52014DC0410

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Spanyolország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Spanyolország 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[3],

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira[4],

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2) A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot, amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3) Az állam-, illetve kormányfők 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euróövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4) A Tanács 2013. július 9-én ajánlást fogadott el Spanyolország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Spanyolország 2012–2016-os időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2013. november 15-én a 473/2013/EU rendeletnek[5] megfelelően kiadta Spanyolország 2014-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét[6].

(5) A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves növekedési jelentést[7], amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai szemeszterét. Ugyanezen a napon a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést[8], amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6) Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7) A Bizottság 2014. március 5-én az 1176/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette a Spanyolországra vonatkozó részletes vizsgálat eredményeit[9]. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatók, amelyek külön nyomon követést és határozott szakpolitikai intézkedéseket tesznek szükségessé. Az előző évben feltárt túlzott egyensúlyhiányok kiigazítása tekintetében számos területen egyértelmű előrelépés látható, és a pozitív növekedéshez való visszatérés csökkentette a kockázatokat. Ugyanakkor az egyensúlyhiányok – különösen a belső és a külső adósság magas szintje és a magas munkanélküliség – nagyságrendje és egymással összefüggő jellege miatt a gazdaság sérülékenységét okozó tényezők továbbra is jelen vannak.

(8) Spanyolország 2014. április 30-án benyújtotta 2014. évi nemzeti reformprogramját és 2014. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(9) A 2014. évi stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célkitűzése a túlzott hiány 2016-ra megvalósuló korrekciója és a középtávú költségvetési cél 2017-re történő elérése. A program megerősíti a strukturális értelemben egyensúlyban lévő költségvetésként megjelölt középtávú célt, amely szigorúbb a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírtnál. A program szerint a hiányt a 2013. június 21-i tanácsi ajánlással összhangban 2016-ra a GDP 3 %-a alá tervezik levinni, de az (újraszámított) strukturális egyenleg éves javulásának a programban tervezett mértéke 2014-től elmarad az ajánlott kiigazítás mértékétől. 2017-re vonatkozóan a terv kellő mértékben közelít a középtávú költségvetési célhoz, jóllehet nem biztos, hogy ez elegendő lesz a célnak – a terv szerint – még abban az évben történő eléréséhez. A program szerint az államadósság-ráta 2015-ben a GDP 101,7 %-ának megfelelő értéken tetőzik, majd ezt követően csökken. Összességében elmondható, hogy a programban vázolt költségvetési stratégia csak részben felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. A program költségvetési előrejelzéseit megalapozó forgatókönyv – amelyet nem független szervezet készített, és ilyen szervezet nem is hagyott jóvá – 2014 tekintetében jórészt megalapozott, 2015 tekintetében azonban – a Bizottság 2014. tavaszi előrejelzésével összevetésben – lefelé mutató kockázatoknak van kitéve. A potenciális növekedésre vonatkozó aktuális becslések és a válságot követően még hátralevő gazdasági kiigazítási szükségletek tükrében a GDP növekedésére vonatkozóan a program 2016–2017-re vonatkozóan valamelyest optimistának tekinthető. Ebből kifolyólag a hiány- és adósságkiigazítási pálya megvalósítását is lefelé mutató kockázatok övezik. Mindemellett 2015-től kezdődően az államháztartási hiányra vonatkozó célokat alátámasztó konkrét intézkedések nincsenek kellő részletességgel kidolgozva, különösen ami az adószabályoknak a tervezett adóreform keretében végrehajtandó módosításait illeti. További kockázatok kapcsolódnak függő kötelezettségekhez és a helyi és regionális szinten tervezett megtakarítások eredményességéhez. A Bizottság előrejelzései alapján a 2013–2014-es időszak költségvetési kiigazítása 1,1 százalékponttal elmarad a strukturális egyenleg (korrigált) szükséges javulásától (jóllehet ezt a számot felnagyítja a potenciális kibocsátás számítási módszertanának nemrég történt módosítása), illetve 0,4 százalékponttal elmarad a túlzotthiány-eljárás keretében megfogalmazott ajánlás kiadásakor szükségesnek mutatkozó összegtől. A programnak az 1466/97/EK tanácsi rendelet szerinti értékelése és a Bizottság előrejelzése alapján a Tanács úgy véli, hogy a költségvetési stratégiát alátámasztó intézkedéseket részletesebben ki kell dolgozni, továbbá a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlásnak való teljes körű megfelelés érdekében további kiigazításokra van szükség.

