52014DC0549

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Éves jelentés az Európai Unió 2013. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

1.           A KTF-tevékenységről szóló éves jelentés háttere

Az Európai Unió (EU) kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeiről szóló éves jelentés az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 190. cikke alapján készült. A jelentés célja, hogy áttekintést adjon a tárgyév főbb intézkedéseiről.

2.           A tágabb politikai kontextus 2013-ban

A tagállamok 2013-ban a fenntartható gazdasági növekedés és jólét pályájára való visszaállás érdekében jelentős reformokat indítottak el és vittek tovább. Az Európai Bizottság több fontos intézkedést is hozott, hogy megerősítse és kiegészítse ezeket az erőfeszítéseket, ideértve azt, hogy az európai szemeszter keretében fokozta a szociális partnerek bevonását. Ennek eredményeképpen 2013 eleje óta elindult Európa gazdaságának fokozatos fellendülése, amely 2013 második negyedévében vált érzékelhetőbbé. Jóllehet a fellendülés várhatóan folytatódni fog, az Európai Unió tagállamainak továbbra is közösen kell munkálkodniuk az EU globális versenyképességének megerősítésén.

A tavalyi év folyamatosan nehéz gazdasági légköre ellenére az EU-nak sikerült pozitív strukturális trendek elindításával előrehaladást elérnie az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása felé; e trendek közé tartozik a végzettségi szintek emelése, a fenntarthatóbb energiaszerkezet kiépítése, a gazdaság szén-dioxid-intenzitásának csökkentése és a kutatásba és innovációba való beruházásra vonatkozó 3 %-os cél felé tett előrelépés.

Európa mint globális versenytárs pozíciójának megerősítéséhez és gazdaságának a növekedési pályára való visszaállításához a kutatásba és az innovációba való beruházás kritikus jelentőségű. Az EU intelligens növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló menetrendjének és az uniós beruházásoknak a középpontjában ezért továbbra is a kutatás és az innováció állt.

Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, az Innovatív Uniónak a végrehajtására szolgáló pénzügyi eszköz a 2013 végén elindított „Horizont 2020” keretprogram. Az új keretprogram létrehozásának célja, hogy a tudományos, technológiai és innovációs kiválóság finanszírozásával megoldja és kezelje a társadalmi kihívásokat és előmozdítsa a gazdasági jólétet.

3.           Horizont 2020

Az uniós intézmények közötti háromoldalú tárgyalások sorozatát követően 2013. november 21-én az Európai Parlament, majd 2013. december 3-án az Európai Unió Tanácsa is egyértelmű többséggel fogadta el a Horizont 2020 csomagot.

A 2014 és 2020 közötti időszakra folyó áron 79,2 milliárd EUR összegű uniós költségvetéssel rendelkező új uniós keretprogram[1] szakít a múlttal – jelentős egyszerűsítés jellemzi, amely lehetővé teszi a szélesebb körű részvételt, a kutatás és innováció integrálását, valamint a kihíváson alapuló megközelítést. A „Horizont 2020” keretprogram segíteni fog egyfelől a kutatás és a piac közötti szakadék áthidalásában, másfelől a kiválóság további megerősítésében, hatalmas lehetőségeket kínálva ezzel arra, hogy az új ismeretekből és technológiai áttörésekből magas színvonalú innovatív szolgáltatások és termékek születhessenek.

Az új program helyzeténél fogva különösen alkalmas arra, hogy egybevonja a köz- és a magánkézben levő finanszírozási forrásokat azzal a céllal, hogy fellendítse Európa innovatív vállalkozásait:

· Több magánberuházást mozgósít ahhoz, hogy az európai ipar versenyképességének fokozása mellett szembe tudjon nézni a legjelentősebb társadalmi kihívásokkal. A Bizottság 2013. július 10-én jogalkotási javaslatokat tett köz-magán társulásokra és a közszektoron belüli társulásokra irányuló kezdeményezésre, amelyek az innovációs beruházási csomag[2] részei. E partnerségek a „Horizont 2020” keretprogram egyik kulcsfontosságú elemét fogják alkotni, mivel a magánszektor, az EU és a tagállamok összefogásával, 20 milliárd eurót meghaladó költségvetéssel nagyszabású és hosszú távú innovációs tevékenységeket tesznek majd lehetővé.

