk;

–        Adóalap: Közösségen belüli termékbeszerzés: 83. és 84. cikk;

–        Adómérték: 100. és 101. cikk, valamint bizonyos tagállamok számára eltérések: a 104–129. cikk;

–        Adómentesség: Közösségen belüli ügyletek: 138–142. cikk; Import: a 143. cikk (1) bekezdésének d) pontja, 145. cikk; Export: a 146. cikk (1) bekezdésének b) pontja; Nemzetközi árufuvarozás: 149. cikk és a 150. cikk (1) bekezdése; Nemzetközi kereskedelem: 162., 164., 165. és 166. cikk;

–        Adólevonás: a 171. cikk (1) bekezdése és a 172. cikk;

–        Kötelezettségek: 195., 196., 197., 200., 209. és 210. cikk, a 213. cikk (2) bekezdése, a 214. cikk (1) bekezdése, kivéve a 214. cikk (1) bekezdésének a) pontját és a 216. cikk;

–        Számlázás: 237. cikk;

–        Az adó nyilvántartása: 243., 245. és 249. cikk;

–        Bevallás: 253., 254., 257., 258. és 259. cikk;

–        Összesítő nyilatkozat: 262–270. cikk;

–        Egyes import és export ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek: 274–280. cikk;

–        Különös szabályozások: 293., 294., és 344–356. cikk; Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás: 357–369. cikk;

–        Az egyes tagállamok számára engedélyezett eltérések: 370–396. cikk;

–        Vegyes rendelkezések: 397–400. cikk;

–        Záró rendelkezések: 402–414. cikk.

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit – a fenti jegyzék kivételével – az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

Grúzia fenntartja a jogot arra, hogy mentesítse az e megállapodás hatálybalépésekor a grúziai adótörvény alapján mentesített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást.

A Tanács 2011. június 21-i 2011/64/EU irányelve a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül hajtják végre, kivéve az irányelv 7. cikkének (2) bekezdését, 8., 9., 10., 11. és 12. cikkét, 14. cikkének (1), (2) és (4) bekezdését, 18. és 19. cikkét, amelyek tekintetében az e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül javaslatot terjesztenek elő a társulási tanács menetrendről szóló határozatára annak figyelembevételével, hogy Grúziának küzdenie kell a csempészet ellen, és védenie kell adóbevételét.

A Tanács 2007. december 20-i 2007/74/EK irányelve a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről

A fenti irányelv alábbi szakasza alkalmazandó:

–        A mennyiségi korlátokról szóló 3. szakasz

Menetrend: az irányelv fenti rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

Grúzia fenntartja a jogot arra, hogy mentesítse a jövedéki adó alól az egyének által, kis mennyiségben, háztartási fogyasztásra előállított, és nem forgalmazásra szánt szeszes italokat.

A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit – annak 1. melléklete kivételével – az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül végrehajtják.

A Tanács 2008. december 16-i 2008/118/EK irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről

A fenti irányelv alábbi cikke alkalmazandó:

–        1. cikk

Menetrend: az irányelv fenti rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtják.

A Tanács 1986. november 17-i 86/560/EGK tizenharmadik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályai

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

________________

XXIII. MELLÉKLET

STATISZTIKA

E Megállapodás V. címe (Gazdasági együttműködés) 4. fejezetének (Statisztikák) 291. cikke szerinti, a statisztikákra vonatkozó uniós vívmányokat az évente frissített Statisztikai Követelmények Gyűjteménye tartalmazza, melyet a Felek a megállapodás mellékletének tekintenek.

A Statisztikai Követelmények Gyűjteményének legfrissebb változata elektronikus formában hozzáférhető az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) honlapján: http://epp.eurostat.ec.europa.eu

________________

XXXIV. MELLÉKLET

CSALÁS ELLENI ÉS ELLENŐRZŐ RENDELKEZÉSEK

Grúzia vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti az alábbi uniós jogszabályokhoz és nemzetközi okmányokhoz.

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény; a fenti egyezmény alábbi rendelkezései alkalmazandók:

–        1. cikk – Általános rendelkezések, fogalommeghatározások;

–        A 2. cikk (1) bekezdése a szükséges intézkedések meghozatala révén annak biztosítása érdekében, hogy az 1. cikkben említett magatartás, valamint az 1. cikk (1) bekezdésében említett magatartáshoz nyújtott bűnsegély, az arra történő felbujtás, illetve ilyen magatartás kísérlete hatásos, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal büntetendő legyen;

–        3. cikk – A vállalkozásvezetők büntetőjogi felelőssége

Menetrend: az egyezmény fenti rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény jegyzőkönyve; a fenti jegyzőkönyv alábbi rendelkezései alkalmazandók:

–        Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja és az 1. cikk (2) bekezdése – Vonatkozó fogalommeghatározások;

–        2. cikk – Passzív korrupció;

–        3. cikk – Aktív korrupció;

–        Az 5. cikk (1) bekezdése a szükséges intézkedések meghozatala révén annak biztosítása érdekében, hogy a 2. és 3. cikkben említett magatartás, valamint az ilyen magatartáshoz nyújtott bűnsegély és az arra történő felbujtás hatásos, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal büntetendő legyen;

–        A 7. cikknek az egyezmény 3. cikkére vonatkozó részei

Menetrend: a jegyzőkönyv fenti rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második jegyzőkönyve; a fenti jegyzőkönyv alábbi rendelkezései alkalmazandók:

–        1. cikk – Fogalommeghatározás;

–        2. cikk – Pénzmosás;

–        3. cikk – A jogi személyek felelőssége;

–        4. cikk – Jogi személyekkel szembeni szankciók;

–        A 12. cikknek az egyezmény 3. cikkére vonatkozó részei

Menetrend: a jegyzőkönyv fenti rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

________________

I. JEGYZŐKÖNYV

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM || ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ||

1. cikk || Fogalommeghatározások ||

|| ||

II. CÍM || A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ||

2. cikk || Általános követelmények ||

3. cikk || Származási kumuláció ||

4. cikk || Teljes egészében előállított termék ||

5. cikk || Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termék ||

6. cikk || Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás ||

7. cikk || Minősítési egység ||

8. cikk || Tartozék, pótalkatrész és szerszám ||

9. cikk || Készletek ||

10. cikk || Semleges elemek ||

|| ||

III. CÍM || TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK ||

11. cikk || A területiség elve ||

12. cikk || Közvetlen szállítás ||

13. cikk || Kiállítás ||

|| ||

IV. CÍM || VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY MENTESSÉG ||

14. cikk || Vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma ||

|| ||

V. CÍM || SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS ||

15. cikk || Általános követelmények ||

16. cikk || EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárás ||

17. cikk || Utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítvány ||

18. cikk || EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiállítása ||

19. cikk || EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása korábban kiadott vagy készült származási igazolás alapján ||

20. cikk || Számvitel szerinti elkülönítés ||

21. cikk || A származási nyilatkozat kiállításának feltételei ||

22. cikk || Elfogadott exportőr ||

23. cikk || A származási igazolás érvényessége ||

24. cikk || Származási igazolás benyújtása ||

25. cikk || Részletekben történő behozatal ||

26. cikk || A származási igazolás alóli mentesség ||

27. cikk || Igazoló okmányok ||

28. cikk || A származási igazolás és az igazoló okmányok megőrzése ||

29. cikk || Ellentmondás és formai hiba ||

30. cikk || Euróban kifejezett összeg ||

|| ||

VI. CÍM || IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK ||

31. cikk || Igazgatási együttműködés ||

32. cikk || Származási igazolás ellenőrzése ||

33. cikk || Viták rendezése ||

34. cikk || Szankciók ||

35. cikk || Vámszabad területek ||

|| ||

VII. CÍM || CEUTA ÉS MELILLA ||

36. cikk || E jegyzőkönyv alkalmazása ||

37. cikk || Különös feltételek ||

|| ||

VIII. CÍM || ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ||

38. cikk || E jegyzőkönyv módosításai ||

39. cikk || Tranzitárukra és raktározott árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések ||

|| ||

A jegyzőkönyv mellékleteinek jegyzéke ||

I. melléklet || Bevezető megjegyzések az I. jegyzőkönyv II. mellékletében található listához ||

II. melléklet || Az előállított termék származó helyzetének megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája ||

III. melléklet || Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája ||

IV. melléklet || A származási nyilatkozat szövege ||

Együttes nyilatkozatok ||

||

Az Andorrai Fejedelemségre vonatkozó közös nyilatkozat ||

||

A San Marino Köztársaságra vonatkozó közös nyilatkozat ||

||

Együttes nyilatkozat a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló I. mellékletben szereplő származási szabályok felülvizsgálatáról ||

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKK

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a)       „előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést vagy az egyedi műveleteket is;

b)      „anyag”: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész stb.;

c)       „termék”: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

d)      „áru”: anyag és termék egyaránt;

e)       „vámérték”: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodással (GATT 1994) összhangban megállapított érték;

f)       „gyártelepi ár”: az az ár, amelyet a termékért a gyártelepen a Fél területén annak a gyártónak fizetnek, amelynek a vállalkozásában a legutolsó munka- vagy feldolgozási folyamatot végrehajtották, feltéve, hogy ez az ár az összes felhasznált anyag költségét tartalmazza, levonva belőle azokat a közbenső adókat, amelyeket a megvásárolt termék exportjakor visszafizetnek vagy visszafizethetnek;

g)      „az anyagok értéke”: a felhasznált nem származó anyagok vámértéke behozatalkor, vagy ha ez nem ismert és nem is lehet megállapítani, akkor az ezekért az anyagokért az adott Fél területén fizetett első megállapítható ár;

h)      „a származó anyagok értéke”: az ilyen anyagok értéke, a g) pont meghatározásának értelemszerű alkalmazásával;

i)       „hozzáadott érték”: azon másik Fél területéről származó valamennyi beépített anyag vámértékével csökkentett gyártelepi ár, amely viszonylatában kumuláció alkalmazható, illetve amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az exportáló Fél területén fizetett első megállapítható ár;

j)       „árucsoport” és „vámtarifaszám”: az 1983-as Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (e jegyzőkönyvben „Harmonizált Rendszer” vagy „HR”) alkotó nómenklatúrában használt árucsoportok és vámtarifaszámok (négy számjegyű kód);

k)      „besorolt”: egy termék vagy anyag adott vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozik;

l)       „szállítmány”: olyan termék, amelyet egyetlen exportőrtől egyetlen címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelynek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve – ilyen okmány hiányában – egyetlen számlával történik;

m)     „területek”: a felségvizeket is magukban foglalják.

n)      „Fél”: az EU egy, több vagy valamennyi tagállama, az EU vagy Grúzia, valamint

o)      „a szerződő Fél vámhatóságai”: az EU esetében az EU tagállamának bármely vámhatósága.

II. CÍM

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. CIKK

Általános követelmények

E megállapodás alkalmazása során a következő termékeket kell valamelyik Féltől származó termékeknek tekinteni:

a)       a 4. cikk értelmében teljes egészében egy Félnél előállított termék; valamint

b)      a Félnél előállított termékek, amelyek nem teljes egészében ott előállított anyagokat tartalmaznak, feltéve hogy az említett anyagok az 5. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Félnél;

3. CIKK

Származási kumuláció

1.       Az ezen jegyzőkönyv 2. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek az exportáló Féltől származó termékeknek minősülnek, ha azokat ott állítják elő a másik Féltől származó anyagokból, illetve Törökországból származó anyagokból, amelyekre EK-Törökország Társulási Tanács 1995. december 22-i 1/95 határozata[1] alkalmazandó, feltéve, hogy az exportáló Fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az ezen jegyzőkönyv 6. cikkében említett műveleteket. Az ilyen anyagnál nem szükséges, hogy kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjen keresztül.

2.       Amennyiben az exportáló Fél területén történő megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 6. cikkben említetteket, az előállított vagy létrejött termék akkor tekinthető az exportáló Fél területéről származónak, ha az ott hozzáadott érték meghaladja a másik Fél területéről vagy Törökországból származó felhasznált anyag értékét. Eltérő esetben a kérdéses terméket Törökországból vagy a másik Fél területéről származónak kell tekinteni, attól függően, hogy melyik területéről származik az exportáló szerződő fél területén történő gyártás során felhasznált legnagyobb értékű származó anyag.

3.       Valamelyik Fél területéről vagy Törökországból származó termékek, amelyek nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson az exportáló Fél területén, megtartják származásukat, amennyiben a másik Fét területére exportálják azokat.

4.       A Törökországból származó termékek számára biztosított kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben:

a)       az 1994. évi GATT XXIV cikkének megfelelően preferenciális kereskedelmi megállapodás van érvényben a Felek és Törökország között;

b)      az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet; továbbá

c)       a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), illetve Grúziában az ország saját eljárásai szerint közzétették.

5.       Az e cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) kihirdetett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.

6.       A Felek közlik egymással az egyezmények részleteit, ideértve a hatálybalépésük keltét, amelyet az (1) és (2) bekezdésben említett egyéb országokra nézve alkalmaznak.

4. cikk

Teljes egészében előállított termék

1.       Teljes egészében valamely Félnél előállítottnak minősülnek:

a)       a földjéből vagy a területéhez tartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termék;

b)      az ott betakarított növényi termékek;

c)       ott született és nevelt élő állat;

d)      ott nevelt élő állatból származó termék;

e)       ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termék;

f)       az exportáló Fél hajóival, felségvizein kívül a tengerből kinyert tengeri halászati termékek, illetve más, tengerből származó termékek;

g)      feldolgozóhajói fedélzetén, kizárólag az f) pontban említett termékből készült termék;

h)      kizárólag nyersanyagok kinyeréséhez használható, ott gyűjtött, használt árucikkek, beleértve a kizárólag újrafutózásra vagy hulladékként használható gumiabroncsokat is;

i)       ott folytatott előállítási műveletből származó hulladék és törmelék;

j)       a felségvizeiken kívül eső területek tengerfenekéből vagy altalajából kinyert termék, feltéve hogy kizárólagos jogokkal rendelkeznek a kérdéses talaj vagy altalaj kiaknázására;

k)      a kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből ott előállított áruk.

2.       Az (1) bekezdés f) és g) pontjában szereplő „hajói” és „feldolgozóhajói” kifejezés kizárólag az alábbi hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik:

a)       az EU valamely tagállamában vagy Grúziában vannak bejegyezve vagy nyilvántartva;

b)      az EU valamely tagállama vagy Grúzia zászlaja alatt hajóznak;

c)       legalább 50 százalékban az EU valamely tagállama vagy Grúzia állampolgárainak vagy egy olyan vállalkozásnak a tulajdonában állnak, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában vagy Grúziában van; amelynek az igazgatója vagy igazgatói, az igazgatótanácsi vagy felügyelő-bizottsági elnöke, valamint az e bizottságok tagságának a többsége az EU valamely tagállamának vagy Grúziának az állampolgára; továbbá amennyiben – társulások vagy korlátolt felelősségű társaságok esetében – a tőke legalább felerészben az EU valamely tagállamának vagy Grúziának, vagy az említett Fél köztestületeinek vagy állampolgárainak a tulajdonát képezi;

d)      amelyeknek a parancsnoka és tisztjei az Európai Unió valamely tagállamának vagy Grúziának az állampolgárai;

e)       amelyeknek az esetében a legénység legalább 75 %-a az EU valamely tagállamának vagy Grúziának az állampolgára.

5. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termék

1.       A 2. cikk alkalmazásában a nem teljes egészében létrejött vagy előállított termékek akkor minősülnek kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, amennyiben az e Jegyzőkönyv II. mellékletének listájában megállapított feltételek teljesülnek.

E feltételek meghatározzák azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállításkor használt nem származó anyagokon végre kell hajtani, és ezek a feltételek kizárólag a fenti anyagokra vonatkoznak. Ebből következik, hogy ha egy termék előállítása során olyan terméket használnak fel, amely a jegyzékben szereplő feltételek teljesítése révén megszerezte a származó minősítést, az ezt felhasználó termékre vonatkozó feltételek rá nézve nem alkalmazhatók, és figyelmen kívül kell hagyni azokat a nem származó anyagokat, amelyek felhasználására a termék előállítása folyamán esetleg sor került.

2.       Az (1) bekezdés ellenére azon nem származó anyagok, amelyeket e jegyzőkönyv II. mellékletében található listán szereplő feltételeknek megfelelően nem szabad felhasználni valamely termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy:

a)       összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át; valamint

b)      e bekezdés alkalmazásával a nem származó anyagok legnagyobb értékére a jegyzékben megadott százalékértékeket nem haladják meg.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó termékekre.

3.       Az (1) és (2) bekezdést a 6. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

6. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

1.       Az e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a származó termék minősítés megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következőket, függetlenül attól, hogy az 5. cikk követelményei teljesülnek-e:

a)       tartósító műveletek, biztosítandó, hogy a szállítás és a tárolás során a termék jó állapotban maradjon;

b)      a csomagok megosztása és összeállítása;

c)       mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

d)      textília vasalása vagy mángorlása;

e)       egyszerű festési vagy fényezési művelet;

f)       gabonaféle és rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése, fényezése vagy glazúrozása;

g)      cukor színezésére vagy formázására szolgáló művelet;

h)      gyümölcs, dióféle és zöldség hámozása, magozása és héjtalanítása;

i)       élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

j)       szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás; (ideértve a készletek összeállítását is);

k)      egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

l)       jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel elhelyezése a terméken vagy csomagolásán, vagy ilyen rányomtatása;

m)     termékek egyszerű keverése, különböző fajtájúaké is;

n)      cukor keverése bármely más anyaggal;

o)      árucikk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy termék részekre szerelése;

p)      az a)–o) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;

q)      állat levágása.

2.       Annak megállapítása során, hogy a terméken végzett megmunkálást vagy feldolgozást az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek kell-e tekinteni, az adott terméken a bármely Félnél végrehajtott összes műveletet együttesen kell vizsgálni.

7. cikk

Minősítési egység

1.       A jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amely a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek minősül.

Ebből következően:

a)       amikor egy terméket a HR alapján egyetlen vámtarifaszám alá tartozó áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítési egységet;

b)      amikor egy szállítmány a Harmonizált Rendszer azonos vámtarifaszáma alá sorolt több azonos termékből áll, a jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket egyedileg kell figyelembe venni.

2.       Amennyiben – a HR 5. általános szabálya alapján – besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

8. cikk

Tartozék, pótalkatrész és szerszám

Azt a berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékot, pótalkatrészt és szerszámot, amely a normál felszerelés részét képezi, és annak árában is benne foglaltatik, vagy amely nem kerül külön számlázásra, úgy kell tekinteni, mint amely a kérdéses berendezés, gép, készülék vagy jármű része.

9. cikk

Készletek

A HR 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék származó. Mindazonáltal, olyan esetekben, amikor valamely készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet a maga egészében származónak kell tekinteni, ha a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának a 15 %-át.

10. cikk

Semleges elemek

Annak meghatározásához, hogy a termék származó termék-e, nem szükséges meghatározni az alábbi, az előállítás során esetlegesen felhasznált áruk származását:

a)       energia és tüzelőanyag;

b)      berendezések és készülékek;

c)       gépek és szerszámok;

d)      olyan áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem is terveznek beépíteni a termék végső összetételébe.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

A területiség elve

1.       A 3. cikkben, valamint az e cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével a II. címben meghatározott, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a Fél területén.

2.       A 3. cikkben foglaltak kivételével, amennyiben valamely Fél területéről más országba exportált származó áruk visszavitelre kerülnek, azokat nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítják, hogy:

a)       a visszaszállított áru azonos a kivittel; valamint

b)      kivitele vagy az adott országbeli tartózkodása alatt a visszaszállított áru a jó állapotban való megőrzéséhez szükségesen kívül semmilyen műveleten nem esett át.

