21.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/50

1.

emlékeztet arra az általános felfogásra, hogy a szerkezetátalakítások és a strukturális változások szerves részét képezik a gazdaság természetes fejlődésének;

2.

rámutat, hogy a szerkezetátalakítások következményei jelentős mértékben érezhetőek regionális szinten. Közép-, illetve akár hosszú távon is hatással lehetnek a régiók strukturális fejlődésére és versenyképességére. Emiatt szükség van regionális szintű megközelítésekre (decentralizált politikákra, amelyek illeszkednek a helyi szintű igényekhez és a főbb partnerek részvételével kerülnek megvalósításra) (1);

3.

rámutat, hogy a kevésbé fejlett régiókat, melyekben általában kevésbé versenyképes és innovatív az ipari struktúra, és magas a munkanélküliség, különösen súlyosan érinti a szerkezetátalakítás, ezért az ilyen régiókra kiemelt figyelmet kell fordítani;

4.

üdvözli ezért, hogy a minőségi keret elismeri az összes érintett szereplő – köztük a regionális önkormányzatok – közös felelősségét. Rámutat arra, hogy a vizsgált problémakör a helyi önkormányzatokat és különösen a nagyvárosokat is érinti; utóbbiakban él ugyanis a legtöbb munkavállaló, emellett meghatározó szerepet játszanak a vonzáskörzetükben található kisebb városközpontok gazdasági helyzetének irányítása szempontjából;

5.

kiemeli, hogy a közös irányítás a javasolt megközelítések sikerének egyik fontos előfeltétele. Az EU-nak is ösztönöznie kellene az összes fontosabb szereplő közötti partnerségek megerősítését. Az állami, regionális és helyi hatóságok koordinációs szerepe szintén lényeges, mivel a munkavállalók és a munkáltatók gyakran eltérően vélekednek a szerkezetátalakítási folyamatokról;

6.

úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia sikeréhez a jelenlegi társadalmi-gazdasági környezetben elengedhetetlen, hogy az erőfeszítéseket a foglalkoztatás növelésére (munkahelyek teremtésére és fenntartására) koncentrálják;

7.

nagy súlyt helyez a változásra való felkészülésre és arra, hogy valamennyi érintett fél képes legyen a változásokhoz történő alkalmazkodásra. Ennek a törekvésnek három eleme van:

8.

üdvözli az Európai Bizottság által indított kezdeményezéseket, mint amilyen például az Európai Változásmegfigyelő Központ (EMCC) vagy az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő (ERM) (2). Javasolja, hogy folytassák ezek megerősítését például a sajátos helyzetben levő helyi és regionális önkormányzatoknak nyújtott testre szabott tanácsadással;

9.

üdvözli még, hogy kutatási tevékenységét a Eurofound a szerkezetátalakítások regionális szintű következményeire összpontosítja, és így az elmúlt évek során hatékonyan reagált az ezen a területen tapasztalható információhiányra;

10.

kedvezően fogadja, hogy az Európai Bizottság közleményében felsorol bevált gyakorlatokat, amelyek önkéntes alapú elfogadását javasolja; ezen túlmenően javasolja az Európai Bizottságnak, hogy foglalkozzon az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága arra irányuló kérésével (3), hogy vizsgálja felül a munkavállalóknak a változásra való felkészülés és a szerkezetátalakítás kapcsán történő tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó hatályos jogszabályi keretet, amelynek elégtelenségét maga az Európai Bizottság is kiemeli a vizsgált közleményben;

11.

javasolja, hogy az Európai Bizottság működjön együtt az összes érdekelt partnerrel a minőségi keret bevezetésének értékelésében, és e folyamat keretében vegye figyelembe az egyes tagállamokban létező eljárásokat vagy partnerek közötti megállapodásokat;

12.

rámutat, hogy az Európai Bizottság által javasolt minőségi keret, amely egy – általa önkéntes alapon elfogadásra javasolt – ajánláscsomagból és bevált gyakorlatokból áll, nem hivatkozik semmilyen konkrét, a szerződésekben szereplő jogalapra, és olyan sui generis jogi eszközt jelent, amelyet a szerződések nem is irányoznak elő kifejezetten. Az Európai Bizottság megközelítése ezért nem teszi lehetővé az Európai Parlament számára azt, hogy érdemben állást foglaljon. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az európai bizottsági javaslat illeszkedik az Unió és a tagállamok megosztott szociálpolitikai illetékességi körébe az EUMSZ 151. és 153. cikkében meghatározottak szerint, és arra, hogy a tapasztalatok és bevált gyakorlatok EU-szintű cseréje nyilvánvaló értéktöbblettel bír, az európai bizottsági javaslat úgy tűnik, megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

13.

