EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014DC0549
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL Annual Report on Research and Technological Development Activities of the European Union in 2013
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Éves jelentés az Európai Unió 2013. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Éves jelentés az Európai Unió 2013. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről
/* COM/2014/0549 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Éves jelentés az Európai Unió 2013. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről /* COM/2014/0549 final */
A
BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves
jelentés az Európai Unió 2013. évi kutatási és technológiafejlesztési
tevékenységéről 1. A
KTF-tevékenységről szóló éves jelentés háttere Az
Európai Unió (EU) kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeiről
szóló éves jelentés az Európai Unió működéséről szóló szerződés
(EUMSZ) 190. cikke alapján készült. A jelentés célja, hogy áttekintést
adjon a tárgyév főbb intézkedéseiről. 2. A tágabb
politikai kontextus 2013-ban A
tagállamok 2013-ban a fenntartható gazdasági növekedés és jólét pályájára való
visszaállás érdekében jelentős reformokat indítottak el és vittek tovább.
Az Európai Bizottság több fontos intézkedést is hozott, hogy megerősítse
és kiegészítse ezeket az erőfeszítéseket, ideértve azt, hogy az európai
szemeszter keretében fokozta a szociális partnerek bevonását. Ennek
eredményeképpen 2013 eleje óta elindult Európa gazdaságának fokozatos
fellendülése, amely 2013 második negyedévében vált érzékelhetőbbé.
Jóllehet a fellendülés várhatóan folytatódni fog, az Európai Unió tagállamainak
továbbra is közösen kell munkálkodniuk az EU globális versenyképességének
megerősítésén. A
tavalyi év folyamatosan nehéz gazdasági légköre ellenére az EU-nak sikerült
pozitív strukturális trendek elindításával előrehaladást elérnie az
Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása felé; e trendek
közé tartozik a végzettségi szintek emelése, a fenntarthatóbb energiaszerkezet
kiépítése, a gazdaság szén-dioxid-intenzitásának csökkentése és a kutatásba és
innovációba való beruházásra vonatkozó 3 %-os cél felé tett
előrelépés. Európa
mint globális versenytárs pozíciójának megerősítéséhez és gazdaságának a
növekedési pályára való visszaállításához a kutatásba és az innovációba való
beruházás kritikus jelentőségű. Az EU intelligens növekedésre és
munkahelyteremtésre irányuló menetrendjének és az uniós beruházásoknak a
középpontjában ezért továbbra is a kutatás és az innováció állt. Az
Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, az Innovatív Uniónak a végrehajtására
szolgáló pénzügyi eszköz a 2013 végén elindított „Horizont 2020”
keretprogram. Az új keretprogram létrehozásának célja, hogy a tudományos,
technológiai és innovációs kiválóság finanszírozásával megoldja és kezelje a
társadalmi kihívásokat és előmozdítsa a gazdasági jólétet. 3. Horizont 2020 Az uniós intézmények
közötti háromoldalú tárgyalások sorozatát követően 2013. november 21-én az
Európai Parlament, majd 2013. december 3-án az Európai Unió Tanácsa is
egyértelmű többséggel fogadta el a Horizont 2020 csomagot. A 2014 és 2020 közötti
időszakra folyó áron 79,2 milliárd EUR összegű uniós
költségvetéssel rendelkező új uniós keretprogram[1]
szakít a múlttal – jelentős egyszerűsítés jellemzi, amely
lehetővé teszi a szélesebb körű részvételt, a kutatás és innováció
integrálását, valamint a kihíváson alapuló megközelítést. A „Horizont 2020”
keretprogram segíteni fog egyfelől a kutatás és a piac közötti szakadék
áthidalásában, másfelől a kiválóság további megerősítésében, hatalmas
lehetőségeket kínálva ezzel arra, hogy az új ismeretekből és
technológiai áttörésekből magas színvonalú innovatív szolgáltatások és
termékek születhessenek. Az
új program helyzeténél fogva különösen alkalmas arra, hogy egybevonja a köz- és
a magánkézben levő finanszírozási forrásokat azzal a céllal, hogy
fellendítse Európa innovatív vállalkozásait: ·
Több magánberuházást mozgósít ahhoz,
hogy az európai ipar versenyképességének fokozása mellett szembe tudjon nézni a
legjelentősebb társadalmi kihívásokkal. A Bizottság 2013. július 10-én
jogalkotási javaslatokat tett köz-magán társulásokra és a közszektoron belüli
társulásokra irányuló kezdeményezésre, amelyek az innovációs beruházási csomag[2]
részei. E partnerségek a „Horizont 2020” keretprogram egyik
kulcsfontosságú elemét fogják alkotni, mivel a magánszektor, az EU és a
tagállamok összefogásával, 20 milliárd eurót meghaladó költségvetéssel
nagyszabású és hosszú távú innovációs tevékenységeket tesznek majd
lehetővé.