Intézkedések születtek annak érdekében, hogy leküzdjék a finanszírozás elégtelen hozzáférhetőségét Európában, ami az innovációk piacra juttatásának egyik fő akadálya. Az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Bank Csoporttal közösen létrehozott kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus biztosítja, hogy az EBB az uniós költségvetés minden milliárd eurója után 12 milliárd EUR összegű hitelt, illetve több mint 30 milliárd EUR összegű végső K+I beruházást mozgósítson. Ennek eredményeképpen 2007 óta akár 40 milliárd EUR összegű további forrás jut olyan kutatási és innovációs tevékenységekre, amelyek máskülönben finanszírozás nélkül maradtak volna. A „Horizont 2020” keretprogram integrált megközelítésével összhangban a Bizottság intézkedéseket helyezett kilátásba egy széles körű támogatási rendszer létrehozására, amely különösen a kkv-kat támogatja azáltal, hogy a programhoz csatlakozó kkv-k számára megkönnyíti azok finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférését. Az új, kimondottan a kkv-knak szóló eszköz az európai kkv-k azon leginnovatívabb elképzeléseit támogatja, amelyekből egyértelműen kiderül e vállalkozások határozott törekvése arra, hogy fejlődjenek, növekedjenek és nemzetközivé váljanak. A „Társadalmi kihívások” és a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés általános finanszírozásának 20 %-ával egyenlő célértéken belül 2014/15-ben 5 %-ot, a program teljes időtartama alatt pedig 7 %-ot fordítanak a folyamatosan nyitott pályázati felhívásra.

A politikai döntéshozatallal párhuzamosan a Bizottság megtette a szükséges előkészületeket az új program végrehajtásához.

a)           A „Horizont 2020” keretprogram 2014–2015-ös időszakra szóló munkaprogramjai

Az Európai Bizottság 2013. december 10-én elfogadta az első munkaprogramot a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtására vonatkozóan. A Bizottság két évre megadta a finanszírozási prioritásokat, ezzel a kutatók és a vállalkozások minden korábbinál egyértelműbb bizonyosságot szereztek az uniós kutatási és innovációs lehetőségek irányával kapcsolatban. A pályázati felhívásokat 2013. december 11-én nyitották meg. A pályázati felhívások főbb elemei többek között a következők:

Külön figyelmet kapnak a kis- és középvállalkozások (kkv-k), különösen egy új, célzott eszköz révén. A kkv-k ezen új, kizárólagos program keretében egyedül 2014-ben 253 millió EUR összegű innovációs támogatásra pályázhatnak. Amint azt a 2014/2015-ös pályázati felhívások előírják, összesen közel 20 millió EUR összegű költségvetést különítettek el, amelyet az Európai Kutatási Tanácstól érkező egyedi támogatások (közel 14 millió EUR), illetve a kutatók képzését és mobilitását támogató Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (közel 7 millió EUR) tesznek ki Az innovációs szakadék megszüntetésének az elősegítése érdekében a részvétel szélesítésére irányuló 2014-es intézkedések közé sorolhatók az Európai Kutatási Térségi tanszékek („EKT-tanszékek”) létrehozására irányuló felhívások (34 millió EUR), a csoporttevékenységek (12 millió EUR), 2015-ben pedig ikerintézményi együttműködés (74 millió EUR).

b)           A hozzáférés egyszerűsítése

2013. december 4-én elindult a kutatási és innovációs programokban részt vevők portáljának új verziója, amely jobb informatikai kapacitást, korszerűbb technológiát, átszervezett és egyszerűsített navigációt, valamint továbbfejlesztett elrendezést és tartalmat vezetett be. Együttműködés keretében sor került a „Horizont 2020” keretprogram résztvevőinek szóló új online útmutató – a „Horizont 2020” online kézikönyv – kidolgozására is, amely nagy segítséget jelent a program folyamatainak megértéséhez. A kézikönyv a résztvevői portál[3] bármely menüpontjából könnyen hozzáférhető, ahonnan a felhasználó közvetlenül az útmutató érintett fejezetére ugorhat.

4.           Az Innovatív Unió

Az Innovatív Unió azzal a céllal lett az Európa 2020 stratégia meghatározó eleme, hogy fokozza Európa innovációs képességét. Az Innovatív Unió a K+I-be való beruházás fokozásával, az érdekelt felek mozgósításával és az innovációnak a fő európai, tagállami és regionális szakpolitikákban való általános érvényesítésével sikeresen hozza lendületbe az innovációt.

