52014DC0506

1.           Bevezetés

E jelentés a huszonegyedik éves jelentés a szubszidiaritás és az arányosság elvének az uniós jogalkotásban történő alkalmazásáról, amelyet a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, ezen elvek alkalmazásáról szóló, 2. számú jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) 9. cikke alapján nyújt be.

A jelentés azt vizsgálja, hogy az uniós intézmények és szervek miként hajtották végre ezt a két alapelvet, és az előző évekhez képest mennyiben változott a gyakorlat. Részletesebben elemez továbbá több bizottsági javaslatot, amelyek a nemzeti parlamentek által 2013 során benyújtott indokolt vélemények tárgyát képezték. A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmusok, illetve a nemzeti parlamentek és a Bizottság közötti politikai párbeszéd szoros összefüggéseire való tekintettel e jelentés a nemzeti parlamentekkel való kapcsolatokról szóló 2013. évi bizottsági jelentés kiegészítésének tekintendő.[1]

2.           Az elvek intézmények általi alkalmazása

2.1.        A Bizottság

A szakpolitikák kidolgozása során a Bizottság – az intelligens szabályozás elvének megfelelően – eljárásokat vezetett be a döntéshozatali ciklus különböző fázisai során a szubszidiaritás és az arányosság elvének való megfelelés értékelésére. Új kezdeményezések előtt ellenőrzi, hogy egy uniós szintű fellépés jogszerű és szükséges-e. Minden jelentősebb új kezdeményezéshez ütemtervet tesz közzé a Bizottság.[2] Az ütemtervek tartalmazzák e lehetséges kezdeményezések előzetes leírását, és felvázolják a szakpolitikai és konzultációs munkára vonatkozó bizottsági terveket. Szerepel bennük továbbá a fellépés előzetes indokolása a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében.

Amikor hatásvizsgálatot kell elvégezni, az érdekelt feleket nyilvános konzultáción keresztül hívja fel a Bizottság arra, hogy fejtsék ki véleményüket a cselekvés szükségességéről és az azonosított problémák lehetséges megoldásairól. A konzultáció során kapott válaszokra és más releváns hozzájárulásokra alapozva a hatásvizsgálatok elemzik a megvizsgált lehetőségek szubszidiaritását és arányosságát. A hatásvizsgálati iránymutatások útmutatót biztosítanak az uniós fellépés szükségességének és az ezáltal elérhető hozzáadott értéknek az értékelésére.[3]

A szakpolitika kidolgozásának későbbi szakaszában a hatásvizsgálatokat a Hatásvizsgálati Testület alaposan tanulmányozza.[4] 2013-ben a Testület 97 hatásvizsgálatot vizsgált meg és 142 véleményt adott ki. A megvizsgált esetek több mint harmadában (34 %) tett észrevételeket szubszidiaritással és arányossággal kapcsolatos kérdésekben. Ez megmutatja a jogalkotási javaslatok előkészítése során a Bizottság által a szubszidiaritás és arányosság kérdésének tulajdonított jelentőséget. A jogalkotási javaslatokat kísérő indokolás szintén leírja, miként felel meg a javaslat a szubszidiaritás alapelvének.

A szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességéről, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban biztosított költségmentességről[5] szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat egy olyan példa, amelyben a szubszidiaritási szempontokat részletesen megvitatták. A Hatásvizsgálati Testület pozitív véleményt adott, de mégis úgy vélte, hogy „a jelentésnek egyértelműbben kellene leírnia, hogy melyek azok az uniós fellépést igénylő alapjogi problémák, amelyeket nem kezelnek megfelelően tagállami vagy EJEE-szinten. Meg kellene határoznia, mely tagállamok nem fogadtak el a költségmentességről rendelkező, az ügyvédhez való hozzáférésről szóló irányelv megfelelő végrehajtását biztosító jogi kereteket, hogy egyértelmű legyen, mely tagállamok nem teljesítik a szükséges előírásokat, és hol szükséges uniós fellépés a minimum jogi standardok biztosítása érdekében.” Ennek eredményeként a hatásvizsgálat megfelelő részeit megerősítették, és a meglévő megoldások elégtelenségét alaposabban indokolták.

Egy másik példa a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az egységes héabevallás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat.[6] A Testület úgy vélte, hogy „a jelentésnek jobban ki kell bontania a szubszidiaritásról szóló elemzést”. Kifejezetten több részletet kért annak kimutatására, hogy i. az egységes héabevallás jelenleg nem hatékonyan működik, és szükségtelen terhet jelent a vállalkozások számára, ii. a preferált lehetőség nem vezet a kevésbé összetett héa-rendszerekkel rendelkező tagállamok számára további terhekhez. A hatásvizsgálat vonatkozó részeit módosították az ajánlásoknak megfelelően, egyértelműbb magyarázatot adtak a határokon átnyúló kereskedelem akadályainak és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez szükséges bizonyos minimumszabályok szükségességére.

Az arányossági szempontokat például a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként használt indexekről szóló rendeletjavaslatot kísérő hatásvizsgálat esetében vitatta a Hatásvizsgálati Testület.[7] A Testület azt javasolta, hogy a hatásvizsgálat „fejtse ki jobban, hogyan valósul meg az arányosság – különösen a kisebb vagy kevésbé kockázatosabb referenciamutatók hozzájárulói/előállítói tekintetében”. Ennek eredményeként a módosított hatásvizsgálat részletesebb magyarázatot tartalmazott, különösen arra nézve, hogy a követelményeket miként szabják személyre annak érdekében, hogy a kisebb előállítók számára a tervezett intézkedések kevésbé legyenek hátrányosak.

Ajánlásai segítségével a Testület elősegíti a szubszidiaritás és arányosság elveinek való megfelelés elemzésének javítását. Véleményei kulcsfontosságú támogatást biztosítanak a Bizottság politikai döntéshozatali eljárásához.

A szubszidiaritás és arányosság szintén nagy jelentőségű a visszamenőleges értékelések kontextusában, amelyek azt mérik fel, hogy az uniós fellépések szükségesek maradnak-e, valóban a várt eredményeket hozzák-e, és ezáltal ténylegesen jobb feltételeket eredményeznek-e az uniós polgárok és vállalkozások számára, továbbá hozzájárulnak-e az EU globális szerepéhez azon a szinten, amelyet önmagukban a tagállamok nem tudnának elérni. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy a potenciális átalakítások fontolóra vétele előtt „előbb értékel” és kielemzi a korábbi teljesítményt. A jogszabályalkotásba becsatornázható bizonyítékok gyűjtése és a tanulságok azonosítása által az EU az uniós szakpolitikák értékelését a jogalkotás integráns és állandó részévé teszi. Az uniós hozzáadott érték vagy az uniós szintű beavatkozás szerepének értékelése és a döntéshozatal arról, hogy a további fellépés még mindig szükséges-e ezen a szinten, egyike azon öt kulcsfontosságú értékelési kérdésnek (hatásosság, hatékonyság, relevancia, koherencia, uniós hozzáadott érték), amelyek mentén az uniós szakpolitikákat és jogszabályokat rendszeresen értékelik..[8]

2.2.        Nemzeti parlamentek

2013-ban a Bizottság 88 indokolt véleményt[9] kapott a nemzeti parlamentektől a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatosan (lásd a mellékletet), amely 25 %-os emelkedést jelent az előző évhez képest (2012-ben 70 indokolt vélemény érkezett). A 2013-ban kapott indokolt vélemények szintén magasabb arányt (14 %) jelentettek a Bizottság által a nemzeti parlamentekkel folytatott politikai párbeszéd szélesebb kontextusában kapott összes véleményen (621) belül. 2012-ben és 2011-ben a vélemények alig több mint 10 %-a volt indokolt vélemény.