rámutat arra, milyen jelentős szerepet töltenek be a helyi és regionális önkormányzatok a képzettségi igények előrejelzésében és azáltal, hogy különösen az oktatás és a szakképzés és a fiatalok vállalkozó szellemének előmozdítása területén hozott intézkedések révén a képesítéseket összhangba hozzák a munkaerő-piaci igényekkel (4). A tagállamoknak tisztában kellene lenniük ezzel a szereppel, és biztosítaniuk kellene az önkormányzatok számára a pénzügyi forrásokat ahhoz, hogy megkönnyíthessék a fiatalok átlépését az oktatásból a munka világába. Különösen a helyi önkormányzatokra hárul fontos szolgáltatói szerep az oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás területén (5);

14.

ismételten hangsúlyozza, hogy az olyan kérdések, mint a szakmai mobilitás vagy a munkaerő-piaci kínálat és kereslet helyi szintű egyensúlyba hozása, igen jelentősen hatnak a szerkezetátalakítás hatékonyságára. A munkavállalók mobilitását személyre szabott álláskereső szolgáltatásokkal, munkatapasztalat-szerzéshez hozzásegítő képzésekkel és tanfolyamokkal kellene előmozdítani, hogy képzettségüket a munkaerőpiac igényeihez igazíthassák (6). Ezzel mindenekelőtt a hosszú távú munkanélküliséggel küzdő sajátos csoportokat (fiatalok, alacsony képzettségűek, idősek, bevándorlók és fogyatékossággal élők) kellene megcélozni;

15.

a határrégiókkal kapcsolatban hangsúlyozza, milyen fontos a munkajogi és egészségbiztosítási akadályok megszüntetésével (adózási akadályok felszámolása, álláskeresési járadék exportálása és nyugdíjjogosultságok átvitele) megkönnyíteni a munkavállalók számára a határokon át történő mozgást (7). A helyi és regionális önkormányzatok az EURES-szolgáltatásokat igénybe vevő ingázók számára nyújtott konzultációval és a létező, határokon átnyúló struktúrákkal kapcsolatban is jelentős szerepet játszhatnak (8);

16.

nagyobb együttműködésre ösztönzi az önkormányzatokat az adott helyi vagy regionális munkaerőpiac munkakínálatára vonatkozó információk cseréje területén. A személyek mobilitását és a munkaerőpiacra vonatkozó információcserét ösztönző közös intézkedéseken keresztül növekedhetne az azokon a keresett szakmákon belüli foglalkoztatás, amelyek vonatkozásában az adott helyi/regionális piacon nincs képzés;

17.

üdvözli az Európai Bizottság 2014 januárjában közzétett, „Az európai ipar reneszánszáért” című közleményét (COM(2014) 14), és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a változásra való felkészülést és a szerkezetátalakítás irányítását a szélesebb körű európai iparpolitika támogatására irányuló aktív intézkedésekként kezelje. A strukturális változások kihatnak az iparra a régiókban és a városokban. Ezért úgy véli, hogy a strukturális változásokról folytatott valamennyi vitának foglalkoznia kell az ipari és regionális politikák azon szerepével is, amelyet azok a szóban forgó változásokra való felkészülésben játszanak;

18.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra jelentős szerep hárul az uniós strukturális alapoknak – amilyen például az ESZA és az ERFA –, valamint a megfelelő régiókban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a színvonalas munkahelyek teremtésére és az inkluzív átállás előmozdítására irányuló felhasználásában. A fenntarthatóság érdekében biztosítani kell, hogy a változások előrejelzéséhez és a szerkezetátalakításokhoz kapcsolódó intézkedések finanszírozása több forrásból származzon;

19.

hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiáknak (RIS3) nagy jelentősége van a régiók által kiemelten kezelt változások megvalósításának lehetővé tétele szempontjából. A RIS3 természetétől fogva mindenekelőtt a gazdasági életben bekövetkező változásokra irányuló folyamatot takar, melynek segítségével a régiók a lehető legjobb innovációs készségekhez és együttműködési partnerekhez jutnak. A RIS3-folyamatokban kiemelt szerepet játszó európai együttműködés jelentős hozzáadott értéket nyújt a szerkezetátalakítások megvalósításához;

20.

úgy véli, hogy az önkormányzatok szerkezetátalakítással kapcsolatos legfontosabb szerepe abban áll, hogy összehangolják valamennyi érintett fél tevékenységét. A gyakorlatban az állandó koordinációs rendszerek létfontosságúnak bizonyultak a regionális szint gyors és hatékony reagálásához;

21.

támogatja az EGSZB azon felhívását, amelyben „szorosabb koordinációt és együttműködést javasol európai szinten az Európai Bizottság politikái és szolgálatai, az ügynökségek és a számos megfigyelőközpont között, hogy a szerkezetátalakításon átmenő vállalkozások egységes és koherens támogatást kapjanak döntéshozataluk során. Különösen a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat kellene megfelelő és egyedi támogatási intézkedésekkel és mentorrendszerekkel segíteni a szerkezetátalakításra való felkészülésben” (9).