3.       A származó helyzetnek II. címben meghatározott feltételeknek megfelelő megszerzését nem érinti valamely Féltől kivitt és oda később újra behozott anyagokon a Félen kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, feltéve hogy:

a)       a fenti anyagok teljes egészében a Fél területén létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek, illetve a 6. cikkben említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a kivitelt megelőzően;

valamint

b)      a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:

i.        az újból behozott árukat az exportált anyagok megmunkálásával vagy feldolgozásával állították elő; és

ii.       a Fél területén kívül az e cikk előírásainak betartása mellett a teljes hozzáadott érték nem haladja meg a származó minősítésre pályázó végtermék gyártelepi árának a 10 százalékát.

4.       A (3) bekezdés alkalmazásában a származó minősítés megszerzéséhez a II. cím alatt felsorolt feltételek nem alkalmazhatók a Fél területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Olyan esetekben azonban, amikor a végtermék származó helyzetének a meghatározásához az e jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő jegyzék szabályai közül olyannak az alkalmazására kerül sor, amely a beépített összes nem származó anyag maximális értékét határozza meg, az érintett Fél területén beépített nem származó anyagok teljes értéke a Fél területén kívül az e cikk rendelkezéseinek alkalmazása mellett megszerzett teljes hozzáadott értékkel együtt nem haladhatja meg a megállapított százalékos értéket.

5.       A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásában a „teljes hozzáadott érték” fogalmát úgy kell érteni, hogy az a Fél területén kívül felmerülő összes költséget felöleli, ideértve az ott beépített anyagok értékét is.

6.       A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg az e jegyzőkönyv II. mellékletének listájában szereplő feltételeknek, vagy amelyek csak az 5. cikk (2) bekezdésében megadott általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők megfelelően kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.

7.       Az e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezései a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjaiban szereplő termékekre nem vonatkoznak.

8.       Minden olyan megmunkálást vagy feldolgozást, amelyre e cikk rendelkezései vonatkoznak, és amelyre a Felek területén kívül kerül sor, a passzív feldolgozással kapcsolatos rendelkezések vagy más hasonló rendelkezések alapján kell elvégezni.

12. cikk

Közvetlen szállítás

1.       A vonatkozó megállapodás szerint biztosított preferenciális elbánás csak a Felek között közvetlenül szállított, ennek a jegyzőkönyvnek a követelményeit kielégítő termékekre vonatkozik. Az egyetlen szállítmányt alkotó termékek azonban átszállíthatók más területeken keresztül is – ha úgy adódik az adott területeken átrakodással vagy ideiglenes raktározással –, feltéve hogy a tranzit- vagy raktározó ország vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, valamint a kirakodáson, újbóli berakodáson és a jó állapotuk megőrzésére irányuló bármilyen műveleten kívül semmilyen más műveleten nem esnek át.

Csővezetéken lehet származó termékeket a Felek területén kívül eső területeken keresztül szállítani.

2.       Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését az alábbiak bemutatásával kell bizonyítani az importáló Fél vámhatóságának:

a)       az exportáló Féltől a tranzitországon keresztüli áthaladásra vonatkozó egységes fuvarokmány; vagy

b)      a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:

i.        i. pontos leírást ad a termékről;

ii.       tartalmazza a termék kirakodásának és újbóli berakodásának dátumát és – ahol alkalmazható – a hajó vagy egyéb felhasznált szállítóeszköz nevét, és

iii.      tanúsítja a termék tranzitországban való tartózkodásának feltételeit; vagy

c)       ezek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.

13. cikk

Kiállítás

1.       A Felek országaitól különböző országban rendezett kiállításra küldött, majd a kiállítást követően egy Félhez történő bevitel céljára értékesített származó termékek a behozatalkor részesülnek a megállapodás rendelkezéseinek előnyeiből, feltéve, hogy a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítják, hogy:

a)       ezeket a termékeket egy exportőr valamely Fél területéről küldte a kiállítást rendező országba és ott kiállította azokat;

b)      a termékeket ez az exportőr valamely Félhez tartozó személy részére értékesítette vagy más módon adta tovább;

c)       a kiállítás folyamán vagy utána haladéktalanul elküldték a terméket abban az állapotban, amelyben a kiállításra küldték, és

d)      a terméket a kiállításra történt elküldése óta nem használták fel más célra, mint a kiállításon történő bemutatásra.

2.       A származási igazolást az V. címben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló Fél vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Szükség esetén további okmányszerű igazolás követelhető meg az áruk kiállításának körülményeiről.

3.       Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletben vagy üzlethelyiségben külföldi termék értékesítése céljából, és amelynek során a termék vámfelügyelet alatt marad.

IV. CÍM

VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY MENTESSÉG

14. cikk

Vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

1.       A Felek területén semmilyen fajta vámvisszatérítés vagy vámmentesség nem alkalmazható valamelyik Fél területéről származó termékek előállításában használt nem származó anyagokra vonatkozóan, melyekhez az V. cím rendelkezéseinek megfelelően bocsátottak ki vagy állítottak ki származási igazolást.

2.       Az (1) bekezdés szerinti tilalom a vámilletékek vagy azokkal azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden olyan intézkedésre vonatkozik, amelyek valamelyik Fél területén folyó gyártás során felhasznált anyagokat érintik, amennyiben a visszatérítésre, elengedésre vagy meg nem fizetésre – kifejezetten vagy hatását tekintve – az ilyen anyagokból előállított termékek kivitelekor kerül sor, nem pedig azok belföldi felhasználás céljából történő megtartásakor.

3.       A származási igazolás fedezete alá tartozó termékek exportőrének a vámhatóság kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.

4.       Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése rendelkezései a 7. cikk (2) bekezdése szerinti csomagolásra, a 8. cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra, valamint a 9. cikk szerinti készletekre is vonatkoznak, ha ezek a tételek nem származóak.

5.       Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit csak az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó anyagokra kell alkalmazni.

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

15. cikk

Általános követelmények

1.       Valamelyik Fél területéről származó termékekre a másik Fél országába irányuló import esetén akkor vonatkoznak az érintett megállapodások, amennyiben benyújtják az alábbi származási igazolások valamelyikét:

a)       EUR.1 jelű szállítási igazolás, amelynek mintapéldánya az e jegyzőkönyv III. mellékletében látható;

b)      a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által a számlán, szállítólevélen vagy más, az érintett termék azonosítására alkalmas, kellően részletezett leírást tartalmazó kereskedelmi okmányon kiadott nyilatkozatot (a továbbiakban: származási nyilatkozat); a származási nyilatkozat szövege e jegyzőkönyv IV. mellékletében jelenik meg.

2.       Az e cikk (1) bekezdés ellenére a származó termék a jegyzőkönyv értelmében – a 26. cikkben meghatározott esetekben – az e cikk (1) bekezdésében említett származási igazolások bármelyikének benyújtása nélkül is élvezi az e megállapodás által biztosított előnyöket.

16. cikk

EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárás

1.       Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló Fél vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.

2.       Ebből a célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, amelyek mintái e jegyzőkönyv III. mellékletében jelennek meg. Ezeket a formanyomtatványokat a releváns megállapodás nyelveinek egyikén kell kitölteni, az exportáló ország nemzeti jogszabályaival összhangban. Kézírással történő kiállítás esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék megnevezését az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy ne maradjon üres sor. Amennyiben a rovat nincs teljesen kitöltve, vízszintes vonalat kell húzni a megnevezés utolsó sora alatt, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.

3.       Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőr készen áll, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállító exportáló Fél vámhatóságának kérésére bármikor benyújtson minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az adott termék származó helyzetét, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését.

4.       Az 5. bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, az EU egy tagállama vagy Grúzia vámhatósága akkor adja ki az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az érintett termékek az EU-ból, Grúziából vagy Törökországból származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.

5.       Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállító vámhatóság megtesz minden szükséges intézkedést a termékek származó minősítésének és e jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének ellenőrzésére. E célból jogukban áll bármilyen bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni, vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni. Továbbá biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Elsősorban azt ellenőrzik, hogy a termékmegnevezésre fenntartott hely mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva van-e kitöltve.

6.       Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának dátumát a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.

7.       EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság akkor állít ki és bocsát az exportőr rendelkezésére, amikor a tényleges kivitel megtörtént vagy biztosított.

17. cikk

Utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítvány

1.       A 16. cikk (7) bekezdésében foglaltak ellenére kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány azon termék kivitelét követően is, amelyre vonatkozik, ha:

a)       a kivitel időpontjában tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem állították ki; vagy

b)      a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállították, ám a behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el.

2.       Az (1) bekezdés végrehajtásának céljából az exportőrnek jeleznie kell kérelmében az olyan termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.1 szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.

3.       A vámhatóságok csak akkor állíthatják ki utólag az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében foglalt adatok megfelelnek a megfelelő okmányokban foglaltakkal.

4.       Utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi angol nyelvű igazolással kell érvényesíteni:

„ISSUED RETROSPECTIVELY”

5.       A (4) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatába kell bejegyezni.

18. cikk

EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiállítása

1.       EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiállító vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján másodlatot készítsen.

2.       Az ily módon kiadott másodlatot az alábbi angol nyelvű szóval kell igazolni:

„DUPLICATE”

3.       A (2) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másolatának 7. rovatába kell bejegyezni.

4.       A másodlaton az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítási dátumának kell szerepelnie; attól a dátumtól kezdve érvényes.

19. cikk

EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása korábban kiadott vagy készült származási igazolás alapján

Ha egy Fél területén származó termékeket vonnak vámhivatali ellenőrzés alá, lehetővé kell tenni az eredeti származási igazolás egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal történő helyettesítését annak érdekében, hogy a szóban forgó termékeket vagy azok egy részét az adott Fél területén belül más helyre küldhessék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.

20. cikk

Számvitel szerinti elkülönítés

1.       Amennyiben az azonos és felcserélhető származó és nem származó anyagok elkülönített raktározása jelentősköltséggel vagy nehézséggel járna, a vámhatóságok az érintettek írásos kérelmére engedélyezhetik az úgynevezett „könyvelés szerinti elkülönítés” módszerének (a továbbiakban: a módszer) alkalmazását az ilyen raktározás alkalmazása során.

2.       A módszernek biztosítania kell egy bizonyos referencia-időszakon keresztül, hogy a „származónak” tekinthető termékek száma megegyezzen azzal a számmal, amelyet a raktározás fizikai elválasztásával nyertek volna.

3.       A vámhatóságok a szükségesnek tartott feltételek mellett megadhatják az (1) bekezdésben említett engedélyt.

4.       A módszer alkalmazása és az alkalmazásának nyilvántartása az abban az országban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján történik, ahol a terméket előállították.

5.       A módszer kedvezményezettje a helyzettől függően kiállíthat vagy kérelmezhet származási igazolást a termékek azon mennyiségére, amely származónak tekinthető. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.

6.       A vámhatóság a felhatalmazás alkalmazását figyelemmel kíséri, és azt visszavonhatja, ha a kedvezményezett bármilyen formában szabálytalanul él a felhatalmazással, vagy nem tesz eleget az e jegyzőkönyvben meghatározott feltételek bármelyikének.

21. cikk

A származási nyilatkozat kiállításának feltételei

1.       A 15. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett származási nyilatkozatot megteheti:

a)       a 22. cikk értelmében elfogadott exportőr, vagy

b)      bármely olyan szállítmány exportőre, amely egy vagy több csomagból áll és 6 000 EUR-t meg nem haladó összértékű származó terméket tartalmaz.

2.       A (3) bekezdés sérelme nélkül származási nyilatkozatot akkor lehet kiállítani, ha az érintett termékek az EU-ból vagy Grúziából származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.

3.       A származási nyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló Fél vámhatóságának kérésére bármikor bemutasson minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termék származó helyzetét, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését.

4.       Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövege a jegyzőkönyv IV. mellékletében jelenik meg – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország nemzeti jogszabályainak megfelelően teheti meg. Kézírással történő kitöltés esetén a nyilatkozatot tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

5.       A származási nyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, kézzel írt aláírása. A 22. cikk értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem kell aláírnia ilyen nyilatkozatokat, amennyiben az exportáló Fél vámhatóságai felé írásban teljes felelősséget vállal minden olyan származási nyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.

6.       A származási nyilatkozatot az exportőr megteheti az érintett termék kivitelekor vagy azt követően is, azzal a feltétellel, hogy az az adott termék behozatalát követően legkésőbb két éven belül bemutatásra kerül az importáló országban.

22. cikk

Elfogadott exportőr

1.       Az exportáló Fél vámhatóságai engedélyezhetik bármely exportőrnek (a továbbiakban: elfogadott exportőr), aki gyakran szállít e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően termékeket, hogy az érintett termékek értékétől függetlenül származási nyilatkozatot állítson ki. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóság számára kielégítően meg kell adnia a termék származó helyzetének, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének igazolásához szükséges minden garanciát.

2.       A vámhatóság az általa szükségesnek tartott feltételek mellett adhatja meg az elfogadott exportőri státust.

3.       A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámengedélyszámot ad, amely a származási nyilatkozaton is megjelenik.

4.       A vámhatóság figyelemmel kíséri az engedélynek az elfogadott exportőr általi felhasználását.

5.       A vámhatóság bármikor visszavonhatja az engedélyt. Az engedélyt vissza kell vonni, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja az (1) bekezdés szerinti garanciákat, már nem tesz eleget a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, vagy az engedélyt egyéb meg nem megengedett módon használja.

23. cikk

A származási igazolás érvényessége

1.       A származási igazolás az exportáló Fél által történő kiállítás időpontjától számított négy hónapig érvényes, és azt ugyanezen határidőn belül kell benyújtani az importáló Fél vámhatóságaihoz.

2.       Az importáló fél vámhatóságának az (1) bekezdésben megállapított benyújtási határidő után benyújtott származási igazolásokat akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított végső határidőre történő bemutatása rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg.

3.       Az importáló Fél vámhatósága a késedelmes bemutatás egyéb eseteiben is elfogadhat származási igazolást, amennyiben a terméket a fenti végső határidő letelte előtt bemutatták.

24. cikk

Származási igazolás benyújtása

Származási igazolást az importáló Fél vámhatósága részére az ezen országban alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. Az említett hatóság megkövetelheti a származási igazolás lefordítását, és azt is, hogy az importnyilatkozatot az importőr arra vonatkozó nyilatkozata kísérje, hogy a termék megfelel a vonatkozó megállapodás végrehajtásához szükséges feltételeknek.

25. cikk

Részletekben történő behozatal

Amennyiben az importőr kérésére és az importáló Fél vámhatóságai által meghatározott feltételek mellett a Harmonizált Rendszer 2(a) általános szabálya értelmében a XVI. és XVII. áruosztályba vagy a 7308 és a 9406 vámtarifaszám alá tartozó szétszerelt vagy össze nem állított termékeket részletekben hoznak be, az első részlet behozatalakor kell ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást benyújtani a vámhatóságoknak.

26. cikk

A származási igazolás alóli mentesség

1.       A magánszemélytől magánszemélynek kiscsomagként küldött vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származó termékként kell kezelni anélkül, hogy származási igazolást kellene benyújtani, amennyiben ezeket a termékeket nem kereskedelmi jelleggel hozzák be, és nyilatkozatot tettek arról, hogy teljesítik ennek a jegyzőkönyvnek a követelményeit, és amennyiben nem kétséges az ilyen nyilatkozat valóságtartalma. Postán feladott termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 vámáru-nyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz csatolt lapon lehet megtenni.

2.       Az alkalmi jellegű és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családja személyes használatára szánt termékből álló behozatal nem minősül kereskedelmi behozatalnak, amennyiben a termék jellegéből és mennyiségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat.

3.       A fentieken túlmenően e termékek összértéke kis csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t, az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében pedig az 1 200 EUR-t.

27. cikk

Igazoló okmányok

A 17. cikk (3) bekezdésében és 22. cikk (3) bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal kísért termékek valamelyik Fél területéről származó termékeknek tekinthetők és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek, többek között a következőkből állhatnak:

a)       közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által az érintett áruk beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, például elszámolásai vagy belső könyvelése alapján;

b)      olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származási minősítését igazolják, és amelyeket az érintett Fél területén bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a nemzeti jognak megfelelően használják fel;

c)       olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok megmunkálását vagy feldolgozását igazolják, és amelyeket az érintett Fél területén bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a nemzeti jognak megfelelően használják fel;

d)      e jegyzőkönyvvel összhangban az érintett Félnél kibocsátott vagy kiállított, a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy származási nyilatkozatok;

e)       az érintett Fél területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték e jegyzőkönyv 11. cikkének alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az abban a cikkben foglalt követelmények teljesültek.

28. cikk

A származási igazolás és az igazoló okmányok megőrzése

1.       Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább három évig megőrizni a 16. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

2.       A származási nyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni e származási nyilatkozat másolatát, valamint a 21. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

3.       Egy EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállító exportáló Fél vámhatóságainak legalább 3 évig meg kell őrizniük a 16. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.

4.       Az importáló Fél vámhatósága legalább három évig megőrzi a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványt és származási nyilatkozatot.

29. cikk

Ellentmondás és formai hiba

1.       Önmagában nem teszi érvénytelenné a származási igazolást, ha kisebb eltéréseket fedezésnek fel a származási igazoláson tett nyilatkozatok és a termék behozatalához szükséges formaságok elvégzése érdekében a vámhivatalnak benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok között, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a benyújtott terméknek.

2.       Nyilvánvaló formai hiba, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hiba nem eredményezheti az okmány visszautasítását, amennyiben a hiba nem teszi kétségessé az okmányban tett kijelentések helyességét.

30. cikk

Euróban kifejezett összeg

1.       A 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 26. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, a Felek nemzeti pénznemében megadott, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az érintett országok mindegyike évente állapítja meg.

2.       A 21. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 26. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekből származó előnyöket az érintett szállítmány a számlán szereplő pénznemre történő hivatkozással élvezi, az érintett ország által rögzített összeg szerint.

3.       A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az október első munkanapján euróban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.

4.       Egy-egy ország kerekítheti felfelé vagy lefelé az euróban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemébe történő átváltásával kapott összeget. A kerekített összeg legfeljebb 5 %-kal térhet el az átváltással kapott összegtől. Egy-egy ország változatlanul fenntarthatja az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzetivaluta-egyenérték változatlanul fenntartható, ha az átváltás csökkenéshez vezet ebben az egyenértékben.

5.       Bármelyik Fél kérésére a Vámügyi Albizottság felülvizsgálja az euróban kifejezett összegeket. A felülvizsgálat elvégzésekor a Vámügyi Albizottság mérlegeli, hogy mennyiben kívánatos az érintett határok hatásainak reálértéken történő fenntartása. Ebből a célból dönthet úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

VI. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

31. cikk

Igazgatási együttműködés

1.       A Felek vámhatóságai az Európai Bizottságon keresztül megküldik egymásnak a vámhivatalaikban az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, valamint az e bizonyítványok és származási nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságaik címét.

2.       E jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Felek segítik egymást, az illetékes vámigazgatásokon keresztül az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy a származási nyilatkozatok hitelességének és az ezekben az okmányokban közölt adatok helyességének ellenőrzésében.

32. cikk

Származási igazolás ellenőrzése

1.       A származási igazolások utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, valamint akkor kell elvégezni, ha az importáló Fél vámhatóságának alapos kétségei merülnek fel a fenti okmányok valódiságát, az adott termékek származó helyzetét vagy a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését illetően.

2.       Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtásához az importáló Fél vámhatósága visszaküldi az EUR.1 szállítási bizonyítványt és a számlát – ha az benyújtásra került –, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló Fél vámhatóságának, adott esetben megadva az ellenőrzés okát. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására továbbítani kell minden olyan megszerzett okmányt vagy adatot, amely a származási igazolásban szereplő információ helytelenségére utal.

3.       Az ellenőrzést az exportáló Fél vámhatósága végzi el. E célból jogukban áll bármilyen bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni, vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

4.       Amennyiben az importáló Fél vámhatósága úgy dönt, hogy felfüggeszti az érintett termékre vonatkozó preferenciális elbánás megadását mindaddig, amíg meg nem kapja az ellenőrzés eredményeit, a szükségesnek tartott óvintézkedések mellett felajánlja az importőrnek a termék kiadását.

