12.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 294/31

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (09827/2014),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti 2014. június 27-i társulási megállapodásra (a továbbiakban: „megállapodás”) (17901/2013),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és (7)–(8) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8–0129/2014),

—

tekintettel a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodásra, mely az EU közvetítésével jött létre Grúzia és az Orosz Föderáció között, és tekintettel a 2008. szeptember 8-i végrehajtási megállapodásra,

—

tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozatra, a keleti partnerséggel foglalkozó, 2011. szeptember 30-i varsói csúcstalálkozóra és a keleti partnerséggel foglalkozó, 2013. november 29-i vilniusi csúcstalálkozóra,

—

tekintettel az EU és Grúzia között 2011. március 1-jén hatályba lépett vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokra,

—

tekintettel 2011. november 17-i állásfoglalására, amely az Európai Parlament Tanácshoz, Bizottsághoz és EKSZ-hez intézett ajánlásait tartalmazza az EU és Grúzia közötti társulási megállapodásról szóló tárgyalásokra vonatkozóan (1),

—

tekintettel „Az európai szomszédságpolitika grúziai végrehajtása – A 2013-ban elért haladás és intézkedésekre vonatkozó ajánlások” című, 2014. március 27-i közös szolgálati munkadokumentumra (az elért eredményekről szóló éves jelentés) (SWD(2014)0072),

—

tekintettel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2013. december 11-i, első olvasatban kialakított álláspontjára (2),

—

tekintettel a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen a Kelet-Ukrajna destabilizálásáról szóló 2014. április 17-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az Unió és a keleti partnerség országai közötti kapcsolatok értékeléséről és a prioritások meghatározásáról szóló 2014. március 12-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a grúziai demokratikus intézmények működéséről szóló, 2014. szeptember 5-i jelentésére,

—

tekintettel Thomas Hammarberg, az Unió alkotmány- és jogi reformmal, valamint emberi jogokkal foglalkozó grúziai különleges tanácsadójának munkájára és a „Grúzia átalakulóban. Az emberi jogi helyzetről szóló jelentés: háttér, elért eredmények és fennmaradó kihívások” című, 2013. szeptemberi, valamint a megfigyelő misszióról szóló 2014. július 10-i jelentésére,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Grúzia közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló jogalkotási állásfoglalásáról kialakított 2014. április 16-i álláspontjára (5),

—

tekintettel az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervet felváltó társulási menetrendre (a továbbiakban: „menetrend”),

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére,

—

tekintettel a határozattervezetről szóló 2014. december 18-i jogalkotási állásfoglalására (6),

—

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0042/2014),

A.

mivel Grúziában a nyugati integrációt, beleértve az EU-val és a NATO-val való integrációt támogató erős nemzeti és pártok közötti konszenzus alakult ki; mivel a nemzetközi ügyekkel foglalkozó Nemzeti Demokratikus Intézet által a közelmúltban készített tanulmány szerint a grúz lakosság 69 %-a támogatja az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás aláírását; mivel ennek a konszenzusnak meg kell nyitnia az utat a politikai színtér jelenlegi polarizáltságának megszüntetése előtt, valamint meg kell teremtenie a többségi és a kisebbségi erők közötti építő párbeszédhez szükséges feltételeket;

B.

mivel a 2012-es grúziai parlamenti választás és a 2013-as elnökválasztás zökkenőmentesen, az európai normákkal összhangban zajlott le; mivel a hatalom választásokat követő békés és demokratikus átadása Grúzia közelmúltbeli történetében az első ilyen hatalomátadás volt, ami az egész régió számára például szolgálhat;

C.

mivel Európának ki kell fejeznie szolidaritását a Szovjetunió összeomlását követően függetlenségüket visszanyerő országok iránt, és támogatnia kell ezen országok szuverenitását;

D.