(10) Ami a költségvetés strukturális kérdéseit illeti, előrelépés történt a költségvetés végrehajtásáról készített jelentések és a szabályokat megsértő közigazgatási szervekkel szemben alkalmazott korrekciós intézkedések terén; ugyanakkor a jogszabályokat megsértő régiókkal szemben indokolt lenne a Spanyolország költségvetési stabilitási törvényében meghatározott további jogérvényesítési eszközök alkalmazása. Új intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a kereskedelmi beszállítók felé a kormányzat minden szintjén átlagosan 30 napon belül teljesítsék a kifizetéseket. 2013 novemberében törvényt hoztak egy független költségvetési intézmény felállításáról, és 2014 februárjában kinevezték az intézmény elnökét. Az intézmény azonban még nem vált elég korán működőképessé ahhoz, hogy értékelni tudja a 2014. évi stabilitási programot. A 2014. évi nemzeti reformprogram az egészségüggyel és a gyógyszerkiadásokkal kapcsolatban szintén elismeri a költséghatékonyság javításának szükségességét, ami megvalósulhat például a gyógyszerek központosított beszerzésén, a nyújtott szolgáltatások körének felülvizsgálatán, a digitális klinikai nyilvántartások kidolgozásán, illetve az egészségügyi létesítmények irányításának megerősítésén keresztül. Tekintettel arra, hogy a tervezett költségvetési kiigazítások legnagyobb része kiadási oldali megtakarításokból származna, a kiadásoknak a kormányzat valamennyi szintjére kiterjedő szisztematikus felülvizsgálata segítene azon területek meghatározásában, amelyeken megtakarítások növekedésbarát módon eszközölhetők úgy, hogy közben a leginkább kiszolgáltatott helyzetű csoportok szükségleteit is szem előtt tartják.

(11) 2013-ban Spanyolország további intézkedéseket hozott a társasági adózás eladósodást ösztönző elemeinek kezelésére. 2013-ban Spanyolországnak sikerült némi előrelépést elérnie az adómorál javítása, valamint az adócsalás és be nem jelentett munka elleni küzdelem terén is, de jelentős kihívások vannak még ezen a téren. 2013-ban és 2014-ben Spanyolország csökkentette a fiatal és az új munkavállalók alkalmazása után fizetendő társadalombiztosítási járulékokat. A kormány által megbízott szakértői csoport által az adóreformra vonatkozóan kidolgozott átfogó jelentés nyomán a hatóságok konkrét jogalkotási javaslatokat terveznek előterjeszteni 2014 második negyedévében. A 2014. évi nemzeti reformprogram értelmében a javaslatok a költségvetési konszolidációhoz való hozzájárulás mellett az adórendszer korszerűsítésére, a foglalkoztatást hátráltató tényezők csökkentésére, az adóbevételek beszedésének elősegítésére, a gazdasági fejlődés ösztönzésére, a piac egységességének és az adósemlegességnek a biztosítására, valamint a spanyol gazdaság versenyképességének javítására fognak irányulni. A reform megtervezése és végrehajtása fontos lesz a későbbi gazdasági kilátások és az államháztartás jövője szempontjából.

(12) A pénzügyi stabilitást segítette a bankszektor feltőkésítése és szerkezetátalakítása, valamint a pénzügyi intézmények feltőkésítésére irányulóan az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében 2012 júliusában elfogadott program végrehajtása, amely 2014. január 22-én zárult le. Ugyanakkor a spanyol pénzügyi ágazat továbbra is jelentős kihívásokkal szembesül, amelyek körültekintő nyomon követést és kezelést igényelnek. Mindemellett a bankok finanszírozási feltételeinek javulása csak fokozatosan érezteti hatását a kkv-k finanszírozásában. Ami a jövőt illeti, fontos, hogy miközben folytatódik a magánszektor hitelállományának leépítése, a gazdaság életképes ágazatai továbbra is hozzájussanak a hitelekhez. A kormány számos intézkedést tett a vállalkozások banki és nem banki finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása és a vállalati adósságrendezés elősegítése érdekében, de további intézkedések szükségesek.