2013-ban második alkalommal mutatták fel a nemzeti parlamentek a „sárga lapot” a szubszidiaritás ellenőrzési mechanizmusának kontextusában, méghozzá a Bizottságnak az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatával kapcsolatosan.[10] Ezt az esetet a 3. fejezet részletesebben ismerteti.

Az indokolt vélemények továbbra is igen eltérőek formájukat nézve, valamint annak tekintetében, hogy a nemzeti parlamentek milyen jellegű érvekkel támasztják alá a szubszidiaritás elvének megszegésére vonatkozó következtetésüket. Akárcsak 2012-ben, a nemzeti parlamentek 2013-ban is sokféle témakörben bocsátottak ki indokolt véleményt. A 88 indokolt vélemény 36[11] bizottsági javaslatot érint. Az Európai Ügyészségről szóló javaslatra 13 indokolt vélemény érkezett; az ilyen vélemények közül a második legmagasabb számú (kilenc) a tengeri területrendezésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére szóló irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatosan érkezett.[12] A nemzeti parlamentek hét indokolt véleményt bocsátottak ki a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló irányelvre irányuló javaslatról[13], valamint a kikötői szolgáltatások piacára való bejutást és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról.[14] (A részleteket a jelen jelentés melléklete tartalmazza.)

Akárcsak 2012-ben, a svéd Riksdag volt az a nemzeti parlament, amely messze a legtöbb indokolt véleményt (9) bocsátotta ki, bár ez sokkal kevesebb volt, mint amennyit 2012-ben bocsátottak ki (20). Az osztrák Bundesrat és a litván Seimas bocsátotta ki az indokolt vélemények közül a második legtöbbet (mindkettő hatot), őket a két spanyol kamara követte (a Congreso de los Diputados és a Senado), a máltai Kamra tad-Deputati, a holland Tweede Kamer és az az Egyesült Királyság Alsóháza (valamennyi ötöt).

2.3.        Az Európai Parlament és a Tanács

a) az Európai Parlament

A szubszidiaritással és arányossággal kapcsolatos kérdésekben az Európai Parlament megszilárdította azon gyakorlatát, hogy az EUMSZ 225. cikkén alapuló saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéseket a lehetséges uniós hozzáadott értékről szóló, alátámasztott értékelés egészítse ki. Összesen öt értékelést véglegesítettek 2013 során az Európai Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentései mellé. Ezek a következő témákat fedték le:

· az egységes piac jobb irányítása;

· a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem;

· a társaságok létesítő okirat szerinti székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló irányelv (14. társasági jogi irányelv);

· a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvének alkalmazása; valamint

· az európai biztosító egyesületek statútuma.

Ezen túlmenően az európai egység hiányából fakadó költségek feltérképezéséről szóló öt jelentést fejeztek be 2013-ban. Ezek célja azon nyereségek és/vagy a közjó megvalósítási lehetőségeinek felmérése, amelyeket különböző szakpolitikai területeken uniós szintű fellépéssel lehetne elérni. Ezek a következő témákat fedték le:

· az EU közös biztonság- és védelempolitikája;

· fokozottabb együttműködés az az uniós donorok között;

· az európai nemzetközi magánjogi kódex;

· az egységes energiapiac; valamint

· bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdítása.

2013-ban az Európai Parlament előzetes Hatásvizsgálati Osztálya 50 alkalommal adott előzetes értékelést bizottsági hatásvizsgálatokról, két bizottsági hatásvizsgálatról részletes elemzést készített, három hatásvizsgálatot készített a Parlament módosításairól (összesen 20 módosítást értékelt), és egy alternatív hatásvizsgálatot készített (egy olyan esetben, amikor a Bizottság nem készített ilyet).

b) a Tanács

A 2. jegyzőkönyv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács minden, a tagállamok csoportjától, az Európai Bíróságtól, az Európai Központi Banktól (EKB) vagy az Európai Befektetési Banktól (EBB) származó jogalkotási tervezetet és módosított tervezetet továbbít a nemzeti parlamenteknek. Ezen kötelezettség folyományaként (a jegyzőkönyv 6. cikke (2) bekezdése értelmében) a Tanács elnöke bármely, a tagállamok csoportjától származó jogalkotási tervezetre vonatkozó véleményt továbbít ezen tagállamok kormányainak. Hasonlóképp a Tanács elnöke bármely, az Európai Bíróságtól, az EKB-tól vagy az EBB-től származó jogalkotási tervezetre vonatkozó véleményt továbbít az érintett intézménynek vagy szervnek (a jegyzőkönyv 6. cikke (3) bekezdése értelmében).

Ezen, a Szerződésből fakadó kötelezettségeken túlmenően a Tanács Főtitkársága tájékoztatja a Tanács tagjait a más intézményektől származó jogalkotási tervezetekre vonatkozóan a tagállamok által megfogalmazott véleményekről. 2013-ban a Tanács Főtitkársága nagyszámú, a jegyzőkönyv értelmében és a nemzeti parlamentek, valamint a Bizottság közötti politikai párbeszéd keretében kibocsátott véleményt és indokolt véleményt kapott a nemzeti parlamentektől. Ezeket a véleményeket tájékoztatásul továbbították a Tanács tagjainak.

Ezen túlmenően a jogalkotási eljárások keretében a Tanács ellenőrzi a szubszidiaritás és arányosság alapelveinek való megfelelést, amikor áttekinti a bizottsági javaslatokat kísérő hatásvizsgálatokat.

2.4.        A Régiók Bizottsága

2013-ban a Régiók Bizottsága (RB) elfogadta és végrehajtotta első szubszidiaritási munkaprogramját.[15] A program öt kezdeményezést tartalmazott,[16] amelyeket az Európai Bizottság munkaprogramjából választottak ki egyeztetett kritériumok alapján,[17] hogy a szubszidiaritás szempontjából különösen alapos figyelemmel kövessék ezeket.

Mivel a legtöbb tagállamban a helyi és regionális hatóságok a felelősek az uniós hulladékszabályozás végrehajtásáért, a Régiók Bizottsága szorosan nyomon követte az uniós hulladékpolitika és jogalkotás felülvizsgálatát, konzultált a szubszidiaritási szakértői csoporttal és a szubszidiaritásfigyelő hálózattal. A kikötői csomag kezdeményezést illetően aggályok merültek fel, hogy ez a kezdeményezés esetleg nem veszi megfelelően figyelembe Európában a helyi és regionális sajátosságokat, ezért a korai figyelmeztető mechanizmus nyolchetes időszakával párhuzamosan konzultációt kezdeményeztek a regionális parlamentekkel és kormányzatokkal a szubszidiaritással és arányossággal kapcsolatos kérdésekben. A megkérdezettek mind arra a következtetésre jutottak, hogy a kezdeményezés megfelelt a szubszidiaritás elvének, bár néhány arányossági kérdést felvetettek.

2013. szeptember 25-én egy gyorsértékelő[18] területi hatásvizsgálati műhelytalálkozót rendeztek a kezdeményezés áttekintésére. A találkozót az RB és a Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat (ESPON) közösen szervezte. Ez volt az első alkalom, hogy a Régiók Bizottsága területi hatásvizsgálatot végzett a gyorsértékelő módszer használatával. A regionális parlamentekkel és kormányokkal szintén konzultáltak az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló irányelvjavaslat szubszidiaritásáról és arányosságáról, tekintettel a kezdeményezés potenciális helyi és regionális szintű költség- és adminisztratív kihatásaira. A válaszadók általában egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés megfelelt a szubszidiaritás alapelvének, de kérdéseket vetettek fel az arányosság alapelvével kapcsolatosan. A válaszok különösen kiemelték azt, hogy a helyi és regionális hatóságok nézőpontját nem vették megfelelően figyelembe.