5.       Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesítik annak eredményeiről. Az eredménynek egyértelműen jeleznie kell, hogy az okmány valódi-e, valamint hogy az adott termék valamelyik Féltől származónak tekinthető-e, és hogy teljesíti-e e jegyzőkönyv egyéb követelményeit.

6.       Amennyiben megalapozott kétség merül fel, és nem érkezik válasz az ellenőrzésre irányuló kérelem keltétől számított tíz hónapon belül, illetve ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a kérdéses dokumentum valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérelmező vámhatóságok – a kivételes körülmények esetétől eltekintve – elutasítják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.

33. cikk

Viták rendezése

1.       Ha az e jegyzőkönyv 32. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vámhatóságok között nem lehet rendezni, az ilyen vitákat a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elé kell terjeszteni. A megállapodás IV. címének 14. fejezete (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) nem alkalmazandó.

2.       Ha az e jegyzőkönyv 32. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban felmerülő vitáktól eltérő viták merülnek fel e jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatban, az ilyen vitákat a Vámügyi Albizottság elé kell terjeszteni. Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti választottbírósági eljárás csak akkor kezdeményezhető, ha a vitának a Vámügyi Albizottság elé történő terjesztését követő hat hónapon belül a Vámügyi Albizottságnak nem sikerült rendeznie a jogvitát.

3.       Az importőr és az importáló Fél vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett Fél jogszabályai az irányadók.

34. cikk

Szankciók

Minden olyan személyt, aki olyan okmányt állít vagy állíttat ki, amely különböző termékek részére preferenciális elbánás biztosítása céljából helytelen információkat tartalmaz, büntetéssel kell sújtani.

35. cikk

Vámszabad területek

1.       A Felek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a származási igazolás mellett kereskedelem tárgyát képező olyan termékek, amelyek szállítás közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos eljáráson kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor rajtuk.

2.       Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérve, amikor valamelyik Fél területéről származó termékeket származási igazolás fedezete mellett vámszabad területekre hoznak be, és ezek a termékek valamilyen kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az exportőr kérésére az érintett hatóságok, amennyiben a végrehajtott kezelés vagy feldolgozás az e jegyzőkönyvnek megfelelően történt, új EUR.1 szállítási bizonyítványt adnak ki.

VII. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

36. cikk

E jegyzőkönyv alkalmazása

1.       Az „Európai Unió” fogalmába nem tartozik bele Ceuta és Melilla.

2.       A Grúziából származó termékek esetében a Ceutára vagy Melillára történő behozatalkor minden tekintetben ugyanazt a vámelbánást kell alkalmazni, amelyet az Európai Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Közösségekhez való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Grúzia a Ceutáról és Melilláról származó, a Megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámelbánást biztosítja, amely az EU-ból származó és onnan behozott termékekre vonatkozik.

3.       A (2) bekezdésnek a Ceutáról és Melilláról származó termékek tekintetében történő alkalmazása érdekében ezt a jegyzőkönyvet értelemszerűen kell alkalmazni, a 37. cikkben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel.

37. cikk

Különös feltételek

1.       Feltéve, hogy a termékeket a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően közvetlenül szállították, a következők tekintendők:

(1)     Ceutáról és Melilláról származó terméknek:

a)      teljes egészében Ceután és Melillán előállított termékek;

b)      azok a Ceután és Melillán előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy:

i.        az 5. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;

ii.       a Félnél származónak minősülnek, amennyiben a 6. cikkben említett műveleteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.

(2)     Grúziából származó termékeknek:

a)      teljes egészében Grúziában előállított termékek;

b)      azok a Grúziában előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy:

i.        az 5. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;

ii.       Ceutáról és Melilláról vagy az EU-ból származnak, feltéve, hogy olyan megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vetették azokat alá, amely túlmutat a 6. cikkben említett műveleteken.

2.       Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.

3.       Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője az „Grúzia” vagy „Ceuta és Melilla” szavakat az EUR.1 szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a származási nyilatkozatokon tünteti fel. Ezen felül a Ceutáról és Melilláról származó termékek esetében ezt az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a származási nyilatkozaton is jelezni kell.

4.       A spanyol vámhatóságok felelősek ennek a jegyzőkönyvnek Ceután és Melillán történő alkalmazásáért.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

E jegyzőkönyv módosításai

1.       E jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról a Vámügyi Albizottság határozhat.

2.       A Vámügyi Albizottság Grúziának a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozását követő egy éven belül az ebben a jegyzőkönyvben foglalt származási szabályokat felváltja az említett egyezményben foglalt származási szabályokkal.

39. cikk

Tranzitárukra és raktározott árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések

E megállapodás rendelkezései azokra az árukra alkalmazhatók, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek e megállapodás hatálybalépésének napján a Feleknél árutovábbítás alatt, vámáruraktárban vagy vámszabad területen átmeneti raktározás alatt álltak, feltéve, hogy az importáló Fél vámhatóságainak a fenti időponttól számított négy hónapon belül benyújtják a visszamenőlegesen kiállított származási igazolást azon okmányokkal együtt, amelyek igazolják, hogy az árukat a 13. cikkel összhangban közvetlenül szállították.

________________

Az I. JEGYZŐKÖNYV I. MELLÉKLETE

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A II. JEGYZŐKÖNYV II. MELLÉKLETÉBEN TALÁLHATÓ LISTÁHOZ

1. megjegyzés:

A lista minden termék vonatkozásában felsorolja azon szükséges feltételeket, amelyek alapján a jegyzőkönyv 5. cikke értelmében az kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthető.

2. megjegyzés:

2.1.    A lista első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlopban a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám vagy árucsoport-szám, a második oszlopban pedig a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezés szerepel. Az első két oszlopban szereplő minden egyes bejegyzéssel kapcsolatban a 3. vagy a 4. oszlop tartalmaz szabályt. Amennyiben néhány esetben az első oszlopban lévő szám előtt az „ex” szó szerepel, a 3. vagy 4. oszlop szerinti szabály csak a vámtarifaszám 2. oszlopbeli részére vonatkozik.

2.2.    Amennyiben az 1. oszlopban vámtarifaszámok csoportja vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlop a termékeket általános kifejezésekkel nevezi meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabályok mindazokra a termékekre vonatkoznak, amelyek a HR szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok valamelyike alá tartoznak.

2.3.    Ha a listán egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes francia bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének megnevezését, amelyre a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában megállapított szabály vonatkozik.

2.4.    Ahol az első két oszlopban szereplő tételre mind a 3. mind a 4. oszlop meghatároz egy szabályt, az exportőr választhat, hogy a 3. vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nem szerepel származási szabály, a 3. oszlopban ismertetett szabályt kell alkalmazni.

3. megjegyzés:

3.1.    A jegyzőkönyv 5. cikkének a származó helyzetet elnyert, más termék előállításához felhasznált termékre vonatkozó rendelkezései attól függetlenül érvényesek, hogy a származó helyzetet abban a gyárban nyerte-e el, ahol a terméket felhasználták, vagy pedig valamely Félnek egy másik gyárában.

Példa:

A 8407 vámtarifaszám alá besorolt motor, amelyre az a szabály vonatkozik, hogy a beépíthető, nem származó anyagok összértéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át, az ex 7224 vámtarifaszám alá besorolt, kovácsolással durván alakított „más ötvözött acélból” készült.

Ha ezt a kovácsolást az EU-ban végezték el nem származó öntvényből, akkor a kovácsolt termék már elnyerte a származó helyzetet a listában az ex 7224 vámtarifaszámra vonatkozó szabály értelmében. Ezután a kovácsolt terméket származóként lehet figyelembe venni a motor értékének kiszámításához, függetlenül attól, hogy azt ugyanabban a gyárban vagy egy másikban gyártották-e az EU-ban. A nem származó öntvény értékét így nem veszik figyelembe, amikor összeadják a felhasznált, nem származó anyagok értékét.

3.2.    A listára vonatkozó szabály a megkövetelt minimális mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást jelenti, több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezi; ellenben kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Ezért, ha a szabály úgy rendelkezik, hogy az előállítás bizonyos szintjén felhasználható nem származó anyag, akkor ilyen anyag felhasználása az előállítás korábbi szakaszában megengedett, későbbi szakaszban viszont már nem.

3.3.    A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, amikor valamely szabály az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból” kifejezést használja, akkor bármely vámtarifaszám alá besorolt anyag (még a termékkel azonos leírással, azonos vámtarifaszám alatt szereplő anyagok is) felhasználható, figyelembe véve természetesen azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban ugyancsak szerepelhetnek.

Mindazonáltal, az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, ideértve a … vámtarifaszám alatt szereplő egyéb anyagokat is” vagy az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, ideértve a termékkel azonos vámtarifaszám alatt szereplő egyéb anyagokat is” azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá besorolt anyag felhasználható, kivéve a lista 2. oszlopában a termékre megadott leírással azonos leírásút.

3.4.    Ha a jegyzék valamely szabálya megállapítja, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, az azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

Példa:

Az 5208–5212 vámtarifaszám alá tartozó szövetre vonatkozó szabály meghatározza, hogy természetes szál és – egyéb anyagok mellett – vegyi anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; lehet az egyiket vagy a másikat vagy mindkettőt.

3.5.    Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy adott anyagból kell előállítani, a feltétel nem akadályozza meg más olyan anyag felhasználását, amely jellegénél fogva nem felelhet meg a szabálynak (lásd még az alábbi 6.2. megjegyzést a textíliákkal kapcsolatban).

Példa:

Az 1904 vámtarifaszám alá tartozó élelmiszerekre vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabona és származékai használatát, nem tiltja azonban az ásványi sók, vegyi anyagok és más olyan adalékanyagok használatát, amelyek nem gabonából előállított termékek.

Ez azonban nem vonatkozik olyan termékre, amely – bár nem állítható elő a jegyzékben szereplő adott anyagból – az előállítás korábbi szakaszában ugyanolyan jellegű anyagból előállítható.

Példa:

Az ex 62 árucsoportba tartozó, nem szőtt anyagból készült ruházati cikk esetében, ha ezen áruosztályra vonatkozóan csupán nem származó fonal felhasználása megengedett, nem lehet a nem szőtt szövetből kiindulni, még akkor sem, ha a nem szőtt szövetet általában nem is lehet fonalból készíteni. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis – azaz a szál fázisa lesz.

3.6.    Ha a lista valamely szabályában két vagy több százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok legmagasabb értékére, akkor ezeket a százalékértékeket nem lehet összeadni. Vagyis a felhasznált nem származó anyagok legmagasabb értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagokra vonatkozó százalékos arányokat sem.

4. megjegyzés:

4.1.    A listában használt „természetes szál” kifejezés a nem mesterséges vagy nem szintetikus szálakra vonatkozik. A fonást megelőző fázisokra korlátozódik, ideértve a hulladékot is, és – amennyiben másként nem határozzák meg – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is.

4.2.    A „természetes szálak” fogalma a 0511 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjúszálat, a finom és durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszámok alá tartozó egyéb növényi szálat foglalja magában.

4.3.    A listán szereplő „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papíripari rostanyag” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, az 50–63. árucsoportba nem besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.

4.4.    A listán szereplő „vágott műszál” kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

5. megjegyzés:

5.1.    Amennyiben valamely, a listában szereplő termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre történik hivatkozás, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az e termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10 %-át kitevő textil alapanyagokra (lásd még az 5.3. és 5.4. megjegyzést is).

5.2.    Az 5.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak kevert összetételű, két vagy több textil alapanyagból készült termékre lehet alkalmazni.

A textil alapanyagok a következők:

–        selyem,

–        gyapjú,

–        durva állati szőr,

–        finom állati szőr,

–        lószőr,

–        pamut,

–        papíripari rostanyagok és papír,

–        len,

–        kender,

–        juta és egyéb textilipari rost szálak,

–        szizál és az Agave nembe tartozó egyéb textilipari szálak,

–        kókusz, manilakender, rami és egyéb növényi textil szálak,

–        szintetikus végtelen szál,

–        mesterséges végtelen szál,

–        áramvezető végtelen szál,

–        szintetikus vágott műszál polipropilénből,

–        szintetikus vágott műszál poliészterből,

–        szintetikus vágott műszál poliamidból,

–        szintetikus vágott műszál poliakrilnitrilből,

–        szintetikus vágott műszál poliimidből,

–        szintetikus politetrafluoretilén vágott szál,

–        szintetikus vágott műszál poli(fenilén-szulfid)-ból,

–        szintetikus vágott műszál poli(vinil-klorid)-ból,

–        egyéb szintetikus vágott műszál,

–        mesterséges viszkóz vágott szál,

–        egyéb mesterséges vágott műszál,

–        rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

–        rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

–        az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaznak,

–        az 5605 vámtarifaszám alá tartozó más termékek.

Példa:

Kevert fonal az az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, amelyet 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek. Ezért az olyan nem származó szintetikus vágott szál, amely nem tesz eleget a származási szabályoknak (amelyek azt írják elő, hogy vegyi anyagból vagy textilipari pépből kell gyártani) akkor használható fel, ha az összsúlya a fonal súlyának legfeljebb a 10 %-át teszi ki.

Példa:

Kevert szövet az az 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, amelyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó fésült gyapjúfonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek. Ezért az olyan szintetikus fonal, amely nem felel meg a (vegyi anyagokból vagy textilipari pépből történő gyártásról rendelkező) származási szabályoknak, vagy az olyan gyapjúszövet, amely nem felel meg a (nem kártolt vagy fésült vagy fonásra másként elő nem készített természetes szálakból történő gyártásról rendelkező) származási szabályoknak, vagy e két anyag kombinációja felhasználható, feltéve, hogy összsúlya nem haladja meg a szövet súlyának 10 %-át.

Példa:

Az 5802 vámtarifaszám alá tartozó olyan tűzött textilszövet, amelyet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből állítottak elő, csak akkor számít kevert terméknek, ha a pamutszövet maga is két különálló vámtarifaszám alá tartozó fonalból álló kevert szövet, vagy ha a felhasznált pamutfonalak maguk is kevertek.

Példa:

Ha a szóban forgó tűzött szövetet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készült, a felhasznált két fonal nyilvánvalóan két különböző textil alapanyag, így a tűzött szövet ennek megfelelően kevert termék.

5.3.    A „rugalmas poliéter szegmensekkel készült poliuretán fonal, paszományozott is” jellemzésű fonalat tartalmazó termék esetében ez a tűréshatár az érintett fonal tekintetében 20 %.

5.4.    Az olyan termékek esetében, amelyek „egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia- vagy (alumíniumporral bevont vagy nem bevont) műanyagfilm-magból álló, két műanyagfilm-réteg közé – átlátszó vagy színezett ragasztóval – illesztett szalagot tartalmaznak”, ez a tűréshatár az érintett szalag tekintetében 30 %.

6. megjegyzés:

6.1.    Ahol e listában erre a megjegyzésre történik utalás, az érintett konfekcionált termékre a lista 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át.

6.2.    A 6.3. megjegyzés sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba nem besorolható anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során.

Példa:

Ha a jegyzék egy szabálya úgy rendelkezik, hogy egy adott textilipari cikk (például nadrág) esetében fonalat kell használni, ez nem akadályozza meg fémből készült cikkek, pl. gombok használatát, mert a gomb nem tartozik az 50–63. árucsoportba. Ugyanezen okból ez nem akadályozza meg zipzár használatát sem, bár a zipzárak általában tartalmaznak textíliákat.

6.3.    Százalékszabály alkalmazásakor a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor figyelembe kell venni az 50–63. árucsoportokba nem tartozó anyagok értékét is.

7. megjegyzés:

7.1.    Az ex 2707, 2713–2715, ex 2901, ex 2902 és ex 3403 vámtarifaszám alkalmazásában az „egyedi eljárások” a következők:

a)       vákuumdesztilláció;

b)      átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással;

c)       krakkolás;

d)      reformálás;

e)       extrakció szelektív oldószerekkel;

f)       a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagensekkel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g)      polimerizáció;

h)      alkilezés, és

i)       izomerizáció.

7.2.    A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a „egyedi eljárások” a következők:

a)       vákuumdesztilláció;

b)      átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással;

c)       krakkolás;

d)      reformálás;

e)       extrakció szelektív oldószerekkel;

f)       a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagensekkel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g)      polimerizáció;

h)      alkilezés;

i)       izomerizáció.

j)       csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok tekintetében: hidrogénnel történő kéntelenítés, amely a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 %-os csökkenését eredményezi (ASTM D 1266-59 T módszer);

k)      csak a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében paraffinmentesítés szűréstől eltérő művelettel;

l)       csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok tekintetében: hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy a stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. hidrofiniselés vagy színtelenítés) azonban nem lehet „egyedi eljárásnak” tekinteni;

m)     csak az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt fűtőolajok tekintetében: atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek az ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve, kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;

n)      csak az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt nehézolajok esetében, a gázolajok és a fűtőolajok kivételével, kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

o)      csak az ex 2712 vámtarifaszám alá (a súlyát tekintve 0,75 %-nál kevesebb olajt tartalmazó vazelin, ozokerit, lignitviasz vagy tőzegviasz, paraffinviasz kivételével) besorolt nyerstermékek tekintetében: olajmentesítés frakcionált kristályosítással.

7.3.    Az ex 2707, 2713–2715, ex 2901, ex 2902, valamint ex 3403 vámtarifaszámok alkalmazásában az olyan egyszerű eljárások, mint például a tisztítás, dekantálás, sóeltávolítás, vízelválasztás, szűrés, színezés, jelölés, a kéntartalom megállapítása különböző kéntartalmú termékekkel történő keverés révén vagy az említett, illetve ezekhez hasonló műveletek bármilyen kombinációja nem eredményez származást.

________________

AZ I. JEGYZŐKÖNYV II. MELLÉKLETE

A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGREHAJTANDÓ OLYAN MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK LISTÁJA, AMELYEK EREDMÉNYEKÉNT AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ MINŐSÍTÉST KAPHAT

A listán említett termékek nem mindegyike szerepel feltétlenül a Megállapodásban. A Megállapodás egyéb részeit is szükséges tehát áttanulmányozni.