(13) A munkaerőpiac némi jeleit mutatja a stabilizációnak, és 2014-re a foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése jellemezte enyhe fellendülés várható. Mindazonáltal az éves átlagban 2013-ban 26,1 %-os értékével a munkanélküliségi ráta változatlanul nagyon magas. Különösen aggasztó az ifjúsági munkanélküliség magas, 54,3 %-os szintje és a tartós munkanélküliségnek a teljes munkanélküliségen belül 2013-ban mért kiugróan magas, 49,7 %-os aránya, amelyen belül is különösen magas a ráta az idősebb és az alacsony képzettségű munkavállalók körében. A 2012-es munkaerő-piaci reformmal kapcsolatban rendelkezésre álló értékelések azt mutatják, hogy a reform – a szociális partnereknek a bérek 2012–2014 közötti visszafogására vonatkozó kötelezettségvállalásával együtt – hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozások nagyobb belső rugalmassággal rendelkezzenek, és korlátozni lehessen a létszámleépítéseket annak köszönhetően, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek a vállalati szintű kollektív megállapodásokra és bővítették a vállalkozások mozgásterét a kollektív megállapodásoktól való eltérés tekintetében. A reform keretében lecsökkentették a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén fizetendő kártérítés költségeit is, a reform egyúttal hozzájárult a bíróság előtt megtámadott elbocsátások számának csökkentéséhez, továbbá új szerződéstípust vezetett be a kkv-k általi tartós foglalkoztatás elősegítése érdekében. 2013-ban és 2014 elején további intézkedéseket vezettek be az tartós részmunkaidős foglalkoztatás előmozdítása érdekében, továbbá ideiglenesen csökkentették a határozatlan idejű, új munkaszerződéssel foglalkoztatottak után fizetendő társadalombiztosítási járulékokat. Ugyanakkor a spanyol munkaerőpiacon továbbra is jelentős kihívást jelent a szegmentáció, változatlanul magas a szerződéstípusok száma, a határozott idejű és a határozatlan idejű szerződések esetén fizetendő végkielégítések költsége közötti különbség pedig még a reformot követően is a legkirívóbbak között van az Európai Unióban. Sikerült előrelépést elérni az aktív munkaerő-piaci intézkedések megreformálása terén, többek között jóváhagyták az éves foglalkoztatási tervet (PAPE). Ugyanakkor láthatóan késedelmet szenvednek az állami foglalkoztatási szolgálat korszerűsítésére és megerősítésére irányuló intézkedések, ami veszélyezteti az új keret sikeres végrehajtását. Az egységes foglalkoztatási portál teljes körű beüzemelése késedelmet szenvedett. Történt ugyan előrelépés a magánszektor állásközvetítő irodáival folytatott együttműködés megerősítése terén, de további erőfeszítésekre van szükség.

(14) A munkaerő-piaci igényekkel nem összehangolt oktatás és képzés, illetve a képesítés nélküli munkanélküliek magas (35,2 %-os) aránya szerepet játszik az ifjúsági munkanélküliség és a tartós munkanélküliség magas mértékében. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya meghaladja az uniós átlagot és meredek emelkedést mutat. Az oktatást és képzést idejekorán elhagyó tanulók és diákok hányada – jóllehet csökken – ugyancsak változatlanul nagyon magas (23,5 %). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya stabil, a szakoktatás, a szakképzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés rendszereinek kihasználtsága azonban továbbra is elmarad a kívánatostól, a felső középfokú szakoktatásban és szakképzésben résztvevő végzősök felkészültsége pedig elmarad az uniós átlagtól. Spanyolország a fiatalok foglalkoztatását ösztönző intézkedéseken is dolgozik. Az ifjúsági foglalkoztatásra és a fiatal vállalkozókra vonatkozó 2013–2016 közötti időszakot lefedő, 2013 márciusában bemutatott nemzeti stratégia végrehajtása jelenleg zajlik, jóllehet bizonyos intézkedések meghozatala még hátra van. A stratégia alapján – az ifjúsági garancia célkitűzéseivel összhangban – Spanyolország lépéseket tett az ifjúsági munkanélküliség leküzdése érdekében. Némi előrelépés tapasztalható a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem és a duális szakoktatás és szakképzés előmozdítása terén, de a teljes körű megvalósítás és a finanszírozási források eredményes felhasználása továbbra is fontos kihívást jelent. Ami a duális szakképzést illeti, az érdekelt felek mindegyikére, azaz döntéshozókra és képzést nyújtó szolgáltatókra is kiterjedő folyamatos koordinációra van szükség a rendszer egyszerűsítése, a képzési kínálatnak a munkaerő-piaci kereslettel való jobb összehangolása, valamint a duális szakoktatási és szakképzési modellek régiókon átívelő összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