Intézkedések születtek annak
érdekében, hogy leküzdjék a finanszírozás elégtelen hozzáférhetőségét
Európában, ami az innovációk piacra juttatásának egyik fő akadálya.
Az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Bank Csoporttal közösen
létrehozott kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus biztosítja, hogy
az EBB az uniós költségvetés minden milliárd eurója után
12 milliárd EUR összegű hitelt, illetve több mint
30 milliárd EUR összegű végső K+I beruházást mozgósítson.
Ennek eredményeképpen 2007 óta akár 40 milliárd EUR összegű
további forrás jut olyan kutatási és innovációs tevékenységekre, amelyek
máskülönben finanszírozás nélkül maradtak volna.
A „Horizont 2020” keretprogram
integrált megközelítésével összhangban a Bizottság intézkedéseket
helyezett kilátásba egy széles körű támogatási rendszer
létrehozására, amely különösen a kkv-kat támogatja azáltal, hogy a
programhoz csatlakozó kkv-k számára megkönnyíti azok finanszírozási
lehetőségekhez való hozzáférését. Az új, kimondottan a kkv-knak szóló
eszköz az európai kkv-k azon leginnovatívabb elképzeléseit támogatja,
amelyekből egyértelműen kiderül e vállalkozások határozott
törekvése arra, hogy fejlődjenek, növekedjenek és nemzetközivé
váljanak. A „Társadalmi kihívások” és a „Vezető szerep az alap- és az
ipari technológiák területén” különös célkitűzés általános
finanszírozásának 20 %-ával egyenlő célértéken belül 2014/15-ben
5 %-ot, a program teljes időtartama alatt pedig 7 %-ot fordítanak
a folyamatosan nyitott pályázati felhívásra.
A politikai
döntéshozatallal párhuzamosan a Bizottság megtette a szükséges
előkészületeket az új program végrehajtásához. a) A „Horizont 2020”
keretprogram 2014–2015-ös időszakra szóló munkaprogramjai Az Európai Bizottság
2013. december 10-én elfogadta az első munkaprogramot a „Horizont 2020”
keretprogram végrehajtására vonatkozóan. A Bizottság két évre megadta a
finanszírozási prioritásokat, ezzel a kutatók és a vállalkozások minden
korábbinál egyértelműbb bizonyosságot szereztek az uniós kutatási és
innovációs lehetőségek irányával kapcsolatban. A pályázati felhívásokat
2013. december 11-én nyitották meg. A pályázati felhívások főbb
elemei többek között a következők:
Külön figyelmet kapnak a kis- és
középvállalkozások (kkv-k), különösen egy új, célzott eszköz révén. A
kkv-k ezen új, kizárólagos program keretében egyedül 2014-ben
253 millió EUR összegű innovációs támogatásra pályázhatnak.
