20.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/5

Előadó

Markku Markkula (FI/EPP), Espoo városi tanácsának tagja

1.

Az induló csúcstechnológiai vállalkozásokat körülvevő ökoszisztémák olyan egységek, amelyeket nem, vagy csak részben lehet előre megtervezni és kidolgozni. Az ökoszisztémákban sok a nem befolyásolható változó. Mégis azonosíthatóak azok a tényezők, amelyek megkönnyítik a vállalkozást, ezek pedig a következők: a hitelekhez való könnyebb hozzáférés, hatékony szabályozás és adózási rendszer, a vállalkozói kultúra támogatása és a nagyobb kockázatvállalás. Ezeket a tényezőket már több alkalommal hangsúlyozta az Európai Bizottság, különösen a ‘Vállalkozás 2020’ cselekvési tervben (3). Ugyanakkor a csúcstechnológiával foglalkozó vállalkozások megerősítéséhez arra is mindenképpen szükség van, hogy meglegyenek azok az infrastruktúrák, amelyek biztosítják a szélessávú hozzáférést.

2.

Így tehát nem lehet előre megállapítani, hol fog létrejönni egy ökoszisztéma. Arról, hogy az induló vállalkozások hol telepszenek meg, nem a politikaalkotók fognak dönteni, hanem maguk a létrejövő vállalkozások annak alapján, hogy a felkínált feltételek hol lesznek kedvezőek fejlődésük szempontjából.

3.

Az ilyen típusú ökoszisztémák támogatására mobilizálni kellene a közigazgatást és a politikaalkotókat, a vállalati spektrumot, a tudományos életet, a diákokat és minden egyéb szereplőt, és biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és kultúrát. Ennek során döntő szerepe van az oktatásnak, ahol a kiválóságot és az innovációt a személyek biztosítják.

4.

A nemzeti szintű összehangolás logikáját követve a források polarizációjára és jól meghatározott kritériumok alapján kiválasztott bizonyos ökoszisztémákra való összpontosítására lenne szükség, hogy a minimálisra csökkenjen a sikertelenség és az alacsony hatékonyság kockázata. A regionális szint a legalkalmasabb arra, hogy megfontoljuk a források csoportosításának különböző formáit.

5.

Európában mind a nemzeti, mind a regionális kezdeményezések túlzott szétforgácsoltsága jellemző. Érezhetően közös viszonyítási keretre van szükség.

6.

felmérést végezni arról, hogy ténylegesen mi történt eddig, figyelembe véve, hogy a különböző európai régiók már rendelkeznek eszközökkel és/vagy éppen elfogadnak politikákat az induló csúcstechnológiai vállalkozások támogatására. Ennek segítségével létrehozható egy olyan táblázat, mely egyszerűen és azonnal értelmezhető;

7.

az adatokat klaszterekbe rendezni a legfontosabbak beazonosítása érdekében: ily módon képesek leszünk analitikusan értelmezni a régiók által már elfogadott intézkedéseket és meghatározni az általános tendenciákat;

8.

megfelelő adatbázist kialakítani, amelynek segítségével a decentralizált kormányzati szintek megoszthatják legjobb elfogadott gyakorlataikat. Ennek következtében lehetségessé válik az igen hasznos teljesítményértékelő gyakorlatok végrehajtása is, főként a szabályozás tekintetében kevésbé fejlett régiók esetében;

9.

az intézkedések hatékonyságát értékelő mechanizmust bevezetni az elért eredmények időszakos és időközi értékelésére;

10.

tisztázni, hogy kik a leginkább érintett felek regionális szinten, és milyen felelősséggel bírnak az induló vállalkozások támogatásában. A már rendelkezésre álló és más európai projektekben használt eszközök (Dynamic Mapping of Web Entrepreneurs and Startups’ ecosystem, Cluster Observatory) is alkalmazásra kerülnek ebből a célból.

11.

Mivel az induló vállalkozások koncepciója rugalmasságot feltételez, a minimumra kellene csökkenteni a bürokratikus terheket. A bürokrácia még ma is az egyik fő probléma, amelyet meg kell oldani. Az RB ezért a következőket javasolja:

11.1.

a regionális szabályok egyszerűsítése és egységesítése olyan módon, hogy azok ne adódjanak hozzá feleslegesen a nemzeti szabályokhoz;

11.2.

strukturált módon, az adatvédelmi szabályokat is tiszteletben tartva, online rendelkezésre kellene bocsátani a lehető legtöbb hasznos információt;

11.3.

az információkra vonatkozóan minimális normákat kellene meghatározni oly módon, hogy az elősegítse a kedvezményezettek által elvégzett értékelést és összehasonlítást;

11.4.

online hozzáférhetővé kell tenni minden eljárást, minimálisra csökkentve azok redundanciáját; valamint lehetőséget kell teremteni arra, hogy a bürokratikus eljárásokat online bonyolítsák;

11.5.

az információkat online kellene rendelkezésre bocsátani mind a helyi nyelven, mind pedig angolul.