HR-vámtarifaszám || A termék megnevezése || A származó termék helyzet elérése érdekében a nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás

(1) (2) || (3)                                      vagy             (4)

1. árucsoport || Élő állatok || Az 1. árucsoportba tartozó összes felhasznált állat teljes egészében előállított ||

2. árucsoport || Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek || Előállítás, amelynek során az 1. és 2. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

3. árucsoport || Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok || Előállítás, mely során a 3. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

ex 4. árucsoport || Tejtermékek; madártojás; természetes méz; másutt nem említett élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék; kivéve: || Előállítás, mely során a 4. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

0403 || Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is || Előállítás, amely során: –      a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított, –      a 2009 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált gyümölcslé (az ananász-, lime- vagy grapefruitlé kivételével) már származó, és –      a 17. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

ex 5. árucsoport || Máshol nem említett állati eredetű termékek; kivéve: || Előállítás, mely során a 5. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

ex 0502 || Kikészített sertés- és vaddisznószőr és sörte || Szőr és sörte tisztítása, fertőtlenítése, válogatása és egyenesítése ||

6. árucsoport || Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat || Előállítás, amely során: –      a 6. árucsoport alá tartozó összes felhasznált termék teljes egészében előállított, és –      a felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

7. árucsoport || Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék és egyes gyökerek és gumók || Előállítás, mely során a 7. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

8. árucsoport || Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja || Előállítás, amely során: –      a felhasznált összes gyümölcs és dióféle teljes egészében előállított, és –      a 17. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

ex 9. árucsoport || Kávé, tea, matétea és fűszerek; kivéve: || Előállítás, mely során a 9. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

0901 || 0901 Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és -burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

0902 || Tea, aromásítva is || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

ex 0910 || Fűszerkeverék || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

10. árucsoport || Gabonafélék || Előállítás, mely során a 10. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

ex 11. árucsoport || Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér; kivéve: || Előállítás, amelynek során a 0714 vtsz. alá tartozó a összes gabonaféle, élelmezési célra alkalmas zöldségféle, gyökér és gumó vagy a felhasznált gyümölcs teljes egészében előállított ||

ex 1106 || Liszt, dara és por a 0713 vámtarifaszám alá besorolt szárított, kifejtett hüvelyes zöldségből || A 0708 vtsz. alá tartozó hüvelyes zöldségek szárítása vagy őrlése ||

12. árucsoport || Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány || Előállítás, mely során a 12. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

1301 || Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és oleorezin (pl. balzsam) || Előállítás, amelynek során a 1301 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

1302 || Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is: || ||

|| –     Növényi termékből nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) || Előállítás nem modifikált nyálkából és dúsítóból ||

|| –     Más || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

14. árucsoport || Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termék || Előállítás, mely során a 14. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

ex 15. árucsoport || Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

1501 || Sertészsír (zsiradék is) és baromfizsír a 0209 és a 1503 vámtarifaszám alá besoroltak kivételével: || ||

|| –     Csont- vagy hulladékzsír || Előállítás a 0203, 0206 vagy a 0207 vtsz. alá tartozók, valamint a 0506 vtsz. alá tartozó csontok kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

|| –     Más || Előállítás a 0203 vagy a 0206 vtsz. alá tartozó sertéshúsból vagy sertések élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékéből, vagy a 0207 vtsz. alá tartozó baromfi húsából vagy élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékéből ||

1502 || Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vámtarifaszám alá tartozó kivételével || ||

|| –     Csont- vagy hulladékzsír || A 0201, 0202, 0204 vagy a 0204 vtsz. alá tartozók, valamint a 0506 vtsz. alá tartozó csontok kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

|| –     Más || Előállítás, mely során a 2. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

1504 || Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva: || ||

|| –     Szilárd frakciók || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 1504 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve ||

|| –     Más || Előállítás, amelynek során az 2. és 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

ex 1505 || Finomított lanolin || Előállítás az 1505 vámtarifaszám alá tartozó nyers gyapjúzsírból ||

1506 || Más állati zsír és olaj és ezek frakciója finomítva is, de vegyileg nem átalakítva: || ||

|| –     Szilárd frakciók || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 1506 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve ||

|| –     Más || Előállítás, mely során a 2. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

1507-től 1515-ig || Növényi olajok és ezek frakciói || ||

|| –     Szójabab-, földimogyoró-, pálma-, kókuszdió- (kopra-), pálmamagbél-, babassu-, tung- (kínaifa-) és oiticicaolaj, mirtuszviasz és japánviasz, jojobaolaj frakciói és olajok műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

|| –     Szilárd frakciók, a jojobaolaj-frakciók kivételével || Előállítás az 1507–1515 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagból ||

|| –     Más || Előállítás, melynek során az összes felhasznált növényi anyag teljes egészében előállított ||

1516 || Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciója részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve || Előállítás, amely során: –      a 2. árucsoport alá tartozó összes felhasznált termék teljes egészében előállított, és –      az összes felhasznált növényi anyag teljes egészében előállított. Az 1507, 1508, 1511 és 1513 vámtarifaszámok alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók ||

1517 || Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsír vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciója kivételével || Előállítás, amely során: –      a 2. és 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított, és –      az összes felhasznált növényi anyag teljes egészében előállított. Az 1507, 1508, 1511 és 1513 vámtarifaszámok alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók ||

16. árucsoport || Húsból, halból vagy rákból, puhatestűből, valamint más gerinctelen víziállatból készült termékek || Előállítás: –      az 1. árucsoportba tartozó állatból, és/vagy –      melynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

ex 17. árucsoport || Cukor és cukoráruk; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 1701 || Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyag hozzáadásával || Előállítás, amelyben a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

1702 || Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyag nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor: || ||

|| –     Vegytiszta malátacukor és gyümölcscukor || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 1702 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve ||

|| –     Más cukor szilárd állapotban, ízesítve vagy színezve || Előállítás, amelyben a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

|| –     Más || Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag már származó ||

ex 1703 || Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával || Előállítás, amelyben a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

1704 || Cukorkaáru (ideértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

18. árucsoport || Kakaó és kakaókészítmények || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

1901 || Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz || ||

|| –     Malátakivonat || Előállítás a 10. árucsoportba tartozó gabonafélékből ||

|| –     Más || Előállítás: -       a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és -       melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

1902 || Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása), elkészítve is: || ||

|| –     20 tömegszázalékot nem meghaladó hús-, belsőség-, hal-, rákféle- vagy puhatestű-tartalommal || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált gabonafélék és származékaik (a durumliszt és származékai kivételével) teljes egészében előállított ||

|| -      20 tömeg %-nál több hús-, belsőség-, hal-, rákféle- vagy puhatestű-tartalommal || Előállítás, amely során: –      valamennyi gabonaféle és származékaik (a durumliszt és származékai kivételével) teljes egészében előállított, és –      a 2. és 3. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

1903 || Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szemcse, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 1108 vámtarifaszám alá tartozó burgonyakeményítőből ||

1904 || Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével), előfőzve vagy másképp elkészítve || Előállítás: –      bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 1806. vámtarifaszám alá tartozóból, –      a felhasznált gabonaféléknek és lisztnek (a durumbúza és származékai, illetve a Zea indurata [gömbölyű] kukorica és származékai kivételével) teljes egészében létrejött vagy előállított, és –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

1905 || Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 11. árucsoport alá tartozóból ||

ex 20. árucsoport || Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények; kivéve: || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált gyümölcs, dióféle és más növényrész teljes egészében előállított ||

ex 2001 || Yamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 2004 és ex 2005 || Burgonyaliszt, dara vagy pelyhesített formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

2006 || Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott) || Előállítás, amelyben a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

2007 || Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

ex 2008 || –     Dióféle, cukor vagy alkohol hozzáadása nélkül || Előállítás, amelynek során a 0801, 0802 és 1202–1207 vámtarifaszám alá tartozó valamennyi felhasznált származó dióféle és olajos mag értéke meghaladja a termék gyártelepi árának 60 %-át ||

|| –     Mogyoróvaj; gabonaalapú keverékek; pálmafacsúcsrügy; kukorica || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

|| –     Egyebek, gyümölcs- és diófélék kivételével, nem gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve, cukor hozzáadása nélkül, fagyasztva || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

2009 || Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

ex 21. árucsoport || Különféle ehető készítmények; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

2101 || Kávé-, tea-, vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán, vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája és koncentrátuma || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során az összes cikória teljes egészében előállított ||

2103 || Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és dara és elkészített mustár: || ||

|| –     Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A mustárliszt vagy -dara vagy elkészített mustár azonban felhasználható ||

|| –     Mustárliszt és –dara és elkészített mustár || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

ex 2104 || Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2002–2005 vámtarifaszám alá tartozó elkészített vagy tartósított zöldség kivételével ||

2106 || Másutt nem említett élelmiszer-készítmény || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

ex 22. árucsoport || Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      melynek során az összes szőlő vagy szőlőből kivont anyag teljes egészében előállított ||

2202 || Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá besorolt gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, –      melynek során a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át, és –      amelynek során a felhasznált összes gyümölcslé (az ananász, a zöld citrom és grépfrútlé kivételével) származó ||

2207 || Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal || Előállítás: –      bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 2207 és 2208 vámtarifaszám alá tartozóból, és –      amelynek során az összes felhasznált szőlő vagy szőlőből származó anyag teljes egészében előállított, vagy, ha a felhasznált összes többi anyag már eleve származó, térfogatszázalékban megadva legfeljebb 5 % rizspálinka használható ||

2208 || Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital || Előállítás: –      bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 2207 és 2208 vámtarifaszám alá tartozóból, és –      amelynek során az összes felhasznált szőlő vagy szőlőből származó anyag teljes egészében előállított, vagy, ha a felhasznált összes többi anyag már eleve származó, térfogatszázalékban megadva legfeljebb 5 % rizspálinka használható ||

ex 23. árucsoport || Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 2301 || Bálnadara; emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból || Előállítás, amelynek során az 2. és 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

ex 2303 || Keményítő Előállításánál keletkező maradék kukoricából (kivéve az áztatólé-koncentrátumot), amelynek szárazanyagra számított fehérjetartalma meghaladja a 40 tömegszázalékot || Előállítás, melynek során az összes felhasznált kukorica teljes egészében előállított ||

ex 2306 || Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék 3%-ot meghaladó olívaolaj-tartalommal || Előállítás, amelynek során a felhasznált összes olíva teljes egészében előállított ||

2309 || Állatok etetésére szolgáló készítmény || Előállítás, amely során: –      az összes felhasznált gabonaféle, cukor, melasz, hús vagy tej származó, és –      a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított, ||

ex 24. árucsoport || Dohány és feldolgozott dohánypótló; kivéve: || Előállítás, mely során a 24. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében előállított ||

2402 || Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar (cigarillos) és cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból || Előállítás, amelynek során a feldolgozatlan dohány vagy a 2401 vámtarifaszám alá tartozó dohányhulladék legalább 70 tömegszázaléka származó ||

ex 2403 || Fogyasztási dohány (elszívásra) || Előállítás, amelynek során a feldolgozatlan dohány vagy a 2401 vámtarifaszám alá tartozó dohányhulladék legalább 70 tömegszázaléka származó ||

ex 25. árucsoport || Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 2504 || Természetes kristályos grafit, dúsított széntartalommal, tisztítva és őrölve || Széntartalom dúsítása, nyers kristályos grafit tisztítása és őrlése ||

ex 2515 || Márvány, fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva, tömb vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú tábla formában, legfeljebb 25 cm vastagságban || A márvány fűrészeléssel vagy másként legfeljebb 25 cm vastag darabokra vágása (még abban az esetben is, ha az már eleve fűrészelve van) ||

ex 2516 || Gránit, porfír, bazalt, homokkő és más emlékművi vagy építőkő, fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva, tömb vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú tábla formában, legfeljebb 25 cm vastagságú || A kő fűrészeléssel vagy másként legfeljebb 25 cm vastag darabokra vágása (még abban az esetben is, ha az már eleve fűrészelve van) ||

ex 2518 || Kalcinált dolomit || Nem kalcinált dolomit kalcinálása ||

ex 2519 || Porított természetes magnézium-karbonát (magnezit) légmentesen lezárt konténerben és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézián és a kiégetett (szinterezett) magnézián kívül || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható ||

ex 2520 || Gipsz, speciálisan fogászati célra elkészítve || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 2524 || Természetes azbesztszálak || Előállítás azbesztkoncentrátumból ||

ex 2525 || Csillámpor || A csillám vagy csillámhulladék megőrlése ||

ex 2530 || Földfesték, kalcinálva vagy porítva || A földfestékek kalcinálása vagy megőrlése ||

26. árucsoport || Ércek, salakok és hamu || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 27. árucsoport || Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 2707 || Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, ha legalább 65 térfogatszázalékuk 250 °C hőmérsékleten átdesztillál (beleértve a könnyűbenzin és benzol keverékét is), energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([2]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 2709 || Bitumenes ásványokból előállított nyersolaj || Bitumenes anyagok roncsoló lepárlása ||

2710 || Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett vagy feltüntetett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([3]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

2711 || Földgáz és gázhalmazállapotú más szénhidrogén || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([4]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

2712 || Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([5]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

2713 || Ásványolaj-koksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([6]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

2714 || Természetes bitumen és aszfalt; bitumenes vagy olajpala és kátrányos homok; aszfaltit és aszfaltkő || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([7]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

2715 || Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolaj-bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány) || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([8]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 28. árucsoport || Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 2805 || Kevert fém („Mischmetall”) || Előállítás elektrolízissel vagy hőkezeléssel, amelynek során felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 2811 || Kén-trioxid || Előállítás kéndioxidból || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 2833 || Alumínium-szulfát || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 2840 || Nátrium-perborát || Előállítás dinátrium-tetraborát-pentahidrátból || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 2852 || ex 2852 Belső éterek és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékainak higanyvegyületei || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban a 2909 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| Nukleinsavak higanyvegyületei és ezek sói, vegyileg meg nem határozottak is; más heterociklikus vegyületek || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 2852, 2932, 2933 és 2934 vámtarifaszám alá besorolt felhasznált anyagok összértéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 29. árucsoport || Szerves vegyi anyagok; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 2901 || Aciklikus szénhidrogének energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([9]) vagy ||

|| || Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 2902 || Ciklánok, ciklének (az azuléneken kívül), benzol, toluol, xilolok, energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([10]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 2905 || Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve. Azonban felhasználható az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholát is, ha összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

2915 || Telített, aciklikus, egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 2915 és a 2916 vámtarifaszám alá besorolt felhasznált anyagok összértéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 2932 || –      Belső felhasználású éterféleségek és azok hologénezett, szulfonált, nitrált vagy nitrozált származékai || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban a 2909 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| –      Ciklikus acetálok és belső félacetálok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékaik || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

2933 || Csak nitrogén-heteroatomos heterociklikus vegyületek || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 2932 és a 2933 vámtarifaszám alá besorolt felhasznált anyagok összértéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

2934 || Nukleinsavak és sóik, vegyileg meg nem határozottak is; más heterociklikus vegyületek || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban a 2932, 2933 és 2934 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 2939 || Mákszalma-koncentrátum legalább 50 tömegszázalék alkaloid-tartalommal || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 30. árucsoport || Gyógyszeripari termékek; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

3002 || Emberi vér; állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve; ellenszérumok, más vérfrakciók és módosított immunológiai termék biotechnológiai eljárással előállítva is; vakcinák, toxinok, mikroorganizmus- kultúrák (az élesztők kivételével) és hasonló termékek: || ||

|| –      Két vagy több alkotóelemből álló termékek, amelyeket terápiás vagy megelőzési célból kevertek össze, vagy ezen célból össze nem kevert termékek, kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve. A termékével azonos árumegnevezésű anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

|| –      Más || ||

|| –      Emberi vér || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve. A termékével azonos árumegnevezésű anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

|| –     Állati vér terápiás vagy megelőzési célra előkészítve || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve. A termékével azonos árumegnevezésű anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

|| –     Vérfrakciók az ellenszérumok, a hemoglobin és a szérumglobulin kivételével || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve. A termékével azonos árumegnevezésű anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

|| –     Hemoglobin, hemoglobulinok és szeroglobulinok || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve. A termékével azonos árumegnevezésű anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

|| –     Más || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve. A termékével azonos árumegnevezésű anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

3003 és 3004 || Gyógyszerek (a 3002, 3005 vagy 3006 vtsz. alá tartozó áruk kivételével): || ||

|| –     A 2941 vámtarifaszám alá tartozó amikacinból származó || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a 3003 és 3004 vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

|| –     Más || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 3003 és 3004 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, továbbá –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 3006 || –     Az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. k) pontjában meghatározott gyógyszerhulladék || A termék eredeti besorolása szerinti származását meg kell tartani. ||

|| –     Steril sebészeti vagy fogászati tapadásgátlók, a nem felszívódók is: || ||

|| –     műanyagból || Előállítás, amelyben a 39. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át(5) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

|| –     textíliából || Előállítás (7): –      természetes szálakból, –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

|| –     Osztómiás célra alkalmas készülék || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 31. árucsoport || Trágyázószerek; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3105 || A nitrogén, foszfor és kálium közül két vagy három trágyázó elemet tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban, kivéve: –     nátrium-nitrát –     kalcium-ciánamid –     káliumszulfát –     magnézium-kálium-szulfát || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 32. árucsoport || Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színező anyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3201 || Tanninok és sóik, étereik, észtereik és más származékaik || Előállítás növényi eredetű cserzőanyag-kivonatokból || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

3205 || Színes lakkfesték; az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. pontjában meghatározott színeslakkfesték-alapú készítmények ([11]) || Előállítás a 3203, 3204 és a 3205 vtsz. alá tartozók kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 3205 vtsz. alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 33. árucsoport || Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

3301 || Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is), rezionidok; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorpció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból az e vámtarifaszám alá tartozó anyagok eltérő „csoportját” ([12]) is beleértve. Azonban felhasználhatók ugyanazon csoportba tartozó anyagok is, ha értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 34. árucsoport || Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertyák és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipszalapú fogászati készítmények; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3403 || Kenőanyagok 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal || Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több egyedi eljárás ([13]) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

3404 || Műviaszok és elkészített viaszok: || ||

|| –     Paraffin, kőolajviasz, bitumenes ásványi anyagokból nyert viasz, paraffingács vagy izzasztott préselt paraffinviasz alapú || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

|| –     Más || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve: –     az 1516 vámtarifaszám alá tartozó, viasz jellegű hidrogénezett olajok, || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| || –     vegyileg meg nem határozott zsírsavak vagy ipari zsíralkoholok, amelyek hasonlóak a 3823 vámtarifaszám alá tartozó viaszokhoz, valamint ||

|| || –     a 3404 vámtarifaszám alá tartozó anyagok ||

|| || Ezek az anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át ||

ex 35. árucsoport || Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

3505 || Dextrinek és más átalakított keményítők (pl. előkocsonyásított vagy észterezett keményítő); keményítő-, vagy dextrin- vagy más átalakítottkeményítő- alappal készült enyvek || ||

|| –     Keményítőéterek és -észterek || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 3505 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| –     Más || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1108 vámtarifaszám alá tartozók kivételével || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3507 || Másutt nem említett elkészített enzim || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

36. árucsoport || Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 37. árucsoport || Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

3701 || Fényérzékeny, megvilágítatlan fényképészeti lemez és síkfilm bármilyen anyagból a papír, a karton és a textil kivételével; fényérzékeny, megvilágítatlan, azonnal előhívó síkfilm, csomagolva is || ||

|| –     Azonnal előhívó film színes fényképezéshez, csomagolva || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3701 és 3702 vámtarifaszám kivételével. A 3702 vtsz. alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| –     Más || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3701 és 3702 vámtarifaszám kivételével. Azonban felhasználható a 3701 és 3702 vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

3702 || Fényérzékeny, megvilágítatlan fényképészeti film tekercsben, bármilyen anyagból a papír, a karton és a textil kivételével; fényérzékeny, megvilágítatlan, azonnal előhívó film tekercsben || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 3701 és 3702 vámtarifaszám alá besoroltak kivételével || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

3704 || Megvilágított, de nem előhívott fényképészeti lemez, film, papír, karton és textil || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 3701-3704 vámtarifaszám alá tartozókat || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 38. árucsoport || A vegyipar különféle termékei; kivéve: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3801 || –     Kolloid grafit olajos szuszpenzióban és szemikolloid grafit; szénmassza elektródokhoz || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

|| –     Grafit massza alakban, 30 tömegszázalékot meghaladó grafitot tartalmazó ásványolaj- keverékéből || Előállítás, amelynek során a 3403 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3803 || Finomított tallolaj || Nyers tallolaj finomítása || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3805 || Szulfátterpentin-alkohol, tisztítva || Nyers szulfátterpentin-alkohol tisztítása desztillálással vagy finomítással || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3806 || Észtergyanta || Előállítás gyantasavból || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 3807 || Faszurok (fakátrány szurok) || Fakátrány desztillációja || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