A Bizottság munkaprogramján kívül a szubszidiaritási szakértői csoporttal szintén párbeszédet folytattak a Régiók Bizottsága saját kezdeményezésű véleményének elkészítésekor az EU-ban a decentralizációról és a helyi és regionális önkormányzatok uniós döntéshozatalban és teljesítésben betöltött szerepéről.[19]

A szubszidiaritás ellenőrzésének támogatására a Régiók Bizottsága továbbfejlesztette a REGPEX-et – egy webalapú eszközt a jogalkotási hatáskörökkel rendelkező régiók számára – azáltal, hogy kiegészítette azt a jogalkotási hatáskörökkel rendelkező régiók interaktív térképével és minden regionális parlament leírásával. A korai figyelmeztető rendszer tapasztalatának értékelését és a bevált gyakorlatok terjesztését elősegítendő az RB tanulmányt adott ki „A Lisszaboni Szerződés szubszidiaritással kapcsolatos korai figyelmeztető rendszere – a jogalkotási hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentek és más szubnacionális hatóságok szerepe” címmel.

Az RB egyes 2013-as véleményei aggályokat fejeztek ki az uniós jogalkotási kezdeményezések szubszidiaritás és arányosság alapelveknek való megfelelőségéről. A tengeri területrendezésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó irányelvre irányuló javaslatról adott vélemény[20] vitatta, hogy a javaslat megfelel a két alapelvnek. A Régiók Bizottsága kérdéseket vetett fel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásával kapcsolatosan a hatósági ellenőrzésekről szóló rendeletjavaslatról[21] és a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó irányelvjavaslatról[22] megfogalmazott véleményében.

Mindezek mellett meg kell említeni a Régiók Bizottsága által kibocsátott 2013-as szubszidiaritásról szóló éves jelentést is.[23]

2.5.        A Bíróság

2013-ban a Bíróság nem hozott kulcsfontosságú ítéletet a szubszidiaritás elvével kapcsolatosan, de két törvényszéki ítélet született az alapelvről.

A T-31/07. sz. Du Pont de Nemours és társai kontra Bizottság ügyben egy sor cég keresetet nyújtott be egy bizottsági irányelv megsemmisítésére, amely a 91/414/EK irányelv[24] alkalmazásában bizonyos korlátok mellett lehetővé tette fluzilazol mint hatóanyag alkalmazását növényvédő szerekben. Az ügy egyik jogalapja a szubszidiaritás elvének megsértése volt. 2013. április 12-i ítéletében a Törvényszék hangsúlyozta, hogy ez az alapelv csak olyan területeken alkalmazandó, amelyek nem esnek az EU kizárólagos hatáskörébe (202. pont). Mivel a 91/414/EK irányelv az uniós hatóságokra kizárólagos hatáskört ruház a növényvédő szerekben használható aktív anyagok értékelésére és ezek elfogadásával kapcsolatos korlátozások bevezetésére (203. és 204. pont), a hatáskör gyakorlása során elfogadott intézkedéssel kapcsolatban megállapították, hogy a szubszidiaritás elve nem vonatkozik rá (205. pont). A Törvényszék ezért elutasította a felperesek érvelését, és megerősítette ítélkezési gyakorlatát a kérdésben.[25]

A T-526/10. sz. Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Bizottság ügyben a felperesek a fókatermékek kereskedelmére vonatkozó bizottsági rendelet[26] megsemmisítését kérték,  többek között a szubszidiaritás alapelvének megsértése miatt. 2013. április 25-i ítéletében a Törvényszék elutasította a beadványt. Kiemelte ítélkezési gyakorlatát, amely szerint a szubszidiaritás alapelve az EUMSZ 114. cikke alapján meghozott uniós intézkedésekre annyiban vonatkozik, amennyiben ez a rendelkezés nem a belső piacon folytatott gazdasági tevékenység szabályozására biztosít kizárólagos hatáskört számára, hanem csak arra, hogy az áruk szabad mozgása illetve a szolgáltatásnyújtás szabadsága akadályainak felszámolásával vagy a versenytorzító hatások megszüntetésével javítsa a belső piac létrehozásának és működésének feltételeit (84. pont).[27] A Törvényszék egyértelműnek tartotta, hogy „az alaprendelet célja nem volt megvalósítható kielégítő módon kizárólag az egyes tagállamokban elhatározott fellépés révén, és uniós szintű fellépést feltételezett, ahogyan azt a jelen ügyre vonatkozó nemzeti szabályozások szerteágazó alakulása is bizonyította”. Ebből következik, hogy a tervezett fellépés célja uniós szinten jobban megvalósítható volt, és a rendelet nem sértette meg a szubszidiaritás alapelvét (85. pont).

3.           Fontos esetek, amelyekben aggályok merültek fel a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatban

Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat

A Bizottság Európai Ügyészség létrehozásáról szóló javaslatát[28] 2013. július 17-én elfogadták. A javaslat célja az Európai Ügyészség létrehozása az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények nyomozása és elkövetői ellen vádemelés megtétele céljára. Az Európai Ügyészség egy decentralizált struktúrájú uniós szerv lenne, amely tevékenységei túlnyomó részében a nemzeti nyomozó és ügyészi hatóságokra, valamint a nemzeti jogszabályokra támaszkodna.

A nemzeti parlamentek 13 indokolt véleményt[29] bocsátottak ki a javaslatról, amely 18 szavazatot jelentett a lehetséges 56-ból.[30] A 2. jegyzőkönyv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében 14 szavazat volt szükséges ebben az esetben egy sárga lapos eljárás megindításához.

2013-ban a nemzeti parlamentek hét további kamarája[31] bocsátott ki véleményeket erről a javaslatról a politikai párbeszéd keretében. Ezek nem vitatták, hogy a Bizottság javaslata ne lenne kompatibilis a szubszidiaritás alapelvével, de egyes elemeire tettek észrevételt.[32]

2013. november 6-án a Bizottság megerősítette, hogy a 2. jegyzőkönyv 7. cikke (2) bekezdésében szereplő szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus megindult. Ennek eredményeként elvégezte a javaslat felülvizsgálatát, amelyet követően közleményt[33] bocsátott ki a nemzeti parlamentek által benyújtott indokolt vélemények alapos elemzésével a szubszidiaritás alapelvének nézőpontjából. Az indokolt vélemények elemzésekor a Bizottság különbséget tett a szubszidiaritás elvével kapcsolatos érvek – vagyis a szubszidiaritással kapcsolatos aggályok –, valamint az arányosság elvével, a szubszidiaritáshoz nem kapcsolódó szakpolitikai döntésekkel, valamint a más szakpolitikai vagy jogi kérdésekkel kapcsolatos érvek között. A nemzeti parlamentek szubszidiaritással kapcsolatos fő tiltakozásai a következők voltak:

· A szubszidiaritásra vonatkozó indokolás

Több nemzeti parlamenti kamara úgy vélte, hogy a Bizottság nem magyarázta el kellőképpen, hogy a javaslat miként felel meg a szubszidiaritás alapelvének. A Bizottság által adott indokokat elégtelennek tartották. Ezen túlmenően a magyarázatokat úgy az indokolásba, mint a hatásvizsgálatba is bele kell foglalni.