12.

A 11.1.–11.5. pontokat tehát a meglévő eszközök használatával is végre lehet hajtani, ilyen eszköz a http://ec.europa.eu/internal_market/eu-go/ portál.

13.

a regionális és helyi közigazgatási szervek személyzetét tovább kell képezni. Azokat, akik a gazdaság jövőjével kapcsolatos elgondolásokat fogják kidolgozni, fel kell készíteni arra, hogy a lehető legjobban lépést tartsanak az innovációval;

14.

a helyi és regionális önkormányzatokat és az egyéneket általában meg kell tanítani a tervezésre, vagyis arra, hogy képesek legyenek olyan programot kialakítani, amely elősegíti az eredmény elérését. Vállalkozói képzésre is szükség van;

15.

értékelési mechanizmusokat kell kialakítani a nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatban, hogy a közigazgatást jobb szolgáltatásnyújtásra ösztönözzük;

16.

jó lenne, ha a régiók – a kormányzatokhoz hasonlóan – elkezdenének digitálisan gondolkodni. Ez nemcsak a nagyobb hatékonyságot, hanem a polgároknak nyújtott szolgáltatások javítását is lehetővé tenné;

17.

nagyobb elköteleződésre van szükség annak érdekében, hogy minden régió, csakúgy, mint minden tagállam, Chief Digital Officert (CDO-t, legfőbb digitális megbízottat) jelöljön ki. A tartósan és teljes munkaidőben kinevezett CDO-k segítenének annak biztosításában, hogy a digitális innovációk a lehető legszélesebb és legnagyobb hatással rendelkezzenek;

18.

a regionális adatok nyilvánossá tétele az adatvédelmi előírásoknak megfelelően. Ezek képezik az induló vállalkozások éltető erejét. A regionális adatok publikussá tétele növelné az átláthatóságot és a megbízhatóságot, ez pedig megnövelné annak esélyét, hogy az innovatív vállalkozások kapjanak meg esetleges lehetőségeket;

19.

amennyiben intelligens növekedésről vagy induló csúcstechnológiai vállalkozások körüli ökoszisztémák létrehozásáról van szó, minden régiónak ki kell tűznie legalább egy korlátozott számú mennyiségi célt; alternatív megoldásként pedig kvalitatív megközelítést kell elfogadnia, a ‘pozitív változás útját’, amely hozzájárul a célok eléréséhez;

20.

a politikák monitoringját és értékelését független szakértőkből álló szakmai bizottságnak kell végeznie. A monitoring nyomán minden egyes régiónak rendszeres jelentést kell közzétennie (legalább évente) a kitűzött célok végrehajtásában elért előrehaladásról. Ebben a jelentésben mindenekelőtt a régió intelligens szakosodási stratégiájának (RIS3) megvalósítását kell megvizsgálni, főként abból a szempontból, hogy hogyan fejlődött az innovációs ökoszisztéma, hogyan értek el növekedést és teremtettek új sikeres vállalkozásokat. Az értékelés célja emellett az idevonatkozó tevékenységek közti európai szintű koordináció előmozdítása. A jelentés révén azonban nem növekedhetnek a helyi és regionális szereplők adminisztratív terhei;

21.

szükség van egy megfelelő statisztikai alap időben történő kialakítására helyi és regionális szinten, valamint az elért eredmények ellenőrzéséhez használt regionális fejlődési mutatók meghatározására. A cél az, hogy megértsük, hogy mely politikák voltak hatékonyabbak és melyek kevésbé, és ennek megfelelően alakítsuk a jövőbeni politikát.