Amint azt a 2014/2015-ös pályázati
felhívások előírják, összesen közel 20 millió EUR
összegű költségvetést különítettek el, amelyet az Európai Kutatási
Tanácstól érkező egyedi támogatások (közel 14 millió EUR),
illetve a kutatók képzését és mobilitását támogató Marie
Skłodowska-Curie-cselekvések (közel 7 millió EUR) tesznek
ki
Az innovációs szakadék megszüntetésének
az elősegítése érdekében a részvétel szélesítésére irányuló 2014-es
intézkedések közé sorolhatók az Európai Kutatási Térségi tanszékek
(„EKT-tanszékek”) létrehozására irányuló felhívások
(34 millió EUR), a csoporttevékenységek (12 millió EUR),
2015-ben pedig ikerintézményi együttműködés
(74 millió EUR).
b) A hozzáférés egyszerűsítése 2013. december 4-én
elindult a kutatási és innovációs programokban részt vevők portáljának új
verziója, amely jobb informatikai kapacitást, korszerűbb technológiát, átszervezett
és egyszerűsített navigációt, valamint továbbfejlesztett elrendezést és
tartalmat vezetett be. Együttműködés keretében sor került a „Horizont 2020”
keretprogram résztvevőinek szóló új online útmutató – a „Horizont 2020”
online kézikönyv – kidolgozására is, amely nagy segítséget jelent a program
folyamatainak megértéséhez. A kézikönyv a résztvevői portál[3]
bármely menüpontjából könnyen hozzáférhető, ahonnan a felhasználó
közvetlenül az útmutató érintett fejezetére ugorhat. 4. Az Innovatív
Unió Az
Innovatív Unió azzal a céllal lett az Európa 2020 stratégia meghatározó
eleme, hogy fokozza Európa innovációs képességét. Az Innovatív Unió a K+I-be
való beruházás fokozásával, az érdekelt felek mozgósításával és az innovációnak
a fő európai, tagállami és regionális szakpolitikákban való általános
érvényesítésével sikeresen hozza lendületbe az innovációt. Az
Innovatív Unió – átfogó stratégiaként – az európai innovációs környezetet
befolyásoló elemek széles körét érinti, és sikerrel is jár e környezet megváltoztatásában.
Az Innovatív Unió alábbi prioritásainak megvalósítása terén kiváló eredmények
születtek:
a tudásalap erősítése és a széttöredezettség
csökkentése: Európában jelenleg is zajlik
a tudásalap megerősítése, különösen a következők révén: a
Horizont 2020 elindítása; az európai regionális fejlesztési alapok
összpontosítása az intelligens szakosodási stratégiákra; a
készségfejlesztés támogatása, valamint előrehaladás az Európai
Kutatási Térség (EKT) felé – lásd lent az 5. részben,
az ötlettől a piaci termékig
vagy szolgáltatásig: az Európai Unió
nagy energiát fektet abba, hogy Európában megteremtse az innovációbarát
vállalkozási környezet létrehozásához szükséges eszközöket, mint amilyen
az egységes hatályú európai szabadalom és az átdolgozott közbeszerzési
irányelvek, amelyek kedvezőbb lehetőségeket kínálnak az
innováció számára. Immár rendelkezésre állnak a finanszírozáshoz jutást
megkönnyítő eszközök, különösen a „Horizont 2020”
keretprogramban előírtak, amelyek első eredményei most kezdenek
megmutatkozni; ilyen eszközök többek között a megerősített adósság-
és sajáttőke-finanszírozási eszközök, valamint a
kockázatitőke-befektetési útlevél.
Míg a múltban állami
beavatkozásokra jellemzően a kutatás és az új tudás kínálatának ösztönzése
céljából volt szükség, azokat jelenleg egyre inkább az innováció iránti
kereslet ösztönzésére használják olyan eszközök révén, mint a kereskedelmi
hasznosítást megelőző közbeszerzés, az innovációbarát szabályozás, a
standardok kidolgozása stb. Például megkönnyítették az innovációs
közbeszerzéseket, módszertant dolgoztak ki és teszteltek le a szabályozás
innovációra gyakorolt hatásának vizsgálatára, útnak indították az ökoinnovációs
cselekvési tervet, valamint korszerűsítették és felgyorsították a
standardok kidolgozásának folyamatát,
a lehető legnagyobb társadalmi
és területi kohézió megvalósítása:
az Innovatív Unió a területi és társadalmi kohézió által jelentett
kihívásra is megoldást jelent. Például az intelligens szakosodási
stratégiákat a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció terén a
beruházási prioritások előzetes feltételeként határozták meg azzal a
céllal, hogy ezáltal előmozdítsák a jobb innovációs teljesítményt az
európai régiókban és tagállamokban, a kiválóság sérülése nélkül. A
szociális és az állami szektor innovációjára helyezett fokozott hangsúly
biztosítja az innováció szélesebb körű hasznosítását és társadalmi
hatását, valamint a szemléletváltást azzal kapcsolatban, hogy kinek kell
innovációval foglalkoznia, és ki lehet az EU-ban a változás motorja.