3808 || Rovarölők, patkányirtók, gombaölők, gyomirtók, csírázásgátló termékek és növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítő és hasonló termékek, a kiskereskedelemben szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelve vagy mint készítmények és készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc és kéngyertya és légyfogó papír) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3809 || Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartósságot növelő anyagok, valamint más termék ekés készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3810 || Fémfelület-marató szerek; folyósítószerek és más segédanyagok hegesztéshez, keményforrasztáshoz vagy forrasztáshoz; forrasztó-, keményforrasztó- vagy hegesztőporok és -paszták, fém- és más anyagtartalommal; hegesztőelektródák vagy -pálcák mag- vagy bevonó anyagai || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3811 || Kopogásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, korróziógátló készítmények és más elkészített adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót) vagy más, azonos céllal ásványolajként használt folyadékokhoz: || ||

|| –     Kenőolaj-adalékok kőolajtartalommal vagy bitumenes ásványokból nyert olajtartalommal || Előállítás, amelynek során a 3811 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

|| –     Más || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3812 || Elkészített vulkanizálást gyorsítók; máshol nem említett gumi- vagy műanyaglágyítók; antioxidáns készítmények és egyéb gumi- vagy műanyag-stabilizátorok || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3813 || Készítmények és töltetek tűzoltó készülékekhez; töltött tűzoltógránátok || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3814 || Máshol nem említett szerves oldószerkeverékek és hígítók; elkészített lakk- vagy festékeltávolítók || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3818 || Elektronikai célra átitatott kémiai elem korong, ostya vagy hasonló formában; átitatott kémiai vegyület elektronikai célokra || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3819 || Hidraulikus-fékfolyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem, vagy 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3820 || Fagyásgátló és jegesedésgátló készítmények || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 3821 || Elkészített táptalajok mikroorganizmusok (beleértve a vírusokat és hasonlókat) vagy növényi, emberi vagy állati sejtek tenyésztésére vagy fenntartására || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3822 || Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; tanúsítással ellátott referenciaanyagok || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3823 || Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert savas olaj; ipari zsíralkohol || ||

|| –     Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert savas olaj || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

|| –     Ipari zsíralkohol || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 3823 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve ||

3824 || Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; máshol nem említett vegyipari vagy rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is): || ||

|| –     Az e vámtarifaszám alá besoroltak közül a következők: –     Természetes gyantás termékekből készült elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz –     Nafténsavak, ezek vízben oldhatatlan sói és észterei –     Szorbit, a 2905 vtsz. alá tartozó kivételével || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| –     Kőolajszulfonátok az alkálifémek, az ammónium vagy az etanol-aminok kőolajszulfonátjai kivételével; bitumenes ásványokból nyert olajak tiofénezett szulfonsavai és sói –     Ioncserélők –     Getterek vákuumcsövekhez || ||

|| –     Alkáli vas-oxidok gáztisztításhoz –     Ammóniákvíz és a gáztisztítás folyamán kimerült oxid –     Szulfonaftenit savak és ezek vízben nem oldódó sói és észterei –     Kozma- és Dippel-olaj –     Különböző anionokat tartalmazó sók keverékei –     Zselatin alapú másolópaszta papír- vagy textilalapra is || ||

|| –     Más || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

3901-től 3915-ig || Műanyag alapanyag formájában, hulladék, forgács és törmelék kivéve az ex 3907 és 3912 vámtarifaszámok alá tartozókat, amelyekre a lenti szabályok érvényesek || ||

|| –     Addíciós homopolimerizációs termékek, amelyekben egyetlen monomer a teljes polimertartalom több mint 99 tömegszázalékát teszi ki || Előállítás, amely során: –     a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át, és –     a fenti korlátozáson belül, a 39. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ([14]) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

|| –     Más || Előállítás, amelyben a 39. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ([15]) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

ex 3907 || –     Polikarbonátból és akrilnitril-butadiénsztirol kopolimerből (ABS) előállított kopolimer || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban felhasználható a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ([16]) ||

|| –     Poliészter || Előállítás, amelynek során a 39. árucsoport alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és/vagy előállítás a tetrabromo-(biszfenol A)-polikarbonátból ||

3912 || Máshol nem említett cellulóz és kémiai származékai, alapanyag formájában || Előállítás, amelynek során a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

3916-től 3921-ig || Félkész termékek és műanyagcikkek; kivéve az ex 3916, ex 3917, ex 3920 és ex 3921 vámtarifaszám alá besoroltakat, amelyekre az alább meghatározott szabályok vonatkoznak: || ||

|| –     Sík termékek, amelyek feldolgozottsági foka meghaladja a felületi megmunkálást vagy a négyszögletesre vágást (a négyzetet is beleértve); egyéb termékek, amelyek feldolgozottsági foka meghaladja az egyszerű felületkezelést || Előállítás, amelyben a 39. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

|| –     Más: || ||

|| –     Addíciós homopolimerizációs termékek, amelyekben egyetlen monomer a teljes polimertartalom több mint 99 tömegszázalékát teszi ki || Előállítás, amely során: –     a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át, és –     a fenti korlátozáson belül, a 39. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ([17]) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

|| –     Más || Előállítás, amelyben a 39. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ([18]) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

ex 3916 és ex 3917 || Profil és cső || Előállítás, amely során: –     a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át, és –     a fenti határértéken belül a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

ex 3920 || –     Ionomer lemez vagy film || Előállítás hőre lágyuló parciális sóból, amely fémionokkal, főleg cink- és nátriumionokkal részben semlegesített etilén és metakrilsav kopolimere || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

|| –     Lemez regenerált cellulózból, poliamidokból vagy polietilénből || Előállítás, amelynek során a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

ex 3921 || Műanyagfóliák, fémezve || Előállítás kevesebb mint 23 mikron vastagságú, különösen átlátszó poliészterfóliából ([19]) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

3922-től 3926-ig || Műanyag áru || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 40. árucsoport || Gumi és ebből készült áruk; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 4001 || Rétegelt kreppgumi lap lábbelihez || Természetes gumilemezek laminálása ||

4005 || Vulkanizálatlan gumikeverék, alapanyag formában vagy lap, lemez vagy szalag alakban || Előállítás, melynek során (a természetes gumi kivételével) az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

4012 || Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag || ||

|| –     Újrafutózott lég-, tömör vagy kisnyomású gumiabroncs || Használt gumiabroncs újrafutózása ||

|| –     Más || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 4011 és 4012 vámtarifaszám alá besoroltak kivételével ||

ex 4017 || Keménygumiból készült áruk || Előállítás keménygumiból ||

ex 41. árucsoport || Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr, kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 4102 || Juh- vagy báránybőr nyersen, gyapjú nélkül || Gyapjú eltávolítása a gyapjas juh- és báránybőrről ||

4104-től 4106-ig || Szőrtelen vagy gyapjú néküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem megmunkálva || Cserzett bőr újracserzése vagy Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

4107, 4112 és 4113 || Szőrtelen, cserzés vagy kérgesítés után tovább kikészített bőr, beleértve a pergamentált bőrt, hasítva is, a 4114 vtsz. alá tartozó bőr kivételével || Előállítás az 4104−4113 vtsz. alá tartozók kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

ex 4114 || Lakkbőr és laminált lakkbőr; metalizált bőr || Előállítás a 4104–4106, a 4107, a 4112 vagy a 4113 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

42. árucsoport || Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 43. árucsoport || Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 4302 || Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva: || ||

|| –     Lap, kereszt és hasonló forma || Nem összeállított cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül ||

|| –     Más || Előállítás össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből ||

4303 || Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk || Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből ||

ex 44. árucsoport || Fa és faipari termékek; faszén; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 4403 || Gömbfa, négy oldalán durván faragva || Előállítás gömbfából, kérgezetten is, vagy pusztán durvára faragva ||

ex 4407 || Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva || Gyalulás, csiszolás vagy fogazott illesztés ||

ex 4408 || Furnérlap rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére (ideértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, lapolva vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban || Lapolás, gyalulás, csiszolás vagy fogazott illesztés ||

ex 4409 || Fa, bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is: || ||

|| –     Csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva || Csiszolás vagy végillesztés ||

|| –     Szegélyléc és gyöngyléc || Peremezés vagy mintázás ||

ex 4410 és ex 4413 || Szegélyléc és gyöngyléc, ideértve a padló-szegélylécet és más szegélylemezt is || Peremezés vagy mintázás ||

ex 4415 || Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag || Előállítás méretre nem vágott falemezből ||

ex 4416 || Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok részei || Előállítás hasított dongákból, a két főfelület fűrészelésén túl nem megmunkálva ||

ex 4418 || –     Ács- és épületasztalos-ipari termék || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Üreges fapanel, panelek és zsindelyek azonban felhasználhatók ||

|| –     Szegélyléc és gyöngyléc || Peremezés vagy mintázás ||

ex 4421 || Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap || Előállítás a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó fából ||

ex 45. árucsoport || Parafa és parafa áru; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

4503 || Természetes parafából készült áru || Előállítás a 4501 vámtarifaszám alá tartozó parafából ||

46. árucsoport || Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő és fonásáruk || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

47. árucsoport || Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 48. árucsoport || Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 4811 || Vonalazott, margózott vagy négyzethálós papír és karton || Előállítás a 47. árucsoport alá tartozó, papírElőállításra szolgáló anyagokból ||

4816 || Karbonpapír, önmásolópapír és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vámtarifaszám alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír dobozba kiszerelve is || Előállítás a 47. árucsoport alá tartozó, papírElőállításra szolgáló anyagokból ||

4817 || Boríték, zárt levelezőlap, postai levelezőlap és más levelezőlap papírból vagy kartonból; levelezőpapír-készletet tartalmazó, papírból vagy kartonból készült doboz, tasak, tárca és mappa || Előállítás: –     a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –     amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 4818 || Toalettpapír || Előállítás a 47. árucsoport alá tartozó, papírElőállításra szolgáló anyagokból ||

ex 4819 || Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből || Előállítás: –     a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –     amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 4820 || Írótömb || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 4823 || Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva || Előállítás a 47. árucsoport alá tartozó, papírElőállításra szolgáló anyagokból ||

ex 49. árucsoport || Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

4909 || Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap; nyomtatott lapok személyes üdvözlettel, üzenettel vagy bejelentéssel, illusztrálva, díszítve és borítékkal is || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 4909 és 4911 vámtarifaszám alá besoroltak kivételével ||

4910 || Bármilyen nyomtatott naptár, beleértve a naptárblokkot is: || ||

|| –     Nem papír vagy karton alapú öröknaptár vagy cserélhető lapos naptár || Előállítás: –     a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –     amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

|| –     Más || Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a 4909 és 4911 vámtarifaszám alá besoroltak kivételével ||

ex 50. árucsoport || Selyem; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 5003 || Selyemhulladék (ideértve a le nem gombolyítható selyemgubót, fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülve || Selyemhulladék kártolása vagy fésülése ||

ex 5004-től ex 5006-ig || Selyemfonal és fonal selyemhulladékból || Előállítás ([20]): –     kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyers selyemből vagy selyemhulladékból, –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más természetes szálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5007 || Szövet selyemből vagy selyemhulladékból || ||

|| –     Gumifonallal || Előállítás egyágú fonalból ([21]) ||

|| –     Más || Előállítás (1): ||

|| || –     kókuszrostfonalból –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papírból vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

ex 51. árucsoport || Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

5106-től 5110-ig || Gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal || Előállítás ([22]): –     kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyers selyemből vagy selyemhulladékból, –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5111-től 5113-ig || Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből || ||

|| –     Gumifonallal || Előállítás egyágú fonalból ([23]) ||

|| –     Más || Előállítás (1): ||

|| || –     kókuszrostfonalból –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papírból vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

ex 52. árucsoport || Pamut; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

5204-től 5207-ig || Fonal és pamutcérna || Előállítás ([24]): –     kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyers selyemből vagy selyemhulladékból, –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5208-től 5212-ig || Pamutszövet || ||

|| –     Gumifonallal || Előállítás egyágú fonalból (1) ||

|| –        Más || Előállítás ([25]): ||

|| || –        kókuszrostfonalból –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papírból vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

ex 53. árucsoport || Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

5306-től 5308-ig || Fonal más növényi textilrostból; papírfonal || Előállítás ([26]): –     kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyers selyemből vagy selyemhulladékból, –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5309-től 5311-ig || Szövet más növényi textilszálból; szövet papírfonalból: || ||

|| –     Gumifonallal || Előállítás egyágú fonalból ([27]) ||

|| –     Más || Előállítás (1): –     kókuszrostfonalból –     jutafonalból, –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papírból vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

5401-től 5406-ig || Fonal, monofil és cérna végtelen műszálból || Előállítás ([28]): –     kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyers selyemből vagy selyemhulladékból, –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5407 és 5408 || Szövet végtelen műszálból; || ||

|| –     Gumifonallal || Előállítás egyágú fonalból ([29]) ||

|| –     Más || Előállítás (1): ||

|| || –     kókuszrostfonalból –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papírból vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

5501-től 5507-ig || Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak (vágott műszálak) || Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből ||

5508-től 5511-ig || Fonal és varrócérna vágott műszálból || Előállítás ([30]): –     kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyers selyemből vagy selyemhulladékból, –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5512-től 5516-ig || Szövet vágott műszálból || ||

|| –     Gumifonallal || Előállítás egyágú fonalból (1) ||

|| –     Más || Előállítás ([31]): –     kókuszrostfonalból –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papírból vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

ex 56. árucsoport || Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk; kivéve: || Előállítás ([32]): –     kókuszrostfonalból –     természetes szálból –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5602 || Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is || ||

|| –        Tűnemezből || Előállítás (1): –     természetes szálból vagy –     vegyi anyagból vagy textilpépből Ugyanakkor: ||

|| || –     5402 vámtarifaszám alatti polipropilén műszál, –     5503 vagy 5506 vámtarifaszám alatti polipropilén szál vagy –     5501 vámtarifaszám alatti polipropilén fonókábel, amelyekből minden esetben kevesebb mint 9 decitex finomsági számú végtelen szál vagy szál használható, feltéve, hogy összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át ||

|| –        Más || Előállítás ([33]): –     természetes szálból –     kazeinből készült vágott műszálból vagy –     vegyi anyagból vagy textilpépből ||

5604 || Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy 5405 vámtarifaszám alá tartozó textilszál és -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva: || ||

|| –     Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva || Előállítás textilanyaggal nem bevont gumifonalból vagy zsinegből ||

|| –     Más || Előállítás ([34]): –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5605 || Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy 5405 vámtarifaszám alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak || Előállítás ([35]): –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

5606 || Paszományozott fonal, az 5404 és az 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vtsz. alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a pelyhes zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal || Előállítás (1): –     természetes szálból –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból, –     vegyi anyagból vagy textilpépből, vagy –     papír előállítására szolgáló anyagból ||

57. árucsoport || Szőnyegek és más textil padlóborítók || ||

|| –     Tűnemezből || Előállítás ([36]): –     természetes szálból vagy –     vegyi anyagból vagy textilpépből Ugyanakkor: ||

|| || –        5402 vámtarifaszám alatti polipropilén műszál, –        5503 vagy 5506 vámtarifaszám alatti polipropilén szál vagy –        5501 vámtarifaszám alatti polipropilén fonókábel, amelyekből minden esetben kevesebb mint 9 decitex finomsági számú végtelen szál vagy szál használható, feltéve, hogy összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át Jutaszövet hátoldalként felhasználható ||

|| –     Vagy más nemezből || Előállítás ([37]): –     nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálból vagy –     vegyi anyagból vagy textilpépből ||

|| –     Más || Előállítás (1): –     kókuszháncsfonalból vagy jutafonalból, –     szintetikus vagy mesterséges fonalból, –     természetes szálból vagy –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból. Jutaszövet hátoldalként felhasználható ||

ex 58. árucsoport || Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; kivéve: || ||

|| –      Gumifonallal kombinálva || Előállítás egyágú fonalból ([38]) ||

|| –      Más || Előállítás (1): ||

|| || –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

5805 || Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl. Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

5810 || Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

5901 || Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez || Előállítás fonalból ||

5902 || Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból || ||

|| –      Textilanyagot legfeljebb 90 tömegszázalékban tartalmaz || Előállítás fonalból ||

|| –      Más || Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből ||

5903 || Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy laminálva, az 5902 vtsz. alá tartozó szövetek kivételével || Előállítás fonalból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

5904 || Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is || Előállítás fonalból ([39]) ||

5905 || Textil falborító: || ||

|| –     Impregnált, bevont, beborított vagy gumival, műanyaggal vagy más anyaggal laminálva || Előállítás fonalból ||

|| –     Más || Előállítás ([40]): ||

|| || –      kókuszrostfonalból –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből vagy ||

|| || A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

5906 || Gumizott textilszövet, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó kivételével: || ||

|| –      Kötött vagy hurkolt kelmék || Előállítás ([41]): –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

|| –      Szintetikus végtelen fonalból készült más kelme, amely több mint 90 tömegszázalékban tartalmaz textilanyagot || Előállítás vegyi anyagból ||

|| –      Más || Előállítás fonalból ||

5907 || Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek vagy hasonlók számára || Előállítás fonalból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át ||

5908 || Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállításához csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is: || ||

|| –      Fehérizzású gázharisnya impregnálva || Előállítás csőszerűen kötött gázharisnyaszövetből ||

|| –      Más || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

5909-től 5911-ig || Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek: || ||

|| –      Polírozó korong vagy -gyűrű az 5911 vámtarifaszám alá besorolt, nemezből készítettek kivételével || Előállítás fonalból vagy a 6310 vámtarifaszám alá tartozó textilhulladékból vagy rongyból ||

|| –      Az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, papírElőállításnál vagy más műszaki célra általánosan használt, csőszerű vagy végtelenített egyszeres vagy többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal, vagy laposszövésű, többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal szőtt textilszövet, nemezelve, impregnálva vagy bevonva is || Előállítás ([42]): –      kókuszrostfonalból –      a következő anyagokból: –      politetrafluor-etilén fonalból ([43]), –      fenolgyantával bevont, impregnált vagy beborított, többágú poliamid fonalból, –      m-feniléndiaminból és izoftálsavból polikondenzációval előállított aromás poliamid szálból készült szintetikus fonalból, ||

|| || –      politetrafluor-etilén monofilből ([44]), –      poli(p-fenilén tetraftalamid) szintetikus textilszálból álló fonalból, –      fenolgyanta bevonatú, akrilfonallal paszományozott üvegrost fonalból (1), ||

|| || –      poliészterből, valamint tereftálsav és 1,4-ciklohexandimetanol és izoftálsav gyantából készült kopoliészter monofilből, –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített más vágott műszálból vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

|| –      Más || Előállítás ([45]): –      kókuszrostfonalból –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

60. árucsoport || Kötött vagy hurkolt kelmék || Előállítás (1): –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

61. árucsoport || Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok: || ||

|| –      Két vagy több, formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött vagy hurkolt darab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával készítve || Előállítás fonalból ([46])([47]) ||

|| –      Más || Előállítás (1): –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

ex 62. árucsoport || Ruházati cikk, kellék és tartozék, a kötött vagy hurkolt áru kivételével; kivéve: || Előállítás fonalból ([48])([49]) ||

ex 6202, ex 6204, ex 6206, ex 6209 és ex 6211 || Női, leányka és csecsemőruha, valamint csecsemőruha és tartozékai, hímzéssel || Előállítás fonalból (2) vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának a 40 %-át (2) ||

ex 6210 és ex 6216 || Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből || Előállítás fonalból ([50]) vagy Előállítás nem bevont szövetből, ha a felhasznált nem bevont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át (1) ||

6213 és 6214 || Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló cikkek: || ||

|| –        Hímezve || Előállítás nem fehérített egyszálas fonalból ([51])([52]) vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának a 40 %-át (2) ||

|| –        Más || Előállítás nem fehérített egyszálas fonalból (1)(2) vagy ||

|| || A kikészítést nyomás követi, amelyhez legalább két előkészítő vagy két befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, bolyhozás, mercerizálás, hőrögzítés, mángorlás, gyűrtelenítés, kikészítés, avatás, impregnálás, kivarrás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a 6213 és a 6214 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált nem nyomott áruk összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át ||