A felülvizsgálat után a Bizottság úgy találta, hogy az indokolás és a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás nem fejtette ki megfelelően, hogy miért nem elégséges a tagállami intézkedés a szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatban, és e célkitűzést miért valósítaná meg jobban az uniós intézkedés (például a folytonosság hiánya a bűnüldözési intézkedések terén, és az alapul szolgáló közös európai vádemelési politika hiánya).

· A meglévő mechanizmusok állítólagos kielégítő volta

Több kamara azon az állásponton volt, hogy a tagállami‑ szintű nyomozás és vádemelés elégséges, továbbá a meglévő uniós szintű koordinációs és nyomozati mechanizmusok (Eurojust, Europol és OLAF) szintén elégségesek. Egyes kamarák véleménye szerint a Bizottságnak meg kellett volna várnia az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre vonatkozó javaslat elfogadását, mielőtt új jogszabályt kezdeményez ezen a területen.

A Bizottság megjegyezte, hogy egyértelmű statisztikai információk bizonyítják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony, visszatartó erővel bíró és azonos szintű védelme biztosítására irányuló, Szerződés szerinti célkitűzés nem valósult meg. Hangsúlyozta, hogy a meglévő mechanizmusok vagy szervek egyike sem orvosolhatja a határokon átnyúló bizonyítékok elfogadhatóságával, a határokon átnyúló kapcsolat meghatározásával, vagy a másik tagállam hatóságaitól kapott segítséggel kapcsolatban azonosított hiányosságokat, továbbá ezek a kérdések nem rendezhetők pusztán tagállami ‑szinten elfogadott intézkedésekkel sem.

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a meglévő mechanizmusok javítása legjobb esetben is csak marginális hatásokkal járna, azok jellegükből adódó korlátai miatt. Végül kiemelte, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre vonatkozó javaslat és az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó javaslat eltérő, bár egymást kiegészítő célkitűzésekkel bír.

· Az Európai Ügyészségre vonatkozó javaslat hozzáadott értéke

Több kamara megkérdőjelezte a javaslat hozzáadott értékét, bár egyesek elismerték az Európai Ügyészség felállításának előnyeit. A nemzeti parlamentek úgy érveltek, hogy a Bizottság nem mutatta ki, hogy az uniós szintű fellépés jobb eredményeket érne el, mint a nemzeti szintű.

E véleményekre válaszul a Bizottság kifejtette, hogy a javasolt rendszer jelentős hozzáadott értéket biztosítana az uniós csalások elleni küzdelemben. Az egyik legnagyobb várt előrelépés egy uniós szintű vádemelési politikából származna, amely kezelné a tagállamok közötti jelentős különbségeket az uniós csalások nyomozása és az ilyen ügyekben tett vádemelések tekintetében. Lehetővé tenné a határokon átnyúló kapcsolatok felderítését, amelyek a tisztán nemzeti nyomozások során észrevétlenek maradhatnak, és hatékonyabban irányíthatná és koordinálhatná a nyomozásokat. Ezen túlmenően egy decentralizált Európai Ügyészség összegyűjtené az európai szintű uniós csalási ügyek nyomozása és vádemelése során szerzett szakértelmet és szakmai ismereteket, valamint biztosítaná, hogy erre a bűncselekmény elkövetési helye közelében kerül sor.

· Az Európai Ügyészség struktúrájával, hatásköre jellegével és kiterjedésével kapcsolatos kérdések

A struktúrát illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az Európai Ügyészség teljes egészében testületi jellegű létrehozatala – ahogy azt több nemzeti parlament támogatná – hátráltathatná az Ügyészség hatékonyságát, rontva döntéshozatalának hatékonyságát. Az Európai Ügyészség hatáskörének jellegére és kiterjedésére vonatkozó kérdésekre válaszul a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szóban forgó – ideértve a határokon átnyúló – bűncselekmények lényeges uniós dimenzióval bírnak. A hatáskör korlátozása nemcsak csökkentené az Európai Ügyészség hozzáadott értékét, de az Unió hatáskörét is megkérdőjelezné ebben a kérdésben,

Ugyanakkor az Európai Ügyészség kizárólagos hatásköre azonban nem jelentené azt, hogy a nemzeti hatóságokat kizárnák az Európai Ügyészség által kezelt ügyek intézéséből, tekintettel a nemzeti bűnüldöző hatóságok és a tagállamokban működő, delegált európai ügyészek részvételére, akik egyben nemzeti ügyészek is.

Ezt a részletes felülvizsgálatot követően a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás alapelvének, és úgy döntött, hogy fenntartja azt.

A tengeri területrendezésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó irányelvre irányuló javaslat[34]

A Bizottság javaslata, amely 2013 során a második legnagyobb számú indokolt véleményt váltotta ki, a tengeri területrendezésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó irányelvre irányuló javaslat volt. A nemzeti parlamentek kilenc indokolt véleményt bocsátottak ki a javaslatról[35], amelyek 13 szavazatot képviseltek. Ezen túlmenően 2013-ban további öt kamara küldött véleményt a politikai párbeszéd keretében; ezek nem tartották a javaslatot összeegyeztethetetlennek a szubszidiaritás alapelvével.[36]

Egyes nemzeti parlamentek álláspontja szerint a Bizottság nem mutatta ki megfelelően az uniós szintű kötelezettségek hozzáadott értékét a tengeri területrendezés és a tengerparti övezetek integrált kezelése területén, valamint azt kifogásolták, hogy az irányelv jelentősen növelné az adminisztratív terheket és jelentéstételi kötelezettségeket, megfelelő előnyök nélkül. Ezen túlmenően egyes indokolt vélemények megkérdőjelezték a javaslat javasolt jogalapját.

Ezen indokolt véleményekre válaszul a Bizottság hangsúlyozta, hogy az irányelvjavaslat azáltal biztosítana hozzáadott értéket, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára minimális közös pont elérését, amely lehetővé teszik a jobb határokon átnyúló együttműködést és elősegítik a vonatkozó jogalkotás időszerű végrehajtását. A Bizottság rámutatott, hogy a tengeri és tengerparti tevékenységek határokon átnyúló és gyakran uniós kiterjedésű hatással bírnak, és a nemzeti tervezési eljárások között jelentős különbségek találhatók. Ezért szükség van egy uniós szintű keretre a tengeri területrendezésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az irányelvjavaslat jelentős mozgásteret biztosítana a tagállamoknak a célkitűzések megvalósításának módját illetően. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetközi együttműködés megkönnyítené a releváns harmadik országok bevonását a tengeri területrendezésbe és a tengerparti övezetek integrált kezelésébe. A javasolt irányelv lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a harmadik országokkal folytatott ilyen együttműködés formáját és módjait megválasszák mindaddig, amíg minden szükséges erőfeszítést megtesznek a tervezések és stratégiák harmadik országok tervezéseivel és stratégiáival való egyeztetésére. A társjogalkotók közötti politikai megállapodásban megszületett szöveg megfelelt ezen reakcióknak.

A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló irányelvre vonatkozó javaslat  [37]

A jogszabályjavaslat új és megerősített szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a dohánytermékeket gyártani és értékesítésre kínálni az EU-ban. Hét indokolt véleményt váltott ki, amelyek 11 szavazatot testesítenek meg.[38] Nyolc nemzeti parlament[39] küldött még véleményt a politikai párbeszéd keretében; ezek nem tartották a javaslatot összeegyeztethetetlennek a szubszidiaritás alapelvével. Két kamara[40] küldött olyan véleményt, mely szerint a javaslat nem felelt meg a szubszidiaritás alapelvének, de ezeket a határidő után nyújtották be, ezért nem kerültek beszámításra a küszöbérték elérésénél.