Az Innovatív Unió – átfogó stratégiaként – az európai innovációs környezetet befolyásoló elemek széles körét érinti, és sikerrel is jár e környezet megváltoztatásában. Az Innovatív Unió alábbi prioritásainak megvalósítása terén kiváló eredmények születtek:

a tudásalap erősítése és a széttöredezettség csökkentése: Európában jelenleg is zajlik a tudásalap megerősítése, különösen a következők révén: a Horizont 2020 elindítása; az európai regionális fejlesztési alapok összpontosítása az intelligens szakosodási stratégiákra; a készségfejlesztés támogatása, valamint előrehaladás az Európai Kutatási Térség (EKT) felé – lásd lent az 5. részben, az ötlettől a piaci termékig vagy szolgáltatásig: az Európai Unió nagy energiát fektet abba, hogy Európában megteremtse az innovációbarát vállalkozási környezet létrehozásához szükséges eszközöket, mint amilyen az egységes hatályú európai szabadalom és az átdolgozott közbeszerzési irányelvek, amelyek kedvezőbb lehetőségeket kínálnak az innováció számára. Immár rendelkezésre állnak a finanszírozáshoz jutást megkönnyítő eszközök, különösen a „Horizont 2020” keretprogramban előírtak, amelyek első eredményei most kezdenek megmutatkozni; ilyen eszközök többek között a megerősített adósság- és sajáttőke-finanszírozási eszközök, valamint a kockázatitőke-befektetési útlevél.

Míg a múltban állami beavatkozásokra jellemzően a kutatás és az új tudás kínálatának ösztönzése céljából volt szükség, azokat jelenleg egyre inkább az innováció iránti kereslet ösztönzésére használják olyan eszközök révén, mint a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés, az innovációbarát szabályozás, a standardok kidolgozása stb. Például megkönnyítették az innovációs közbeszerzéseket, módszertant dolgoztak ki és teszteltek le a szabályozás innovációra gyakorolt hatásának vizsgálatára, útnak indították az ökoinnovációs cselekvési tervet, valamint korszerűsítették és felgyorsították a standardok kidolgozásának folyamatát,

a lehető legnagyobb társadalmi és területi kohézió megvalósítása: az Innovatív Unió a területi és társadalmi kohézió által jelentett kihívásra is megoldást jelent. Például az intelligens szakosodási stratégiákat a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció terén a beruházási prioritások előzetes feltételeként határozták meg azzal a céllal, hogy ezáltal előmozdítsák a jobb innovációs teljesítményt az európai régiókban és tagállamokban, a kiválóság sérülése nélkül. A szociális és az állami szektor innovációjára helyezett fokozott hangsúly biztosítja az innováció szélesebb körű hasznosítását és társadalmi hatását, valamint a szemléletváltást azzal kapcsolatban, hogy kinek kell innovációval foglalkoznia, és ki lehet az EU-ban a változás motorja. Különösen erősödőben van az állami szektor innovációjának dinamikája, ezen a területen ugyanis a megvalósított cselekvések felülmúlták az Innovatív Unió eredeti várakozásait. Az európai innovációs partnerségek (EIP-k) az uniós kutatás és innováció újszerű megközelítését jelentik. Öt partnerséget indítottak el olyan kulcsfontosságú területeken, mint a tevékeny és egészséges időskor, a vízszolgáltatás, a mezőgazdaság, a nyersanyagok és az intelligens városok. Ezek a partnerségek immár mind a végrehajtás szakaszában járnak, miután megtörtént a prioritások meghatározása, a végrehajtásukban az innováció keresleti és kínálati oldaláról egyaránt partnerek széles köre vesz részt, és kezdenek megmutatkozni az első eredmények is, pl. a helyes gyakorlatok feltérképezése, a piaci elterjesztés gyakorlati eszköztárának kidolgozása, a bizonyított hatások összegyűjtése és integrált szolgáltatások bevezetése.

Egy szakértői csoport felmérte az előrehaladást, és értékelte a partnerségek általános teljesítményét. A csoport megállapította, hogy az EIP az a helyes megközelítés, amely segíthet megteremteni a jövőbeni európai gazdasági növekedés és jólét feltételeit. A szakértői csoport ajánlásaiból kiderül, hogy míg a jelenlegi EIP-kben javításokra, addig a jövőbeni EIP-k elindításának és működtetésének módjában jelentős változtatásokra lesz szükség.