Különösen erősödőben van az állami szektor innovációjának
dinamikája, ezen a területen ugyanis a megvalósított cselekvések
felülmúlták az Innovatív Unió eredeti várakozásait.
Az európai innovációs partnerségek
(EIP-k) az uniós kutatás és innováció újszerű megközelítését
jelentik. Öt partnerséget indítottak el olyan kulcsfontosságú területeken,
mint a tevékeny és egészséges időskor, a vízszolgáltatás, a
mezőgazdaság, a nyersanyagok és az intelligens városok. Ezek a
partnerségek immár mind a végrehajtás szakaszában járnak, miután
megtörtént a prioritások meghatározása, a végrehajtásukban az innováció
keresleti és kínálati oldaláról egyaránt partnerek széles köre vesz részt,
és kezdenek megmutatkozni az első eredmények is, pl. a helyes
gyakorlatok feltérképezése, a piaci elterjesztés gyakorlati eszköztárának
kidolgozása, a bizonyított hatások összegyűjtése és integrált
szolgáltatások bevezetése.
Egy szakértői
csoport felmérte az előrehaladást, és értékelte a partnerségek általános
teljesítményét. A csoport megállapította, hogy az EIP az a helyes megközelítés,
amely segíthet megteremteni a jövőbeni európai gazdasági növekedés és
jólét feltételeit. A szakértői csoport ajánlásaiból kiderül, hogy míg a
jelenlegi EIP-kben javításokra, addig a jövőbeni EIP-k elindításának és
működtetésének módjában jelentős változtatásokra lesz szükség.
Politikai intézkedéseink hatásának
fokozása kifelé irányuló összefogással:
Az Innovatív Unió az innováció nemzetközi dimenzióját is figyelembe veszi.
Több kezdeményezést dolgoztak ki, hogy fokozzák Európa kutatási és
innovációs célállomásként kifejtett vonzerejét, és a harmadik országokkal
folytatott együttműködés prioritásainak meghatározása során – amelyek
között szerepel a globális kutatási infrastruktúrák kialakítása –
megerősítették az EU és tagállamai közötti partnerségeket.
Tegyünk a sikerért:
Az integrált gazdasági koordináció („európai szemeszter”) keretében a
kutatási és innovációs eredménytábla[4], az
Innovatív Unió versenyképességi jelentése és az új innovációs outputmutató
révén nyomon követik az Európa és a tagállamok kutatási és innovációs
teljesítményében elért előrehaladást. Az új mutató négy mutatót
használ az Innovatív Unió eredménytáblájának outputjai és vállalati
tevékenységtípusai közül, amelyeket a Bizottság három összetevőbe
(szabadalmak, foglalkoztatás a tudásintenzív tevékenységekben, a
tudásintenzív áruk és szolgáltatások versenyképessége) csoportosított,
valamint felhasznál az innovatív ágazatok gyorsan növekvő
vállalkozásainál való foglalkoztatásra vonatkozó új mutatót is.