(15) Elsősorban a munkaerő-piaci helyzet eredményeként, de a szociális védelemnek a szegénység csökkentésében játszott korlátozott hatékonyságából adódóan is Spanyolország az uniós átlag alatt van a szegénységet és társadalmi kirekesztést mérő fő mutatók terén, a gyerekek és a fiatal felnőttek pedig különösen nagy mértékben ki vannak téve e kockázatoknak. A válság hatására az egyik legnagyobb mértékben Spanyolországban csökkent a háztartások rendelkezésre álló jövedelem, a spanyolországi jövedelmi egyenlőtlenségek pedig uniós szinten a leginkább szembeötlők között vannak. A legfontosabb kihívásokat a szociális támogatások igénylésére szolgáló eljárások egyszerűsítése, valamint a kormányzásnak és az intézményközi koordinációnak az országos, regionális és helyi szinten történő javítása jelentik. A 2013–2016-os időszakra vonatkozó, társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési terv megfelelő szakpolitikai keretet biztosít a munkaerőpiactól távol lévőkre irányuló aktív munkaerő-piaci intézkedések meghozatalához, a gyermekszegénység kezeléséhez és a családtámogatási szolgáltatások hatékonyságának javításához. Másrészről a szociális segélyeknek és juttatásoknak korlátozott az újraelosztó hatása a különböző veszélyeztetett csoportok tekintetében, ami e támogatások nem megfelelő célzottságra utal. Emellett a foglalkoztatási és szociális szolgálatok (ideértve a regionális és helyi szintű szolgálatokat is) közötti koordináció hiányosságai és a minimális jövedelmet biztosító rendszerekhez való hozzáféréssel összefüggésben felmerülő adminisztratív terhek hátráltatják a szociális segélyek finanszírozta megélhetésből a munkaerő-piaci visszailleszkedésbe történő átmenetet.

(16) Nagyjából a 2013. évi nemzeti reformprogramban vázolt tervekkel összhangban Spanyolországnak sikerült előrelépést elérnie a növekedést és versenyképességet elősegítő strukturális reformok terén. 2013 decemberében elfogadták az egységes piacról szóló törvényt és folyamatban van a törvény meglehetősen összetett végrehajtása. A 2013 őszén elfogadott vállalkozási törvény javította a vállalkozások fizetésképtelenségét szabályozó keretet, rugalmasabb társasági formákat vezetett be, egyúttal ésszerűsítette a vállalkozások nemzetközivé válását támogató programokat. Kiterjesztették az „expressz engedélyek” alkalmazását, ily módon egyszerűsítve a kisforgalmú kiskereskedelmi egységek nyitását, és egyéb intézkedéseket is hoztak a vállalkozások engedélyezésének megkönnyítése érdekében. Továbbra is függőben van azon másodlagos jogszabályok elfogadása, amelyek lehetővé tennék a korlátolt felelősségű magánvállalkozások egyablakos ügyintézésen keresztüli, a vállalkozásokról szóló 2013. évi törvényben meghatározott rövidebb határidőkön belüli létrehozását. Másrészről indokolt lenne a vállalkozások növekedését gátló szabályozási akadályok állandó, az adószabályokra is kiterjedő vizsgálata, mivel Spanyolország a vállalkozások méretét tekintve jócskán elmarad az euróövezet többi országától. A szakmai szolgáltatások régóta várt reformját hosszú ideje halogatják már, ezért a folyamatot fel kell gyorsítani. Nem hoztak intézkedéseket a nagyméretű kiskereskedelmi üzlethelyiségek létesítését akadályozó korlátozások megszüntetése érdekében. A spanyol kutatási és innovációs rendszernek javítania kell a tudományos eredmények minőségén, ösztönöznie kell a köz- és magánszféra együttműködését, és elő kell segítenie a kutatási és innovációs eredmények üzleti hasznosítását. A spanyol kormány 2013-ban elfogadta a tudományos, technológiai és innovációs stratégiáját, amelyhez azonban még mindig nem biztosították a szükséges állami forrásokat. Függőben van továbbá az új, a közszektor K+F beruházásainak hatékony kezelésével megbízott állami kutatási ügynökség felállítása.