Politikai intézkedéseink hatásának fokozása kifelé irányuló összefogással: Az Innovatív Unió az innováció nemzetközi dimenzióját is figyelembe veszi. Több kezdeményezést dolgoztak ki, hogy fokozzák Európa kutatási és innovációs célállomásként kifejtett vonzerejét, és a harmadik országokkal folytatott együttműködés prioritásainak meghatározása során – amelyek között szerepel a globális kutatási infrastruktúrák kialakítása – megerősítették az EU és tagállamai közötti partnerségeket. Tegyünk a sikerért: Az integrált gazdasági koordináció („európai szemeszter”) keretében a kutatási és innovációs eredménytábla[4], az Innovatív Unió versenyképességi jelentése és az új innovációs outputmutató révén nyomon követik az Európa és a tagállamok kutatási és innovációs teljesítményében elért előrehaladást. Az új mutató négy mutatót használ az Innovatív Unió eredménytáblájának outputjai és vállalati tevékenységtípusai közül, amelyeket a Bizottság három összetevőbe (szabadalmak, foglalkoztatás a tudásintenzív tevékenységekben, a tudásintenzív áruk és szolgáltatások versenyképessége) csoportosított, valamint felhasznál az innovatív ágazatok gyorsan növekvő vállalkozásainál való foglalkoztatásra vonatkozó új mutatót is.

A nyomon követést a Bizottság a Horizont 2020 keretében működő szakpolitika-támogató eszköz révén folytatni és javítani fogja. Az EU ugyancsak megkönnyítette a legjobb gyakorlatok cseréjét és a kölcsönös tanulást is.

Az elmúlt években alapvető váltás történt a helyes irányba, miáltal az innovációs teljesítmény terén csökkent az EU fő versenytársaihoz képest mutatkozó lemaradása. Az Innovatív Unió legújabb eredménytáblájából az derül ki, hogy 2008 óta az EU-nak sikerült az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben az innovációs teljesítmény területén mutatkozó szakadékot közel felére csökkentenie. A Dél-Koreával szembeni szakadék azonban szélesedik, és Kína is gyors ütemben zárkózik fel. Az EU-nak, a tagállamoknak és a többi érdekelt félnek ezért folytatniuk kell a közös munkát, amelynek célja az európai innovációs környezet javítása.

5.           Európai Kutatási Térség (EKT)

„A megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a növekedés támogatására” című, 2012. július 17-i bizottsági közlemény (EKT-közlemény) elfogadását és az EKT nyomonkövetési mechanizmusának (EMM) létrehozását követően – amelynek célja, hogy nyomon kövesse az EKT végrehajtásának előrehaladását – a Bizottság 2013-ban folytatta az EMM megszilárdítását. A Bizottság szorosan együttműködött az újonnan létrehozott Európai Kutatási Térséggel Foglalkozó Bizottság (ERAC) nyomon követéssel foglalkozó eseti munkacsoportjával azzal a céllal, hogy közösen finomhangolják az EKT-mutatókat és a kapcsolódó adatgyűjtési módszereket, nevezetesen az EKT-val kapcsolatban készített felmérést.

Az EMM-re irányuló munka eredményeképpen a Bizottság 2013 szeptemberében elfogadta az EKT eredményeiről szóló első értékelő jelentést, amely pillanatfelvételt ad a tagállamokban és egyes társult országokban fennálló helyzetről, és viszonyítási pontokat határoz meg az előrehaladás következő évi teljes körű értékeléséhez[5]. Az EKT eredményeiről szóló 2013. évi értékelő jelentés megvitatására a 2013. szeptemberi Versenyképességi Tanács ideje alatt kerül sor, ahol a résztvevők ismételten hangsúlyozták, hogy fel kell gyorsítani a nemzeti rendszerek strukturális reformját és meg kell ismételni az EKT előrehaladásának nyomon követését. Az EKT eredményeiről szóló 2013. évi értékelő jelentés terjesztésével az olyan célterületeken elért előrehaladás is értékelhető lett, mint például a kutatók nyílt és tisztességes feltételek szerinti felvétele vagy a tudományos ismeretek jobb áramlása.

Ezenfelül a 2013-ban elfogadott 2014. évi növekedési jelentés[6] hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak az EKT-közleménnyel összhangban reformokat kell elfogadniuk, és lehetővé tette, hogy az EKT nyomonkövetési mechanizmusa és az eredményjelentés teljes mértékben beágyazódjon az európai szemeszter szakpolitikai ciklusába.