22.

olyan referenciaintézményre van szükség, amely folyamatosan foglalkozik a vállalkozási kultúra ösztönzésével. E kultúra kialakulását a valódi sikerekről szóló beszámolók által lehetne serkenteni. Európa-szerte minden fiatalt tájékoztatni kellene arról, hogy jelenleg melyek az új technológiák által nyújtott lehetőségek;

23.

a fiatalok proaktív viselkedésének ösztönzése a vállalkozói tevékenység megkezdése előtt korlátként álló kulturális és pszichológiai gátak megszüntetése által. Ahogy az a Gondoljuk újra az oktatást című RB-véleményben (6) is szerepel, ehhez egy vállalkozástannal foglalkozó, átfogó oktatási stratégiára van szükség;

24.

a vállalkozásindítás iránti lelkesedés megteremtése. Ünnepelni kellene és hivatkozási alapként kellene kiemelni azokat a sikeres vállalkozókat, akiknek tevékenysége valódi hatással van az emberek életére. Ösztönzésre van szükség mind a vállalkozói szellem, mind az innováció tekintetében;

25.

a tanterveket szorosan össze kell kapcsolni üzleti inkubátorokkal, az oktatást pedig össze kell hangolni az üzleti élettel. Ez lehetővé tenné a hallgatók számára, hogy belekóstoljanak abba, mit jelent egy vállalkozás elkezdése és vezetése anélkül, hogy le kellene mondaniuk tanulmányaikról, ami csőd esetén védőhálót biztosítana számukra;

26.

támogatni kellene az üzleti élet szereplőivel közösen szervezett, az induló és növekvő vállalkozásokat célzó oktatási programokat, amelyek nemzetközi irányultsággal rendelkeznek, és a legújabb technológiai, üzleti és designfejlesztéseket egyesítik a vállalkozói felfedezéssel. Ezek pozitív helyi hatással járnak, valamint bizonyítottan jó eredményekhez vezetnek;

27.

annak érdekében, hogy a különféle oktatási és szakképzési programok valóban a piaci igényekhez legyenek szabva, jó elfogadandó kritérium lehet a közös befektetés, illetve a részleges költségmegosztás: a vállalatok képesek lennének, sőt, a programok egy része esetében fontos, hogy hajlandóak legyenek arra, hogy maguk is befektessenek, annak bizonyítására, hogy valóban hisznek a kezdeményezésben. Ezek a programok ideális esetben több régióban és üzletágban működő vállalkozások képviselőit tömörítik, rendelkezésükre bocsátják a legfrissebb információkat és technológiákat, valamint partnerségi projekteket indítanak el a vállalkozások és az oktatási és kutatóintézetek között;

28.

emellett fel kellene gyorsítani az ilyen típusú programok akkreditációs folyamatát;

29.

szinergiát kell teremteni a vállalkozói szellemet támogató különféle európai projektek – főként a Horizont 2020, a COSME és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESIF) – között.

30.

az Európai Unió Tanácsa hangsúlyozta az intelligens szakosodás elidegeníthetetlen szerepét az Európa 2020 stratégia keretében. Az intelligens szakosodást segítő kutatási és innovációs stratégiákról szóló uniós iránymutatás (RIS3) ezeket a stratégiákat integrált, helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítási menetrendekként definiálja;

31.

az intelligens szakosodási platform (S3 platform) nagyobb támogatást kell, hogy nyújtson a kifejezetten a kevésbé fejlett régiókat megcélzó helyi és regionális szintű tevékenységeknek. Ez főként a magas értéktöbbletű tevékenységek azonosítását célzó folyamatok támogatását jelenti az egyes régiókban, a legjobb lehetőségek kínálását a régiók versenyképességének a fokozására, illetve a kapcsolódó intelligens szakosodási stratégiák meghatározása érdekében végrehajtandó politikák megfelelő körének a kialakítását;

32.

fontos a markánsan helyi, regionális vagy transzregionális jellegű innovációs és termelési ökoszisztémák uniós és regionális szintű finanszírozása.

33.

az ökoszisztéma különböző szereplői részéről történő beavatkozások koordinációja. Az ökoszisztéma szereplői közti kölcsönhatások ösztönzése és hálózataik létrehozásának elősegítése elsősorban a közigazgatási szervek feladata;

34.

nagyobb arányú beszerzés a csúcstechnológiai kkv-ktől. Az EU egészére jellemző, hogy a közbeszerzések nagy része a nagy multinacionális vállalatoktól történik. Időben alkalmazkodni kell a közbeszerzésekről szóló új irányelvek (8) rendelkezéseihez, amelyek számottevően javítják a kkv-k piacrajutási lehetőségeit;

35.

a vezető csúcstechnológiai vállalkozások letelepedésének elősegítése szélesíthetné a tehetséges technológiai szakemberek körét és tovagyűrűző hatást eredményezhetne. Mindezt egy olyan keretben hozhatnák létre, amely nem csak helyi irányultságú.