(17) Jelentős lépések történtek a villamosenergia-tarifákra visszavezethető hiány („árdeficit”) kezelése érdekében, különösen ami a rendszer költségeinek csökkentését illeti, ugyanakkor a reformintézkedések pontos hatása, mindenekelőtt a megújuló energiaforrások tekintetében egyelőre még nem teljesen egyértelmű. A kormányzat vizsgálja annak lehetőségeit, hogy miként minimalizálhatók a fizetésképtelenné vált útdíjas autópályák miatt az államháztartásra nehezedő negatív járulékos hatások. A hatóságok létrehoztak egy gazdasági, környezeti, közlekedési és egyéb indikátorokat tartalmazó adatbázist, amely az infrastruktúra-fejlesztési beruházások előzetes elemzését segíti, ugyanakkor még nem hozták létre azt a független szervezetet, amely a jövőben megvalósítandó nagy infrastrukturális projektek értékeléséhez nyújtana segítséget. Technikai és jogi akadályok továbbra is gátolják a hatékony versenyt a vasúti személy- és áruszállításban, ami hátráltatja a kiterjedt infrastruktúra-állomány hatékony kihasználását.

(18) Folyamatban van a közigazgatás megreformálása. 2013 decemberében reformot fogadtak el a helyi szintű közigazgatásra vonatkozóan, és folyik a munka a közigazgatási reformmal foglalkozó szakértői csoportban, amely 2014–2015 során végig tevékenykedni fog. Az igazságügyi reform intézkedéseinek megvalósítása a végrehajtás és/vagy lezárás különböző szakaszaiban jár, és ezeket az intézkedéseket mihamarabb meg kell valósítani. A korrupció elleni küzdelem jegyében az elmúlt időszakban hozott intézkedések közé tartozik az átláthatóságról, az adatokhoz való nyilvános hozzáférésről és a jó kormányzásról szóló, 2013 decemberében elfogadott törvény, valamint a pártfinanszírozás ellenőrzéséről és a magas beosztású tisztviselők elszámoltathatóságáról szóló két törvényjavaslat. Folyamatban van a fekete munka és a társadalombiztosítási csalások elleni, a 2012–2014-es időszakra vonatkozó nemzeti cselekvési terv végrehajtása. Spanyolország továbbá kiterjesztette az adómegállapításhoz szükséges információk cseréjéről szóló nemzetközi megállapodásainak rendszerét, és magánvállalkozásokkal együttműködésben projektet indított annak tanulmányozása céljából, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a kedvezmények rendszerének javítása terén.

(19) Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Spanyolország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Spanyolország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–8. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(20) A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta Spanyolország stabilitási programját, és arról alkotott véleményét[10] különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(21) A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1., 2., 3., 4., 6., 7. és 8. ajánlás tükrözi.

(22) Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euróövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azon tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euró. Spanyolországnak biztosítania kell ezen ajánlások teljes körű és időben történő végrehajtását is,