A nyomon követést a
Bizottság a Horizont 2020 keretében működő szakpolitika-támogató
eszköz révén folytatni és javítani fogja. Az EU ugyancsak megkönnyítette a
legjobb gyakorlatok cseréjét és a kölcsönös tanulást is. Az elmúlt években
alapvető váltás történt a helyes irányba, miáltal az innovációs
teljesítmény terén csökkent az EU fő versenytársaihoz képest mutatkozó
lemaradása. Az Innovatív Unió legújabb eredménytáblájából az derül ki, hogy
2008 óta az EU-nak sikerült az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben az
innovációs teljesítmény területén mutatkozó szakadékot közel felére
csökkentenie. A Dél-Koreával szembeni szakadék azonban szélesedik, és Kína is
gyors ütemben zárkózik fel. Az EU-nak, a tagállamoknak és a többi érdekelt
félnek ezért folytatniuk kell a közös munkát, amelynek célja az európai
innovációs környezet javítása. 5. Európai
Kutatási Térség (EKT) „A
megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a
növekedés támogatására” című, 2012. július 17-i bizottsági közlemény
(EKT-közlemény) elfogadását és az EKT nyomonkövetési mechanizmusának (EMM)
létrehozását követően – amelynek célja, hogy nyomon kövesse az EKT
végrehajtásának előrehaladását – a Bizottság 2013-ban folytatta az EMM
megszilárdítását. A Bizottság szorosan együttműködött az újonnan
létrehozott Európai Kutatási Térséggel Foglalkozó Bizottság (ERAC) nyomon
követéssel foglalkozó eseti munkacsoportjával azzal a céllal, hogy közösen
finomhangolják az EKT-mutatókat és a kapcsolódó adatgyűjtési módszereket,
nevezetesen az EKT-val kapcsolatban készített felmérést. Az
EMM-re irányuló munka eredményeképpen a Bizottság 2013 szeptemberében
elfogadta az EKT eredményeiről szóló első értékelő jelentést,
amely pillanatfelvételt ad a tagállamokban és egyes társult országokban
fennálló helyzetről, és viszonyítási pontokat határoz meg az előrehaladás
következő évi teljes körű értékeléséhez[5].
Az EKT eredményeiről szóló 2013. évi értékelő jelentés megvitatására
a 2013. szeptemberi Versenyképességi Tanács ideje alatt kerül sor, ahol a
résztvevők ismételten hangsúlyozták, hogy fel kell gyorsítani a nemzeti
rendszerek strukturális reformját és meg kell ismételni az EKT
előrehaladásának nyomon követését. Az EKT eredményeiről szóló 2013.
évi értékelő jelentés terjesztésével az olyan célterületeken elért
előrehaladás is értékelhető lett, mint például a kutatók nyílt és
tisztességes feltételek szerinti felvétele vagy a tudományos ismeretek jobb
áramlása. Ezenfelül
a 2013-ban elfogadott 2014. évi növekedési jelentés[6]
hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak az EKT-közleménnyel összhangban reformokat
kell elfogadniuk, és lehetővé tette, hogy az EKT nyomonkövetési
mechanizmusa és az eredményjelentés teljes mértékben beágyazódjon az európai
szemeszter szakpolitikai ciklusába. Az
EKT-közleménynek a kutatás területén tevékenykedő érdekelt felek szintjén
történő végrehajtását a Bizottság az érdekelt felek fórumának
kiszélesítésével és megerősítésével támogatja. 2013 júliusában egy
hatodik szervezet[7]
is csatlakozott a fórumhoz. A hat érdekelt szervezet[8]
és a Bizottság 2013. december 13-án együttes nyilatkozatot írt alá. Valamennyi
szervezet megerősítette közös elkötelezettségét az EKT céljainak elérése
iránt. 2013 végén valamennyi érdekelt fél beszámolót készített az EKT
kiteljesítése iránti elkötelezettsége terén elért előrehaladásról, és
észrevételeikkel hozzájárultak az EKT 2013. évi eredményjelentéséhez. Az
„EKT kiáltvány” – az európai parlamenti képviselőket és a kutatás
területén működő érdekelt feleket tömörítő újonnan elindított
európai parlamenti kezdeményezés – szintén új lendületet adott az