Az EKT-közleménynek a kutatás területén tevékenykedő érdekelt felek szintjén történő végrehajtását a Bizottság az érdekelt felek fórumának kiszélesítésével és megerősítésével támogatja. 2013 júliusában egy hatodik szervezet[7] is csatlakozott a fórumhoz. A hat érdekelt szervezet[8] és a Bizottság 2013. december 13-án együttes nyilatkozatot írt alá. Valamennyi szervezet megerősítette közös elkötelezettségét az EKT céljainak elérése iránt. 2013 végén valamennyi érdekelt fél beszámolót készített az EKT kiteljesítése iránti elkötelezettsége terén elért előrehaladásról, és észrevételeikkel hozzájárultak az EKT 2013. évi eredményjelentéséhez.

Az „EKT kiáltvány” – az európai parlamenti képviselőket és a kutatás területén működő érdekelt feleket tömörítő újonnan elindított európai parlamenti kezdeményezés – szintén új lendületet adott az EKT-cselekvések nemzeti hatóságok és a kutatásban érdekelt felek szintjén történő megvalósításához.

6.           Nemzetközi együttműködés

2013 volt az első teljes év, amely rendelkezésre állt „Az EU által a kutatás és az innováció területén folytatott nemzetközi együttműködés megerősítése és összpontosítása: Stratégiai megközelítés” című közlemény[9] végrehajtására. A stratégia az Innovatív Unióval összhangban az Unió kutatási és innovációs kiválóságának és vonzerejének növelésére, az uniós gazdaság és ipar versenyképességének fokozására, a világszintű társadalmi kihívások kezelésére, valamint az EU külpolitikájának a támogatására törekszik. E célból az intézményközi vita során biztosították a stratégia Horizont 2020 jogalkotási csomagba való beépítését. A csomagnak részét képezi a „Horizont 2020” keretprogramhoz való társulásra vonatkozó politika is, amely a bővítésben, az EFTA-ban, illetve a szomszédságpolitikában érintett országokra helyezi a hangsúlyt. Az Európai Bizottság 2013-ban számos országgal tárgyalást kezdett, Izraellel pedig decemberben parafálta a megállapodást.

A nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés stratégiai fóruma felülvizsgálta és egyszerűsítette eljárási szabályzatát, hogy javítsa a tagállamok által, illetve a tagállamokkal közösen folytatott nemzetközi együttműködési tevékenységek összehangolását. A kutatással és innovációval foglalkozó keleti partnerségi panel megállapodott abban, hogy részt vállal egy közös együttműködési stratégia kidolgozásában. Az EU–Afrika magas szintű tudományos, technológiai és innovációs szakpolitikai párbeszéd 2013. novemberi ülésén a felek megállapodtak abban, hogy megkezdik a munkát egy közösen finanszírozott és közös tulajdonban lévő kutatási és innovációs partnerség megvalósítása érdekében, amelynek keretében a hangsúlyt először az élelmezés- és táplálkozásbiztonságra, valamint a fenntartható mezőgazdaságra helyezik.

Májusban Galwayben sor került az „Atlanti-óceán: egy közös erőforrás” elnevezésű magas szintű találkozóra, amely a galwayi nyilatkozat EU, Kanada és USA általi aláírásához és a transzatlanti óceánkutatási szövetség elindításához vezetett.

Az Európai Bizottság három „Célállomás: Európa” elnevezésű konferenciát is szervezett az USA-ban a tagállamok és a társult országok részvételével, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az európai kutatás kiválóságára, valamint azokra a karrier- és finanszírozási lehetőségekre, amelyek a világ minden tájáról Európába érkező kutatók előtt nyitva állnak.

Összhangban azzal a céljával, hogy előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és felszámolja az együttműködést gátló keretfeltételeket, az Európai Bizottság 2013 novemberében Pekingben részt vett az innovációs együttműködési párbeszéd első magas szintű találkozóján Kínával. A megbeszélésen kiderült, hogy a kiszámítható, átlátható és eredményes innovációs keretfeltételek előmozdítása mindkét fél közös érdeke, illetve a sikeres gyakorlatok azonosítása és előmozdítása céljából az EU és Kína az innovációs együttműködéssel foglalkozó szakértői munkacsoportot hozott létre.