AJÁNLJA, hogy Spanyolország a 2014–2015-ös időszakban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.           2014-től kezdődően erősítse meg a költségvetési stratégiát, amihez többek között teljes körűen pontosítsa a 2015-öt és az azt követő éveket érintő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a túlzott hiány 2016-ra megvalósuló fenntartható korrekcióját a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlásban meghatározott mértékű strukturális kiigazítás elérése által. A költségvetési egyensúlyhiány tartós korrekciójához elengedhetetlen a nagy ívű strukturális reformok hiteles végrehajtása, amelyek növelik az alkalmazkodási képességet és lendületet adnak a növekedésnek és a foglalkoztatásnak. A túlzott hiány korrekcióját követően a középtávú költségvetés cél elérése érdekében hajtson végre évente a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő mértékű, illetve kedvező gazdasági feltételek esetén vagy amennyiben szükséges, ennél is nagyobb mértékű strukturális kiigazítást annak érdekében, hogy teljesüljön az adósságszabály, ezáltal tartósan csökkenő pályára állítva az államháztartás magas adósságrátáját. Gondoskodjon arról, hogy az új, független költségvetési hatóság a lehető leggyorsabban teljesen működőképessé váljon, továbbá a kormányzat valamennyi szintjén biztosítsa a költségvetési stabilitásról szóló törvény preventív, korrekciós és végrehajtási intézkedéseinek teljes körű végrehajtását, ideértve a közszektor lejárt kereskedelmi tartozásainak felszámolására irányuló intézkedéseket is. A közkiadások hatékonyságának és minőségének jövőbeni javítása érdekében 2015 februárjáig a kormányzat valamennyi szintjére vonatkozóan végezze el a kiadások szisztematikus felülvizsgálatát. A kiszolgáltatott helyzetű csoportok hozzáférésének fenntartatása mellett folytassa az egészségügyi ágazat költséghatékonyságának javítását, különös tekintettel a gyógyszerkiadások racionalizálására, ideértve a kórházak gyógyszerkiadásait is, továbbá erősítse meg a különböző ellátási típusok közötti koordinációt. Az adórendszer egyszerűsítése, továbbá a növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző jellegének megerősítése, a környezet megóvása és a bevételek stabilitása érdekében 2014 végéig fogadjon el átfogó adóreformot. Ennek érdekében az adóterheket helyezze át kevésbé torzító hatású adókra, például fogyasztási adókra, környezetvédelmi adókra (pl. üzemanyagokra kivetett adók) és rendszeres vagyonadókra; szüntesse meg személyi jövedelemadóhoz és társasági adóhoz kapcsolódó nem hatékony adókiadásokat; mérlegelje a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkentésének lehetőségét, különösen az alacsony bérezésű munkahelyek tekintetében; folytassa a társasági adózás eladósodást ösztönző elemeinek kezelését; tegyen intézkedéseket annak megelőzésére, hogy az adózás hátráltassa Spanyolország belső piacának zökkenőmentes működését. Fokozza az adócsalás elleni küzdelmet.

2.           A másodlagos jogszabályok elfogadása és az állami tulajdonban lévő takarékbankok szerkezetátalakítása útján hajtsa végre a takarékbankok reformját, felgyorsítva ezáltal a szóban forgó bankok teljes körű helyreállítását, továbbá segítse elő a magántulajdonba történő visszakerülésüket. Támogassa a bankoknak az erős tőkemegfelelési mutatók fenntartására irányuló erőfeszítéseit, az eszközök időben történő leírásának biztosítása és az adófizetőket terhelő költségek minimalizálása érdekében pedig kövesse nyomon a Sareb tevékenységét. Hajtsa végre a kkv-k finanszírozáshoz jutási lehetőségeinek bővítése érdekében megkezdett intézkedéseket, aminek érdekében többek között hajtsa végre a nem banki pénzügyi közvetítés javítására irányuló intézkedéseket. Szüntesse meg a társaságok fizetésképtelenségére vonatkozó szabályozási keret hiányosságait, aminek érdekében mindenekelőtt javítsa a felszámolók felkészültségét és az igazságügyi rendszernek a felszámolási ügyek kezelésére rendelkezésre álló kapacitását, továbbá dolgozza ki a magáncsőd állandó kereteit.

3.           A fenntartható, minőségi munkahelyek elősegítése érdekében hozzon új intézkedéseket a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése céljából, mindenekelőtt csökkentse a szerződéstípusok számát, és teremtse meg a végkielégítésre való jogosultság kiegyensúlyozott rendszerét. Folytassa a munkaerő-piaci reformok rendszeres nyomon követését. Segítse elő a reálbéreknek a munkahelyteremtés célkitűzésével összehangolt alakulását. Szigorítsa az álláskeresési járadékhoz kapcsolt álláskeresési követelményeket. Fokozza az aktív munkaerő-piaci intézkedések, például a foglalkoztatási támogatások hatékonyságát és célzottságát, különös tekintettel az elhelyezkedés terén több nehézséggel is szembesülő munkavállalókra. Erősítse meg a foglalkoztatáspolitika és az oktatás- és képzéspolitika közötti koordinációt. A személyre szabott, eredményes tanácsadás, megfelelő képzés és munkaközvetítés biztosítása érdekében gyorsítsa fel az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítését, külön hangsúlyt helyezve a tartósan munkanélküliekre. 2014 vége előtt valósítsa meg a köz- és magánszféra hatékony együttműködését a munkaközvetítési szolgáltatások tekintetében, és ellenőrizze a nyújtott szolgáltatások minőségét. Biztosítsa az egységes foglalkoztatási portál hatékony működését, és kapcsoljon hozzá további, a munkaerő mobilitását támogató intézkedéseket.