EKT-cselekvések nemzeti hatóságok és a kutatásban érdekelt felek szintjén
történő megvalósításához. 6. Nemzetközi együttműködés 2013 volt az első
teljes év, amely rendelkezésre állt „Az EU által a kutatás és az innováció
területén folytatott nemzetközi együttműködés megerősítése és
összpontosítása: Stratégiai megközelítés” című közlemény[9]
végrehajtására. A stratégia az Innovatív Unióval összhangban az Unió kutatási
és innovációs kiválóságának és vonzerejének növelésére, az uniós gazdaság és
ipar versenyképességének fokozására, a világszintű társadalmi kihívások
kezelésére, valamint az EU külpolitikájának a támogatására törekszik. E célból
az intézményközi vita során biztosították a stratégia Horizont 2020
jogalkotási csomagba való beépítését. A csomagnak részét képezi a „Horizont 2020”
keretprogramhoz való társulásra vonatkozó politika is, amely a bővítésben,
az EFTA-ban, illetve a szomszédságpolitikában érintett országokra helyezi a
hangsúlyt. Az Európai Bizottság 2013-ban számos országgal tárgyalást kezdett,
Izraellel pedig decemberben parafálta a megállapodást. A nemzetközi tudományos
és technológiai együttműködés stratégiai fóruma felülvizsgálta és
egyszerűsítette eljárási szabályzatát, hogy javítsa a tagállamok által,
illetve a tagállamokkal közösen folytatott nemzetközi együttműködési
tevékenységek összehangolását. A kutatással és innovációval foglalkozó keleti
partnerségi panel megállapodott abban, hogy részt vállal egy közös
együttműködési stratégia kidolgozásában. Az
EU–Afrika magas szintű tudományos, technológiai és innovációs
szakpolitikai párbeszéd 2013. novemberi ülésén a felek megállapodtak abban,
hogy megkezdik a munkát egy közösen finanszírozott és közös tulajdonban
lévő kutatási és innovációs partnerség megvalósítása érdekében, amelynek
keretében a hangsúlyt először az élelmezés- és táplálkozásbiztonságra,
valamint a fenntartható mezőgazdaságra helyezik. Májusban Galwayben sor került az
„Atlanti-óceán: egy közös erőforrás” elnevezésű magas
szintű találkozóra, amely a galwayi nyilatkozat EU, Kanada és USA általi
aláírásához és a transzatlanti óceánkutatási szövetség elindításához vezetett. Az Európai Bizottság
három „Célállomás: Európa” elnevezésű konferenciát is szervezett az USA-ban
a tagállamok és a társult országok részvételével, azzal a céllal, hogy felhívja
a figyelmet az európai kutatás kiválóságára, valamint azokra a karrier- és
finanszírozási lehetőségekre, amelyek a világ minden tájáról Európába
érkező kutatók előtt nyitva állnak. Összhangban azzal a
céljával, hogy előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek megteremtését
és felszámolja az együttműködést gátló keretfeltételeket, az Európai
Bizottság 2013 novemberében Pekingben részt vett az innovációs együttműködési
párbeszéd első magas szintű találkozóján Kínával. A megbeszélésen
kiderült, hogy a kiszámítható, átlátható és eredményes innovációs
keretfeltételek előmozdítása mindkét fél közös érdeke, illetve a sikeres
gyakorlatok azonosítása és előmozdítása céljából az EU és Kína az
innovációs együttműködéssel foglalkozó szakértői munkacsoportot
hozott létre. Az Európai Bizottság
novemberben sikeresen útjára indította az EU–Oroszország Tudomány Évét. Ez a
magas szintű rendezvénysorozat mindkét fél számára lehetőséget adott
arra, hogy ismét kinyilvánítsa elkötelezettségét a tudomány és a technológia
területén folytatott EU–Oroszország közötti együttműködés mellett. 7. Közös
Kutatóközpont (JRC) A JRC az Európai Bizottság házon belüli tudományos szolgálata és
az egyetlen, közvetlen kutatásért felelős bizottsági szolgálat. A JRC
feladata, hogy az adott szakpolitikai ciklus során független, bizonyítékon