Egyes kamarák szerint a bizonyos típusú – például alacsony kockázatú – dohánytermékek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik. Mások a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Bizottság általi elfogadását kritizálták. Ezen túlmenően a javaslat jogalapját szintén megkérdőjelezték, mivel nem harmonizálná a dohánytermékekre vonatkozó tagállami jogszabályokat. A nemzeti parlamentek azt is kifogásolták, hogy a „slim” és mentolos cigaretták, valamint a 40 g-nál kisebb kiszerelésű, cigarettasodrásra szánt dohánytermékek betiltása nem járul hozzá a belső piac működéséhez.

Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy a javaslat nem korlátozza az alacsony kockázatú termékek piacra bocsátását. Kifejtette továbbá, hogy az irányelv teljes körűen működőképessé válásához az EUMSZ 290. cikkével összhangban biztosított, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása szükséges volt. A javaslatban szereplő felhatalmazások egyértelmű és átlátható kritériumokon alapultak, és korlátozott mérlegelési jogot biztosítottak a Bizottságnak. Ami a javaslat jogalapját illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a jelenlegi irányelv nagyrészt azonos célokat tartalmaz, mint a felülvizsgálatát célzó javaslat, és az Európai Bíróság korábban már megerősítette a 114. cikk a jelenlegi irányelv jogalapjaként történő használatának jogszerűségét.[41] Ezért a jogalap megfelelő volt a harmonizáció meglévő szintjének frissítésére, a belső piac eltérő tagállami szabályozásoknak köszönhető akadályainak eltávolítására és a belső piaci szabályok megkerülésének megelőzésére. A Bizottság álláspontja szerint az EUMSZ 114. cikke teljes, részleges vagy minimális harmonizációhoz biztosított jogalapot, és lehetővé tette, hogy bizonyos kérdéseket a tagállamok szabályozzanak. A Bizottság rámutatott, hogy a tagállamok intézkedéseket kezdtek hozni a jellegzetes ízesítésű dohánytermékek szabályozására, ezért harmonizációra tett javaslatot a piaci torzulások elkerülése érdekében. Szintén hangsúlyozta, hogy a javaslat a csomagolásnak csak bizonyos elemeit egységesítené, így a tartalmazott cigaretták számát és az egészségügyi figyelmeztetés méretét, amely kedvező a belső piacon a termékek terjesztéséhez, miközben biztosítja, hogy az egészségügyi figyelmeztetések teljes mértékben láthatóak legyenek.

A kikötői szolgáltatások piacára való bejutást és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat[42]

A javaslat célja a kikötői műveletek és a továbbszállítást szolgáló közlekedési kapcsolatok javítása a transzeurópai közlekedési hálózat kikötőiben. A javasolt jogi keret hozzájárulna a valóban egyenlő versenyfeltételekhez, és nagyobb jogbiztonságot teremtene a kikötői üzemeltetők és befektetők számára. A javaslat átlátható és nyílt eljárásokat határoz meg a kikötői szolgáltatások nyújtóinak kijelölésére, a kizárólagos jogú üzemeltetők általi árakkal való visszaélések meggátolását célzó és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosító szabályokat hoz. A nemzeti parlamentek hét indokolt véleményt bocsátottak ki a javaslatról, amelyek 11 szavazatot képviseltek.[43] Ezen túlmenően három kamara küldött még véleményt a politikai párbeszéd keretében, amelyek nem tartották a javaslatot összeegyeztethetetlennek a szubszidiaritás alapelvével.[44]

Egyes nemzeti parlamentek úgy vélték, hogy a javaslat céljait jobban el lehetett volna érni puha joggal vagy irányelv által. Mások azt kritizálták, hogy a tagállamok elveszítenék a jogukat és lehetőségüket a kikötői szektor további szabályozására nemzeti jogalkotáson keresztül, és hogy a rendeletjavaslat hátrányos hatásokkal járhat az érintett területek gazdasági teljesítményére és infrastruktúrájára.

Válaszában a Bizottság leszögezte, hogy a rendeletjavaslat csak azokra a kikötőkre vonatkozik, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részei, amelyet az Európai Parlament és a Tanács a belső piac és az uniós területi kohézió számára jelentősnek ítélt meg a TEN-T fejlesztéséről szóló 1315/2013/EU rendelet kontextusában. A rendelet a kikötői szektorra már alkalmazandó, meglévő Szerződéses alapelveket foglalja keretbe azáltal, hogy két alapvető szabálycsoportot vezet be: a kikötői szolgáltatások nyújtói számára a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható piaci hozzáférésre és a kikötőkben a közpénzek felhasználásának pénzügyi átláthatóságára vonatkozó szabályokat. A Bizottság hangsúlyozta, hogy szándéka szerint a rendelet rendelkezései semlegesek maradnak a tagállamok kikötői rendszereinek belső kialakítása vonatkozásában. A jogi eszköz megválasztása tekintetében a Bizottság kiemelte, hogy azért részesítette előnyben a rendeletet az irányelvvel szemben, mert a javaslat egyik legfőbb célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése volt, amely kevés, de alapvető szabály egységes végrehajtását igényli.

Ezen túlmenően a Bizottság hangsúlyozta, hogy a rendelet meghagyja a tagállamok számára az adott körülmények figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot, és a tagállamok választhatnak a piaci hozzáférés különböző formái között. Például nem kényszerülnek olyan szolgáltatások liberalizálására, amelyeket saját választásuk szerint megfelelően alátámasztott közérdekű okok miatt szabályozni kell. A Bizottság kiemelte, hogy a befektetők vonzásához torzulásmentes verseny szükséges a TEN-T kikötők és különösen a különböző tagállamokban található TEN-T kikötők között, amely a Bizottság álláspontja szerint pusztán a tagállamok által nem érhető el.

4.           Következtetések

2013-ban folytatódtak az intézményközi megbeszélések a szubszidiaritás és arányosság elveiről, valamint jelentős esemény volt a második sárga lapos eljárás megindítása a nemzeti parlamentek által.

A nemzeti parlamentek által 2013-ban benyújtott 88 indokolt vélemény 36 különböző bizottsági dokumentumra vonatkozott. Ez szemlátomást megerősíti az előző években már megfigyelt trendet: a nemzeti parlamentek eltérő politikai érdekekkel és prioritásokkal bírnak a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében megvizsgált bizottsági javaslatok kiválasztása terén. Úgy tűnik, a javaslatok szubszidiaritás elvének való megfelelése vizsgálatakor is eltérő követelményeket alkalmaznak.

A jogalkotási folyamatban részt vevő minden intézmény aktívan közreműködött a szubszidiaritás elvének való megfelelés biztosításában. A Bizottság tovább folytatta a szubszidiaritás és arányosság elvének való megfelelés mélységi értékelését a folyamat különböző fázisaiban. A jogalkotási javaslatok elfogadása előtt értékeléseket nyújt (pl. ütemtervekben és hatásvizsgálatokban), elfogadás után pedig megvizsgálja a nemzeti parlamentek szubszidiaritási aggályait tartalmazó indokolt véleményeket, és válaszokat ad azokra.