mivel Oroszország továbbra is megszállás alatt tartja Grúzia Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia régióját, megsértve ezzel a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit; mivel a megszálló erők tényleges ellenőrzése alatt álló területeken etnikai tisztogatásokra és erőszakkal kikényszerített demográfiai változásokra került sor, és e megszálló erők tehetők felelőssé az emberi jogok, köztük a szabad mozgáshoz, az emberek közötti kapcsolatokhoz és az anyanyelven való oktatáshoz való jog e területeken történő megsértéséért;

E.

mivel a rózsás forradalom óta Grúzia jelentős előrelépést tett a reformok és az EU-val való kapcsolat megerősítése terén; mivel az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására irányuló reformok terén elért előrehaladás eredményeként Grúzia a „keleti partnerség” integrációs és együttműködési program keretében kiegészítő pénzügyi forrásokat kapott; mivel a társulási megállapodás aláírása emellett a szóban forgó előrelépés határozott elismerése, ugyanakkor Grúzia Európa felé irányuló ambíciójának és elkötelezettségének elismerése is egyben;

F.

mivel az Európai Unió és Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna közötti társulási megállapodások aláírására 2014. június 27-én került sor az Európai Tanács brüsszeli ülése alkalmából; mivel a Grúziával kötött társulási megállapodás Európai Parlament általi ratifikálása – a Moldovai Köztársasággal és az Ukrajnával kötött megállapodások ratifikálását követően – lezárja az egész folyamatot, ugyanakkor új fejezetet nyit ezen országoknak az Európai Unióhoz való közeledése iránti óhaja és elkötelezettsége tekintetében;

G.

mivel az európai szomszédságpolitikán belül a keleti partnerség fontos politikai keretet teremtett a politikai és társadalmi-gazdasági reformok támogatása és az EU-hoz való közeledés megkönnyítése révén a kapcsolatok elmélyítéséhez, a politikai társulások ösztönzéséhez és – az erőteljes földrajzi, történelmi és kulturális kötelékekkel egymáshoz kapcsolódó – EU és Grúzia közötti gazdasági integráció fejlesztéséhez,

H.

mivel a regionális keretek – többek között az Euronest Parlamenti Közgyűlés és az Unió fekete-tengeri szinergiája – további fórumokat jelentenek a társulási menetrend végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok, információk és bevált gyakorlatok megosztása számára;

I.

mivel az EU hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett Grúziának jogában áll bármilyen nemzetközi szervezethez vagy szövetséghez csatlakozni, és megismétli, hogy szilárdan hisz abban az elvben, miszerint egyetlen harmadik ország sem vétózhatja meg egy másik ország ilyen ügyekben hozott szuverén döntését;

J.

mivel a Parlament teljes mértékben támogatja a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációt, ami azonnal jelezné az EU és Grúzia közötti kapcsolatok szorosabbá válását és közvetlenül a lakosság javát szolgálná;

K.

mivel a megállapodás megkötése nem önmagáért való cél, hanem része az országot jogi, gazdasági, politikai és társadalmi téren az európai fősodorba vezető folyamatnak, és ezért végrehajtása alapvető fontosságú;

L.

mivel az EU–Grúzia társulási menetrend – különösen annak a keleti partnerség keretén belül 2012-ben és 2013-ban tárgyalt, kereskedelmi része – többek között az egyik legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet az EU eddig harmadik országgal kötött;

M.

mivel az EU és Grúzia közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség megteremtése képezi a megállapodás egyik legjelentősebb kölcsönös előnyét; mivel a kereskedelem fontossága a növekedés, munkahelyteremtés, jólét és stabilitás szempontjából vitathatatlan;

N.

mivel az uniós piachoz való hozzáférés növelése érdekében az EU-val való közös mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség megteremtésével Grúzia a közös normák és értékek tiszteletben tartása érdekében kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat tesz jogszabályai és normái átalakítására;

O.

mivel a zökkenőmentesebb kereskedelmi forgalom és a kedvezőbb grúziai beruházási feltételek az EU javára válnak;

P.

mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás több olyan rendelkezést is magában foglal, amely Grúzia kereskedelmi jogszabályainak és kereskedelmi vonatkozású szakpolitikáinak az uniós vívmányok alapján és azokkal összhangban történő reformjához vezet, ami lehetővé teszi az ország gazdaságának modernizációját, illetve az üzleti környezet javulását és kiszámíthatóbbá válását, többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k)érdekében;

Q.

mivel a Grúziának nyújtott GSP+ kedvezmények biztosítása révén az EU már jelentős előnyökhöz juttatta az ország gazdaságát;

R.

mivel a társulási megállapodás 2014. szeptember 1-jén elkezdett ideiglenes alkalmazása hozzájárul a társulási menetrend gyorsabb végrehajtásához;

S.

mivel Grúzia aktív kötelezettségvállalása, valamint a minden személyben egyedi értékeket feltételező közös elképzelésből ihletett közös értékek és alapelvek – így a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia, a pluralizmus, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása – melletti elkötelezettsége elengedhetetlen feltétele a folyamat továbbvitelének, valamint a megállapodás végrehajtása sikerességének, amelynek tartós hatása lesz az ország fejlődésére;

T.

mivel a szorosabb politikai és gazdasági kötelékek révén az európai kontinens egésze nagyobb stabilitást, biztonságot és jólétet élvezhet majd; mivel az Unióval való szorosabb kapcsolat nem zárhatja ki vagy vághatja el Grúziát a régió többi országával meglévő hagyományos, történelmi, politikai és gazdasági kapcsolataitól, sőt éppen ellenkezőleg: meg kell teremtenie a feltételeit annak, hogy az ország maradéktalanul kihasználhassa az említettekben rejlő összes lehetőséget;

U.

mivel Grúzia a közös energiapiaci ellátási lánc fontos része, amely energetikai erőforrásokat szállít a Kaszpi-tengeri térségből az Unióba;

1.

örömmel üdvözli a társulási megállapodás megkötését, amely jelentős előrelépést jelent az EU–Grúzia közötti kapcsolatokban, valamint megtestesíti a politikai társulás és a gazdasági integráció iránti elköteleződést; üdvözli a Grúziának 2014-ben a „több reformért több forrás” elvével összhangban nyújtott pénzügyi támogatást; hangsúlyozza, hogy a megállapodás ratifikálása nem önmagáért való cél, és annak maradéktalan és lehető legrövidebb időn belüli végrehajtása kulcsfontosságú;

2.

üdvözli, hogy a grúz parlament egyhangúlag és gyorsan ratifikálta a megállapodást, és felkéri az uniós tagállamok parlamentjeit a mielőbbi ratifikálásra;

3.

megjegyzi, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Grúzia a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

4.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás Grúzia teljes, nemzetközileg elismert területére vonatkozik, az egész lakosság javát szolgálja, és keretet biztosít a grúziai fenntartható fejlődéshez és demokráciához;

5.

felszólítja Grúziát annak biztosítására, hogy a pluralizmuson, a megkülönböztetésmentességen, a tolerancián, az igazságosságon, a szolidaritáson, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőségen alapuló társadalom kiépítése érdekében a reformok intézményi keretbe rögzüljenek és mélyen beágyazódjanak;

6.

e tekintetben hangsúlyozza az alapvető reformok és a társulási megállapodásból fakadó kötelezettségek elfogadása céljából a pártok között a konszenzusos európai irány szellemében folytatott konstruktív párbeszéd fontosságát; felszólítja a grúziai politikai erőket, hogy annak érdekében, hogy felülkerekedjenek a grúz társadalom régóta fennálló polarizáltságán, kerüljék a „győztes mindent visz” megközelítést, ami a korábbi kormányokat jellemezte;

7.