Az Európai Bizottság novemberben sikeresen útjára indította az EU–Oroszország Tudomány Évét. Ez a magas szintű rendezvénysorozat mindkét fél számára lehetőséget adott arra, hogy ismét kinyilvánítsa elkötelezettségét a tudomány és a technológia területén folytatott EU–Oroszország közötti együttműködés mellett.

7.           Közös Kutatóközpont (JRC)

A JRC az Európai Bizottság házon belüli tudományos szolgálata és az egyetlen, közvetlen kutatásért felelős bizottsági szolgálat. A JRC feladata, hogy az adott szakpolitikai ciklus során független, bizonyítékon alapuló tudományos és technikai hátteret nyújtson az uniós szakpolitikákhoz. A JRC, amely szorosan együttműködik a különböző szakpolitikákért felelős főigazgatóságokkal, megoldást keres a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra, miközben új módszerek, eszközök és standardok kidolgozásával ösztönzi az innovációt és tudásanyagát megosztja a tagállamokkal, a tudományos közösséggel és nemzetközi partnerekkel.

2013-ban megnőtt a JRC-hez beérkező és a szakpolitikák tudományos támogatására vonatkozó kérelmek száma, amelyeket a Bizottság szakpolitikai szolgálatai nyújtottak be, és amelyek az uniós prioritásokkal álltak összefüggésben, különösen az EU intelligens növekedésre vonatkozó tervezete, az Európa 2020 stratégia keretében. A JRC közvetlen tudományos támogatást nyújtott olyan tematikus szakpolitikai területek számára, mint például: pénzügyi stabilitás és a gazdasági és monetáris unió; az egységes piac, a növekedés, a munkahelyek és az innováció; a karbonszegény gazdaság, erőforrás-hatékonyság, környezet és éghajlatváltozás; energia és közlekedés; mezőgazdaság és élelmezésbiztonság; egészségügy és fogyasztóvédelem; információs társadalom és digitális menetrend; közegészségügy és biztonság, nukleáris biztonság és védelem.

Annak érdekében, hogy hatékonyan kezelje a rá háruló feladatok mennyiségének növekedését, a JRC a „Horizont 2020” keretprogram égisze alatt kidolgozott első munkaprogramjával (2014–2015) – amelynek alapja egy újonnan kialakított gördülőterv és egy kidolgozottabb projektstruktúra – multidiszciplinárisabb és ágazatokon átívelő megközelítésre váltott. Az erőteljesebb innováció és az új nemzetközi partnerségek segítenek abban, hogy megoldást találjunk a sürgető globális problémákra – így az éghajlatváltozásra, az egészségre, az élelmezésbiztonságra és a szegénységre. A JRC EU-val és nemzetközi partnerekkel fennálló megerősített kapcsolatai és hálózatai a globális tudományos kiválóság szempontjából kritikus fontosságúak.

Ahhoz, hogy a szakpolitikákat megalapozott tudományos bizonyítékokkal és megbízható elemzéssel lehessen alátámasztani, a tudományos tevékenységek számára korszerű infrastruktúrára, minőségi adatokra és megfelelő elemző eszközökre van szükség. Példaként említhető, hogy a JRC isprai (Olaszország) telephelyén megnyílt az új környezetbarát és energiahatékony tudományos központ.

8.           A hetedik keretprogram végrehajtása

A Bizottság 2012-ben a hetedik keretprogram (FP7) keretében elindította az eddigi legszélesebb körű pályázati felhívását. Ezekben a Horizont 2020-ra való áttérés megkönnyítése érdekében kimondottan az olyan cselekvésekre helyezte a hangsúlyt, amelyek széles körű tevékenységeket integrálnak, és amelyek várhatóan nagy hatást fognak kifejteni. 2013-ban hozzávetőlegesen 45 pályázati felhívást zártak le, amelyek indikatív költségvetése összesen 4,9 milliárd EUR összeget tett ki. Összesen mintegy 20 000 támogatható pályázat érkezett be, ebből közel 3 000 részesült finanszírozásban, ami a pályázatok száma alapján 15 %-os sikerhányadnak felel meg.