alapuló tudományos és technikai hátteret nyújtson az uniós szakpolitikákhoz. A
JRC, amely szorosan együttműködik a különböző szakpolitikákért
felelős főigazgatóságokkal, megoldást keres a kulcsfontosságú
társadalmi kihívásokra, miközben új módszerek, eszközök és standardok
kidolgozásával ösztönzi az innovációt és tudásanyagát megosztja a
tagállamokkal, a tudományos közösséggel és nemzetközi partnerekkel. 2013-ban
megnőtt a JRC-hez beérkező és a szakpolitikák tudományos támogatására
vonatkozó kérelmek száma, amelyeket a Bizottság szakpolitikai szolgálatai
nyújtottak be, és amelyek az uniós prioritásokkal álltak összefüggésben,
különösen az EU intelligens növekedésre vonatkozó tervezete, az
Európa 2020 stratégia keretében. A JRC közvetlen
tudományos támogatást nyújtott olyan tematikus szakpolitikai területek számára,
mint például: pénzügyi stabilitás és a gazdasági és monetáris unió; az egységes
piac, a növekedés, a munkahelyek és az innováció; a karbonszegény gazdaság,
erőforrás-hatékonyság, környezet és éghajlatváltozás; energia és
közlekedés; mezőgazdaság és élelmezésbiztonság; egészségügy és
fogyasztóvédelem; információs társadalom és digitális menetrend; közegészségügy
és biztonság, nukleáris biztonság és védelem. Annak érdekében, hogy hatékonyan kezelje a rá háruló feladatok
mennyiségének növekedését, a JRC a „Horizont 2020” keretprogram égisze
alatt kidolgozott első munkaprogramjával (2014–2015) – amelynek alapja egy
újonnan kialakított gördülőterv és egy kidolgozottabb projektstruktúra –
multidiszciplinárisabb és ágazatokon átívelő megközelítésre váltott. Az
erőteljesebb innováció és az új nemzetközi partnerségek segítenek abban,
hogy megoldást találjunk a sürgető globális problémákra – így az
éghajlatváltozásra, az egészségre, az élelmezésbiztonságra és a szegénységre. A
JRC EU-val és nemzetközi partnerekkel fennálló megerősített kapcsolatai és
hálózatai a globális tudományos kiválóság szempontjából kritikus fontosságúak. Ahhoz, hogy a szakpolitikákat megalapozott tudományos
bizonyítékokkal és megbízható elemzéssel lehessen alátámasztani, a tudományos
tevékenységek számára korszerű infrastruktúrára, minőségi adatokra és
megfelelő elemző eszközökre van szükség. Példaként említhető,
hogy a JRC isprai (Olaszország) telephelyén megnyílt az új környezetbarát és
energiahatékony tudományos központ. 8. A hetedik
keretprogram végrehajtása A Bizottság 2012-ben a
hetedik keretprogram (FP7) keretében elindította az eddigi legszélesebb
körű pályázati felhívását. Ezekben a Horizont 2020-ra való áttérés
megkönnyítése érdekében kimondottan az olyan cselekvésekre helyezte a
hangsúlyt, amelyek széles körű tevékenységeket integrálnak, és amelyek
várhatóan nagy hatást fognak kifejteni. 2013-ban hozzávetőlegesen 45
pályázati felhívást zártak le, amelyek indikatív költségvetése összesen
4,9 milliárd EUR összeget tett ki. Összesen mintegy 20 000
támogatható pályázat érkezett be, ebből közel 3 000 részesült
finanszírozásban, ami a pályázatok száma alapján 15 %-os sikerhányadnak
felel meg. A támogatható projektek
keretében összesen 67 630 jelentkező volt érintett, és a több mint
34 milliárd EUR összegű teljes projektköltséghez összesen közel
28 milliárd EUR uniós hozzájárulást igényeltek. A finanszírozásban
részesülő projektek keretében összesen 12 702 jelentkező volt
érintett, és a közel 6 milliárd EUR összegű teljes
projektköltséghez összesen több mint 4 milliárd EUR uniós hozzájárulást
igényeltek. A pályázók száma alapján 18,78 %-os, az EU-tól igényelt
pénzügyi hozzájárulás összege alapján 15,96 %-os volt a sikerhányad. 9. Kilátások a
2014-es évre A Bizottság továbbra is