üdvözli a társulási menetrendet, amely gyakorlati keretet nyújt a megállapodás átfogó célkitűzéseinek megvalósításához, és amelynek irányadó keretként kell szolgálnia az EU–Grúzia közötti kapcsolatok fejlesztése során;

8.

hangsúlyozza, hogy Grúziának és az EU-nak egyaránt részt kell vennie a menetrend megvalósításában, és az ebben meghatározott prioritásoknak megfelelő technikai és pénzügyi támogatásban kell részesülniük annak érdekében, hogy Grúzia rendelkezzen a demokratikus és gazdasági reformok folytatásához szükséges eszközökkel; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangolják össze a támogatást és a Grúziának nyújtandó pénzügyi támogatás tervezésekor irányadó elvként alkalmazzák a menetrend prioritásait;

9.

felszólítja a feleket azon képzési igények meghatározására, amelyek garantálják a megállapodás és a menetrend értelmében Grúziára rótt kötelezettségek teljesítését;

10.

megerősíti, hogy támogatja Grúzia szuverenitását és területi egységét, és felszólít a megállapodás alkalmazhatóságának és előnyeinek biztosítására Grúzia nemzetközileg elismert egész területén; e tekintetben felszólítja az EU-t, hogy a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjén – aki egyben a genfi tárgyalások társelnöke –, illetve az EU megfigyelő misszióján (EUMM) keresztül az EU továbbra is aktívan vegyen részt a konfliktusok megoldásában; a megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség előnyeinek maximális kihasználása érdekében határozottabb erőfeszítésekre ösztönöz a megszállt területekre vonatkozó törvény korlátozó rendelkezéseinek felülvizsgálata irányában;

11.

felszólítja Oroszországot, hogy teljes körűen tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi integritását, valamint nemzetközileg elismert határainak sérthetetlenségét, továbbá vonja vissza Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia elszakadásának elismerését, vessen véget az említett grúz területek megszállásának, s tartsa be azt a kötelezettségvállalást, hogy tartózkodik az erőszak alkalmazásától Grúziával szemben; elítéli a megszállt Abházia és Oroszország közötti, „szövetségi és stratégiai partnerségre” vonatkozó megállapodás megkötését; ezt Oroszország Abházia teljes bekebelezésére irányuló lépésének tekinti; további aggodalmának ad hangot amiatt, hogy hasonló „szerződés” megkötésére a megszállt Csinvali régióval/Dél-Oszétiával is sor kerülhet; erre vonatkozóan felhívja az Orosz Föderációt, hogy vonja vissza az úgynevezett „szerződést”, és teljesítse a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségeit;

12.

üdvözli a grúz hatóságok által a demokrácia, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás garantálásáért felelős intézmények (különösen az igazságszolgáltatási intézmények) stabilitása, függetlensége és eredményessége további megerősítése, illetve az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védő rendszerek megszilárdítása érdekében a közelmúltban bevezetett reformokat; újfent hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is biztosítsák a három hatalmi ág szétválasztását; szorgalmazza a fékek és ellensúlyok – felügyeleti mechanizmusokkal kiegészített – rendszerének hatékony alkalmazását;

13.

tudomásul veszi a grúz hatóságok demokratikus reformok területén tett erőfeszítéseit, beleértve az igazságügyi reform kezelését, valamint annak szükségességét, hogy megfelelően és mindenre kiterjedően kivizsgálják az emberi jogok állítólagos megsértésének valamennyi esetét; ismételten rámutat, hogy a grúz igazságszolgáltatási ágazat reformja Grúzia és az Európai Unió számára egyaránt továbbra is elsőbbséget élvez; elismeri a törvény előtti egyenlőség alapvető elvét és az eljárási jogok garanciáját; hangsúlyozza, hogy végrehajtási nyilvántartást kell létrehozni a büntetőeljárásokról és büntetőítéletekről, amelyhez képest az előrelépés mérhető; a rendszer kiszámíthatóságának és a közbizalom biztosítása érdekében az igazságszolgáltatás egységesítését szorgalmazza; emlékeztet arra, hogy folytatni kell az igazságszolgáltatási ágazat reformjára vonatkozó stratégia hatékony végrehajtását;