A támogatható projektek keretében összesen 67 630 jelentkező volt érintett, és a több mint 34 milliárd EUR összegű teljes projektköltséghez összesen közel 28 milliárd EUR uniós hozzájárulást igényeltek. A finanszírozásban részesülő projektek keretében összesen 12 702 jelentkező volt érintett, és a közel 6 milliárd EUR összegű teljes projektköltséghez összesen több mint 4 milliárd EUR uniós hozzájárulást igényeltek. A pályázók száma alapján 18,78 %-os, az EU-tól igényelt pénzügyi hozzájárulás összege alapján 15,96 %-os volt a sikerhányad.

9.           Kilátások a 2014-es évre

A Bizottság továbbra is elkötelezett az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása iránt. Jelenleg is dolgozik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának címzett, a kutatást és az innovációt mint a jövőbeni növekedés forrásait értékelő, „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című közleményben[10] foglaltak végrehajtásán.

A „Horizont 2020” keretprogram 2016–2017. évi munkaprogramjának kidolgozásához a Bizottság prioritásai közé emeli a tagállamokkal folytatott szélesebb körű konzultációt és vitát. A Bizottság emellett szem előtt fogja tartani a tudományos, technológiai, gazdasági, piaci és társadalmi trendekkel kapcsolatos új értesüléseket és előrejelzéseket, valamint a jelenlegi és az újonnan felmerülő szakpolitikai szükségleteket is, hogy fejlessze versenyelőnyeit, és megragadja az új lehetőségeket.

A Bizottság 2014-ben folytatja az Innovatív Unió intézkedéseinek végrehajtását is. Elő fogja terjeszteni a 2010 és 2014 közötti időszakra vonatkozó helyzetértékelést az Innovatív Unió megvalósításáról, amely ismerteti az eredményeket és a főbb megállapításokat. A jelenleg is tartó válságot figyelembe véve ugyanakkor Európának folytatnia kell az Innovatív Unió megvalósításáért tett erőfeszítéseit.

Az EKT eredményeiről szóló 2013. évi értékelő jelentés megvitatására a 2013. szeptemberi Versenyképességi Tanács ideje alatt került sor, és ez előkészíti az EKT-ről szóló tanácsi következtetések 2014-es elfogadását. A Bizottság a várhatóan szeptemberben megjelenő 2014. évi eredményjelentés közzétételét követően konferenciát fog szervezni. Az EKT végrehajtásában tapasztalt előrehaladás átfogó értékelésére a 2014-es EKT-val kapcsolatban készített felmérés révén kerül sor, amelynek célja, hogy meghatározza a kutatók, a tudás és a technológia egységes piacának kiteljesítéséhez szükséges végrehajtási intézkedéseket. A 2014. évi EKT-felmérés kritikus jelentőségű lesz azon területek meghatározásához, ahol előrehaladásra került sor, illetve ahol további erőfeszítésekre van szükség.

A Bizottság emellett az érdekelt felek bevonásával az egész EU-ra kiterjedő konzultációt indított el a levonandó tanulságokról és azokról a fő tényezőkről, amelyek segíthetik abban, hogy kialakítsa az EU válság utáni növekedési stratégiájának következő szakaszait a 2015–2020-as időszakra. Konkrét javaslatokat 2015 elején fog előterjeszteni.

[1] http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/news/horizon-2020-brief-eu-framework-programme-research-innovation.

[2] Az innovációs beruházási csomagot az Európai Parlament 2014. április 15-én, az Európai Unió Tanácsa pedig 2014. május 6-án fogadta el.

[3] http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/home.html.

[4] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/policy/innovation-scoreboard/index_en.htm.

[5] Az EKT eredményeiről szóló 2013. évi értékelő jelentést a Tények és számok című dokumentum kísérte, amely ismertette az EKT megvalósítása felé tett előrehaladás különböző, a tagállami prioritásokat tükröző szintjeit. Lásd: http://ec.europa.eu/research/era/era-progress-2013.htm.

[6] COM(2013) 800 final.

[7] A Conference of European Schools for Advanced Engineering Education and Research (CESAER – a mérnökképzéssel és kutatással foglalkozó európai iskolák értekezlete) 2013. július 17-én hatodik érdekelt szervezetként csatlakozott az együttműködési fórumhoz, és adta át egyoldalú jognyilatkozatát a Bizottságnak.

[8] Ezek a következők: A European Association of Research and Technological Organisations (EARTO), a European University Association (EUA), a League of European Research Universities (LERU), a NordForsk, Science Europe és a CESAER.

[9] COM(2012) 497.

[10] COM(2014)0339.