6217 || Más konfekcionált ruházati kellék és tartozék; vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: || ||

|| –     Hímezve || Előállítás fonalból ([53]) vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának a 40 %-át (1) ||

|| –     Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből || Előállítás fonalból (1) vagy Előállítás nem bevont szövetből, ha a felhasznált nem bevont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át (1) ||

|| –     Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva || Előállítás: –     a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –     amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át ||

|| –     Más || Előállítás fonalból ([54]) ||

ex 63. árucsoport || Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

6301-től 6304-ig || Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília stb.: || ||

|| –     Nemezből, nem szőtt textíliából || Előállítás ([55]): –      természetes szálból vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

|| –     Más: || ||

|| –     Hímezve || Előállítás nem fehérített egyszálas fonalból ([56])([57]) vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból (a kötött vagy hurkolt kivételével) feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át ||

|| –     Más || Előállítás nem fehérített egyszálas fonalból ([58])([59]) ||

6305 || Zsák és zacskó áruk csomagolására || Előállítás ([60]): –      természetes szálból –      nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

6306 || Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla, vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk || ||

|| –      Nem szőtt textíliából || Előállítás (3)(1): –      természetes szálból vagy –      vegyi anyagból vagy textilpépből ||

|| –      Más || Előállítás nem fehérített egyszálas fonalból ([61])([62]) ||

6307 || Más készáru, beleértve a szabásmintát is || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

6308 || Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermék készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben || A készletben minden összetevőnek meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át ||

ex 64. árucsoport || Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek részei; kivéve: || Előállítás a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrészből álló összeállítás kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

6406 || Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 65. árucsoport || Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

6505 || Kalap és más fejfedő kötött vagy hurkolt kelméből vagy csipkéből, nemezből vagy más textilanyagból (de nem szalagból) előállítva, bélelve vagy díszítve is; hajháló bármilyen anyagból, bélelve vagy díszítve is || Előállítás fonalból vagy textilszálból ([63]) ||

ex 66. árucsoport || Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek részei; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

6601 || Esernyő és napernyő (beleértve a boternyőt, kerti és hasonló napernyőt is) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

67. árucsoport || Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok, emberhajból készült áruk || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 68. árucsoport || Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áru; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 6803 || Palakőből vagy agglomerált palából készült áru || Előállítás megmunkált palakőből ||

ex 6812 || Azbesztből készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt és magnézium-karbonátalapú keverékből készült áru || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból ||

ex 6814 || Megmunkált csillám és ebből készült áru, beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is, papír-, karton- vagy más anyagú alátéten is || Előállítás megmunkált csillámból (ideértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is) ||

69. árucsoport || Kerámiatermékek || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 70. árucsoport || Üveg és üvegáruk; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 7003, ex 7004 és ex 7005 || Üveg fényvisszaverődést gátló réteggel || Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7006 || A 7003, 7004 vagy a 7005 vámtarifaszám alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva, zománcozva vagy másképp megmunkálva, de nem keretben vagy más anyaggal nem összeszerelve: || ||

|| –      Dielektromos vékony filmmel bevont üveglap szubsztrátum, félvezetői minőségben, a SEMII szabványokkal összhangban ([64]) || Előállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó, nem bevont, üveglap szubsztrátumból ||

|| –      Más || Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7007 || Biztonsági üveg, szilárdított (edzett) vagy rétegelt üvegből || Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7008 || Többrétegű szigetelőüveg || Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7009 || Üvegtükör, beleértve a visszapillantó tükröt is, keretezve is || Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7010 || Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik vagy Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

7013 || Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018 vtsz. alá tartozók kivételével) || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik vagy Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át vagy Kézi munkával készült, fúvott üveg kézi díszítése (szitanyomás kivételével), feltéve, hogy a felhasznált kézi munkával készült, fúvott üveg összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának az 50 %-át ||

ex 7019 || Üvegrostból (fonal kivételével) készült áru || Előállítás, : –      színezetlen pászmából, előfonatból, fonalból vagy vágott szálból, vagy –      üveggyapotból ||

ex 71. árucsoport || Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzat; érmék; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 7101 || Természetes vagy tenyésztett gyöngy, osztályozva és a szállítás megkönnyítésére ideiglenesen felfűzve || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 7102, ex 7103 és ex 7104 || Megmunkált drágakő vagy féldrágakő (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) || Előállítás megmunkálatlan drágakőből vagy féldrágakőből ||

7106, 7108 és 7110 || Nemesfémek: || ||

|| –      Megmunkálatlan || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 7106, 7108 és 7110 vámtarifaszám alá tartozókat vagy A 7106, 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása vagy A 7106, 7108 vagy 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel ||

|| -       Félgyártmány vagy por formában || Előállítás megmunkálatlan nemesfémből ||

ex 7107, ex 7109 és ex 7111 || Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, félgyártmány || Előállítás nemesfémmel plattírozott nem nemesfémből, megmunkálatlanul ||

7116 || Természetes vagy tenyésztett gyöngyből, (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) drágakőből vagy féldrágakőből készült áru || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

7117 || Ékszerutánzat || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik vagy ||

|| || Előállítás nemesfémmel nem plattírozott vagy bevont nem nemesfém részekből, feltéve, hogy a felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 72. árucsoport || Vas és acél; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

7207 || Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból || Előállítás a 7201, 7202, 7203, 7204 vagy 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7208-től 7216-ig || Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból || Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából ||

7217 || Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból || Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből ||

ex 7218 és ex 7222 || Félkész termék, síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból || Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából ||

7223 || Huzal rozsdamentes acélból || Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből ||

ex 7224, 7225 és ex 7228 || Félkész termék, síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból || Előállítás a 7206, a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából ||

7229 || Huzal más ötvözött acélból || Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből ||

ex 73. árucsoport || Vas vagy acéláruk; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 7301 || Szádpalló || Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7302 || Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag || Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

7304, 7305 és 7306 || Cső és üreges profil vasból (az öntöttvas kivételével) vagy acélból || Előállítás a 7206, 7207, 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból ||

ex 7307 || Több részből álló csőszerelvény rozsdamentes acélból (ISO X5CrNiMo 1712) || A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, feltéve, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át ||

7308 || Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Azonban a 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény nem használható fel ||

ex 7315 || Hólánc || Előállítás, amelynek során a 7315 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 74. árucsoport || Réz és rézből készült áruk; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

7401 || Nyers réz (szulfid-fémkeverék); cementréz (kicsapott réz) || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

7402 || Finomítatlan réz; rézanód elektrolízises finomításhoz || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

7403 || Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan: || ||

|| –      Finomított réz || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

|| –      Más elemeket is tartalmazó rézötvözet és finomított réz || Előállítás finomított, megmunkálatlan rézből vagy rézhulladékból, illetve -törmelékből ||

7404 || Rézhulladék és -törmelék || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

7405 || Segédötvözet (mesterötvözet) || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 75. árucsoport || Nikkel és ebből készült áruk; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

7501-től 7503-ig || Nyers nikkel (szulfid-fémkeverék), zsugorított nikkel-oxid és a nikkelkohászat más közbeeső terméke; megmunkálatlan nikkel; nikkelhulladék és -törmelék || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 76. árucsoport || Alumínium és ebből készült áruk; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

7601 || Megmunkálatlan alumínium || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át vagy Előállítás ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből hőkezeléssel vagy elektrolízissel ||

7602 || Alumíniumhulladék és -törmelék || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 7616 || Alumínium gyártmányok, az alumíniumhuzalból készült háló, drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyagok (a végtelen szalagot is beleértve) és a terpesztett alumínium kivételével || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Az alumíniumhuzalból és a terpesztett alumíniumhálóból készített drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, betonháló és hasonló anyag (a végtelenített szalagot is beleértve) azonban felhasználható; valamint –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

77. árucsoport || A HR-ben történő esetleges későbbi felhasználásra fenntartva || ||

ex 78. árucsoport || Ólom és ebből készült áruk; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

7801 || Megmunkálatlan ólom: || ||

|| –      Finomított ólom || Előállítás „kohóólomból” vagy „finomítatlan ólomból" ||

|| –      Más || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 7802 vámtarifaszám alá tartozó hulladékot vagy törmeléket azonban nem lehet felhasználni ||

7802 || Ólomhulladék és -törmelék || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 79. árucsoport || Cink és ebből készült áruk; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

7901 || Megmunkálatlan cink: || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 7902 vámtarifaszám alá tartozó hulladékot vagy törmeléket azonban nem lehet felhasználni ||

7902 || Cinkhulladék és -törmelék || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 80. árucsoport || Ón és ebből készült áruk; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

8001 || Megmunkálatlan ón || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 8002 vámtarifaszám alá tartozó hulladékot vagy törmeléket azonban nem lehet felhasználni ||

8002 és 8007 || Ónhulladék és -törmelék, más áru ónból || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

81. árucsoport || Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk: || ||

|| –      Más nem nemesfém, megmunkált; ezekből készült áruk || Előállítás, amelynek során a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

|| –      Más || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 82. árucsoport || Szerszámok, eszközök, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

8206 || A 8202–8205 vtsz.-ok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelt készletben || Előállítás a 8202–8205 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8202–8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat azonban bele lehet foglalni a készletbe, ha az összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át ||

8207 || Cserélhető szerszám kézi vagy gépi működtetésű kéziszerszámhoz vagy szerszámgéphez (pl. sajtoló-, csákoló-, lyukasztó-, menetfúró, menetvágó, fúró-, furatmegmunkáló, üregelő-, maró-, esztergályozó- vagy csavarhúzó szerszám), beleértve a fém húzásához vagy extrudálásához való süllyesztéket és a sziklafúráshoz vagy talajfúráshoz való szerszámot is || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át ||

8208 || Kés és vágópenge géphez vagy mechanikus készülékhez || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át ||

ex 8211 || Kés, sima vagy fogazott pengével (beleértve a kertészkést is), a 8208 vámtarifaszám alá tartozó kés kivételével || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Nem nemesfémből készült késpenge és nyél azonban felhasználható ||

8214 || Másutt nem említett késművesáru (pl. hajnyíró gép, mészárosbárd vagy konyhai bárd, aprító- és darabolókés, papírvágó kés); manikűr- vagy pedikűrkészlet és felszerelés (körömreszelő is) || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható ||

8215 || Kanál, villa, merőkanál, szűrőkanál, tortalapát, halkés, vajkés, cukorfogó és hasonló konyhai vagy asztali eszköz || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható ||

ex 83. árucsoport || Másutt nem említett különféle áruk nem nemesfémből; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 8302 || Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru épülethez és automatikus ajtócsukó || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 8302 vtsz. alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át ||

ex 8306 || Kis szobor és más dísztárgy, nem nemesfémből || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 8306 vtsz. alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

ex 84. árucsoport || Atomreaktor, kazán, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 8401 || Nukleáris fűtőanyagelem || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból([65]) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8402 || Vízgőzt vagy más gőzt fejlesztő kazán (az alacsony nyomású gőz előállítására is alkalmas, központi fűtés céljára szolgáló forróvíz-kazán kivételével); túlhevítő vízkazán || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8403 és ex 8404 || Központi fűtés céljára szolgáló kazán, a 8402 vámtarifaszám alá tartozó kazán kivételével és segédberendezés a központi fűtés céljára szolgáló kazánhoz || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 8403 és 8404 vámtarifaszám alá tartozók kivételével || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

8406 || Gőzturbina (víz- vagy más gőz üzemű): || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8407 || Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8408 || Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8409 || Kizárólag vagy elsősorban a 8407 vagy 8408 vtsz. alá tartozó motor alkatrésze || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8411 || Sugárhajtású gázturbina, légcsavaros gázturbina és más gázturbina || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8412 || Más erőgép és motor || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

ex 8413 || Forgódugattyús térfogatkiszorításos szivattyúk || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

ex 8414 || Ipari ventillátorok, légfúvók és hasonlók || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8415 || Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, valamint hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8418 || Hűtőgép, fagyasztógép és más hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos vagy más működésű is; hőszivattyú a 8415 vtsz. alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, –      amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      ahol a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

ex 8419 || Fa-, papíripari rostanyag-, papír- és kartonipari gépek || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8420 || Kalander vagy más hengerlőgép és ezekhez való henger, a fém- vagy üveghengermű kivételével || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8423 || Mérleg (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértvea súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; súly mindenfajta mérleghez || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8425-től 8428-ig || Emelő, mozgató, be- és kirakodó gépek || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8431 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8429 || Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger: || ||

|| –      Úthengerek || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

|| –      Más || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8431 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8430 || Föld, ásvány vagy érc mozgatására, gyalulására, egyengetésére, nyesésére, kotrására, döngölésére, tömörítésére, kitermelésére vagy fúrására szolgáló más gép; cölöpverő és cölöpkiemelő; hóeke és hókotró || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8431 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 8431 || Kizárólag vagy elsősorban úthengerekhez való alkatrészek || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8439 || Papíripari rostanyag készítésére, valamint papír vagy karton előállítására és kikészítésére szolgáló gép || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8441 || Papíripari rostanyag, papír vagy karton feldolgozására szolgáló más gép, beleértve mindenfajta vágógépet || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 8443 || Nyomtatók irodai gépekhez (például automatikus adatfeldolgozó gépek, szövegszerkesztő gépek stb.) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8444-től 8447-ig || E vámtarifaszámok alá tartozó textilipari gépek || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

ex 8448 || A 8444 és 8445 vámtarifaszám alá tartozó gépek segédgépei || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8452 || Varrógép, a 8440 vtsz. alá tartozó könyvkötő gép (fűzőgép) kivételével; varrógép beépítésére alkalmas bútor, állvány és speciálisan varrógéphez kialakított borító; varrógéptű || ||

|| -       Varrógép (csak zárt öltésű) motor nélkül legfeljebb 16 kg tömegű fejjel, vagy motorral legfeljebb 17 kg tömegű fejjel || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, –      (a motor nélküli) fej összeállítására felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét, valamint –      a felhasznált szálfeszítő, hurkoló és cikcakk szerkezet származó ||

|| -       Más || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8456-től 8466-ig || A 8456–8466 vtsz. alá tartozó szerszámgépek és gépek, valamint alkatrészeik és tartozékaik || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8469-től 8472-ig || Irodai gépek (pl. írógépek, számológépek, automatikus adatfeldolgozó gépek, sokszorosítógépek, fűzőgépek) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8480 || Öntödei formázószekrény fémöntéshez; öntőforma alaplap; öntőminta; öntőforma (a bugaöntő forma kivételével) fém, keményfém, üveg, ásványi anyag, gumi vagy műanyag formázásához || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

8482 || Golyós vagy görgős gördülőcsapágy || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8484 || Két vagy több fém, vagy más anyagból rétegelt fémtömítés és hasonló kötőelem; különböző anyagokból készült tömítés és hasonló kötőelem, készletben kiszerelve, tasakban, burkolatban vagy hasonló csomagolásban; Mechanikus tömítőelem || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

ex 8486 || –      Bármilyen anyagot anyagleválasztással megmunkáló szerszámgép, ha lézer- vagy más fény- vagy fotonsugárral, ultrahanggal, elektromos kisüléssel elektrokémiai, elektronsugaras, ionsugaras vagy plazmasugaras eljárással működik, illetve ennek alkatrészei és tartozékai –      hajlító, hajtogató, egyenesítő, simító szerszámgép (beleértve a présgépet is) fém megmunkálására, illetve ennek alkatrészei és tartozékai –      szerszámgép kő, kerámia, beton, azbesztcement vagy hasonló ásványi anyag vagy üveg hidegmegmunkálására, illetve ennek részei és tartozékai –      olyan jelölő eszközök, amelyek mintát létrehozó készülékek és fényvédő réteggel bevont anyagból sablon vagy hajszálvonal-hálózatos lemez készítésére használatosak; ezek alkatrészei és tartozékai || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

|| –      öntőformák, fröccsöntéshez vagy kompressziós öntéshez || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

|| –      emelő, mozgató, be- vagy kirakógép || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8431 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8487 || Ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos csatlakozót, szigetelőt, tekercset, érintkezőt vagy más elektromos alkatrészt nem tartalmazó gépalkatrész || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

ex 85. árucsoport || Elektromos gépek és elektromos felszerelések, valamint ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és –lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8501 || Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát) kivételével] || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8503 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8502 || Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      amelynek során a 8501 és a 8503 vtsz. alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 8504 || Tápegység az automatikus adatfeldolgozó gépekhez || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

ex 8517 || Emberi hang, kép vagy egyéb adat továbbítására és vételére szolgáló egyéb készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (mint a helyi vagy a nagy kiterjedésű hálózat) hírközlő berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 vtsz. alá tartozó hangtovábbító vagy vevőkészülékek kivételével || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

ex 8518 || Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8519 || Hangfelvevő vagy -lejátszó készülék || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és -       az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8521 || Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8522 || Kizárólag vagy elsősorban a 8519–8521 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrésze és tartozéka || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8523 || –      Felvételt nem tartalmazó lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével; || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

|| –      Felvételt tartalmazó lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8523 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

|| –      Lemez készítésére szolgáló matrica és mesterlemez, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével; || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8523 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

|| –      két vagy több integrált elektromos áramkörrel rendelkező proximity kártyák és „intelligens kártyák” || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

|| –      „intelligens kártyák” egy integrált áramkörrel || Előállítás, amely során: -       a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és -       amelynek során a 8541 és a 8542 vtsz. alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át vagy Diffúziós művelet (amelynek során az integrált áramkört a félvezető szubsztrátumon a megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki), függetlenül attól, hogy összeszerelést és/vagy tesztelést a 3. és a 4. cikkekben nem említett országban végezték || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8525 || Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők || Előállítás, amely során: -       a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és -       az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8526 || Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék || Előállítás, amely során: -       a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és -       az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8527 || Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házban || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8528 || –     kizárólag vagy elsősorban a 8471 vámtarifaszám alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

|| –     más monitor és kivetítő, beépített televízióvevő-berendezés nélkül; Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magába foglaló is; || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8529 || Kizárólag vagy elsősorban a 8525–8528 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrészei: || ||

|| –     Kizárólag vagy elsősorban képfelvevő vagy -lejátszó készülékhez || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

|| –     Kizárólag vagy elsősorban beépített televízió-vevőkészülék nélküli monitorhoz és kivetítőhöz; kizárólag vagy elsősorban a 8471 vtsz. alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

|| –     Más || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8535 || 1000 V-nál nagyobb feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására, védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8538 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8536 || –     Legfeljebb 1 000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagyvédelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgálóelektromos készülék || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8538 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

|| –     optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók || ||

|| –      műanyagból || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

|| –      kerámiából || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

|| –      rézből || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

8537 || Kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely a 8535 vagy a 8536 vámtarifaszám alá tartozó készülékből legalább kettőt foglal magában, és elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál, beleértve azt is, amely a 90. árucsoportba tartozó szerkezetet vagy készüléket tartalmaz, és numerikus vezérlésű készülék, a 8517 vámtarifaszám alá tartozó kapcsolókészülékek kivételével || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8538 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 8541 || Dióda, tranzisztor és hasonló félvezető eszköz, a chipekre még nem vágott (egyben levő) félvezető szelet kivételével || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

ex 8542 || Elektronikus integrált áramkörök || ||

|| –      Monolitikus integrált áramkörők || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      amelynek során a 8541 és a 8542 vtsz. alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át vagy Diffúziós művelet (amelynek során az integrált áramkört a félvezető szubsztrátumon a megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki), függetlenül attól, hogy összeszerelést és/vagy tesztelést a 3. és a 4. cikkekben nem említett országban végezték || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

  || –      gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos alkatrésze || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||  

|| –      más || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 8541 és a 8542 vámtarifaszám alá besorolt összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

8544 || Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8545 || Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk, fémmel vagy anélkül || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8546 || Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8547 || Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez és berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belső menetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546 vtsz. alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjai || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8548 || –      Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek és készüléknek ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos alkatrésze || ||

|| –      Elektronikus mikroáramkörök || Előállítás, amely során: -       a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és -       amelynek során a 8541 és a 8542 vtsz. alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

|| –      Más || || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 86. árucsoport || Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, más, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti és villamosvágány-tartozékok, -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (ideértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés; kivéve: || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8608 || Vasúti vagy villamosvasúti vágánytartozék és felszerelés; mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) ellenőrző, jelző- vagy biztonsági berendezés vasút, villamosvasút, közút, belvízi út, parkolóhely, kikötő vagy repülőtér számára; mindezek alkatrészei || Előállítás: -       a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és -       amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 87. árucsoport || Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; kivéve: || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