14.

hangsúlyozza, hogy minden büntetőeljárást átlátható, arányos, és a politikai indíttatástól mentes módon kell lefolytatni, szigorúan betartva a jogszerű nyomozati és bírósági eljárás elveit, valamint maradéktalanul tiszteletben tartva az emberi jogok európai egyezményében foglalt, tisztességes eljárásra vonatkozó elveket; továbbra is aggodalmát fejezi ki az Államügyészi Hivatal elszámoltathatóságának hiánya, valamint az ügyészek és a nyomozók kinevezésének homályos kritériumai miatt; emlékeztet arra, hogy az említett tisztségek betöltése során a feddhetetlenséget és a professzionalizmust kell kulcsfontosságú kritériumként figyelembe venni;

15.

hangsúlyozza, hogy a grúziai hatóságoknak a nemzeti megbékélés elérésére kell törekedniük; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az előző kormányzat alatt szolgált számos tisztviselő és a jelenlegi ellenzék néhány tagja ellen bűncselekmények elkövetése miatt vádat emeltek és most börtönben vagy előzetes letartóztatásban vannak; aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatási rendszernek a politikai ellenfelek elleni küzdelem céljára való felhasználása miatt, ami alááshatja Grúzia európai jövőképét, illetve a grúz hatóságok demokratikus reformok terén tett erőfeszítéseit; emlékeztet arra, hogy az értékes politikai ellenzék léte kiemelten fontos a kiegyensúlyozott, érett politikai rendszer megteremtése szempontjából, amire Grúzia törekszik;

16.

tudomásul veszi, hogy az ún. szelektív igazságszolgáltatási esetekkel kapcsolatos vádak kedvezőtlen hatást gyakoroltak; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy tartózkodjon attól, hogy az igazságügyi rendszert a megtorlás eszközeként használja; felhív minden grúziai politikai erőt, hogy a jövőben tegyenek meg mindent az ilyen vádak elkerülése érdekében, ugyanakkor folytassanak komoly küzdelmet a korrupció és a hivatali visszaélések felszámolása érdekében;

17.

Üdvözli az EBESZ/ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) „Jelentés a grúziai perek nyomonkövetéséről” című, 2014. december 9-i tárgyalási megfigyelési jelentését és felhívja a grúz kormányt, hogy tegyen komoly erőfeszítéseket az abban feltárt hiányosságok megszüntetésére;

18.

üdvözli Thomas Hammarberg, az EU különleges tanácsadója munkáját és a „Grúzia átalakulóban” című jelentését, valamint a nyomon követő látogatásról szóló 2014. július 10-i jelentést, felszólítja a grúz hatóságokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az e jelentésekben megfogalmazott ajánlásokat;

19.

hangsúlyozza, hogy az EBESZ/ODIHR választásokat megfigyelő küldöttsége – a 2012. évi parlamenti választások reményt keltő lépéseire támaszkodva – túlnyomórészt pozitívan értékelte és Grúzia függetlenség elnyerése utáni történelmében a legjobbnak minősítette a 2013. októberi elnökválasztást; e tekintetben tudomásul veszi a Parlament választási megfigyelő küldöttségének részvételét;

20.

a grúziai demokratikus folyamat megerősítése érdekében arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy biztosítsa az összhangot a Demokráciáért Európai Alapítvány, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, a Stabilitási Eszköz és a Civil Társadalmi Eszköz által kínált különböző támogatási lehetőségek között;

21.

felszólítja a grúz hatóságokat, hogy folytassák a minden szinten és az élet minden területén jelentkező szervezett bűnözés, korrupció, csalás és pénzmosás elleni harcot, és teljes mértékben működőképes, megfelelő személyzettel rendelkező, független igazságszolgáltatási rendszert alakítsanak ki többek között azért, hogy az emberek jobban bízzanak az igazságszolgáltatásban, valamint védjék a legális gazdaságot; hangsúlyozza továbbá, hogy a közigazgatás hatékonyabbá és politikamentessé tétele érdekében fontos, hogy a közigazgatás mentes legyen a politikai befolyástól;