A szubszidiaritás ellenőrzése és nyomon követése szintén jelentős hangsúlyt kapott az Európai Parlament és Régiók Bizottsága napirendjében. Az Európai Parlament továbbra is támogatta saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéseit a lehetséges uniós hozzáadott értékről szóló, alátámasztott értékelésekkel. A Régiók Bizottsága hasonlóképp megerősítette a szubszidiaritási kérdésekben folytatott tevékenységét, elsősorban azzal, hogy elfogadta és végrehajtotta első szubszidiaritási munkaprogramját. 

Melléklet

Azon bizottsági dokumentumok listája, amelyekkel kapcsolatosan a Bizottság indokolt véleményeket kapott[45]

a szubszidiaritás elvének való megfeleléssel kapcsolatban a nemzeti parlamentektől 2013 során

|| Az Európai Bizottság dokumentuma || Cím || Az indokolt vélemények száma (2. jegyzőkönyv) || A szavazatok száma (2. jegyzőkönyv)[46] || Indokolt véleményt benyújtó nemzeti kamara

1. || COM(2013)534 || Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 13[47] || 18 (elérte a sárga lapos eljárás küszöbét[48]) || CY Vouli ton Antiprosopon (2 szavazat) CZ Senát (1 szavazat) FR Sénat (1 szavazat) HU Országgyűlés (2 szavazat) IE az Oireachtas képviselőházai (mindkét kamara – 2 szavazat) MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat) RO Camera Deputaților (1 szavazat) SI Državni zbor (1 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat) NL Eerste Kamer (1 szavazat) NL Tweede Kamer (1 szavazat) az Egyesült Királyság Alsóháza (1 szavazat) az Egyesült Királyság Lordok Háza (1 szavazat)

2. || COM(2013)133 || A tengeri területrendezésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó irányelvre irányuló javaslat || 9[49] || 13 || BE Vlaams Parlement (1 szavazat) FI Eduskunta (2 szavazat) DE Bundesrat (1 szavazat) IE az Oireachtas képviselőházai (mindkét kamara – 2 szavazat) LT Seimas (2 szavazat) PL Senat (1 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat) NL Eerste Kamer (1 szavazat) NL Tweede Kamer (1 szavazat)

3 || COM(2012)788 || A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló irányelvre vonatkozó javaslat || 7 || 11 || CZ Poslanecká sněmovna (1 szavazat) DK Folketing (2 szavazat) EL Vouli ton Ellinon (2 szavazat) IT Senato della Republica (1 szavazat) PT Assembleia da República (2 szavazat) RO Camera Deputaților (1 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat)

4 || COM(2013)296 || A kikötői szolgáltatások piacára való bejutást és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 7[50] || 11 || FR Assemblée nationale (1 szavazat) IT Senato della Republica (1 szavazat) LV Saeima (2 szavazat) MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat) PL Sejm (1 szavazat) ES Congreso de los Diputados és Senado (mindkét kamara – 2 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat)

5 || COM(2013) 28[51] || Az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 6 || 9 || AT Bundesrat (1 szavazat) LT Seimas (2 szavazat) LU Chambre des Députés (2 szavazat)[52] SE Riksdag (2 szavazat)[53] NL Eerste Kamer (1 szavazat)[54] NL Tweede Kamer (1 szavazat)[55]

6 || COM(2013) 29[56] || Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról || 6 || 9 || FR Sénat (1 szavazat) LT Seimas (2 szavazat) LU Chambre des Députés (2 szavazat)[57] SE Riksdag (2 szavazat)[58] NL Eerste Kamer (1 szavazat)[59] NL Tweede Kamer (1 szavazat)[60]

7 || COM(2012) 614[61] || A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló javaslat || 5[62] || 5 || CZ Poslanecká sněmovna (1 szavazat)[63] PL Sejm (1 szavazat) PL Senat (1 szavazat) az Egyesült Királyság Alsóháza (1 szavazat) az Egyesült Királyság Lordok Háza (1 szavazat)[64]

8 || COM(2013)627 || Az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 4[65] || 7 || AT Bundesrat (1 szavazat) IE az Oireachtas képviselőházai (mindkét kamara – 2 szavazat) MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat)

9 || COM(2013) 27[66] || Az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről szóló rendeletre irányuló és a 881/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletjavaslat || 3 || 5 || LT Seimas (2 szavazat) RO Senatul (1 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat)[67]

10 || COM(2013) 31[68] || A vasúti biztonságról szóló irányelv átdolgozására irányuló javaslat || 3 || 5 || LT Seimas (2 szavazat) RO Senatul (1 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat)[69]

11 || COM(2013)173 || A Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat || 3[70] || 4 || BE Chambre des Représentants (1 szavazat) DE Bundesrat (1 szavazat) ES Congreso de los Diputados és Senado (mindkét kamara – 2 szavazat)

12 || COM(2012) 615[71] || A „Nemek közötti egyensúly az üzleti vezetésben: hozzájárulás az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez” című közlemény || 2 || 2 || CZ Poslanecká sněmovna (1 szavazat)[72] az Egyesült Királyság Lordok Háza (1 szavazat)[73]

13 || COM(2013) 30[74] || A vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvjavaslat (átdolgozott szöveg) || 2 || 4 || LT Seimas (2 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat)[75]

14 || COM(2013)147 || A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslat || 2 || 2 || NL Tweede Kamer (1 szavazat) az Egyesült Királyság Alsóháza (1 szavazat)

15 || COM(2013)262 || A növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendeletjavaslat (a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó jog) || 2 || 2 || AT Bundesrat (1 szavazat) NL Tweede Kamer (1 szavazat)

16 || COM(2013)472 || Az Európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjakról szóló rendeletjavaslat || 2[76] || 4 || EL Vouli ton Ellinon (2 szavazat) ES Congreso de los Diputados és Senado (mindkét kamara – 2 szavazat)

17 || COM(2013) 618[77] || A tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása tekintetében való módosításáról szóló irányelvjavaslat || 2 || 2 || az Egyesült Királyság Alsóháza (1 szavazat)[78] az Egyesült Királyság Lordok Háza (1 szavazat)[79]

18 || COM(2013) 619[80] || Az új pszichoaktív anyagokról szóló rendeletre irányuló javaslatot || 2 || 2 || az Egyesült Királyság Alsóháza (1 szavazat)[81] az Egyesült Királyság Lordok Háza (1 szavazat)[82]

19 || COM(2013)721 || A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az egységes héabevallás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat || 2 || 2 || FR Sénat (1 szavazat) DE Bundesrat (1 szavazat)

20 || COM(2012)724 || A mezőgazdasági és halászati statisztikákra vonatkozó egyes jogi aktusok módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 1[83] || 2 || ES Congreso de los Diputados és Senado (mindkét kamara – 2 szavazat)

21 || COM(2013) 48[84] || A hálózat- és információbiztonság Unió-szerte egységesen magas szintjének biztosítását célzó intézkedésekre vonatkozó irányelvjavaslat || 1 || 2 || SE Riksdag (2 szavazat)

22 || COM(2013)71 || A pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló irányelvjavaslat || 1 || 2 || SE Riksdag (2 szavazat)

23 || COM(2013)151 || Irányelvjavaslat azon feltételekkel kapcsolatban, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás ellenében végzett és javadalmazás nélküli gyakorlat, önkéntes szolgálat, valamint au pair munkavégzés céljából történő beutazására és tartózkodására vonatkoznak (átdolgozott szöveg) || 1 || 2 || EL Vouli ton Ellinon (2 szavazat)

24 || COM(2013)168 || Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételét szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló irányelvre vonatkozó módosított javaslat || 1[85] || 2 || ES Congreso de los Diputados és Senado (mindkét kamara – 2 szavazat)