elkötelezett az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása
iránt. Jelenleg is dolgozik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának címzett, a kutatást
és az innovációt mint a jövőbeni növekedés forrásait értékelő,
„Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című közleményben[10]
foglaltak végrehajtásán. A „Horizont 2020” keretprogram
2016–2017. évi munkaprogramjának kidolgozásához a Bizottság prioritásai
közé emeli a tagállamokkal folytatott szélesebb körű konzultációt és
vitát. A Bizottság emellett szem előtt fogja tartani a tudományos,
technológiai, gazdasági, piaci és társadalmi trendekkel kapcsolatos új
értesüléseket és előrejelzéseket, valamint a jelenlegi és az újonnan
felmerülő szakpolitikai szükségleteket is, hogy fejlessze
versenyelőnyeit, és megragadja az új lehetőségeket. A Bizottság 2014-ben
folytatja az Innovatív Unió intézkedéseinek végrehajtását is. Elő fogja
terjeszteni a 2010 és 2014 közötti időszakra vonatkozó helyzetértékelést
az Innovatív Unió megvalósításáról, amely ismerteti az eredményeket és a főbb
megállapításokat. A jelenleg is tartó válságot figyelembe véve ugyanakkor
Európának folytatnia kell az Innovatív Unió megvalósításáért tett
erőfeszítéseit. Az EKT eredményeiről szóló
2013. évi értékelő jelentés megvitatására a 2013. szeptemberi
Versenyképességi Tanács ideje alatt került sor, és ez előkészíti az
EKT-ről szóló tanácsi következtetések 2014-es elfogadását. A Bizottság a
várhatóan szeptemberben megjelenő 2014. évi eredményjelentés közzétételét
követően konferenciát fog szervezni. Az EKT végrehajtásában tapasztalt
előrehaladás átfogó értékelésére a 2014-es EKT-val kapcsolatban készített
felmérés révén kerül sor, amelynek célja, hogy meghatározza a kutatók, a tudás
és a technológia egységes piacának kiteljesítéséhez szükséges végrehajtási
intézkedéseket. A 2014. évi EKT-felmérés kritikus jelentőségű lesz
azon területek meghatározásához, ahol előrehaladásra került sor, illetve
ahol további erőfeszítésekre van szükség. A Bizottság emellett az érdekelt
felek bevonásával az egész EU-ra kiterjedő konzultációt indított el a
levonandó tanulságokról és azokról a fő tényezőkről, amelyek
segíthetik abban, hogy kialakítsa az EU válság utáni növekedési stratégiájának
következő szakaszait a 2015–2020-as időszakra. Konkrét javaslatokat
2015 elején fog előterjeszteni. [1] http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/news/horizon-2020-brief-eu-framework-programme-research-innovation. [2] Az innovációs beruházási csomagot
az Európai Parlament 2014. április 15-én, az Európai Unió Tanácsa pedig 2014.
május 6-án fogadta el. [3] http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/home.html. [4] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/policy/innovation-scoreboard/index_en.htm. [5] Az EKT eredményeiről szóló
2013. évi értékelő jelentést a Tények és számok című dokumentum
kísérte, amely ismertette az EKT megvalósítása felé tett előrehaladás különböző,
a tagállami prioritásokat tükröző szintjeit. Lásd: http://ec.europa.eu/research/era/era-progress-2013.htm. [6] COM(2013) 800 final. [7] A
Conference of European Schools for Advanced Engineering Education and Research
(CESAER – a mérnökképzéssel és kutatással foglalkozó európai iskolák értekezlete)
2013. július 17-én hatodik érdekelt szervezetként csatlakozott az
együttműködési fórumhoz, és adta át egyoldalú jognyilatkozatát a
Bizottságnak. [8] Ezek a
következők:
A
European Association of Research and Technological Organisations (EARTO), a European
University Association (EUA), a League of European Research Universities
(LERU), a NordForsk, Science Europe és a CESAER. [9] COM(2012) 497. [10] COM(2014)0339.