22.

elismeri Grúziának a jogállamiságon, demokrácián és társadalmi pluralizmuson alapuló szabad társadalom építése terén tanúsított elszántságát és elért eredményeit; felhívja a figyelmet arra, hogy e folyamat a grúz társadalmon belül nagy támogatottságot élvez; hangsúlyozza a megkülönböztetés elleni jogszabályok fontosságát valamennyi kisebbség, különösen az etnikai, vallási és LMBT-kisebbségek egyenlő jogainak és védelmének biztosítása céljából; üdvözli, hogy a grúz parlament elfogadta a megkülönböztetés elleni törvényt, illetve felszólít annak maradéktalan betartására és végrehajtására az uniós jogszabályok, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint és azok szellemében; megjegyzi, hogy ez fontos lépést jelent a vízumliberalizáció folyamatában; ösztönzi a grúz hatóságokat, hogy tartsanak tájékoztató kampányokat a témában;

23.

méltányolja az iszlámellenesség és homofóbia ellen Grúzia által – nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – tett lépéseket; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az erőszakos iszlámellenes és homofób cselekmények elkövetőit ténylegesen bíróság elé kell állítani;

24.

üdvözli a Grúzia által a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások végrehajtása terén végzett munkát; üdvözli továbbá a vízumügyben folytatott párbeszéd jelentős előrehaladását; valamennyi feltétel teljesülése estén támogatja a vízummentesség időben történő bevezetését Grúzia számára, amely a grúz állampolgárok számára kézzelfogható pozitív fejleménynek tekinthető;

25.

felszólítja a grúz kormányt, hogy a szabad média számára teremtsen kedvező környezetet, amely támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a média pluralizmusát, valamint tegye lehetővé, hogy a média politikai vagy gazdasági nyomás nélkül, függetlenül és objektíven tudósíthasson; e tekintetben szorgalmazza a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságáról szóló törvény teljes körű végrehajtását;

26.

ösztönzi a kormányt, hogy tegyen lépéseket a jogállamiság és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítására azáltal, hogy az összes gyermek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének elősegítése érdekében a nemzetközi normáknak megfelelő, a fiatalkorúakra vonatkozó új igazságszolgáltatási kódexet fogad el; hangsúlyozza, hogy a különösen gyermekeket érintő növekvő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából a szociális védelmi rendszer sürgős reformjára van szükség, hiszen egyre nő a nemzeti szegénységi küszöb alatt élő gyermekek (2013-ban 27 %, szemben a 2011-es 25 %-kal) és a mélyszegénységben élő gyermekek (6 % a 3,9 %-kal szemben a napi 1,25 USA dollárnál kevesebből élő lakosok körében) aránya;

27.

elégedetten veszi tudomásul, hogy elfogadták az új Munka Törvénykönyvét, és hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által meghatározott munkajogok és munkaügyi előírások betartása érdekében e törvénykönyvet végre kell hajtani, illetve folytatni kell a munkaügyi normák javítását és a szociális párbeszédet;

28.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy Grúzia elkötelezett az EU-val való szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítása mellett, melynek érdekében mélyreható és nehéz gazdasági reformokat hajt végre;

29.

elismerését fejezi ki Grúziának, hogy képes volt kiállni a – többek között Oroszország részéről rá nehezedő – külső nyomást és új piacok felé irányítani exportját, és arra biztatja Grúziát, hogy a jövőben is ezt az utat járja; elítéli az Oroszország által Grúziával szemben 2014 júniusában, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség aláírása előtt és után alkalmazott gazdasági zsarolás politikáját;

30.

meggyőződése, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon kedvező hatással lehet Grúzia gazdaságára, és ezáltal hozzájárul polgárai életminőségének javításához;