25 || COM(2013)207 || A 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosítására vonatkozó irányelvjavaslat || 1 || 2 || EE Riigikogu (2 szavazat)

26 || COM(2013)228 || A bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat || 1 || 1 || RO Senatul (1 szavazat)

27 || COM(2013)260 || Az állategészségügyről szóló rendeletre irányuló javaslat || 1 || 1 || AT Bundesrat (1 szavazat)

28 || COM(2013)265 || Rendeletjavaslat az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről || 1 || 2 || LU Chambre des Députés (2 szavazat)

29 || COM(2013)267 || A károsítókkal szembeni védelmi intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslat || 1 || 1 || AT Bundesrat (1 szavazat)

30 || COM(2013)409 || Rendeletjavaslat a 216/2008/EK rendeletnek a repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok tekintetében történő módosításáról || 1 || 2 || MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat)

31 || COM(2013)410 || Az egységes európai égbolt létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat (átdolgozott szöveg) || 1 || 2 || MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat)

32 || COM(2013)520 || A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az egységes szanálási mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Bankszanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló rendeletjavaslat || 1 || 2 || SE Riksdag (2 szavazat)

33 || COM(2013)535 || A Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 1 || 1 || CZ Senát (1 szavazat)

34 || COM(2013)550 || A kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról szóló rendeletjavaslat || 1 || 1 || FR Sénat (1 szavazat)

35 || COM(2013)620 || Az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 1 || 1 || AT Bundesrat (1 szavazat)

36 || COM(2013)641 || A pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként használt indexekről szóló rendeletre vonatkozó javaslat || 1 || 1 || az Egyesült Királyság Alsóháza (1 szavazat)

A dokumentumokra vonatkozó indokolt vélemények egyénileg számolt száma || 99

A több mint egy dokumentumra együttesen vonatkozó indokolt vélemények száma[86] || 11[87]

Az érkezett indokolt vélemények száma ÖSSZESEN || 88

[1]     C(2014) XXX final.

[2]     http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/planned_ia/planned_ia_hu.htm.

[3]     http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/commission_guidelines/commission_guidelines_en.htm.

[4]     http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/iab/iab_en.htm.

[5]     COM(2013) 824 final.

[6]     COM(2013) 721 final.

[7]     COM(2013) 641 final.

[8]   „Az intelligens szabályozás alapjainak erősítése – az értékelés javítása” c. közlemény – COM(2013) 686 final, 2013. október 2.

[9]     Lásd az 44. lábjegyzetet.

[10]    COM(2013) 534 final.

[11]    A Bizottság 88 indokolt véleményt kapott, ezek közül némelyik egynél több dokumentumra vonatkozik.

[12]    COM(2013) 133 final.

[13]    COM(2012) 788 final.

[14]    COM(2013) 296 final.

[15]    Az RB elnöksége által 2013. január 30-án elfogadott CdR 2336/2012.

[16]    1. A hulladékgazdálkodási politika és jogszabályok felülvizsgálata;                2. A kikötői csomag (az eredetileg kiválasztott „Kék övezet” kezdeményezés helyett);               3. Városi mobilitás;       4. Elektronikus számlázás a közbeszerzéseknél; valamint 5. Környezeti, éghajlati és energetikai értékelési keret, a nem hagyományos szénhidrogén-kitermelés biztonságossá tétele érdekében.

[17]    a) a kezdeményezéseknek egyértelmű politikai jelentőséggel kell bírniuk a helyi és regionális önkormányzatok számára;

      b) a kezdeményezéseknek kapcsolódniuk kell a helyi és regionális önkormányzatok illetékességi köréhez; valamint

      c) a kezdeményezéseknek potenciális szubszidiaritási dimenzióval kell rendelkezniük.

[18]    Ez a módszer az uniós jogalkotás regionális fejlődésre gyakorolt lehetséges hatásainak gyors előzetes elemzését teszi lehetővé. Egy egységesített mutatóalapú eszközt kombinál a műhelymunkákon keresztül szisztematikusan begyűjtött szakértői tudással. Lefedi az európai NUTS 2 régiók közös mutatóival az általános szinten jelentkező lehetséges hatásokat.

[19]    CdR 2214/2012.

[20]    CdR 3766/2013.

[21]    CdR 5295/2013.

[22]    CdR 2062/2013.

[23]    https://portal.cor.europa.eu/subsidiarity/news/Pages/Subsidiarity-Annual-Report-2013.aspx.

[24]    A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991. 8. 19., 1. o.).

[25]    Az EUB T-420/05 R. sz. Vischim kontra Bizottság [2009] ECR II‑3841 ügyben hozott ítélet, 223. pont.

[26]    A Bizottság 2010. augusztus 10-i 737/2010/EU rendelete az 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fókatermékek kereskedelmére vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 216., 2010. 8. 17., 1. o.).

[27]    Az EUB C-491/01. sz. British American Tobacco (Investments) and Imperial Tobacco [2002] ECR I-11453 ügyben hozott ítélete, 179. pont.

[28]    COM(2013) 534 final.

[29]    CY Vouli ton Antiprosopon (2 szavazat), CZ Senát (1 szavazat), FR Sénat (1 szavazat), HU Országgyűlés (2 szavazat), IE az Oireachtas kamarái (mindkét kamara – 2 szavazat), MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat), RO Camera Deputaților (1 szavazat), SI Državni zbor (1 szavazat), SE Riksdag (2 szavazat), NL Eerste Kamer (1 szavazat), NL Tweede Kamer (1 szavazat), az Egyesült Királyság Alsóháza (1 szavazat) és az Egyesült Királyság Lordok Háza (1 szavazat).

[30]    Minden nemzeti parlament két szavazattal rendelkezik; ahol a nemzeti parlament kétkamarás, mindegyik kamera egy szavazatot kap. Mindegyik kamara jogosult indokolt vélemény önálló kibocsátására.

[31]    PL Senat, DE Bundesrat, PT Assembleia da República, RO Senatul, IT Senato della Repubblica, FR Assemblée nationale, FI Eduskunta. 2014 során további véleményeket nyújtottak be.

[32]   A Bizottság ezen, a szubszidiaritáshoz nem kapcsolódó észrevételekre a nemzeti parlamenteknek külön-külön küldött levelekben válaszolt.

[33]    COM(2013) 851 final.

[34]    COM(2013) 133 final.

[35] BE Sénat, FI Eduskunta, DE Bundesrat, IE Houses of the Oireachtas (mindkét kamara), LT Seimas, PL Senat, SE Riksdag, NL Eerste Kamer, NL Tweede Kamer.

[36]    IT Senato della Repubblica, DK Folketing, EE Riigikogu, RO Senatul and PT Assembleia da República.

[37]    COM(2012) 788.

[38]    CZ Poslanecká sněmovna (1 szavazat), DK Folketing (2 szavazat), EL Vouli ton Ellinon (2 szavazat), IT Senato della Repubblica (1 szavazat), PT Assembleia da República (2 szavazat), RO Camera Deputaților (1 szavazat) and SE Riksdag (2 szavazat).

[39]    AT Bundesrat, CZ Sénat, DE Bundesrat, FR Assemblée nationale, PL Senat, RO Senat, SK Národná Rada, HU Országgyűlés.

[40]    BG Narodno Sabranie és IT Camera dei Deputati.

[41]    Lásd az EUB C-491/01. sz. BAT [2002] ECR I-11453. ítéletét.

[42]    COM(2013) 296.