8709 || Önjáró üzemi targonca, rakodó- vagy emelőszerkezettel nem felszerelve, gyárban, raktárban, kikötő területén vagy repülőtéren áru rövid távolságra történő szállítására; vasúti pályaudvar peronján használt vontató; az ide tartozó jármű alkatrésze || Előállítás: -       a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és -       amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8710 || Harckocsi és más páncélozott harci jármű motorral, fegyverzettel vagy anélkül, valamint az ilyen jármű alkatrésze || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8711 || Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is) és kerékpár segéd motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi: || ||

|| –      Dugattyús, belső égésű motorral, amelynek hengerűrtartalma || ||

|| –      legfeljebb 50 cm3 || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át

|| –      50 cm3-t meghaladó || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

|| –      Más || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 8712 || Kerékpár golyóscsapágy nélkül || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 8714 vámtarifaszám alá tartozók kivételével || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8715 || Gyermekkocsi és alkatrésze || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

8716 || Pótkocsi (utánfutó) és félpótkocsi; más jármű géperejű hajtás nélkül; mindezek alkatrésze || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 88. árucsoport || Légi járművek, űrhajók, és ezek részei,: kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 8804 || Forgó ejtőernyő || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 8804 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

8805 || Légijármű-indító szerkezet; fedélzeti leszállásfékező készülék vagy hasonló fékezőszerkezet; repülőkiképző földi berendezés; mindezek alkatrésze || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

89. árucsoport || Hajók, csónakok és más úszószerkezeteik || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A 8906 vámtarifaszám alá besorolt hajótesteket azonban nem lehet felhasználni || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 90. árucsoport || Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai; kivéve: || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9001 || Optikai szál és optikai szálból álló nyaláb; optikai szálból készült kábel, a 8544 vtsz. alá tartozó kivételével; polarizáló anyagból készült lap és lemez; bármilyen anyagból készült lencse (kontaktlencse is), prizma, tükör és másoptikai elem nem szerelve, az optikailag nem megmunkált üvegből készültelem kivételével || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9002 || Lencse, prizma, tükör és más optikai elem bármilyen anyagból, szerelve, amely a műszer vagy készülék alkatrésze vagy szerelvénye, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9004 || Szemüveg, védőszemüveg és hasonló, látásjavító, védő- vagy más szemüveg || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

ex 9005 || Távcső, látcső (két és egy szemlencsés) és más optikai teleszkóp és ezek foglalata; a prizmás csillagászati távcsövek és ezek foglalata kivételével || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át valamint –      ahol a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 9006 || Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, az elektromos gyújtású villanókörte kivételével || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, –      amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      ahol a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9007 || Mozgóképfelvevő (kamera) és -vetítő, hangfelvevő vagy hanglejátszó készülékkel vagy anélkül || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, –      amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      ahol a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9011 || Összetett optikai mikroszkóp, mikro-fényképészeti, mikro-mozgófényképészeti mikroszkóp vagy mikro-képvetítő is || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, –      amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      ahol a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

ex 9014 || Más navigációs eszköz és készülék || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9015 || Földmérő (a fotogrammetriai földmérő is), hidrográfiai, oceanográfiai, hidrológiai, meteorológiai vagy geofizikai műszer és készülék, az iránytű kivételével; távolságmérő || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9016 || Mérleg 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységgel, súllyal együtt is || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9017 || Rajzoló-, jelölő- vagy matematikai számolóműszer és eszköz (pl. rajzológép, pantográf, szögmérő, rajzolókészlet, logarléc, logartárcsa); ebbe az árucsoportba más vtsz. alá nem besorolható kézi hosszúságmérő eszköz (pl. mérőrúd és -szalag, mikrométer, körző) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9018 || Orvosi, sebészeti, fogászati vagy állatorvosi műszer és készülék, szcintigráf készülék is, más elektromos gyógyászati és látásvizsgáló készülék: || ||

|| –      Fogorvosi szék beépített fogászati készülékkel vagy a fogászatban használatos köpőcsészével || Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 9018 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| –      Más || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

9019 || Mechanikus gyógyászati készülék; masszírozókészülék; pszichológiai képességvizsgáló készülék; ózon-, oxigén-, aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati légzőkészülék || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

9020 || Más légzőkészülék és gázálarc, sem mechanikus részekkel, sem cserélhető szűrőkkel nem rendelkező védőálarc kivételével || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25%-át

9024 || Keménység-, szakító-, nyomásszilárdság-, rugalmasság-vizsgáló gép és készülék vagy más mechanikai anyagvizsgáló gép (pl. fém, fa, textil, papír, műanyag vizsgálatához) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9025 || Fajsúlymérő és hasonló, folyadékban úszó mérőműszer; hőmérő, pirométer, barométer, higrométer és pszichrométer, regisztrálóval is és mindezek egymással kombinálva is || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9026 || Folyadék vagy gáz áramlásának, szintjének, nyomásának vagy más változó jellemzőinek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló eszköz, műszer és készülék (pl. áramlásmérő, szintjelző, manométer, hőmennyiségmérő) a 9014, 9015, 9028 vagy a 9032 vtsz. alá tartozó műszer és készülék kivételével || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9027 || Fizikai vagy vegyi analízisre szolgáló készülék és műszer (pl. polariméter, refraktométer, spektrométer, füst- vagy gázanalizátor); viszkozitást, porozitást, nyúlást, felületi feszültséget vagy hasonló jellemzőket mérő vagy ellenőrző eszköz és készülék; hő-, hang vagy fénymennyiségek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló eszköz és készülék (a megvilágítási-időmérő is); mikrotom (metszetkészítő) || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9028 || Gáz, folyadék vagy áram fogyasztásának vagy előállításának mérésére szolgáló készülék, ezek hitelesítésére szolgáló mérőeszköz is: || ||

|| –      Rész és tartozék || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

|| –        Más || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9029 || Fordulatszámláló, termékszámláló, taxióra, kilométer-számláló, lépésszámláló és hasonló készülék; sebességmérő és tachométer, a 9014 vagy a 9015 vámtarifaszám alá tartozó készülék kivételével; stroboszkóp || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9030 || Oszcilloszkóp, spektrumanalizátor és elektromos mennyiségek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló más műszer és készülék, a 9028 vámtarifaszám alá besorolt mérőműszerek kivételével; alfa-, béta-, gamma-, röntgen-, kozmikus vagy más ionizáló sugárzás kimutatására vagy mérésére szolgáló műszer és készülék || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9031 || Ebben az árucsoportban máshol nem említett, mérő- vagy ellenőrző műszer, készülék és gép; profilvetítő || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9032 || Automata szabályozó- vagy ellenőrző műszer és készülék || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9033 || A 90. árucsoportba tartozó gép, készülék, műszer vagy berendezés (ebben az árucsoportban másutt nem említett) alkatrésze és tartozéka || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

ex 91. árucsoport || Órák és kisórák és ezek alkatrészei; kivéve: || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

9105 || Más óra || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9109 || Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      az összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9110 || Komplett kisóraszerkezet vagy óraszerkezet, nem összeszerelve vagy részben összeszerelve (szerkezetkészlet); nem teljes kisóraszerkezet vagy óraszerkezet összeszerelve; nyers kisóraszerkezet vagy óraszerkezet || Előállítás, amely során: –      a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és –      a fenti határértéken belül a 9114 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9111 || Tok kisóraszerkezethez és ennek alkatrészei || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9112 || Tok órához és hasonló tok ebbe az árucsoportba tartozó más áruhoz és ezek részei || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át

9113 || Szíj, szalag és karkötő karórához és ezek alkatrésze || ||

|| –      Nem nemesfémből, arannyal vagy ezüsttel lemezelve is vagy nemesfémmel plattírozott fémből || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

|| –      Más || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

92. árucsoport || Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át ||

93. árucsoport || Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 94. árucsoport || Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító-felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

ex 9401 és ex 9403 || Nem nemesfémből készült, nem párnázott, legfeljebb 300 g/m2 tömegű pamutszövetet tartalmazó bútor || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik vagy Előállítás a 9401 vagy 9403 vámtarifaszám alá tartozó, felhasználásra kész pamutszövetből, ha: || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át

|| || –      a huzat értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át és –      valamennyi egyéb felhasznált anyag származó, és nem a 9401 vagy 9403 vámtarifaszám alá tartozik ||

9405 || Lámpa és világítófelszerelés, beleértve a keresőlámpát és a spotlámpát is, és mindezek máshol nem említett alkatrésze; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, cégtáblák és hasonlók, állandó jellegű fényforrással szerelve, valamint mindezek másutt nem említett alkatrésze || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

9406 || Előre gyártott épület || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

ex 95. árucsoport || Játékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrészei és tartozékai; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 9503 || Más játékok: csökkentett méretű („méretarányos”) modellek és szórakozásra szánt hasonló modellek, működő is; mindenféle kirakós játékok (puzzle) || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 9506 || ex 9506 Golfütő és alkatrészei || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. Durván megmunkált tömbök golfütőfejek készítéséhez felhasználhatók ||

ex 96. árucsoport || Különböző áruk; kivéve: || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

ex 9601 és ex 9602 || Állati, növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyagból készült áru || Előállítás azonos vámtarifaszám alá tartozó „megmunkált”, faragásra alkalmas anyagból ||

ex 9603 || Seprű, kefe és ecset (a nyest- és a mókusszőrből készült seprűk és hasonlók és kefék kivételével) kézi működtetésű, mechanikus padlóseprű motor nélkül, szobafestő párna és henger, gumibetétes törlő és nyeles felmosó || Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át ||

9605 || Utazási készlet testápoláshoz, varráshoz vagy cipő- vagy ruhatisztításhoz || A készletben minden összetevőnek meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át ||

9606 || Gomb, franciakapocs, patentkapocs és patent, gombtest és ezek más alkatrészei; nyers gomb || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

9608 || Golyóstoll; filc- és más, szivacsvégű toll és jelző; töltőtoll, rajzolótoll és más toll; másoló töltőtoll (átírótoll); töltőceruza vagy csúszóbetétes ceruza; ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek részei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vtsz. alá tartozó áru kivételével || Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó tollhegy vagy tollhegycsúcs azonban felhasználható ||

9612 || Írógép- vagy hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomat készítésére – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzőpárna, dobozzal is, átitatva vagy sem || Előállítás: –      a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból és –      amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át ||

ex 9613 || Öngyújtó, piezoelektromos gyújtóval || Előállítás, amelynek során a 9613 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át ||

ex 9614 || Pipa és pipafej || Előállítás durván megmunkált tömbből ||

97. árucsoport || Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek || Előállítás, melynek során a felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik ||

________________

AZ I. JEGYZŐKÖNYV III. MELLÉKLETE

EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY ÉS AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY INRÁNTI KÉRELEM MINTÁJA

Nyomtatási utasítások

1.       A formanyomtatványok mérete 210 x 297 mm; hosszirányban legfeljebb –5 mm, illetve +8 mm tűrés megengedett. A felhasznált papírnak legalább 25 g/m2 tömegű fehér famentes írópapírnak kell lennie. Nyomtatott zöld guilloché-mintázatú háttérrel kell rendelkeznie, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi eszközzel végzett hamisítást szembetűnővé tesz.

2.       A Felek illetékes hatóságai fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák ki, vagy arra felhatalmazott nyomdákkal nyomtattassák ki. Ez utóbbi esetben a bizonyítványokon fel kell tüntetni az ilyen engedélyt. Minden egyes formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy a nyomda azonosítójának. Az űrlapnak – nyomtatott vagy kézzel írt – sorszámot kell viselnie, amellyel azonosítható.

SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY

1.     Exportőr (név, teljes cím, ország) ||         EUR.1    No A    000.000

|| Kitöltés előtt lásd a túloldali megjegyzéseket

|| 2.     Kedvezményes kereskedelemben használt bizonyítvány         .......................................................................................

3.     Címzett (Név, teljes cím, ország) (nem kötelező) ||                                             valamint         ....................................................................................... (Írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét)

|| 4.     Az az ország, országcsoport vagy terület, ahonnan a termék származónak tekintendő || 5.     Rendeltetési ország, országcsoport vagy terület

6.     Szállítási adatok (nem kötelező) || 7.     Megjegyzések

8.     Tételszám; jelek és számok; A csomagok száma és fajtája1; Árumegnevezés || 9.     Bruttó tömeg (kg) vagy más mértékegység (liter, m3 stb.) || 10.   Számlák         (nem kötelező)

11. VÁMHIVATAL IGAZOLÁSA A nyilatkozat igazolása Exportokmány2 ................................számú vámnyilatkozat Típusa …............................................. vámhivatal .................................…… Kibocsátó ország vagy terület: ......................    Pecsét ................................................................... ................................................................... Hely és dátum……………...................... ................................................................... ……............................................................ (aláírás) || 12. AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA Alulírott kijelentem, hogy a fent megnevezett áruk megfelelnek a jelen bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeknek. Hely és dátum……………...................... .......................................................................... (aláírás)

1. Ha az áruk nincsenek csomagolva, jelezze a cikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel: az „ömlesztve” feliratot.

2. Csak akkor kell kitölteni, ha az exportáló ország vagy terület jogszabályai ezt megkövetelik.

13. ELLENŐRZÉS IRÁNTI KÉRELEM az alábbi szerv felé || 14. AZ ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE

|| Az ellenőrzés szerint a bizonyítványt1 ¨ a megjelölt vámhivatal állította ki, és a rajta szereplő adatok megfelelnek a valóságnak. ¨ a bizonyítvány nem felel meg a hitelességre és az adatok pontosságára vonatkozó követelményeknek (lásd a csatolt megjegyzéseket).

Kérjük a bizonyítvány hitelességének és pontosságának ellenőrzését ...............................................……………................................. (Hely és dátum)         Pecsét .....................................................…… (aláírás) || .........................................……………………………….. (Hely és dátum)         Pecsét .....................................................… (aláírás) _____________ (1) Írjon x-et a megfelelő négyzetbe.

MEGJEGYZÉSEK

1.                Tilos a bizonyítványokon törlést alkalmazni, vagy a szavakat átírni. Módosítást a helytelen bejegyzés áthúzásával és a szükséges helyes adatok hozzáadásával kell elvégezni. A javításokat a bizonyítványt kiállító személynek kézjegyével kell ellátnia, és a kibocsátó ország vagy terület vámhatóságainak záradékolnia kell.

2.                A bizonyítványon szereplő árumegnevezések között nem maradhat üres hely, és minden árumegnevezés elé sorszámot kell írni. Közvetlenül az utolsó tétel alatt egy vízszintes vonalat kell húzni. Az üresen maradt helyet egy átlós vonallal kell áthúzni oly módon, hogy az lehetetlenné tegyen bármilyen további bejegyzést.

3.                Az árut a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően kell megnevezni, az azonosításához elegendő részletességgel.

SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM.

1.     Exportőr (név, teljes cím, ország) ||         EUR.1    No A    000.000

|| Kitöltés előtt lásd a túloldali megjegyzéseket

|| 2.     Kérelem az alábbiak közötti preferenciális kereskedelemben használt bizonyítvány iránt:         .......................................................................................

3.     Címzett (Név, teljes cím, ország) (nem kötelező) ||                                             valamint         ....................................................................................... (Írja be a megfelelő ország, országcsoportok vagy területek nevét)

|| 4.     Az az ország, országcsoport vagy terület, ahonnan a termék származónak tekintendő || 5.     Rendeltetési ország, országcsoport vagy terület

6.     Szállítási adatok (nem kötelező) || 7.     Megjegyzések

8.     Tételszám; jelek és számok; a csomagok száma és fajtája1 Árumegnevezés || 9.     Bruttó tömeg (kg) vagy más mértékegység (liter, m3 stb.) || 10.   Számlák         (nem kötelező)

1. Ha az áru nincs csomagolva, tüntesse fel a darabszámot vagy az "ömlesztett" jelölést, értelem szerint.

AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA

Alulírott, a hátoldalon megnevezett áru exportőre,

KIJELENTEM,            hogy a hátoldalon feltüntetett áru megfelel a mellékelt bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeinek;

MEGHATÁROZOM   az alábbiakban azon tényeket, amelyek alapján az áruk a fenti feltételeknek megfelelnek:

……………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...

BENYÚJTOM    az alábbi igazoló okmányokat (1):

……………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...

VÁLLALOM,     hogy az eljárásra jogosult hatóság kérésére rendelkezésre bocsátok minden olyan igazoló okiratot, amely a mellékelt bizonyítvány kiadásához szükséges, valamint hozzájárulok ahhoz, hogy az említett eljárásra jogosult hatóság szükség esetén betekintsen belső nyilvántartásaimba, és ellenőrizze a szóban forgó áruk előállítási műveleteit;

KÉRELMEZEM az árura vonatkozó mellékelt bizonyítvány kiadását.

(Hely és dátum)

…………

(aláírás)

…………

(1)       Például: behozatali okmányok, szállítási bizonyítványok, számlák, a gyártó nyilatkozatai stb., amelyek az előállítás során felhasznált termékekre vagy a változatlan állapotban újra kivitt árukra vonatkoznak.

________________

AZ I. JEGYZŐKÖNYV IV. MELLÉKLETE

A SZÁMLANYILATKOZAT SZÖVEGE

Az alább megadott szövegű számlanyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A azonban lábjegyzeteket nem kell megismételni.

Bolgár változat

Износителят на продуктите, обхванати от този документ (митническо разрешение № …(1)) декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с … преференциален произход (2).

Spanyol változat

El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera n° …(1)) declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial …(2).

Cseh változat

Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení …(1)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených mají tyto výrobky preferenční původ v …(2).

Dán változat

Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (toldmyndighedernes tilladelse nr. ...(1)), erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i ...(2).

Német változat

Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. ...(1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anderes angegeben, präferenzbegünstigte ...(2) Ursprungswaren sind.

Észt változat

Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolli kinnitus nr. ...(1)) deklareerib, et need tooted on ...(2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.

Görög változat

Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ΄αριθ. ...(1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής ...(2).

Francia változat

L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière n° ...(1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle ...(2).

Horvát változat

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br………...(1)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi…………(2) preferencijalnog podrijetla.

Olasz változat

L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. ...(1)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale ...(2).

Lett változat

To produktu eksportētājs, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas atļauja Nr. …(1)), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir preferenciāla izcelsme …(2).

Litván változat

Šiame dokumente išvardytų produktų eksportuotojas (muitinės liudijimo Nr. …(1)) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra …(2) preferencinės kilmės produktai.

Magyar változat

A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: …(1)) kijelentem, hogy eltérő egyértelmű jelzés hiányában az áruk preferenciális …(2) származásúak.

Máltai változat

L-esportatur tal-prodotti koperti b'dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru. …(1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat b'mod ċar li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta" oriġini preferenzjali …(2).

Holland változat

De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. ...(1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële ... oorsprong zijn (2).

Lengyel változat

Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr …(1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają …(2) preferencyjne pochodzenie.

Portugál változat

O abaixo‑assinado, exportador dos produtos abrangidos pelo presente documento (autorização aduaneira n° (1)), declara que, salvo indicação expressa em contrário, estes produtos são de origem preferencial ...(2).

Román változat

Exportatorul produselor ce fac obiectul acestui document (autorizaţia vamală nr. …(1)) declară că, exceptând cazul în care în mod expres este indicat altfel, aceste produse sunt de origine preferenţială …(2).

Szlovén változat

Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št …(1)) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno …(2) poreklo.

Szlovák változat

Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia …(1)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v …(2).

Finn változat

Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o ...(1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja ... alkuperätuotteita (2).