31.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a grúz parlament 2014. július 18-án ratifikálta a megállapodást, minek következtében 2014. szeptember 1-jétől megkezdődött a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazása;

32.

kéri a tagállamok parlamentjeit, hogy mihamarabb ratifikálják a társulási megállapodást, beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, annak érdekében, hogy a megállapodás valamennyi gazdasági és kereskedelmi rendelkezése haladéktalanul teljes körűen hatályba léphessen;

33.

hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás sikeressége a megállapodásban meghatározott kötelezettségek mindkét fél általi teljes körű végrehajtásától függ; ezzel kapcsolatban azt kéri, hogy az EU adjon meg minden szükséges támogatást Grúzia számára, többek között a Grúziát terhelő rövid távú költségek csökkentése érdekében; felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg Grúziával a gazdasági reformokkal és a közelítéssel kapcsolatos know-how-jukat;

34.

úgy véli, hogy a parlamenti ellenőrzés alapvető feltétele az uniós szakpolitikák demokratikus támogatásának; ezért felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb tegye lehetővé a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását érintő rendszeres és részletes európai parlamenti ellenőrzést;

35.

felszólítja a Bizottságot, hogy az egyes ágazatokban különösen az átmeneti időszakban bekövetkező szociális és környezeti dömping elkerülése érdekében szorosan kövesse nyomon a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását;

36.

felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a grúz civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatást és szakértelmet, hogy azok képesek legyenek a kormány által végrehajtott reformok és különösen a megállapodás és a menetrend keretében vállalt kötelezettségek belső ellenőrzésére és elszámoltatására;

37.

felszólítja a grúz kormányt, hogy folyamatos párbeszéd keretében működjön együtt a civil társadalmi és nem kormányzati szervezetekkel;

38.

üdvözli Grúzia aktív részvételét az EU közös biztonság- és védelempolitikája keretében megvalósuló válságkezelési műveletekben, és felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy hívja meg Grúziát a vonatkozó gyakorlatokra és képzésekre;

39.

hangsúlyozza, hogy az EU dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselõje és az EUMM meghatározó szerepet játszik a biztonság és a stabilitás kialakításában az Abháziával és Dél-Oszétiával szomszédos területeken, és kéri, hogy megbízatását hosszabbítsák meg 2016 utánra is; felszólítja továbbá az EU-t annak biztosítására, hogy megbízatásának teljesítéséhez megfelelő költségvetés álljon az EUMM rendelkezésére;

40.

e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a grúz hatóságok azon törekvései ellenére, hogy konstruktívan bekapcsolódjanak a konfliktusok sújtotta területeken a biztonsági és humanitárius problémák kezelésébe, nem sikerült jelentős előrelépést elérni a genfi megbeszéléseken; ezzel kapcsolatban szorgalmazza az EU e folyamaton belüli hatékonyabb szerepvállalását; elítéli az Abházia és a Csinvali régió/Dél-Oszétia közigazgatási határa mentén történő ún. határépítési folyamatot, ami a megszállt terület – Grúzia kárára történő – növeléséhez vezetett, és ami katasztrofális humanitárius következményekkel jár a helyi lakosságra nézve, és akadályozza a bizalom kiépítését;

41.

támogatja a grúz kormánynak az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok javítására irányuló pozitív lépéseit; felszólítja Oroszországot, hogy a régió fontos szereplőjeként konstruktívan járuljon hozzá a konfliktusok békés megoldásához, különösen a genfi tárgyalások révén, amelyek a 2008. augusztus 12-én Oroszország és Grúzia kötött tűzszüneti megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére irányulnak; úgy véli, hogy a tűzszüneti megállapodás valamennyi rendelkezését mindkét félnek teljes mértékben be kell tartania, különösen pedig Oroszország katonai erejének teljes körű kivonására irányuló kötelezettségvállalását, valamint azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy Oroszországnak garantálnia kell az EUMM teljes, korlátlan hozzáférését Abházia és a Csinvali régió/Dél-Oszétia elszakadni kívánó területeihez; hangsúlyozza a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek állandó lakóhelyükre való biztonságos és méltóságteljes visszatérésének szükségességét;