[43] FR Assemblée nationale (1 szavazat), IT Senato della Repubblica (1 szavazat), LV Saeima (2 szavazat), MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat), PL Sejm (1 szavazat), ES Congreso de los Diputados and Senado (mindkét kamara – 2 szavazat) és SE Riksdag (2 szavazat).

[44] PT Assembleia da República, PL Senat és DE Bundesrat.

[45]    Ahhoz, hogy egy vélemény a 2. jegyzőkönyv értelmében meghatározott indokolt véleménynek minősüljön, tartalmaznia kell, hogy a nemzeti parlament miért véli úgy, hogy a jogszabályjavaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének, továbbá azt a javaslat nemzeti parlamenthez való továbbítását követő nyolc héten belül meg kell küldeni a Bizottságnak.

[46]    A 2. jegyzőkönyv értelmében minden nemzeti parlament két szavazattal rendelkezik; kétkamarás rendszer esetén mindegyik kamara egy szavazattal bír. Amennyiben az indokolt vélemények a nemzeti parlamentek összes szavazatának legalább egyharmadát kiteszik, úgy elérik a sárga lapos eljárás küszöbét, vagyis a tervezetet felül kell vizsgálni. Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozását követően a nemzeti parlamenteknek kiosztott valamennyi szavazat harmadát 19 szavazat jelenti az 56 szavazatból.

[47]    Amelyek közül egy az IE Oireachtas képviselőházai közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[48]    A 2. jegyzőkönyv szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó jogalkotási aktusok tervezete esetében akkor kell sárga lapos eljárást indítani, amennyiben az indokolt vélemények a nemzeti parlamentek összes szavazatának legalább egynegyedét kiteszik. Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozását követően a nemzeti parlamenteknek kiosztott valamennyi szavazat negyedét 14 szavazat jelenti az 56 szavazatból.

[49]    Amelyek közül egy az IE Oireachtas képviselőházai közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[50]    Amelyek közül egy az ES kamarái közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[51]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények közül négy együttesen más bizottsági dokumentumokra is vonatkozott.

[52]    A LU Chambre des Députés ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott.

[53]    A SE Riksdag ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29, COM(2013) 30 és COM(2013) 31 dokumentumra – a negyedik vasúti jogszabálycsomagra – vonatkozott.

[54]    Az NL Eerste Kamer ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott.

[55]    Az NL Tweede Kamer ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott.

[56]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények közül négy együttesen más bizottsági dokumentumokra is vonatkozott.

[57]    A fentieknek megfelelően a LU Chambre des Députés ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott.

[58]    A fentieknek megfelelően a SE Riksdag ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29, COM(2013) 30 és COM(2013) 31 dokumentumra – a negyedik vasúti jogszabálycsomagra – vonatkozott.

[59]    A fentieknek megfelelően az NL Eerste Kamer ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott.

[60]    A fentieknek megfelelően az NL Tweede Kamer ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott.

[61]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények közül kettő együttesen a COM(2012) 615 dokumentumra is vonatkozott.

[62]    A Bizottság három indokolt véleményt kapott erre a dokumentumra vonatkozóan a DK Folketing, az SE Riksdag és együttesen az NL Eerste Kamer és NL Tweede Kamer (mindkét kamara) részéről 2013. január 1. előtt.

[63]    A CZ Poslanecká sněmovna ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 614 és COM(2012) 615 dokumentumra vonatkozott.

[64]    Az Egyesült Királyság Lordok Háza ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 614 és COM(2012) 615 dokumentumra vonatkozott.

[65]    Amelyek közül egy az IE Oireachtas kamarái közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[66]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó egyik indokolt vélemény együttesen a COM(2013) 28, COM(2013) 29, COM(2013) 30 és COM(2013) 31 dokumentumokra is vonatkozott.

[67]    A fentieknek megfelelően a SE Riksdag ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29, COM(2013) 30 és COM(2013) 31 dokumentumra – a negyedik vasúti jogszabálycsomagra – vonatkozott.

[68]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó egyik indokolt vélemény együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29 és COM(2013) 30 dokumentumokra is vonatkozott.

[69]    A fentieknek megfelelően a SE Riksdag ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29, COM(2013) 30 és COM(2013) 31 dokumentumra – a negyedik vasúti jogszabálycsomagra – vonatkozott.

[70]    Amelyek közül egy az ES kamarái közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[71]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények együttesen a COM(2012) 614 dokumentumra is vonatkoztak.

[72]    A fentieknek megfelelően a CZ Poslanecká sněmovna ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 614 és COM(2012) 615 dokumentumra vonatkozott.

[73]    A fentieknek megfelelően az Egyesült Királyság Lordok Háza ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 614 és COM(2012) 615 dokumentumra vonatkozott.

[74]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemény együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29 és COM(2013) 31 dokumentumokra is vonatkozott.

[75]    A fentieknek megfelelően a SE Riksdag ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29, COM(2013) 30 és COM(2013) 31 dokumentumra – a negyedik vasúti jogszabálycsomagra – vonatkozott.

[76]    Amelyek közül egy az ES kamarái közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[77]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények együttesen a COM(2013) 619 dokumentumra is vonatkoztak.

[78]    Az Egyesült Királyság Alsóháza ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 618 és COM(2012) 619 dokumentumra vonatkozott.

[79]    Az Egyesült Királyság Lordok Háza ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 618 és COM(2012) 619 dokumentumra vonatkozott.

[80]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények együttesen a COM(2013) 618 dokumentumra is vonatkoztak.

[81]    A fentieknek megfelelően az Egyesült Királyság Alsóháza ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 618 és COM(2012) 619 dokumentumra vonatkozott.

[82]    A fentieknek megfelelően az Egyesült Királyság Lordok Háza ezen indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 618 és COM(2012) 619 dokumentumra vonatkozott.

[83]    Ez az indokolt vélemény az ES képviselőházai közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[84]    Az ezen bizottsági dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények közül egy együttesen a JOIN(2013) 1 dokumentumra is vonatkozott.

[85]    Ez az indokolt vélemény az ES képviselőházai közül mindkét háztól együttesen érkezett – ezt a két kamarától származó egy indokolt véleménynek számoljuk.

[86]    Mivel egyes indokolt vélemények együttesen egynél több dokumentumra vonatkoznak, a táblázat a minden egyes dokumentumra kibocsátott indokolt vélemények számát tartalmazza. Annak érdekében, hogy a Bizottság által kapott indokolt vélemények számát is meg tudjuk mutatni, az együttesen több mint egy dokumentumra vonatkozó indokolt vélemények további számát levontuk.

[87]    A fentieknek megfelelően hivatkozunk a következőkre: a LU Chambre des Députés egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott; a SE Riksdag egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 27, COM(2013) 28, COM(2013) 29, COM(2013) 30 és COM(2013) 31 dokumentumra – a negyedik vasúti jogszabálycsomagra – vonatkozott; az NL Eerste Kamer egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott; az NL Tweede Kamer egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2013) 28 és COM(2013) 29 dokumentumra vonatkozott; a CZ Poslanecká sněmovna egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 614 és COM(2012) 615 dokumentumra vonatkozott; az Egyesült Királyság Lordok Háza egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 614 és COM(2012) 615 dokumentumra vonatkozott; az Egyesült Királyság Alsóháza egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 618 és COM(2012) 619 dokumentumra vonatkozott; és az Egyesült Királyság Lordok Háza egyik indokolt véleménye együttesen a COM(2012) 618 és COM(2012) 619 dokumentumra vonatkozott.