4.           Hajtsa végre az ifjúsági vállalkozási és foglalkoztatási stratégiát (2013–2016), és vizsgálja meg annak eredményességét. Az ifjúsági garancia célkitűzéseivel összhangban biztosítsa minőségi álláslehetőségek, tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok megfelelő kínálatát a fiatalok számára, továbbá igyekezzen a nyilvántartásokban nem szereplő, nem foglalkoztatott fiatalok szélesebb körét bevonni a különböző programokba. Az alap- és középfokú oktatás színvonalának javítása érdekében eredményesen hajtsa végre az új oktatási programokat. Fokozza a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett csoportok részére nyújtott segítséget és támogatást. A szakképzést, szakoktatást és felsőoktatást hangolja össze szorosabban a munkaerő-piaci igényekkel, aminek érdekében fokozza a munkáltatókkal folytatott együttműködést és nyújtson támogatást az oktatók és mentorok képzéséhez.

5.           Hajtsa végre a társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervet (2013–2016), és valamennyi célkitűzésére kiterjedően vizsgálja meg a terv eredményességét. Annak érdekében, hogy integrált megoldásokat tudjanak kínálni a kockázatoknak kitett személyek számára, erősítse meg a foglalkoztatási és szociális szolgálatok igazgatási kapacitását és a szolgálatok közötti koordinációt, továbbá a minimáljövedelmet biztosító programokból a munka világába való átmenet elősegítése érdekében egységesítse az eljárásokat. A szociális transzferek progresszív jellege és hatékonyságának biztosítása érdekében javítsa a családtámogatási programok és a gyermekkel élő, alacsony jövedelmű háztartásokat támogató szolgáltatások célzottságát.

6.           Biztosítsa az egységes piacról szóló 20/2013. sz. törvény következetes és gyors végrehajtását a közigazgatás valamennyi szintjén. 2014 végéig fogadja el a szakmai szolgáltatások és a szakmai szervezetek nagy ívű reformjáról szóló csomagot, amelynek keretében határozza meg a szakmai szervezeteknél való regisztrációhoz kötött szakmák körét, a szakmai szervek átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó szabályokat, nyissa meg az indokolatlanul, korlátozott kör számára fenntartott tevékenységeket, továbbá garantálja a piac egységességét a szakmai szolgáltatások piacára való belépés és az érintett szakmák gyakorlása tekintetében. Csökkentse tovább a működő vállalkozások létrehozásához szükséges időt, költségeket és az eljárási lépések számát. Oldja fel a nagyméretű kiskereskedelmi üzlethelyiségek létesítésének indokolatlan korlátait, aminek érdekében mindenekelőtt vizsgálja felül a hatályos regionális tervezési szabályokat. Határozza meg az újonnan elfogadott tudományos, technológiai és innovációs nemzeti stratégia finanszírozásának forrásait és tegye működőképessé az új állami kutatási ügynökséget.

7.           A 2013-as reform nyomán biztosítsa a villamosenergia-rendszer hiányának tényleges megszüntetését 2014-től kezdődően, aminek érdekében tegyen további strukturális intézkedéseket, amennyiben szükséges. Az államra háruló költségek minimalizálására törekedve foglalkozzon a fizetésképtelenné vált útdíjas autópályák problémájával. 2014 végéig hozzon létre egy független szervezetet a jövőben megvalósuló nagy infrastrukturális projektek értékelésének elősegítése érdekében. Tegyen intézkedéseket a hatékony verseny biztosítása érdekében a vasúti teher- és személyszállítás terén.

8.           A közigazgatás reformjával foglalkozó bizottság ajánlásait a kormányzat valamennyi szintjén hajtsa végre. Fokozza a közigazgatási határozatok átláthatóságát és erősítse meg az ellenőrzésükre szolgáló mechanizmusokat, különösen regionális és helyi szinten. Hajtsa végre és szorosan kövesse nyomon az árnyékgazdaság és be nem jelentett munka elleni küzdelem jegyében hozott intézkedéseket. Hozza meg az igazságügyi térképpel és az igazságügy szerkezetével kapcsolatos, függőben lévő reformintézkedéseket és biztosítsa ezek végrehajtását.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[2]               HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

[3]               COM(2014) 410 final.

[4]               P7_TA(2014)0128 és P7_TA(2014)0129.

[5]               HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

[6]               C(2013) 8003 final.

[7]               COM(2013) 800 final.

[8]               COM(2013) 790 final.

[9]               SWD(2014) 80 final.

[10]             Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.