42.

hangsúlyozza, hogy a konfliktusok sújtotta térségekben minden szinten bővíteni kell az emberek közötti kapcsolatokat azzal a céllal, hogy létrejöjjenek a folyamatos párbeszéd elengedhetetlen feltételei, és továbbra is előmozdítsák a bizalomépítést a békefolyamat felgyorsítása és a felek közötti megbékélés elérése érdekében;

43.

ismételten rámutat azon meggyőződésére, hogy a társulási folyamat nem jelent fenyegetést Oroszország politikai és gazdasági érdekeire nézve, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz vezetés fenyegetésnek tekinti azt; rámutat, hogy minden ország alapvető joga, hogy saját politikai döntéseket hozzon, ugyanakkor az EU keleti partnerekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásának célja a jólét terjesztése és a politikai és társadalmi stabilitás megerősítése, amelynek végső soron a régió valamennyi országa is hasznát látja majd;

44.

rámutat, hogy az EU–Grúzia társulási megállapodás hatálybalépése, Örményország vámunióba való valószínű felvétele, valamint az, hogy Azerbajdzsán továbbra is valamennyi jelentős gazdasági blokkon – köztük a WTO-n is – kívül marad, felszámolhatja a hagyományos gazdasági kapcsolatokat a régióban; teljes mértékben támogatja a keleti partnerség keretén belül megállapított progresszív differenciálást, amennyiben megfelel a partnerek különböző szintű ambíciójának és kapacitásának, mindazonáltal úgy véli, hogy az Uniónak feltétlenül egy regionális megközelítést kell követnie, hogy ténylegesen hozzájáruljon a Dél-Kaukázus stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a térség országainak a vázolt helyzetből fakadó lehetséges problémák kezelésében, és segítse Grúziát abban, hogy megújult erőfeszítéseket tegyen új együttműködési formák kialakítására a dél-kaukázusi régióban;

45.

felhívja a figyelmet Grúziának a Déli Folyosó fejlesztésében, valamint az olaj- és gázvezetékek áthaladásában betöltött fontos szerepére, ami az európai energiabiztonság szempontjából stratégiai fontosságú lehet; ezzel kapcsolatban az energiainfrastruktúrák kiépítése során az uniós környezetvédelmi előírások teljes körű tiszteletben tartását kéri; hangsúlyozza továbbá az energiaforrások – különösen a megújuló energiaforrások – diverzifikálásának, valamint az éghajlat-változási politikákkal és célokkal való összehangolásának fontosságát;

46.

felszólítja a Bizottságot, hogy közelről támogassa és felügyelje a grúz hatóságokat a vízierőművek építésére, helyreállítására és felújítására irányuló beruházási programok során, és arra kéri őket, hogy – különösen a nagyobb erőművek környezeti hatásvizsgálata tekintetében – teljes mértékben tartsák be az uniós előírásokat és normákat;

47.

hangsúlyozza a grúziai parlamenttel való együttműködés fontosságát a megállapodás és a menetrend végrehajtásának nyomon követésében; úgy véli, hogy a megállapodás hatálybalépése és az együttműködés új intézményi keretének – többek között a Társulási Tanács – megteremtése szükségessé teszi, hogy parlamenti szinten is megerősödjön a helyzet; ezért véleménye szerint egy önálló EU-Grúzia Társulási Parlamenti Bizottságot kell létrehozni, figyelembe véve az Örményországgal és Azerbajdzsánnal folytatott kapcsolatok eltérő hatókörét;

48.

felszólítja Grúziát, hogy az EU dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjével és az EU megfigyelő missziójával (EUMM) együttműködve átfogóan tájékoztassa a grúz társadalmat – Abháziát és a dél-oszétiai területeket is beleértve – az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásról;

49.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, illetve Grúzia kormányainak és parlamentjeinek.