Svéd változat

Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. ...(1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande ... ursprung (2).

Angol változat

The exporter of the products covered by this document (customs authorization No ...(1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of ...(2) preferential origin.

Georgian version

"ამ საბუთით (საბაჟოს მიერ გაცემული უფლებამოსილების N… (1)) წარმოდგენილი საქონლის ექსპორტიორი აცხადებს, რომ ეს საქონელი არის ... (2) შეღავათიანი წარმოშობის თუ სხვა რამ არ არის პირდაპირ მითითებული"

……………………………………………………………............................................3

(Hely és dátum)

……………………………………………………………............................................4

(az exportőr aláírása, valamint a nyilatkozatot aláíró személy neve olvashatóan feltüntetve)

1        Amennyiben a számlanyilatkozatot egy elfogadott exportőr állítja ki, ezen a helyen kell feltüntetni az elfogadott exportőr vámfelhatalmazási számát.  Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, a zárójelbe tett szavakat ki kell hagyni, vagy a helyet üresen kell hagyni.

2        A termék eredetét fel kell tüntetni. Amennyiben egy számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat CM jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozatot kiállítják.

3        Ezek feltüntetése kihagyható, ha az információ szerepel magán az okmányon.

4        Amennyiben az exportőr számára nem írják elő az aláírást, az aláírás alóli mentesítés az aláíró neve alóli mentesítést is magában foglalja.

________________

EGYÜTTES NYILATKOZAT

az Andorrai Hercegséget illetően

1.       Az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó termékeket – e Megállapodás szerint – Ukrajna a Grúziából származó terméknek ismeri el.

2.       A „származó termékek” meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól szóló jegyzőkönyv az (1) bekezdésben említett termékek származó helyzetének meghatározására értelemszerűen alkalmazandó.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a San Marino Köztársaságot illetően

1.       A San Marino Köztársaságból származó termékeket – e Megállapodás szerint – Grúzia az Unióból származó terméknek ismeri el.

2.       A „származó termékek” meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól szóló jegyzőkönyv az (1) bekezdésben említett termékek származó helyzetének meghatározására értelemszerűen alkalmazandó.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

az I. jegyzőkönyvben található származási szabályok felülvizsgálatáról, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről

1.       A Felek megállapodnak abban, hogy felülvizsgálják a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyvben található származási szabályokat, továbbá megvitatják a szükséges módosításokat, amennyiben valamelyik Fél azt igényli. E viták keretében a Felek figyelembe veszik a technológia és a termelési folyamatok fejlődését, az áringadozásokat és minden olyan egyéb tényezőt, amely a szabályok módosítását indokolhatja.

2.       A „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyv II. mellékletét a HR időszakos változásainak megfelelően kell átdolgozni.

________________

II. JEGYZŐKÖNYV

A VÁMÜGYEKBEN NYÚJTOTT KÖLCSÖNÖS

IGAZGATÁSI SEGÍTSÉGRŐL

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a)       „vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási rendelkezések, amelyek a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését szabályozzák, beleértve a Felek által elfogadott tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket;

b)      „megkereső hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján vámügyekben segítségnyújtást kér;

c)       „megkeresett hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján a vámügyekben a jogsegély iránti kérelmet fogadja;

d)      „személyes adatok”: egy azonosított vagy azonosítható magánszemélyre vonatkozó valamennyi információ;

e)       „vámjog megsértése”: az adott jogszabály bármely megszegése vagy megszegésének kísérlete.

2. cikk

Alkalmazási kör

1.       A Felek a hatáskörükbe tartozó területeken, az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételekkel segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében, különösen a vámjogszabálysértések megelőzése, kivizsgálása és leküzdése terén.

2.       A vámügyekben történő segítségnyújtás – e jegyzőkönyv alapján – kiterjed a Felek bármely közigazgatási hatóságára, amely hatáskörrel rendelkezik e jegyzőkönyv alkalmazásához. Ez nem sérti a büntetőügyekben történő kölcsönös segítségnyújtás szabályait. A kölcsönös segítségnyújtás valamely igazságügyi hatóság megkeresése kapcsán gyakorolt jogkörben történő információcserére csak akkor terjed ki, ha az illető igazságügyi hatóság ehhez hozzájárul.

3.       E jegyzőkönyv hatálya nem terjed ki a vámok, adók vagy bírságok behajtásához igényelt segítségre.

3. cikk

Segítségnyújtás megkeresés alapján

1.       A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság megad minden olyan lényeges tájékoztatást, amely a megkereső hatóság számára lehetővé teszi a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásának biztosítását, ideértve azokat információkat is, amelyek olyan ismertté vált vagy tervezett cselekményekkel kapcsolatosak, amelyek a vámjogszabályok megsértésére vagy esetleges megsértésére irányuló tevékenységek.

2.       A megkeresett hatóság kérelemre tájékoztatja a megkereső hatóságot a következőkről:

a)       a Felek valamelyikének területéről kivitt árut megfelelően vitték-e be a másik Fél területére, és adott esetben megnevezi az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárást is;

b)      a Felek egyikének területére importált árukat megfelelően exportálták-e a másik fél területéről, megjelölve – ahol lehetséges – az árukra alkalmazott vámeljárást.

3.       A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság, saját jogi vagy közigazgatási rendelkezései keretében megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy különös felügyeletet gyakoroljon a következők tekintetében:

a)       olyan természetes vagy jogi személyek, akikkel kapcsolatban megalapozott az a feltételezés, hogy vámjogszabályokat sértő műveletekben vesznek vagy vettek részt;

b)      olyan helyek felett, ahol az áruk összeszerelése oly módon történt vagy történhet, amely alapján okkal feltételezhető, hogy azokat a vámjogszabályokat sértő tevékenységekhez szándékoznak használni;

c)       olyan áruk felett, amelyeket olyan módon szállítanak vagy szállíthatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy azokat vámjogszabályokat sértő tevékenységekhez szándékoznak használni;

d)      szállítóeszköz, amelyet oly módon használnak vagy használhatnak, ami alapján okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő tevékenységhez szándékoznak felhasználni.

4. cikk

Önkéntes segítségnyújtás

A Felek – saját kezdeményezésük alapján, valamint saját jogi vagy közigazgatási rendelkezéseinek megfelelően – segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben ezt a vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükségesnek tartják, különösen az alábbiakra vonatkozó információk átadásával:

a)       olyan tevékenységek, amelyek megsértették, sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat és a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,

b)      a vámjogszabályok megsértésével összefüggő új eszközök vagy módszerek,

c)       olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik,

d)      olyan természetes vagy jogi személyek, akikkel kapcsolatban megalapozott az a feltételezés, hogy vámjogszabályokat sértő műveletekben vesznek vagy vettek részt;

e)       olyan szállítóeszközök, amelyekkel kapcsolatban megalapozott az a feltételezés, hogy azokat vámjogszabály-sértésben használták, használják vagy használhatják.

5. cikk

Kézbesítés és értesítés

1.       A megkereső hatóság megkeresése alapján a megkeresett hatóság a rá vonatkozó jogi vagy szabályozási rendelkezéseknek megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a megkeresett hatóság területén lakó vagy ott letelepedett címzett számára valamennyi olyan iratot kézbesítsen, vagy valamennyi olyan határozatról értesítést küldjön, amely a megkereső hatóságtól származik és e jegyzőkönyv hatálya alá tartozik.

2.       Az iratok kézbesítésére vagy határozatok értesítésére vonatkozó kérelmeket írásban, a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az utóbbi számára elfogadható másik nyelven kell elkészíteni.

6. cikk

A segítségnyújtás iránti megkeresés formája és tartalma

1.       A jegyzőkönyv szerinti megkeresés írásban történik. A megkereséshez mellékelni az azok teljesítéséhez szükséges okmányokat. Sürgős esetben szóban előterjesztett megkeresés is elfogadható, de azt haladéktalanul meg kell erősíteni írásban is.

2.       Az (1) bekezdés szerinti megkeresés a következő információkat tartalmazza:

a)       a megkereső hatóság;

b)      a kérelmezett intézkedés;

c)       a megkeresés tárgya és oka;

d)      az érintett jogszabályi vagy szabályozási rendelkezések és más jogi összetevők;

e)       azoknak a természetes vagy jogi személyeknek a lehetőség szerinti minél pontosabb és teljesebb megjelölése, akik ellen a vizsgálat irányul, és

f)       a fontosabb tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalása.

3.       A megkeresést a megkeresett hatóság egyik hivatalos nyelvén vagy egy általa elfogadott nyelven kell benyújtani. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a dokumentumokra, amelyek az (1) bekezdés szerinti megkeresést kísérik.

4.       Amennyiben egy megkeresés nem felel meg az e cikkben megállapított formai követelményeknek, akkor kérhetik annak helyesbítését vagy kiegészítését és ez idő alatt óvintézkedések rendelhetők el.

7. cikk

A megkeresés végrehajtása

1.       A jogsegély iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, saját hatáskörében és a rendelkezésére álló eszközökkel, úgy jár el, mintha saját nevében vagy ugyanennek a Félnek egy másik hatóságának a megkeresésére járna el, megadja a megkeresett hatóságnak már rendelkezésre álló információkat, elvégzi a megfelelő vizsgálatokat vagy intézkedik azok elvégzéséről. Ez a rendelkezés arra a hatóságra is vonatkozik, amelynek a megkeresett hatóság a megkeresést címezte, amennyiben az utóbbi nem tud saját maga eljárni.

2.       A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél jogi vagy közigazgatási rendelkezéseinek megfelelően teljesítik.

3.       Az egyik fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői – a másik Fél beleegyezésével és az utóbbi által megállapított feltételeknek megfelelően – jelen lehetnek a megkeresett hatóság vagy az (1) bekezdésnek megfelelően bármely más érintett hatóság hivatalában, a vámjogszabályokat megsértő vagy esetlegesen megsértő műveleteknek minősülő tevékenységekre vonatkozó információk megszerzése érdekében, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv alkalmazásában szüksége van.

4.       Az egyik Fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői a másik Fél egyetértésével és az utóbbi által meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek a másik Fél területén végrehajtott vizsgálatoknál.

8. cikk

Az információ közlésének formája

1.       A megkeresett hatóságnak a vizsgálatok eredményét írásban, a vonatkozó dokumentumokkal, hitelesített másolatokkal vagy egyéb eszközökkel együtt közölnie kell a megkereső hatósággal.

2.       Ez a tájékoztatás számítógépesített formában is történhet.

3.       Eredeti dokumentumot kizárólag kérésre adnak át, olyan esetben, ahol a hitelesített másolat nem elegendő. Az eredeti példányokat a lehető leghamarabb visszaküldik.

9. cikk

Kivételek a segítségnyújtási kötelezettség alól

1.       A segítségnyújtás megtagadható vagy bizonyos feltételek vagy követelmények teljesítéséhez köthető azon esetekben, amikor valamely Fél úgy ítéli meg, hogy az e jegyzőkönyv alapján történő segítségnyújtás:

a)       sértheti Grúzia vagy valamely tagállam szuverenitását, amelytől e jegyzőkönyv alapján a jogsegélyt kérték;

b)      sértheti a közrendet, közbiztonságot vagy más alapvető érdeket, különösen a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdésében említett esetekben; vagy

c)       ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sérthet.

2.       A megkeresett hatóság elhalaszthatja a jogsegély iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással, hogy az megzavarhat egy folyamatban lévő vizsgálatot, büntető- vagy más eljárást. Ilyen esetben a megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy elfogadható-e a jogsegély olyan feltételek és körülmények mellett, amelyeket a megkeresett hatóság határoz meg.

3.       Amennyiben a megkereső hatóság olyan jogsegélyt kér, amelyet saját maga nem tudna teljesíteni, ha erre felkérnék, akkor erre a körülményre felhívja a figyelmet megkeresésében. Ilyen esetben a megkeresett hatóság dönt, hogy miként válaszol a megkeresésre.

4.       Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a megkeresett hatóság döntését és annak okait haladéktalanul közölni kell a megkereső hatósággal.

10. cikk

Információcsere és az adatok bizalmas kezelése

1.       A jegyzőkönyv értelmében bármilyen formában közölt információ az egyes Feleknél alkalmazandó előírásoktól függően bizalmas vagy korlátozott természetű. Az információk a hivatali titoktartási kötelezettség körébe tartoznak, valamint az információt fogadó Fél hasonló információkra vonatkozó hatályos jogszabályai és az Unió intézményeire vonatkozó megfelelő rendelkezések szerinti védelmet élvezik.

2.       Személyes adatok csak akkor továbbíthatóak, ha az adatot fogadó Fél vállalja, hogy ezeket az adatokat olyan szintű védelemben részesíti, amelyet az adatokat küldő Fél megfelelőnek ítél meg.

3.       Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információknak a vámjogszabálysértés miatt indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való felhasználását e jegyzőkönyv alkalmazásában történő felhasználásnak kell tekinteni. Ezért a Felek a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően megszerzett információkat és a megtekintett dokumentumokat felhasználhatják bizonyítékként jegyzőkönyveikben, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint bírósági eljárásokban és vádemelés céljára. Az információt átadó vagy az okmányokhoz hozzáférést biztosító illetékes hatóságot tájékoztatni kell az ilyen felhasználásról.

4.       Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információk kizárólag e jegyzőkönyvben meghatározott célokra használhatók fel. Amennyiben valamelyik Fél az információt más célokra kívánja felhasználni, az információt szolgáltató megkeresett hatóság előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérnie. Az ilyen felhasználásra ezután a megkeresett hatóság által megállapított korlátozások vonatkoznak.

11. cikk

Szakértők és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó bírósági vagy közigazgatási eljárásokban – az adott felhatalmazás keretei között – szakértőként vagy tanúként megjelenjen a másik szerződő fél igazságszolgáltatása előtt, és az eljáráshoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait bemutassa. A megkereső hatóság által a tisztviselőnek küldött idézésben különösen meg kell jelölni, hogy mely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie a tisztviselőnek, és ott milyen ügyekben, milyen címen és milyen minőségben hallgatják meg.

12. cikk

A segítségnyújtás költségei

A Felek lemondanak az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő költségek egymás számára történő megtérítésének igényéről, kivéve adott esetben olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségei esetében, akik nem közszolgálati megbízást teljesítenek.

13. cikk

Végrehajtás

1.       Az e jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásával egyrészről Grúzia központi vámhatóságait, másrészről az Európai Bizottság illetékes szolgálatait és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. Ezek döntenek az alkalmazásához szükséges valamennyi gyakorlati intézkedésről és rendelkezésről, figyelembe véve a hatályos szabályokat, különösen az adatvédelem terén.

2.       A Felek konzultálnak egymással, a későbbiekben pedig folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően fogadnak el.

14. cikk

Más megállapodások

1.       Az Európai Unió és tagállamai vonatkozó hatáskörének figyelembevételével, ennek a jegyzőkönyvnek a rendelkezései:

a)       nem érintik a Felek által egyéb nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alapján vállalt kötelezettségeit;

b)      az egyes tagállamok, valamint Grúzia között megkötött vagy megköthető kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokhoz viszonyítva kiegészítő jellegűnek tekintendők, valamint

c)       nem érintik az Unió azon hatályos rendelkezéseit, amelyek a jegyzőkönyv alapján megszerzett és az Unió érdeklődésére számot tartó információknak az Európai Bizottság illetékes intézményei és a tagállamok vámhatóságai közötti közlésére vonatkoznak.

2.       Az (1) bekezdés sérelme nélkül jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek az Európai Unió tagállamai és Grúzia között már megkötött vagy megköthető, a kölcsönös segítségnyújtásról szóló bármely kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben az utóbbi rendelkezései összeegyeztethetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

15. cikk

Konzultációk

Az e jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdéseket illetően a Felek konzultálnak egymással az ügy rendezéséről az e magállapodás 74. cikkében létrehozott Vámügyi Albizottság keretében.

[1]        Az EK–Törökország Társulási Tanácsnak a Vámunió utolsó fázisának végrehajtásáról szóló 1995. december 22-i 1/95 határozata az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározott mezőgazdasági termékektől eltérő termékekre, valamint az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodásban meghatározott szén- és acéltermékektől eltérő termékekre alkalmazandó.

[2]        Az „egyedi eljárásokal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

[3]        Az „egyedi eljárásokkal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.2. bevezető megjegyzésben.

[4]        Az „egyedi eljárásokkal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.2. bevezető megjegyzésben.

[5]        Az „egyedi eljárásokkal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.2. bevezető megjegyzésben.

[6]        Az „egyedi eljárásokal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

[7]        Az „egyedi eljárásokal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

[8]        Az „egyedi eljárásokal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

[9]        Az „egyedi eljárásokal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

[10]       Az „egyedi eljárásokal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

[11]       A 32. árucsoporthoz tartozó 3. megjegyzés értelmében ezek az anyagok színezéséhez használatos vagy a színező készítmények előállítása során adalékként használt készítmények, kivéve, ha már a 32. árucsoport egy másik vámtarifaszáma alá sorolták be őket.

[12]       „Csoportnak” kell tekinteni a vámtarifaszám bármely részét, amelyet pontosvessző választ el a többi résztől.

[13]       Az „egyedi eljárásokal” kapcsolatos egyedi feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

[14]       Azon termékek esetében, melyeket egyrészről a 3901–3906 vtsz., másrészről a 3907–3911 vtsz. alá sorolt anyagok alkotnak, ez a korlátozás csak az anyagok azon csoportjára vonatkozik, amelyik nagyobb tömegben van jelen a termékben.

[15]       Azon termékek esetében, melyeket egyrészről a 3901–3906 vtsz., másrészről a 3907–3911 vtsz. alá sorolt anyagok alkotnak, ez a korlátozás csak az anyagok azon csoportjára vonatkozik, amelyik nagyobb tömegben van jelen a termékben.

[16]       Azon termékek esetében, melyeket egyrészről a 3901–3906 vtsz., másrészről a 3907–3911 vtsz. alá sorolt anyagok alkotnak, ez a korlátozás csak az anyagok azon csoportjára vonatkozik, amelyik nagyobb tömegben van jelen a termékben.

[17]       Azon termékek esetében, melyeket egyrészről a 3901–3906 vtsz., másrészről a 3907–3911 vtsz. alá sorolt anyagok alkotnak, ez a korlátozás csak az anyagok azon csoportjára vonatkozik, amelyik nagyobb tömegben van jelen a termékben.

[18]       Azon termékek esetében, melyeket egyrészről a 3901–3906 vtsz., másrészről a 3907–3911 vtsz. alá sorolt anyagok alkotnak, ez a korlátozás csak az anyagok azon csoportjára vonatkozik, amelyik nagyobb tömegben van jelen a termékben.

[19]       Az alábbi fóliákat kell különösen átlátszónak tekinteni: olyan fóliák, amelyek optikai tompítása a Gardner Hazemeter ASTM-D 1003-16 módszerrel (azaz Hazefactor) kevesebb mint 2%.

[20]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[21]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[22]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[23]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[24]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[25]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[26]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[27]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[28]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[29]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[30]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[31]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[32]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[33]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[34]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[35]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[36]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[37]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[38]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[39]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[40]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[41]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[42]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[43]       Ezen anyag felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövetek előállítására korlátozódik.

[44]       Ezen anyag felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövetek előállítására korlátozódik.

[45]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[46]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[47]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[48]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[49]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[50]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[51]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[52]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[53]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[54]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[55]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[56]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[57]       A kötött vagy hurkolt kelméből (formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött kelméből) a darabok összevarrásával vagy összeállításával készített nem rugalmas vagy nem gumizott kötött vagy hurkolt cikkek esetében lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[58]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[59]       A kötött vagy hurkolt kelméből (formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött kelméből) a darabok összevarrásával vagy összeállításával készített nem rugalmas vagy nem gumizott kötött vagy hurkolt cikkek esetében lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[60]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[61]       A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

[62]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[63]       Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

[64]       SEMII – Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated.

[65]       Ezt a szabályt 2005. december 31-ig kell alkalmazni.